Március 1. és 31. között zajlik a lakásbiztosítási kampány, az ügyfelek válthatnak, meglévő biztosításukat lecserélhetik, függetlenül a szerződés évfordulójától. A lakástulajdonosoknak érdemes figyelemmel követni a biztosítók ajánlatait, ebben nyújtott segítséget a jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója.
Az ügyfelek egy hónapig felbonthatják lakásbiztosítási szerződésüket, hogy kedvezőbb feltételekkel nyithassanak egy újat – mondta Túri Anikó közigazgatási államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös sajtótájékoztatóján. A Világgazdaság beszámolója szerint számos biztosító új, kedvező feltételeket kínál, így az államtitkár azt javasolja, hogy mindenkinek érdemes szétnézni a piacon. Mivel ilyen sok a kedvező ajánlat, annak javasolja meglátogatni a biztosítók oldalait, akik még nem rendelkeznek lakásbiztosítással. Hangsúlyozta azt is: a kormányzat célja megvédeni a családok legfontosabb vagyontárgyát, az otthonukat, hogy az a legnagyobb biztonságban legyen.
A lakásbiztosítási kampány éves szinten is mérhető
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az első lakásbiztosítási kampányban:
- 640 ezer szerződést kötöttek újra,
- amelyek közül több mint 300 ezer ügyfél biztosítóján belül vizsgálta felül szerződését,
- és szintén mintegy 300 ezer pedig új biztosítónál köthette meg szerződését.
Beszámolt arról is, hogy elsődleges céljuk a verseny erősítése volt, és ahogy a számokból látszik, ez sikeres volt – mondta az alelnök, megjegyezve: nem árversenyt szerettek volna, hanem ár-érték javulást, és ez teljesült is. A Minőségi Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) is egyre népszerűbbek, az online értékesítéseknél minden harmadik szerződés ilyen típusú.
A tavalyi évben összesen majdnem 900 ezer szerződést újítottak meg – emelte ki, hozzátéve minden negyedik szerződést felülvizsgáltak az ügyfelek. Mint mondta, ebben a piaci szegmensben legmagasabb a koncentráció, az átlagdíjak pedig 16 százalékkal nőttek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állománynövekedés nem volt kifejezett kampánycél, de a félelmek ellenére a piac nem szűkült, hanem enyhén bővült. A lakott ingatlanok lefedettsége 0,5 százalékponttal 76,42 százalékra nőtt – tette hozzá.
Ezt várják idén a piacon
A jegybank és a szaktárca felmérése szerint jelentős – milliárdos nagyságrendű – erőforrással terveznek a biztosítók az idei kampányra is. Összesen 155 ezer új szerződést várnak, amelyből 17 százalék MFO – jelezte a jegybank alelnöke. A jegybank 2025-ben ismét kommunikációs megjelenésekkel készül, hogy az ügyfelek figyelmét felhívja a biztosítóváltás lehetőségére, kiemelten pedig a kedvező szolgáltatási minőséget szavatoló MFO-kra. Az MNB a biztosítóktól is aktív kommunikációt és tisztességes versenyt vár el. A kampány arra is alkalmas lehet, hogy a hozzávetőlegesen egymillió biztosítatlan háztartás figyelmét ráirányítsa a lakásbiztosítás fontosságára – mondta Kandrács Csaba. A megbeszélésen elhangzott, hogy a márciusi lakásbiztosítási átszerződési időszakra a biztosítók és az MNB is készül, többek között kommunikációval. A lakásbiztosítások esetében cél a verseny további élénkítése. Az új Etikus 2.0 szabályozócsomag a teljes biztosítási piacon olyan termékfejlesztési hullámot indíthat el, amely jelentősen javítja a biztosítások ár-érték arányát.
forrás: magyarnemzet.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Könnyen megüthetik a bokájukat a magyar lakásbérlők: 4+1 tipp, hogy ne járj pórul
A korábbi évekre jellemző 14-15 ezres kínálattal szemben ma már 18 ezer lakóingatlan-hirdetés szerepel az országos albérletpiac kínálatban. Az ingatlan.com szakértői 4+1 jótanácsot is összegyűjtöttek bérlőknek és bérbeadóknak egyaránt, ami különösen hasznos lehet az idei albérletszezonban.
Többéves távlatban jelentős kínálatbővülés ment végbe a magyarországi albérletpiacon, amely a járványhatás miatt megváltozott, többek között nőtt a legalacsonyabb árkategóriába tartozó lakások aránya Budapesten és a fővároson kívüli piacon egyaránt - áll az ingatlan.com legújabb összeállításában, amelyből kiderül, hogyan alakult az albérletpiaci kínálat 2015 óta, egyúttal hasznos tanácsokat nyújt a kiadó lakásokat keresőknek és a tulajdonosoknak is.
Az albérletpiaci főszezon a múlt héten indult el a felsőoktatási ponthatárok meghirdetésével, a tanévre készülő diákok megkezdték a keresgélést a piacon, ahol a korábbi évekhez képest komolyabb a kínálat. Az ingatlan.com adatai szerint 2015-ben nyári hónapjaiban hetente átlagosan 14-15 ezer, 2016-ban már 16 ezer, 2017, 2018 és 2019 nyarán pedig 17-18 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből lehetett válogatni. 2020-ban pedig már több mint 25 ezer lakóingatlant kínáltak bérbeadásra a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, aminek a száma 2021-ben apadásnak indult, de az idei albérletszezonban ismét bővült a kínálat és már ismét 18 ezer hirdetésből válogathatnak a bérlők.
A 2019 utáni bővülésben nagy szerepet kapott a pandémia, a járványkorlátozások miatt nagyon visszaesett külföldi vendégek száma, így a korábbi években a lakásukat rövid távra kiadó tulajdonosok megjelentek a klasszikus albérletpiacon, azaz hosszú távra kezdtek bérlőt keresni
- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
4+1 jótanács bérlőknek és bérbeadóknak
Balogh László azt is elmondta, hogy az utóbbi évek lakáspiaci tendenciái, valamint a kínáltbővülésben főszerepet játszó járványhatás más változást is hozott az albérletpiacon, ezért érdemes pár új szempontot is figyelembe venniük az albérlőknek és a lakásukat kiadó tulajdonosoknak, azon túl persze, hogy bérleti szerződést kötnek.
1. Keresni, ahol a bérbeadók hirdetnek és hirdetni, ahol a bérlők keresnek
A jelenlegi bőséges albérletkínálat miatt óriási különbségek adódnak ugyanolyan adottságokkal rendelkező ingatlanok havi bérleti díjaiban. Ha ugyanolyan lakást 10 ezer forinttal olcsóbban tud valaki bérelni, az éves szinten már százezer forintos megtakarítást jelenthet.
Annak érdekében, hogy a bérelhető lakást keresők széles palettáról tudjanak válogatni és össze tudják hasonlítani az azonos lokációkban, városrészekben lévő ingatlanok bérleti díjait, érdemes a nagy ingatlanhirdetési portálokon szétnézniük, majd a kiszemelt lakásra bérleti szerződést kötniük. A bérbeadóknak is ott érdemes hirdetniük, ahol a bérlők keresnek, mivel így jelentősen lerövidülhet a lakáskiadás időtartama.
2. Forgatókönyveket újabb járványhullámok esetére
A múlt évben a járványkorlátozások elrendelése után a munkájukat elvesztő bérlőknek vagy a digitális oktatás miatt a szülőkhöz hazaköltöző diákoknak sok főbérlő kedvezményt adott, például csökkentette a bérleti díjat vagy átvállalta a rezsiköltségeket. Ezért a mostani szezonban érdemes az érintetteknek előre egyeztetniük arról, hogy egy esetleges újabb járványhullám esetén, milyen paraméterek mellett tartható fenn a bérleti viszony.
3. Lakásbiztosítást a bérlő ingóságaira is!
A biztosításról is javasolt egyeztetni. Vannak olyan tulajdonosok, akik csak az ingatlanra kötik meg a biztosítást, az ingóságokra pedig nem. Tehát érdemes áttekinteni, pontosan mire terjed ki a meglévő biztosítás, a bérlő vagy a tulajdonos fizeti annak a díját, pontosan milyen károkra nyújt fedezetet, ezt pedig tanácsos rögzíteni a bérleti szerződésben.
Ha mondjuk a meglévő biztosítás csak az ingatlant “védi”, akkor a bérlőnek érdemes a saját ingóságaira biztosítást kötnie, hogy elkerülje a kellemetlen meglepetéseket baj esetén. Akadnak ma már olyan biztosítási konstrukciók, amelyek asszisztenciaszolgáltatást vagy lakásszerviz-szolgáltatást biztosítanak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha probléma van a lakásban, akkor bizonyos összeghatárig a biztosítás terhére szakemberek oldják meg a lakásban felmerülő problémákat. Így egy csöpögő csap vagy csőtörés esetén a tulajdonosnak sokkal kevesebb teendője lesz a kárelhárítással.
4. Mit tartalmazzon a közös költség?
A bérleti szerződés megkötése során érdemes tisztázni, hogy milyen díjakat hárít át a tulajdonos a bérlőre. A rezsit (víz-,gáz-, villanyszámlák) és a közös költséget hagyományosan a bérlők fizetik, de ha az utóbbi egy része a társasház felújítási alapjába kerül, akkor azt a részt a tulajdonosnak illik megfizetnie, hiszen ez az ingatlan hosszútávú minőségének megőrzését szolgálja, nem pedig az időszakos használattal kapcsolatban felmerült költségeket fedezi.
+1: elkerülni a visszaéléseket!
Lényeges, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a bérlők és a bérbeadók meggyőződjenek, hogy a másik fél valóban az, akinek kiadja magát. A bérlők az ügyfélkapun keresztül évente kétszer ingyenesen le tudják kérni a teljes tulajdoni lapot, amiből kiderül a tulajdonos személye is. Fontos, hogy a bérleti díjat és a kauciót ne adják oda magukat ingatlanközvetítőnek mondó embereknek, hiszen ők hivatalosan nem kezelhetik a tulajdonos pénzét.
Mivel általában egy havi bérleti díjat és egy-két havi kauciót kérnek előre a tulajdonosok a szerződés megkötése során, így ez legalább 300-500 ezer forintos kiadás is lehet. Az akár félmillió forintos összeg nagyon tud fájni a bérlőknek, ha a pénz rossz kezekben köt ki, és ezt soha nem látják viszont. A legnagyobb ingatlanhirdetési portálok ezért nem is engedik megjelenni a csalás-gyanús hirdetéseket, azokat már eleve moderálják.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban ingatlanra és ingóságra is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait és megkötheti az Önnek megfelelőt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Már most több milliárd forintnyi kárt okoztak a heves viharok
Az elmúlt hetekben tapasztalt nagyobb viharokat követően a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) körülbelül 48 órán belül ki is adta gyorsbecslését a hozzájuk beérkezett viharkárok mértékéről. Legutóbb múlt hétfőn jártak el így, akkor azt közölték, hogy már hétfő délelőtt is másfél milliárd forint fölé emelkedett a várható számla. Azóta frissebbel nem is jelentkezett a szövetség, hiszen megszaporodtak a nagyobb viharok Magyarországon. A következő ilyen összesítés várhatóan augusztus elején érkezik – a júliusi adatokkal.
Ugyanis az a biztosítók tapasztalata, hogy
A NAGYOBB NYÁRI VIHAROK UTÁN A TÉNYLEGES KÁROK MÉRTÉKE, ILLETVE A KÁRBEJELENTÉSEK SZÁMA AKÁR HÁROMSZOR-NÉGYSZER MAGASABB IS LEHET AZ ELSŐ NAPOK BECSLÉSÉNÉL.
Az elmúlt egy-két hétvége nagyobb viharainak kifizetései valószínűséggel meghaladják majd az idei május-augusztusi viharszezon első két hónapjának teljes összegét (2,1 milliárd forint) – és ezek az összegek csak a lakásbiztosításokhoz kötődnek, a mezőgazdasági, vagy épp az ipari károk ebben nincsenek is benne.
Nagyobb viharok után mindig megugrik az érdeklődés
Tapasztalataink szerint a nagyobb viharok után mindig van egy kisebb megugrás a biztosítások iránt, ugyanakkor a lakásbiztosítások piacán már nem nagyon lehet számítani jelentősebb bővülésre, hiszen az ingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással, de az érdeklődés ilyenkor valóban megnő – mondta az Indexnek Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője.
Felhívta a figyelmet, hogy aki rendelkezik biztosítással, az is mindig tegyen meg minden óvintézkedést, hogy ne merülhessen fel súlyos gondatlanság: például a nyílászárókat be kell csukni. Van olyan biztosító is, amely külön kiértesíti az ügyfeleit, ha nagyobb vihar várható, hogy tegye meg ezeket a szükséges óvintézkedéseket.
Ha mégis megtörténne a baj, akkor az ügyfelek megteszik a kárbejelentéseket, megbecsülik a kárértéket, a biztosítók pedig ezek alapján elkülönítenek a kárigényekre egy összeget. Lambert Gábor elmondta, hogy általában az alacsonyabb összegű károkat a biztosítók szinte azonnal megtérítik, ha megfelelő bizonyítékokkal – például fényképekkel – küldte be a kárigényét az ügyfél.
A VIHARKÁROKAT EGYÉBKÉNT VALAMENNYI LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁS FEDEZI
a MABISZ tájékoztatása szerint, hiszen mindegyiknek az alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint például a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés és így tovább. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások pedig már havi néhány ezer forintért elérhetőek.
Nem csak a házak, lakások vannak veszélyben, ugyanis a jégverés a gépjárművekben is komoly károkat tud okozni. A kárigényhez ugyanakkor nem elegendő a kötelező biztosítás, a szélvédő betörésekor vagy a karosszéria megrongálódása esetén azok számíthatnak kártérítésre, akik rendelkeznek casco-biztosítással – ami azonban csak minden ötödik-hatodik gépjármű esetében áll fenn.
forrás: index.hu
CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Sokmilliárdos kárszámlát hagyott maga után a hétvégi jégverés
Bár a biztosítótársaságok arra számítanak, hogy az elkövetkező napokban még akár sokszorozódhatnak is a hétvégi viharokhoz köthető kárbejelentések, de már hétfő délelőtt is másfél milliárd fölé emelkedett a várható számla, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A biztosítók tapasztalata szerint a nagyobb nyári viharok után a tényleges károk mértéke, illetve a kárbejelentések száma akár háromszor-négyszer magasabb is lehet az első napok becslésénél. Az elmúlt hétvége gyorsjelentésének adatait is ennek tudatában érdemes kezelni. A társaságok hétfő délelőtt több mint ötezer bejelentésről és a másfél milliárdot meghaladó kárösszegről számoltak be a MABISZ-nak. Ennek az egy hétvégének a kifizetései nagy valószínűséggel meghaladják az idei május-augusztusi viharszezon első két hónapjának teljes összegét (2,1 milliárd forint). Mindez csak a lakásbiztosításokhoz kötődik, ezekben az adatokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.
A szupercellák leginkább Komárom és Baranya megyében, Tatán és Sellyében, valamint Dél-Budapesten (a XXI. kerületben) sújtottak le. A bejelentések közel háromnegyede a jégkárokhoz kötődik. Részben ennek is köszönhető, hogy az ügyfelek által becsült kárösszeg szokatlanul magas, egyes társaságoknál az ötszázezer forintot is meghaladja. (A korábbi években egy átlagos nyári vihar után ez száz-százötvenezer forint között maradt.) Másrészt a társaságok is számolnak azzal, hogy az építőiparban bekövetkezett árrobbanás miatt a korábbiaknál magasabb összegekkel kell kalkulálni.
A hétvégi jégverés a gépjárművekben is komoly károkat okozott. A szélvédő betörése, a karosszéria megrongálódása, idegen tárgy rádőlése, villámárvíz miatti műszaki meghibásodások stb. esetén azok számíthatnak kártérítésre, akik rendelkeznek casco-biztosítással. Ez azonban csak minden ötödik-hatodik gépjármű esetében áll fenn.
A lakásbiztosítások tekintetében lényegesen kedvezőbb, 72-73 százalékos ez az arány. Aki rendelkezik szerződéssel és a hétvégi viharok károsultja, az számíthat arra, hogy a bejelentését követően néhány napon belül megtörténik a kárszemle. A társaságok egyrészt igyekeznek a legsúlyosabban érintett térségekbe átcsoportosítania a munkatársaikat. Másrészt a járványidőszak több mint egy éve alatt felgyorsították digitális fejlesztéseiket és a legtöbb esetben már nemcsak a kárbejelentés, de a kárszemlézés is történhet online módon. A távszemlézés (fotóküldés, videós szemle, stb.) gyorsítja a kárrendezés folyamatát.
A hétvégi viharkárokat valamennyi lakossági vagyonbiztosítás fedezi, hiszen mindegyiknek az alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. (A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.) Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB korábbi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is. Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt és egyszerűsített eljárással rendezik a 100 ezer forint alatti károkat. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.
forrás: mabisz.hu
CLB TIPP: Készüljön fel előre a viharkárokra és kösse meg lakásbiztosítását online kalkulátorunkban mindössze néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Viharszezon: eddig kétmilliárdos a kárkifizetés
A legtöbb kárt a jégeső okozta a múlt hétvégén, de viharkár és felhőszakadás miatt is több ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz. A MABISZ adatgyűjtése szerint most a viharszezon felénél járunk, az eddigi kárkifizetések összege pedig meghaladja a kétmilliárd forintot.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010 óta összesíti a május 1. és augusztus 31. közötti nyári viharszezon adatait. Ezen időszak alatt a lakásbiztosítási szerződések alapján összesen egymillió háromszázezret meghaladó lakossági kárbejelentés érkezett a tagjaihoz, amelyekre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz okozta károkra. Az elmúlt tizenegy év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, akkor ugyanis május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, azután csendesebb évek következtek (3-4 milliárd forint), majd tavaly ismét gyakrabban csengett a kassza (6,6 milliárd forint).
Eddig nyugalmasabb a szezon
A MABISZ adatai szerint idén májusban és júniusban több mint húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a becsült kárösszeg (a már kifizetett pénzek és az elbírálás alatti károkra elkülönített tartalékok) meghaladja a 2,1 milliárd forintot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)
A legtöbb kárt vihar, felhőszakadás, redőny és tető sérülése, beázás, jégverés, villámcsapás, idegen tárgy rádőlése okozta. Mindezt egy átlagos szerződés is fedezi, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Számos bejelentés a fagyasztott élelmiszerek áramszünet miatti megromlása kapcsán érkezett. Erre – a szerződés típusától függően – kiegészítő biztosítás nyújthat fedezetet.
Merre pusztítottak a viharok?
Az elmúlt két hónapban a lakásbiztosítási szerződésekhez köthető legtöbb bejelentés Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Baranya, Bács-Kiskun, Jásznagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett. A városok esetében Budapestről, Törökszentmiklósról, Pécsről, Szolnokból, Nyíregyházáról, Kecskemétről jelentették a legtöbb kárt. Az időjárás okozta károk az elmúlt két hónapban is valószínűleg ennél jóval nagyobbak és földrajzilag is kiterjedtebbek voltak, mivel a több mint négymillió magyarországi lakóingatlannak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig értelemszerűen nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.
Jégverés okozta a legtöbb kárt a múlt hétvégén
A múlt hétvégi vihar után a legtöbb kárbejelentés jégverés miatt érkezett a biztosítókhoz. A Groupama Biztosító arról számolt be, hogy a vihar elsősorban a déli-délnyugati országrészeken pusztított, a biztosító a legtöbb kárbejelentést Baranya, Somogy és Bács-Kiskun megyékből fogadta. A társaság szakemberei az eddigi tapasztalatok alapján arra számítanak, hogy a hétvégi viharok következtében összesen több mint ezer kárbejelentés érkezik, így a károk várható értéke a 100 millió forintot is elérheti majd. Az eddigi bejelentések nagy része, mintegy 80 százaléka jégveréshez kapcsolódik, 9 százalékuk viharkárral, 7 százalékuk felhőszakadással, 4 százalékuk pedig villámlással összefüggésben érkezett. Több nagyértékű, 6 millió forintnál magasabb kárösszegű bejelentés is érkezett. Ezek mindegyike jégverés kár, amit az esetenként tojás nagyságot is meghaladó jégeső okozott az épületek tetejében.
A jégeső több autót is megrongált, a biztosítóhoz már most elkezdtek érkezni a gépjármű kárbejelentések is elsősorban a jégveréssel érintett településekről.
Az Aegon Biztosító összesen mintegy háromezer kárbejelentésre számít a múlt hét végi szélsőséges időjárás miatt, a teljes kárérték pedig elérheti a száznyolcvanmillió forintot. Az Aegon arra figyelmeztet, hogy érdemes felkészülni az érkező hidegfrontra és az azzal járó heves zivatarokra, vagy szupercellákra.
Érdemes fedett és zárt helyen tárolni az értékeket és a járműveket, zárva tartani a házak és lakások ablakait, körültekintően parkolni az autókkal, valamint az elektronikai berendezéseket is érdemes lecsatlakoztatni a hálózatról, ha vihar várható, így elkerülhető a villámok következtében kialakuló túláramok rongáló hatása. Viharos időben különösen fontos, hogy a házi kedvenceinknek is gondoskodjunk védett helyről.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével könnyen összehasonlíthatja az ajánlatokat és megkötheti lakásbiztosítását:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Szinte mindene odalett a tűzben Ónodi Gábornak és családjának
A tűzoltók keltették hétfő hajnalban a Szigligeti Színház művészét, amikor már lángokban állt a család többszintes, budapesti háza. Ónodi Gábor nagymamáját a konyhaablakon menekítették ki, szülei a teraszon várták meg, míg eloltják a lángokat. A házban szinte minden használhatatlanná vált, a kár óriási.
– Hajnali háromkor a tűzoltók keltettek, az ablakon át kiabálták, hogy azonnal hagyjam el a házat, mert tűz van – idézte fel a szörnyű pillanatokat Ónodi Gábor. XI. kerületi családi házuk akkor már hatalmas lángokkal égett, a tűz a földszinti előszobában keletkezett, valószínűleg elektromos hiba okozta a bajt.
A színész alagsori lakásából még időben ki tudott menekülni.
A Szigligeti Színház művésze szüleivel és nagymamájával él a többszintes házban. A nagymamát a konyhaablakon keresztül mentették ki a tűzoltók, miközben szülei egy szinttel feljebb, az erkélyen várták, míg eloltják a kijárati ajtónál pusztító lángokat. A kiérkező mentők füstmérgezés miatt mindhármukat a helyszínen ellátták, az idős asszony oxigént is kapott, jelenleg kórházban ápolják. A család többi tagja most a ház viszonylag épen maradt helyiségeiben él.
– Sajnos az áramellátás megszűnt, mindent újra kell majd vezetékelni. Meleg víz nincs, a hűtőszekrények, fagyasztóládák, használati tárgyak és ruhaneműk mind odalettek. A nyílászárók teljesen tönkrementek, az ajtókból csak az üszkös fa maradt, az ablakok vagy szétrobbantak a hőtől, vagy a tűzoltók voltak kénytelenek betörni a mentés során – részletezte a károkat a színész, akinek családját nagyon megviselték a történtek.
Mivel volt biztosítás a házon, azt remélik, hogy a biztosítási összeg nagyrészt fedezi majd a felújítás költségeit.
forrás: szoljon.hu
CLB TIPP: Az otthont fenyegető, ehhez hasonló veszélyekre mindenképpen javasoljuk lakásbiztosítás kötését, amelyet kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhat és meg is köthet:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Közel kilencezer kárbejelentés érkezett a horvátországi földrengés miatt
Az előzetes gyorsbecsléseket jóval felülmúlja a több mint 8700 kárbejelentés, ami a biztosítókhoz érkezett a tavaly év végi horvátországi földrengés okozta károk miatt. A kár közel 830 millió forint – adták hírül a biztosítók.
A december 28-29-i horvátországi rengések nyomán az év végi gyorsbecslések még csak százmillió forintos károkról szóltak, január első napjaiban azonban már 500 millió forintra ugrott a számla. Végül a tényleges kifizetések és az elkülönített tartalékok összege megközelítette a 830 millió forintot – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Míg január elején háromezer bejelentés kapcsolódott a földrengésekhez, a véglegesnek mondható statisztika szerint a károk száma meghaladja a 8700-at. Ez több mint a horvátországi kárbejelentések száma.
A közölt adatok nem is annyira egy-egy nagyobb hazai időjárási vagy természeti katasztrófa nyomán kifizetett biztosítói összegekhez mérten tűnnek jelentősnek, hanem akkor is, ha összevetjük a horvát biztosítói szövetségnek a MABISZ-hoz eljuttatott összegzésével. Decemberben a Zágrábtól alig 50 kilométerre délre fekvő Petrinját több, köztük a Richter-skála szerint 6,4-es erősségű földrengés is sújtotta, a híradók egy romokban heverő település képeit mutatták. A horvát biztosítók a szövetség becslése szerint tavaly év végéig mintegy 33 millió eurónak megfelelő (mintegy 11,5 milliárd forint) kunát fizettek ki, és 10-13 milliárd forintnyi tartalékot különítettek el a károkra, 7430 bejelentés nyomán. Ehhez januárban további ötmillió eurónyi (1,75 milliárd forint) kifizetés társult.
Kevesen biztosítottak Horvátországban
Az átlagkár tehát jóval magasabb, mint Magyarországon, viszont a képek alapján feltételezett pusztulás mértékéhez képest viszonylag kevesen fordultak a biztosítókhoz. Mindez azért lehet, mert Horvátországban nagyon alacsony, alig harminc százalékos a lakásbiztosítási penetráció, és ezen belül is a szerződések nagyobb része nem fedezi a földrengések okozta károkat. Tavaly ugyan a megelőző évhez képest közel negyven százalékkal nőtt az ilyen típusú lakásbiztosítások száma, de így is alig haladja meg a száznegyvenezret. Idén januárban viszont már több mint 26 ezer új szerződést kötöttek – háromszor annyit, mint a múlt év hasonló időszakában. Déli szomszédunknál egyébként a biztosítók az MSC vagy a Richter skála szerinti 5-ös erősségű, illetve annál nagyobb rengések után térítenek.
Itthon széleskörű a fedezet
Magyarországon többek között a 72-73 százalékos lakásbiztosítottsági arány is hozzájárul ahhoz, hogy a társaságok már az egyszerűbb lakásbiztosításokban is széles körű fedezetet tudjanak vállalni a tűz, valamint az elemi károkra, így a földrengésekre is. (A hazai szerződések úgynevezett többkockázatú biztosítások: egyetlen szerződés keretein belül egyidejűleg többféle káreseményre is fedezetet nyújtanak, így a tűz- és elemi károkra, például robbanás, földrengés, vihar, villám, felhőszakadás stb). Földrengés esetén a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.
Tavaly óta a választék új termékcsoporttal bővült, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással (MFO). Az MNB által megvizsgált és jóváhagyott lakásbiztosításokban minden biztosító azonos alapfedezeteket kínál (amelyek magukban foglalják például a földrengést is,). Így ezek a termékek összehasonlíthatók. Ezt segíti a jegybank weboldalán a közeljövően induló kalkulátor is. A társaságok az árakkal, valamint a kiegészítő fedezetek széles választékával versenyeznek egymással, amelyekkel a biztosítás személyre szabhatóvá válik. A napokban már az ötödik társaság terméke kapta meg az MNB-től a minősítést, és további igénylések várnak elbírálásra.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt megkötheti lakásbiztosítását, hogy felkészüljön az elemi károkra:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Jó hír: földrengési károkra érvényes a lakásbiztosítás
Rossz hír: sok a régi biztosítás, csalódás lehet a kártérítés
Jó hír a tegnapi földrengés esetleges hazai károsultjainak, hogy erre a természeti csapásra a legegyszerűbb lakásbiztosítás alapján is jár kártérítés. Az igényt azonban öt munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónál. Rossz hír viszont: a magyarok 70 százalékának annyira elavult a biztosítása, hogy ha esetleg leégne a háza, újjáépítésre a mai árak alapján szükséges összegnek legfeljebb a felét kaphatná meg kártérítésként – figyelmeztet a tegnapi, Magyarországon is érződött horvátországi természeti csapás kapcsán a CLB biztosítási alkusz.
Sorra érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz a tegnapi – december 29-ei – földrengés során keletkezett hazai károkról, szerencsére azonban nem tömegével és főleg nem nagy eseteket jeleztek a károsultak. A legtöbben betört ablakokról, lepottyant és megrongálódott ingóságokról, ritkábban pedig a lakás falán keletkezett kisebb, nagyobb repedésekről számoltak be – mondta Németh Péter. Annak ellenére, hogy szerencsére nem hallani óriási hazai veszteségekről, a CLB biztosítási alkusz cég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint nem árt sietni a kártérítési igény bejelentésével, hiszen a biztosítók elvárják az ügyfelektől, hogy ezt öt munkanapon belül jelezzék náluk. A szakértő szerint érdemes az ingatlanban keletkezett kárt fényképpel dokumentálni, ugyanis a biztosítók ezt is kérhetik az ügyintézéshez. Természetesen a megrongálódott ingóságokra is fizet a biztosító, az összeg nagysága azonban az ügyféltől függ – jegyzi meg Németh. Pontosabban attól, hogy kinek, mennyire aktuális a biztosítása, vagyis a szerződése időnkénti megújításával követte-e a tulajdonos az értéknövekedést. Egy egyszerű faljavítást, vagy csőrepedést természetesen be fog tudni árazni és annak megfelelő kártérítést fizetni a biztosító, ám ha valakinek most a félmillió forintos tévéje „szállt” el a rengés következtében, de a biztosításában még egy jóval régebbi és lényegesen olcsóbb készülék szerepel, akkor csak az annak megfelelő kisebb összeget fogja kapni kártérítésként – magyarázza Németh.
A ketyegő bomba
A biztosításban való értékkövetésnek azonban a megrongálódott műszaki berendezések pótlásánál jóval fontosabb szerepe is van, hiszen ez határozza meg azt is például, hogy mekkora újjáépítési kártérítést lehet kapni egy nagyobb katasztrófában, tűzben, viharban megrongálódott, netán elpusztult ingatlanra – magyarázza a CLB szakértője. Németh szerint egy ilyen helyzetben a magyarok 70 százaléka nagy bajban lenne, ugyanis, a pár évvel ezelőtti hazai "ingatlanboom" óta szinte senki nem követte a biztosításával az akkor hirtelen megugrott árakat vagyis, nem „aktualizálta” a biztosítási értéket. Ennek következtében például egy régen biztosított, s most leégett ház újraépítésére a jelenlegi árak alapján szükséges összegnek legfeljebb a felét adhatja a biztosító. Csak azért, mert a tulajdonos elfelejtette az új értékhez igazítani a szerződését – magyarázza Németh. Ilyenkor a károsultak a biztosítókat szidják, pedig egyszerűbb lenne 2-3 évente átnézni a szerződésében meghatározott értéket. A CLB kommunikációs igazgatója szerint a megújítás elmulasztása olyan ketyegő bomba, amely egy tragédiát követő kártérítési összeg meghatározásakor robban.
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével könnyen összehasonlíthatja az ajánlatokat és megkötheti lakásbiztosítását:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Ezek a legjobb biztosítók 2020-ban
Idén is átadták a legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtó biztosítóknak járó díjakat. Négy kategóriában a Generalit, egy kategóriában pedig az Európai Utazási Biztosítót (EUB) tartották a legjobbnak az alkuszok.
Idén immár 17. alkalommal ítélte oda a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) a legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtó biztosítóknak járó, szakmai berkekben régóta nagy elismerésnek számító Biztosítási Nagydíjat. A szavazáson résztvevő független alkuszok a különféle értékelő kérdésekre összesen közel húszezer választ adtak, amelyek alapján 2020-ban az alábbi biztosítók bizonyultak a legjobbnak:
- a lakossági, valamint vállalati vagyonbiztosítások, a személybiztosítások, illetve a gépjármű-biztosítás kategóriában a Generali,
- az utasbiztosítás kategóriában az EUB kapta meg az alkuszszövetség első díját.
- A biztosítói összteljesítményt értékelő Biztosításszakmai Nívódíjat ugyancsak a Generali vehette át.
- A díjazottak között kiemelkedő teljesítményt nyújtott az Aegon is: két kategóriában a második, két további kategóriában pedig a harmadik díjat hozta el.
A Biztosítási Nagydíj átadására hagyományos módon, a FBAMSZ által évente megszervezett siófoki Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás keretében kerül sor minden év szeptemberének végén. A koronavírus-járvány miatt a konferencia idén elmaradt, a díjazottaknak ezúttal online ceremónia keretében gratulált a szövetség.
Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) A szövetség 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg 88 teljes jogú, illetve pártoló taggal rendelkezik. E tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével az összes biztosító ajánlatát kiszámolhatja és összehasonlíthatja egy helyen:
Biztosítási kalkulátorok >>
Kárt tett a kertemben a szomszéd átkóborolt állata! Mit tehetek?
Összetaposott virágoskert, megdézsmált veteményeskert vagy gyümölcsfa – előfordulhat, hogy a szomszéd telekről átszökött kutya, tyúk vagy más háziállat kárt okoz a birtokunkon. Mit mond ilyenkor a jog, mikor jár kártérítés?
Mi az elvárás az állattartótól?
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szerint az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
Mit jelent a jó gazda gondossága?
A jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).
Az állattartó kifejezetten gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról és szökésének megakadályozásáról.
Az állat szökésének megakadályozását célozza, ha olyan kerítéssel körbevett ingatlanban tartjuk az állatot, ahonnan nem tud elkóborolni, nem tudja magát kiásni és a szomszédba átszökni.
Természetesen azt is meg kell akadályoznia a gazdának, hogy a kutyája esetleg sétáltatás közben betérjen a szomszéd kertbe.
Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
Kivel szemben léphetek fel, ha a szomszéd kutyája a kertemben kárt tesz?
A Ptk. 6:562. § kifejezetten rendelkezik az állattartás körében okozott kárról és kimondja, hogy aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
Az irányadó bírósági gyakorlat szerint az állat által okozott kárért való felelősség elbírálása során nemcsak a közvetlen felügyelettel, őrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásának, hanem a tartás összes feltételének jelentősége van.
Mivel főszabály szerint minden károkozás jogellenes, ezért ha a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartásával okozati összefüggésben következett be a kára, úgy a károkozás jogellenessége a törvény által vélelmezett, és a károkozás jogellenességének hiányát – amikor a felsorolt kivételes esetekben a károkozás nem minősül jogellenesnek – az arra hivatkozó károkozónak kell bizonyítania.
A károkozás jogellenességét az alábbi négy körülmény zárja ki: a károsult beleegyezése a károkozásba, a jogos védelem, a szükséghelyzet, valamint a jogszabály által megengedett magatartás. Mindez azt jelenti tehát, hogy a kutyánk által okozott kár megtérítése alól csak nagyon szűk körben mentesülhetünk. Nem lesz elegendő hivatkozás azonban, hogy nem láttuk, hogy a kerítésen lyuk van, ahol a kutya kifér, és az sem, hogy azt hittük, a mi kutyánk nagyon rendesen viselkedik és eszébe sem jut, hogy átmenjen a szomszédba.
A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség is terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. Ilyen kármegelőzésnek minősül például, ha az ingatlanunkat kerítéssel vesszük körbe és így biztosítjuk, hogy a szomszéd kutyája a kertbe ne tudjon bejutni.
A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.
Köthető biztosítás a kutya által okozott kár miatt?
Lehetőség van arra, hogy a kutya gazdája felelősségbiztosítást kössön – általában az ingatlanra vonatkozó biztosítás keretében, mint kiegészítő biztosítást, – amely keretében nemcsak a gazdi, hanem az általa tartott állat által okozott kárt, így a szomszéd kertjében okozott kárt is megfizeti a biztosító. Természetesen a biztosító felé ez esetben igazolnunk kell, hogy mindent megtettünk a kár elkerülése érdekében (zárt kertben tartottuk, pórázon sétáltattuk, stb..)
Forrás: lakaskultura.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók lakásbiztosítási ajánlatait kalkulátorunkban és évfordulóval aktualizálja, vagy kösse át:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Sok magyar csak későn kap észbe
Százból 25 magyart ért már olyan káresemény, amikor jól jött volna a meglévőnél kiterjedtebb körű lakásbiztosítás. Bár sokan gondoskodnak otthonuk biztosítási védelméről, jó néhányan nem kezelik tudatosan szerződésüket, és nem követik figyelemmel, hogy pontosan mire is terjed ki a meglévő biztosítási csomagjuk - derül ki egy friss kutatásából.
A magyarok többsége kellő figyelmet fordít arra, hogy biztosítási védelmet alakítson ki az otthonában történő kellemetlen és váratlan helyzetekre a Groupama Biztosító országos, reprezentatív kutatása alapján.
A kutatásban résztvevők közül azonban minden negyedik ember arról számolt be, hogy történt már olyan káresemény, amely miatt úgy gondolták, hogy ha nem volt, érdemes lett volna lakásbiztosítást kötni, vagy ha volt is, szélesebb körű biztosításra lett volna szüksége. A legtöbben egy csőtörés, vagy beázás kapcsán jutottak erre a gondolatra, de sokan említették az üvegtörést, illetve a személyi sérüléssel járó baleset és a betegség kapcsán felmerült orvosi asszisztencia szolgáltatás is többeknek hiányzott már.
A biztosító statisztikái megerősítik ezeket a félelmeket, hiszen a viharkárok mellett a csőtörés, a beázás és az üvegtörés, ugyanúgy, ahogy a csonttörés vagy csontrepedés a leggyakoribb lakásbiztosítási káresetek közé tartoznak, melyekre összességében csak idén már több mint 5 milliárd forint kártérítést fizettek ki ügyfeleknek.
Nem elég csak megkötni
Nagy különbségek mutatkoznak azzal kapcsolatban is, hogy ránéznek-e az egyszer megkötött szerződésre. A válaszokból kiderült, hogy a lakásbiztosítással rendelkezők fele szokta valamilyen rendszerességgel felülvizsgálni a szerződését, harmaduk évente, a többiek viszont ritkábban szánják rá magukat erre a lépésre. Ennél talán még nagyobb probléma, hogy sokan egyáltalán nem tájékozottak a biztosítás részleteivel kapcsolatban: a szerződők negyede ugyanis nem tudja mire is nyújt védelmet a biztosítás.
A kutatásban megkérdezettek 16 százaléka elgondolkodott azon, hogy a járványhelyzet miatt aktualizálja a lakásbiztosítását, de ennek a körnek mindössze 5 százaléka jutott el a tényleges felülvizsgálatig. Az alacsony arány azért is meglepő, mert a kijárási korlátozás alatt minden ötödik ember lakásfelújításba vagy átalakításba kezdett.
Érdemes megfelelő időközönként frissíteni a lakásbiztosítást az élet-és vagyoni helyzethez igazodóan: elhagyni belőle azt, ami felesleges, és belevenni azt, amire valóban szükség van - mondta Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője.
Tavasszal, a karantén idején minden negyedik válaszadó vásárolt értékes elektronikai cikket, jellemzően azért, hogy megfelelő feltételeket biztosítsanak gyermekeiknek a tanulásra, vagy a kikapcsolódásra. Az átalakítások, a beruházások sok esetben növelik az otthonok, az ingóságok értékét, amit érdemes a lakásbiztosítás frissítésével nyomon követni, hogy később ne érjen minket kellemetlen meglepetés - fogalmazott Gönczi Erika, a Groupama Biztosító bankbiztosítási főosztályvezetője.
Forrás: napi.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók lakásbiztosítási ajánlatait kalkulátorunkban és évfordulóval aktualizálja, vagy kösse át:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>