2023.10.16

A bérlőnek vagy a tulajdonosnak kell lakásbiztosítást kötnie?

Sok esetben csak a károk bekövetkeztekor derül ki, hogy volt-e biztosítás az albérleten. De vajon a bérlőnek vagy a tulajdonosnak feladata biztosítást kötni a lakásra? Most kiderül!

1. Mindenki közös érdeke!

Bérleti szerződés megkötésekor gyakran nem foglalkozunk azzal, hogy az ingatlan megfelelően van-e biztosítva, pedig a lakásbiztosítás megléte ugyanúgy a tulajdonos és a bérlő érdeke is. Egy betöréses lopás vagy egy hevesebb vihar, akár egy tűzeset bárhol megtörténhet, és biztosítás nélkül saját költségből kell megtéríteni a károkat.

2. Tegyük fel a kérdést!

A bérleti szerződés feltételeinek tárgyalásakor érdemes tisztázni, hogy a tulajdonos kötött-e lakásbiztosítást az albérletre, és ha igen, pontosan mire terjed ki, milyen értékhatárral, valamint ki felel a biztosítás díjának befizetéséért. A lakásbiztosítás részleteit mindig rögzítsük a bérleti szerződésben is, hogy a későbbiekben, egy esetleges kár esetén elkerüljük a vitás helyzetet.

3. Óvjuk az értékeinket!

Többnyire a tulajdonos felel a lakásbiztosítás megkötéséért és annak díjának befizetéséért. Azonban bútorozatlan albérlet esetén a bérlő saját ingóságait külön ingóságbiztosítással is védheti. Érdemes erről is egyeztetni, hogy a bérlő ne kössön dupla biztosítást a már meglévőn túl.

4. Megoszlanak a költségek

Megoldás lehet az is, ha a költségeket megosztják a felek egymás között. Az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi költségeibe, így azt a főbérlő általában maga fizeti. Ha viszont a

biztosítási szerződés kiterjed az ingóságokra is, és ezek a vagyontárgyak a bérlő tulajdonában állnak, akkor célszerű megállapodni, ki milyen arányban viseli a díjat.

5. Évfordulótól függetlenül

Előfordulhat olyan eset is, amikor a tulajdonos nem rendelkezik biztosítással. Ebben az esetben a bérlő is jogosult a bérbeadóval előre egyeztetett feltételek mellett lakásbiztosítást kötni a bérelt ingatlanra. Arra érdemes figyelni, hogy a bérleti szerződés megszűnésével nem szűnik meg automatikusan a lakásbiztosítás, ilyenkor a bérlőnek kell lemondania a szerződést, amit az évforduló előtt is fel lehet mondani.

6. Mit fizet a társasház?

Sok esetben az ingatlan csak a társasház biztosítása keretében rendelkezik biztosítással, ami gyakran nem fedezi teljes mértékben a károkat. Ezért még a szerződés aláírása előtt egyeztessünk a közös képviselővel, hogy a társasház biztosítása mire terjed ki. Ha például csak a társasház közös tulajdonú helyiségeire nyújt fedezetet, érdemes kiegészítő biztosítást kötni.

7. Szerepeljen a lakcímkártyán

A hazai biztosítók általában nem tesznek különbséget abban, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. Azonban a biztosítás megkötésekor fontos megjelölni, hogy a lakás bérbeadott. Egyes biztosítók azonban előírhatják, hogy a bérlő lakcímkártyáján az albérlet szerepeljen ideiglenes tartózkodási helyként.

1. Csupán néhány kattintás!

A lakásbiztosítást az igényeinknek megfelelően kell összeállítanunk, ezért mielőtt döntenénk, érdemes többet is összehasonlítani, mivel jelentős eltérések lehetnek a szolgáltatásokban és a díjakban. Az online felületen néhány perc alatt összevethetjük a biztosítók ajánlatait, a szűrők segítségével pedig áttekinthetjük a különböző feltételeket. Sőt, a legtöbb biztosítónál online szerződéskötés esetén kedvezményt is kaphatunk.

2.Díjazzák a hűséget

Általában sokat spórolhatunk, ha már meglévő biztosítónknál kötjük meg a szerződést. Azonban ez a lehetőség csak akkor előnyös számunkra, ha az általuk kínált ajánlat teljes mértékben megfelel azoknak a szolgáltatásoknak, amelyekre szükségünk van. Sőt, a legtöbb biztosítónál online szerződéskötés esetén kedvezményt is kaphatunk.

3. Vállaljunk önrészt

Dönthetünk úgy, hogy vállalunk egy meghatározott önrészt. Ennek hátránya, hogy ilyenkor a biztosító csak az önrész feletti részt téríti meg kár esetén, de egy 20-50 ezer forintos önrész fizetése mellett akár 15-30 százalékot is spórolhatunk a biztosítási díjból.

4. Fizessük ki előre

Ütemezzük a biztosítási díj befizetését hosszabb időszakra, például 6 vagy 12 hónapra. Minél több hónap díját egyenlítjük ki egy összegben, annál nagyobb kedvezményt kaphatunk. Mindig ügyeljünk arra, hogy a biztosítási díjak időben legyenek befizetve, ami általában a számla lejárta után 30 napig lehetséges.

5. Tegyük értékállóvá

Nincs annál rosszabb, mint amikor úgy gondoljuk, hogy valami biztosítva van, de amikor megtörténik a baj, a biztosító mégsem fizet. Különösen akkor, ha nagy értékű új ingóságokat, például napelemet vagy klímaberendezést vásároltunk, mindenképpen frissítsük a lakásbiztosításunkat, így nem kell az új tárgyak miatt aggódnunk.

6. Ne ragadjunk a múltban

A biztosítók minden évben automatikusan indexálják a szerződéseket. Ez azt jelenti, hogy emelik a biztosítási összegeket és ehhez kapcsolódóan a díjakat. Ha drágának találjuk a jelenlegi biztosítást, nézzük meg más biztosítók ajánlatait is, mivel lehet, hogy máshol olcsóbb vagy szélesebb körű biztosítást találunk, ha hajlandóak vagyunk váltani.

7. Kövessük nyomon a piaci értéket

Az ingatlanunk értéke egy korszerűsítés miatt is növekedhet, ezért fontos, hogy az ingatlanunk soha ne legyen alulbiztosítva. Ellenőrizzük, hogy a biztosítási összeg a lakásunk és a benne található ingóságok valós értéke legyen. Ha például az ingatlanunk újjáépítési értéke 50 millió forint, de csak 40 millió forintos biztosítást kötöttünk, akkor egy esetleges tűzkár esetén a biztosító csak a valós veszteségünk egy részét téríti meg.

forrás: www.metropol.hu

CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak

A két legnagyobb - már Magyarországon is igen széles körben használt és ismert - közösségi weboldal, a Twitter és a Facebook felhasználói magasabb biztosítási besorolást kaphatnak, mert a betörők felhasználják az oldalakon található adataikat.
 
A felhasználók egyre több olyan információt osztanak meg magukról, ami a betörőknek segít: lakóhelyükről, nyaralásaikról, szabadidős tevékenységeikről túl sok minden kiderül.
 
A 16 és 24 év közöttiek - egy számítógépes biztonsággal foglalkozó cég felmérése szerint - csaknem 75%-a teszi közzé az interneten, hogy pontosan mikor megy nyaralni.
 
Semmi kétség, hogy a betörők használják a közösségi portálokat, ahol felmérhetik a terepet.
Ezeken az oldalakon nagyon könnyű információt gyűjteni a kiszemelt áldozatról, a kiszemelt házról a Google Street View segítségével, mindezt egy kényelmes székből.
 
A biztosító szerint olyan információk közzététele az interneten, hogy mikor született, hol lakik, éppen mit csinál körülbelül annyira veszélyes, mintha nyitva hagyná a lakása ajtaját.
Bár a legtöbb közösségi oldalon csak az adott személy ismerősei férnek hozzá ezekhez az információkhoz, a számítógépes biztonsággal foglalkozó cég tesztje szerint nagyon sokan visszajelölték a kapcsolatra való felmérést ismeretlenül is, így lényegében bárkinek elérhetővé teszik az adataikat.
 
Egy esetleges betörés alkalmával viszont igen nehéz bebizonyítani azt, hogy a bűntény oka az volt, hogy adott személy túl sok információt tett közzé magáról az interneten, így közvetlenül a közösségi oldalak használóit nem lehet magasabb biztosítási díjjal büntetni, ám a kutatások eredményeit mindenképpen szeretnék felhasználni. Elképzelhető, hogy a jövőben a lakásban élő fiatalok (16-24 év) számától függően fogják díjaikat alakítani, hiszen ez az a csoport, akik a legaktívabban részt vesznek a közösségi oldalak életében.
 
 
 

 

Oldalak