2010.06.22
Nem minden viharkárt fizetnek ki a biztosítók!
Évről, évre nő azoknak a káreseményeknek a száma, amelyeket nem fizetnek ki a biztosítók az ügyfeleknek, de tavaly még így is több mint 31 milliárd forintot kaptak elemi kár címén azok, akik megfelelő szerződést kötöttek a lakásukra – olvasható egy alkuszi elemzésben, amely 12 biztosító ajánlatát vizsgálta.
Több ezerre tehető azoknak az ügyfeleknek a száma, akiket a tavalyi viharok után egyáltalán nem, vagy csak igényeik egy részét fizették ki a biztosítók, noha volt biztosításuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szerződést kötők nem járnak el körültekintően akkor, amikor aláírják a megállapodást. Vagy a régebben megkötött biztosítások már nem követték az évek alatt emelkedett értékű ingatlanokat és az azokban található ingóságokat, vagy nem vonatkozott a kockázatvállalás minden kártípusra – nyilatkozta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és marketing igazgatója. A szakember leszögezte azonban, hogy elemi kár címén tavaly még így is összesen 31 milliárd forintnál többet fizettek ki a biztosítók.
Jó példa erre a házak tetejét megrongáló viharok témaköre: a szereződésekben pontosan meg van határozva, hogy a szélvihar, ami lesöpörte a házunk tetejét viharkárnak minősül e, vagy sem. Sokan nem tudják ugyanis, hogy viharkárnak csak bizonyos sebesség feletti szélben minősíti az esetet a biztosító. Ezek tétele pedig változó biztosítónként, van ahol 65 km/h-tól már viharkárnak minősül a kársemény, de van ahol ez csak 90 km/h felett igazoltan az. Ezért hoppon maradhatnak azok, akik hagyják, hogy a szerkezet leamortizálódjon, arra számítva, hogy majd megbontja egy kisebb vihar, s a biztosítási díjból helyrehozzák – hívta fel a figyelmet a 2009-ben az Év Alkuszának választott CLB szakértője.
Németh Péter úgy véli, hogy a megváltozott légköri és klímahelyzet miatt, vagy csak egyszerűen azért, mert már vannak sokkal jobb ajánlatok is a piacon, érdemes volna minden lakástulajdonosnak egy biztosítási szakemberrel közösen átnézni a már meglévő szerződést. Erre már csak azért is szükség lehet, mert az utóbbi néhány évben, az esőzések következtében több mint háromszorosára nőtt a felhőszakadáskárokkal, s ötven százalékkal emelkedett a beázásokkal kapcsolatos lakásbiztosítási kifizetések száma. A felhőszakadásokból eredő kár után a vihar és a villámcsapások okozta rongálódás vált a leggyakoribbá, valamint a kidőlt fák esetei is nagyon gyakoriak már. Mindezekre igaz, hogy egy rosszul megkötött biztosítás csak részlegesen, vagy egyáltalán nem terjed ki.
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Vihar, jégverés, villámcsapás eredményezi az épületkárok harmadát
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Vihar, jégverés, villámcsapás eredményezi az épületkárok harmadát
A magyarországi biztosítók tapasztalatai alapján a múlt évben bejelentett lakás- és épületkárok 28,5 százalékát a viharok, további 9,8 százalékát a villámcsapások, míg 4 százalékát a jégverések okozták. Évente a kárbejelentéseknek több mint 40 százaléka köszönhető az időjárásnak.
Az előrejelzések szerint idén sem a szombati vihar volt az utolsó. Az elmúlt évek megfigyelései alapján a legtöbb viharkár-bejelentés augusztusban szokott a biztosítókhoz érkezni. Úgy tűnik, a hétvégi, az egész országon végigsöprő vihar az idei év eddigi legnagyobb viharkár-eseményét eredményezte. Hétfő reggel több száz kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz.
Mindezek ellenére Magyarországon négy lakásból egynek még mindig nincs lakásbiztosítása. Pedig ma már egy átlagos lakásbiztosítás egy-két ezer forintért megköthető, ami fedezi az elemi károkat, betörés károkat, és mindemellett értékes szolgáltatásokat is tartalmaz.
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
A két legnagyobb - már Magyarországon is igen széles körben használt és ismert - közösségi weboldal, a Twitter és a Facebook felhasználói magasabb biztosítási besorolást kaphatnak, mert a betörők felhasználják az oldalakon található adataikat.
A felhasználók egyre több olyan információt osztanak meg magukról, ami a betörőknek segít: lakóhelyükről, nyaralásaikról, szabadidős tevékenységeikről túl sok minden kiderül.
A 16 és 24 év közöttiek - egy számítógépes biztonsággal foglalkozó cég felmérése szerint - csaknem 75%-a teszi közzé az interneten, hogy pontosan mikor megy nyaralni.
Semmi kétség, hogy a betörők használják a közösségi portálokat, ahol felmérhetik a terepet.
Ezeken az oldalakon nagyon könnyű információt gyűjteni a kiszemelt áldozatról, a kiszemelt házról a Google Street View segítségével, mindezt egy kényelmes székből.
A biztosító szerint olyan információk közzététele az interneten, hogy mikor született, hol lakik, éppen mit csinál körülbelül annyira veszélyes, mintha nyitva hagyná a lakása ajtaját.
Bár a legtöbb közösségi oldalon csak az adott személy ismerősei férnek hozzá ezekhez az információkhoz, a számítógépes biztonsággal foglalkozó cég tesztje szerint nagyon sokan visszajelölték a kapcsolatra való felmérést ismeretlenül is, így lényegében bárkinek elérhetővé teszik az adataikat.
Egy esetleges betörés alkalmával viszont igen nehéz bebizonyítani azt, hogy a bűntény oka az volt, hogy adott személy túl sok információt tett közzé magáról az interneten, így közvetlenül a közösségi oldalak használóit nem lehet magasabb biztosítási díjjal büntetni, ám a kutatások eredményeit mindenképpen szeretnék felhasználni. Elképzelhető, hogy a jövőben a lakásban élő fiatalok (16-24 év) számától függően fogják díjaikat alakítani, hiszen ez az a csoport, akik a legaktívabban részt vesznek a közösségi oldalak életében.
Hogyan biztosíthatjuk be magunkat jogilag, mielőtt kirúgnak?
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Hogyan biztosíthatjuk be magunkat jogilag, mielőtt kirúgnak?
A munkahelyek megszűnésével tömegesen kerülnek felszínre a munkaszerződésekkel kapcsolatos problémák. A jogi védelem költségeire érdemes idejében felkészülni egy az interneten is megköthető biztosítással.
Az új munkahely megtalálása átlagosan 16 hónapig tart Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Ez év második negyedében 402 ezer munkaképes korban lévő ember volt munka nélkül, 83 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliségi ráta 9,6 százalékot ért el, 2 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt.
A gazdasági előrejelzések szerint a válságon még nem jutott túl a magyar gazdaság, az őszre újabb elbocsátási hullám prognosztizálható. A munkavállalók 61 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalati kör a GfK legújabb felmérése szerint elsősorban költségcsökkentéssel és leépítéssel reagált a válságra, a hazai kkv szektor cégeinek csaknem fele elbocsátásokkal próbált javítani a helyzetén. A nagyvállalatok esetében sokkal látványosabb a munkaerő költségétől való szabadulás: 2008. októbere óta rendszeresek a csoportos létszámleépítések. Ennek keretében mintegy kétszáz cégnél csaknem 40 ezer munkahely szűnt meg, a társaságok mintegy harmadánál bocsátottak el 200 főnél többet egyszerre.
„A munkahelyek tömeges megszűnése ráirányítja a figyelmet a munkaszerződésekkel kapcsolatos sorozatos problémákra. Még az országos átlagbér kétszeresét kereső munkavállaló számára is jelentős anyagi terhet jelenthet, ha jogásszal kívánja felülvizsgáltatni elbocsátása körülményeit.” – hangsúlyozta Csikós Dániel, a Genertel Biztosító Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a családi jogvédelem-biztosítás ebben a nehéz helyzetben kíván anyagi és szakértői segítséget nyújtani.
Az elbocsátások során számos társaság kifejezetten arra játszik, hogy az egy hullámban elbocsátott munkatársak száma épp csak 1-2 fővel maradjon el attól létszámtól, mint amennyit a cégnek a munkaügyi kirendeltségeken csoportos elbocsátásként már kötelező bejelentenie (ez tíz főt jelent). Ugyanis, amellett, hogy a nagy létszámban elküldött dolgozók rontják a cég hírnevét, a csoportos létszámleépítés eltussolásával elejét lehet venni a végkielégítések kifizetésének és a bonyolultabb procedúrának.
Sokszor jogszerűtlenül járnak el a munkaadók a felmondásoknál. Ez nem csak abban jelentkezik, hogy a jogosnál kevesebb végkielégítést kap az elbocsátott, hanem maga a felmondás sem a jognak megfelelő keretek közt történik. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen feltételekkel és anyagi fedezettel kerülnek utcára és valóban minden juttatást megkapnak-e, ami a jogszabályok szerint jár.
„A lakásbiztosításhoz kiegészítőként köthető családi jogvédelem biztosítás a kiszolgáltatottság érzet csökkentését szolgálja − fejtette ki Csikós Dániel − a biztosító nem csak az ügyvédi költségeket téríti, de szükség esetén megfelelő képzettségű szakembert is tud ajánlani.” A biztosítás az ügyvédi díjakon túl olyan költségeket is megtérít, amelyek egy peres ügy kapcsán felmerülnek, pl. szakértői díjak, tanúk utazási költsége, stb. Pár ezer forintos havi díj fedezi a százezres nagyságrendű ügyvédi költségeket. A biztosítás kártérítési, büntetőjogi, szabálysértési, munkaügyi valamint általános szerződéses jogvédelem eseteire köthető.
Forrás:hvg.hu