Március 1. és 31. között zajlik a lakásbiztosítási kampány, az ügyfelek válthatnak, meglévő biztosításukat lecserélhetik, függetlenül a szerződés évfordulójától. A lakástulajdonosoknak érdemes figyelemmel követni a biztosítók ajánlatait, ebben nyújtott segítséget a jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója.
Az ügyfelek egy hónapig felbonthatják lakásbiztosítási szerződésüket, hogy kedvezőbb feltételekkel nyithassanak egy újat – mondta Túri Anikó közigazgatási államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös sajtótájékoztatóján. A Világgazdaság beszámolója szerint számos biztosító új, kedvező feltételeket kínál, így az államtitkár azt javasolja, hogy mindenkinek érdemes szétnézni a piacon. Mivel ilyen sok a kedvező ajánlat, annak javasolja meglátogatni a biztosítók oldalait, akik még nem rendelkeznek lakásbiztosítással. Hangsúlyozta azt is: a kormányzat célja megvédeni a családok legfontosabb vagyontárgyát, az otthonukat, hogy az a legnagyobb biztonságban legyen.
A lakásbiztosítási kampány éves szinten is mérhető
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az első lakásbiztosítási kampányban:
- 640 ezer szerződést kötöttek újra,
- amelyek közül több mint 300 ezer ügyfél biztosítóján belül vizsgálta felül szerződését,
- és szintén mintegy 300 ezer pedig új biztosítónál köthette meg szerződését.
Beszámolt arról is, hogy elsődleges céljuk a verseny erősítése volt, és ahogy a számokból látszik, ez sikeres volt – mondta az alelnök, megjegyezve: nem árversenyt szerettek volna, hanem ár-érték javulást, és ez teljesült is. A Minőségi Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) is egyre népszerűbbek, az online értékesítéseknél minden harmadik szerződés ilyen típusú.
A tavalyi évben összesen majdnem 900 ezer szerződést újítottak meg – emelte ki, hozzátéve minden negyedik szerződést felülvizsgáltak az ügyfelek. Mint mondta, ebben a piaci szegmensben legmagasabb a koncentráció, az átlagdíjak pedig 16 százalékkal nőttek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állománynövekedés nem volt kifejezett kampánycél, de a félelmek ellenére a piac nem szűkült, hanem enyhén bővült. A lakott ingatlanok lefedettsége 0,5 százalékponttal 76,42 százalékra nőtt – tette hozzá.
Ezt várják idén a piacon
A jegybank és a szaktárca felmérése szerint jelentős – milliárdos nagyságrendű – erőforrással terveznek a biztosítók az idei kampányra is. Összesen 155 ezer új szerződést várnak, amelyből 17 százalék MFO – jelezte a jegybank alelnöke. A jegybank 2025-ben ismét kommunikációs megjelenésekkel készül, hogy az ügyfelek figyelmét felhívja a biztosítóváltás lehetőségére, kiemelten pedig a kedvező szolgáltatási minőséget szavatoló MFO-kra. Az MNB a biztosítóktól is aktív kommunikációt és tisztességes versenyt vár el. A kampány arra is alkalmas lehet, hogy a hozzávetőlegesen egymillió biztosítatlan háztartás figyelmét ráirányítsa a lakásbiztosítás fontosságára – mondta Kandrács Csaba. A megbeszélésen elhangzott, hogy a márciusi lakásbiztosítási átszerződési időszakra a biztosítók és az MNB is készül, többek között kommunikációval. A lakásbiztosítások esetében cél a verseny további élénkítése. Az új Etikus 2.0 szabályozócsomag a teljes biztosítási piacon olyan termékfejlesztési hullámot indíthat el, amely jelentősen javítja a biztosítások ár-érték arányát.
forrás: magyarnemzet.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
A jó biztosítás a védettségnek csupán egyik feltétele. Ahogy lakásunk esetében, a nyaralóknál is fontos, hogy mi is megtegyük a szükséges óvintézkedéseket a téli hónapok előtt. Azt talán már mindenki tudja, hogy az üresen hagyott ingatlanokban el kell zárni a víz- és gázvezetékeket, illetve ajánlott lekapcsolni az áramot. Éjszaka, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken, egy-egy vezeték megrepedése százezres tételű kiadást is okozhat. Fontos, hogy ezekre odafigyeljünk, hiszen, ha gondatlanul járunk el, akkor minket terhel a felelősség és a helyreállítás költsége is.
5 tipp a betörések megelőzésére
- Ajtókra, alacsonyabban fekvő ablakokra szereljük biztonsági rácsot!
- Alkalmazzunk riasztóberendezéseket!
- Szereljünk fel mozgásérzékelő lámpákat, amelyek elbizonytalaníthatják a betörőket!
- Zárjuk be a kerti szerszámokat és bútorokat!
- Ritkítsuk meg a növényzetet!
5 tipp a kármegelőzésre
- Áramtalanítsuk az épületet!
- Zárjuk el a vizet és a gázt!
- Ha aknában vagy nem szigetelt helyiségben van a vízóra, akkor lehetőség szerint valamilyen hőszigetelő anyaggal burkoljuk, csomagoljuk be.
- Gondoskodjunk a vízelvezető csatornák (eresz, árok) tisztaságáról, akadálymentesítéséről!
- A hó komoly gondokat okozhat, ellenőrizzük a tetőt, a héjazatot, hogy elkerüljük a beázást!
Sok múlik a gondosságunkon a betörések megakadályozásában is, mert a jó állapotban lévő, nem állandóan lakott épületek és kint hagyott tárgyak vonzzák a betörőket. Fontos észben tartanunk azt is, hogy függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanról van szó, a kárbejelentési kötelezettség határideje kettő nap. A nyaralókat viszont ennél ritkábban látogatják, ezért érdemes – különösen télen – a környéken állandóan lakó szomszédokkal együttműködni, hogy nézzenek rá a nyaralóra legalább kétnaponta, illetve a nagyobb viharokat, esőzéseket követően.
Forrás: Biztosítási Szemle
Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)
Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle
Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az
Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény
hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan
megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik
biztosítónál.
Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények
módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy
az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi
biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.
A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító)
magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-,
utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.
A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új
szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás
megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott
biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.
Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők
helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény
értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza,
amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a
visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély
visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik
biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult
befogadni.
E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az
Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket,
a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy
másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.
Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe,
addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel
köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek,
akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a
törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és
kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a
figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfbszerződéssel
rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító,
mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a
bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.
Forrás: MABISZ
Egyre gyűlnek a káresetek és a csalódott emberek
Egyelőre egyetlen fillér kártérítés sem érkezett a csőd előtt álló Astra biztosítótól, de még a kártalanítási alapok sem nyíltak meg a magyar ügyfelek számára. Azt sem tudni, hogy a romániai káralap felveszi-e a kapcsolatot a magyarokkal, miközben egyre csak gyűlnek a kártérítéses ügyek és a kétségbeesett ügyfelek. Csaknem háromezer olyan autó vár javításra, amelyet Astrás ügyfél tört össze. A rossz hír az, hogy ugyanez a helyzet az itt kötött lakásbiztosításokkal is: az Astrás felelősségbiztosítás már semmire nem jó.
Annak ellenére, hogy egyre többen kérik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felajánlott segítségét a „bezárt” Astra biztosító kártérítési eljárásához, egyelőre senki nem tudja, fizet-e valaha is a magyar ügyfeleknek a romániai cég, a MABISZ által kezelt kártalanítási alap vagy a román garancia alap (FGA). Csak az a biztos, hogy meg kell várni, amíg a „kinti” bíróság elrendeli a biztosító elleni csődeljárást és a felszámolást, mert csak ezt követően kezdődhetnek kifizetések. Azt viszont végképp nem tudni, hogy a magyar káreseményeket hányadik helyre rangsorolják majd a kifizetésre várók kígyózó sorában. Félő, hogy előbb a romániai károsultak kapják meg a pénzüket, s a magyarok csak a legvégén.
Miközben telik az idő, egyre több a csalódott ügyfél, s a kárrendezésre váró ügy – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Csak a sérült járművekből mostanra legalább háromezer gyűlt fel úgy, hogy addig nem javítják meg, amíg nincs garancia arra, hogy valahonnan kifizetik a költségeket. Ha más nem, akkor maga a tulajdonos, ha van cascója, akkor azon keresztül, ha nincs, akkor készpénzért. Németh a CLB-s ügyfelek visszajelzésére alapozva állítja, egyre többen félnek, hogy Astrás autóval ütköznek, ezért azt tanácsolja, most az is kössön cascót, aki ezt korábbam csak pénzkidobásnak gondolta.
A szakember azonban az Astra biztosítóval kapcsolatban felhívja a figyelmet arra is, hogy ugyanez a helyzet az ott kötött lakás- és felelősségbiztosítással kapcsolatban is. Bárki, bárkinek, bárhol okoz kárt, az Astra már senki helyett és semmiért sem fizet. Ebben a helyzetben a szakma is tehetetlen, mert ilyen még nem volt Magyarországon – ismeri el Németh. Miközben a MABISZ segítő szándéka megkérdőjelezhetetlen, egyelőre a szövetség sem tud érdemben intézkedni. Egyelőre még azt sem tudni – véli –, hogy érkezik-e valamikor akár csak hivatalos visszajelzés Romániából a magyarok ügyintézési kezdeményezésére. A szakértő szerint csak egyetlen jó megoldás létezik: minél előbb elhagyni az Astra biztosítót és új biztosítást kötni más társaságnál. Ugyanis a károkozó autósokat a károsultak akár később be is perelhetik, amennyiben a kártérítés elmarad, hiába van érvényes és befizetett Astra felelősségbiztosítása.
A hiányzó díjakat még be kell fizetni
Többszázezer ügyfelet és még ennél is több szerződést hagyhat maga után Magyarországon a romániai Astra biztosító, amennyiben a napokban kezdődött csődeljárás végén „bezárják” a céget. A még hiányzó díjakat mégis be kell fizetni, mert baleset, vagy egyéb káresemény után csak így jár kártérítés. Kgfb évfordulón pedig érdemes biztosítót váltani – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Százezrek érintettek a napokban nyilvánosságra került hír kapcsán: visszavonták a romániai Astra biztosító működési engedélyét. Annak ellenére, hogy a céghazai képviselete közölte, a károsultakat két irányból is – a romániai állami garancia alapból és a magyarországi kártérítési alapból (KALAP) – ki tudják fizetni, egyes szerződések esetében nem árt más biztosító után is nézni – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs vezetője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kgfb-s ügyfelek csak a szerződésük fordulóján válthatnak szolgáltatót. Azok viszont, akiknek nincs díjhátralékuk, egy esetleges baleset kapcsán változatlanul számíthatnak kártérítésre, az ügyfélszolgálat és a kárrendezés ugyanis továbbra is működik – hivatkozik az Astra hivatalos tájékoztatására Németh.
A casco, a lakás- és a vagyonbiztosításokat szintén az évfordulókon, a szerződésre érvényes feltételek szerint lehet felmondani az Astránál. Vagyonbiztosításra azonban, aki megteheti, párhuzamosan másik céggel is szerződhet. Korábban erre a duplikálásra nem volt lehetőség, de a tavaly életbe lépett új Ptk. azonban már megengedi ezt a formát. Kárrendezéskor azonban ez nem jelent majd dupla kifizetés, hiszen a biztosítás továbbra sem szolgálhat vagyonosodást és változatlanul csak a kár utáni helyreállítás lehet a cél. Abban az esetben, ha a károsultak mindkét biztosítónak jelentik az esetet, a társaságoknak joguk van a részarányos, vagy részvállalásos kártérítésre – tájékoztat a szakértő. Ez azt jelenti, hogy a kárösszeget az adott biztosítók megoszthatják egymás között. Igaz, ez a megoldás kétszeres díj befizetését feltételezi, ám ebben az esetben csak így lehetnek biztosabb fedezetben az Astra-ügyfelek vagyontárgyai.
A szakértő szerint az érintetteknek mostantól érdemes minden eddiginél jobban figyelni az Astrával kapcsolatos híreket, elsősorban az MNB hivatalos közleményeit, mert napról, napra változhat az ügyintézéssel kapcsolatos tudnivaló.