2010.10.06

Sokéves pereskedést hozhat a vörösiszap-katasztrófa

Természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás - elsősorban ezen múlik, kinek kell kifizetni a kolontári vörösiszap-katasztrófa több milliárdos számláját. Ha a cég hibázott, akkor a károsultak perelhetik a társaságot, és az [origo]-nak nyilatkozó környezetvédelmi jogász szerint jó esélyük van megnyerni a kártérítési pert, ami azonban akár 5-6 éven át is eltarthat.

Az állami segítségben, a biztosítók jószándékában és a bíróságban bízhatnak azok a kolontári, devecseri és somlóvásárhelyi lakosok, akiket kár ért a hétfői vörösiszap-katasztrófa miatt. A tározót üzemeltető cég felelősségbiztosítása ugyanis szinte bizonyosan nem fedezi majd a károkat, a károsult lakosok lakásbiztosításai pedig az esetek többségében nem kötelesek ipari katasztrófa esetén fizetni - miközben egyelőre az is kérdéses, hogy kinek kellene fizetni a károk miatt.

A károk megtérítése a kárt okozó kötelessége, azaz először azt kell megállapítani, hogy ki a felelős a gát átszakadásáért, illetve a vörösiszap-áradat által okozott károkért. Orbán Viktor miniszterelnök kedden délután felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az Ajka közelében történt iszapömlés ügyében. "A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk (...), amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának" - mondta a kormányfő a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülése után. Szerinte, ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható. "Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó" - tette hozzá.

Nem így látják a vörösiszap-tározót működtető cég vezetői, Tolnai Lajos elnök és Bakonyi Zoltán cégvezető az [origo]-nak azt nyilatkozták, hogy nem érzik magukat felelősnek, mivel minden szükséges intézkedést megtettek. Állításuk szerint "nem biztos, hogy van hibás", Bakonyi Zoltán természeti okokra hivatkozott - az [origo] kérdését, miszerint az idei rekord mértékű esőzés után nem kellett volna-e felkészülni a katasztrófa lehetőségére, a hatósági vizsgálat megvárására hivatkozva elhárították.

Kártérítési pert indíthatnak

"Sok múlhat azon, hogy mit hoz az iszaptározó megrongálódásával kapcsolatos vizsgálat, ugyanis alapvetően az dönti el, hogy kötelesek-e fizetni a biztosítók, hogy természeti hatásra történt a katasztrófa vagy az üzemeltető cég gondatlansága okozta azt" - mondta az [origo]-nak Németh Péter a CLB biztosítási alkuszcég igazgatója. Amennyiben természeti katasztrófa okozta a gátszakadást, akkor a cégnek, illetve a felelősségbiztosításának nem kell fizetnie, a lakásbiztosítóknak azonban igen, amennyiben pedig gondatlanságról van szó, akkor épp fordított a helyzet.

Szolidárisak lehetnek a biztosítók

"Elképzelhető, hogy a lakásbiztosítók akkor is fizetnek, illetve segítenek, ha nem természeti katasztrófa okozta a bajt" - mondta Németh Péter, ugyanakkor hozzátette, hogy biztos abban, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik rendelkeznek legalább lakásbiztosítással. Amennyiben a cég gondatlansága okozta a tározó megrongálódását, akkor is lesznek, akiket biztosan kifizet a biztosító - állítja Németh Péter. Akinek úgynevezett "all risk", vagyis minden kockázatot fedező biztosítása van, illetve gépjárműveknél a teljes casco fizet a károk után. Ugyanakkor a szakértő szerint a minden kockázatra kötött biztosítás jóval drágább a szokásosnál, ezért elég ritka Magyarországon.

Bonyolítja a képet, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) felelősségbiztosítása nem terjed ki a károsultakra, azaz "a biztosító senkinek nem fog fizetni a vállalat által kötött biztosítás alapján" - legalábbis ezt mondta Pintér Sándor belügyminiszter. Az Aegon Biztosító kedden "meg nem erősített piaci információkra adott válaszreakciók" alapján azt közölte, hogy az üzemeltető társaságnak mindössze 10 millió forintos felelősségbiztosítása van, ami "eltörpül a várható kártérítési igények mellett".

A cég biztosítója tehát jó eséllyel nem fogja kártalanítani a károsultakat, akiknek azonban jó esélyeik vannak a bíróságon nyerni, ha kártérítési pert indítanak a cég ellen - mondta az [origo]-nak Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, környezetvédelmi jogász. "A cég azon állítása, hogy sok eső esett, nem lehet mentesülési ok, mivel a hatályos magyar jog értelmében a környezetre veszélyes tevékenységgel okozott kár esetében a felelősség objektív. Mentesülhetne a cég az objektív felelősség alól, ha a katasztrófát vis maior, valamilyen elháríthatatlan katasztrófa okozta volna, ebben az esetben az esőzéseket azonban nem lehet ilyennek nevezni" - mondta Bándi Gyula.

Akár Strasbourgig is elmehetnek

Ha eldőlt, hogy a cég a felelős, akkor az a legjobb, ha az érintett önkormányzatok a károsultakat képviselve pertársaságba tömörülnek és így fordulnak a bírósághoz - mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport irodavezetője az [origo]-nak. Bándi Gyula szerint is ésszerű összeállni a kártérítést követelő lakosoknak, bár várhatóan a bíróság is összevonná az ügyeket, ha azt látja, hogy többen adtak be azonos tárgyban keresetet. "A per 5-6 évig is elhúzódhat, mivel a kártérítés összegét lehet vitatni, illetve a per nyilván nem érne véget első fokon. Egy ilyen esetben a cég nyilván próbálná bizonyítani, hogy vis maiorról van szó, vagy hogy a kártérítést követelők nem megfelelően építették a házukat, de magát a jogalapot nem lehetne vitatni" - mondta Bándi Gyula.

Az esetleges per során mind a felperesek, illetve az alperes is benyújthat az általa felkért szakértők által készített szakértői véleményt, valamint a vita során a bíróság igazságügyi-szakértőt is kirendelhet. Az teljesen a bírótól függ majd, mely szakértői vagy hatósági - ilyen esetkben a regionális környezetvédelmi hatóság és az építási hatóság jogosult magától viszgálatot indítani - véleményekre alapozza a döntését, de a kártérítési összeg megállapításánál csak a szakértők véleménye számít.

Ha a kártérítési pereket indító lakosok nem lennének teljesen elégedettek a magyarországi eljárás kimenetelével, akkor még mindig fordulhatnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Bándi szerint itt is jók lennének az esélyeik, mivel egy tíz évvel ezelőtti, hasonló török ügyben is a kártérítési pert indítók javára ítélt a bíróság. Abban az esetben egy nyomornegyed fölé épült, illegálisan működő hulladéklerakó robbant fel, és haltak meg több mint harmincan. E két eset között persze annyiban nem vonható párhuzam, hogy ott az államnak is egyértelmű volt a felelőssége, mivel hagyta, hogy illegálisan működjön a hulladéklerakó, de az is jelzésértékű, hogy a hulladéklerakót üzemeltető cég ellen is megnyerték a pert a lakosok.

Az állam felelőssége Magyarországon is felmerülhet, az államnak akkor lenne jogi felelőssége, ha kiderülne, hogy a cégnél valamilyen hatósági engedély, ellenőrzés nem stimmel - mondta Bándi, aki szerint az államnak ezen kívül esetleg erkölcsi felelőssége lehet amiatt, hogy nem ösztönözte eléggé a hulladék-újrahasznosítást a tárolás helyett. "Valószínűleg a megelőzés jóval kevesebbe került volna az államnak, mint amennyibe az utólagos kárelhárítás fog" - mondta a jogász. A lakosokon kívül az állam vagy környezetvédelmi szervezetek is indíthatnának pert a cég ellen. Előbbi a hatályos környezetvédelmi törvényre és a polgári törvénykönyvre hivatkozva követelhetné a kárelhárításra költött állami pénzeket a cégtől, utóbbiak pedig nem kártérítésre irányuló pert indíthatna, hanem csak arra törekedhetne, hogy a hatóságok tiltsák meg a cégnek a környezetre veszélyes tevékenységek űzését.

Minimális összegre kötik a cégek a biztosítást

Magyarországon nincs megfelelően szabályozva a veszélyes anyagokkal foglalkozó társaságok felelősségbiztosítási rendszere, ezért fordulhat elő, hogy egy különösen veszélyes anyaggal dolgozó vállalat a bekövetkezett milliárdos kárt okozó balesethez képest jóval alacsonyabb kártérítést nyújtó biztosítással rendelkezik - mondta Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezető igazgatója.  Püski András, a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (Mabiasz) az [origo]-nak azt mondta, hogy a szervezetük már hónapok óta kopogtat a kormánynál, hogy a szakminisztérium, a biztosítók, önkormányzatok bevonásával hozzanak létre egy munkabizottságot, amely kidolgozná a katasztrófahelyzetek kezelésére szolgáló biztosítási rendszert.

Az Európai Unió egyik 2009-es direktívája előírja, hogy a felelősségnek nem csak a kiömlött veszélyes anyagok eltakarítását kell magában foglalnia, de az állat és növényvilágban, földterületben, vízkészletekben és más területeken okozott közvetett károkat is. A Biztosítás.hu ügyvezetője szerint a hazai vállalatok gondolkodásában csak a törvényi változás hozhat változást és bírhatja rá őket a megfelelő felelősségbiztosítások megkötésére. A magyarországi vállalatok átlagos felelősségbiztosítása ugyanis lényegesen kisebb, mint mondjuk szlovák, cseh, vagy akár lengyel társaiké. Egy megfelelő biztosítás ugyanis 50-100 millió forintba kerülne évente, de törvényi előírás hiányában a "minél olcsóbb" szemlélet maradhat az uralkodó.

Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy szinte minden cég minimális összegre köt felelősségbiztosítást, így bármilyen nagyobb kár gyakorlatilag biztosítási fedezet nélkül marad. A cégvezető az a gond, hogy jelenleg csak a felelősségbiztosítás létét kell igazolni, és hogy egy kár esetén az mire elég, azt nem vizsgálja senki.

 

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Nem drágul a biztosítás az árvíz miatt
2010 augusztus 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nem drágul a biztosítás az árvíz miatt

SZLOVÁKIA   Az árvizek által sújtott régiókban lakóknak nem kell attól tartaniuk, hogy a biztosítók az idei hatalmas károk miatt jövőre megemelik számukra az ingatlanok biztosítási díját – állítják egybehangzóan a szlovák biztosítótársaságok képviselői. Az említett régiókban lakók idén több ezer káresetet jelentettek a biztosítóknak, ez utóbbiak pedig milliókat fizettek ki az ügyfeleiknek.

Több biztosítótársaság – így a két legnagyobb, az Allianz és a Kooperativa is – azt állítják, hogy jövőre nem növelik a biztosítási díjakat az árvizekkel elöntött régiókban. „A Generali Biztosító továbbra is biztosítja az ingatlanokat azokban községekben is, amelyeket az árvizek az elmúlt hónapokban leginkább érintettek” – nyilatkozta Jana Čahojová, a Generali kommunikációs osztályának a menedzsere, aki szerint az ügyfeleiknek nem kell tartaniuk a biztosítási díjak növelésétől sem. Azt azonban nem zárta ki, hogy a jövőben ezekben a régiókban nagyobb önrészt kell vállalniuk azoknak, akik náluk kötnek biztosítást.

A társaságok többsége szerint a biztosítással összefüggő rizikókat nem értékelhetik át egy rosszabb, árvizektől sújtott évre alapozva. A társaságok az árvízzel kapcsolatos rizikók kiküszöbölésére használják az árvízkockázati térképeket, amelyeket folyamatosan aktualizálnak. Ezek kidolgozása ugyan korántsem számít olcsó mulatságnak, a biztosítók azonban a hivatalos nyilatkozataikban következetesen azt állítják, hogy az említett térképeket a magánszemélyek biztosításánál nem veszik figyelembe. „Az árvizek sújtotta területeken vannak bizonyos megszorítások, ezek azonban az ipari és vállalkozói ingatlanokra érvényesek” – nyilatkozta Zuzana Wagnerová, a Kooperativa marketingosztályának a vezetője. Hasonló szellemben nyilatkoztak az Allianz képviselői is.

A tavaszi és nyári árvizek miatt azonban idén jóval többen döntöttek úgy, hogy biztosítják az ingatlanaikat, vagy az eddigieknél nagyobb összegre kötnek szerződést. A természeti katasztrófák nem hagyták hidegen a házat, lakást vásárlókat sem. „Az emberek az elmúlt időszakban jobban odafigyelnek arra, hogy a kiszemelt ingatlan mellett nem folyik-e olyan patak, amely problémákat okozhatna. Korábban vonzónak számítottak az olyan ingatlanok, amelyek végében egy patak csörgedezett, manapság ez inkább elriasztja a vevőket” – nyilatkozta Daniela Rážová, a Szlovák Ingatlanügynökök Szövetségének vezetője. Szerinte az árvizekkel többször sújtott régiókban található házak egy része mára eladhatatlanná vált. Csehországban az árvizek miatt egyes házakhoz a harmadával olcsóban juthatnak hozzá, mint korábban. Szlovákiában az ingatlanügynökségek ugyanakkor egyelőre nem számoltnak be jelentősebb áresésről a katasztrófa által sújtott régiókban.

Jég, özönvíz, vihar: kárrekordok dőltek az idén
2010 augusztus 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Jég, özönvíz, vihar: kárrekordok dőltek az idén

A hévégén a jég, az eső és a szél okozott újabb károkat: hétfő reggelig 263 kárbejelentés érkezett az Aegon biztosítóhoz. A jég, az özönvízszerű eső és a viharos szél leginkább Szabolcs és Veszprém megyét sújtotta. A biztosító idei összesítése szerint augusztus elejéig háromszor annyi kár keletkezett, mint egy szokványos évben.

A pénteki vihar elsősorban Veszprém megyében, a vasárnapi Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében okozott újabb károkat: a viharos szél házakat rongált meg, fákat csavart ki. Ezek nyomán újabb 263 kárbejelentés érkezett az Aegonhoz, tovább növelve az idei szélsőséges időjárás okozta károkat.

A biztosító összesített statisztikája szerint az idén augusztus elejéig 70 614 meteorológiai kárbejelentés érkezett, ami háromszorosa az átlagos értéknek. Az átlagos viharkár 68 825 forint volt, miközben az árvíz családonként átlagosan 464 115 forint kárt okozott. Az idei rendkívüli időjárás új kárbejelentési rekordot hozott: május 17-én − egyetlen nap alatt − egy kisebb biztosítótársaságnál több hónap alatt szokásos − 7737 kárbejelentés érkezett. A telefonos ügyfélszolgálat egyébként naponta 5000 hívást kapott a viharok időszakában.

A biztosítótársaságok az elmúlt hónapokban versenyt futottak az idővel, és több intézkedést hoztak a kárügyintézés felgyorsítására. Az Aegon kárszakértői egy átlagos időszakban napi 6-8 kárt rendeznek, míg az elmúlt időszakban gyakran napi 20 káresetet is kezelniük kellett, s ebben csak kisebb segítséget jelent, hogy a károk egy-egy településre összpontosultak – mondta Vereczki András, az Aegon ügyfélkiszolgálásért és kárrendezési ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese. Így sikerült elérni, hogy az átlagos kárrendezési idő − amely az Aegonnál „normál üzletmenetben” nem éri el az öt napot − a jelenlegi időszakban kevesebb, mint 2 nappal tolódott ki.

Az Aegon augusztusig összesen 4,144 milliárd forintot fizetett ki a vihar és árvízkárokra, ebből csak július hónapban 1,819 milliárd forintot utaltak az ügyfeleknek. Vereczki András szerint a mostani ítéletidő igazolta azt a korábbi döntést, hogy komoly súlyt kell fektetni a telefonos ügyfélszolgálat fejlesztésére. A társaság a nyáron rendkívüli intézkedésként 100 ezer forintra emelte a kisebb összegű károk esetén egyszerűsített eljárással – mindössze egy telefonbejelentés alapján – kifizethető kártérítés összegét. Így a károsultak egy része a bejelentést követően azonnal pénzhez juthatott. Május-júniusban összesen 20 ezer kárbejelentés esetén még a bejelentés napján megtörtént az átutalás. Ez a telefonon rendezhető, kisebb összegű károk 60 százalékának azonnali kifizetését jelenti.

Ám az ilyen, gyors utalásokra csak a kis és egyszerűbb károk esetében van lehetőség. A nagy kártérítést igénylő, bonyolult esetek rendezéséhez − mint például az árvíz által elöntött, megrogyott, összedőlt épületek − statikai és egyéb szakvélemények szükségesek. Az érintettek az átmeneti időszak azonnali költségeire több százmillió forint kárelőleget kaptak eddig az Aegontól.

Forrás: Hvg.hu

Csütörtöktől kötelező a lakásbiztosítás
2010 július 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Csütörtöktől kötelező a lakásbiztosítás

A romániai lakástulajdonosoknak hat hónapon belül biztosítást kell kötniük ingatlanjaikra, az erről szóló jogszabály szerint a biztosításkötés július 15-től kötelező.

Az illetékesek becslése szerint ebben az időszakban egymillió szerződést kötnek majd. „Jó lenne, ha sikerülne meghaladnunk a 10 százalékot a következő hat hónapban. Ez azt jelentené, hogy januárig több mint egymillió biztosítottunk lenne” – nyilatkozta Marius Bulugea, a biztosítási csomagokat összeállító katasztrófabiztosítási társaság (PAID) elnök-vezérigazgatója.

Kivételt csak azok a lakástulajdonosok képeznek, akik már kötöttek önkéntes biztosítást, ők csak ennek lejárta után kényszerülnek kötelező lakásbiztosítást kötni, ha az időpont január 15 utáni. A PAID csütörtökön kezdte meg a kötelező lakásbiztosítások kiállítását.

A PAID-ot 2009 szeptemberében hozták létre, ekkor írta alá 13 biztosítótársaság a szerződést, s összesen 4,54 millió eurós törzstőkével rendelkeznek. A kötelező lakásbiztosításról szóló 260-as törvényt 2008 novemberében fogadták el.

Ennek értelmében a lakástulajdonosok kötelesek biztosítást kötni, a lakás típusa függvényében 10 vagy 20 eurós értékben. Egy lakás biztosított értéke 10.000 és 20.000 euró között mozog. A hat hónap letelte után, azok, akik nem teljesítik a törvény előírásait 100 és 500 lej közötti büntetést fizethetnek.

A kötelező biztosítás az árvíz, földrengés, földcsuszamlás okozta károkat fedezi.

Forrás: Kitekinto.hu

Nyaraljunk biztonságban!
2010 július 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nyaraljunk biztonságban!

Minden üdülni vágyó rémálma, hogy nyaralás közben történik valami, ami miatt balul üthet ki a jól megérdemelt pihenés. Nincs annál rosszabb, ha a strandon, vagy kirándulás közben károsítanak meg minket, ne adj’ isten valamelyik ismerősünk hív fel a rossz hírrel: otthonunkkal történt olyasmi, ami miatt idő előtt meg kell szakítanunk a várva várt utazást. Ma már azonban léteznek olyan biztosítási csomagok, amelyek az ilyen jellegű káreseményekre is védelmet nyújtanak, így nyugodtan telhet nyaralásunk.

Ilyen a Generali Házőrző lakásbiztosítása, amelyet a biztosító most kedvezményesen kínál új és meglévő ügyfeleinek. A Generali az akció keretében a nyaralási szezonban díjmentesen adja kiegészítő szolgáltatásait a Házőrző lakásbiztosítással rendelkező ügyfelei részére. A nyári vakációs csomag részeként a társaság káresetenként 20 ezer forintos értékhatárig megtéríti többek között a fürdőben, strandon ellopott vagyontárgyak értékét és az ellopott személyi okmányok pótlásának, valamint az elveszett bankkártya letiltásának költségeit. Emellett ha a nyaralás alatt betörnek az otthonunkba, a Generali állja a haza- és a visszautazás költségeit. A biztosító az ellopott kerékpár árát is téríti, illetve kifizeti az áramkimaradás miatt megromlott, fagyasztott élelmiszerek árát is. A nyári akció mindenkire vonatkozik, aki a Generali Házőrző lakásbiztosítását választja, függetlenül attól, hogy régi, vagy új ügyfele a biztosítótársaságnak.

A Generali kimutatása alapján az évek óta nagy népszerűségnek örvendő szolgáltatáscsomag legkihasználtabb eleme az áramszünet esetén a hűtőben megromlott élelmiszerek után igényelt kárrendezés. „Erre az elmúlt évben több mint kétszázszor került sor, és valamivel több, mint 5,5 millió forintot fizetett ki a cég a károsultaknak” - mondta el Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási osztályvezetője. Ezt követi az elveszített vagy ellopott bankkártyák letiltásának díja 1,1 millió forinttal, míg a kerékpárlopások után hozzávetőlegesen másfél milliós kártérítést fizetett ki a biztosító.

A jó házőrző a lakást és a nyaralót is védi

Nincs az a felhőtlen vakáció, hogy ne jusson eszünkbe időről-időre üresen maradt otthonunk. Azonban nem csak a lakásunkat, de a nyaralónkat is érdemes biztosítani, hiszen ugyanolyan veszélynek van kitéve a hétvégi ház is, mint minden lakás. „Tévhit, hogy a nyaralókra csak a szezon végén, télire érdemes biztosítást kötni; a vihar által betört ablak, megrongált tető, vagy akár egy törött vízvezeték is legalább akkora bosszúságot tud okozni, mint a hó leple alatt besurranó tolvaj.” – mondta el Hajas Gábor. „Jól mutatja mindezt, hogy a Generali a tavalyi évben a lakásbiztosítottaknak 16,5 millió forintot fizetett ki a nyaralókban történt káreseményekre.” - tette hozzá a szakember.

Ez ellen is védelmet nyújt a Generali Házőrző biztosítása, melyet most online is megköthetnek a nyaralótulajdonosok. A választható három csomaghoz most több kedvezmény is jár: például aki október végéig biztosítja otthonát, kéthavi díjengedményben részesül, a fent említett nyári vakációs csomagot pedig ajándékba kapja.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Több százmilliós kárigény a biztosítóknál
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Több százmilliós kárigény a biztosítóknál

Több ezer kárbejelentés érkezett hétfőn a különböző biztosítótársaságokhoz a viharos időjárás kapcsán. A Generali, a Groupama Garancia Biztosító, az AEGON és a K&H biztosítókhoz eddig összesen több százmillió forintos nagyságrendben jelentettek be káreseteket. A biztosítók a vihar és az árvizek által leginkább érintett területekre csoportosították át munkatársaikat és a rendkívüli helyzet miatt többféle könnyítést is alkalmaznak az eljárásoknál.

A Generalihoz hétfőn délig 800 kárbejelentés érkezett, ezek együttes összege 167 millió forint. Ennek jelentős része vihar, árvíz és felhőszakadás miatti kár, de érkezett villámcsapás és jégverés miatti bejelentés is. A legtöbb eset Budapesten, Pécsett, Győrben és Miskolcon történt, de több nagy összegű kárbejelentés érkezett Sátoraljaújhely és Szikszó városából is. A biztosító munkatársai folyamatosan mérik fel a károkat, megemelt létszámmal dolgoznak. A 48 órás bejelentési kötelezettséget a rendkívüli helyzet miatt 2 hétre hosszabbították meg a Generalinál.

Azok az autósok is számíthatnak segítségre, akik rendelkeznek casco-val. A biztosító a következő napokban a bejelentések számának emelkedésére és akár több százmilliós kárkifizetésekre számít. A Generali arra kéri ügyfeleit, hogy a közvetlen élet- és balesetveszély mielőbbi elhárítása érdekében kezdjék meg a helyreállítást, nem kell megvárniuk a kárszakértőt.

A Groupama Garancia Biztosító legfrissebb adatai szerint a hétvégi viharok kapcsán körülbelül 1000 kárbejelentés érkezett hozzájuk, körülbelül 100 millió forint értékben. A Groupama is elkezdte a károk felmérését, becsléseik alapján a bejelentések végső száma elérheti a több ezret is. A kárfelmérést egyelőre nehezíti, hogy sok terület egyáltalán nem közelíthető meg, vagy a végső kár nem állapítható meg amiatt, hogy az érintett területet víz borítja. A hétvégi viharok, esőzések kapcsán a Groupama Garancia Biztosítóhoz a legtöbb bejelentés Budapestről, Pécsről, Kaposvárról és Miskolcról érkezett.

A kisebb értékű, 100 ezer forint alatti károk esetén a Groupama Garancia Biztosító alkalmazza a telefonos kárrendezést, amelyeket gyorsított ütemben, 1-2 napon belül kifizetnek. Nagyobb károknál szükség szerint előleget fizet a társaság.

Az AEGON biztosítóhoz hétfő délelőttig már ezer bejelentés érkezett a hétvégi viharok miatt, a becsült kárérték eléri a 100 millió forintot. A társaság arra számít, hogy a nap végére akár 4000 bejelentés is befuthat és a károk nagysága meghaladhatja az 1 milliárd forintot.

A K&H Biztosítóhoz hétfő délelőttig 400 kárt jelentettek be összesen csaknem 20 millió forint értékben. A társaság ugyancsak Miskolc környékére irányított át szakembereket a vihar és az áradások által kevésbé érintett térségekből.

Forrás: Független Hírügynökség

Nem minden viharkárt fizetnek ki a biztosítók!
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nem minden viharkárt fizetnek ki a biztosítók!

Évről, évre nő azoknak a káreseményeknek a száma, amelyeket nem fizetnek ki a biztosítók az ügyfeleknek, de tavaly még így is több mint 31 milliárd forintot kaptak elemi kár címén azok, akik megfelelő szerződést kötöttek a lakásukra – olvasható egy alkuszi elemzésben, amely 12 biztosító ajánlatát vizsgálta.

Több ezerre tehető azoknak az ügyfeleknek a száma, akiket a tavalyi viharok után egyáltalán nem, vagy csak igényeik egy részét fizették ki a biztosítók,  noha volt biztosításuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szerződést kötők nem járnak el körültekintően akkor, amikor aláírják a megállapodást. Vagy a régebben megkötött biztosítások már nem követték az évek alatt emelkedett értékű ingatlanokat és az azokban található ingóságokat, vagy nem vonatkozott a kockázatvállalás minden kártípusra   – nyilatkozta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és marketing igazgatója. A szakember leszögezte azonban, hogy elemi kár címén tavaly még így is összesen 31 milliárd forintnál többet fizettek ki a biztosítók.

Jó példa erre a házak tetejét megrongáló viharok témaköre: a szereződésekben pontosan meg van határozva, hogy a szélvihar, ami lesöpörte a házunk tetejét viharkárnak minősül e, vagy sem. Sokan nem tudják ugyanis, hogy viharkárnak csak bizonyos sebesség feletti szélben  minősíti az esetet a biztosító. Ezek tétele pedig változó biztosítónként, van ahol 65 km/h-tól már viharkárnak minősül a kársemény, de van ahol ez csak 90 km/h felett igazoltan az.  Ezért hoppon maradhatnak azok, akik hagyják, hogy a szerkezet leamortizálódjon, arra számítva, hogy majd megbontja egy kisebb vihar, s a biztosítási díjból helyrehozzák – hívta fel a figyelmet a 2009-ben az Év Alkuszának választott CLB szakértője.  

Németh Péter úgy véli, hogy a megváltozott légköri és klímahelyzet miatt, vagy csak egyszerűen azért, mert már vannak sokkal jobb ajánlatok is a piacon,  érdemes volna minden lakástulajdonosnak egy biztosítási szakemberrel közösen átnézni a már meglévő szerződést.  Erre már csak azért is szükség lehet, mert az utóbbi néhány évben, az esőzések következtében több mint háromszorosára nőtt a felhőszakadáskárokkal, s ötven százalékkal emelkedett  a beázásokkal kapcsolatos lakásbiztosítási kifizetések száma. A felhőszakadásokból eredő  kár után a vihar és a villámcsapások okozta rongálódás vált a leggyakoribbá,  valamint a kidőlt fák esetei is nagyon gyakoriak már. Mindezekre  igaz, hogy  egy rosszul megkötött biztosítás csak részlegesen, vagy egyáltalán nem  terjed ki. 
 

A biztosítók ígérik: kifizetik az ítéletidő okozta károkat
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A biztosítók ígérik: kifizetik az ítéletidő okozta károkat

Csak azokon tudnak segíteni, akiknek van biztosításuk.

A vihar és az árvizek kapcsán a biztosítókhoz eddig 10 ezer kárbejelentés érkezett, és becsléseik szerint összesen 4 és 6 milliárd forint közötti a kár országszerte.  

„Ezt a kárösszeget a magyar biztosítók ki fogják fizetni, a társaságok tőke és tartalék ellátottsága megfelelő, és megfelelő viszontbiztosítási fedezetekkel is rendelkeznek” – mondta el Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre való tekintettel egyszerűsítettek a kárbejelentési rendszeren, és felgyorsították az előlegfizetéseket is. Így a bejelentés után 2-3 nappal már a bajbajutottaknál lehet a pénz. Akinek viszont nincs biztosítás a házán, azon nem tudnak segíteni a társaságok.

A kormány csak később dönt a kárenyhítésről. A szakemberek még nem kezdték el a kárfelmérést, mert mint mondták, most a védekezés a legfontosabb.

„A kárenyhítés kárfelméréssel fog kezdődni, megvan a bejáratott módszer, hogy a területi szerveink együttműködésével az állami tulajdonban, önkormányzati tulajdonban esett kárt felmérjük” – nyilatkozta Kóthay László vízügyi szakállamtitkár.

Az árvíz elleni védekezésben eddig több mint fél millió homokzsákot használtak fel.

Forrás: atv.hu
Kevés a biztosítás az árvízzel sújtott régiókban
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Kevés a biztosítás az árvízzel sújtott régiókban

A gondos biztosításkötésen is múlik, mennyit és hogyan fizet a biztosító például árvízi kár esetén. A biztosítások alacsony számán túl gyakori hiba az épületek alulbiztosítása - nyilatkozta a Duna Televíziónak Pintér György, a biztosítottakat és pénzintézeti ügyfeleket tömörítő, érdekvédő Indra Egyesület elnöke.

Általában is kevés a biztosított, de különösen azokon a területeken van ez így, ahol most küzdenek az emberek az árvíz ellen. A biztosítók általában nem kötnek szerződést vályogból vagy tömésfalból készült épületekre. Ha ilyen kifogás nincs, ha az építési anyag és a technológia megfelelő, akkor akár ártéren álló házra is lehet biztosítást kötni - nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának Pintér György, az Indra érdekvédő egyesület elnöke.

Az Indra ügyfelei általában azok a biztosítottak, akik a biztosító által tett kártérítési ajánlattal elégtelenek. Az elégedetlenség azonban nem mindig indokolt - szögezi le Pintér György. Előfordul, hogy az ügyfelek nem meggondoltan kötnek szerződést, például alulbiztosítanak, és ezért éri őket meglepetés a kártérítés során.

Ha egy húszmilliós ingatlant tízmillió forintra biztosít a tulajdonosa - mivel így olcsóbb a biztosítási díj -, mindez kárrendezés esetén kellemetlenségeket szülhet. Hiszen a biztosító a bizonyított kár értékét olyan arányban csökkenti ilyen esetben, amekkora arányban az ingatlant alulbiztosították - szögezte le az egyesületi elnök.

Fontos lenne ügyelni a biztosított épületben található ingóságokra is - mondta Pintér György. Az ingatlanban található értékesebb műtárgyakat - festményeket, porcelánokat - például tételesen és beazonosítható módon érdemes listáztatni a biztosítási szerződésben.

A biztosítással rendelkező árvízkárosultak számára különös jelentőséggel bírhat, hogy a lakók kitelepítése után történt betörésekre is fizet a biztosító. Ha a biztosítási szerződés jó, ha beazonosíthatók a kárbejelentéskor felsorolt ingóságok, a biztosítók felelőssége fennáll az ilyen esetekben is - szögezte le Pintér György a Duna Televízió reggeli műsorában. 

Forrás: Privátbankár.hu

Szegény-gazdagok a budapesti társasházak - Biztosításra évente tízezreket is kidobnak az ablakon
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Szegény-gazdagok a budapesti társasházak - Biztosításra évente tízezreket is kidobnak az ablakon

Éves szinten tízezreket spórolhatnának Budapesten a lakók, ha tisztában lennének azzal, hogyan is kell biztosítani társasházukat. Gyakori, hogy kétszer is fizetnek egy-egy biztosítási szolgáltatásért, de csak egyszer kapnak érte ellenszolgáltatást. Május 31-éig a közös képviselők feladata lenne, hogy felvilágosítsák őket a legjobb megoldásokról.

Becslések szerint országosan a társasházak legfeljebb 50 százalékának van biztosítása, főleg olyan, amely az épület minden pontjára, a lakásokra is kiterjed. Budapesten ez az arány valamivel jobb, de a fővárosban is legalább a házak negyedének nincs semmilyen biztosítása. Az a ház viszont, amelyik rendelkezik vele, akár százezreket is spórolhat, ha jól választ biztosítót. Ennek egyik oka, hogy egyre nagyobb versenyt folytatnak a biztosítók a társasházak kegyeiért. Korábban a közös képviselőknek hetekbe tellett, míg elintéztek valamit a biztosítóknál, mára azonban a legtöbb társaság házhoz is megy, ha káreseményről van szó. A biztosítók különösen ezekben a hetekben aktívak, hiszen legkésőbb május 31-ig össze kell hívniuk a közös képviselőknek társasházuk közgyűlését, az esetek nagy részében itt dől el, hogy a házban mit és mennyire biztosítanak – mondta el egy mai sajtótájékoztatón Langer Ivánné, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke.

Ezzel párhuzamosan Vezendi Attila polgári védelemi őrnagy arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elég a biztosításkötéssel foglalkozni. Gyakorta a közlekedő utakat, folyosókat úgy zárják el rácsokkal a lakók, hogy azok eltávolítása hosszú időt vesz igénybe, s így például a tűzoltók csak későn jutnak be egy-egy égő lakásba. A késedelem pedig milliós veszteségeket okozhat egy-egy lakónak.

A biztosítás egyébként milliárdos üzletág. Május 31-ig kell megkötni a társasházak biztosítását. Sok lakóközösségnek olyan biztosítása van, amely nemcsak a ház közös területeire terjed ki (tető, folyosó, stb.), hanem valamennyi lakásra is. Gyakran ezzel párhuzamosan a lakók maguk is kötnek lakásbiztosítást, így kétszer fizetik ki otthonuk biztonságának árát. Azok, akik a társasházi biztosítás megkötése után nem módosítják lakásukét, évente 15-20 ezer forintot is kidobnak az ablakon. Ráadásul az a tulajdonos, akinek a lakása kétszeresen biztosított, nem számíthat arra, hogy duplán megtérítik a kárát, hiszen a hatályos magyar törvények alapján szigorúan tilos ugyanazt a vagyontárgyat két társaságnál is bebiztosítani. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a lakástulajdonos és a társasház két különböző biztosítóhoz szerződik le, ez esetben ugyanis évekig is eltarthat a vita, melyik cég fizeti ki a kárát - állítja Németh Péter, a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB Független Biztosítási Alkusz igazgatója.

A szakember éppen ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy a társasházban élők május 31-ig kétszer is gondolják meg, hogy hol és kinek a segítségével kötnek társasházi biztosítást. Gondolják végig, valóban érdemes-e módosítani egyéni szerződéseiket. Ugyanakkor, ha valaki ezt megteszi, mert a társasház is köt biztosítást, akkor fontos, hogy saját szerződésünkben biztosítsuk ingóságainkat. Mindehhez érdemes szakértői segítséget igénybe venni.

A szakértő azt ajánlja, hogy ha csak lehet, alkusznál kössünk új társasházi biztosítást, mert ők azok, akik valamennyi társaság ajánlatát jól ismerik. Az alkusz úgy „válogathat” a konstrukciók között, mint a magánszemélyek akkor, ha autójukra kötnek kötelezőbiztosítást. Természetesen a közös képviselők maguk is végigjárhatják a biztosítókat, ám így nem csak az ajánlatkérésre fordított idő lesz sokkal hosszabb, de vélhetően a biztosítási díj összege is nagyobb lesz. Egy-egy társasház éves szinten akár százezreket is spórolhat költségvetésében, ha körültekintően jár el szerződéskötés előtt.
 

 

Olcsóbbak biztosítások, de az önrész miatt mégis többet fizetünk?
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Olcsóbbak biztosítások, de az önrész miatt mégis többet fizetünk?

Annak ellenére, hogy egyre olcsóbbak a lakásbiztosítások, a tavalyi évben 30 ezer darabbal szűkült a biztosítotti kör. Pedig 1997 óta folyamatos volt a növekedés: nem volt olyan év, hogy 20-40 ezer darabbal ne bővült volna a piac.

Magyarországon, a nyaralókat is beleértve, 4,3 millió lakóingatlant tartanak nyilván, ebből azonban alig több mint 3 millióra kötöttek biztosítást. A 70 százalékos penetrációt jónak tartják a szakemberek. Azzal ugyanakkor kevésbé elégedettek, hogy tavaly már szűkült a piac, s az eddigi információk szerint a folyamat az idei első negyedévben sem állt le.

A szerződések megszűnését Szurgyi Nándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) lakossági vagyonbiztosítási tagozatának vezetője annak tudja be, hogy a családok kedvezőtlen anyagi helyzetbe kerültek a válság miatt. Ugyanakkor van egy másik ok is: korábban a piacot felfelé húzta a dübörgő lakáshitelezés, mivel a bankok megkövetelték a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan biztosítását is. A lakáshitelezés bezuhanása viszont drasztikusan visszavetette, gyakorlatilag megszüntette a biztosítások bankfiókos értékesítését.

A biztosítások eközben egyre olcsóbbak, s így a társaságok díjbevétele is fokozatosan csökken. Az előrejelzések szerint további ereszkedés várható az árakban, mivel a hagyományos értékesítési rendszerben működő cégek felvették a kesztyűt az online biztosítók árletörésével szemben. Sajátos megoldással élnek azonban: önrészt építenek be a szerződésekbe, hogy a kieső tarifákat legalább a káresemény bekövetkezésekor kompenzálják. (A szerződésben megállapított önrész összegét a biztosító levonja a káresemény után kifizetett pénzből. Lényege, hogy a kár egy részét a biztosított maga viseli.)

Forrás: Ingatlanmagazin.com

Oldalak