A viharok országa leszünk?

Ma már a riasztások legalább 15-20 százalékát azok az esetek teszik ki, amikor a tűzoltóságtól a rendkívüli időjárás okozta veszélyhelyzetek elhárítását várják – válaszolta a Népszabadság kérdésére Hajdu Márton, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának helyettes szóvivője.

A katasztrófavédelem tűzvédelmi egységei évente átlagosan 65-70 ezer alkalommal vonulnak ki, s tavaly tízezernél többször a viharos szél, a szokatlanul nagy mennyiségű csapadék, illetve a villámcsapás miatt keletkezett károk felszámolása volt a feladatuk. Csak az elmúlt nem egészen két hétben 1500-szor avatkoztak be.

Az összes vonuláson belül ­egyre nagyobb arányt képvisel a műszaki mentés, s az utóbbi néhány évben már többször hívták a tűzoltókat közúti baleset, illetve valamilyen szélsőséges időjárási helyzet, mint tűz miatt. Különösen sok feladatot adott a 2010-es év, amikor minden olyan természeti csapás bekövetkezett, amivel csak reálisan számolni lehet az országban.

A nyár egyébként az utóbbi pár évben egyre több feladatot ad: tavaly három hónap alatt több mint hat és fél ezerszer, az idén eddig körülbelül négyezerszer kellett kivonulniuk a tűzoltóknak a rendkívüli időjárás okán. Az esetek hatvan százalékában kidőlt fa, 25-30 százalékban épületekben és más létesítményekben – például villamos felsővezetékekben – keletkezett károk miatt kértek segítséget. A többi beavatkozásra általában vízkároknál volt szükség.

400-500 bejelentés

Egy-egy hirtelen lefolyású, heves vihar esetén akár négy-ötszáz bejelentés is érkezik, ráadásul igen rövid idő, néhány óra alatt, s általában csak egy kisebb területről. Hajdu Márton ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a beavatkozások száma országos átlagban napi száz körül alakul, ezért rendkívüli időjárási helyzet esetén önmagában nehézséget okozhat a lakossági bejelentések fogadása és értékelése.

A rendkívüli időjárási helyzetek kialakulását nem lehet megelőzni, a kockázatok mérséklésére ugyanakkor van mód. Hajdu Márton elmondta, hogy a katasztrófavédelem több mint 2500 településen felmérte a belterületi vízelvezető árkok állapotát, s 2800 javaslatot tett valamilyen intézkedésre, például az árkok tisztítására vagy mélyítésére.

Ezzel legalább azt elkerülhetik, hogy egy felhőszakadás után egész falvak kerüljenek víz alá. Ütemterv készült emellett a fák, fasorok ellenőrzésére, és ez a munka várhatóan augusztus végéig befejeződhet. Különös figyelmet fordítanak a sport- és tömegrendezvényeknek helyet adó területekre, játszóterekre, oktatási és más közintézményekre, a temetők területén lévő, illetve a forgalmasabb utak és vasutak mentén található fák állapotára.

Hárommilliárd rendkívüli károkra

A viharok és a természeti csapások országává válhatunk – erre figyelmeztetnek a biztosítók adatai. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. marketing- és kommunikációs vezetője a lap kérdésére hangsúlyozta: pár éve egymilliárd körüli, tavaly viszont már hárommilliárdot meghaladó összeget fizettek ki a rendkívüli időjárás okozta károk miatt. Az eddigi információk alapján pedig úgy tűnik, hogy még több kárbejelentésre kell számítani.

Érzékelhető, hogy nő az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt, és ebben valószínűleg szerepe van az éghajlatváltozásnak is – véli Németh Péter. A lakóingatlanoknak azonban még csak alig több mint felére kötöttek biztosítást, és a szakértő szerint korántsem bizonyos, hogy mindenki a legjobb konstrukcióval rendelkezik. A cégek egyébként reagáltak a kockázatok növekedésére, s új biztosítás esetén moratóriumot vezettek be: ilyenkor akár harminc napig sem fizetnek. Ezzel a visszaéléseket szeretnék elkerülni, mert korábban többször előfordult, hogy a károsultak a baj bekövetkezése után próbáltak szerződést kötni.

Mi számít viharnak?

A társaságok ugyanakkor pontosították, mi számít viharnak, és megesik, hogy csak a száz kilométer/órát meghaladó szélsebesség esetén fizetnek. Németh Péter szerint érdemes arra is figyelni, hogy a jégkárokat, ha azok az épület homlokzatában következnek be, nem feltétlenül fogják megtéríteni.

Víz esetén hasonló lehet a helyzet: ha a felszínen folyik, lesz kártérítés, de amikor a talajból tör fel, nem. Van már olyan társaság is, amely a másodlagos villámkár kifizetését köti feltételekhez: túlfeszültség elleni védelmet követel. Ha ilyen nincs, és egy feszültséglökés hatására tönkremegy valamilyen drága háztartási készülék, az érintett futhat a pénze után.

Forrás: msn.mainap.hu

Olcsóbbá válhatnak a lakásbiztosítások

Érdemes készülni 2012-re!

Az UNIQA Biztosító Zrt., a Magyar Passzívház Szövetség, (MAPASZ) valamint a MAPASZ tagjai a mai napon jelentették be, hogy 2011. szeptember elején megalakították a Zöld Otthon Együttműködést, amelynek célja a környezettudatos, modern, energiatakarékos otthonok elterjedése és népszerűsítése a magyar lakosság körében.

A Zöld Otthon Együttműködés tagjai azt vállalják, hogy olyan „zöld” termékeket, innovatív szolgáltatásokat kínálnak termékpalettáikon, amelyek összhangban vannak az együttműködés fő célkitűzéseivel, illetve segítik azok széles körű elterjesztését. Ennek jegyében az UNIQA Biztosító, a Zöld Otthon Együttműködés keretein belül ez év szeptemberében egy új – a környezettudatos otthonkialakítás igényeinek megfelelő – lakásbiztosítási terméket vezet be „Otthon és környezet” néven.

Az Otthon és környezet lakásbiztosítás megnyugtató biztosítási megoldást nyújt azoknak is, akik környezettudatosan, megújuló energiát felhasználó berendezésekkel tették korszerűvé otthonukat. Az Otthon és környezet „Öko” csomagja ugyanis védelmet nyújt az olyan értékes berendezésekre is, mint a napelemek, napkollektorok, illetve a szabadban tárolt vagyontárgyak, például a kerti bútorok.

Az új lakásbiztosítási konstrukció abból a szempontból is különleges, hogy 15 ezer forint értékhatárig hozzájárul a jövő év elejétől kötelezően bevezetésre kerülő Lakás Zöldkártya, azaz ingatlan energetikai tanúsítvány megszerzéséhez.

Egy, 2012 januárjától életbe lépő rendelet szerint ugyanis, minden értékesítésre, hosszú távú bérbeadásra, vagy átírásra kerülő ingatlannak kötelezően rendelkezni kell ezzel a tanúsítvánnyal, amely átfogó tájékoztatást ad az épület energiahatékonyságáról, és ennél fogva az ingatlan tényleges forgalmi értékét is befolyásolhatja.

„ Fontosnak tartjuk, mint az innovációban mindig élenjáró biztosító, hogy a piaci igények szélesedésével mi is ahhoz igazítsuk termékstruktúránkat, így jött létre az új Otthon és környezet névre keresztelt lakásbiztosítás. Azoknak a családoknak, akik már megtették a kellő korszerűsítést ingatlanukon környezetünk megóvása érdekében, most Öko termék csomagunkkal biztosítási megoldást kínálunk. A nagy értékkel bíró berendezések védelmet érdemelnek, mint ahogyan környezetünk és bolygónk is.” –Kurtisz Krisztián, az UNIQA Biztosító nem-élet biztosítás főigazgatója.

Az új termék bevezetésével egy időben, az UNIQA – a MAPASZ és tagjainak szakmai támogatásával – az energiatakarékos otthon koncepcióját, összetevőit bemutató és népszerűsítő, közérdekű microsite-ot is elindított. A www.otthoneskornyezet.hu oldal fő vonzereje egy 3D-ben modellezett forgatható passzívház.

Az UNIQA és partnerei azt is célul tűzték ki, hogy az oldalon keresztül megismertessék az érdeklődőket a passzív-, illetve energiatakarékos házak legfőbb jellemzőivel, bemutassák a lakóingatlanok legfőbb energiatakarékossági pontjait, illetve friss információkat nyújtsanak a témára vonatkozó uniós célokról és irányelvekről. A látogatók arról is képet kaphatnak, hogy energiatakarékossági szempontból milyen az itthoni ingatlanállomány állapota és, hogy a jövőre bevezetésre kerülő ingatlan zöldkártyarendszer hogyan befolyásolja majd a hazai ingatlanok értékét. Az oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők a témához kapcsolódó finanszírozási, forrásbevonási lehetőségekről, illetve a szabályozási aktualitásokról is, ami segítheti a korszerű otthonok hazai elterjedését.

„A Magyar Passzívház Szövetség örömmel csatlakozott az UNIQA zöld lakásbiztosításának kampányához, mert megfelelő felületet biztosítanak arra, hogy kellő információkat juttassuk el azoknak az ingatlan tulajdonosok részére, akik a hosszú távú célokat előtérbe helyezve, ilyen mélységekben gondolkodnak egy lakáskorszerűsítés során. A MAPASZ és tagjai sok évi szakmai tudásuk által létrehozott innovatív termékeik, szolgáltatásaik mellett az UNIQA Otthon és környezet lakásbiztosítása megfelelő folytatása a környezettudatosság és a passzívházak elterjedésének. Előremutatónak tartjuk, hogy egy biztosító társaság is gondol termékei kialakításakor a környezettudatosságra és a környezetbarát ügyfelekre, akik ténylegesen tesznek vagy már tettek is bolygónk védelméért.” – Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetségének elnöke.

Az weboldal azt is szemléletesen bemutatja, hogy milyen veszélyeknek van kitéve otthonunk, és melyek a leggyakoribb és legnagyobb kárt okozó események. A bemutatók mellett az érdeklődők tippeket és hasznos tanácsokat kapnak arról, hogy mit kell, és mit lehet tenni például egy vihar vagy betöréses lopás okozta károk megelőzésére.

Az UNIQA és a MAPASZ mellett, a Zöld Otthon Együttműködés tagjai: az Ablakcentrum Kft., a Bachl Hőszigetelő Kft, a Bauland, a MAXOMIN Magyarország, a Nilan Légtechnika Kft., és a Weishaupt Hőtechnikai Kft.

Forrás: MAPASZ

A betörők nem mennek szabadságra

A besurranó tolvajoknak is kedvez az augusztus végi kánikula, ugyanis az „üzemkészen”, de hét közben lakatlanul hagyott nyaralók kedvelt célpontjai a bűnözőknek – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. A hétvégi házak biztosítását egyébként még a lakásokénál is ritkábban frissítik az emberek, ezért a betörés után a kártérítési összeg lehet a következő hidegzuhany, mert egy különösen nagy értékeket esetleg nem térít meg a biztosító. A legtöbb szolgáltató ugyanis úgy tartja, nem életszerű vagyonokat érő tárgyakat tartani a nyaralókban, hacsak nem tudja a károsult igazolni, hogy életvitelszerűen használja az ingatlant.
 
Bármilyen furcsán hangzik is, a nyárvégi, elhúzódó kánikula a betörőknek is kedvez – állítja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. A cég szakértőinek tapasztalata szerint ugyanis az ilyenkor még nyári üzemmódban hagyott, étellel, itallal, értékes műszaki berendezésekkel is „feltankolt”, de hét közben már gyakran lakatlan épületek könnyű prédái a betörőknek. Különösen akkor, ha a kertben is a „visszajövünk még” szándék szerint elől hagyott, sőt akár a ház falának támasztott létra, a könnyen nyitható szerszámos bódéban pedig számos olyan eszköz marad, amely jelentősen megkönnyíti a besurranók dolgát. A nyárvégi időszakban egyébként jóval védtelenebbek a házak, mint tavasszal, amikor még a téliesített állapot – nagyjából üres, gondosan lezárt ház – jelent valamelyest biztonságot a betörések ellen.
Németh szerint ráadásul általános tapasztalat, hogy a nyaralók biztosításával még kevesebbet foglalkoznak a tulajdonosai, mint a lakóingatlanokéval, ezért egy esetleges betörés után újabb hidegzuhany lehet, hogy a reméltnél jóval kevesebb a kártérítési összeg. Ugyanis, a kiugróan értékes berendezésekért, például egy többszázezer forintos TV-ért, vagy egyéb, vagyonokat érő berendezési tárgyakért, műtárgyakért, festményekért, ékszerekért nem fizet a kockázatviselő, mert egyszerűen nem tartja életszerűnek hétvégi házban a túlságosan értékes holmik használatát, tárolását. Ahhoz, hogy a szolgáltató mégis megtérítse a kárt, az ügyfélnek igazolnia kell, hogy életvitelszerűen használta a házat, vagyis, hogy gyakorlatilag ott él, s így állandóan lakott az épület. Néhány társaság azonban a nyaralókra egy bizonyos, maga által meghatározott értéken felül nem vállal kockázatot, nem szerződik túl nagy értékre.
De meglepetés érheti azokat is, akiktől nem extra értékes, hanem „csak” átlagos tárgyakat vittek el, mert kiderülhet, hogy régi a biztosításuk, s az évekkel ezelőtti érték mélyen alatta van az aktuálisnak. Németh szerint a nyaralókra szóló szerződéseket még a lakóingatlanokénál is ritkábban frissítik az ügyfelek, így a szerződésben foglalt értékek gyakran nem tükrözik a valóságot. Márpedig ez esetben a biztosító például egy korszerű, márkás fűnyíró helyett csak a régi, pár ezer forintos gép árát téríti meg, egyszerűen azért, mert annak az értéke szerepel a szerződésben.
A CLB szakértője felhívja azoknak a figyelmét, akiknek nem önálló nyaralójuk, hanem társasházi hétvégi lakásuk van, hogy az épületre szóló közös biztosítás mellett a lakásban található ingóságokra, vagyontárgyakra külön is lehet – sőt ajánlott – biztosítást kötni.
Tapasztalatok szerint azonban sok pihenőingatlant még mindig egyáltalán nem biztosítanak a tulajdonosok, a havi 2-3 ezer forint helyett inkább ősztől kora nyárig izgulnak, hogy feltöri-e valaki az elhagyatott házat, s ha igen, mekkora kárt okoz.