Ebben a cikkünkben azoknak igyekszünk segíteni, akiket még nem ért nagyobb káresemény az otthonukban, így nem kellett kárbejelentéssel és –rendezéssel foglalkozniuk. Ha mégis megtörténne a baj, jobb felkészülten fogadni: ezért összefoglaljuk, hogyan zajlik a lakásbiztosítások esetében a kárügyintézés folyamata.

1. Amikor megtörténik a kár

A baj a lakásban sokféle formában érkezhet: lehet viharkár, csőtörés, betörés vagy például tűz is. Utóbbi két esetben az első lépés mindig a megfelelő hatóság értesítése: betörésnél a rendőrségre, tűz esetén a katasztrófavédelemre van szükség (mindkettő a 112-es segélyhívón érhető el). Ezt a biztosítók is előírhatják, és ha a hivatalos jegyzőkönyv kiállítása elmarad, akár el is utasíthatják a kártérítést. Fontos, hogy az olyan tűzesetet is be kell jelenteni a tűzoltóság felé, amikor kár történt ugyan, de sikerült házilag eloltani a tüzet – a tűzoltóság által kiállított jegyzőkönyvre ilyenkor is szükség van a kárrendezéshez.

A következő lépés minden fajta kár esetében a fotók készítése. Érdemes minél pontosabban dokumentálni a kár helyszínét és a megrongálódott vagyontárgyakat is, ez szintén segíti a biztosító munkáját és megkönnyíti az ügyintézést.

Bár kisebb kár esetén talán még meg lehet oldani, hogy a helyszín változatlan állapotban megvárja a kárszakértőt, de vannak olyan esetek, amik után azonnal meg kell kezdeni a sérült vagyontárgyak mentését. Egy tetőbeázásnál például nem célszerű a beázott helyiségben hagyni a bútorokat, hogy azok tovább ázzanak, vagy a tető javításáig egy következő eső újra elmossa őket. A biztosítók is előírják a kárenyhítési kötelezettséget, vagyis a további károk megelőzését és indokolt mértékig a kár helyreállításának megkezdését. Erről minden esetben számlát kell kérni!

Mindezek után, de még az észleléstől számított 2 munkanapon belül kell megtörténnie a kár bejelentésének a biztosító felé, amit legegyszerűbben online, a biztosító weboldalán tehet meg a kötvényszáma megadásával.

2. A kárszemle

Jellemzően nagyobb károk esetében, miután a kárbejelentés megtörtént, a biztosítótól általában 5 munkanapon belül érkezik egy kárszakértő a helyszín megtekintésére. A kárszemle során felméri a kár mértékét, megállapítja annak okát és tájékoztat, hogy fizet-e rá a lakásbiztosítás. Vannak ugyanis kockázatból kizárt események: például a lakásbiztosítások fedezete nem terjed ki a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények, például kazánok javítására és pótlására; de az elhasználódásból adódó vagy egy felújítás során történt károkat sem téríti meg a biztosító. Egy korábbi cikkünkben >> további eseteket szedtünk össze, amikor a kárt nem lehet lakásbiztosításra rendezni.

3. A kártérítés lehetőségei

A kárszemlét követően alapvetően kétféle módon lehet rendezni a kárt. Az egyik út, hogy a szemle után a biztosító meghatároz egy kártérítési összeget – amennyiben ez megfelel az ügyfélnek, megtörténik a kifizetés és a kárügy lezárul.

A másik opció, hogy először az ügyfél kér be ajánlatot a szerelőtől, kivitelezőtől a kár helyreállítására, és ezt benyújtja a biztosító részére. Ha a biztosító elfogadja az ajánlatot, elvégezhető azon a munkadíjon a munka és a kárrendezési folyamat így zárul le.

Hogyan határozza meg a biztosító a kártérítés összegét?

A kockázatból kizárt események a biztosítási feltételekben rögzítve vannak, ezekre a biztosító nem fizet kártérítést. Előfordul azonban, hogy a tulajdonos a kártérítés összegével elégedetlen: mit lehet ilyenkor tenni?

Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogyan határozza meg a biztosító a kártérítés összegét. Mint ahogyan egy korábbi cikkünkben >> is írtuk, a kártérítés alapját nem az ingatlan piaci, hanem az újjáépítési értéke adja. Egy másik tudnivaló, hogy amennyiben lehetséges csak a sérült elemek javítása, a biztosító azt téríti meg, nem a teljes cserét. Ha például a szoba burkolata sérül, de csak kisebb mértékben (pl. csak az egyik fal), akkor a biztosító általában nem az egész helyiség burkolatának cseréjét téríti meg, csak a sérült rész javítását.

Mindezzel együtt is, ha a károsult nem ért egyet a kárszakértő megállapításával, nem köteles elfogadni azt: joga van fellebbezni a biztosítónál és új kárszemlét kérni.

Ha tanácstalan a kárrendezéssel kapcsolatban, konkrét kérdését is felteheti nekünk online: biztosítási szakértőink >> igyekeznek tanácsot adni a problémás ügyekben.