2023.10.16

A bérlőnek vagy a tulajdonosnak kell lakásbiztosítást kötnie?

Sok esetben csak a károk bekövetkeztekor derül ki, hogy volt-e biztosítás az albérleten. De vajon a bérlőnek vagy a tulajdonosnak feladata biztosítást kötni a lakásra? Most kiderül!

1. Mindenki közös érdeke!

Bérleti szerződés megkötésekor gyakran nem foglalkozunk azzal, hogy az ingatlan megfelelően van-e biztosítva, pedig a lakásbiztosítás megléte ugyanúgy a tulajdonos és a bérlő érdeke is. Egy betöréses lopás vagy egy hevesebb vihar, akár egy tűzeset bárhol megtörténhet, és biztosítás nélkül saját költségből kell megtéríteni a károkat.

2. Tegyük fel a kérdést!

A bérleti szerződés feltételeinek tárgyalásakor érdemes tisztázni, hogy a tulajdonos kötött-e lakásbiztosítást az albérletre, és ha igen, pontosan mire terjed ki, milyen értékhatárral, valamint ki felel a biztosítás díjának befizetéséért. A lakásbiztosítás részleteit mindig rögzítsük a bérleti szerződésben is, hogy a későbbiekben, egy esetleges kár esetén elkerüljük a vitás helyzetet.

3. Óvjuk az értékeinket!

Többnyire a tulajdonos felel a lakásbiztosítás megkötéséért és annak díjának befizetéséért. Azonban bútorozatlan albérlet esetén a bérlő saját ingóságait külön ingóságbiztosítással is védheti. Érdemes erről is egyeztetni, hogy a bérlő ne kössön dupla biztosítást a már meglévőn túl.

4. Megoszlanak a költségek

Megoldás lehet az is, ha a költségeket megosztják a felek egymás között. Az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi költségeibe, így azt a főbérlő általában maga fizeti. Ha viszont a

biztosítási szerződés kiterjed az ingóságokra is, és ezek a vagyontárgyak a bérlő tulajdonában állnak, akkor célszerű megállapodni, ki milyen arányban viseli a díjat.

5. Évfordulótól függetlenül

Előfordulhat olyan eset is, amikor a tulajdonos nem rendelkezik biztosítással. Ebben az esetben a bérlő is jogosult a bérbeadóval előre egyeztetett feltételek mellett lakásbiztosítást kötni a bérelt ingatlanra. Arra érdemes figyelni, hogy a bérleti szerződés megszűnésével nem szűnik meg automatikusan a lakásbiztosítás, ilyenkor a bérlőnek kell lemondania a szerződést, amit az évforduló előtt is fel lehet mondani.

6. Mit fizet a társasház?

Sok esetben az ingatlan csak a társasház biztosítása keretében rendelkezik biztosítással, ami gyakran nem fedezi teljes mértékben a károkat. Ezért még a szerződés aláírása előtt egyeztessünk a közös képviselővel, hogy a társasház biztosítása mire terjed ki. Ha például csak a társasház közös tulajdonú helyiségeire nyújt fedezetet, érdemes kiegészítő biztosítást kötni.

7. Szerepeljen a lakcímkártyán

A hazai biztosítók általában nem tesznek különbséget abban, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. Azonban a biztosítás megkötésekor fontos megjelölni, hogy a lakás bérbeadott. Egyes biztosítók azonban előírhatják, hogy a bérlő lakcímkártyáján az albérlet szerepeljen ideiglenes tartózkodási helyként.

1. Csupán néhány kattintás!

A lakásbiztosítást az igényeinknek megfelelően kell összeállítanunk, ezért mielőtt döntenénk, érdemes többet is összehasonlítani, mivel jelentős eltérések lehetnek a szolgáltatásokban és a díjakban. Az online felületen néhány perc alatt összevethetjük a biztosítók ajánlatait, a szűrők segítségével pedig áttekinthetjük a különböző feltételeket. Sőt, a legtöbb biztosítónál online szerződéskötés esetén kedvezményt is kaphatunk.

2.Díjazzák a hűséget

Általában sokat spórolhatunk, ha már meglévő biztosítónknál kötjük meg a szerződést. Azonban ez a lehetőség csak akkor előnyös számunkra, ha az általuk kínált ajánlat teljes mértékben megfelel azoknak a szolgáltatásoknak, amelyekre szükségünk van. Sőt, a legtöbb biztosítónál online szerződéskötés esetén kedvezményt is kaphatunk.

3. Vállaljunk önrészt

Dönthetünk úgy, hogy vállalunk egy meghatározott önrészt. Ennek hátránya, hogy ilyenkor a biztosító csak az önrész feletti részt téríti meg kár esetén, de egy 20-50 ezer forintos önrész fizetése mellett akár 15-30 százalékot is spórolhatunk a biztosítási díjból.

4. Fizessük ki előre

Ütemezzük a biztosítási díj befizetését hosszabb időszakra, például 6 vagy 12 hónapra. Minél több hónap díját egyenlítjük ki egy összegben, annál nagyobb kedvezményt kaphatunk. Mindig ügyeljünk arra, hogy a biztosítási díjak időben legyenek befizetve, ami általában a számla lejárta után 30 napig lehetséges.

5. Tegyük értékállóvá

Nincs annál rosszabb, mint amikor úgy gondoljuk, hogy valami biztosítva van, de amikor megtörténik a baj, a biztosító mégsem fizet. Különösen akkor, ha nagy értékű új ingóságokat, például napelemet vagy klímaberendezést vásároltunk, mindenképpen frissítsük a lakásbiztosításunkat, így nem kell az új tárgyak miatt aggódnunk.

6. Ne ragadjunk a múltban

A biztosítók minden évben automatikusan indexálják a szerződéseket. Ez azt jelenti, hogy emelik a biztosítási összegeket és ehhez kapcsolódóan a díjakat. Ha drágának találjuk a jelenlegi biztosítást, nézzük meg más biztosítók ajánlatait is, mivel lehet, hogy máshol olcsóbb vagy szélesebb körű biztosítást találunk, ha hajlandóak vagyunk váltani.

7. Kövessük nyomon a piaci értéket

Az ingatlanunk értéke egy korszerűsítés miatt is növekedhet, ezért fontos, hogy az ingatlanunk soha ne legyen alulbiztosítva. Ellenőrizzük, hogy a biztosítási összeg a lakásunk és a benne található ingóságok valós értéke legyen. Ha például az ingatlanunk újjáépítési értéke 50 millió forint, de csak 40 millió forintos biztosítást kötöttünk, akkor egy esetleges tűzkár esetén a biztosító csak a valós veszteségünk egy részét téríti meg.

forrás: www.metropol.hu

CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Árvíz: a jelzáloghitelesek is elkezdhetnek építkezni
2010 augusztus 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Árvíz: a jelzáloghitelesek is elkezdhetnek építkezni

Együttműködési megállapodást írt alá Pintér Sándor belügyminiszter és Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke szerdán; ennek értelmében a hitelből épült, de az árvíz során megrongálódott házak tulajdonosai is hozzákezdhetnek az újjáépítéshez,mivel a bankok lemondanak arról, hogy a nekik kifizetett biztosítási összeget a hiteltörlesztésre fordítsák.

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, az árvízi védekezés és újjáépítés irányítására kinevezett miniszteri biztos ismertette: hét megyében ötven családot érint a most kötött megállapodás.
   
Pintér Sándor belügyminiszter azt hangsúlyozta: jogilag ez volt az utolsó pont ahhoz, hogy valamennyi, az árvíz során megrongálódott ház újjáépülhessen. Erdei Tamás pedig arról beszélt, megértik az érintett családok nagyon nehéz helyzetét.

Forrás: Privátbankár.hu

Nem drágul a biztosítás az árvíz miatt
2010 augusztus 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nem drágul a biztosítás az árvíz miatt

SZLOVÁKIA   Az árvizek által sújtott régiókban lakóknak nem kell attól tartaniuk, hogy a biztosítók az idei hatalmas károk miatt jövőre megemelik számukra az ingatlanok biztosítási díját – állítják egybehangzóan a szlovák biztosítótársaságok képviselői. Az említett régiókban lakók idén több ezer káresetet jelentettek a biztosítóknak, ez utóbbiak pedig milliókat fizettek ki az ügyfeleiknek.

Több biztosítótársaság – így a két legnagyobb, az Allianz és a Kooperativa is – azt állítják, hogy jövőre nem növelik a biztosítási díjakat az árvizekkel elöntött régiókban. „A Generali Biztosító továbbra is biztosítja az ingatlanokat azokban községekben is, amelyeket az árvizek az elmúlt hónapokban leginkább érintettek” – nyilatkozta Jana Čahojová, a Generali kommunikációs osztályának a menedzsere, aki szerint az ügyfeleiknek nem kell tartaniuk a biztosítási díjak növelésétől sem. Azt azonban nem zárta ki, hogy a jövőben ezekben a régiókban nagyobb önrészt kell vállalniuk azoknak, akik náluk kötnek biztosítást.

A társaságok többsége szerint a biztosítással összefüggő rizikókat nem értékelhetik át egy rosszabb, árvizektől sújtott évre alapozva. A társaságok az árvízzel kapcsolatos rizikók kiküszöbölésére használják az árvízkockázati térképeket, amelyeket folyamatosan aktualizálnak. Ezek kidolgozása ugyan korántsem számít olcsó mulatságnak, a biztosítók azonban a hivatalos nyilatkozataikban következetesen azt állítják, hogy az említett térképeket a magánszemélyek biztosításánál nem veszik figyelembe. „Az árvizek sújtotta területeken vannak bizonyos megszorítások, ezek azonban az ipari és vállalkozói ingatlanokra érvényesek” – nyilatkozta Zuzana Wagnerová, a Kooperativa marketingosztályának a vezetője. Hasonló szellemben nyilatkoztak az Allianz képviselői is.

A tavaszi és nyári árvizek miatt azonban idén jóval többen döntöttek úgy, hogy biztosítják az ingatlanaikat, vagy az eddigieknél nagyobb összegre kötnek szerződést. A természeti katasztrófák nem hagyták hidegen a házat, lakást vásárlókat sem. „Az emberek az elmúlt időszakban jobban odafigyelnek arra, hogy a kiszemelt ingatlan mellett nem folyik-e olyan patak, amely problémákat okozhatna. Korábban vonzónak számítottak az olyan ingatlanok, amelyek végében egy patak csörgedezett, manapság ez inkább elriasztja a vevőket” – nyilatkozta Daniela Rážová, a Szlovák Ingatlanügynökök Szövetségének vezetője. Szerinte az árvizekkel többször sújtott régiókban található házak egy része mára eladhatatlanná vált. Csehországban az árvizek miatt egyes házakhoz a harmadával olcsóban juthatnak hozzá, mint korábban. Szlovákiában az ingatlanügynökségek ugyanakkor egyelőre nem számoltnak be jelentősebb áresésről a katasztrófa által sújtott régiókban.

Jég, özönvíz, vihar: kárrekordok dőltek az idén
2010 augusztus 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Jég, özönvíz, vihar: kárrekordok dőltek az idén

A hévégén a jég, az eső és a szél okozott újabb károkat: hétfő reggelig 263 kárbejelentés érkezett az Aegon biztosítóhoz. A jég, az özönvízszerű eső és a viharos szél leginkább Szabolcs és Veszprém megyét sújtotta. A biztosító idei összesítése szerint augusztus elejéig háromszor annyi kár keletkezett, mint egy szokványos évben.

A pénteki vihar elsősorban Veszprém megyében, a vasárnapi Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében okozott újabb károkat: a viharos szél házakat rongált meg, fákat csavart ki. Ezek nyomán újabb 263 kárbejelentés érkezett az Aegonhoz, tovább növelve az idei szélsőséges időjárás okozta károkat.

A biztosító összesített statisztikája szerint az idén augusztus elejéig 70 614 meteorológiai kárbejelentés érkezett, ami háromszorosa az átlagos értéknek. Az átlagos viharkár 68 825 forint volt, miközben az árvíz családonként átlagosan 464 115 forint kárt okozott. Az idei rendkívüli időjárás új kárbejelentési rekordot hozott: május 17-én − egyetlen nap alatt − egy kisebb biztosítótársaságnál több hónap alatt szokásos − 7737 kárbejelentés érkezett. A telefonos ügyfélszolgálat egyébként naponta 5000 hívást kapott a viharok időszakában.

A biztosítótársaságok az elmúlt hónapokban versenyt futottak az idővel, és több intézkedést hoztak a kárügyintézés felgyorsítására. Az Aegon kárszakértői egy átlagos időszakban napi 6-8 kárt rendeznek, míg az elmúlt időszakban gyakran napi 20 káresetet is kezelniük kellett, s ebben csak kisebb segítséget jelent, hogy a károk egy-egy településre összpontosultak – mondta Vereczki András, az Aegon ügyfélkiszolgálásért és kárrendezési ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese. Így sikerült elérni, hogy az átlagos kárrendezési idő − amely az Aegonnál „normál üzletmenetben” nem éri el az öt napot − a jelenlegi időszakban kevesebb, mint 2 nappal tolódott ki.

Az Aegon augusztusig összesen 4,144 milliárd forintot fizetett ki a vihar és árvízkárokra, ebből csak július hónapban 1,819 milliárd forintot utaltak az ügyfeleknek. Vereczki András szerint a mostani ítéletidő igazolta azt a korábbi döntést, hogy komoly súlyt kell fektetni a telefonos ügyfélszolgálat fejlesztésére. A társaság a nyáron rendkívüli intézkedésként 100 ezer forintra emelte a kisebb összegű károk esetén egyszerűsített eljárással – mindössze egy telefonbejelentés alapján – kifizethető kártérítés összegét. Így a károsultak egy része a bejelentést követően azonnal pénzhez juthatott. Május-júniusban összesen 20 ezer kárbejelentés esetén még a bejelentés napján megtörtént az átutalás. Ez a telefonon rendezhető, kisebb összegű károk 60 százalékának azonnali kifizetését jelenti.

Ám az ilyen, gyors utalásokra csak a kis és egyszerűbb károk esetében van lehetőség. A nagy kártérítést igénylő, bonyolult esetek rendezéséhez − mint például az árvíz által elöntött, megrogyott, összedőlt épületek − statikai és egyéb szakvélemények szükségesek. Az érintettek az átmeneti időszak azonnali költségeire több százmillió forint kárelőleget kaptak eddig az Aegontól.

Forrás: Hvg.hu

Csütörtöktől kötelező a lakásbiztosítás
2010 július 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Csütörtöktől kötelező a lakásbiztosítás

A romániai lakástulajdonosoknak hat hónapon belül biztosítást kell kötniük ingatlanjaikra, az erről szóló jogszabály szerint a biztosításkötés július 15-től kötelező.

Az illetékesek becslése szerint ebben az időszakban egymillió szerződést kötnek majd. „Jó lenne, ha sikerülne meghaladnunk a 10 százalékot a következő hat hónapban. Ez azt jelentené, hogy januárig több mint egymillió biztosítottunk lenne” – nyilatkozta Marius Bulugea, a biztosítási csomagokat összeállító katasztrófabiztosítási társaság (PAID) elnök-vezérigazgatója.

Kivételt csak azok a lakástulajdonosok képeznek, akik már kötöttek önkéntes biztosítást, ők csak ennek lejárta után kényszerülnek kötelező lakásbiztosítást kötni, ha az időpont január 15 utáni. A PAID csütörtökön kezdte meg a kötelező lakásbiztosítások kiállítását.

A PAID-ot 2009 szeptemberében hozták létre, ekkor írta alá 13 biztosítótársaság a szerződést, s összesen 4,54 millió eurós törzstőkével rendelkeznek. A kötelező lakásbiztosításról szóló 260-as törvényt 2008 novemberében fogadták el.

Ennek értelmében a lakástulajdonosok kötelesek biztosítást kötni, a lakás típusa függvényében 10 vagy 20 eurós értékben. Egy lakás biztosított értéke 10.000 és 20.000 euró között mozog. A hat hónap letelte után, azok, akik nem teljesítik a törvény előírásait 100 és 500 lej közötti büntetést fizethetnek.

A kötelező biztosítás az árvíz, földrengés, földcsuszamlás okozta károkat fedezi.

Forrás: Kitekinto.hu

Nyaraljunk biztonságban!
2010 július 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nyaraljunk biztonságban!

Minden üdülni vágyó rémálma, hogy nyaralás közben történik valami, ami miatt balul üthet ki a jól megérdemelt pihenés. Nincs annál rosszabb, ha a strandon, vagy kirándulás közben károsítanak meg minket, ne adj’ isten valamelyik ismerősünk hív fel a rossz hírrel: otthonunkkal történt olyasmi, ami miatt idő előtt meg kell szakítanunk a várva várt utazást. Ma már azonban léteznek olyan biztosítási csomagok, amelyek az ilyen jellegű káreseményekre is védelmet nyújtanak, így nyugodtan telhet nyaralásunk.

Ilyen a Generali Házőrző lakásbiztosítása, amelyet a biztosító most kedvezményesen kínál új és meglévő ügyfeleinek. A Generali az akció keretében a nyaralási szezonban díjmentesen adja kiegészítő szolgáltatásait a Házőrző lakásbiztosítással rendelkező ügyfelei részére. A nyári vakációs csomag részeként a társaság káresetenként 20 ezer forintos értékhatárig megtéríti többek között a fürdőben, strandon ellopott vagyontárgyak értékét és az ellopott személyi okmányok pótlásának, valamint az elveszett bankkártya letiltásának költségeit. Emellett ha a nyaralás alatt betörnek az otthonunkba, a Generali állja a haza- és a visszautazás költségeit. A biztosító az ellopott kerékpár árát is téríti, illetve kifizeti az áramkimaradás miatt megromlott, fagyasztott élelmiszerek árát is. A nyári akció mindenkire vonatkozik, aki a Generali Házőrző lakásbiztosítását választja, függetlenül attól, hogy régi, vagy új ügyfele a biztosítótársaságnak.

A Generali kimutatása alapján az évek óta nagy népszerűségnek örvendő szolgáltatáscsomag legkihasználtabb eleme az áramszünet esetén a hűtőben megromlott élelmiszerek után igényelt kárrendezés. „Erre az elmúlt évben több mint kétszázszor került sor, és valamivel több, mint 5,5 millió forintot fizetett ki a cég a károsultaknak” - mondta el Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási osztályvezetője. Ezt követi az elveszített vagy ellopott bankkártyák letiltásának díja 1,1 millió forinttal, míg a kerékpárlopások után hozzávetőlegesen másfél milliós kártérítést fizetett ki a biztosító.

A jó házőrző a lakást és a nyaralót is védi

Nincs az a felhőtlen vakáció, hogy ne jusson eszünkbe időről-időre üresen maradt otthonunk. Azonban nem csak a lakásunkat, de a nyaralónkat is érdemes biztosítani, hiszen ugyanolyan veszélynek van kitéve a hétvégi ház is, mint minden lakás. „Tévhit, hogy a nyaralókra csak a szezon végén, télire érdemes biztosítást kötni; a vihar által betört ablak, megrongált tető, vagy akár egy törött vízvezeték is legalább akkora bosszúságot tud okozni, mint a hó leple alatt besurranó tolvaj.” – mondta el Hajas Gábor. „Jól mutatja mindezt, hogy a Generali a tavalyi évben a lakásbiztosítottaknak 16,5 millió forintot fizetett ki a nyaralókban történt káreseményekre.” - tette hozzá a szakember.

Ez ellen is védelmet nyújt a Generali Házőrző biztosítása, melyet most online is megköthetnek a nyaralótulajdonosok. A választható három csomaghoz most több kedvezmény is jár: például aki október végéig biztosítja otthonát, kéthavi díjengedményben részesül, a fent említett nyári vakációs csomagot pedig ajándékba kapja.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Több százmilliós kárigény a biztosítóknál
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Több százmilliós kárigény a biztosítóknál

Több ezer kárbejelentés érkezett hétfőn a különböző biztosítótársaságokhoz a viharos időjárás kapcsán. A Generali, a Groupama Garancia Biztosító, az AEGON és a K&H biztosítókhoz eddig összesen több százmillió forintos nagyságrendben jelentettek be káreseteket. A biztosítók a vihar és az árvizek által leginkább érintett területekre csoportosították át munkatársaikat és a rendkívüli helyzet miatt többféle könnyítést is alkalmaznak az eljárásoknál.

A Generalihoz hétfőn délig 800 kárbejelentés érkezett, ezek együttes összege 167 millió forint. Ennek jelentős része vihar, árvíz és felhőszakadás miatti kár, de érkezett villámcsapás és jégverés miatti bejelentés is. A legtöbb eset Budapesten, Pécsett, Győrben és Miskolcon történt, de több nagy összegű kárbejelentés érkezett Sátoraljaújhely és Szikszó városából is. A biztosító munkatársai folyamatosan mérik fel a károkat, megemelt létszámmal dolgoznak. A 48 órás bejelentési kötelezettséget a rendkívüli helyzet miatt 2 hétre hosszabbították meg a Generalinál.

Azok az autósok is számíthatnak segítségre, akik rendelkeznek casco-val. A biztosító a következő napokban a bejelentések számának emelkedésére és akár több százmilliós kárkifizetésekre számít. A Generali arra kéri ügyfeleit, hogy a közvetlen élet- és balesetveszély mielőbbi elhárítása érdekében kezdjék meg a helyreállítást, nem kell megvárniuk a kárszakértőt.

A Groupama Garancia Biztosító legfrissebb adatai szerint a hétvégi viharok kapcsán körülbelül 1000 kárbejelentés érkezett hozzájuk, körülbelül 100 millió forint értékben. A Groupama is elkezdte a károk felmérését, becsléseik alapján a bejelentések végső száma elérheti a több ezret is. A kárfelmérést egyelőre nehezíti, hogy sok terület egyáltalán nem közelíthető meg, vagy a végső kár nem állapítható meg amiatt, hogy az érintett területet víz borítja. A hétvégi viharok, esőzések kapcsán a Groupama Garancia Biztosítóhoz a legtöbb bejelentés Budapestről, Pécsről, Kaposvárról és Miskolcról érkezett.

A kisebb értékű, 100 ezer forint alatti károk esetén a Groupama Garancia Biztosító alkalmazza a telefonos kárrendezést, amelyeket gyorsított ütemben, 1-2 napon belül kifizetnek. Nagyobb károknál szükség szerint előleget fizet a társaság.

Az AEGON biztosítóhoz hétfő délelőttig már ezer bejelentés érkezett a hétvégi viharok miatt, a becsült kárérték eléri a 100 millió forintot. A társaság arra számít, hogy a nap végére akár 4000 bejelentés is befuthat és a károk nagysága meghaladhatja az 1 milliárd forintot.

A K&H Biztosítóhoz hétfő délelőttig 400 kárt jelentettek be összesen csaknem 20 millió forint értékben. A társaság ugyancsak Miskolc környékére irányított át szakembereket a vihar és az áradások által kevésbé érintett térségekből.

Forrás: Független Hírügynökség

Nem minden viharkárt fizetnek ki a biztosítók!
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nem minden viharkárt fizetnek ki a biztosítók!

Évről, évre nő azoknak a káreseményeknek a száma, amelyeket nem fizetnek ki a biztosítók az ügyfeleknek, de tavaly még így is több mint 31 milliárd forintot kaptak elemi kár címén azok, akik megfelelő szerződést kötöttek a lakásukra – olvasható egy alkuszi elemzésben, amely 12 biztosító ajánlatát vizsgálta.

Több ezerre tehető azoknak az ügyfeleknek a száma, akiket a tavalyi viharok után egyáltalán nem, vagy csak igényeik egy részét fizették ki a biztosítók,  noha volt biztosításuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szerződést kötők nem járnak el körültekintően akkor, amikor aláírják a megállapodást. Vagy a régebben megkötött biztosítások már nem követték az évek alatt emelkedett értékű ingatlanokat és az azokban található ingóságokat, vagy nem vonatkozott a kockázatvállalás minden kártípusra   – nyilatkozta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és marketing igazgatója. A szakember leszögezte azonban, hogy elemi kár címén tavaly még így is összesen 31 milliárd forintnál többet fizettek ki a biztosítók.

Jó példa erre a házak tetejét megrongáló viharok témaköre: a szereződésekben pontosan meg van határozva, hogy a szélvihar, ami lesöpörte a házunk tetejét viharkárnak minősül e, vagy sem. Sokan nem tudják ugyanis, hogy viharkárnak csak bizonyos sebesség feletti szélben  minősíti az esetet a biztosító. Ezek tétele pedig változó biztosítónként, van ahol 65 km/h-tól már viharkárnak minősül a kársemény, de van ahol ez csak 90 km/h felett igazoltan az.  Ezért hoppon maradhatnak azok, akik hagyják, hogy a szerkezet leamortizálódjon, arra számítva, hogy majd megbontja egy kisebb vihar, s a biztosítási díjból helyrehozzák – hívta fel a figyelmet a 2009-ben az Év Alkuszának választott CLB szakértője.  

Németh Péter úgy véli, hogy a megváltozott légköri és klímahelyzet miatt, vagy csak egyszerűen azért, mert már vannak sokkal jobb ajánlatok is a piacon,  érdemes volna minden lakástulajdonosnak egy biztosítási szakemberrel közösen átnézni a már meglévő szerződést.  Erre már csak azért is szükség lehet, mert az utóbbi néhány évben, az esőzések következtében több mint háromszorosára nőtt a felhőszakadáskárokkal, s ötven százalékkal emelkedett  a beázásokkal kapcsolatos lakásbiztosítási kifizetések száma. A felhőszakadásokból eredő  kár után a vihar és a villámcsapások okozta rongálódás vált a leggyakoribbá,  valamint a kidőlt fák esetei is nagyon gyakoriak már. Mindezekre  igaz, hogy  egy rosszul megkötött biztosítás csak részlegesen, vagy egyáltalán nem  terjed ki. 
 

A biztosítók ígérik: kifizetik az ítéletidő okozta károkat
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A biztosítók ígérik: kifizetik az ítéletidő okozta károkat

Csak azokon tudnak segíteni, akiknek van biztosításuk.

A vihar és az árvizek kapcsán a biztosítókhoz eddig 10 ezer kárbejelentés érkezett, és becsléseik szerint összesen 4 és 6 milliárd forint közötti a kár országszerte.  

„Ezt a kárösszeget a magyar biztosítók ki fogják fizetni, a társaságok tőke és tartalék ellátottsága megfelelő, és megfelelő viszontbiztosítási fedezetekkel is rendelkeznek” – mondta el Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre való tekintettel egyszerűsítettek a kárbejelentési rendszeren, és felgyorsították az előlegfizetéseket is. Így a bejelentés után 2-3 nappal már a bajbajutottaknál lehet a pénz. Akinek viszont nincs biztosítás a házán, azon nem tudnak segíteni a társaságok.

A kormány csak később dönt a kárenyhítésről. A szakemberek még nem kezdték el a kárfelmérést, mert mint mondták, most a védekezés a legfontosabb.

„A kárenyhítés kárfelméréssel fog kezdődni, megvan a bejáratott módszer, hogy a területi szerveink együttműködésével az állami tulajdonban, önkormányzati tulajdonban esett kárt felmérjük” – nyilatkozta Kóthay László vízügyi szakállamtitkár.

Az árvíz elleni védekezésben eddig több mint fél millió homokzsákot használtak fel.

Forrás: atv.hu
Kevés a biztosítás az árvízzel sújtott régiókban
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Kevés a biztosítás az árvízzel sújtott régiókban

A gondos biztosításkötésen is múlik, mennyit és hogyan fizet a biztosító például árvízi kár esetén. A biztosítások alacsony számán túl gyakori hiba az épületek alulbiztosítása - nyilatkozta a Duna Televíziónak Pintér György, a biztosítottakat és pénzintézeti ügyfeleket tömörítő, érdekvédő Indra Egyesület elnöke.

Általában is kevés a biztosított, de különösen azokon a területeken van ez így, ahol most küzdenek az emberek az árvíz ellen. A biztosítók általában nem kötnek szerződést vályogból vagy tömésfalból készült épületekre. Ha ilyen kifogás nincs, ha az építési anyag és a technológia megfelelő, akkor akár ártéren álló házra is lehet biztosítást kötni - nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának Pintér György, az Indra érdekvédő egyesület elnöke.

Az Indra ügyfelei általában azok a biztosítottak, akik a biztosító által tett kártérítési ajánlattal elégtelenek. Az elégedetlenség azonban nem mindig indokolt - szögezi le Pintér György. Előfordul, hogy az ügyfelek nem meggondoltan kötnek szerződést, például alulbiztosítanak, és ezért éri őket meglepetés a kártérítés során.

Ha egy húszmilliós ingatlant tízmillió forintra biztosít a tulajdonosa - mivel így olcsóbb a biztosítási díj -, mindez kárrendezés esetén kellemetlenségeket szülhet. Hiszen a biztosító a bizonyított kár értékét olyan arányban csökkenti ilyen esetben, amekkora arányban az ingatlant alulbiztosították - szögezte le az egyesületi elnök.

Fontos lenne ügyelni a biztosított épületben található ingóságokra is - mondta Pintér György. Az ingatlanban található értékesebb műtárgyakat - festményeket, porcelánokat - például tételesen és beazonosítható módon érdemes listáztatni a biztosítási szerződésben.

A biztosítással rendelkező árvízkárosultak számára különös jelentőséggel bírhat, hogy a lakók kitelepítése után történt betörésekre is fizet a biztosító. Ha a biztosítási szerződés jó, ha beazonosíthatók a kárbejelentéskor felsorolt ingóságok, a biztosítók felelőssége fennáll az ilyen esetekben is - szögezte le Pintér György a Duna Televízió reggeli műsorában. 

Forrás: Privátbankár.hu

A viharkárok miatt nem lesz drágább a biztosítás
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A viharkárok miatt nem lesz drágább a biztosítás

A magyar biztosítási piacon a lakásbiztosítás harmadával rendelkező Aegon saját adatai szerint nem nőtt a kockázatuk a gyakoribb viharkárokkal, így díjemeléssel sem kell számolni – közölte a biztosító.

Az elmúlt három évben a lakáskárok 34 százaléka kapcsolódott meteorológia eseményekhez, és átlagosan 50 ezer forintot fizetett ki az Aegon egy-egy ilyen kárra – állapította meg a biztosító felmérése.

A bejelentet időjárás okozta károk 58 százaléka volt viharkár az elmúlt 3 év átlagában. A villám által az elektromos eszközökben okozott kár áll a második helyen 23 százalékkal, míg a jégverés 14 százalékot tett ki. Összegben viszont ez utóbbi a legsúlyosabb. A hónyomás okozta kár évek óta elhanyagolható, a károk 1 százalékát tesz ki, viszont az idén márciusig az ilyen bejelentések száma tízszerese volt a tavalyinak.

Az Aegon adatai szerint a legtöbb meteorológiai kár 2008-ban volt, tavaly a számuk 3 százalékkal csökken, viszont a kárkifizetés tavaly tetőzött. A biztosító mindebből arra következtet, hogy a viharkárok kockázata nem növekedett a saját térfelén, a biztosítottak oldalán viszont nőtt.
Az Aegon 32 százalékos lakásbiztosítási részesedése azt jelenti, hogy 2007-ben 24,4 milliárd, 2008-ban 26,7 milliárd, tavaly pedig 28,6 milliárd forint volt az ebből származó díjbevétele. A kárkifizetése - az előbbi sorrendben - 8,4, 9,3 és 9,6 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint a tűz- és elemi károkra – lényegében a lakásokra – kötött biztosításokból folyamatosan növekvő díjbevételhez jutnak a biztosítók. Amíg 2007-ben 75,6 milliárd, addig 2008-ban 81,6 milliárd, tavaly pedig már 85, 1 milliárd forint volt az ebből származott díjbevétel. A kárkifizetés 30,4 milliárd, 32,1 milliárd és 31,3 milliárd forint volt. A szerződések száma 1,7 millió körül ingadozott az utóbbi három évben.

Az elmúlt napok viharai

Hétfőn 9 óráig összesen 733 kárbejelentés érkezett a Generalihoz, a becsült kár összege 83 millió forint - közölte a biztosító. A legtöbb kár - összesen 369 - a vihar miatt keletkezett, 191-et villámcsapás, 124-et felhőszakadás, mintegy 50-et pedig jégeső okozott. A Generali a szerződésben foglaltak szerint téríti a károkat, de a kisebb - 50 ezer forintot meg nem haladó - károk esetében telefonos kárrendezésre is lehetőség van.

Az Aegonhoz hétfőn 11 óráig 700 kárbejelentés érkezett, ezek - ügyfelek által - becsült kárértéke 60 millió forint - mondta Drevenka Edit PR igazgató az MTI-nek. A 700 kárból 450 vihar, 115 felhőszakadás, 90 jégverés, míg 20 árvíz miatt következett be. A legtöbb kár Borsod és Pest megyében, valamint Budapesten keletkezett. A kár 47 százalékát már lezárta az Aegon, s megkezdte a kifizetésüket.

Csaknem 900 kárbejelentés érkezett az Allianz Hungária Zrt.-hez az elmúlt napok viharai miatt, amelyek leginkább Budapestet, valamint a Békéscsaba-Miskolc tengely közelében fekvő településeket érintette. A várható kárkifizetés összege megközelíti az 50 millió forintot, amelyből hétfőig mintegy 5 millió forintot ki is fizetett a biztosító a helyreállítási munkálatok mielőbbi elindítása érdekében.

Az Allianzhoz tett kárbejelentések 30 százaléka villámcsapás, 27 százaléka viharkár, 26 százaléka beázás, további 17 százaléka pedig felhőszakadás és jégverés okozta károkkal kapcsolatos. A legtöbb kárt Budapestről (109), Miskolcról (58), Békésről (50), valamint Nyíregyházáról (32) jelentették.
A múlt heti meteorológia jelentések, illetve a károkról hírt adó sajtó adatai alapján a vihar csütörtökön okozta a legtöbb kárt. Előbb a Dunántúlon alakultak ki vihargócok, ezek egy része haladt át a főváros felett. A legnagyobb károk a keleti országrészben keletkeztek, Miskolcon például víz hömpölygött az utcákon. Több kisebb folyó is megáradt a lezúdult eső miatt.

Forrás: Metropol.hu

Oldalak