2023.10.16
A bérlőnek vagy a tulajdonosnak kell lakásbiztosítást kötnie?
Sok esetben csak a károk bekövetkeztekor derül ki, hogy volt-e biztosítás az albérleten. De vajon a bérlőnek vagy a tulajdonosnak feladata biztosítást kötni a lakásra? Most kiderül!
1. Mindenki közös érdeke!
Bérleti szerződés megkötésekor gyakran nem foglalkozunk azzal, hogy az ingatlan megfelelően van-e biztosítva, pedig a lakásbiztosítás megléte ugyanúgy a tulajdonos és a bérlő érdeke is. Egy betöréses lopás vagy egy hevesebb vihar, akár egy tűzeset bárhol megtörténhet, és biztosítás nélkül saját költségből kell megtéríteni a károkat.
2. Tegyük fel a kérdést!
A bérleti szerződés feltételeinek tárgyalásakor érdemes tisztázni, hogy a tulajdonos kötött-e lakásbiztosítást az albérletre, és ha igen, pontosan mire terjed ki, milyen értékhatárral, valamint ki felel a biztosítás díjának befizetéséért. A lakásbiztosítás részleteit mindig rögzítsük a bérleti szerződésben is, hogy a későbbiekben, egy esetleges kár esetén elkerüljük a vitás helyzetet.
3. Óvjuk az értékeinket!
Többnyire a tulajdonos felel a lakásbiztosítás megkötéséért és annak díjának befizetéséért. Azonban bútorozatlan albérlet esetén a bérlő saját ingóságait külön ingóságbiztosítással is védheti. Érdemes erről is egyeztetni, hogy a bérlő ne kössön dupla biztosítást a már meglévőn túl.
4. Megoszlanak a költségek
Megoldás lehet az is, ha a költségeket megosztják a felek egymás között. Az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi költségeibe, így azt a főbérlő általában maga fizeti. Ha viszont a
biztosítási szerződés kiterjed az ingóságokra is, és ezek a vagyontárgyak a bérlő tulajdonában állnak, akkor célszerű megállapodni, ki milyen arányban viseli a díjat.
5. Évfordulótól függetlenül
Előfordulhat olyan eset is, amikor a tulajdonos nem rendelkezik biztosítással. Ebben az esetben a bérlő is jogosult a bérbeadóval előre egyeztetett feltételek mellett lakásbiztosítást kötni a bérelt ingatlanra. Arra érdemes figyelni, hogy a bérleti szerződés megszűnésével nem szűnik meg automatikusan a lakásbiztosítás, ilyenkor a bérlőnek kell lemondania a szerződést, amit az évforduló előtt is fel lehet mondani.
6. Mit fizet a társasház?
Sok esetben az ingatlan csak a társasház biztosítása keretében rendelkezik biztosítással, ami gyakran nem fedezi teljes mértékben a károkat. Ezért még a szerződés aláírása előtt egyeztessünk a közös képviselővel, hogy a társasház biztosítása mire terjed ki. Ha például csak a társasház közös tulajdonú helyiségeire nyújt fedezetet, érdemes kiegészítő biztosítást kötni.
7. Szerepeljen a lakcímkártyán
A hazai biztosítók általában nem tesznek különbséget abban, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. Azonban a biztosítás megkötésekor fontos megjelölni, hogy a lakás bérbeadott. Egyes biztosítók azonban előírhatják, hogy a bérlő lakcímkártyáján az albérlet szerepeljen ideiglenes tartózkodási helyként.
1. Csupán néhány kattintás!
A lakásbiztosítást az igényeinknek megfelelően kell összeállítanunk, ezért mielőtt döntenénk, érdemes többet is összehasonlítani, mivel jelentős eltérések lehetnek a szolgáltatásokban és a díjakban. Az online felületen néhány perc alatt összevethetjük a biztosítók ajánlatait, a szűrők segítségével pedig áttekinthetjük a különböző feltételeket. Sőt, a legtöbb biztosítónál online szerződéskötés esetén kedvezményt is kaphatunk.
2.Díjazzák a hűséget
Általában sokat spórolhatunk, ha már meglévő biztosítónknál kötjük meg a szerződést. Azonban ez a lehetőség csak akkor előnyös számunkra, ha az általuk kínált ajánlat teljes mértékben megfelel azoknak a szolgáltatásoknak, amelyekre szükségünk van. Sőt, a legtöbb biztosítónál online szerződéskötés esetén kedvezményt is kaphatunk.
3. Vállaljunk önrészt
Dönthetünk úgy, hogy vállalunk egy meghatározott önrészt. Ennek hátránya, hogy ilyenkor a biztosító csak az önrész feletti részt téríti meg kár esetén, de egy 20-50 ezer forintos önrész fizetése mellett akár 15-30 százalékot is spórolhatunk a biztosítási díjból.
4. Fizessük ki előre
Ütemezzük a biztosítási díj befizetését hosszabb időszakra, például 6 vagy 12 hónapra. Minél több hónap díját egyenlítjük ki egy összegben, annál nagyobb kedvezményt kaphatunk. Mindig ügyeljünk arra, hogy a biztosítási díjak időben legyenek befizetve, ami általában a számla lejárta után 30 napig lehetséges.
5. Tegyük értékállóvá
Nincs annál rosszabb, mint amikor úgy gondoljuk, hogy valami biztosítva van, de amikor megtörténik a baj, a biztosító mégsem fizet. Különösen akkor, ha nagy értékű új ingóságokat, például napelemet vagy klímaberendezést vásároltunk, mindenképpen frissítsük a lakásbiztosításunkat, így nem kell az új tárgyak miatt aggódnunk.
6. Ne ragadjunk a múltban
A biztosítók minden évben automatikusan indexálják a szerződéseket. Ez azt jelenti, hogy emelik a biztosítási összegeket és ehhez kapcsolódóan a díjakat. Ha drágának találjuk a jelenlegi biztosítást, nézzük meg más biztosítók ajánlatait is, mivel lehet, hogy máshol olcsóbb vagy szélesebb körű biztosítást találunk, ha hajlandóak vagyunk váltani.
7. Kövessük nyomon a piaci értéket
Az ingatlanunk értéke egy korszerűsítés miatt is növekedhet, ezért fontos, hogy az ingatlanunk soha ne legyen alulbiztosítva. Ellenőrizzük, hogy a biztosítási összeg a lakásunk és a benne található ingóságok valós értéke legyen. Ha például az ingatlanunk újjáépítési értéke 50 millió forint, de csak 40 millió forintos biztosítást kötöttünk, akkor egy esetleges tűzkár esetén a biztosító csak a valós veszteségünk egy részét téríti meg.
forrás: www.metropol.hu
CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Vihar, jégverés, villámcsapás eredményezi az épületkárok harmadát
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Vihar, jégverés, villámcsapás eredményezi az épületkárok harmadát
A magyarországi biztosítók tapasztalatai alapján a múlt évben bejelentett lakás- és épületkárok 28,5 százalékát a viharok, további 9,8 százalékát a villámcsapások, míg 4 százalékát a jégverések okozták. Évente a kárbejelentéseknek több mint 40 százaléka köszönhető az időjárásnak.
Az előrejelzések szerint idén sem a szombati vihar volt az utolsó. Az elmúlt évek megfigyelései alapján a legtöbb viharkár-bejelentés augusztusban szokott a biztosítókhoz érkezni. Úgy tűnik, a hétvégi, az egész országon végigsöprő vihar az idei év eddigi legnagyobb viharkár-eseményét eredményezte. Hétfő reggel több száz kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz.
Mindezek ellenére Magyarországon négy lakásból egynek még mindig nincs lakásbiztosítása. Pedig ma már egy átlagos lakásbiztosítás egy-két ezer forintért megköthető, ami fedezi az elemi károkat, betörés károkat, és mindemellett értékes szolgáltatásokat is tartalmaz.
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
A két legnagyobb - már Magyarországon is igen széles körben használt és ismert - közösségi weboldal, a Twitter és a Facebook felhasználói magasabb biztosítási besorolást kaphatnak, mert a betörők felhasználják az oldalakon található adataikat.
A felhasználók egyre több olyan információt osztanak meg magukról, ami a betörőknek segít: lakóhelyükről, nyaralásaikról, szabadidős tevékenységeikről túl sok minden kiderül.
A 16 és 24 év közöttiek - egy számítógépes biztonsággal foglalkozó cég felmérése szerint - csaknem 75%-a teszi közzé az interneten, hogy pontosan mikor megy nyaralni.
Semmi kétség, hogy a betörők használják a közösségi portálokat, ahol felmérhetik a terepet.
Ezeken az oldalakon nagyon könnyű információt gyűjteni a kiszemelt áldozatról, a kiszemelt házról a Google Street View segítségével, mindezt egy kényelmes székből.
A biztosító szerint olyan információk közzététele az interneten, hogy mikor született, hol lakik, éppen mit csinál körülbelül annyira veszélyes, mintha nyitva hagyná a lakása ajtaját.
Bár a legtöbb közösségi oldalon csak az adott személy ismerősei férnek hozzá ezekhez az információkhoz, a számítógépes biztonsággal foglalkozó cég tesztje szerint nagyon sokan visszajelölték a kapcsolatra való felmérést ismeretlenül is, így lényegében bárkinek elérhetővé teszik az adataikat.
Egy esetleges betörés alkalmával viszont igen nehéz bebizonyítani azt, hogy a bűntény oka az volt, hogy adott személy túl sok információt tett közzé magáról az interneten, így közvetlenül a közösségi oldalak használóit nem lehet magasabb biztosítási díjjal büntetni, ám a kutatások eredményeit mindenképpen szeretnék felhasználni. Elképzelhető, hogy a jövőben a lakásban élő fiatalok (16-24 év) számától függően fogják díjaikat alakítani, hiszen ez az a csoport, akik a legaktívabban részt vesznek a közösségi oldalak életében.
Hogyan biztosíthatjuk be magunkat jogilag, mielőtt kirúgnak?
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Hogyan biztosíthatjuk be magunkat jogilag, mielőtt kirúgnak?
A munkahelyek megszűnésével tömegesen kerülnek felszínre a munkaszerződésekkel kapcsolatos problémák. A jogi védelem költségeire érdemes idejében felkészülni egy az interneten is megköthető biztosítással.
Az új munkahely megtalálása átlagosan 16 hónapig tart Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Ez év második negyedében 402 ezer munkaképes korban lévő ember volt munka nélkül, 83 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliségi ráta 9,6 százalékot ért el, 2 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt.
A gazdasági előrejelzések szerint a válságon még nem jutott túl a magyar gazdaság, az őszre újabb elbocsátási hullám prognosztizálható. A munkavállalók 61 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalati kör a GfK legújabb felmérése szerint elsősorban költségcsökkentéssel és leépítéssel reagált a válságra, a hazai kkv szektor cégeinek csaknem fele elbocsátásokkal próbált javítani a helyzetén. A nagyvállalatok esetében sokkal látványosabb a munkaerő költségétől való szabadulás: 2008. októbere óta rendszeresek a csoportos létszámleépítések. Ennek keretében mintegy kétszáz cégnél csaknem 40 ezer munkahely szűnt meg, a társaságok mintegy harmadánál bocsátottak el 200 főnél többet egyszerre.
„A munkahelyek tömeges megszűnése ráirányítja a figyelmet a munkaszerződésekkel kapcsolatos sorozatos problémákra. Még az országos átlagbér kétszeresét kereső munkavállaló számára is jelentős anyagi terhet jelenthet, ha jogásszal kívánja felülvizsgáltatni elbocsátása körülményeit.” – hangsúlyozta Csikós Dániel, a Genertel Biztosító Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a családi jogvédelem-biztosítás ebben a nehéz helyzetben kíván anyagi és szakértői segítséget nyújtani.
Az elbocsátások során számos társaság kifejezetten arra játszik, hogy az egy hullámban elbocsátott munkatársak száma épp csak 1-2 fővel maradjon el attól létszámtól, mint amennyit a cégnek a munkaügyi kirendeltségeken csoportos elbocsátásként már kötelező bejelentenie (ez tíz főt jelent). Ugyanis, amellett, hogy a nagy létszámban elküldött dolgozók rontják a cég hírnevét, a csoportos létszámleépítés eltussolásával elejét lehet venni a végkielégítések kifizetésének és a bonyolultabb procedúrának.
Sokszor jogszerűtlenül járnak el a munkaadók a felmondásoknál. Ez nem csak abban jelentkezik, hogy a jogosnál kevesebb végkielégítést kap az elbocsátott, hanem maga a felmondás sem a jognak megfelelő keretek közt történik. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen feltételekkel és anyagi fedezettel kerülnek utcára és valóban minden juttatást megkapnak-e, ami a jogszabályok szerint jár.
„A lakásbiztosításhoz kiegészítőként köthető családi jogvédelem biztosítás a kiszolgáltatottság érzet csökkentését szolgálja − fejtette ki Csikós Dániel − a biztosító nem csak az ügyvédi költségeket téríti, de szükség esetén megfelelő képzettségű szakembert is tud ajánlani.” A biztosítás az ügyvédi díjakon túl olyan költségeket is megtérít, amelyek egy peres ügy kapcsán felmerülnek, pl. szakértői díjak, tanúk utazási költsége, stb. Pár ezer forintos havi díj fedezi a százezres nagyságrendű ügyvédi költségeket. A biztosítás kártérítési, büntetőjogi, szabálysértési, munkaügyi valamint általános szerződéses jogvédelem eseteire köthető.
Forrás:hvg.hu