2013.04.25

Az önrészesek elbukhatják a kártérítést 

Még legalább két hétig be lehet jelenteni a földrengéses károkat – hívja fel a figyelmet egy biztosítási alkusz. Minden apró hibát listára kell venni, mert a legkisebb repedés is komoly probléma lehet később, amikor már nem fizet a biztosító. Akár százezer forintot is bukhatnak viszont azok, akiknek önrészes lakásbiztosításuk van. 

Legalább két hétig még biztosan fogadják a biztosítók a földrengéses károk bejelentését, ezért nem kell kapkodni, érdemes inkább lassabban, de alaposabban felmérni az összes kicsi, látszólag ártalmatlan friss repedést az ingatlanokban – hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A biztosítók természetesen nem bemondás alapján fognak fizetni, de a helyszíni szemle során a legapróbb változást fel kell vetetni a listára, mert utólag nem fizet a biztosító, hiába derül ki, hogy az ártatlannak vélt tapétarepedés alatt tetemes javítási költséggel járó megrongálódás lapul.

Németh szerint a havazás, az árvíz és belvíz, valamint a szélsőséges időjárással járó viharok mellett egy újabb tételt, a földrengést is fel kell venni a kockázati listára, s az embereknek bele kell tanulniuk a földmozgás okozta károk pontos feltérképezésébe, ezek ugyanis nem mindig nyilvánvalóak. Egy kisebb földmozgás után is meg kell vizsgálni az ingatlan minden szegletét, az alig látható pici hibákat összefüggéseiben érdemes nézni, s annak hosszabb távú következményeit is bekalkulálni.

Azonban a leggondosabb felmérés és a biztosítók legjobb fizetési szándéka ellenére is lesznek csalódások – jegyzi meg az igazgató -, mert a CLB tapasztalata szerint a lakásbiztosítások egy jelentős része úgynevezett önrészes, ami csábító, de kicsit becsapós konstrukció. Alacsony a havi díja, de sokkal szerényebb szolgáltatást ad, mint egy évente 20-22 ezer forintos teljes körű biztosítás. Egy ilyen szerződéssel hiába kopogtatnak az ügyfelek a biztosítók ajtaján, ha a kár értéke nem lép túl az önrészt – ami maximum százezer forint lehet –, akkor egyetlen fillért sem kapnak. Az önrészes biztosítás kockázatos, picit csalóka megoldás, éppen ezért az alkuszok nem is vállalják ennek a konstrukciónak az értékesítését – szögezte le a szakértő.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Magyarok millióinak úszhat pillanatok alatt a teljes vagyona: senki sem menti meg őket
2020 szeptember 15.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Magyarok millióinak úszhat pillanatok alatt a teljes vagyona: senki sem menti meg őket

Legalább egymillió magyar otthon nincs biztosítva, tehát védtelen a természeti csapásokkal, egyéb káreseményekkel szemben. A Pénzcentrum a legnagyobb hazai biztosítótársaságokat faggatta ki a lakásbiztosításokról: kiderült, hogy sokan nem is tudják, hogy milyen káresemények után fizethet nekik a biztosító: merthogy számos olyan dolog van a közismertebb káresemények (tűz, betörés, vihar stb.) mellett, amelyekre fedezetet nyújtanak a termékek. Azt is megtudtuk, hogy több társaságnál is működik már a digitális kárbejelentés, nem kell sehová sem mennünk, ha ügyet akarunk intézni.

Brutális károkat okoztak a nyári gigaviharok: a Pénzcentrum által megkérdezett biztosítótársaságok mindegyike ezeket nevezte az egyik leggyakoribb káreseményeknek. Ugyanakkor szinte az összes biztosító szerint legalább egymillió magyar lakáson nincs semmilyen biztosítás, de a pesszimistábbak szerint ez az arány elérheti a lakóingatlanok 30 százalékát is. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyi idő alatt futnak át a kárbejelentések a társaságoknál, illetve megkérdeztük tőlük, hogy mik azok a káresemények, amelyek után fizethet a lakásbiztosításunk, ám sokan nem tudnak róla - néhányról tényleg senki sem gondolná!

A biztosítói tapasztalatok továbbra is azt mutatják, hogy sokan azt hiszik, a lakásbiztosítás úgy működik, hogy az ember egyszer megköti és le van tudva: de ez korántsem így van, akár pórul is járhatunk, ha nem foglalkozunk időről időre a kérdéssel.

Ezekre fizetnek a leggyakrabban
A legjellemzőbb lakásbiztosítási káresetek kapcsán Berentés László, a Groupama Biztosító szolgáltatási igazgatója arról tájékoztatta a pénzcentrumot, hogy a társaságnál a viharkárok vezetik a listát, de gyakori még a vezetékes vízkár, a felhőszakadás (beázás), a csonttörés, a csontrepedés, az üvegtörés, vagy repedés. Elmondása szerint ezekre az idei évben több mint 5 milliárd forintot fizetett ki a Groupama.

Az Allianznál évek óta a vezető kár ok a csőtörés, ebből regisztrálják a legtöbbet az év során. Természetesen a nyári időszakban megszaporodnak a viharok, illetve az egyéb viharos időjárás okozta károk, pl. beázás, felhőszakadás, jégverés, villámcsapás indukciós hatása. A viharkárok között a villám okozta elsődleges és másodlagos károk, valamint a vihar által megrongált tetőfedések, beázások miatti kisebb helyreállítási munkákat igénylő kisebb károkat a jellemzőek. Ha az egész évet nézzük, akkor az üvegtörés is gyakori. A biztosító általi kifizetések több mint felét adják az előbb említett káresemények - tájékoztattak.

Az Uniqa tételes listát is küldött, amely szerint összesen 84 ezer kárt fizettek idén augusztus végéig 25 milliárd forint értékben. A legyakoribbak a gépjármű károk, augusztus végéig több mint 28 ezer gépjárműkárt rendeztek 10 milliárd forint értékben. De náluk is nagyon gyakoriak az időjárás okozta károk is amire közel 10 ezer esetben több milliárd forintot elérő károkat jelentettek az ügyfelek. A képzeletbeli dobogó harmadik helyén a csőtörés károk állnak, amit az üvegtörés és a személyi sérüléses baleset, csonttörés követ. Utóbbiakra több mint 5000 esetet jelentettek az ügyfelek, a kár meghaladja a 6 milliárd forintot.

A K&H Biztosító a Pénzcentrum megkersésére azt írta, a leggyakrabban előforduló káreset tapasztalataik alapján a vezetéktörés, melyre a tavalyi évben összesen több, mint 300 millió forintot fizettek ki.

Szintén az időjárási viszontagságok okozta károkat nevezte a leggyakoribbnak az Aegon Biztosító, ezek közül a vihar mellett, a jégverés és az elöntéses károk tekintetében érkezik a legtöbb bejelentés. A meteorológiai káresemények mellett a vezeték- és szerelvény töréshez kapcsolódó káresemények darabszáma és összegszerűsége a meghatározó. Mindkét eseménytípus éves kárkifizetés összege milliárdos nagyságrendben mérhető. Ugyancsak a nem meteorológiai károk közül a csőtörés okozta káresetek száma és ezen károk nagyságrendje kiemelkedő.
Egy korábbi kutatásunk szerint az emberek a tűztől és a betöréstől félnek legjobban. Ezek a félelmek a kárstatisztikánkat tekintve vissza is igazolódnak: bár a darabszámot tekintve a károk viszonylag kisebb részét - mintegy 6 százalékát teszik ki -, de az okozott kár nagyságát tekintve már az összes kárkifizetés negyedét adják. A mai modern, megváltozott életkörülményeink is rendkívül sok veszélyforrást rejtenek, de ezekre a legtöbb új típusú lakásbiztosítás már kínál (kiegészítő) fedezetet: ilyen például a kerti növények károsodása, a kulcs ellopása, elvesztése, a bakkártya ellopása, elvesztése, a kerti garnitúra ellopása, vagy a besurranás.- ismertette az Aegon.

Sokszor fogalmunk nincs, mire kaphatunk kártérítést
Bár a hazai ingatlanok jelentős része biztosítva van, az ügyfelek sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a termékük milyen károkra is fizet. Épp ezért kérdeztük meg, a társaságoktól, hogy szerintük mik azok a kevésbé ismert események, amelyek után kártérítést fizethet a biztosító.

Az Aegon szerint bár az alap biztosítási kockázatok (tűz, víz, földrengés, betörés, stb.) mindenki számára ismert káresemények, de az újgenerációs biztosításokban már olyan kockázatokra is köthető biztosítás, mint a napkollektor, vagy áramszünet esetén a fagyasztóban tárolt élelmiszerek megromlása, az üvegtárgyak - pl. az akvárium -, vagy az üvegasztalok törése.

Berentés László vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy a Groupama Biztosító korábban szintén arra kereste a választ, hogy mennyire ismerik a magyarok a saját lakásbiztosításukat. Tíz speciális biztosítási helyzetet tártak a megkérdezettek elé, akiknek el kellett dönteniük, hogy térítené-e a biztosító a felmerült költségeket a szerződés alap, vagy kiegészítő fedezete alapján. A reprezentatív kutatásból az derült ki, hogy az emberek 31 százaléka nem is tudott válaszolni a feltett kérdésekre, de a "legjobban teljesítő" káreseményről is csak a válaszadók 42 százaléka tudta, hogy bizony vonatkozhat rá a lakásbiztosítás. További érdekesség, hogy az átlagnál éppen csak pár százalékkal teljesítettek jobban azok, akik rendelkeznek lakásbiztosítással - ismertette a szolgáltatási igazgató a reprezentatív kutatást.

Alább látható, hogy az elképzelt esetekről a válaszadók hány százaléka tudta, hogy egy lakásbiztosítás alap vagy kiegészítő fedezete is nyújthat anyagi segítséget:

  • Egy villámcsapás miatt megsérült gázkazánt az EU-s követelmények miatt már csak korszerűbbre lehet kicserélni, ez többlet költséggel jár. - 42%
  • A kertben parkoló autónkra ráesik egy cserép a házunkról, és betörik a szélvédője. - 36%
  • Zárt és magas kerítésen bejutva idegen személy elviszi a kerti bútort. - 35%
  • Villámcsapás során nem csak a számítógép ment tönkre, hanem a családi fotók is eltűntek, melyet egy adatmentő cég helyre tud állítani. - 30%
  • Ónos eső miatt jéggé fagyott növényzet kidőlve összetöri a kerti sütőt. - 26%
  • A gyerek biciklivel komoly kárt okoz egy értékes autó karosszériájában - 24%
  • A család Balatonra utazik és az autó zárható tetőcsomagtartójáról ellopták a felszerelt kerékpárt - 18%
  • Az összetört akváriumba újra kell a halakat telepíteni, és az akvárium üvegét pótolni - 16%
  • Az iskolás gyerekünktől az iskolában idegen elkövető ellopta a hátizsákot és kabátot. - 14%
  • Kórházi ápolás során a kórházból ellopták a bevitt váltóruhánkat. - 13%

Az Allianz is azt javasolja, hogy mindenképp járjunk utána, mi is foglaltatik a szerződésünkben: az ügyfél és a biztosító érdekei is, hogy az ügyfél tisztában legyen a szerződési feltételek alapján nyújtott biztosítási fedezetekkel. A lakásbiztosítás feltételek határozzák meg biztosítási eseményeket, amelyekre a biztosító fedezetet vállal, és bekövetkezésük esetén térítést nyújt a keletkezett kárra a szerződési feltételekben meghatározottak szerint. - írták. Arról, hogy milyen esetekben nyújt térítést a biztosító, ügyfeleik tájékozódhatnak a szerződési feltételekből, a biztosításközvetítőtől, a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán vagy a biztosító online felületén.

Az Uniqa pedig azt ismertette, hogy a háztartási assistance szolgaltatásukról is sokan megfeledkeznek. Baj esetén inkább hagyományos úton jelentenek kárt, pedig az assistance vonal segítségével gyorsabb a folyamat.

A K&H Biztosító ilyen, alig ismert káreseménynek nevezte még azt is, hogy baleset miatt három napon túli kórházi ellátás esetén napi térítést nyújtanak bizonyos termékek esetében.

Érdemes időről időre átnézni!
Rendszeresen, de évente legalább egyszer érdemes áttekinteni a lakásbiztosítási szerződést, összehasonlítani a szerződésben szereplő biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyaink értékével. Szintén ajánlott felülvizsgálni lakásbiztosításunkat azt követően, ha otthonunkban vagy az ingóságainkban nagyobb változás következik be. - írta az Allianz arra a kérdésünkre, hogy milyen gyakran érdemes átnézni, felülvizsgálni a lakásbiztosításunkat. Ugyanis a szerződéskötéskor a szerződő határozza meg a biztosítani kívánt vagyontárgyak értékét, és a szerződés évenkénti indexálása biztosítja a szerződés értékkövetését, amely következtében évek múltán is kár esetén a vagyontárgy értékének megfelelő kártérítést nyújthat a biztosító.

Azonban az évenkénti értéknövekedés nem biztos, hogy elegendő, ha értékeink nagyobb mértékben változnak egy nagyobb felújítás, hozzáépítés miatt, vagy az addiginál értékesebb bútorok vagy korszerűbb műszaki eszközök vásárlásával. Amennyiben az ügyfél módosítani szeretné biztosítási szerződését azt neki kell kezdeményeznie és jelezni igényét a biztosításközvetítőjénél, vagy az Allianz Hungária online vagy a telefonos ügyfélszolgálatán - tették hozzá.

Az Aegonnál is azt szokták javasolni, hogy érdemes évenként átnézni a biztosítási kötvényt, és konzultálni biztosítási tanácsadóval. Ha erre nem kerül sor, akkor legalább nagy értékű ingóságok (TV, hifi berendezés, festmény, stb.) vásárlásakor, vagy az ingatlan felújítása-bővítése esetén érdemes megnézni, hogy a megnövekedett értékekre fedezetet nyújt-e a lakásbiztosítás.

A többi társaság is hasonló véleményen volt, semmiképpen sem szabad elhanyagolni a kérdést, mert igencsak tud fájni, ha a baj bekövetkezte után derül ki, hogy hiába van biztosításunk, de az bizonyos károkra nem nyújt fedezetet.

Nem kell sokat várni
A kárbejelentések átlagos átfutási ideje kapcsán az Aegon kifejtette, hogy évek óta jelentős technológiai befektetéseket tettek annak érdekében, hogy a kárrendezési átfutási időket a minimálisra csökkentsék. Azt tapasztalják, hogy az ügyfeleik is egyre nagyobb számban élnek ezekkel a digitális lehetőségekkel, amelyek leegyszerűsítik a kárbejelentés és kárrendezés folyamatát: a járványhelyzet elején bevezettük a videós kárszemle lehetőségét az ingatlanban vagy az ingóságban keletkezett károk esetében. Ilyenkor 1-3 nap az átfutási idő. A helyszíni szemlével rendezett károk esetében 5-6 nap között van az átlagos átfutás, de a szemlét akár videóhívásban is el tudjuk végezni, ha az ügyfél rendelkezik internetkapcsolattal.

A Groupama Biztosító szolgáltatási igazgatója szerint náluk az átfutási időket nagyban befolyásolja a szemle és a kárrendezés módja. Ez akkor a leggyorsabb, ha távszemle keretében, telefonon vagy videós alkalmazás segítségével bonyolódik a szemle, és az ügyfél elfogadja az általunk kalkulált összeget. Ilyenkor általában a bejelentést követően 2 napon belül megtörténik a kár lezárása - számolt be Berentés László.

Az Allianz Hungáriánál a lakossági vagyonbiztosításoknál népszerű az internetes kárbejelentő, amellyel az ügyfelek közel 70 százaléka él ma már, viharkárok esetében még magasabb az arány. A következő hónapokban vezetik be a mégegyszerűbb kárbejelentési weboldalt, ahol először a gépjárműbiztosításoknál, majd a lakásbiztosításoknál is jelentősen kevesebb adat megadásával lehet majd bejelenteni a károkat. A digitális kárbejelentés tavaly indult el az Allianznál, egy alkalmazáson keresztül az ügyfél saját telefonján videózza és fényképezi le a károsult vagyontárgyakat a vele online kapcsolatban lévő szakértő valós idejű útmutatása alapján. A járvány tavaszi hónapjaiban 70 százalékra is emelkedett ennek az aránya a lakossági vagyonbiztosítási kárszemlék között, és a járványhelyzet enyhülésével is csak 55-60 százalék közé esett vissza.

Az Uniqa is rendelkezik digitális platdormmal, a lakásbiztosítási károknál online kárbejelentés esetén a biztosító garantálja, hogy 3 napon belül rendezi a károkat, különben egy önként vállalt 15000 forintos kötbért fizet a károsultaknak. A károk jelentős részét adminisztratív, vagy telefonos, videótelefonos kárfelméréssel végzi a biztosító. Ezek legfeljebb néhány napot vesznek igénybe, de a legjellemzőbb, hogy 24-48 órán belül lezárásra kerülnek.

A K&H arról számolt be, hogy náluk átlagosan 8 munkanap a lakásbiztosítási kárbejelentések átfutási ideje.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A CLB oldalán percek alatt megtekintheti az elérhető lakásbiztosítási ajánlatokat és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztottat: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Ezek a kockázatok leselkednek az üresen hagyott nyaralókra
2020 szeptember 11.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Ezek a kockázatok leselkednek az üresen hagyott nyaralókra

Időben célszerű gondoskodni a téli időszakban magukra hagyott nyaralóépületek biztosításáról, a nyaralóövezetek kiürülésével párhuzamosan ugyanis jelentősen megnő mind a betörések kockázata, mind az elemi károk és meghibásodások által okozott károk helyreállítási költsége - hívja fel a figyelmet az alkuszok szövetsége.

A nyaralóbiztosításról célszerű hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni, mert a kiválasztott biztosító 15 nap alatt dönthet arról, hogy valóban megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést. A kockázatviselése pedig csupán e döntést követően kezdődik el– hívja fel a figyelmet Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja.

Pótdíjat kérnek
A magasabb kockázathoz értelemszerűen magasabb biztosítási díj társul: a nem állandóan lakott ingatlanok biztosításáért a biztosítók többsége 30-100 százalék közötti pótdíjat számít fel. Jelenleg egy 100 négyzetméteres, átlagos paraméterekkel rendelkező siófoki házra például évi 23 ezer forinttól található biztosítás. Amennyiben ugyanez az épület nyaralóként funkcionál, az elérhető biztosítások évi 36 ezer forinttól kezdődnek. Az egyes biztosítók díjai a szélesebb fedezeti körtől és a magasabb limitektől függően pedig ennek akár a többszörösét is elérhetik.

A díjkülönbség miatt még ma is gyakran próbálnak azzal trükközni, hogy egy családtagot állandó lakosként jelentenek be az ingatlanba. Ők azonban könnyen pórul járhatnak – magyarázza a FBAMSZ szakértője. Amennyiben ugyanis a biztosító a közműszámlák alapján bizonyítja, hogy kizárható a minimum 180 napos ott tartózkodás, akkor a károsultnak a káresemény elszenvedésén túl számolni kell a kártérítés akár teljes összegű visszatartásával is.
Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók nem vállalnak fedezetet.

További speciális megkötések
Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

További fontos követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket határoznak meg. Minimális védelmi szint alatt betörés esetén a biztosító visszautasíthatja a kártérítési igény ingóságokra vonatkozó részét.

Kötelező gondosság
A biztosítók a kárfelmérés során a nyaralóépületek esetében is szigorúan megvizsgálják, hogy a tulajdonosok minden elvárhatót megtettek-e a kármegelőzés érdekében: megfelelő vagyonvédelmi eszközöket alkalmaztak-e, fűtetlen épületekben megtörtént-e a téli víztelenítés, stb. Ha a káreseményt is érintő jelentősebb mulasztást állapítanak meg, szintén korlátozhatják a kifizetés mértékét.

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Ne hagyja biztosítatlanul nyaralóját, kalkulálja ki a díjat weboldalunkon: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Idén lakásbiztosítás is kell a tanulóknak - CLB: Karanténnal vegyes tanév lehet újra
2020 szeptember 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Idén lakásbiztosítás is kell a tanulóknak - CLB: Karanténnal vegyes tanév lehet újra

Újabb karanténnal vegyes időszakra készülnek a biztosítók, ezért a tanévkezdéssel és a bezártsággal is járó együttes kimagasló baleseti kockázatokra hívják fel a figyelmet. A CLB biztosítási alkuszcég egy korábbi felmérésre hivatkozva emlékeztet: egy „normál” tanévben átlagosan naponta hatvan általános- és középiskolás gyerek szenved kisebb, nagyobb balesetet, ám idén a karantén miatt az otthoni sérülések számának a drasztikus megugrásával is számolni kell. Bármennyire is meglepő: a tanulóbiztosítás mellett a lakásbiztosításnak is nagy szerepe lehet ebben a tanévben – vélik a tavaszi bezártság idején tapasztaltak alapján a cég szakértői.

A várható szórványos karanténok miatt szokatlanul mozgalmas tanévre, rendhagyó baleseti statisztikára számítanak a biztosítók. Tapasztalatok szerint a tanévkezdést követő hetekben megugrik az olyan gyerekbalesetek száma, amelyek nem elsősorban a tanítás alatt, hanem esetleg az óraközi szünetekben, de még inkább délutáni edzéseken, hazafelé, netán otthon következnek be. Ez utóbbiból idén a korábbi tanévekben tapasztaltakhoz képest jóval több lesz, hiszen a járvány miatt már most is vannak gyerekek, akik otthon, karanténban kezdik meg a tanévet – magyarázza Németh Péter, aki szerint idén a szórványos vagy esetleg egy újabb hosszú ideig tartó bezártságra is fel kell készülni. A CLB biztosítási alkuszcég online értékesítési és kommunikációs igazgatója felidézi a három hónapos karantén tapasztalatait: a bezártság miatt többszörösére nőtt az otthoni balesetek száma, s természetesen a kifizetett kártérítési összeg is. Idén vélhetően vegyes képet mutat majd a tanítási év baleseti statisztikája, amely valószínűleg az iskolai és otthoni sérülések kiegyenlített együtteséből áll majd össze.

Ráadásul nemcsak a tanév, hanem a sportszezon is megkezdődik, így máris a lehetőségek tucatjaival bombázzák az egyesületek a szülőket és a gyerekeket; a labdajátékoktól a művészi tornán át a küzdősportokig szinte minden szerepel a kínálatban. Vélhetően az erős lobbinak is köszönhető, hogy ma már – helyesen – csaknem minden második gyerek sportol valamit, minden ötödik tanuló komoly fizikai terheléssel járó edzéseken vesz részt, fokozottan kitéve a sérüléseknek. De még sport sem kell ahhoz, hogy a gyerekek megsérüljenek– állapítja meg Németh, aki egy biztosító korábbi felmérésére és orvosi statisztikára is emlékeztet: naponta 60 általános- és középiskolást ér kisebb, nagyobb baleset. Sok szülő kizárólag a tanulóbiztosításban bízik. Idén azonban az állami, alig néhány ezer forintos kártérítést tartalmazó biztosításnál jóval színvonalasabbra lesz szükség – véli. Erre azonban még nagyon kevés szülő gondol, mert sokan azt hiszik, az iskolai konstrukcióval az állam mindent elrendez. Ez nagyjából így is van, hiszen több a semminél, főként azoknak, akiknek a megélhetési gondok miatt nem futja külön balesetbiztosításra is. Ám még nekik is csalódást jelenthet az állami kártérítés összege, hiszen például a leggyakoribb sérülésért, a csonttörésért járó pár ezer forint gyakran a biztosítóig tartó út költségeire sem elég, nemhogy a gyerek esetleges rehabilitációjára, a szülő táppénzének a kiegészítésére, nem is beszélve egy nagyobb korrekciós műtétről – ismertette a biztosítós tapasztalatokat a szakértő.

Németh szerint egyelőre kevesen tudják, hogy egy jó lakásbiztosítás is tartalmaz otthoni balesetre kártérítést – gyerekeknek is –, így az emberek többsége a bajban elő sem veszi a kötvényét, s ezért jelentős támogatástól esik el. Pedig ezt egy karantén idején sem árt fejben tartani – figyelmeztet a CLB szakértője, aki emlékeztet a korábbi bezártság tapasztalataira: többszörösére emelkedett a komolyabb otthoni esetek száma. A CLB szakértője leszögezi: amikor az emberek a vírus miatt hetekre, hónapokra a falak közé kényszerülnek, számtalan olyan tevékenység is ott zajlik, ami egyáltalán nem illik bele a lakás rendeltetésszerű használatába. Éppen ezért hatványozottan veszélyes is – szögezi le a szakértő, aki szerint idén először nem árt a tanévkezdéskor erre is felkészülni.

CLB TIPP: A CLB oldalán percek alatt megtekintheti az elérhető biztosítási ajánlatokat és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztottat:
Balesetbiztosítás ajánlatok >> Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Öt éve nem volt ilyen durva nyara a magyar biztosítóknak
2020 szeptember 02.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Öt éve nem volt ilyen durva nyara a magyar biztosítóknak

Az elmúlt tíz évben utoljára 2015-ben fizettek ki többet a biztosítók a május 1 - augusztus 31 közötti viharszezon okozta károkra, mint amennyit idén fognak előreláthatólag, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatgyűjtéséből.

A múlt évinél kevesebb lakossági bejelentés nyomán az akkorinál több mint másfélszer nagyobb összeget fizettek már ki vagy fizethetnek még valószínűsíthetően ki a biztosítók az idén május elseje és augusztus 31 közötti viharkárokra. A társaságokhoz ebben a periódusban közel nyolcvanötezer (tavaly kilencvenhatezer) bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz, stb. címén. A 2019-es évben a négy hónap alatt ezek nyomán a lakásbiztosítási szerződésekre 4,1 milliárdot fizettek ki a biztosítók, idén előreláthatólag 6,6 milliárdot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások, valamint a hét eleji károk sem.)

A tavalyihoz képest jelentősen nagyobb összeg ugyanakkor hosszabb távon nem számít kirívónak. A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Ez alatt a tizenegy év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók - igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, majd csendesebb évek következtek: utoljára 2015-ben „került többe” a társaságoknak a viharszezon, mint az idei. 2010-től kezdődően összesen egyébként az egymillió háromszázezret meghaladó lakossági bejelentésre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

Idén a legtöbb bejelentés a június 12-14-i, július 24-25-i, augusztus 17-18-i viharokat követően érkezett, de felzárkózott hozzájuk a február 4-5-i, „szezonon kívüli” vihar is. A főváros mellett Pest, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyéket sújtotta leginkább az időjárási anomália.

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti: 2019 végén a 34 milliárd forintot is meghaladta a számla. Idén az első nyolc hónap összesen húszezer bejelentése nyomán 2,1 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok.

Ebből közel kétmilliárd forintot tesznek ki a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni.

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, nyaralóját védtelenül az őszi viharokkal szemben! Lakásbiztosítását online, pár perc alatt megkötheti kalkulátorunkban: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Növekvő viharkárok: Magyarországon nagyjából egymillió lakóingatlanon nincs biztosítás
2020 augusztus 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Növekvő viharkárok: Magyarországon nagyjából egymillió lakóingatlanon nincs biztosítás

Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője elmondta, mire érdemes figyelni, ha valaki biztosítást szeretne kötni, illetve nyugodtak lehetünk-e egy évekkel korábban kötött biztosítással a kezünkben.

Lambert az ATV Start című műsorában azt mondta, idén júniusban és júliusban a viharkárok összege meghaladja a tavaly 4 hónapra jutó károk kifizetését. A szakember szerint egyébként is milliárdos összegekkel szoktak számolni, de ha ebbe a két hónapba beleszámítjuk az ipari épületekben és közintézményben keletkezett károkat is, akkor már 7,5 milliárdos összegről beszélhetünk.

Lambert szerint az elmúlt években lényegében változatlan összegért egyre több káreseményt vonnak be a biztosítók a fedezetbe, vagyis egyre bővül azoknak a káreseményeknek a köre, amiért fizetnek. A szakember úgy látja, ma már elég széles körű biztosítást lehet kötni, ráadásul az utóbbi időben egyszerűsödött a kárbejelentés is: a karantén alatt, amikor sokan otthonról dolgoztak, a biztosítótársaságok elkezdték digitalizálni a kárbejelentést, így már nem csak telefonon lehet jelezni feléjük, ha baj történt.

Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy például egy tíz évvel ezelőtt megkötött biztosítással nem lehet nyugodtan ülni, ezt érdemes legalább évente átnézni, egy év alatt ugyanis bekövetkezhetnek olyan változások - például értéknövekedés - amelyek miatt érdemes újra átgondolni a koncepciót. Lambert szerint jelenleg mintegy 30-40 féle biztosítási csomag van a piacon, ezek között érdemes egyénre szabottan válogatni, de elemi károkra és tűzkárokra mindenképpen érdemes biztosítást kötni.

Az, akinek nincs biztosítása, az önkormányzattól várhat segítséget - Lambert szerint jelenleg mintegy egymillió olyan lakóingatlan lehet Magyarországon, amelyen nincs biztosítás.

forrás: atv.hu

CLB TIPP: Kösse meg lakásbiztosítását online, percek alatt! Kalkulátorunkban az elérhető biztosítók ajánlatait is össze tudja hasonlítani, hogy ár-érték arányban kedvező döntést hozhasson: Lakásbiztosítás díjszámítás >>

Tombol a viharszezon: erre számítanak a biztosítók
2020 augusztus 03.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés

Tombol a viharszezon: erre számítanak a biztosítók

A május 1-től augusztus 31-ig tartó idei viharszezonban okozott károk után a biztosítók akár a tavalyi összeg kétszeresét fogják kifizetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) számításai szerint.

A MABISZ az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében ismertette: a júniusi ötmilliárd forintot követően a júliusi időjárási anomáliák miatt a biztosítóknak legalább 2,5 milliárd forintot kell kifizetniük lakásbiztosításokhoz kapcsolódó kárrendezésre. A tavalyi viharszezonban a kárkifizetések 4,1 milliárd forintot, a megelőző évben pedig 3,1 milliárd forintot tettek ki.

Felidézték, hogy a kirívónak számító 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, azt követően pedig az évente átlagosan beérkezett százezer bejelentésre 6-8 milliárd forintot fordítottak kárkifizetésre.

Az idén júliusban mintegy 20 ezer kárbejelentés érkezett a lakásbiztosításokkal foglalkozó MABISZ-tagokhoz. Az előző hónaphoz hasonlóan a főbb károk a jégverés, a vihar, a villámcsapás, a felhőszakadás, a beázás, árvíz, a szolgáltatás kimaradása miatt keletkeztek. Az időjárási anomáliák nyomán szinte az ország egész területéről, kiemelten Budapestről, Győrből, Debrecenből, Pécsről, Dunaújvárosból, Nyíregyházáról, Karcagról, Miskolcról, Nagykanizsáról, illetve Zala, Somogy, Bács, Baranya, Szabolcs, Békés, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyékből érkeztek bejelentések.
Arra is rámutattak, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések szempontjából az elmúlt hétvégi zalai és somogyi katasztrófák anyagi következményei nem számítanak kiemelkedőnek. Részben azért, mert a vihar és a felhőszakadás, illetve az ezek hatására keletkező villámárvizek elsősorban kisebb lélekszámú településekre sújtottak le. Részben pedig azért, mert a lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

Mindezek miatt a MABISZ arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgálják felül a biztosításukat, hogy a szerződésükben vállalt összeg elegendő lehet-e a helyreállításra vagy az ingóságok pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálatnál érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyra a biztosítás, esetleg kell-e újabb fedezettel bővíteni a szerződésüket a megváltozott kockázati igény miatt.

forrás: atv.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban, hogy milyen fedezeteket tartalmaznak viharral kapcsolatos károk esetén az elérhető lakásbiztosítás-ajánlatok és kösse meg az Önnek megfelelőt pár perc alatt: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Rekordon a biztosítói vagyonkárok
2020 július 29.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Rekordon a biztosítói vagyonkárok

A múlt hét végi esőzéseket követő elöntések újabb milliárdokkal dobhatják meg a biztosítók már eddig is rekordon lévő idei kárráfordításait. A hét végi vihar elsodort egy hidat is, ám sem az úthálózat, sem az utak tartozékai nincsenek biztosítva, de a Magyar Közútnak van felelősségbiztosítása.

Az elmúlt hét végi heves esőzések során az ország számos részén keletkeztek károk, így sérülhetett a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt országos közúthálózat is. A társaság által 2018-ban a biztosításokra kiírt, 2,146 milliárd forintos szerződéscsomagon belül a csoportos élet- és baleset-biztosítást a CIG Pannónia nyerte el 625,8 millió forintért, míg a Groupama Garancia a Magyar Közút 4140 járművét 767,6 millió forintért, 82,5 milliárd forint értékű vagyonelemeit pedig 753,4 millióért biztosíthatja, és kezelheti a felelősségbiztosítását is a Közbeszerzési Értesítőben fellelhető adatok szerint.

A Világgazdaság megkeresésére Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetője elmondta:

"ha az országos közúthálózaton valakit kár ér, és szerinte az a közútkezelő felelősségi körébe tartozik, akkor bejelentheti a társaságnál a kárigényét, amelyet a Magyar Közút kivizsgál, majd dönt a jogalap elismeréséről vagy elutasításáról.
Azonban a biztosítás vagyonbiztosítási része a társaság tulajdonában lévő vagyontárgyakra (építmények, gépek, eszközök) terjed ki, az országos közúthálózatra, amely a magyar állam kizárólagos tulajdona, nem" – jelezte a kommunikációs vezető.

A biztosítótól kapott információink szerint maguk az utak és a tartozékok nincsenek biztosítva. Mindez azt jelenti, hogy a gépjárműben keletkezett károk biztosan csak akkor térülnek meg, ha a tulajdonosnak van casco biztosítása.

Az egyéb, elsősorban lakossági vagyonban okozott károkat a lakásbiztosítások kezelhetik. A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, amelyek a mostanihoz hasonló elemi károk kockázatait fedezik.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon és kössön oldalunkon casco és/vagy lakásbiztosítást - percek alatt biztosíthatja az időjárás szeszélyeinek kitett vagyontárgyait! Casco kalkulátor >> Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Felkészültél arra, hogy a jég szétveri a kertedet és a kocsidat?
2020 július 20.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Felkészültél arra, hogy a jég szétveri a kertedet és a kocsidat?

A jégkár minden bizonnyal az egyik legpusztítóbb csapás. Megrongálja a háztetőt, a redőnyöket, tönkreteheti a kerti bútort, betörheti az autó szélvédőjét és letarolhatja a kerti gyümölcsöst vagy a dísznövényeinket mindezt akár néhány perc alatt. Mit tehetünk ellene, és mire elég a biztosítás? És egyáltalán milyen biztosítás? Ezeket járta körül a Bank360.hu.

Alap lakásbiztosítás Először is nem mindegy, hogy mit pusztított el a jég. A ház, az autó és a kert ugyanis más és más megítélés és így más és más biztosítás alá tartozik. A legfontosabb, hogy mit fedez a lakásbiztosítás. Minden alap biztosításban benne van a jégverés, ám ez csak a házra, tetőzetre vonatkozik. A legtöbb biztosító azt is téríti, ha a jégverés miatt befolyt csapadékvíz okoz károkat. Ezen kívül azonban érdemes lehet rákérdezni egyes pontokra. Így arra, hogy a külső vakolat, a redőny sérülése beletartozik-e a biztosításba vagy sem.

Kiegészítő biztosítás Ennél is fontosabb azt végiggondolni, hogy mi minden van még a ház körül, amit szeretnénk biztosítani. Tipikusan ilyen a kerti bútor, a kerékpár, a babakocsi, vagyis azok az ingóságok, amelyek alapvetően nem a házban vannak, illetve előfordult, hogy nem ott vannak. A kerti bútor egyértelműen szabadban álló ingóság, a kerékpár, babakocsi pedig időszakosan lehet kint is. De ilyen a kiskertünk is gyümölcsfával, paradicsommal, málnával.

Fontos, hogy ezek az értékek, vagyonelemek nincsenek benne a lakásbiztosításban. A Bank360.hu által vizsgált biztosítóknál elérhető olyan kiegészítő biztosítás, amely kiterjed ezekre is. Az Aegon, a Genertel és a Generali kínál ilyet. Egy átlagos, budapesti családi házra a biztosítás éves díja 31-55 ezer forint a kalkuláció szerint, azaz nagyjából havi 2600-4600 forint. A kiegészítő biztosítások ennek töredékét teszik ki.

Vandalizmus és jég De mit is tudnak ezek? A Genertel kínál ugyan szabadtéri vagyontárgyakra kiegészítő biztosítást, ám ez kizárólag vandalizmus okozta kárra fizet. Vagyis jégverésre nem. Ez azt jelenti, hogy hasznos lehet ez a kiegészítés, ha valamilyen szórakozóhely közelében élünk, esetleg beszabadul a kertünkbe a szomszéd kutyája vagy a szomszéd gyerek focilabdája- más esetben nem feltétlenül éri meg.

Az Aegon és a Generali egyaránt fizet, ha a kerti bútor, grillsütő összetörik, megrongálódik a jégeső miatt. A Generalinál azonban emellett a kerti növényzetben keletkezett kár is benne van a kertes ház elnevezésű kiegészítő biztosításban. A saját célra tartott haszonállat és saját fogyasztásra termelt haszonnövény egyaránt védve lehet ennek köszönhetően.

Mekkora lehet a kár a dísznövényekben? Az általunk megkérdezett biztosítók elmondása alapján a dísznövényekben keletkező jégkárokat általában csak a magasabb árkategóriájú biztosítások, kiegészítő biztosítások fedezik – érdemes azonban megnézni, mekkora kiadástól és bosszúságtól menthet meg minket egy jól megválasztott szerződés. Bár néhány ezer forintért is lehet kisebb növényeket is beszerezni, egy éveken át dédelgetett-ápolgatott kert dísznövény-állománya bőven meghaladhatja a milliós értéket. Ezt akár egyetlen beszerzéssel is elérhetjük: a jobb kertészetekben különleges növényekből nincs hiány. Egy méretes japán juharon (Acer palmatum) 850 ezer forintos árcímke nem ritka, egy budai kertészetben pedig nemrég másfélmillió forintért kínáltak egy kaméliát (Camellia japonica).

A vállalkozási formában végzett növénytermesztés nem tartozik már ebbe a körbe. Ha ilyenünk van, akkor érdemes az agrárbiztosítások között szétnézni. Ezeknél az alapbiztosításokban is benne van a jégkár. Ezek ára nehezen becsülhető, mert rendszerint egyedi ajánlatot kap a vállalkozás.

Autó biztosítása Az autó jégkár elleni biztosítása semmilyen formában nem szorítható bele a lakásbiztosításba. Egyes csomagokban benne van ugyan az autó, ám csak abban az esetben, ha az a garázsban van, miközben a házban kár keletkezik, és az autó is megsérül, megsemmisül. A jégkár nyilvánvalóan nem tartozik ebbe a körbe.

Az autót alapvetően nem védi meg semmi a jégkártól. Ez azért fontos, mert ha egy jégverés miatt megsérül, behorpad az autó, az már soha nem lesz a régi. Ha van rá biztosítás, ha nincs. És míg a háztető cserepeit ki lehet cserélni, új kerti grillt lehet vásárolni a biztosítási kárösszegből, új autót nem. Vagyis alapvetően az a legfontosabb, hogy az autónk biztonságban legyen, ha jön a jég. Ezt szerencsére már egész jól előre lehet jelezni. Ha jön a vihar, próbáljunk meg olyan helyre parkolni, ahol valamennyire védve van a jármű – de semmiképp se fa alá: viharos szél esetén ezzel csak a még nagyobb kárt kockáztatjuk.

Ha mégsem sikerül a megelőzés, és a jég kárt tesz az autóban, csak akkor fizet a biztosító, ha van cascónk. A kötelező biztosításra nem jár semmi, hiszen annak nem is ez a lényege, hanem az általunk okozott kár orvoslása. A casco biztosítások azonban már tartalmazzák a jégverés okozta károk megtérítését. Aki sokallja a casco árát, gondoljon ezúttal is arra, mekkora kiadástól menekülhet meg. A kár mértéke leginkább attól függ, hogy mekkora felületen verte szét a jég a karosszériát; az átlagos kárérték 2-400 ezer forint körül alakul, de a biztosítók másfélmillió forintot meghaladó összegű javításokat is kifizettek már ügyfeleik helyett.

forrás: privatbankar.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban, hogy az elérhető lakásbiztosítás-ajánlatok, milyen fedezeteket tartalmaznak viharral kapcsolatos károk esetén, és kösse meg az Önnek megfelelőt pár kattintással: Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Nincs casco biztosítása? Számolja ki, milyen díjat kínálnak a különböző biztosítók: Casco díjszámítás >>

Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az ingatlanbiztosításunk értékét
2020 július 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az ingatlanbiztosításunk értékét

Hiába biztosított a lakásunk, házunk, ha nem növeljük védelmünk összegét az évek során végzett fejlesztések, beszerzett új ingóságok értékével. Ha bekövetkezik a kár, kiderülhet, hogy a biztosító nem fizet mindent, mert alulbiztosított volt az ingatlanunk. Célszerű ezért elfogadni a biztosítónak az értékkövetésre vonatkozó javaslatait, s ügyfélként is jelezni az új beszerzéseket, lakáskorszerűsítéseket. Léteznek egységáras biztosítási összegre vonatkozó biztosítási szerződések is.

Manapság számos lakásbiztosítás közül választhat az ügyfél, és laikusként sokszor nehéz eldönteni, hogy ezek melyike védi leginkább a biztosítani kívánt ingatlanunkat és egyéb vagyontárgyainkat. A lakásbiztosítás jellemzően hosszútávú kapcsolatot hoz létre a biztosítóval, amely - a mindenkor megfelelő védelem fenntartása érdekében - folyamatos együttműködést feltételez mindkét fél részéről.

A megfelelő lakásbiztosítás kiválasztásánál érdemes átgondolni, hogy mely vagyontárgyakra és milyen biztosítási kockázatokra, kárfajtákra terjedjen ki a fedezet. A jelenlegi lakásbiztosítási termékeknél többféle kárra, biztosítási eseményre is kiterjed a biztosítás. A biztosítások jellemzően fedezetet nyújtanak az alapkockázatként megjelölt elemi károkra (pl. vihar, felhőszakadás, tűz, földrengés, árvíz stb.) és műszaki okú károkra (pl. vezetékes vízkár). A modulokból álló biztosítások esetén az ajánlattételkor a szerződő maga választhatja meg, hogy mely károkra terjedjen ki a védelem.
A biztosítási szerződések másik alapvető eleme a biztosítási összeg. Amíg a biztosított vagyontárgyak és a veszélynemek megjelölése a biztosítás terjedelmét, addig utóbbi a szolgáltatás maximális mértékét határozza meg. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, azaz azt mutatja meg, hogy a biztosított vagyontárgy károsodása esetén legfeljebb mekkora összeget fizet a biztosító a helyreállításra vagy pótlásra.

A biztosítási összegek a lakásbiztosítási szerződésben a biztosítható vagyontárgyak pénzbeli értékét kell, hogy tükrözzék, amelyet külön-külön vagyoncsoportonként (pl. lakóingatlan, melléképület, háztartási ingóságok, értéktárgyak stb.) rögzítenek a szerződésben. A védelem teljessége érdekében nagyon fontos, hogy a biztosítási összegeket a tényleges piaci viszonyoknak, a biztosított vagyontárgyak tényleges értékének megfelelően határozzák meg.

A biztosítási összeget nem a vagyontárgyak aktuális forgalmi értéke, hanem azt az ún. újérték elv alapján kell megállapítani. Ha például a keresleti és kínálati viszonyok következtében csökken az adott ingatlan forgalmi értéke, a biztosítási összeg nem csökken automatikusan. Ezt ugyanis nem a piaci értékhez képest kell meghatározni, hanem ingatlanok esetén az újjáépítési értékhez, amelyet alapvetően az aktuális építőanyagárak és munkabérek határoznak meg. Ingóságok esetén ez az újrabeszerzési értéknek felel meg. E meghatározási módnak azért van kiemelt jelentősége, hogy ha a biztosított vagyontárgy károsodik, megsemmisül, a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell nyújtania ahhoz, hogy a vagyontárgyat a káreseményt követően az eredeti állapotnak megfelelően kijavítani, vagy (totálkár esetén) pótolni lehessen.

A lakásbiztosítások egyik alapelve a túlbiztosítás tilalma. Mivel a biztosító a kár megtérítésére köteles, ezért az úgynevezett kárbiztosítások körében általánosan tiltják a káronszerzést. Magyarul a biztosító kárkifizetése nem haladhatja meg az ügyfél által elszenvedett kár mértékét. Ennek alapján törvényi alapvetés, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. Az afölötti részre vonatkozóan a biztosítási összeget illető megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.

A biztosítási összeg pontatlan meghatározása akkor okozza a legjelentősebb problémákat, ha emiatt a biztosított ingatlan, egyéb vagyontárgy alulbiztosítottá válik. Erről akkor beszélünk, ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél, tehát a vagyontárgy újjáépítési/újrabeszerzési értékénél alacsonyabb. Ilyenkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
Ha pl. egy lakóingatlan biztosítási összegét a szerződésben 15 millió forintban jelölték meg, azonban a tényleges újjáépítési értéke 20 millió forint, úgy az ingatlan 25 százalékkal alulbiztosított. Ha ez az ingatlan pl. tűzkár miatt károsodik, amelynek helyreállítási költsége 4 millió forint, úgy a biztosító emiatt csak a helyreállítási költségek arányos részét (az adott példában 75 százalékát) téríti meg a tulajdonosnak. Ő ezért csak 3 millió forint összegű biztosítási szolgáltatásra jogosult.
Alulbiztosítottság esetén a tulajdonos hiába rendelkezik biztosítással, a tényleges kárt a biztosító csak részlegesen fogja megtéríteni. Ezért kiemelten fontos a biztosítási összeg megfelelő meghatározása.

Alulbiztosítottsághoz vezethet, ha a szerződő már a szerződéskötéskor helytelenül határozza meg a biztosítási összeget. Ilyen eset, ha pl. az ingatlan alapterületét, az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak körét vagy a vagyontárgyak értékét helytelenül veszi számításba. Az alulbiztosítottság azonban leggyakrabban a biztosítás tartama alatt alakul ki: az eredetileg megfelelő értéken biztosított vagyontárgyak (vagy az azok helyébe lépő új vagyontárgyak) az évek során alulbiztosítottá válnak.

Számos esetben az ingatlant a tulajdonos a biztosítás megkötését követően bővíti, korszerűsíti (pl. új lakrészt épít hozzá vagy modern fűtési rendszert épít ki), amelynek újjáépítési költsége így nyilvánvalóan magasabb lesz, mint korábban. Az ingóságoknál hasonló eredményre vezet a korábbi elavult berendezések (pl. hűtőszekrény, tévé) és bútorok új, nagyobb értékűre cserélése, új nagyértékű ingóságok vásárlása. Ezeknél a pótlási érték lesz magasabb a korábbinál. Ha a szerződő a módosítást, módosulást nem jelzi a biztosító felé, alulbiztosítottság alakul ki.

A biztosítók az árszínvonal-változás (így például az építőanyagáraké, munkabéreké) alulbiztosítottságra gyakorolt hatását az éves értékkövetéssel igyekeznek kiküszöbölni. Ennek során a szerződőnek javaslatot tesznek a következő biztosítási időszakra vonatkozó indexálásra, azaz a biztosítási összegek arányos növelésére. Bár az indexálás a biztosítási díjat is arányosan növeli, azonban annak visszautasítása az alulbiztosítottság kockázatát rejti magában.

Ez az értékkövetés csak az átlagos árindexváltozást veszi figyelembe, hiszen a biztosítónak bejelentés nélkül nincs tudomása az esetleges értéknövelő beruházásokról.
Ügyfélként ezért az indexálástól függetlenül is érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat néhány évenként, hogy az megfelelő veszélynemekre nyújt-e biztosítási fedezet és különösen, hogy a biztosítási összegek megfelelően tükrözik-e az ingatlan és az ingóságok újjáépítési, illetve újrabeszerzési értékét. Ha nem, a módosításokat mielőbb célszerű jelezni a biztosítónak.
Több biztosító lakásbiztosítási szerződése tartalmazza annak lehetőségét, hogy ha a szerződő elfogadja a biztosító által ajánlott egységárat a biztosítási összegre, úgy
a biztosító kár esetén (szűkkörű kivételektől eltekintve) nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és nem alkalmazza az arányos térítést.

A lakásbiztosításunk esetében célszerű folyamatosan figyelemmel követni a biztosítási összegeket! Enélkül azt kockáztatjuk, hogy kár esetén a biztosító nem téríti meg a teljes veszteségünket.

Forrás: hvg.hu

CLB tipp: Aktualizálja lakásbiztosítását, vagy évfordulóval kalkuláljon oldalunkon! Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Az elmúlt évek legpusztítóbb viharai voltak júniusban, a károk utáni kifizetés elérheti az ötmilliárd forintot
2020 június 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Az elmúlt évek legpusztítóbb viharai voltak júniusban, a károk utáni kifizetés elérheti az ötmilliárd forintot

Az elmúlt évek legpusztítóbb viharperiódusa volt az idei júniusi, a biztosítók által már kifizetett összegek, illetve a kártartalékok elérhetik az ötmilliárd forintot - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden az MTI-vel.
A biztosítókhoz a hét végéig több mint harmincnégyezer lakossági bejelentés érkezett, amelyek alapján 3 milliárd forintot megközelítő kárráfordítással lehet számolni. Ebben az összegzésben még nincsenek benne a hétvégén főként Miskolc és Eger környékén pusztító felhőszakadás következményei.

Az addigi bejelentések túlnyomó része Budapestről, illetve Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács, Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett.

A Mabisz összesítése szerint a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyont érintő, több mint háromezer bejelentés nyomán kifizetendő összegek további több mint kétmilliárd forintot tesznek ki. A júniusi biztosítói számla így nagy valószínűséggel meg fogja haladni az ötmilliárd forintot.

A közleményben hangsúlyozták, a május-augusztus közötti viharszezonban, amelynek adatait 2010 óta rendszeresen összegzik, a társaságok mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. A tavaly május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán, ebből másfél milliárd jutott júniusra, amely tehát nagy súllyal szerepelt az elmúlt évek statisztikáiban - írja a Mabisz.

Az idén már februárban elindult a viharszezon, az év második hónapjában a lakásbiztosításokra kifizetett összegek jóval meghaladták a kétmilliárd forintot, amit közel három milliárdra növeltek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk - írta a Mabisz közleményében.

forrás: index.hu

CLB TIPP: A védelem csak néhány kattintásra van, kösse meg lakásbiztosítását időben: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Oldalak