Sokéves pereskedést hozhat a vörösiszap-katasztrófa

Természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás - elsősorban ezen múlik, kinek kell kifizetni a kolontári vörösiszap-katasztrófa több milliárdos számláját. Ha a cég hibázott, akkor a károsultak perelhetik a társaságot, és az [origo]-nak nyilatkozó környezetvédelmi jogász szerint jó esélyük van megnyerni a kártérítési pert, ami azonban akár 5-6 éven át is eltarthat.

Az állami segítségben, a biztosítók jószándékában és a bíróságban bízhatnak azok a kolontári, devecseri és somlóvásárhelyi lakosok, akiket kár ért a hétfői vörösiszap-katasztrófa miatt. A tározót üzemeltető cég felelősségbiztosítása ugyanis szinte bizonyosan nem fedezi majd a károkat, a károsult lakosok lakásbiztosításai pedig az esetek többségében nem kötelesek ipari katasztrófa esetén fizetni - miközben egyelőre az is kérdéses, hogy kinek kellene fizetni a károk miatt.

A károk megtérítése a kárt okozó kötelessége, azaz először azt kell megállapítani, hogy ki a felelős a gát átszakadásáért, illetve a vörösiszap-áradat által okozott károkért. Orbán Viktor miniszterelnök kedden délután felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az Ajka közelében történt iszapömlés ügyében. "A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk (...), amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának" - mondta a kormányfő a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülése után. Szerinte, ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható. "Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó" - tette hozzá.

Nem így látják a vörösiszap-tározót működtető cég vezetői, Tolnai Lajos elnök és Bakonyi Zoltán cégvezető az [origo]-nak azt nyilatkozták, hogy nem érzik magukat felelősnek, mivel minden szükséges intézkedést megtettek. Állításuk szerint "nem biztos, hogy van hibás", Bakonyi Zoltán természeti okokra hivatkozott - az [origo] kérdését, miszerint az idei rekord mértékű esőzés után nem kellett volna-e felkészülni a katasztrófa lehetőségére, a hatósági vizsgálat megvárására hivatkozva elhárították.

Kártérítési pert indíthatnak

"Sok múlhat azon, hogy mit hoz az iszaptározó megrongálódásával kapcsolatos vizsgálat, ugyanis alapvetően az dönti el, hogy kötelesek-e fizetni a biztosítók, hogy természeti hatásra történt a katasztrófa vagy az üzemeltető cég gondatlansága okozta azt" - mondta az [origo]-nak Németh Péter a CLB biztosítási alkuszcég igazgatója. Amennyiben természeti katasztrófa okozta a gátszakadást, akkor a cégnek, illetve a felelősségbiztosításának nem kell fizetnie, a lakásbiztosítóknak azonban igen, amennyiben pedig gondatlanságról van szó, akkor épp fordított a helyzet.

Szolidárisak lehetnek a biztosítók

"Elképzelhető, hogy a lakásbiztosítók akkor is fizetnek, illetve segítenek, ha nem természeti katasztrófa okozta a bajt" - mondta Németh Péter, ugyanakkor hozzátette, hogy biztos abban, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik rendelkeznek legalább lakásbiztosítással. Amennyiben a cég gondatlansága okozta a tározó megrongálódását, akkor is lesznek, akiket biztosan kifizet a biztosító - állítja Németh Péter. Akinek úgynevezett "all risk", vagyis minden kockázatot fedező biztosítása van, illetve gépjárműveknél a teljes casco fizet a károk után. Ugyanakkor a szakértő szerint a minden kockázatra kötött biztosítás jóval drágább a szokásosnál, ezért elég ritka Magyarországon.

Bonyolítja a képet, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) felelősségbiztosítása nem terjed ki a károsultakra, azaz "a biztosító senkinek nem fog fizetni a vállalat által kötött biztosítás alapján" - legalábbis ezt mondta Pintér Sándor belügyminiszter. Az Aegon Biztosító kedden "meg nem erősített piaci információkra adott válaszreakciók" alapján azt közölte, hogy az üzemeltető társaságnak mindössze 10 millió forintos felelősségbiztosítása van, ami "eltörpül a várható kártérítési igények mellett".

A cég biztosítója tehát jó eséllyel nem fogja kártalanítani a károsultakat, akiknek azonban jó esélyeik vannak a bíróságon nyerni, ha kártérítési pert indítanak a cég ellen - mondta az [origo]-nak Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, környezetvédelmi jogász. "A cég azon állítása, hogy sok eső esett, nem lehet mentesülési ok, mivel a hatályos magyar jog értelmében a környezetre veszélyes tevékenységgel okozott kár esetében a felelősség objektív. Mentesülhetne a cég az objektív felelősség alól, ha a katasztrófát vis maior, valamilyen elháríthatatlan katasztrófa okozta volna, ebben az esetben az esőzéseket azonban nem lehet ilyennek nevezni" - mondta Bándi Gyula.

Akár Strasbourgig is elmehetnek

Ha eldőlt, hogy a cég a felelős, akkor az a legjobb, ha az érintett önkormányzatok a károsultakat képviselve pertársaságba tömörülnek és így fordulnak a bírósághoz - mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport irodavezetője az [origo]-nak. Bándi Gyula szerint is ésszerű összeállni a kártérítést követelő lakosoknak, bár várhatóan a bíróság is összevonná az ügyeket, ha azt látja, hogy többen adtak be azonos tárgyban keresetet. "A per 5-6 évig is elhúzódhat, mivel a kártérítés összegét lehet vitatni, illetve a per nyilván nem érne véget első fokon. Egy ilyen esetben a cég nyilván próbálná bizonyítani, hogy vis maiorról van szó, vagy hogy a kártérítést követelők nem megfelelően építették a házukat, de magát a jogalapot nem lehetne vitatni" - mondta Bándi Gyula.

Az esetleges per során mind a felperesek, illetve az alperes is benyújthat az általa felkért szakértők által készített szakértői véleményt, valamint a vita során a bíróság igazságügyi-szakértőt is kirendelhet. Az teljesen a bírótól függ majd, mely szakértői vagy hatósági - ilyen esetkben a regionális környezetvédelmi hatóság és az építási hatóság jogosult magától viszgálatot indítani - véleményekre alapozza a döntését, de a kártérítési összeg megállapításánál csak a szakértők véleménye számít.

Ha a kártérítési pereket indító lakosok nem lennének teljesen elégedettek a magyarországi eljárás kimenetelével, akkor még mindig fordulhatnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Bándi szerint itt is jók lennének az esélyeik, mivel egy tíz évvel ezelőtti, hasonló török ügyben is a kártérítési pert indítók javára ítélt a bíróság. Abban az esetben egy nyomornegyed fölé épült, illegálisan működő hulladéklerakó robbant fel, és haltak meg több mint harmincan. E két eset között persze annyiban nem vonható párhuzam, hogy ott az államnak is egyértelmű volt a felelőssége, mivel hagyta, hogy illegálisan működjön a hulladéklerakó, de az is jelzésértékű, hogy a hulladéklerakót üzemeltető cég ellen is megnyerték a pert a lakosok.

Az állam felelőssége Magyarországon is felmerülhet, az államnak akkor lenne jogi felelőssége, ha kiderülne, hogy a cégnél valamilyen hatósági engedély, ellenőrzés nem stimmel - mondta Bándi, aki szerint az államnak ezen kívül esetleg erkölcsi felelőssége lehet amiatt, hogy nem ösztönözte eléggé a hulladék-újrahasznosítást a tárolás helyett. "Valószínűleg a megelőzés jóval kevesebbe került volna az államnak, mint amennyibe az utólagos kárelhárítás fog" - mondta a jogász. A lakosokon kívül az állam vagy környezetvédelmi szervezetek is indíthatnának pert a cég ellen. Előbbi a hatályos környezetvédelmi törvényre és a polgári törvénykönyvre hivatkozva követelhetné a kárelhárításra költött állami pénzeket a cégtől, utóbbiak pedig nem kártérítésre irányuló pert indíthatna, hanem csak arra törekedhetne, hogy a hatóságok tiltsák meg a cégnek a környezetre veszélyes tevékenységek űzését.

Minimális összegre kötik a cégek a biztosítást

Magyarországon nincs megfelelően szabályozva a veszélyes anyagokkal foglalkozó társaságok felelősségbiztosítási rendszere, ezért fordulhat elő, hogy egy különösen veszélyes anyaggal dolgozó vállalat a bekövetkezett milliárdos kárt okozó balesethez képest jóval alacsonyabb kártérítést nyújtó biztosítással rendelkezik - mondta Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezető igazgatója.  Püski András, a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (Mabiasz) az [origo]-nak azt mondta, hogy a szervezetük már hónapok óta kopogtat a kormánynál, hogy a szakminisztérium, a biztosítók, önkormányzatok bevonásával hozzanak létre egy munkabizottságot, amely kidolgozná a katasztrófahelyzetek kezelésére szolgáló biztosítási rendszert.

Az Európai Unió egyik 2009-es direktívája előírja, hogy a felelősségnek nem csak a kiömlött veszélyes anyagok eltakarítását kell magában foglalnia, de az állat és növényvilágban, földterületben, vízkészletekben és más területeken okozott közvetett károkat is. A Biztosítás.hu ügyvezetője szerint a hazai vállalatok gondolkodásában csak a törvényi változás hozhat változást és bírhatja rá őket a megfelelő felelősségbiztosítások megkötésére. A magyarországi vállalatok átlagos felelősségbiztosítása ugyanis lényegesen kisebb, mint mondjuk szlovák, cseh, vagy akár lengyel társaiké. Egy megfelelő biztosítás ugyanis 50-100 millió forintba kerülne évente, de törvényi előírás hiányában a "minél olcsóbb" szemlélet maradhat az uralkodó.

Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy szinte minden cég minimális összegre köt felelősségbiztosítást, így bármilyen nagyobb kár gyakorlatilag biztosítási fedezet nélkül marad. A cégvezető az a gond, hogy jelenleg csak a felelősségbiztosítás létét kell igazolni, és hogy egy kár esetén az mire elég, azt nem vizsgálja senki.

Generali: már 12 milliárd Ft felett a viharkár

A Generali-Providencia Biztosító május óta csaknem 88 ezer kárbejelentést regisztrált a szélsőséges időjárás miatt, ezek becsült értéke meghaladja a 12 milliárd forintot. Ez kárértékben már most háromszor annyi, mint tavaly egész évben, amikor időjárás okozta elemi károkra csaknem 4 milliárd forintot fizetett ki a biztosító, összesen 47 ezer káresetre. Az idei viharok a gépjárművekben is jelentős károkat okoztak: a biztosító a casco terhére csaknem 600 esetet regisztrált, összesen 136 millió forint értékben.

Az elmúlt hónapokban tapasztalt rendkívüli időjárás országszerte jelentős károkat okozott. A Generali adatai alapján a legnagyobb értékű vihar- és árvízkárok szeptember 13-ig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében keletkeztek, itt a 12 251 bejelentés becsült kárösszege csaknem 3,88 milliárd forint. A biztosítóhoz Budapestről érkezett a legtöbb kárbejelentés, összesen 12 886 darab, a károk összege itt 1,35 milliárd forint. Jelentős számú kárt regisztráltak még Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – 7 614 káreset, a becsült kárérték 653 millió forint -, valamint Pest megyében, ahonnan – a budapesti adatokat leszámítva – 8 936 kárbejelentés érkezett 1,23 milliárd forint értékben.

„Úgy tűnik, Magyarországon is hozzá kell szoknunk olyan szélsőséges időjárási jelenségekhez, melyeket az utóbbi évtizedekben többnyire csak külföldi híradásokban láthattunk. A hirtelen jövő, sok csapadékkal járó felhőszakadások, árvizek és szélviharok hatására az elemi káresetek száma az idei évben ugrásszerűen megnőtt a Generalinál is: csak az utóbbi négy hónapban közel 90 ezer káresetet regisztráltunk, míg tavaly egész évben ennek alig több mint a felét. Az extrém időjárási jelenségek hatására szinte nem maradt olyan értékünk, amit teljes biztonságban tudhatunk, egyre nagyobb szükség van arra, hogy biztosítsuk őket” - mondta Szikszai József, a Generali-Providencia Biztosító Vagyon kárrendezési divízió vezetője.

Május óta – alig több mint 4 hónap alatt – eddig összesen 87 824 elemi kárbejelentés érkezett a társasághoz, ezek becsült kárösszege eddig 12,37 milliárd forint. A kárbejelentések mintegy 85 százalékát a Generali már lezárta. A legtöbb kárt a vihar okozta, a bejelentett viharkárok száma 47 630. Emellett 19 804 káreset a felhőszakadás, 13 692 a villám, 4 468 a jégeső, 2 230 pedig az árvíz miatt keletkezett.

Összehasonlításképpen, a Generali-Providencia Biztosító tavaly egész évben 47 ezer elemi kárbejelentést regisztrált, összesen 3,97 milliárd forint értékben. Ebből 26 ezer volt a vihar, 9 ezer a villámcsapás, 8 ezer a jégverés, 3 ezer a felhőszakadás, 50 darab pedig az árvíz okozta kár.

Az ingatlanok mellett az autókban is jelentős károk keletkeztek. Az utóbbi 4 hónapban 585 esetben sérült meg vihar vagy árvíz miatt gépjármű, a károk becsült értéke eléri a 136 millió forintot. A károk túlnyomó része – 536 bejelentés, a sérülések értéke 114 millió Ft – a vihar miatt, a fennmaradó káresetek pedig az árvíz miatt következtek be.

Az extrém időjárási körülmények által okozott járműkárokra megoldást nyújt a megfelelő casco biztosítás. A Generali villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás esetén is fizet kártérítést a gépjárművekre, ha van cascónk. A biztosítás kiterjed azokra a károkra is, amelyek során az előbb felsoroltak következtében más tárgy dől rá, vagy csapódik az autónak.. Leggyakrabban a letört faágak, a jégeső, az épületekről lehulló cserepek okoznak kárt az autókban, de előfordulhat az is, hogy a garázsba, parkolóba beömlő víz okoz gondot.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Nem drágul a biztosítás az árvíz miatt

SZLOVÁKIA   Az árvizek által sújtott régiókban lakóknak nem kell attól tartaniuk, hogy a biztosítók az idei hatalmas károk miatt jövőre megemelik számukra az ingatlanok biztosítási díját – állítják egybehangzóan a szlovák biztosítótársaságok képviselői. Az említett régiókban lakók idén több ezer káresetet jelentettek a biztosítóknak, ez utóbbiak pedig milliókat fizettek ki az ügyfeleiknek.

Csütörtöktől kötelező a lakásbiztosítás

A romániai lakástulajdonosoknak hat hónapon belül biztosítást kell kötniük ingatlanjaikra, az erről szóló jogszabály szerint a biztosításkötés július 15-től kötelező.

Az illetékesek becslése szerint ebben az időszakban egymillió szerződést kötnek majd. „Jó lenne, ha sikerülne meghaladnunk a 10 százalékot a következő hat hónapban. Ez azt jelentené, hogy januárig több mint egymillió biztosítottunk lenne” – nyilatkozta Marius Bulugea, a biztosítási csomagokat összeállító katasztrófabiztosítási társaság (PAID) elnök-vezérigazgatója.

Kivételt csak azok a lakástulajdonosok képeznek, akik már kötöttek önkéntes biztosítást, ők csak ennek lejárta után kényszerülnek kötelező lakásbiztosítást kötni, ha az időpont január 15 utáni. A PAID csütörtökön kezdte meg a kötelező lakásbiztosítások kiállítását.

A PAID-ot 2009 szeptemberében hozták létre, ekkor írta alá 13 biztosítótársaság a szerződést, s összesen 4,54 millió eurós törzstőkével rendelkeznek. A kötelező lakásbiztosításról szóló 260-as törvényt 2008 novemberében fogadták el.

Ennek értelmében a lakástulajdonosok kötelesek biztosítást kötni, a lakás típusa függvényében 10 vagy 20 eurós értékben. Egy lakás biztosított értéke 10.000 és 20.000 euró között mozog. A hat hónap letelte után, azok, akik nem teljesítik a törvény előírásait 100 és 500 lej közötti büntetést fizethetnek.

A kötelező biztosítás az árvíz, földrengés, földcsuszamlás okozta károkat fedezi.

Forrás: Kitekinto.hu