2012.07.10

Villámhárítanak a biztosítók

Több biztosító szigorít a villámcsapásban tönkrement számítógépért, plazma TV-ért kifizethető kártérítési szabályokon - közölte a CLB biztosítási alkuszcég.

Összegezték és túl soknak találták a biztosítók a mennykőcsapások kártérítéseit, főleg a „villámlás indukciós hatása által” okozott esetek számát. Nem véletlen, hogy éppen most került erre sor, hiszen csak az elmúlt két hónapban olyan erős villámlással járó viharok tomboltak az ország különböző pontjain, hogy a kockázatviselőknek százmilliót kellett kifizetniük a károsultaknak. A kártérítések jelentős része tönkrement elektronikai berendezésekért, azon belül is a villámcsapás okozta úgynevezett másodlagos hatásaként megrongált szórakoztatóelektronikai eszközökért járt. Némelyik cég – most például az Aegon Magyarország – ezért úgy döntött, mostantól elővigyázatosabb lesz és saját érdekükben ügyfeleit is erre rákényszeríti. A szolgáltató a napokban írásban közölte, mostantól csak azokért a számítógépekért, házimozikért, LCD, LED és plazma tévékért – érzékeny, kisfeszültségű áramkörökből álló elektromos eszközökért – fizet kártérítést, amelyeket annak ellenére tett tönkre a vihar, hogy előtte speciális védelemmel szerelték fel – ismertette a szolgáltatók körében egyre népszerűbb újdonságot Németh Péter, a huszonöt biztosítóval szerződött CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy egyik-másik biztosító mostantól elvárja – megteheti –, ügyfelei legyenek még gondoskodóbbak, s tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megvédjék vagyontárgyaikat. Ez esetben például a szórakoztató elektronikus eszközöket szereljék fel olyan, néhány ezer forintért kapható túlfeszültséget levezető műszerekkel, amelyek segítségével megelőzhető a baj. Abban az esetben, ha ilyen nincs, nem fizet kártérítést a biztosító. Az egyéb, a háztartási ingóság kategóriába tartozó elektromos háztartási gépeknél, valamint az épületgépészeti berendezéseknél, klímáknál, kapunyitó motorok, riasztók használatánál nem feltétele a károk kifizetésének a túlfeszültség elleni védelem – szögezik le a szigorító szolgáltatók.

Németh Péter egyébként ennél olcsóbb és egyszerűbb megoldást is ajánl: viharban áramtalanítsák a berendezéseket, s akkor a legnagyobb villámcsapás sem teszi tönkre az érzékeny eszközöket. A CLB tapasztalatai szerint ugyanis az emberek többsége nyaralása idejére is áram alatt hagyja a lakását, s ennek következtében gyakoriak a különféle káresetek. Ez a házi praktika azonban csak abban az esetben hasznos, ha az ingatlanra egyébként megfelelő biztosítási védelem is van, hiszen a vihar – is – elképzelhetetlen pusztításra képes. Németh sajnálatosnak tartja, hogy ennek ellenére az ingatlanok mintegy 30 százalékára még mindig nincs biztosítás. Szomorú példaként említi a legutóbbi, júniusi vihart, amely úgy rongált meg egy egész települést, több százmillió forintos kárt okozva, hogy egyik tönkre tett ingatlanra sem volt biztosítás. Egész életek munkája veszett kárba csupán azért, mert a tulajdonosok havonta alig több mint ezer forintot sem szántak erre a célra.

A biztosítással rendelkezők figyelmét azonban az idő fontosságára is felhívja a figyelmet a CLB szakértője: a káreseteket a legrövidebb időn, két munkanapon belül be kell jelenteni annak érdekében, hogy a helyszíni szemle során pontosan lehessen azonosítani a sérült eszközöket, villámvédelmi berendezéseket.

Forrás: hirportal.clb.hu

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak

A két legnagyobb - már Magyarországon is igen széles körben használt és ismert - közösségi weboldal, a Twitter és a Facebook felhasználói magasabb biztosítási besorolást kaphatnak, mert a betörők felhasználják az oldalakon található adataikat.
 
A felhasználók egyre több olyan információt osztanak meg magukról, ami a betörőknek segít: lakóhelyükről, nyaralásaikról, szabadidős tevékenységeikről túl sok minden kiderül.
 
A 16 és 24 év közöttiek - egy számítógépes biztonsággal foglalkozó cég felmérése szerint - csaknem 75%-a teszi közzé az interneten, hogy pontosan mikor megy nyaralni.
 
Semmi kétség, hogy a betörők használják a közösségi portálokat, ahol felmérhetik a terepet.
Ezeken az oldalakon nagyon könnyű információt gyűjteni a kiszemelt áldozatról, a kiszemelt házról a Google Street View segítségével, mindezt egy kényelmes székből.
 
A biztosító szerint olyan információk közzététele az interneten, hogy mikor született, hol lakik, éppen mit csinál körülbelül annyira veszélyes, mintha nyitva hagyná a lakása ajtaját.
Bár a legtöbb közösségi oldalon csak az adott személy ismerősei férnek hozzá ezekhez az információkhoz, a számítógépes biztonsággal foglalkozó cég tesztje szerint nagyon sokan visszajelölték a kapcsolatra való felmérést ismeretlenül is, így lényegében bárkinek elérhetővé teszik az adataikat.
 
Egy esetleges betörés alkalmával viszont igen nehéz bebizonyítani azt, hogy a bűntény oka az volt, hogy adott személy túl sok információt tett közzé magáról az interneten, így közvetlenül a közösségi oldalak használóit nem lehet magasabb biztosítási díjjal büntetni, ám a kutatások eredményeit mindenképpen szeretnék felhasználni. Elképzelhető, hogy a jövőben a lakásban élő fiatalok (16-24 év) számától függően fogják díjaikat alakítani, hiszen ez az a csoport, akik a legaktívabban részt vesznek a közösségi oldalak életében.
 
 
 

 

Oldalak