2010.10.06
Sokéves pereskedést hozhat a vörösiszap-katasztrófa
Természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás - elsősorban ezen múlik, kinek kell kifizetni a kolontári vörösiszap-katasztrófa több milliárdos számláját. Ha a cég hibázott, akkor a károsultak perelhetik a társaságot, és az [origo]-nak nyilatkozó környezetvédelmi jogász szerint jó esélyük van megnyerni a kártérítési pert, ami azonban akár 5-6 éven át is eltarthat.
Az állami segítségben, a biztosítók jószándékában és a bíróságban bízhatnak azok a kolontári, devecseri és somlóvásárhelyi lakosok, akiket kár ért a hétfői vörösiszap-katasztrófa miatt. A tározót üzemeltető cég felelősségbiztosítása ugyanis szinte bizonyosan nem fedezi majd a károkat, a károsult lakosok lakásbiztosításai pedig az esetek többségében nem kötelesek ipari katasztrófa esetén fizetni - miközben egyelőre az is kérdéses, hogy kinek kellene fizetni a károk miatt.
A károk megtérítése a kárt okozó kötelessége, azaz először azt kell megállapítani, hogy ki a felelős a gát átszakadásáért, illetve a vörösiszap-áradat által okozott károkért. Orbán Viktor miniszterelnök kedden délután felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az Ajka közelében történt iszapömlés ügyében. "A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk (...), amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának" - mondta a kormányfő a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülése után. Szerinte, ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható. "Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó" - tette hozzá.
Nem így látják a vörösiszap-tározót működtető cég vezetői, Tolnai Lajos elnök és Bakonyi Zoltán cégvezető az [origo]-nak azt nyilatkozták, hogy nem érzik magukat felelősnek, mivel minden szükséges intézkedést megtettek. Állításuk szerint "nem biztos, hogy van hibás", Bakonyi Zoltán természeti okokra hivatkozott - az [origo] kérdését, miszerint az idei rekord mértékű esőzés után nem kellett volna-e felkészülni a katasztrófa lehetőségére, a hatósági vizsgálat megvárására hivatkozva elhárították.
Kártérítési pert indíthatnak
"Sok múlhat azon, hogy mit hoz az iszaptározó megrongálódásával kapcsolatos vizsgálat, ugyanis alapvetően az dönti el, hogy kötelesek-e fizetni a biztosítók, hogy természeti hatásra történt a katasztrófa vagy az üzemeltető cég gondatlansága okozta azt" - mondta az [origo]-nak Németh Péter a CLB biztosítási alkuszcég igazgatója. Amennyiben természeti katasztrófa okozta a gátszakadást, akkor a cégnek, illetve a felelősségbiztosításának nem kell fizetnie, a lakásbiztosítóknak azonban igen, amennyiben pedig gondatlanságról van szó, akkor épp fordított a helyzet.
Szolidárisak lehetnek a biztosítók
"Elképzelhető, hogy a lakásbiztosítók akkor is fizetnek, illetve segítenek, ha nem természeti katasztrófa okozta a bajt" - mondta Németh Péter, ugyanakkor hozzátette, hogy biztos abban, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik rendelkeznek legalább lakásbiztosítással. Amennyiben a cég gondatlansága okozta a tározó megrongálódását, akkor is lesznek, akiket biztosan kifizet a biztosító - állítja Németh Péter. Akinek úgynevezett "all risk", vagyis minden kockázatot fedező biztosítása van, illetve gépjárműveknél a teljes casco fizet a károk után. Ugyanakkor a szakértő szerint a minden kockázatra kötött biztosítás jóval drágább a szokásosnál, ezért elég ritka Magyarországon.
Bonyolítja a képet, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) felelősségbiztosítása nem terjed ki a károsultakra, azaz "a biztosító senkinek nem fog fizetni a vállalat által kötött biztosítás alapján" - legalábbis ezt mondta Pintér Sándor belügyminiszter. Az Aegon Biztosító kedden "meg nem erősített piaci információkra adott válaszreakciók" alapján azt közölte, hogy az üzemeltető társaságnak mindössze 10 millió forintos felelősségbiztosítása van, ami "eltörpül a várható kártérítési igények mellett".
A cég biztosítója tehát jó eséllyel nem fogja kártalanítani a károsultakat, akiknek azonban jó esélyeik vannak a bíróságon nyerni, ha kártérítési pert indítanak a cég ellen - mondta az [origo]-nak Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, környezetvédelmi jogász. "A cég azon állítása, hogy sok eső esett, nem lehet mentesülési ok, mivel a hatályos magyar jog értelmében a környezetre veszélyes tevékenységgel okozott kár esetében a felelősség objektív. Mentesülhetne a cég az objektív felelősség alól, ha a katasztrófát vis maior, valamilyen elháríthatatlan katasztrófa okozta volna, ebben az esetben az esőzéseket azonban nem lehet ilyennek nevezni" - mondta Bándi Gyula.
Akár Strasbourgig is elmehetnek
Ha eldőlt, hogy a cég a felelős, akkor az a legjobb, ha az érintett önkormányzatok a károsultakat képviselve pertársaságba tömörülnek és így fordulnak a bírósághoz - mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport irodavezetője az [origo]-nak. Bándi Gyula szerint is ésszerű összeállni a kártérítést követelő lakosoknak, bár várhatóan a bíróság is összevonná az ügyeket, ha azt látja, hogy többen adtak be azonos tárgyban keresetet. "A per 5-6 évig is elhúzódhat, mivel a kártérítés összegét lehet vitatni, illetve a per nyilván nem érne véget első fokon. Egy ilyen esetben a cég nyilván próbálná bizonyítani, hogy vis maiorról van szó, vagy hogy a kártérítést követelők nem megfelelően építették a házukat, de magát a jogalapot nem lehetne vitatni" - mondta Bándi Gyula.
Az esetleges per során mind a felperesek, illetve az alperes is benyújthat az általa felkért szakértők által készített szakértői véleményt, valamint a vita során a bíróság igazságügyi-szakértőt is kirendelhet. Az teljesen a bírótól függ majd, mely szakértői vagy hatósági - ilyen esetkben a regionális környezetvédelmi hatóság és az építási hatóság jogosult magától viszgálatot indítani - véleményekre alapozza a döntését, de a kártérítési összeg megállapításánál csak a szakértők véleménye számít.
Ha a kártérítési pereket indító lakosok nem lennének teljesen elégedettek a magyarországi eljárás kimenetelével, akkor még mindig fordulhatnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Bándi szerint itt is jók lennének az esélyeik, mivel egy tíz évvel ezelőtti, hasonló török ügyben is a kártérítési pert indítók javára ítélt a bíróság. Abban az esetben egy nyomornegyed fölé épült, illegálisan működő hulladéklerakó robbant fel, és haltak meg több mint harmincan. E két eset között persze annyiban nem vonható párhuzam, hogy ott az államnak is egyértelmű volt a felelőssége, mivel hagyta, hogy illegálisan működjön a hulladéklerakó, de az is jelzésértékű, hogy a hulladéklerakót üzemeltető cég ellen is megnyerték a pert a lakosok.
Az állam felelőssége Magyarországon is felmerülhet, az államnak akkor lenne jogi felelőssége, ha kiderülne, hogy a cégnél valamilyen hatósági engedély, ellenőrzés nem stimmel - mondta Bándi, aki szerint az államnak ezen kívül esetleg erkölcsi felelőssége lehet amiatt, hogy nem ösztönözte eléggé a hulladék-újrahasznosítást a tárolás helyett. "Valószínűleg a megelőzés jóval kevesebbe került volna az államnak, mint amennyibe az utólagos kárelhárítás fog" - mondta a jogász. A lakosokon kívül az állam vagy környezetvédelmi szervezetek is indíthatnának pert a cég ellen. Előbbi a hatályos környezetvédelmi törvényre és a polgári törvénykönyvre hivatkozva követelhetné a kárelhárításra költött állami pénzeket a cégtől, utóbbiak pedig nem kártérítésre irányuló pert indíthatna, hanem csak arra törekedhetne, hogy a hatóságok tiltsák meg a cégnek a környezetre veszélyes tevékenységek űzését.
Minimális összegre kötik a cégek a biztosítást
Magyarországon nincs megfelelően szabályozva a veszélyes anyagokkal foglalkozó társaságok felelősségbiztosítási rendszere, ezért fordulhat elő, hogy egy különösen veszélyes anyaggal dolgozó vállalat a bekövetkezett milliárdos kárt okozó balesethez képest jóval alacsonyabb kártérítést nyújtó biztosítással rendelkezik - mondta Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezető igazgatója. Püski András, a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (Mabiasz) az [origo]-nak azt mondta, hogy a szervezetük már hónapok óta kopogtat a kormánynál, hogy a szakminisztérium, a biztosítók, önkormányzatok bevonásával hozzanak létre egy munkabizottságot, amely kidolgozná a katasztrófahelyzetek kezelésére szolgáló biztosítási rendszert.
Az Európai Unió egyik 2009-es direktívája előírja, hogy a felelősségnek nem csak a kiömlött veszélyes anyagok eltakarítását kell magában foglalnia, de az állat és növényvilágban, földterületben, vízkészletekben és más területeken okozott közvetett károkat is. A Biztosítás.hu ügyvezetője szerint a hazai vállalatok gondolkodásában csak a törvényi változás hozhat változást és bírhatja rá őket a megfelelő felelősségbiztosítások megkötésére. A magyarországi vállalatok átlagos felelősségbiztosítása ugyanis lényegesen kisebb, mint mondjuk szlovák, cseh, vagy akár lengyel társaiké. Egy megfelelő biztosítás ugyanis 50-100 millió forintba kerülne évente, de törvényi előírás hiányában a "minél olcsóbb" szemlélet maradhat az uralkodó.
Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy szinte minden cég minimális összegre köt felelősségbiztosítást, így bármilyen nagyobb kár gyakorlatilag biztosítási fedezet nélkül marad. A cégvezető az a gond, hogy jelenleg csak a felelősségbiztosítás létét kell igazolni, és hogy egy kár esetén az mire elég, azt nem vizsgálja senki.
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Vedd komolyan a villámvédelmet!
2011 június 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Vedd komolyan a villámvédelmet!
Amikor a híradásokban villámcsapás következtében leégett házakról hallunk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy velünk ez úgysem történhet meg. Pedig igenis megtörténhet, és a hatékony védekezéshez bizony kevés, ha kihúzzuk a tévét, amikor vihar közeleg.
A villámcsapás nem válogat: ha a tetőszerkezetet éri, tüzet vagy akár robbanást okozhat, de még abban az esetben is, ha „csupán” az ingatlan elektromos hálózatába jut, teljesen tönkreteheti a vezetékeket, illetve a rendszerbe csatlakoztatott elektronikai és háztartási berendezéseket.
„Ingyen” védelem
„A legkézenfekvőbb ingyenes védekezési forma, ha vihar idején minden elektronikai berendezést egész egyszerűen kihúzunk” – tanácsolta Bodnár Csaba villanyszerelő. A szakember figyelmeztetett arra is, hogy nem elég csupán a konnektorból kihúzni a berendezéseket, de a tévéantennák csatlakozóiról és a telefon-, illetve internetkábelekről sem szabad ilyenkor megfeledkeznünk.
A vihar ideje alatt zárjuk be az ablakokat és az ajtókat, lehetőleg szüntessünk meg mindenféle huzatot! A fürdést, mosogatást mellőzük, mivel a villám akár az épület fém vízcsőrendszerébe is belevághat, és ezen keresztül áramütést kaphatunk.
Ha mindezeket az óvintézkedéseket megtesszük, akkor sem vagyunk azonban tökéletes biztonságban. 80-90 százalékos védelmet – 100 százalékos ugyanis nincs – villámvédelmi eszközök alkalmazásával érhetünk el.
Nem elég a villámhárító
A villámhárító ma már önmagában véve nem elég, sőt akadnak szakemberek, akik kifejezetten nem javasolják a felszerelését, mondván, hogy az nem „hárítja”, hanem éppen hogy vonzza a villámokat. Ez részben igaz, hiszen a villámhárító pontosan arra való, hogy felfogja és a földbe vezesse a villámot, ami ennek hiányában például a tetőszerkezetbe vagy annak kiálló fémrészeibe – antenna, fém kémény – csapna.
„A hatékony villámvédelem több lépcsőből áll. A külső védelmet a villámhárító biztosítja, melyből azonban a levezetett áram egy része bejuthat az elektromos hálózatba, olyan túlfeszültséget okozva, amit az érzékeny elektronikai berendezések nem viselnek el, így azokat tönkreteheti, de akár zárlatot, tüzet is okozhat. Ennek megelőzésére szükség van belső villámvédelemre, illetve többlépcsős, túlfeszültség elleni védelemre is” – magyarázta Papp István, a Villámvédelem Kft. vezetője.
A szakember tájékoztatása szerint a „minimális”, de már hatékonynak tekinthető villámvédelmi rendszer egy megfelelően elhelyezett és földelt villámhárítóból, valamint egy speciális készülékből áll, melyet a villanyóra szekrényében, a méretlen oldalon helyeznek el. Egy ilyen rendszer kiépítésének költsége egy átlagos családi házban három-ötszázezer forint. Az ennél összetettebb és még nagyobb biztonságot nyújtó komplett háromlépcsős villámvédelem a nagy értékű elektronikai berendezések finomvédelmét is magában foglalja. Ez utóbbi nyilvánvalóan többe is kerül: öt-nyolcszázezer forint közötti összegért szereltethető be.
Biztosítás
Villámkárok esetére biztosítást is köthetünk: ez a legtöbb biztosító lakásbiztosítási alapcsomagjában eleve benne foglaltatik. A biztosítás rendszerint kiterjed a villámcsapás elsődleges és másodlagos hatásaira, azaz a közvetlen pusztításra (pl. tűzeset, robbanás) és a túlfeszültség okozta károkra. A biztosító ugyanakkor villámvédelmi rendszer alkalmazását írhatja elő, melynek hiányában vagy nem megfelelő karbantartása esetén nem téríti meg a keletkezett károkat.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által publikált adatok szerint hazánkban évről évre növekszik az elemi károk száma, ezen belül is a viharkárok és a villámcsapás okozta károk vezetnek. A Generali Providencia Biztosító Zrt. friss közleménye szerint csak a június eleji zivatarok nyomán 3051 kárbejelentést kaptak, ebből a legtöbb kárt (1499 bejelentés) villámcsapások okozták, a becsült kárösszeg több mint 167 millió forint. Az idei évben összesen eddig 10 273 viharkár-bejelentés érkezett a biztosítótársasághoz, közülük 2998 villámcsapás okozta károkról szólt.
Forrás: NLcafe.hu
Nem fizet a biztosító mai értéken, ha 5-10 éves a biztosítás -
2011 június 14.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Nem fizet a biztosító mai értéken, ha 5-10 éves a biztosítás
Érdemes felülvizsgáltatni a régi, 5-10 évvel ezelőtt kötött ingatlan-biztosításokat.
Csalódást okozhatnak a júniusi vihar utáni kártérítések, mert sok a régi, 5-10 évvel ezelőtt kötött biztosítás, s a szolgáltató csak az akkori értéket kalkulálhatja –írja a piacésprofit.hu. A biztosítók egy része azonban eleve ki is zárja a kártérítési körből a ház burkolatán, vagy a redőnyökön keletkezett jégkárt. Az ingatlanok negyedére viszont egyáltalán nincs biztosítás, ezek tulajdonosai egy pusztító vihar után földönfutóvá válhatnak - figyelmeztet egy biztosítási alkusz.
Eddig csaknem 700 millió forintnyi kárt okozott az országban a júniusi vihar-sorozat. Az elmúlt hetekben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakói jártak a legrosszabbul, csak Ibrányban több tízmillió forint a kár. Eddig mintegy 9 ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, a legnagyobb károkat Pest megyében és Budapesten, valamint Heves megyében, főként Gyöngyös térségében, továbbá Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Bács-Kiskun megyében okozta a rendkívüli időjárás.
A biztosítók gyorsan reagálnak - van, ahol ünnepnapokon is működtetnek vészelhárítást - megkezdték a kifizetéseket.
Forrás: piacesprofit.hu
Miért kell egy társasháznak biztosítás, és mire köthető?
2011 június 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Miért kell egy társasháznak biztosítás, és mire köthető?
Minden lakóközösség életében adódhatnak nem várt események, melyek akár milliós nagyságrendű károkat is okozhatnak. Ezt minden esetben meg kell téríteni, a kérdés csak az, hogy kinek. Ha egy társasháznak nincsen biztosítása, akkor a bekövetkezett kárt a lakóknak közösen kell megtéríteniük.
Ha közös épületszerkezetet érint a kár, akkor a közös képviselő tesz kárbejelentést és eljár a biztosító felé. Ha egy lakást, egy lakót ér kár, akkor viszont a lakó tesz kárbejelentést, s természetesen ő kapja meg a biztosítási összeget. Lakásvásárláskor érdemes a társasházról megtudni, hogy van-e biztosítása, és az mire terjed ki. Egy alapbiztosítás több mint 20 féle biztosítási eseményt tartalmaz, amihez még kiegészítő biztosítások is köthetők.
Forrás: ingatlanmagazin.com
Áremelést hozhatnak a viharok a biztosítóknál
2011 június 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Áremelést hozhatnak a viharok a biztosítóknál
Az elmúlt évek lanyha kereslete miatt nem tudtak díjat emelni a lakásbiztosítók, de most a tetemes viharkárok miatt mégis rászorulhatnak az emelésre. Az alacsony összegű biztosítások miatt a kifizetések sem elég magasak, de még így is a nyolcszorosára rúgnak az állami segítség összegének - írja a Napi Gazdaság.
A biztosítók árazását is felborítják azok a rendkívüli időjárási események, amelyek az utóbbi években mind gyakoribbá válnak. A meteorológiai intézetek számításai és saját káradatbázisunk alapján száz évre visszamenőleg tudjuk, hogy melyek a viharos időszakok és területek, ahol nagyobb eséllyel fordultak elő nagy kárt okozó meteorológiai események, a korábbi törvényszerűségek azonban egyre kevésbé igazak - állítja Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem életbiztosítási üzletágának vezetője.
A biztosítók pedig a nagy számok törvényei alapján kalkulálják díjaikat, amit persze a kockázatközösség nagysága is jelentősen befolyásol. Az előző évben azonban a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a lakásbiztosítások száma. Egyértelműnek tűnik, hogy az eddigi díjemelésnek is leginkább a lanyha kereslet szabhatott gátat. Előbb-utóbb azonban a megugró kárkifizetés mindenképpen drágításra kényszerítheti a társaságokat.
Természeti károk 2010
| Biztosítói kifizetés (ezer darab) | 263,4 | |
| Biztosítói kifizetés (milliárd forint) | 24,94 | |
| Állami újjáépítés (milliárd forint) | 3,17 | |
| Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés |
Alacsony összegek
Más összefüggésre sem ártana azonban az ügyfeleknek figyelniük. Az utóbbi tíz évben megduplázódott a nem életbiztosítási piacon a kárkifizetés, a szerződések száma ugyanakkor közben alig nőtt, 2003 óta pedig lényegében nem sikerült díjat emelni az üzletágban. Vereczki András, az Aegon vezérigazgató-helyettese szerint ennek következtében általánossá vált az alulbiztosítottság.
Amennyiben tehát valamilyen káresemény bekövetkezik, az alacsony biztosítói kifizetésekért sokszor magukat (is) okolhatnák az ügyfelek. A tavalyi adatok alapján pedig az érintettek összességében sokkal nagyobb segítségre számíthatnak saját biztosítójuktól, mint az államtól.
Milliárdos károk
A most indult nyári viharszezon pedig sokaknak okozhat még meglepetéseket. Az Allianz eddig közel százmillió forintnyi kárrendezésre számíthat. Az Aegon hangsúlyozta: az eddigi adatok alapján a milliárdos nagyságrendet is elérheti az elmúlt hétvégén a viharok által okozott kár Magyarországon. Ez a társaság is figyelmeztet arra, hogy a hazai biztosítási piacon évről évre egyre nagyobb kárt okoznak a természeti csapások: az Aegon a tavalyi "viharszezonban" - augusztusig - 70 ezer eseményre összesen 4,1 milliárd forintot fizetett ki ügyfeleinek. A Signal Biztosítónál az elmúlt évben 50 százalékkal nőtt a viharkár-bejelentések száma, de akad társaság, amelynél négyszereződésről beszéltek.
Forrás: Napi Gazdaság
Ezt tudja egy "fapados" lakásbiztosítás
2011 május 31.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Ezt tudja egy "fapados" lakásbiztosítás
A biztosítók "fapados" biztosításaira mutatkozik leginkább igény az ingatlantulajdonosok körében, a szolgáltatók által kínált "assistance" lehetőségek viszont nem elégítik ki teljeskörűen az ügyfelek megváltozott igényeit - derül ki egy lakásbiztosítási piackutatásból.
Nyolcszáz lakásbiztosítással rendelkező ügyfél bevonásával végzett kutatást az IFUA Horváth & Partners a magyar és nyugat-európai lakásbiztosítási piac termékkínálatának feltérképezéséhez. A kutatás eredményei felhívják a lakásbiztosítási piac szereplőinek figyelmét arra, hogy a gazdasági válság hatásaként számos területen megváltoztak az ügyféligények. A felmérés szerint főként a "fapados" biztosításokat keresik a lakástulajdonosok, amelyek az alapkockázatokra terjednek ki, amilyenek a tűzesetből, elemi csapásokból illetve az ingatlanba való betörésből adódó károk.
"Az elmúlt évek gazdasági körülményei komoly kihívásokat, de akár új lehetőségeket adhatnak a biztosítási társaságoknak." - mondta Huba Eörs, a kutatást készítő társaság ügyvezető partnere. "Jelen kutatás is azt mutatja, hogy változnak a biztosító cégek szolgáltatásaival szemben támasztott elvárások, ezért a társaságok nyitottságára és rugalmasságára van szükség ahhoz, hogy a megváltozott ügyféligények mellett pozitív eredményeket érjenek el a jövőben."
A kiegészítő fedezetek terén ugrásszerűen nőtt a kínálat az elmúlt években, ezen a területen a legerősebb a verseny a piaci szereplők között. Így már köthető külön fedezet a kerti bútorokra, értékes kerti növényekre, vagy éppen az otthon tartott sportfelszerelésre, a kertünkbe beparkoló vendégek autójára, vagy a lakáshasználók felelősségéből mások értékeiben bekövetkező károkra is (például ha labdázó gyermekünk kilövi a szomszéd ablakait, vagy kutyánk feltúrja a veteményét).
Ugyanakkor az ezek iránti kereslet messze nem bővült olyan ütemben, mint a kínálat. A kutatásban szereplő 28 kiegészítő biztosítás teljesen eltérő keresletet mutatott. Van olyan, mint például a sportfelszerelés biztosítása, amelyet több biztosító társaság is szerepeltet a kínálatában, ugyanakkor az ügyfelek irányából szinte egyáltalán nem mutatkozik rá érdeklődés. A kiegészítő fedezeteket illetően a kutatás számos olyat is vizsgált, amely a magyar piacon még nem bevezetett, azonban így is megállapítható, hogy az ügyfelek igénye jól meghatározható csoportokba rendezi ezeket a kiegészítőket. "A kirajzolódó ügyféligény térkép sokkal inkább a telefontársaságok tarifacsomag rendszeréhez hasonló termékek felé mutat" - állítja Huba Eörs. "A ma elterjedt, bonyolultabb, karácsonyfaszerűen mindent tartalmazó, és hosszú listákon való válogatással kialakuló szerződéseket inkább a különböző méretű, fantázianévvel ellátott és standardizált csomagok váltják fel. Más és más fedezeteket fog tartalmazni a kockázatokra érzékeny, lakásukat és javaikat fokozottan féltő emberek, a kényelmetlenségre érzékeny, szolgáltatás-orientált fogyasztók és a biztosítást elsősorban rezsiköltségként felfogók számára kínált csomag."
A felmérés különösen érdekes pontja, hogy a biztosítók által nyújtott assistance szolgáltatások és az ezen a téren megjelenő ügyféligények között lényegi különbség vehető észre. Míg a biztosítók nagy erőt áldoznak arra, hogy kár esetén azonnal rendelkezésre álló mesteremberek hálózatát építsék ki és felügyeljék, beépítve ezeket a biztosításokba, addig az ügyfelek oldaláról erre sokkal szerényebb igény mutatkozik. "Egy jó mester telefonszáma kincset ér hazánkban, ugyanakkor úgy tűnik, hogy az ügyfelek nem elsősorban a szakemberek 'becserkészésének' nehézségei alól szeretnének mentesülni." - magyarázza Huba Eörs.
Ugyancsak elgondolkodtató, és messzebb vezető megállapítása a kutatásnak, hogy a katasztrófakárok rendezésével kapcsolatban több más közép-kelet európai országhoz hasonló módon gondolkodunk: a katasztrófakárok állami forrásokból való rendezésének szükségessége 27%-os társadalmi támogatottságot kapott a lakásbiztosítással rendelkezők körében. Azaz, a megkérdezettek közel harmada inkább az állami költségvetésben, semmint a kockázatközösségben gondolja teríteni a katasztrófák költségeit. Ez azonban téves irányba viszi a szemléletet; hajlamosak az emberek a közvetett károkat lebecsülni, és megspórolni a biztosítást. Romániában például éppen ezért tették kötelezővé a lakóingatlanok biztosítását, hogy az állam így mérsékelje a katasztrófák esetén fizetendő összeget. "Egy összeomlott ház szerkezetkészre való felújításában lehet szerepe az államnak, de a házzal odavesző értékes porcelángyűjteményt biztosan nem fogja az állam megtéríteni, ezért a lakásbiztosítások szerepe nem elhanyagolható." - mondja Huba Eörs.
Forrás: Pénz Centrum
Ilyen extrákat tartalmazhatnak a lakásbiztosítások
2011 május 31.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Ilyen extrákat tartalmazhatnak a lakásbiztosítások
Egyre nagyobb az igény az alap lakásbiztosításon felüli úgynevezett extrákra, a biztosítók között most leginkább ezen a területen alakult ki verseny. A Genertel értékesítési igazgatója az InfoRádiónak azt mondta: ilyen extrák alatt kell érteni például az ebtartói kiegészítő biztosítást, vagy kiterjesztett garanciát a háztartási gépekre.
A lakásbiztosítások a piaci verseny hatására egyre több, első hallásra meglepőnek tűnő extra fedezetet is kínálnak - mondta az InfoRádiónak a Genertel értékesítési igazgatója. Sebestyén László közölte: egy lakásbiztosítás alapcsomagja az üvegbiztosítást, az elemi kár-, a tűz- és a vezetékes víz kockázatokat tartalmazza.
A sokszor a lakáson kívüli eseményekre is kiterjedő extra biztosításokra jó példa a családi balesetbiztosítás és jogvédelem, a magánemberek és ebtartók felelősségbiztosítása, a gépjármű-, készpénzbiztosítás, vagy éppen a kiterjesztett garancia is - fejtette ki.
A lakásbiztosítások egyre szélesebb köre tartalmaz az ott lakók baleseti halála, rokkantsága vagy akár csonttörése esetén járó térítést. Az értékesítési igazgató kiemelte: nem árt tudni, hogy ezek a biztosítások általában nem csak az ingatlan területén, hanem a világ bármely pontján bekövetkező balesetekre is vonatkoznak.
Szintén nem csupán az ingatlan területére, hanem az egész országra, sőt, egyre több termék esetén az EU egész területére kiterjed a lakásban lakó személyeknek akár több milliós térítést is nyújtó felelősségbiztosítása - tette hozzá.
Az ingatlanhoz tartozó kutya évente akár tíz alkalommal bárhol kárt okozhat, a biztosítás erre is kiterjed, ám az alapvető óvintézkedéseket azért ilyen esetekben is elvárják - hívta fel a figyelmet Sebestyén László.
Az értékesítési igazgató beszélt arról is, hogy a biztosítás megkötésével lehetőség van a jogi érdekek érvényesítésében szakmai segítséget és anyagi támogatást kapni akár többszázezer forintig.
Több biztosító is vállalja a készpénzt ért károk megtérítését bizonyos összeghatárig, ez akár kiterjedhet a lakáson kívüli eseményekre, vagyis utcai rablásra is - közölte Sebestyén László. Hozzátette: jelenleg a biztosítók elsősorban az ingatlan garázsában álló járművek károsodására vállalnak korlátozott körű fedezetet, de rövidesen szélesedhet ez a kör, és kiterjedhet a bárhol máshol, nem baleset során meghibásodott járművel kapcsolatos segítségnyújtás különböző területeire is.
Emellett a lakásban található elektromos háztartási gépekre és szórakoztatóelektronikai eszközökre már a lakásbiztosítással is köthetünk több évvel kiterjesztett garanciát, ami nem csak a lakást ért károsodás, hanem minden olyan esetben is térít, amire a gyári garancia is vonatkozik. Sebestyén László szerint olyan irányba halad a piac, hogy további kiegészítők is megjelenhetnek.
Az extrák éves szinten 1500-4000 forinttal emelhetnek a biztosítás díján, csomagban pedig akár 30-40 százalékkal olcsóbban is hozzá lehet jutni a kiegészítőkhöz - mondta el az értékesítési igazgató.
Forrás: Inforadio.hu
Kitartunk a meglévő lakásbiztosítás mellett
2011 május 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Kitartunk a meglévő lakásbiztosítás mellett
Magasabb összegű baleset- és felelősségbiztosítás, egyszerűbben intézhető lopáskárok, alacsonyabb éves díj – egyebek mellett ezek jellemzik az újonnan kötött lakásbiztosításokat, míg a régiek egyszerűbb szolgáltatással és évenkénti indexálással élnek tovább – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Amennyiben az ügyfelek annyira érzékenyek lennének a lakásbiztosítás díjára, mint az autós biztosításokéra, lényegesen olcsóbb termékek közül választhatnának a biztosítási évfordulókon. Eddig azonban a számok azt jelzik, hogy legtöbben kitartanak a meglévő és évenként indexált – emelkedő díjú – biztosításuk mellett.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adatai szerint a 4,3 milliós magyar lakásállományból – négy évre visszamenőleg – gyakorlatilag hárommillió biztosított. Ezek összesített díja 2007-ben 74,6 milliárd, 2008-ban 80,1 milliárd, 2009-ben 81,7 milliárd, 2010-ben 83 milliárd forint volt, tavaly pedig már meghaladta a 84 milliárdot.
Ma már több internetes alkusznál is kalkulálható és összehasonlítható a lakásbiztosítások – egyes biztosítók által kínált – díja. Az FBAMSZ azonban felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy ha a biztosítási évfordulón biztosítót váltanak, előtte mondják fel a régi szerződést. A díj nem fizetése miatt megszűnt szerződéseknél ugyanis a biztosítók behajtják a meg nem fizetett összeget.
Forrás: MTI
Ilyen extrákat tartalmazhatnak a lakásbiztosítások
2011 május 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Ilyen extrákat tartalmazhatnak a lakásbiztosítások
Egyre nagyobb az igény az alap lakásbiztosításon felüli úgynevezett extrákra, a biztosítók között most leginkább ezen a területen alakult ki verseny. A Genertel értékesítési igazgatója az InfoRádiónak azt mondta: ilyen extrák alatt kell érteni például az ebtartói kiegészítő biztosítást, vagy kiterjesztett garanciát a háztartási gépekre.
A lakásbiztosítások a piaci verseny hatására egyre több, első hallásra meglepőnek tűnő extra fedezetet is kínálnak - mondta az InfoRádiónak a Genertel értékesítési igazgatója. Sebestyén László közölte: egy lakásbiztosítás alapcsomagja az üvegbiztosítást, az elemi kár-, a tűz- és a vezetékes víz kockázatokat tartalmazza.
A sokszor a lakáson kívüli eseményekre is kiterjedő extra biztosításokra jó példa a családi balesetbiztosítás és jogvédelem, a magánemberek és ebtartók felelősségbiztosítása, a gépjármű-, készpénzbiztosítás, vagy éppen a kiterjesztett garancia is - fejtette ki.
A lakásbiztosítások egyre szélesebb köre tartalmaz az ott lakók baleseti halála, rokkantsága vagy akár csonttörése esetén járó térítést. Az értékesítési igazgató kiemelte: nem árt tudni, hogy ezek a biztosítások általában nem csak az ingatlan területén, hanem a világ bármely pontján bekövetkező balesetekre is vonatkoznak.
Szintén nem csupán az ingatlan területére, hanem az egész országra, sőt, egyre több termék esetén az EU egész területére kiterjed a lakásban lakó személyeknek akár több milliós térítést is nyújtó felelősségbiztosítása - tette hozzá.
Az ingatlanhoz tartozó kutya évente akár tíz alkalommal bárhol kárt okozhat, a biztosítás erre is kiterjed, ám az alapvető óvintézkedéseket azért ilyen esetekben is elvárják - hívta fel a figyelmet Sebestyén László.
Az értékesítési igazgató beszélt arról is, hogy a biztosítás megkötésével lehetőség van a jogi érdekek érvényesítésében szakmai segítséget és anyagi támogatást kapni akár többszázezer forintig.
Több biztosító is vállalja a készpénzt ért károk megtérítését bizonyos összeghatárig, ez akár kiterjedhet a lakáson kívüli eseményekre, vagyis utcai rablásra is - közölte Sebestyén László. Hozzátette: jelenleg a biztosítók elsősorban az ingatlan garázsában álló járművek károsodására vállalnak korlátozott körű fedezetet, de rövidesen szélesedhet ez a kör, és kiterjedhet a bárhol máshol, nem baleset során meghibásodott járművel kapcsolatos segítségnyújtás különböző területeire is.
Emellett a lakásban található elektromos háztartási gépekre és szórakoztatóelektronikai eszközökre már a lakásbiztosítással is köthetünk több évvel kiterjesztett garanciát, ami nem csak a lakást ért károsodás, hanem minden olyan esetben is térít, amire a gyári garancia is vonatkozik. Sebestyén László szerint olyan irányba halad a piac, hogy további kiegészítők is megjelenhetnek.
Az extrák éves szinten 1500-4000 forinttal emelhetnek a biztosítás díján, csomagban pedig akár 30-40 százalékkal olcsóbban is hozzá lehet jutni a kiegészítőkhöz - mondta el az értékesítési igazgató.
forrás: inforadio.hu
A lakásbiztosítások is olcsóbbak lesznek az éves váltással
2011 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A lakásbiztosítások is olcsóbbak lesznek az éves váltással
A lakáshitelhez kötelező biztosítást kötni, azt rendszerint a bank kínálja, de már az első biztosítási évfordulón is újra köthető a szerződés, és a piacon megtalálható ugyan az a kockázatvállalás akár fele díjért is – közölte a netrisk.hu internetes alkusz az MTI-vel.
Annak ellenére, hogy a lakásbiztosításnak nincs olyan kampánya, mint a gépjármű kötelező felelősségbiztosításnak, érdemes megnézni az internetes alkuszok honlapjain a kínálatot. Például egy vidéki, 20 éves családi ház 23,5 millió forintos értékkel, és további 7,8 millió forintos ingósággal, évi 21 ezer és 33 ezer forint közötti díjért biztosítható. A fővárosban ugyanilyen családi ház biztosítási díja 26 ezer és 47 ezer forint között változik.
A lakásbiztosítások a megkötésük után rendszerint évente indexálódnak, így folyamatosan növekszik a díjuk is. A piacon viszont folyamatos a díjcsökkenés, amit az éves váltással lehet kihasználni- tudatta az MTI.
Forrás: Ingatlan.net
Több kockázat vállalásával szereznének piacot a biztosítók
2011 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Több kockázat vállalásával szereznének piacot a biztosítók
Annak ellenére, hogy a magyar lakások negyede nem biztosított és a biztosítottak jelentős hányada is alulbiztosított, a biztosítók újabb kockázatok beépítésével akarnak piacot szerezni - közölte az első internetes (direkt) biztosító a Genertel.
Az internetes összehasonlításoknak köszönhetően csökkennek a lakásbiztosítások díjai is. Itt is elindult a kötelező gépjármű felelősségbiztosításokhoz (kgfb) hasonló díjcsökkenés, de mivel a lakásbiztosításoknak nincs éves kampányuk, így jóval kevesebben kalkulálják a díjukat és még kevesebben váltanak biztosítót.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) korábban azt közölte, hogy a 4,3 millió magyar lakás közül 3,1 milliónak van biztosítása, azonban ezek jelentős hányada is alulbiztosított. A helyzetet jól jellemzi, hogy a tavalyi tavaszi-nyári árvizek és viharok miatt keletkezett lakossági és kisvállalkozói kárból csaknem 7 milliárd forintot nem tudtak a biztosítók megtéríteni, fedezetlenség miatt.
A lakásbiztosítások díjainak csökkentésével azonos, ha ugyan azért a díjért több kockázatot vállal a biztosító, vagy relatíve olcsóbb az eddigi termékben nem szereplő kockázatok vállalása. A Genertel által feltárt kiegészítő kockázatok körébe tartozik a balesetbiztosítás, amely a lakásban élő minden lakóra kiterjed, és adott esetben a világban bárhol bekövetkezett balesetnél fizet a biztosító.
A felelősségbiztosítás is kiterjed valamennyi lakóra és az okozott kárt akár több millió forintig vállalják a biztosítók. Tipikusan ilyen kár az, amit figyelmetlen gyalogos, vagy kerékpáros okoz. A készpénz ellopását - mint kockázatot - sokáig nem vállalták a biztosítók, mivel nem volt bizonyíték az összegre. Az utóbbi időben a biztosítók meghatározott összegig vállalják ezt a kockázatot is, sőt bele veszik az utcai rablást is. A visszaélések kiszűrésére az ilyen károkról rendőrségi jegyzőkönyvet követel a biztosító.
Forrás: Napi Gazdaság