2010.10.06

Sokéves pereskedést hozhat a vörösiszap-katasztrófa

Természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás - elsősorban ezen múlik, kinek kell kifizetni a kolontári vörösiszap-katasztrófa több milliárdos számláját. Ha a cég hibázott, akkor a károsultak perelhetik a társaságot, és az [origo]-nak nyilatkozó környezetvédelmi jogász szerint jó esélyük van megnyerni a kártérítési pert, ami azonban akár 5-6 éven át is eltarthat.

Az állami segítségben, a biztosítók jószándékában és a bíróságban bízhatnak azok a kolontári, devecseri és somlóvásárhelyi lakosok, akiket kár ért a hétfői vörösiszap-katasztrófa miatt. A tározót üzemeltető cég felelősségbiztosítása ugyanis szinte bizonyosan nem fedezi majd a károkat, a károsult lakosok lakásbiztosításai pedig az esetek többségében nem kötelesek ipari katasztrófa esetén fizetni - miközben egyelőre az is kérdéses, hogy kinek kellene fizetni a károk miatt.

A károk megtérítése a kárt okozó kötelessége, azaz először azt kell megállapítani, hogy ki a felelős a gát átszakadásáért, illetve a vörösiszap-áradat által okozott károkért. Orbán Viktor miniszterelnök kedden délután felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az Ajka közelében történt iszapömlés ügyében. "A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk (...), amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának" - mondta a kormányfő a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülése után. Szerinte, ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható. "Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó" - tette hozzá.

Nem így látják a vörösiszap-tározót működtető cég vezetői, Tolnai Lajos elnök és Bakonyi Zoltán cégvezető az [origo]-nak azt nyilatkozták, hogy nem érzik magukat felelősnek, mivel minden szükséges intézkedést megtettek. Állításuk szerint "nem biztos, hogy van hibás", Bakonyi Zoltán természeti okokra hivatkozott - az [origo] kérdését, miszerint az idei rekord mértékű esőzés után nem kellett volna-e felkészülni a katasztrófa lehetőségére, a hatósági vizsgálat megvárására hivatkozva elhárították.

Kártérítési pert indíthatnak

"Sok múlhat azon, hogy mit hoz az iszaptározó megrongálódásával kapcsolatos vizsgálat, ugyanis alapvetően az dönti el, hogy kötelesek-e fizetni a biztosítók, hogy természeti hatásra történt a katasztrófa vagy az üzemeltető cég gondatlansága okozta azt" - mondta az [origo]-nak Németh Péter a CLB biztosítási alkuszcég igazgatója. Amennyiben természeti katasztrófa okozta a gátszakadást, akkor a cégnek, illetve a felelősségbiztosításának nem kell fizetnie, a lakásbiztosítóknak azonban igen, amennyiben pedig gondatlanságról van szó, akkor épp fordított a helyzet.

Szolidárisak lehetnek a biztosítók

"Elképzelhető, hogy a lakásbiztosítók akkor is fizetnek, illetve segítenek, ha nem természeti katasztrófa okozta a bajt" - mondta Németh Péter, ugyanakkor hozzátette, hogy biztos abban, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik rendelkeznek legalább lakásbiztosítással. Amennyiben a cég gondatlansága okozta a tározó megrongálódását, akkor is lesznek, akiket biztosan kifizet a biztosító - állítja Németh Péter. Akinek úgynevezett "all risk", vagyis minden kockázatot fedező biztosítása van, illetve gépjárműveknél a teljes casco fizet a károk után. Ugyanakkor a szakértő szerint a minden kockázatra kötött biztosítás jóval drágább a szokásosnál, ezért elég ritka Magyarországon.

Bonyolítja a képet, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) felelősségbiztosítása nem terjed ki a károsultakra, azaz "a biztosító senkinek nem fog fizetni a vállalat által kötött biztosítás alapján" - legalábbis ezt mondta Pintér Sándor belügyminiszter. Az Aegon Biztosító kedden "meg nem erősített piaci információkra adott válaszreakciók" alapján azt közölte, hogy az üzemeltető társaságnak mindössze 10 millió forintos felelősségbiztosítása van, ami "eltörpül a várható kártérítési igények mellett".

A cég biztosítója tehát jó eséllyel nem fogja kártalanítani a károsultakat, akiknek azonban jó esélyeik vannak a bíróságon nyerni, ha kártérítési pert indítanak a cég ellen - mondta az [origo]-nak Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, környezetvédelmi jogász. "A cég azon állítása, hogy sok eső esett, nem lehet mentesülési ok, mivel a hatályos magyar jog értelmében a környezetre veszélyes tevékenységgel okozott kár esetében a felelősség objektív. Mentesülhetne a cég az objektív felelősség alól, ha a katasztrófát vis maior, valamilyen elháríthatatlan katasztrófa okozta volna, ebben az esetben az esőzéseket azonban nem lehet ilyennek nevezni" - mondta Bándi Gyula.

Akár Strasbourgig is elmehetnek

Ha eldőlt, hogy a cég a felelős, akkor az a legjobb, ha az érintett önkormányzatok a károsultakat képviselve pertársaságba tömörülnek és így fordulnak a bírósághoz - mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport irodavezetője az [origo]-nak. Bándi Gyula szerint is ésszerű összeállni a kártérítést követelő lakosoknak, bár várhatóan a bíróság is összevonná az ügyeket, ha azt látja, hogy többen adtak be azonos tárgyban keresetet. "A per 5-6 évig is elhúzódhat, mivel a kártérítés összegét lehet vitatni, illetve a per nyilván nem érne véget első fokon. Egy ilyen esetben a cég nyilván próbálná bizonyítani, hogy vis maiorról van szó, vagy hogy a kártérítést követelők nem megfelelően építették a házukat, de magát a jogalapot nem lehetne vitatni" - mondta Bándi Gyula.

Az esetleges per során mind a felperesek, illetve az alperes is benyújthat az általa felkért szakértők által készített szakértői véleményt, valamint a vita során a bíróság igazságügyi-szakértőt is kirendelhet. Az teljesen a bírótól függ majd, mely szakértői vagy hatósági - ilyen esetkben a regionális környezetvédelmi hatóság és az építási hatóság jogosult magától viszgálatot indítani - véleményekre alapozza a döntését, de a kártérítési összeg megállapításánál csak a szakértők véleménye számít.

Ha a kártérítési pereket indító lakosok nem lennének teljesen elégedettek a magyarországi eljárás kimenetelével, akkor még mindig fordulhatnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Bándi szerint itt is jók lennének az esélyeik, mivel egy tíz évvel ezelőtti, hasonló török ügyben is a kártérítési pert indítók javára ítélt a bíróság. Abban az esetben egy nyomornegyed fölé épült, illegálisan működő hulladéklerakó robbant fel, és haltak meg több mint harmincan. E két eset között persze annyiban nem vonható párhuzam, hogy ott az államnak is egyértelmű volt a felelőssége, mivel hagyta, hogy illegálisan működjön a hulladéklerakó, de az is jelzésértékű, hogy a hulladéklerakót üzemeltető cég ellen is megnyerték a pert a lakosok.

Az állam felelőssége Magyarországon is felmerülhet, az államnak akkor lenne jogi felelőssége, ha kiderülne, hogy a cégnél valamilyen hatósági engedély, ellenőrzés nem stimmel - mondta Bándi, aki szerint az államnak ezen kívül esetleg erkölcsi felelőssége lehet amiatt, hogy nem ösztönözte eléggé a hulladék-újrahasznosítást a tárolás helyett. "Valószínűleg a megelőzés jóval kevesebbe került volna az államnak, mint amennyibe az utólagos kárelhárítás fog" - mondta a jogász. A lakosokon kívül az állam vagy környezetvédelmi szervezetek is indíthatnának pert a cég ellen. Előbbi a hatályos környezetvédelmi törvényre és a polgári törvénykönyvre hivatkozva követelhetné a kárelhárításra költött állami pénzeket a cégtől, utóbbiak pedig nem kártérítésre irányuló pert indíthatna, hanem csak arra törekedhetne, hogy a hatóságok tiltsák meg a cégnek a környezetre veszélyes tevékenységek űzését.

Minimális összegre kötik a cégek a biztosítást

Magyarországon nincs megfelelően szabályozva a veszélyes anyagokkal foglalkozó társaságok felelősségbiztosítási rendszere, ezért fordulhat elő, hogy egy különösen veszélyes anyaggal dolgozó vállalat a bekövetkezett milliárdos kárt okozó balesethez képest jóval alacsonyabb kártérítést nyújtó biztosítással rendelkezik - mondta Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezető igazgatója.  Püski András, a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (Mabiasz) az [origo]-nak azt mondta, hogy a szervezetük már hónapok óta kopogtat a kormánynál, hogy a szakminisztérium, a biztosítók, önkormányzatok bevonásával hozzanak létre egy munkabizottságot, amely kidolgozná a katasztrófahelyzetek kezelésére szolgáló biztosítási rendszert.

Az Európai Unió egyik 2009-es direktívája előírja, hogy a felelősségnek nem csak a kiömlött veszélyes anyagok eltakarítását kell magában foglalnia, de az állat és növényvilágban, földterületben, vízkészletekben és más területeken okozott közvetett károkat is. A Biztosítás.hu ügyvezetője szerint a hazai vállalatok gondolkodásában csak a törvényi változás hozhat változást és bírhatja rá őket a megfelelő felelősségbiztosítások megkötésére. A magyarországi vállalatok átlagos felelősségbiztosítása ugyanis lényegesen kisebb, mint mondjuk szlovák, cseh, vagy akár lengyel társaiké. Egy megfelelő biztosítás ugyanis 50-100 millió forintba kerülne évente, de törvényi előírás hiányában a "minél olcsóbb" szemlélet maradhat az uralkodó.

Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy szinte minden cég minimális összegre köt felelősségbiztosítást, így bármilyen nagyobb kár gyakorlatilag biztosítási fedezet nélkül marad. A cégvezető az a gond, hogy jelenleg csak a felelősségbiztosítás létét kell igazolni, és hogy egy kár esetén az mire elég, azt nem vizsgálja senki.

 

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Vége a nyárnak, jönnek a betörők
2019 szeptember 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Vége a nyárnak, jönnek a betörők

A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése jelentősen növeli mind a betörések, mind a meghibásodások által okozott károk kockázatát. Az alkuszok arra figyelmeztetnek, hogy célszerű minél előbb nyaralóbiztosítást kötni.

A kiürülő nyaralóterületeken nem csupán a betörések esélye nő meg, hanem az olyan károké is, amelyekről a tulajdonos nem szerez időben tudomást, ez pedig jelentősen emelheti a károk összegét – mondta Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. Egy csőtörés során például az akár hetekig tartó eláztatás mellett az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet. A vihar által megbontott tetőn elázó lakásban szintén további jelentős járulékos károk keletkezhetnek, de egy hosszabb időszakra beköltöző betörő is jócskán növelheti a helyreállítás költségeit.

A károkra fedezetet kínáló nyaralóbiztosítások kötési folyamatát célszerű mielőbb megkezdeni, mivel a biztosítóknak 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, szerződnek-e az adott ingatlan védelmére – hangsúlyozta a szakember.

Magasabb díjak

A nyaralókhoz kapcsolódó magasabb kockázat magasabb biztosítási díjakkal is jár: a nem állandóan lakott ingatlanok biztosítási védelméért a biztosítók többsége 30 és 100 százalék közötti pótdíjat számít fel. Egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlan esetében például – átlagos paraméterek mellett – 22 ezer forinttól indul a lakásbiztosítások díja. Ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, hasonló biztosítást 33 ezer forinttól lehet találni. Az egyes biztosítók díjai biztosítótól, fedezeti körtől és limitektől függően ennek akár 3-4-szeresére is rúghatnak.

Nem érdemes trükközni

Egy ingatlan általában akkor tekinthető lakottnak a biztosítási feltételek szerint, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen ott tartózkodik valaki. Hiába jelentkezik be egy családtag állandó lakosnak, hogy ezáltal alacsonyabb díjon lehessen szerződést kötni: ha a kárfelmérés során a biztosító – például a közműszámlákból – bizonyítani tudja, hogy az adott lakóházat valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárösszeget visszatarthatja.

Kármegelőzés – minimális védelmi szint

ovábbi fontos követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket határoznak meg. Minimális védelmi szint alatt betörés esetén a biztosító visszautasíthatja a kártérítési igény ingóságokra vonatkozó részét.

Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Ne hagyja védelem nélkül lakását, kössön lakásbiztosítást weboldalunkon pár kattintással! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Itt tuti nem keresnek értéket a betörők: elárulták a titkokat a volt tolvajok
2019 szeptember 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Itt tuti nem keresnek értéket a betörők: elárulták a titkokat a volt tolvajok

Korántsem a fiókban, vagy a széfben vannak a legnagyobb biztonságban az értékeink: ugyanis a betörők pont itt keresik őket először. Most korábbi tolvajok javasoltak tuti rejtekhelyeket, ahová érdemes eldugni a cuccokat.

Hihetetlen, de a legnagyobb biztonságban a tészták között, a gabonapelyhes dobozban, illetve a gyerekjátékok közé eldugva vannak az értékeink - legalábbis erre jutott egy hat egykori betörőkből felállított testület. A korábbi bűnelkövetők a Daily Mailnek elmondták, hogy a legtöbben a fiókokba, serpenyőkbe, edényekbe próbálják eldugni az értékeiket: persze sikertelenül, hiszen a tolvajok nagyjából ezeket a helyeket nézik meg először. A másik nagy hiba, amit rendszeresen elkövetnek az emberek, hogy ugyan széfbe rakják az értékeket, de az nincs rögzítve se a falhoz, se a padlóhoz.

A John Lewis csoport szerint a gyerekszoba mellett a kanapé, vagy a bútorok alá is jó eldugni a cuccokat - hiszen a betorők igyekeznek viszonylag gyorsan és csendben dolgozni, így nem vesződnek a bútorok tologatásával.

A volt tolvajok arról is beszéltek, hogy az autó, vagy a ház kulcsait nem érdemes külön erre a célra árult szekrényben tárolni: ehelyett jobb a spájzba, hűtőbe eldugni a kulcsokat az ételek közé. Nem fogják átkutatni az összes kaját, ahogyan például a DVD-tokokba sem néznek bele, így oda is el lehet dugni az értékeket.

Emellett a betörők igyekeznek kifigyelni, hogy melyik lakás üres: árulkodó jel lehet a teli postaláda, az üres parkoló vagy garázs, és az is, ha napokig sötét van esténként. Így a korábbi bűnözőkből álló szakértőgárda azt javasolja, hogy ha hosszabb ideig távol vagy otthonról, akkor mindig legyen valaki, aki üríti a postaládát. És olyan időzítős kapcsolókat is érdemes beszerezni, amik néha felkapcsolnak egy lámpát - így nem lehet biztosan tudni, hogy üres-e a kégli.

Mindez azért fontos, mert a korábbi betörők szerint a bűnözők akár 1-2 hónapig és képesek megfigyelni egy-egy ingatlant, mielőtt kirabolják - ilyenkor pedig nagyjából 5 percet töltenek bent.

Claire Nee, a Portsmouth Egyetem Nemzetközi Igazságügyi Pszichológiai Kutatóközpontjának igazgatója több száz betörővel készített interjút a bűncselekmények mintáinak elemzése céljából. Ő a Daily Mailnek arról beszélt, hogy a személyazonosító okmányok is nagyon értékesek a bűnözőknek, hiszen így könnyen ellophatják identitásunkat.

Ezekre utaznak a magyar betörők

Korábban a Pénzcentrum a hazai biztosítókat kérdezte arról, hogy mire utaznak itthon a bűnözők: bár a közhiedelem szerint a betörők mindent visznek, amit érnek, ennél azért egyszerűbb a helyzet. Kiderült ugyanis, hogy a sláger továbbra is a készpénz és az ékszer, emellett a kisebb, de értékes műszaki cikkekre utaznak a tolvajok (például telefon, tablet, laptop).

Azt is fontosnak tartották kiemelni, hogy a kertben sem érdemes nagyobb értékű tárgyakat elől hagyni, hiszen ezek kifejezetten csalogatják a betörőket. Nem beszélve például egy kerti létráról, ami a házba való bejutást is megkönnyítheti.

Még kárt is tesznek Azt sem szabad elfelejteni, hogy a betörés gyakorta jár rongálással is, aminek az utólagos költségével is számolni kell. Így például szerencsésebb esetben lehet, hogy csak egy zárat tesznek tönkre az elkövetők vagy betörnek egy ablakot. Ám, ha egy drága nyílászárót feszítenek szét azért, hogy bejussanak, akkor már sokkal magasabb lehet a kár.

A szórás tehát a nyílászárók, zárak káresetében is nagy, megközelítőleg azonban úgy számolhatunk, hogy "a rongálási kár általában az eltulajdonított vagyontárgyak értékének a 10 százalékát teszi ki" - mondta el lapunknak az Aegon Biztosító.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítással nyugodtabban utazhat el akár hosszabb időre is, hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait, és kösse meg az Önnek tetszőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Több milliárdos kárt okoztak az idei nyári viharok
2019 szeptember 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Több milliárdos kárt okoztak az idei nyári viharok

Az idei viharszezon biztosítási szempontból belesimul az elmúlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók - állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban.
A társaságokhoz ebben a periódusban közel százezer bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, harmadával több, mint tavaly. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a katasztrófákkal legerősebben sújtott, amikor május-augusztusi időszakban 312 ezer kárbejelentésre, 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt tíz évben összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben.
Idén a legtöbb bejelentés június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyékből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, ami például Fejér megyében milliós nagyságrendű egyedi kárt is okozott.

Egyre több gondot jelentenek a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben közel két és félezer elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3,3 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónap után közel kétmilliárdnál tartanak. Baranya megyében például egy nagyösszegű villámcsapáskár utáni kifizetés megközelítette a 2,4 millió forintot.

Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.
Ezzel kapcsolatban a biztosítók szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.

Az éves adatok kapcsán még néhány dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni: így például azt, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak.
Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy a valóságban ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak,hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre otthona biztonságát! Kalkulátorunkban percek alatt személyre szabott ajánlatot kaphat számos biztosítótól, melyek közül ugyanilyen egyszerűen meg is kötheti a saját igényeinek tetszőt: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Beázott a lakásunk, mégsem kapunk kártérítést: mikor nem fizet a lakásbiztosító?
2019 szeptember 11.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Beázott a lakásunk, mégsem kapunk kártérítést: mikor nem fizet a lakásbiztosító?

– Alulról beázott a házunk a nagy esők után, a biztosító mégsem állja a kárt. Miért? – fordult panasszal J. Ottó Bajáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára gyűjtötte össze azokat az eseteket, amelyekben az ügyfelek veszteségét egyáltalán nem vagy csak részben téríti a lakásbiztosítás.

Feltételekhez kötött

A biztosítók számos káreseménynél – az általuk kínált konstrukcióktól, azon belül is az ügyfél által választott, eltérő díjú csomagtól függően – feltételeket szabnak a kifizetésekre. Emellett jellemzően 15-30 napos várakozási időt kötnek ki a szerződéskötés után kockázatvállalásuk megkezdésére. Egyes esetekben pedig az ügyfelek által fizetendő önrészt írnak elő, illetve limitálják kárkifizetésük maximumát.

Vannak kizáró okok

- Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója szándékosan vagy súlyosan gondatlanul (pl. alkohol hatása alatt) okozta a kárt.

- Nem fizetnek akkor sem, ha kiderül, hogy a biztosított lakóingatlant teljes egészében vállalkozás céljára használták, vagy abban az ottlakás mellett veszélyes – pl. vegyi anyagokkal történő – cégtevékenységet folytattak.

- Viharkárnál sok biztosító kizárja szerződéses feltételeiben a talajvíz megemelkedése miatti vagy a belvíz okozta károk megtérítését. Nem, vagy csak külön biztosítás esetén számíthatunk kifizetésre, ha a felhőszakadás, jégverés, hónyomás vagy villámárvíz (a hőszigetelő elemek kivételével) az ingatlan külső vakolatában, burkolatában, napelemeiben, üveg- vagy polikarbonát tetejében vagy korlátjában tesz kárt.

- A helyiségeken belül pedig még a huzat okozta károkra sem jár minden esetben térítés.

- Vezetékes vízkárnál általában egyik biztosító sem fizeti meg a kárt okozó és elromló háztartási gép (pl. bojler, kazán, mosógép, mosogatógép, csaptelep, fűtőtest) javításának vagy cseréjének árát. Kizárt, korlátozott vagy külön díjas a sérült vezetékszakasz javításának, cseréjének térítése, csakúgy, mint – kertes házaknál – az elfagyott vízóra pótlása és a csőtörés miatt elfolyt víz költségének megfizetése.

- Kő- és földomlás esetén sok biztosítónál nem jár kártérítés, ha az épület alapja süllyedt meg, illetve, ha a kár bekövetkezéséért felelős közeli támfal szerkezete elavult volt vagy hibásan tervezték.

Szaktanácsadó segít

A biztosítók részletes lakásbiztosítási feltételei gyakran 100 oldalasak, a piaci szereplők által kötelezően elkészítendő (nagyon hasznos) 2 oldalas terméktájékoztatók pedig a konstrukciók alapjellemzőit mutatják be. A szerződés megkötése előtt szánjunk időt a feltételek és egyéb írásbeli tájékoztatók áttanulmányozására, ismerjük meg a biztosító mentesülésének szabályait, a szolgáltatás korlátozásának feltételeit, s az alkalmazott kizárásokat!

Biztosításközvetítővel vagy független szaktanácsadóval is áttekinthetjük, hogy milyen kockázatokra szeretnénk szerződni, s melyek feleslegesek számunkra!

Bírósághoz is fordulhatunk

Ha egy, a szomszédban váratlanul keletkezett olyan üreg repeszti meg az épületünk falát, amelyet tudatos emberi tevékenység (pl. alagútépítés) okozott, vagy ha ott építési engedély nélkül dolgoztak, a biztosítók jellemzően nem nyújtanak szolgáltatást. Ilyen esetekben azonban közvetlenül a felelőshöz fordulhatunk, és követelhetjük kárunk megtérítését. Ha ez nem történik meg, végső esetben bírói úton kényszeríthetjük ki költségeink megfizettetését.

Olvassuk végig

A biztosítók a szerződéses feltételekben tételesen rögzítik, hogy mikor mentesülnek a kifizetés alól és milyen kockázatok vállalását zárják ki eleve, vagy vállalják csak borsosabb tarifáért, akár az alapbiztosítás mellé köthető kiegészítő biztosítással.

forrás: blikk.hu

CLB TIPP: Oldalunkon bármikor összehasonlíthatja a különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, pár kattintással: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Egy élet munkája ment tönkre
2019 augusztus 15.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Egy élet munkája ment tönkre

Elverte a tetőket, a veteményt és a kocsikat sem kímélte a jég.

Kedd délután megérkezett a hidegfront megyénkbe, de az időjárás ismét tartogatott kellemetlen meglepetést: jégeső zúdult több településre is. Szőlősardón sok ház maradt tető nélkül, a szerdai napjuk az ott lakóknak a károk elhárításával és atakarítással telt. Ebben segítségükre voltak többek között a katasztrófavédelem szakemberei, akik reggeltől dolgoztak a tető nélkül maradt házak fóliázásán. A megye minden pontjáról voltak kirendelve tűzoltók. Akikkel beszéltünk, azt mondták, hirtelen érkezett a jégeső, nem is tudták elképzelni, mire számíthatnak. Az ítéletidő 3 és 4 óra között csapott le Szőlősardóra, egy óra alatt végezte el az irtózatos pusztítást az ingatlanokban, amiért sokan egy életen át dolgoztak. Sokaknak nem csak a háza sérült, hanem a veteményes kertje és az autója is, a szerencsésebbeknek volt biztosításuk, de nem minden érintettnek. Érdekessége volt a jégnek, hogy nem kör alakú volt, hanem inkább tű szerűnek írták le a helyiek.

Nincs biztosításuk

Ritó Lászlót az édesanyja házában találtuk, ahol a helyzet elég siralmas volt: betört ablak, tető nélküli ház és rengeteg törmelék fogadta az arra járókat. A házba belépve szembesültünk a beázott falakkal. A család és a barátok éppen a padlószőnyeget szedték fel, ami elázott, részben az ablakon át beesett, részben a tetőn befolyó víztől. Lászlótól megtudtuk, hogy az utcában lakók értesítették őt a károkról, azonnal indultak Miskolcról, és éjjelig dolgoztak, amikor az édesanyja házát lefedték, mentek tovább segíteni. A családnak a barátok is jöttek segíteni, az önkormányzat pedig adta a léceket és a fóliát, és a környező településekről is hoztak át munkásokat. Mint megtudtuk, biztosítás nem volt a házon, de a tetőt mindenképp meg kell csinálni, hiszen jön a tél, nem maradhat fedél nélkül a ház.

Szilvától nagyobb jég esett

"Először csak az eső jött, aztán érkezett a jég. 87 éves vagyok, de ilyen rettenetes kopogást még nem hallottam” – mondta Mészáros Jenő. Biztosítás van a házon, egyeztettek is a biztosítóval, de a szükséges munkálatokat már elkezdték. A családnak a barátok és szomszédok is segítenek. Mint mondták: a jegyző és a polgármester is meglátogatta őket, utóbbi körbe járta a károsultakat, és minden háznál megkérdezte, hogy hol tudnak segíteni és ahova kellett, küldtek ember. A Mészáros család szorgosan dolgozott ott jártunkkor, hogy minél hamarabb elhárítsák a károkat.

Újrakezdés

"Kedd délután 3 óra után olyan jégvihar érte el településünk nagy részét, ami 40 lakóházat érintett a melléképületekkel. Kaptunk önkéntes segítséget, megpróbáltunk fóliát és tetőlécet beszerezni. A környéken lévő Tigép készséggel állt rendelkezésünkre, amit tudtak megadtak. Éjszaka 1 óráig tudtuk a kárelhárítást végezni. Éjszaka ismét olyan vihar jött, hogy a munkát abba kellett hagyni. Szerda reggel kezdtük újra. A katasztrófavédelemtől, tűzoltóságtól három egységgel érkeztek. A kárelhárításban próbáljuk legelőször is a lakóépületeket lefedni fóliával és jelenleg is folynak a munkálatok. Ha az megvan, akkor még a melléképületeket is, úgyhogy ezzel vagyunk elfoglalva. A kár viszont jelentős. A palatetős házakon egyáltalán nem maradt fedél. A cserepes házakon is csak az új cserepek élték túl a pusztítást. A település északi részét érintette legsúlyosabban a vihar. A környező településekről jöttek emberek, ők segítenek a tetőfedésben, de anyagi felajánlást is kaptunk már.”– nyilatkozta Szőlősardó polgármestere Kollár István.

Forrás: boon.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban a lakásbiztosítási ajánlatokat és kösse meg az Önnek megfelelőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Hiába van sok előnye, sokan még mindig nem kötnek lakásbiztosítást
2019 augusztus 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Hiába van sok előnye, sokan még mindig nem kötnek lakásbiztosítást

Ajtórács, ablakfólia, kutya, elektromos riasztórendszer és telefonos őrző applikáció – ma már számtalan megoldás létezik lakásunk védelmére. De vajon mely esetekben szerződik szívesen a biztosító, és milyen új lehetőségek állnak rendelkezésre a lakásriasztó és a vagyonvédelmi piacon?

Körülbelül 4,5 millió lakóingatlan van Magyarországon, ebből pedig nagyjából 3,2 millió van biztosítva, ami 72–73 százalékos telítettséget jelent.
Szurgyi Nándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége lakásbiztosítási üzletágának igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában azt mondta: ez nemzetközi szinten is kifejezetten jó eredménynek mondható.
A biztosítóknak természetesen az a céljuk, hogy ez a szám még nagyobb legyen, és az előrejelzések azt mutatják, hogy jövőre tovább növekedhet a lakásbiztosítások száma. Ugyanakkor továbbra is nagy a száma azoknak, akik nem kötnek biztosítást, pedig az ingatlanárak is folyamatosan emelkednek.

Verseny a biztosítók között
Szurgyi Nándor beszélt arról is, hogy egyre többen hitel keretében vásárolnak ingatlant, amihez viszont kötelező a biztosítás megkötése. Az egyik legnagyobb verseny jelenleg a biztosítók között zajlik, hogy az ügyfél melyik céget válassza.
A forgalmi érték nem számít fontos információnak a biztosítók számára, ugyanis ezek a cégek leginkább az újjáépítési értékre kötik a szerződéseket. Ha például leég egy ház, a biztosító annyi pénzt fizet a tulajdonosnak, hogy az adott telken teljesen újjáépíthető legyen a ház – magyarázta.

A lakásbiztosítás önmagában nem elég
A lakás- és a vagyonvédelem szempontjából ugyanakkor nemcsak az a fontos, hogy biztosítást kössünk, sok más egyéb módszer is létezik, amely segít még védettebbé tenni az ingatlanokat.
A távfelügyelethez kötött riasztóberendezések száma körülbelül 300 és 500 ezer közötti lehet – erről már Surányi Márta, az Első Vagyonvédelmi Szövetség elnöke beszélt. Mint mondta, a jelenlegi ingatlanszámhoz képest ez a szám nagyon alacsony.
A mai legelterjedtebb és legfejlettebb módszerek a már elemmel felszerelhető riasztórendszerek, ugyanakkor ezeknek van egy nagy hátránya. Mindig oda kell figyelni ugyanis az elemek állapotára, főleg akkor, ha hosszabb időre elutazunk.
Szurgyi Nándor kitért arra is, hogy sokan azért nem kötnek biztosítást, mert szerintük a biztosító kár esetén úgysem fizet. Kiemelte, ez egy tévhit a köztudatban, ezt támasztja alá az az adat is, hogy körülbelül 500–600 ezer kárt rendeznek a biztosítók évente, ami több tíz milliárdos kifizetést jelent. Hozzátette, mint bárhol máshol, a biztosítóknál is van egy-két olyan kivétel, melynél nem rendezik a károkat.

Felülbírálati kérelmet is be lehet nyújtani
Előfordulhat ugyanis, hogy egy bejelentett kár esetében a biztosító elutasítja a kárrendezésre való kérelmet, ám ezt minden esetben megindokolja. Hivatalos formában, szerződések bizonyos pontjaira hivatkozva magyarázzák meg az elutasítás okát.
Az ügyfélnek ezt nem kötelező elfogadnia, és felülbírálati kérelmet nyújthat be. A biztosító ez után ismét előveszi az ügyet, más szakértői vélemények alapján vizsgálják meg újra, és ezt követően ismét döntenek.
Az alap biztosítási csomagok elsősorban a katasztrófakárokra terjednek ki, ehhez kapcsolhatunk különféle kiegészítő termékeket, például gépjármű- vagy balesetbiztosításokat. Ezekben a szerződésekben az épület, illetve ingóság van biztosítva, valamint tűz- és viharkárokra, elemi károkra, csőtörésre, üvegtörésre és a betöréses lopások okozta károkra terjed ki a biztosítás – sorolta Szurgyi Nándor.

Forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Kösse meg lakásbiztosítását oldalunkon, könnyedén! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Bombakárra is vonatkozik a lakásbiztosítás
2019 augusztus 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Bombakárra is vonatkozik a lakásbiztosítás

Az alapfedezetek között szerepel a magyar biztosítóknál a robbanáskár, így – hacsak nem áll fenn különleges tényező – a megkötött szerződésünk alapján kifizetik az esetleges rombolást.

A robbanás elleni védelmet alapvetően tartalmazzák a lakásbiztosítási szerződések, ezért ha egy építkezésen talált bomba felrobbanna, a károkat nagy valószínűséggel kifizetné nekünk a biztosító – derült ki a magyar biztosítók körében végzett körképünkből. Az elmúlt hónapokban országszerte több világháborúból megmaradt bombát fordítottak ki az építkezéseken használt munkagépek, és azoknál, amelyeket városban találtak, ez a környéken élő lakosság kitelepítésével is együtt járt.

Ugyan a tűzszerészek pontos munkájának köszönhetően balesetre emberemlékezet óta nem volt példa – a lapunknak nyilatkozó biztosítók sem említettek ilyet –, azonban a veszély miatt kitelepítettekben felmerülhet a kérdés, hogy mi lenne a lakásuk sorsa, ha egyszer mégis megtörténne a baj.

A robbanás a lakásbiztosítások egyik alapkockázata, minden szerződésben szerepel, tehát ha felrobbanna egy világháborús bomba, a kárt a biztosító kifizetné – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Szurgyi Nándor, az Aegon lakásbiztosítási üzletágának igazgatója.

A robbanás miatt az épületben keletkezett kár jellegének nincs jelentősége – akár ablakok törnek, akár maga az épület is sérül –, mivel az egész épület biztosítva van, így minden, a robbanás miatt keletkezett kárt megtérítenek.

Az Aegon igazgatója hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy legyen érvényes biztosítás az épületen. Az Allianz Hungária sajtómunkatársa lapunknak elmondta: a biztosítás megkötésekor meg kell adni, hogy állandóan lakott-e az ingatlan.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kösse meg lakásbiztosítását oldalunkon, könnyedén! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Érdemes a biztosítást az ingatlan árához igazítani
2019 augusztus 05.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Érdemes a biztosítást az ingatlan árához igazítani

Hiába emelkednek drasztikusan az ingatlanárak, ha a biztosításban jóval alacsonyabb érték szerepel, nem kaphat a tulajdonos annyi kártérítést, amennyiből újjáépíthetné az esetleg elpusztult otthonát. Az ingatlanok aktuális újjáépítési költségét még a viszonylag friss szerződések nagy része sem tartalmazza, és ez a mostani időjárási viszonyok között időzített bomba lehet – állapította meg a CLB biztosítási alkusz cég.

Az egekig emelkednek az ingatlanárak – friss hír: egy év alatt a duplájára nőtt a luxuslakások négyzetméterenkénti piaci értéke –, ám alig akad olyan ember, akinek eszébe jutna, hogy a lakásbiztosításában kövesse a változást, vagyis a forgalmihoz igazítsa a szerződésében is az újjáépítési költséget. Márpedig hasznos lenne gondolni erre, mert óriási csalódás lehet a kártérítés. Főleg, ha a biztosított ingatlan teljesen lakhatatlanná válik, például egy pusztító vihar után. Márpedig a mostanra már egyértelműen szélsőségesre váltott időjárás miatt extrém erővel tomboló viharok bármelyik ingatlanra lecsaphatnak, s például egy villámcsapás okozta tűz akár porig is égetheti. Ez manapság sajnos egyáltalán nem kizárt – hívja fel a figyelmet Németh Péter.

A CLB kommunikációs igazgatójának és munkatársainak tapasztalata szerint legtöbbször a kártérítésnél derül ki, hogy a már az alig néhány évvel ezelőtt kötött biztosítások is elavultak lehetnek. Arra az ingatlanra ugyanis, amelynek az újjáépítési értékét 4-5 évvel ezelőtt – vagy annál is régebben – például 30 millió forintban jelölte meg a szerződésben a tulajdonosa, akkor sem kaphat több kártérítést, ha most már csak a duplájáért, 50-60 millióért lehet újjáépíteni.

A kártérítésnek mindig a szerződésben foglalt értékösszeg az alapja – magyarázza a szakértő. Németh szerint akár azt is ki lehet jelenteni, hogy a lakásbiztosítások nagy része elavult, s időzített bombaként ketyeg a tulajdonosoknál – figyelmeztet a szakértő.

Pusztító viharok sürgetnek A szakember nyomatékosan leszögezi: a lakásbiztosítások „aktualizálásával” nem érdemes várni. Az, aki azt akarja, hogy a kártérítés fedezze a megrongálódott ingatlan helyreállítási költségét, jobb, ha megnézi a szerződését, s elgondolkodik, vajon most is ugyanarra az értékre kötné-e, mint évekkel ezelőtt. Biztosan nem – szögezte le Németh. Hozzátette: a károsultak gyakran panaszkodnak, hogy keveset fizetett a biztosító, csak éppen annak nem néznek utána, hogy milyen értéken szerepel az ingatlana a szerződésben. A biztosítók ugyanis csak annak megfelelő kártérítést adhatnak.

Akár tetszik, akár nem, látványosan szélsőségesre fordult az időjárás, amihez alkalmazkodni kell. A biztosítással is. Legalábbis annak, aki bármiféle káreset után megfelelő összeget akar kapni a biztosítójától – szögezi le Németh.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Pár perc alatt kiszámolhatja, milyen ajánlatokat adnak a különböző biztosítók ingatlanja és ingóságai aktuális értékén: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

A lottónyereménynél is többet fizethetnek a viharok után a biztosítók
2019 július 31.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A lottónyereménynél is többet fizethetnek a viharok után a biztosítók

Az elmúlt hétvégi viharok nyomán máris ezrével érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz. A társaságok úgy kalkulálnak, hogy az elkövetkező hetekben akár a kétmilliárd forintot is meghaladhatja a kifizetések összege, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt hétvégi viharok nyomán máris ezrével érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz. A társaságok úgy kalkulálnak, hogy az elkövetkező hetekben akár a kétmilliárd forintot is meghaladhatja a kifizetések összege –tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kétmilliárd forintba is kerülhetnek a biztosítóknak a hétvégi viharok. A pusztítás ezúttal nem korlátozódtak egy-egy térségre,

  • a főváros mellett
  • a Balaton térségében,
  • Észak-Magyarországon
  • és az Alföld középső részén okozták a legnagyobb károkat.

Legalábbis ami a biztosított ingatlanokat illeti, a társaságokhoz eddig ugyanis ezekből a térségekből érkezett a legtöbb bejelentés. Hétfő délutáni adatok alapján máris több mint ötezren fordultak a biztosítókhoz. A korábbi, hasonló időszakok tapasztalatai alapján az elkövetkező két hétben a bejelentések száma a húszezret is meghaladhatja, a kifizetések összege pedig elérheti a kétmilliárd forintot. (Tekintettel arra, hogy sokan éppen a szabadságukat töltik, esetleg csak napokkal, hetekkel később szembesülnek a történtekkel, és tudnak a biztosítóhoz fordulni.)

Hasonló nagyságrendű összeget fizettek ki a társaságok a teljes júniusi viharszezonban. A mostani bejelentések kiváltói elsősorban a szélvihar, a felhőszakadás, a beázás, a villámlás, de feltűnően sok a jégverések okozta kár is.

A május-augusztus végi kiemelt viharszezonban a biztosítók ebben az évtizedben már 83 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki a mintegy 1,15 millió bejelentésre a lakásbiztosítási szerződések alapján. Ezen időszak alatt a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer bejelentésre 30 milliárd forintnyi kárt térítettek meg a társaságok.

A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. A kárszemléig – amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A kisebb összegű lezárt károk esetén számíthatunk arra, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek. A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon oldalunkon percek alatt, és tekintse meg, milyen lakásbiztosítás ajánlatokat adnak a különböző biztosítók! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Alulbiztosított értéktárgyak
2019 július 18.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Alulbiztosított értéktárgyak

A bérleti szerződés megszűntével érdekmúlás miatt évforduló előtt is felmondható a biztosítás

A hazai biztosítók nem vagy alig tesznek különbséget annak alapján, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. Amíg a hazai lakásállomány háromnegyede biztosított, a kiadott ingatlanok esetében az arány alig éri el a kétharmadot, a bérlők pedig ennél is alacsonyabb számban kötnek biztosítást saját tárgyaikra. Ezt attól függetlenül megtehetik, hogy csak egy szobát vagy a teljes ingatlant vették ki.

A Groupama Biztosító megbízásából tavaly készült országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18–39 évesek tizenöt százaléka él albérletben. Továbbá amíg a teljes magyar lakásállomány háromnegyede biztosított, a kiadott ingatlanoknak alig kétharmada. Az albérletek felében a tulajdonosok kötnek biztosítást az ingatlanra, ennek hiányában az albérlőknek csak a hetede gondoskodik erről. A felmérésből kiderült még, az albérletben valamilyen módon érdekeltek negyede nem is tudja, hogy egyáltalán rendelkeznek-e lakásbiztosítással – válaszolta megkeresésünkre felmérése eredményeit ismertetve a Groupama Biztosító.

A válaszokból kirajzolódott még, hogy az albérletekben az ingatlanra inkább a tulajdonosok, az ingóságra pedig az albérlők kötnek biztosítást, összességében azonban alacsonyabb arányban, mint a saját otthonok esetében. Valószínűleg ebben közrejátszik az is, hogy a bérelt lakásban élők közül sokan nem is tudják, hogy maguk is köthetnek lakásbiztosítást, akár csak az ingóságokra.

A bérlő pedig mind az ingatlanra, mind az ingóságra köthet saját maga is biztosítást, és ez nem függ attól, hogy csak egy szobát vagy az egész ingatlant bérli-e – ezt már a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége válaszolta lapunk kérdésére. Hozzátették, a gyakorlatban többnyire a megosztott modell érvényesül: a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással (sok esetben társasház-biztosítás keretében), a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik szerződéssel. Alapesetben a kapcsolódó költségek is az előbbiek szerint oszlanak meg a felek között: az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, ezért azt a főbérlő/tulajdonos általában nem terheli tovább az albérlőre. Az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő szokta fizetni.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége úgy látja, nincsen jelentős eltérés a bent lakó tulajdonosok, illetve a bérlők okozta és biztosítási fedezet alá vonható károk gyakoriságában, ezért a biztosítók nem vagy csak minimális pótdíjat számítanak fel abban az esetben, ha a lakásban nem a tulajdonosok laknak. A leggyakoribb károk egyikének az (el)áztatás számít – függetlenül attól, hogy éppen a tulajdonos lakja-e az ingatlant.

A biztosítás megkötésekor meg kell jelölni, hogy bérbe adott (vagy bérelt) lakásról van-e szó. A bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, olyannyira nem, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő által kötött lakásbiztosítás érdekmúlás miatt az évforduló előtt is felmondható. Hozzátették még, a bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, ez lehet rövid távú és több éves konstrukció is.

forrás: magyarhirlap.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon saját vagy bérelt lakása, illetve ingóságai védelméről! Lakásbiztosítását könnyedén megkötheti online a CLB oldalán: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak