Rengeteg háztulaj jár pórul a gigaviharok után: hiába van biztosításuk, erre nincs kártérítés

Hazánkban hagyományosan a nyári hónapok számítanak a nagyobb viharok igazi "szezonjának". Idén már májusban megjelentek a szélsőséges időjárás pedig nem csak orvosmeteorológiai szempontból okozott sok fejfájást a magyaroknak. A viharos idő és a zivatarok ugyanis rengeteg ember tulajdonában okoztak - sok esetben igen jelentős - kárt. A pusztítás mértékéről sokat elmond, hogy volt biztosító, ahol a bejelentett káresetek száma már május végén elérte a tavalyi, egész éves összeg 90 százalékát. A Pénzcentrum most a nagy hazai biztosítók segítségével járt utána, mennyivel is számíthatnak nehéz nyárra a magyarok és annak is, várható-e a biztosítási konstrukciók drasztikus drágulása a tomboló infláció, vagy az extraprofitadó miatt.

A vissza-visszatérő hidegfront, majd egy légörvény miatt heves esőzésekkel köszöntött be az idei nyár. A záporok, zivatarok ezért az elmúlt hetekben mindennapos jelenséggé váltak. A gyakran felhőszakadással és viharokkal tarkított idő persze szépen megtépázta az ország érintett területeit. Az intenzív esőzés utakat mosott el, pincéket, garázsokat öntött el és fákat csavart ki. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint emiatt a biztosítók már május végére 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, júniusra pedig a kifizetések száma és összege további növekedésnek indult.

A hazai biztosítók tapasztalatai azt mutatják, sokan még mindig azt gondolják, hogy egy lakásbiztos úgy működik, hogy egyszer megkötnek egy szerződést és onnantól ingóságuk máris teljesen biztosítva van. Pedig ez igen távol áll a realitástól, ezért az ezzel tervezők könnyen megüthetik a bokájukat, ha nem fordítanak rendszeresebben időt biztosításuk rendezésére.

Sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti, többek között azért, mert a szerződés nem követte az ingatlanárak növekedését, az építőanyag árak emelkedését vagy a háztartás vagyonának bővülését. Az első két tényező fontossága a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború miatt az elmúlt időszakban még jelentősebb lett. A finanszírozási feltételek ugyanis szigorodnak, az építőanyag ára a szakértők szerint 15-25 százalékkal is emelkedhet 2022-ben, emellett pedig az építőanyag hiánnyal is számolni lehet a háborús helyzet miatt.

A lapunknak nyilatkozó biztosítók szerint is általános jelenségnek tekinthető a lakosság körében, hogy a magyarok többsége nem fordít kellő figyelmet az általuk igénybe vett pénzügyi szolgáltatások folyamatos felülvizsgálására és optimalizálására, pedig a meglévő lakásbiztosítási szerződések folyamatos gondozása fontos lenne, amellett, hogy a megelőzésre is figyelünk.

A Pénzcentrum kíváncsi volt arra is, hogy mik voltak idén eddig a leggyakoribb káresemények és hogy mennyivel számítanak magasabb összegű kifizetésekre a magyar biztosítók. Ezenkívül arról is megkérdeztük a piac fontosabb szereplőit, hogy az átlagos kárértékek drasztikus emelkedése és az állandó drágulás mellett tartani tudják-e jelenlegi árképzésüket.

Rekordmennyiségű kárt okozhatnak a viharok idén

Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A tavalyi több, mint 9,1 milliárd forintnyi kifizetésnél egyedül az összegzések 2010-es, kiindulási éve terhelte meg jobban a társaságok kasszáit, abban az évben azonban nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a viharszezon kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is: 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar.

Tavaly május eleje és augusztus vége között mintegy 9 milliárd volt a lakásbiztosítások viharkára. Ehhez képest idén egyetlen hétvégén januárban majdnem 3 milliárd volt a kifizetés árulta el erről a Generali Biztosító. Magyarországon az átlaghőmérséklet növekedése meghaladja a globális mértéket, különösen a keleti, délkeleti országrészen. Nem a földrengés, nem is annyira az árvíz, hanem a viharok és az aszályok az igazán pusztítóak, miközben a villámárvizek, a jégeső és a porördögök előfordulása is egyre nő. A szélsőséges időjárási jelenségek szaporodása miatt a károk időben és térben is koncentráltan jelentkeznek, ezért a helyreállítások, javítások óriási terhelést jelentenek a biztosítottak számára. A klímahatás tehát már itt van Magyarországon, és a szélsőséges helyzetekhez való alkalmazkodást követeli meg a biztosítóktól.

A Generalinál azt tapasztalják, hogy évről-évre több és pusztítóbb vihart élünk át, már Európában is. A nyári viharok egyébként átlagosan 90-100 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de azért nagy a szórás: sok a kis összegű probléma, de előfordulnak akár 3-4 milliós gondok is, s az elmúlt évek viharai ez utóbbiak felé billentik a mérleg nyelvét.

A káresetek száma pedig valósággal berobbant. Csak a június 7-e óta eltelt másfél hét alatt több, mint 3000 bejelentés érkezett a biztosítóhoz. Becsléseik szerint a károk értéke meghaladta a 600 milliárd Forintot. A legtöbb kárt Pest megyéből, azon belül is Budapestről jelentették, de Vas, Baranya és Somogy megye sem úszta meg a heves esőzéseket. A leginkább érintett települések Körmend, Pécs és Kaposvár voltak.

Az Aegon Biztosítónál is érzékelték, hogy elmúlt 4 év hasonló időszakát tekintve idén arányaiban jóval több meteorológiai káresemény történt. A rövid és középtávú meteorológiai előrejelzések alapján várhatóan sok olyan időjárási anomáliával kell még számolni idén, ami jelentősebb károkat fog okozni.

Az idei szezon már 2022. január utolsó napjaiban elindult. Már akkor tömeges bejelentések érkeztek a klimatikus károk miatt. Vihar kategóriában a 2021-es évi bejelentéseknek darabszámban már május végén a 90%-ánál tartottunk. Az eddigi kárszükségletek pedig már 20%-kal haladják meg az előző évit. A 2022-es évre is jelentős klimatikus kárszükséglettel tervezünk - egészítette ki ezt saját tapasztalataival a Groupama.

Rengeteg tetőben tettek kárt viharok

Sorrendben a legjellemzőbb tavalyi károk: vihar, felhőszakadás, villámcsapás, jégverés. Ezekre majd 30 000 db bejelentés érkezett közel 4 milliárd Ft-os összegben. Már látható, hogy idén is ezekre a veszélynemekre érkezik majd a legtöbb bejelentés.

A Generalihoz a tavalyi évben időjárással összefüggésben több mint 40 ezer kárt jelentettek be a a biztosító ügyfelei. Ezek értéke meghaladta a 4,5 milliárd forintot. Az úgynevezett viharkárok, tetőbeázás, villámlás és jég okozta károk voltak többségben.

Az Aegon arról nyilatkozott, hogy a viharok főleg tetőfedéseket bontottak meg, de több olyan eset is volt amikor a teljes tetőszerkezetet megbontotta és levitte a szélvihar. A tavalyi évben kiugróan magas volt a jégverés károk aránya, ami az idei évben is nyomon követhető. Tavaly június elején Tatán, idén pedig május végén Kaposváron okozott a teniszlabda és tyúktojás méretű jég jelentős, sok esetben milliós károkat.

Bizonyos károkért garantáltan nem fizet a biztosító

A klasszikus villámcsapás alapkockázatnak számít, azt a vagyonbiztosításaink térítik, viszont a másodlagos villámkárt külön meg kell kötni a kiegészítő biztosítással - ismerteti a kárfedezet feltételeit a Generali. Ez azt jelenti, hogyha mondjuk villámcsapás miatt kiég a lakásban valami, azt rendszerint fizeti a biztosító, de ha másodlagos villámcsapás miatt tönkremegy egy elektromos eszköz, okostelefon, okostévé, az csak kiegészítő biztosítás mellett térítendő tétel.

Nagyon sokan viharnak minősítenek egy egyszerű beázást, melyre nem minden biztosítási termék nyújt fedezetet. A vihar fogalmát szélerősséghez kötjük, de az újabb termékeknél, már egy kisebb beázás is (vihar nélkül) biztosítási eseménynek minősül, még ha limitált kifizetési összeggel is - mondja a biztosítottság korlátairól a Groupama. Jégverés esetén fontos tudni, hogy a szabadban tárolt ingóságokra nem minden esetben fizetnek a biztosítótársaságok.

Az üvegházakban, fóliasátrakban keletkezett viharkárokat a biztosító a szabályzati kizárások miatt nem tudja megtéríteni - árulta el az Aegon. Amennyiben szabadban tartott vagyontárgyat károsít a vihar, a biztosító csak akkor tud kártérítést nyújtani, ha arra kiegészítő biztosítást kötöttek az ügyfelek.

Drágulhatnak a biztosítások?

A MABISZ május végi összesítéséből derül ki, hogy az átlagkárok mintegy 30 százalékkal megemelkedtek. Ezt a Groupama Biztosító azzal magyarázza, hogy egyrészt a károk is nagyobbak voltak, másrészt egyértelműen látszik az anyagárak és a munkadíjak drasztikus emelkedése is. A biztosítók közlése szerint azonban egyelőre sem emiatt, sem az extraprofitadó miatt nem várható a biztosítások költségeinek jelentősebb emelkedése.

Az Aegon a Pénzcentrumnak ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, az extraprofit adó hatásaként elsősorban a költségek csökkentése, illetve fejlesztések és beruházások elhalasztása várható. A kormány 2 évre hirdette meg az adót így ennek beépülése a díjakba, és a szolgáltatásokba jelentősebb mértékben csak akkor történne meg, ha az adó tovább maradna. A kárkifizetéseink növekedését az infláció, különösen az építőanyagárak, a munkadíjak, a gépjárművek és alkatrészeik, a rezsióradíjak 20% feletti drágulásának megjelenése okoz. A biztosítási piacon egyes termékek visszaszorulása várható - az adó mértéke és a termék nyereségessége függvényében. Jelentősebb szerepe lehet ugyanis a méretgazdaságosságnak.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A biztosítók lakásbiztosítás ajánlatai kalkulátorunkban egy helyen, kényelmesen összehasonlíthatóak:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>