A lakásbiztosítások számos káreseménynél lehetnek az ember segítségére, azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy a megkötött biztosítás milyen feltételek mellett nyújt fedezetet. A biztosítók ugyanis nem azonos feltételrendszer szerint működnek, így például egyesek kizárják a viharkárokból az épület külső vakolatában keletkezett károkat, míg mások erre is nyújtanak fedezetet.

Ahogyan ez a legtöbb biztosításra igaz, a lakásbiztosítások a hirtelen fellépő, balesetszerű károkra (tűz, viharkár, villámcsapás, csőtörés, betörés stb.) nyújtanak fedezetet, amiből több következtetést is le lehet vonni azzal kapcsolatban, hogy mire nem fog fizetni a biztosító:

1. A karbantartás hiánya miatt bekövetkezett kár nem biztosítási esemény

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyeket nem egy rendkívüli esemény okozott, hanem a karbantartás elmaradása vagy egy hosszútávon fennálló probléma. Egy családi ház, amelynek a fala már évek óta repedezik nem tartozik a biztosító hatáskörébe, ahogyan az sem, ha a rossz tetőszerkezet miatt beázott a ház.

Az ingóságok ismeretlen okból való meghibásodása sem tartozik a biztosítási fedezetbe, így az elhasználódott kazán, a régi kád vagy az elektronikai eszközök cseréjét sem fogja kifizetni a biztosító.

2. A mások által okozott kárt az okozó felelősségbiztosításának kell megtérítenie

Olyan eset is lehetséges, hogy a kár valaki más hibájából keletkezett, például a szomszéd korhadt fája rádőlt a kerítésre vagy az adott utcában eldugult a lakossági szennyvízhálózat, és a szennyvíz elárasztotta a környéken lakók pincéjét, udvarát. Ilyenkor érdemes közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítására rendezni a károkat, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a hibás fél elismerje a felelősségét. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az ügyet peres úton lehet csak rendezni.

3. A tervezési, kivitelezési hiba nem a biztosítót terheli

Gyakori probléma, hogy egy felújítás során a kivitelező rosszul végezte el a munkát és ez később olyan gondokat okozott, mint egy beázás, falrepedés vagy vakolathullás. Amennyiben tudható, hogy a kárt a rossz kivitelezés okozta, akkor a kivitelező felelősségbiztosítása az, ami kifizetheti a javítást.
Egy szerkezeti hiba már nehezebb ügy, hiszen lehet, hogy ez csak évek múlva derül ki, és már nincs lehetőség az építtető felelősségre vonására. Ilyenkor sajnos nem marad más, mint pereskedni a kivitelezővel vagy saját zsebből állni a helyrehozást.

Ennek egy szélsőségesebb változata, amikor a felújítás alatt történt baleset miatt az épület egyéb részei is megrongálódtak. Erre egy példa lehet az az eset, amikor egy munkafolyamat során keletkezett szikra miatt kigyulladt a tetőszerkezet, vagy amikor a tévesen kivett tartófal miatt beszakadt a mennyezet. Ilyenkor szintén a kivitelezőt terheli a károk rendezése, aki remélhetőleg rendelkezik felelősségbiztosítással.

Akkor sincs veszve minden, ha a kivitelezőnek nincsen felelősségbiztosítása, ugyanis magánszemélyként is lehet kötni kiegészítő építés- és szerelésbiztosítást, ami az általa okozott károkra is kiterjed. Az ilyen munkálatok közé tartozik például a burkolatok cseréje, a tetőszerkezet felújítása, valamint a különböző gépészeti és épületberendezési tárgyak cseréje is.

Mit lehet tenni akkor, ha nem ért egyet a biztosító döntésével?

Amennyiben a kárszakértő felmérése alapján a biztosító úgy ítéli meg, hogy a kár nem tartozik a biztosítási fedezetek közé, akkor el fogja utasítani a kárkifizetési igényt. Mint ahogy a fenti példákon keresztül is látszik, az egyértelműen nem biztosítási események közé tartozó károknál nem érdemes fellebbezni a döntéssel szemben, azonban ha nem ért egyet az indoklással, akkor első körben a biztosítónál van lehetőség újabb kárszemlét kérni. Abban az esetben, ha ezután sem rendeződik az ügy, akkor a Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni, akik segítenek rendezni a vitát.