2010.10.06
Sokéves pereskedést hozhat a vörösiszap-katasztrófa
Természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás - elsősorban ezen múlik, kinek kell kifizetni a kolontári vörösiszap-katasztrófa több milliárdos számláját. Ha a cég hibázott, akkor a károsultak perelhetik a társaságot, és az [origo]-nak nyilatkozó környezetvédelmi jogász szerint jó esélyük van megnyerni a kártérítési pert, ami azonban akár 5-6 éven át is eltarthat.
Az állami segítségben, a biztosítók jószándékában és a bíróságban bízhatnak azok a kolontári, devecseri és somlóvásárhelyi lakosok, akiket kár ért a hétfői vörösiszap-katasztrófa miatt. A tározót üzemeltető cég felelősségbiztosítása ugyanis szinte bizonyosan nem fedezi majd a károkat, a károsult lakosok lakásbiztosításai pedig az esetek többségében nem kötelesek ipari katasztrófa esetén fizetni - miközben egyelőre az is kérdéses, hogy kinek kellene fizetni a károk miatt.
A károk megtérítése a kárt okozó kötelessége, azaz először azt kell megállapítani, hogy ki a felelős a gát átszakadásáért, illetve a vörösiszap-áradat által okozott károkért. Orbán Viktor miniszterelnök kedden délután felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az Ajka közelében történt iszapömlés ügyében. "A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk (...), amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának" - mondta a kormányfő a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülése után. Szerinte, ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható. "Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó" - tette hozzá.
Nem így látják a vörösiszap-tározót működtető cég vezetői, Tolnai Lajos elnök és Bakonyi Zoltán cégvezető az [origo]-nak azt nyilatkozták, hogy nem érzik magukat felelősnek, mivel minden szükséges intézkedést megtettek. Állításuk szerint "nem biztos, hogy van hibás", Bakonyi Zoltán természeti okokra hivatkozott - az [origo] kérdését, miszerint az idei rekord mértékű esőzés után nem kellett volna-e felkészülni a katasztrófa lehetőségére, a hatósági vizsgálat megvárására hivatkozva elhárították.
Kártérítési pert indíthatnak
"Sok múlhat azon, hogy mit hoz az iszaptározó megrongálódásával kapcsolatos vizsgálat, ugyanis alapvetően az dönti el, hogy kötelesek-e fizetni a biztosítók, hogy természeti hatásra történt a katasztrófa vagy az üzemeltető cég gondatlansága okozta azt" - mondta az [origo]-nak Németh Péter a CLB biztosítási alkuszcég igazgatója. Amennyiben természeti katasztrófa okozta a gátszakadást, akkor a cégnek, illetve a felelősségbiztosításának nem kell fizetnie, a lakásbiztosítóknak azonban igen, amennyiben pedig gondatlanságról van szó, akkor épp fordított a helyzet.
Szolidárisak lehetnek a biztosítók
"Elképzelhető, hogy a lakásbiztosítók akkor is fizetnek, illetve segítenek, ha nem természeti katasztrófa okozta a bajt" - mondta Németh Péter, ugyanakkor hozzátette, hogy biztos abban, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik rendelkeznek legalább lakásbiztosítással. Amennyiben a cég gondatlansága okozta a tározó megrongálódását, akkor is lesznek, akiket biztosan kifizet a biztosító - állítja Németh Péter. Akinek úgynevezett "all risk", vagyis minden kockázatot fedező biztosítása van, illetve gépjárműveknél a teljes casco fizet a károk után. Ugyanakkor a szakértő szerint a minden kockázatra kötött biztosítás jóval drágább a szokásosnál, ezért elég ritka Magyarországon.
Bonyolítja a képet, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) felelősségbiztosítása nem terjed ki a károsultakra, azaz "a biztosító senkinek nem fog fizetni a vállalat által kötött biztosítás alapján" - legalábbis ezt mondta Pintér Sándor belügyminiszter. Az Aegon Biztosító kedden "meg nem erősített piaci információkra adott válaszreakciók" alapján azt közölte, hogy az üzemeltető társaságnak mindössze 10 millió forintos felelősségbiztosítása van, ami "eltörpül a várható kártérítési igények mellett".
A cég biztosítója tehát jó eséllyel nem fogja kártalanítani a károsultakat, akiknek azonban jó esélyeik vannak a bíróságon nyerni, ha kártérítési pert indítanak a cég ellen - mondta az [origo]-nak Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, környezetvédelmi jogász. "A cég azon állítása, hogy sok eső esett, nem lehet mentesülési ok, mivel a hatályos magyar jog értelmében a környezetre veszélyes tevékenységgel okozott kár esetében a felelősség objektív. Mentesülhetne a cég az objektív felelősség alól, ha a katasztrófát vis maior, valamilyen elháríthatatlan katasztrófa okozta volna, ebben az esetben az esőzéseket azonban nem lehet ilyennek nevezni" - mondta Bándi Gyula.
Akár Strasbourgig is elmehetnek
Ha eldőlt, hogy a cég a felelős, akkor az a legjobb, ha az érintett önkormányzatok a károsultakat képviselve pertársaságba tömörülnek és így fordulnak a bírósághoz - mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport irodavezetője az [origo]-nak. Bándi Gyula szerint is ésszerű összeállni a kártérítést követelő lakosoknak, bár várhatóan a bíróság is összevonná az ügyeket, ha azt látja, hogy többen adtak be azonos tárgyban keresetet. "A per 5-6 évig is elhúzódhat, mivel a kártérítés összegét lehet vitatni, illetve a per nyilván nem érne véget első fokon. Egy ilyen esetben a cég nyilván próbálná bizonyítani, hogy vis maiorról van szó, vagy hogy a kártérítést követelők nem megfelelően építették a házukat, de magát a jogalapot nem lehetne vitatni" - mondta Bándi Gyula.
Az esetleges per során mind a felperesek, illetve az alperes is benyújthat az általa felkért szakértők által készített szakértői véleményt, valamint a vita során a bíróság igazságügyi-szakértőt is kirendelhet. Az teljesen a bírótól függ majd, mely szakértői vagy hatósági - ilyen esetkben a regionális környezetvédelmi hatóság és az építási hatóság jogosult magától viszgálatot indítani - véleményekre alapozza a döntését, de a kártérítési összeg megállapításánál csak a szakértők véleménye számít.
Ha a kártérítési pereket indító lakosok nem lennének teljesen elégedettek a magyarországi eljárás kimenetelével, akkor még mindig fordulhatnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Bándi szerint itt is jók lennének az esélyeik, mivel egy tíz évvel ezelőtti, hasonló török ügyben is a kártérítési pert indítók javára ítélt a bíróság. Abban az esetben egy nyomornegyed fölé épült, illegálisan működő hulladéklerakó robbant fel, és haltak meg több mint harmincan. E két eset között persze annyiban nem vonható párhuzam, hogy ott az államnak is egyértelmű volt a felelőssége, mivel hagyta, hogy illegálisan működjön a hulladéklerakó, de az is jelzésértékű, hogy a hulladéklerakót üzemeltető cég ellen is megnyerték a pert a lakosok.
Az állam felelőssége Magyarországon is felmerülhet, az államnak akkor lenne jogi felelőssége, ha kiderülne, hogy a cégnél valamilyen hatósági engedély, ellenőrzés nem stimmel - mondta Bándi, aki szerint az államnak ezen kívül esetleg erkölcsi felelőssége lehet amiatt, hogy nem ösztönözte eléggé a hulladék-újrahasznosítást a tárolás helyett. "Valószínűleg a megelőzés jóval kevesebbe került volna az államnak, mint amennyibe az utólagos kárelhárítás fog" - mondta a jogász. A lakosokon kívül az állam vagy környezetvédelmi szervezetek is indíthatnának pert a cég ellen. Előbbi a hatályos környezetvédelmi törvényre és a polgári törvénykönyvre hivatkozva követelhetné a kárelhárításra költött állami pénzeket a cégtől, utóbbiak pedig nem kártérítésre irányuló pert indíthatna, hanem csak arra törekedhetne, hogy a hatóságok tiltsák meg a cégnek a környezetre veszélyes tevékenységek űzését.
Minimális összegre kötik a cégek a biztosítást
Magyarországon nincs megfelelően szabályozva a veszélyes anyagokkal foglalkozó társaságok felelősségbiztosítási rendszere, ezért fordulhat elő, hogy egy különösen veszélyes anyaggal dolgozó vállalat a bekövetkezett milliárdos kárt okozó balesethez képest jóval alacsonyabb kártérítést nyújtó biztosítással rendelkezik - mondta Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezető igazgatója. Püski András, a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (Mabiasz) az [origo]-nak azt mondta, hogy a szervezetük már hónapok óta kopogtat a kormánynál, hogy a szakminisztérium, a biztosítók, önkormányzatok bevonásával hozzanak létre egy munkabizottságot, amely kidolgozná a katasztrófahelyzetek kezelésére szolgáló biztosítási rendszert.
Az Európai Unió egyik 2009-es direktívája előírja, hogy a felelősségnek nem csak a kiömlött veszélyes anyagok eltakarítását kell magában foglalnia, de az állat és növényvilágban, földterületben, vízkészletekben és más területeken okozott közvetett károkat is. A Biztosítás.hu ügyvezetője szerint a hazai vállalatok gondolkodásában csak a törvényi változás hozhat változást és bírhatja rá őket a megfelelő felelősségbiztosítások megkötésére. A magyarországi vállalatok átlagos felelősségbiztosítása ugyanis lényegesen kisebb, mint mondjuk szlovák, cseh, vagy akár lengyel társaiké. Egy megfelelő biztosítás ugyanis 50-100 millió forintba kerülne évente, de törvényi előírás hiányában a "minél olcsóbb" szemlélet maradhat az uralkodó.
Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy szinte minden cég minimális összegre köt felelősségbiztosítást, így bármilyen nagyobb kár gyakorlatilag biztosítási fedezet nélkül marad. A cégvezető az a gond, hogy jelenleg csak a felelősségbiztosítás létét kell igazolni, és hogy egy kár esetén az mire elég, azt nem vizsgálja senki.
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Érdemes készülni 2012-re!
2011 szeptember 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Érdemes készülni 2012-re!
Az UNIQA Biztosító Zrt., a Magyar Passzívház Szövetség, (MAPASZ) valamint a MAPASZ tagjai a mai napon jelentették be, hogy 2011. szeptember elején megalakították a Zöld Otthon Együttműködést, amelynek célja a környezettudatos, modern, energiatakarékos otthonok elterjedése és népszerűsítése a magyar lakosság körében.
A Zöld Otthon Együttműködés tagjai azt vállalják, hogy olyan „zöld” termékeket, innovatív szolgáltatásokat kínálnak termékpalettáikon, amelyek összhangban vannak az együttműködés fő célkitűzéseivel, illetve segítik azok széles körű elterjesztését. Ennek jegyében az UNIQA Biztosító, a Zöld Otthon Együttműködés keretein belül ez év szeptemberében egy új – a környezettudatos otthonkialakítás igényeinek megfelelő – lakásbiztosítási terméket vezet be „Otthon és környezet” néven.
Az Otthon és környezet lakásbiztosítás megnyugtató biztosítási megoldást nyújt azoknak is, akik környezettudatosan, megújuló energiát felhasználó berendezésekkel tették korszerűvé otthonukat. Az Otthon és környezet „Öko” csomagja ugyanis védelmet nyújt az olyan értékes berendezésekre is, mint a napelemek, napkollektorok, illetve a szabadban tárolt vagyontárgyak, például a kerti bútorok.
Az új lakásbiztosítási konstrukció abból a szempontból is különleges, hogy 15 ezer forint értékhatárig hozzájárul a jövő év elejétől kötelezően bevezetésre kerülő Lakás Zöldkártya, azaz ingatlan energetikai tanúsítvány megszerzéséhez.
Egy, 2012 januárjától életbe lépő rendelet szerint ugyanis, minden értékesítésre, hosszú távú bérbeadásra, vagy átírásra kerülő ingatlannak kötelezően rendelkezni kell ezzel a tanúsítvánnyal, amely átfogó tájékoztatást ad az épület energiahatékonyságáról, és ennél fogva az ingatlan tényleges forgalmi értékét is befolyásolhatja.
„ Fontosnak tartjuk, mint az innovációban mindig élenjáró biztosító, hogy a piaci igények szélesedésével mi is ahhoz igazítsuk termékstruktúránkat, így jött létre az új Otthon és környezet névre keresztelt lakásbiztosítás. Azoknak a családoknak, akik már megtették a kellő korszerűsítést ingatlanukon környezetünk megóvása érdekében, most Öko termék csomagunkkal biztosítási megoldást kínálunk. A nagy értékkel bíró berendezések védelmet érdemelnek, mint ahogyan környezetünk és bolygónk is.” –Kurtisz Krisztián, az UNIQA Biztosító nem-élet biztosítás főigazgatója.
Az új termék bevezetésével egy időben, az UNIQA – a MAPASZ és tagjainak szakmai támogatásával – az energiatakarékos otthon koncepcióját, összetevőit bemutató és népszerűsítő, közérdekű microsite-ot is elindított. A www.otthoneskornyezet.hu oldal fő vonzereje egy 3D-ben modellezett forgatható passzívház.
Az UNIQA és partnerei azt is célul tűzték ki, hogy az oldalon keresztül megismertessék az érdeklődőket a passzív-, illetve energiatakarékos házak legfőbb jellemzőivel, bemutassák a lakóingatlanok legfőbb energiatakarékossági pontjait, illetve friss információkat nyújtsanak a témára vonatkozó uniós célokról és irányelvekről. A látogatók arról is képet kaphatnak, hogy energiatakarékossági szempontból milyen az itthoni ingatlanállomány állapota és, hogy a jövőre bevezetésre kerülő ingatlan zöldkártyarendszer hogyan befolyásolja majd a hazai ingatlanok értékét. Az oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők a témához kapcsolódó finanszírozási, forrásbevonási lehetőségekről, illetve a szabályozási aktualitásokról is, ami segítheti a korszerű otthonok hazai elterjedését.
„A Magyar Passzívház Szövetség örömmel csatlakozott az UNIQA zöld lakásbiztosításának kampányához, mert megfelelő felületet biztosítanak arra, hogy kellő információkat juttassuk el azoknak az ingatlan tulajdonosok részére, akik a hosszú távú célokat előtérbe helyezve, ilyen mélységekben gondolkodnak egy lakáskorszerűsítés során. A MAPASZ és tagjai sok évi szakmai tudásuk által létrehozott innovatív termékeik, szolgáltatásaik mellett az UNIQA Otthon és környezet lakásbiztosítása megfelelő folytatása a környezettudatosság és a passzívházak elterjedésének. Előremutatónak tartjuk, hogy egy biztosító társaság is gondol termékei kialakításakor a környezettudatosságra és a környezetbarát ügyfelekre, akik ténylegesen tesznek vagy már tettek is bolygónk védelméért.” – Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetségének elnöke.
Az weboldal azt is szemléletesen bemutatja, hogy milyen veszélyeknek van kitéve otthonunk, és melyek a leggyakoribb és legnagyobb kárt okozó események. A bemutatók mellett az érdeklődők tippeket és hasznos tanácsokat kapnak arról, hogy mit kell, és mit lehet tenni például egy vihar vagy betöréses lopás okozta károk megelőzésére.
Az UNIQA és a MAPASZ mellett, a Zöld Otthon Együttműködés tagjai: az Ablakcentrum Kft., a Bachl Hőszigetelő Kft, a Bauland, a MAXOMIN Magyarország, a Nilan Légtechnika Kft., és a Weishaupt Hőtechnikai Kft.
Forrás: MAPASZ
Maradhatnak a veszélyes társasházak
2011 szeptember 14.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Maradhatnak a veszélyes társasházak
Nincs hatékony jogi szabályozás az épületek megfelelő állapotának biztosítására, a veszélyhelyzetek megelőzésére.
A fővárosi kormányhivatal szerint a jelenlegi jogszabályokkal nem teszik lehetővé a járókelőkre is veszélyt jelentő budapesti társasházi épületek felújításának kikényszerítését.
Budapest Főváros Kormányhivatala kedden az MTI megkeresésére azt közölte: nincs hatékony jogi szabályozás az épületek megfelelő állapotának biztosítására, a veszélyhelyzetek megelőzésére. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a házak megfelelő állapotban tartása a tulajdonosok kötelessége, ám számos társasház lakóközössége - jórészt anyagi okok miatt - nem képes erre.
A legtöbb önkormányzat társasházi pályázatokkal, továbbá úgynevezett veszélykerettel támogatja az épületek megújítását, de ezek a források is korlátozottak, és több lakóközösség még a szükséges önerőt sem tudja kigazdálkodni. A jelenlegi jogszabályok alapján az építéshatóság kötelezést adhat ki a veszély elhárítására, de ettől nem lesz pénzük a társasházi tulajdonosoknak a szükséges javítások elvégzésére - fogalmaztak, hozzátéve, hogy ez a kötelezés nem kellően hatékony eszköz.
Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy a rossz állapotú házak egy részében az adott önkormányzat is tulajdonostárs, így a polgármesteri hivatalok jegyzőihez tartozó építéshatóságtól nehezen várható el, hogy - közvetetten - az önkormányzat költségvetését terheljék a kötelezésekkel.
A fővárosban működik ugyan mérnökügyelet, de ennek nem feladata az épületek állapotának felmérése; csak akkor intézkedhet, ha már "bekövetkezett a káresemény" - tájékoztatott a kormányhivatal.
Forrás: Hírszerző - MTI
A betörők nem mennek szabadságra
2011 szeptember 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A betörők nem mennek szabadságra
A besurranó tolvajoknak is kedvez az augusztus végi kánikula, ugyanis az „üzemkészen”, de hét közben lakatlanul hagyott nyaralók kedvelt célpontjai a bűnözőknek – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. A hétvégi házak biztosítását egyébként még a lakásokénál is ritkábban frissítik az emberek, ezért a betörés után a kártérítési összeg lehet a következő hidegzuhany, mert egy különösen nagy értékeket esetleg nem térít meg a biztosító. A legtöbb szolgáltató ugyanis úgy tartja, nem életszerű vagyonokat érő tárgyakat tartani a nyaralókban, hacsak nem tudja a károsult igazolni, hogy életvitelszerűen használja az ingatlant.
Bármilyen furcsán hangzik is, a nyárvégi, elhúzódó kánikula a betörőknek is kedvez – állítja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. A cég szakértőinek tapasztalata szerint ugyanis az ilyenkor még nyári üzemmódban hagyott, étellel, itallal, értékes műszaki berendezésekkel is „feltankolt”, de hét közben már gyakran lakatlan épületek könnyű prédái a betörőknek. Különösen akkor, ha a kertben is a „visszajövünk még” szándék szerint elől hagyott, sőt akár a ház falának támasztott létra, a könnyen nyitható szerszámos bódéban pedig számos olyan eszköz marad, amely jelentősen megkönnyíti a besurranók dolgát. A nyárvégi időszakban egyébként jóval védtelenebbek a házak, mint tavasszal, amikor még a téliesített állapot – nagyjából üres, gondosan lezárt ház – jelent valamelyest biztonságot a betörések ellen.
Németh szerint ráadásul általános tapasztalat, hogy a nyaralók biztosításával még kevesebbet foglalkoznak a tulajdonosai, mint a lakóingatlanokéval, ezért egy esetleges betörés után újabb hidegzuhany lehet, hogy a reméltnél jóval kevesebb a kártérítési összeg. Ugyanis, a kiugróan értékes berendezésekért, például egy többszázezer forintos TV-ért, vagy egyéb, vagyonokat érő berendezési tárgyakért, műtárgyakért, festményekért, ékszerekért nem fizet a kockázatviselő, mert egyszerűen nem tartja életszerűnek hétvégi házban a túlságosan értékes holmik használatát, tárolását. Ahhoz, hogy a szolgáltató mégis megtérítse a kárt, az ügyfélnek igazolnia kell, hogy életvitelszerűen használta a házat, vagyis, hogy gyakorlatilag ott él, s így állandóan lakott az épület. Néhány társaság azonban a nyaralókra egy bizonyos, maga által meghatározott értéken felül nem vállal kockázatot, nem szerződik túl nagy értékre.
De meglepetés érheti azokat is, akiktől nem extra értékes, hanem „csak” átlagos tárgyakat vittek el, mert kiderülhet, hogy régi a biztosításuk, s az évekkel ezelőtti érték mélyen alatta van az aktuálisnak. Németh szerint a nyaralókra szóló szerződéseket még a lakóingatlanokénál is ritkábban frissítik az ügyfelek, így a szerződésben foglalt értékek gyakran nem tükrözik a valóságot. Márpedig ez esetben a biztosító például egy korszerű, márkás fűnyíró helyett csak a régi, pár ezer forintos gép árát téríti meg, egyszerűen azért, mert annak az értéke szerepel a szerződésben.
A CLB szakértője felhívja azoknak a figyelmét, akiknek nem önálló nyaralójuk, hanem társasházi hétvégi lakásuk van, hogy az épületre szóló közös biztosítás mellett a lakásban található ingóságokra, vagyontárgyakra külön is lehet – sőt ajánlott – biztosítást kötni.
Tapasztalatok szerint azonban sok pihenőingatlant még mindig egyáltalán nem biztosítanak a tulajdonosok, a havi 2-3 ezer forint helyett inkább ősztől kora nyárig izgulnak, hogy feltöri-e valaki az elhagyatott házat, s ha igen, mekkora kárt okoz.
Az igényesebb szegmensben a magyarok – európai lakásbiztosítási körkép
2011 augusztus 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Az igényesebb szegmensben a magyarok – európai lakásbiztosítási körkép
Az ügyfelek tudatosságát a lakásbiztosítási penetráció is mutatja, ennek erősítésében pedig nagy szerepet játszik az internetes szerződéskötés térnyerése. Míg évekkel ezelőtt ötven százalék alatt volt a biztosított lakások száma, addig mára ez az arány elérte a hetven százalékot. A környező országokban nagyjából hasonló tendenciákat figyelhetünk meg; kivételt képez Románia, ahol az ingatlanok alig tíz százaléka biztosított, a másik végletet Csehország és Németország jelenti, 80 százalék feletti penetrációval. Az interneten elérhető biztosítások nem csak olcsóbb tarifákat és egyszerűbb, gyorsabb ügymenetet eredményeznek, de az innovatív, extra szolgáltatások iránt is felkeltik az ügyfelek igényét.
A Genertel direktbiztosító nemzetközi hálózatában végzett felmérésből kiderül, hogy a magyarországi lakásbiztosítási penetráció az európai országokhoz képest a középmezőnyben helyezkedik el. A MABISZ adatai szerint 71 százalék a lakásbiztosítással rendelkező háztartások aránya, ami több mint 3 millió szerződést jelent. Az európai uniós országok vegyes képet mutatnak; Németország és Csehország a felső mezőnyben helyezkedik el; a biztosítottsági arány megközelíti, illetve meghaladja a nyolcvan százalékot, Lengyelországban ötven, Olaszországban huszonöt, míg Romániában alig tíz százalékos a penetráció.
A Cseh piac rendkívül telített, számos alap- és kiegészítő szolgáltatás, valamint magasabb díj jellemzi, a lengyel piac ezzel szemben mindkét szempontból mérsékeltebb képet mutat. Romániában kettőség figyelhető meg: az ügyfelek döntő többsége alacsony fedezeti körrel és díjjal, a meglévő hiteléhez kapcsolva köti a biztosítását, a többiek önkéntes indíttatásból viszont inkább az összetettebb, drágább biztosítások iránt érdeklődnek. „A penetráció mértéke jellemzi a piac fejlettségét, úgy a szolgáltatás színvonalában, a termék fejlettségében, mint az átlagdíjak nagyságában. Szerepet játszik az értékesítési csatornák száma és minősége, valamint a kötési lehetőségek, mindezek együttes hatása alapvetően befolyásolja a biztosított lakások számát is egy adott országban." - mondta Csikós Dániel, a Genertel direktbiztosító vezérigazgatója.
A Genertelnél a termék bevezetése óta közel hétezer lakásbiztosítási szerződést kötöttek, döntő részben az interneten. A szerződések átlagdíja éves szinten 21 400 ezer forint, ami a direktbiztosítási értékesítési modellből adódóan a piaci átlagárnál (MABISZ adat szerint: 26 900 Ft) 21 százalékkal olcsóbb szintet jelez. „Az uniós statisztika szerint a magyar lakásbiztosítási tarifák az alsó szegmenshez tartoznak, de Olaszországban és Spanyolországban is hasonlóan alacsony árak figyelhetők meg. Mindez összefüggésben van azzal, hogy ezeken a piacokon egyre jelentősebb a direktértékesítési modell elterjedése" - tette hozzá Sebestyén László, a Genertel értékesítési igazgatója.
Annak ellenére, hogy az ügyfelek a lakásbiztosítást is elsősorban az ár alapján választják, ma már egyre többeknek fontos a szolgáltatás minősége, és a kiegészítő módozatok köre is. A klasszikus vagyonbiztosítás-és kiegészítő fedezeteken kívül napról-napra népszerűbbek itthon is a baleset-és felelősségbiztosítási többletszolgáltatások. A Genertel adatai szerint a legnépszerűbb fizetős kiegészítők itthon a készpénzlopás, rablás és tolvajlás elleni biztosítások, emellett a különböző vészelhárító-és asszisztencia-szolgáltatások, amelyekkel az ügyfelek az előre nem látható kiadások ellen próbálják védeni magukat. Olaszországban hasonló tendencia figyelhető meg, míg például a német piacon sajátosan erős a kerékpárlopásra kiterjedő extra szolgáltatás iránti igény.
A legkedveltebb extra szolgáltatások a Genertelnél kiegészítő biztosítást kötők százalékában
Extra szolgáltatás | Az igénybevevők aránya |
Készpénz csomag (készpénzrablás, tolvajlás ellen) | 36% |
Komfort csomag (bankkártya lopás, zárcsere költség, fagyasztott élelmiszerek) megromlása | 29% |
Bővített üvegtörés (bútorüvegek, tükörüveg, kerámia főzőlap, akváriumüveg stb.) | 20% |
Jogvédelem | 11% |
Az egyik legérdekesebbnek tűnő, itthon és külföldön is egyre népszerűbb extra szolgáltatás, a családi jogvédelem, amely kártérítési-, büntetőjogi és szabálysértési, munkaügyi- valamint általános szerződéses viták esetén a jogi szakmai segítséget és anyagi támogatást nyújt, akár többszázezer forint erejéig. Ez a szolgáltatás az európai biztosítók többségénél nem képezi részét az alap biztosítási csomagnak, jellemzően külön termékként értékesítik. Itthon is egyre több társaság nyújtja ezt a szolgáltatást; a Genertelnél a két hónapja bevezetett és a biztosítást kötők közel egyharmada számára vonzó családbarát csomagban alapfedezetként, míg az alapbiztosításhoz külön díj mellett igényelhető.
„Az online értékesítés gyors piaci innovációt, új termékeket és szofisztikált, kiegészítő szolgáltatásokat tesz lehetővé. Bár ma még ezek nagy része pótlólagos díj mellett vehető igénybe, a tendencia mindenképpen az, hogy egyre több elem beépül az alapszolgáltatásokba" - mondta Sebestyén László.
Forrás:eurosastra.hu
Augusztustól büntethető, aki nem köt lakásbiztosítást
2011 július 27.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Augusztustól büntethető, aki nem köt lakásbiztosítást
Augusztus elejétől Romániában a polgármesterek megbüntethetik azokat, akik nem kötöttek kötelező lakásbiztosítást, nyilatkozta Angela Tonescu, a Biztosítási Felügyelet (CSA) elnöke a Krónika.ro-nak.
„Véleményünk szerint 2011. augusztus 5-étől a polgármesterek megbüntethetik azokat, akiknek nincs a 2008/260-os törvénynek megfelelően kötelező lakásbiztosításuk, de természetesen a parlament, vagy a kormány módosíthatja a törvényt. A 2008/260-os törvény megjelenése óta két és fél év telt el, és az első lakásbiztosítás megkötése óta is elmúlt több mint egy év, így nem lehet már szó a 33-as cikkelyben szereplő egy évről, hogy ezt hozzáadjuk az 2011. augusztus 5-i időponthoz. Egy szigorú értelmezés szerint ez azt jelentené, hogy minden alkalommal, amikor módosítják a felügyelet és a közigazgatási minisztérium által kidolgozott alkalmazási módszertant, újabb évvel tolódik az életbe ültetés, és így a végtelenségig halasztódna a jogszabály alkalmazása” – nyilatkozta pénteken Toncescu. A törvény kötelezővé teszi a lakásbiztosítás megkötését természeti csapásokra (földrengésre, földcsuszamlásra, árvízre), és a jogszabály az alkalmazási normák megjelenése után 90 nappal válik kötelezővé. A lakástulajdonosok az első évben kötelesek megkötni a biztosítást lakásukra.
A Közigazgatási és Belügyminisztérium bejelentette, hogy július 15-éig kell megkötni a biztosításokat, értelmezésük szerint az első év letelt. A jogszabály azonban úgy is értelmezhető, hogy csak 2012 augusztusa után büntethetnek, mert a lakosság számára csak azt követően vált kötelezővé a biztosítás, hogy 2011. május 6-án a Hivatalos Közlönyben megjelent az alkalmazási módszertan.
Toncescu elmondta, a Biztosítási Felügyelet létrehoz egy egységes adatbázist, amelyben szerepelnek a kötelező és önkéntes lakásbiztosítások egyaránt, és ezt a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátják. „Így a polgármesterek egyértelműen tudhatják majd, kinek van biztosítása és kinek nincs”, fejtette ki a felügyelet elnöke.
Jelen pillanatban a Romániában létező 8,4 millió lakás alig 40 százalékának van kötelező vagy önkéntes biztosítása természeti csapásokra. Az összes biztosításnak alig 7,4 százaléka (kb. 640 000 lakás) kötelező biztosítás. A kötelező biztosítás éves értéke 10-12 euró, az ingatlan típusától függően, és 10 000 illetve 20 000 euró közötti összegre nyújt fedezetet.
Jelen pillanatban 13 társaság forgalmaz kötelező lakásbiztosítást: az ABC Asigurãri, Astra Asigurãri, ARDAF, Carpatica Asig, Certasig, City Insurance, Credit Europe Asigurãri, Euroins România, Generali, Grawe România, Groupama România, Platinum Asigurãri és a Uniqa Asigurãri.
Forrás: Biztosítási szemle
Ellopták a milliós festményt, vitték a gyémántot is
2011 június 27.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Ellopták a milliós festményt, vitték a gyémántot is
Nagy értékű ékszered, festményed van, pitont tartasz a lakásban és egzotikus pálmát a kertben? Félsz, hogy egy betöréskor eltűnnek, vagy természeti katasztrófa miatt megsemmisülnek az értékeid? Alkuszok segítségével megpróbáljuk megtudni, mire lehet, és mire nem biztosítást kötni.
A biztosító társaságok igyekeznek egyre több mindenre kiterjeszteni az általános vagyonbiztosításokat, a különleges értékekre viszont érdemes kiegészítő biztosítást kötni.
Az értékőrző ingóságok - mint például drága ékszerek, festmények, műtárgyak, gyűjtemények - kártérítésekor az első kérdés az, hogy természeti csapás miatt semmisülnek-e meg vagy betörés során lopják el őket - magyarázta érdeklődésünkre Marschalek Péter, a Biztosítás.hu ügyvezetője. Természeti kár esetén attól függetlenül a teljes kárértéket megtéríti a biztosító, hogy milyen fokú volt az ingatlan védettsége. Betöréses lopásnál viszont számít, hogy milyen védelmi berendezésekkel - kerítészár, biztonsági bejárati ajtó, rács, biztonsági üveg, kamerarendszer, távfelügyeletre bekötött riasztórendszer - volt felszerelve a lakás.
A szerződés megkötésekor független a díjtétel attól, hogy be lehet-e zárni a lakás ajtaját vagy sem. Az ajánlattételkor azért nem vizsgálják ezt a társaságok, mert a szerződések általában hosszú távra szólnak, időközben pedig folyamatosan új biztonsági berendezéseket szerelhet fel az ügyfél, ami miatt nem lehet állandóan módosítani a szerződéseket - indokolja a biztosítók gyakorlatát Marschalek Péter.
Széfben tartsd az ékszereidet!
A kicsi, de drága ingóságokat - ékszereket, órákat, arany-, ezüstérméket - kötelező a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által minősített széfben tartani ahhoz, hogy fizessen a biztosító, ha ennek ellenére ellopnák az értékeinket. Ráadásul az sem mindegy, hogy milyen minősítésű a páncélszekrény, a drágább holmikhoz megbízhatóbb védelemre van szükség.
A nagy értékű festményeket viszont nem kell elzárni, hanem rendeltetésszerűen lehet nézegetni a falon, miután ezt kockázati tényezőként bekalkulálja a biztosító.
Mennyit érnek a dolgaink?
Az értékbecslés szabályai biztosítónként változóak. Jó kiindulási alap, ha van számla a vagyontárgyról. A nagypapa padlásán talált műkincseket viszont érdemes lefényképezni a későbbi viták elkerülése érdekében. Több millió forintos értéktárgyakról már tételes listát kell készíteni.
Ha a vagyonbiztosítás megkötése után jutunk hozzá új értékhez, azonnal módosítani kell a biztosítási szerződést.
Az előzetesen fel nem értékelt, ellopott vagyontárgyakat - például elektronikai cikkeket - mindig új értéken téríti meg a biztosító, vagyis annyit fizet, amennyiből például egy új TV-t, Hifit, telefont tud vásárolni a károsult. Ez az oka annak, ha emelkednek a biztosítási díjak. Ezzel együtt ugyanis a kár esetén fizetendő térítési díj is növekszik. Általában nem feltétel, hogy az eltűnt vagyontárgyakról be tudja mutatni az ügyfél a beszerzési számlákat, kivéve akkor, ha ezt a szerződésben külön rögzíti a biztosító.
Kültéri vagyontárgyakat is lehet biztosítani
Egyre több társaság a lakáson kívül lévő vagyontárgyakra is kiterjeszti a felelősségvállalást. Ilyen például a napkollektor, amelynek használata manapság egyre elterjedtebb. Újdonság, hogy a szabadban tárolt kerti bútorokra, illetve sportfelszerelésekre is lehet már biztosítást kötni. Az épületekre felszerelt tartozékokat, például antennákat is bele lehet venni a biztosítandó vagyontárgyak körébe - tudta meg a Pénzcentrum.hu Pászka Zsuzsa, a Független Biztosítási Alkuszok Szövetségének elnökségi tagja.
Egyes társaságok a kertben lévő dísznövényekre, például pálmára is kötnek biztosítást, de általában nem túl magas, legfeljebb 100 ezer forint körüli értékre. Az ennél drágább növényekre egyelőre nem terjed ki a vagyonbiztosítás.
Na és mi a helyzet a házi kedvencekkel?
Felemás a helyzet az állatokkal is. Újdonságként néhány társaságnál már - limitált módon - a háztáji állatokra is lehet biztosítást kötni. Korábbi felmérések azt mutatták, hogy nagy igény lenne a házi kedvencek - kutya, macska - biztosítására is, így több cég is elindította ezt a szolgáltatást. Végül sokkal kevesebben kötöttek biztosítást, mint amekkora szerződésszámra az érdeklődés alapján számítani lehetett.
A biztosítás nagyon szigorú feltételekhez kötött. Egyebek között minden előírt oltást meg kell kapnia az állatnak, másrészt azonosításra szolgáló mikrocsippel kell ellátni. Utóbbi feltételnél könnyebbség, hogy mikrocsip nélkül is meg lehet kötni a biztosítást, de legkésőbb a kár bejelentéséig be kell ültetni az állat bőre alá a csipet. Az árak rendelőnként változnak, így érdemes előzetesen tájékozódni a díjakról.
Miután a kisállat-biztosítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a társaságok nem bővítették tovább az állatrepertoárt, amelyre kiegészítő biztosításokat ajánlanának. Egyes cégeknél a családi vagyonbiztosítás részét képezik a kisállatok - macska, baromfi-félék, továbbá a hobbi- állatok, mint például az aranyhörcsög, a tengeri malac, a fehér egér, a fehér patkány, a papagáj és egyéb madarak, teknősök - által okozott károk.
Több társaságnál lehet ebtartói felelősségbiztosítást kötni arra az esetre, ha a kutya megharap valakit. Ekkor is érdemes azonban jól megnézni a szerződési feltételeket. A biztosító ugyanis nem fizet akkor, ha a háztartásban élő, vagy a család által vendégségbe meghívott személyt bánt a kutya. Sőt, arra az esetre sem, ha közügyben eljárót harap meg, tehát hoppon maradunk, ha a postásra támad a kedvencünk.
Ami nincs kizárva, az benne van
Ugyan a kiegészítő biztosítási termékek még mindig nem terjednek ki minden egzotikumnak számító értékre, azoknak sem kell feltétlenül csüggedniük, akiknek egyik kategóriába sem lehet besorolni a biztosítandó vagyontárgyát, esetleg állatát vagy növényét. A biztosítóknál egyre általánosabb az a gyakorlat, hogy mindenre lehet biztosítást kötni, ami nincs eleve kizárva - biztatja az ügyfeleket Pászka Zsuzsa. Korábban csökkenő trend volt megfigyelhető a díjakban, most viszont már egyre inkább az a cél, hogy minél szélesebb körű legyen a biztosítás.
Tízezres különbségek a díjakban
Amellett, hogy időigényes, kevésbé költségkímélő megoldás, ha egyedül próbálunk meg eligazodni a biztosítási termékek bődületesen szerteágazó piacán. A szakemberek azt tanácsolják, hogy mindnképpen érdemes alkuszok segítségét kérni a legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához. Az ügyfélnek ugyanis ez nem jelent többletköltséget, mivel az alkuszok a társaságoktól kapnak jutalékot, ellenben például 10-20 millió forintos vagyon esetén éves szinten 50-60 ezer forintos különbségek lehetnek a biztosítási díjakban.
Forrás: penzcentrum.hu
Vedd komolyan a villámvédelmet!
2011 június 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Vedd komolyan a villámvédelmet!
Amikor a híradásokban villámcsapás következtében leégett házakról hallunk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy velünk ez úgysem történhet meg. Pedig igenis megtörténhet, és a hatékony védekezéshez bizony kevés, ha kihúzzuk a tévét, amikor vihar közeleg.
A villámcsapás nem válogat: ha a tetőszerkezetet éri, tüzet vagy akár robbanást okozhat, de még abban az esetben is, ha „csupán” az ingatlan elektromos hálózatába jut, teljesen tönkreteheti a vezetékeket, illetve a rendszerbe csatlakoztatott elektronikai és háztartási berendezéseket.
„Ingyen” védelem
„A legkézenfekvőbb ingyenes védekezési forma, ha vihar idején minden elektronikai berendezést egész egyszerűen kihúzunk” – tanácsolta Bodnár Csaba villanyszerelő. A szakember figyelmeztetett arra is, hogy nem elég csupán a konnektorból kihúzni a berendezéseket, de a tévéantennák csatlakozóiról és a telefon-, illetve internetkábelekről sem szabad ilyenkor megfeledkeznünk.
A vihar ideje alatt zárjuk be az ablakokat és az ajtókat, lehetőleg szüntessünk meg mindenféle huzatot! A fürdést, mosogatást mellőzük, mivel a villám akár az épület fém vízcsőrendszerébe is belevághat, és ezen keresztül áramütést kaphatunk.
Ha mindezeket az óvintézkedéseket megtesszük, akkor sem vagyunk azonban tökéletes biztonságban. 80-90 százalékos védelmet – 100 százalékos ugyanis nincs – villámvédelmi eszközök alkalmazásával érhetünk el.
Nem elég a villámhárító
A villámhárító ma már önmagában véve nem elég, sőt akadnak szakemberek, akik kifejezetten nem javasolják a felszerelését, mondván, hogy az nem „hárítja”, hanem éppen hogy vonzza a villámokat. Ez részben igaz, hiszen a villámhárító pontosan arra való, hogy felfogja és a földbe vezesse a villámot, ami ennek hiányában például a tetőszerkezetbe vagy annak kiálló fémrészeibe – antenna, fém kémény – csapna.
„A hatékony villámvédelem több lépcsőből áll. A külső védelmet a villámhárító biztosítja, melyből azonban a levezetett áram egy része bejuthat az elektromos hálózatba, olyan túlfeszültséget okozva, amit az érzékeny elektronikai berendezések nem viselnek el, így azokat tönkreteheti, de akár zárlatot, tüzet is okozhat. Ennek megelőzésére szükség van belső villámvédelemre, illetve többlépcsős, túlfeszültség elleni védelemre is” – magyarázta Papp István, a Villámvédelem Kft. vezetője.
A szakember tájékoztatása szerint a „minimális”, de már hatékonynak tekinthető villámvédelmi rendszer egy megfelelően elhelyezett és földelt villámhárítóból, valamint egy speciális készülékből áll, melyet a villanyóra szekrényében, a méretlen oldalon helyeznek el. Egy ilyen rendszer kiépítésének költsége egy átlagos családi házban három-ötszázezer forint. Az ennél összetettebb és még nagyobb biztonságot nyújtó komplett háromlépcsős villámvédelem a nagy értékű elektronikai berendezések finomvédelmét is magában foglalja. Ez utóbbi nyilvánvalóan többe is kerül: öt-nyolcszázezer forint közötti összegért szereltethető be.
Biztosítás
Villámkárok esetére biztosítást is köthetünk: ez a legtöbb biztosító lakásbiztosítási alapcsomagjában eleve benne foglaltatik. A biztosítás rendszerint kiterjed a villámcsapás elsődleges és másodlagos hatásaira, azaz a közvetlen pusztításra (pl. tűzeset, robbanás) és a túlfeszültség okozta károkra. A biztosító ugyanakkor villámvédelmi rendszer alkalmazását írhatja elő, melynek hiányában vagy nem megfelelő karbantartása esetén nem téríti meg a keletkezett károkat.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által publikált adatok szerint hazánkban évről évre növekszik az elemi károk száma, ezen belül is a viharkárok és a villámcsapás okozta károk vezetnek. A Generali Providencia Biztosító Zrt. friss közleménye szerint csak a június eleji zivatarok nyomán 3051 kárbejelentést kaptak, ebből a legtöbb kárt (1499 bejelentés) villámcsapások okozták, a becsült kárösszeg több mint 167 millió forint. Az idei évben összesen eddig 10 273 viharkár-bejelentés érkezett a biztosítótársasághoz, közülük 2998 villámcsapás okozta károkról szólt.
Forrás: NLcafe.hu
Nem fizet a biztosító mai értéken, ha 5-10 éves a biztosítás -
2011 június 14.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Nem fizet a biztosító mai értéken, ha 5-10 éves a biztosítás
Érdemes felülvizsgáltatni a régi, 5-10 évvel ezelőtt kötött ingatlan-biztosításokat.
Csalódást okozhatnak a júniusi vihar utáni kártérítések, mert sok a régi, 5-10 évvel ezelőtt kötött biztosítás, s a szolgáltató csak az akkori értéket kalkulálhatja –írja a piacésprofit.hu. A biztosítók egy része azonban eleve ki is zárja a kártérítési körből a ház burkolatán, vagy a redőnyökön keletkezett jégkárt. Az ingatlanok negyedére viszont egyáltalán nincs biztosítás, ezek tulajdonosai egy pusztító vihar után földönfutóvá válhatnak - figyelmeztet egy biztosítási alkusz.
Eddig csaknem 700 millió forintnyi kárt okozott az országban a júniusi vihar-sorozat. Az elmúlt hetekben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakói jártak a legrosszabbul, csak Ibrányban több tízmillió forint a kár. Eddig mintegy 9 ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, a legnagyobb károkat Pest megyében és Budapesten, valamint Heves megyében, főként Gyöngyös térségében, továbbá Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Bács-Kiskun megyében okozta a rendkívüli időjárás.
A biztosítók gyorsan reagálnak - van, ahol ünnepnapokon is működtetnek vészelhárítást - megkezdték a kifizetéseket.
Forrás: piacesprofit.hu
Miért kell egy társasháznak biztosítás, és mire köthető?
2011 június 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Miért kell egy társasháznak biztosítás, és mire köthető?
Minden lakóközösség életében adódhatnak nem várt események, melyek akár milliós nagyságrendű károkat is okozhatnak. Ezt minden esetben meg kell téríteni, a kérdés csak az, hogy kinek. Ha egy társasháznak nincsen biztosítása, akkor a bekövetkezett kárt a lakóknak közösen kell megtéríteniük.
Ha közös épületszerkezetet érint a kár, akkor a közös képviselő tesz kárbejelentést és eljár a biztosító felé. Ha egy lakást, egy lakót ér kár, akkor viszont a lakó tesz kárbejelentést, s természetesen ő kapja meg a biztosítási összeget. Lakásvásárláskor érdemes a társasházról megtudni, hogy van-e biztosítása, és az mire terjed ki. Egy alapbiztosítás több mint 20 féle biztosítási eseményt tartalmaz, amihez még kiegészítő biztosítások is köthetők.
Forrás: ingatlanmagazin.com
Áremelést hozhatnak a viharok a biztosítóknál
2011 június 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Áremelést hozhatnak a viharok a biztosítóknál
Az elmúlt évek lanyha kereslete miatt nem tudtak díjat emelni a lakásbiztosítók, de most a tetemes viharkárok miatt mégis rászorulhatnak az emelésre. Az alacsony összegű biztosítások miatt a kifizetések sem elég magasak, de még így is a nyolcszorosára rúgnak az állami segítség összegének - írja a Napi Gazdaság.
A biztosítók árazását is felborítják azok a rendkívüli időjárási események, amelyek az utóbbi években mind gyakoribbá válnak. A meteorológiai intézetek számításai és saját káradatbázisunk alapján száz évre visszamenőleg tudjuk, hogy melyek a viharos időszakok és területek, ahol nagyobb eséllyel fordultak elő nagy kárt okozó meteorológiai események, a korábbi törvényszerűségek azonban egyre kevésbé igazak - állítja Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem életbiztosítási üzletágának vezetője.
A biztosítók pedig a nagy számok törvényei alapján kalkulálják díjaikat, amit persze a kockázatközösség nagysága is jelentősen befolyásol. Az előző évben azonban a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a lakásbiztosítások száma. Egyértelműnek tűnik, hogy az eddigi díjemelésnek is leginkább a lanyha kereslet szabhatott gátat. Előbb-utóbb azonban a megugró kárkifizetés mindenképpen drágításra kényszerítheti a társaságokat.
Természeti károk 2010
| Biztosítói kifizetés (ezer darab) | 263,4 | |
| Biztosítói kifizetés (milliárd forint) | 24,94 | |
| Állami újjáépítés (milliárd forint) | 3,17 | |
| Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés |
Alacsony összegek
Más összefüggésre sem ártana azonban az ügyfeleknek figyelniük. Az utóbbi tíz évben megduplázódott a nem életbiztosítási piacon a kárkifizetés, a szerződések száma ugyanakkor közben alig nőtt, 2003 óta pedig lényegében nem sikerült díjat emelni az üzletágban. Vereczki András, az Aegon vezérigazgató-helyettese szerint ennek következtében általánossá vált az alulbiztosítottság.
Amennyiben tehát valamilyen káresemény bekövetkezik, az alacsony biztosítói kifizetésekért sokszor magukat (is) okolhatnák az ügyfelek. A tavalyi adatok alapján pedig az érintettek összességében sokkal nagyobb segítségre számíthatnak saját biztosítójuktól, mint az államtól.
Milliárdos károk
A most indult nyári viharszezon pedig sokaknak okozhat még meglepetéseket. Az Allianz eddig közel százmillió forintnyi kárrendezésre számíthat. Az Aegon hangsúlyozta: az eddigi adatok alapján a milliárdos nagyságrendet is elérheti az elmúlt hétvégén a viharok által okozott kár Magyarországon. Ez a társaság is figyelmeztet arra, hogy a hazai biztosítási piacon évről évre egyre nagyobb kárt okoznak a természeti csapások: az Aegon a tavalyi "viharszezonban" - augusztusig - 70 ezer eseményre összesen 4,1 milliárd forintot fizetett ki ügyfeleinek. A Signal Biztosítónál az elmúlt évben 50 százalékkal nőtt a viharkár-bejelentések száma, de akad társaság, amelynél négyszereződésről beszéltek.
Forrás: Napi Gazdaság