Vedd komolyan a villámvédelmet!

Amikor a híradásokban villámcsapás következtében leégett házakról hallunk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy velünk ez úgysem történhet meg. Pedig igenis megtörténhet, és a hatékony védekezéshez bizony kevés, ha kihúzzuk a tévét, amikor vihar közeleg.

A villámcsapás nem válogat: ha a tetőszerkezetet éri, tüzet vagy akár robbanást  okozhat, de még abban az esetben is, ha „csupán” az ingatlan elektromos hálózatába jut, teljesen tönkreteheti a vezetékeket, illetve a rendszerbe csatlakoztatott elektronikai és háztartási berendezéseket.  

„Ingyen” védelem

„A legkézenfekvőbb ingyenes védekezési forma, ha vihar idején minden elektronikai berendezést egész egyszerűen kihúzunk” – tanácsolta Bodnár Csaba villanyszerelő. A szakember figyelmeztetett arra is, hogy nem elég csupán a konnektorból kihúzni a berendezéseket, de a tévéantennák csatlakozóiról és a telefon-, illetve internetkábelekről sem szabad ilyenkor megfeledkeznünk.

A vihar ideje alatt zárjuk be az ablakokat és az ajtókat, lehetőleg szüntessünk meg mindenféle huzatot! A fürdést, mosogatást mellőzük, mivel a villám akár az épület fém vízcsőrendszerébe is belevághat, és ezen keresztül áramütést kaphatunk.

Ha mindezeket az óvintézkedéseket megtesszük, akkor sem vagyunk azonban tökéletes biztonságban. 80-90 százalékos védelmet – 100 százalékos ugyanis nincs – villámvédelmi eszközök alkalmazásával érhetünk el.

Nem elég a villámhárító

A villámhárító ma már önmagában véve nem elég, sőt akadnak szakemberek, akik kifejezetten nem javasolják a felszerelését, mondván, hogy az nem „hárítja”, hanem éppen hogy vonzza a villámokat. Ez részben igaz, hiszen a villámhárító pontosan arra való, hogy felfogja és a földbe vezesse a villámot, ami ennek hiányában például a tetőszerkezetbe vagy annak kiálló fémrészeibe – antenna, fém kémény – csapna.

„A hatékony villámvédelem több lépcsőből áll. A külső védelmet a villámhárító biztosítja, melyből azonban a levezetett áram egy része bejuthat az elektromos hálózatba, olyan túlfeszültséget okozva, amit az érzékeny elektronikai berendezések nem viselnek el, így azokat tönkreteheti, de akár zárlatot, tüzet is okozhat. Ennek megelőzésére szükség van belső villámvédelemre, illetve többlépcsős, túlfeszültség elleni védelemre is” – magyarázta Papp István, a Villámvédelem Kft. vezetője.

A szakember tájékoztatása szerint a „minimális”, de már hatékonynak tekinthető villámvédelmi rendszer egy megfelelően elhelyezett és földelt villámhárítóból, valamint egy speciális készülékből áll, melyet a villanyóra szekrényében, a méretlen oldalon helyeznek el. Egy ilyen rendszer kiépítésének költsége egy átlagos családi házban három-ötszázezer forint. Az ennél összetettebb és még nagyobb biztonságot nyújtó komplett  háromlépcsős villámvédelem a nagy értékű elektronikai berendezések finomvédelmét is magában foglalja. Ez utóbbi nyilvánvalóan többe is kerül: öt-nyolcszázezer forint közötti összegért szereltethető be.

Biztosítás

Villámkárok esetére biztosítást is köthetünk: ez a legtöbb biztosító lakásbiztosítási alapcsomagjában eleve benne foglaltatik. A biztosítás rendszerint kiterjed a villámcsapás elsődleges és másodlagos hatásaira, azaz a közvetlen pusztításra (pl. tűzeset, robbanás) és a túlfeszültség okozta károkra.  A biztosító ugyanakkor villámvédelmi rendszer alkalmazását írhatja elő, melynek hiányában vagy nem megfelelő karbantartása esetén nem téríti meg a keletkezett károkat.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által publikált adatok szerint hazánkban évről évre növekszik az elemi károk száma, ezen belül is a viharkárok és a villámcsapás okozta károk vezetnek.  A Generali Providencia Biztosító Zrt. friss közleménye szerint csak a június eleji zivatarok nyomán 3051 kárbejelentést kaptak, ebből a legtöbb kárt (1499 bejelentés) villámcsapások okozták, a becsült kárösszeg több mint 167 millió forint. Az idei évben összesen eddig 10 273 viharkár-bejelentés érkezett a biztosítótársasághoz,  közülük 2998 villámcsapás okozta károkról szólt.

Forrás: NLcafe.hu

Miért kell egy társasháznak biztosítás, és mire köthető?

Minden lakóközösség életében adódhatnak nem várt események, melyek akár milliós nagyságrendű károkat is okozhatnak. Ezt minden esetben meg kell téríteni, a kérdés csak az, hogy kinek. Ha egy társasháznak nincsen biztosítása, akkor a bekövetkezett kárt a lakóknak közösen kell megtéríteniük.

Ha közös épületszerkezetet érint a kár, akkor a közös képviselő tesz kárbejelentést és eljár a biztosító felé. Ha egy lakást, egy lakót ér kár, akkor viszont a lakó tesz kárbejelentést, s természetesen ő kapja meg a biztosítási összeget. Lakásvásárláskor érdemes a társasházról megtudni, hogy van-e biztosítása, és az mire terjed ki. Egy alapbiztosítás több mint 20 féle biztosítási eseményt tartalmaz, amihez még kiegészítő biztosítások is köthetők.

Forrás: ingatlanmagazin.com

Ezt tudja egy "fapados" lakásbiztosítás

A biztosítók "fapados" biztosításaira mutatkozik leginkább igény az ingatlantulajdonosok körében, a szolgáltatók által kínált "assistance" lehetőségek viszont nem elégítik ki teljeskörűen az ügyfelek megváltozott igényeit - derül ki egy lakásbiztosítási piackutatásból.

Nyolcszáz lakásbiztosítással rendelkező ügyfél bevonásával végzett kutatást az IFUA Horváth & Partners a magyar és nyugat-európai lakásbiztosítási piac termékkínálatának feltérképezéséhez. A kutatás eredményei felhívják a lakásbiztosítási piac szereplőinek figyelmét arra, hogy a gazdasági válság hatásaként számos területen megváltoztak az ügyféligények. A felmérés szerint főként a "fapados" biztosításokat keresik a lakástulajdonosok, amelyek az alapkockázatokra terjednek ki, amilyenek a tűzesetből, elemi csapásokból illetve az ingatlanba való betörésből adódó károk.

"Az elmúlt évek gazdasági körülményei komoly kihívásokat, de akár új lehetőségeket adhatnak a biztosítási társaságoknak." - mondta Huba Eörs, a kutatást készítő társaság ügyvezető partnere. "Jelen kutatás is azt mutatja, hogy változnak a biztosító cégek szolgáltatásaival szemben támasztott elvárások, ezért a társaságok nyitottságára és rugalmasságára van szükség ahhoz, hogy a megváltozott ügyféligények mellett pozitív eredményeket érjenek el a jövőben."

A kiegészítő fedezetek terén ugrásszerűen nőtt a kínálat az elmúlt években, ezen a területen a legerősebb a verseny a piaci szereplők között. Így már köthető külön fedezet a kerti bútorokra, értékes kerti növényekre, vagy éppen az otthon tartott sportfelszerelésre, a kertünkbe beparkoló vendégek autójára, vagy a lakáshasználók felelősségéből mások értékeiben bekövetkező károkra is (például ha labdázó gyermekünk kilövi a szomszéd ablakait, vagy kutyánk feltúrja a veteményét).

Ugyanakkor az ezek iránti kereslet messze nem bővült olyan ütemben, mint a kínálat. A kutatásban szereplő 28 kiegészítő biztosítás teljesen eltérő keresletet mutatott. Van olyan, mint például a sportfelszerelés biztosítása, amelyet több biztosító társaság is szerepeltet a kínálatában, ugyanakkor az ügyfelek irányából szinte egyáltalán nem mutatkozik rá érdeklődés. A kiegészítő fedezeteket illetően a kutatás számos olyat is vizsgált, amely a magyar piacon még nem bevezetett, azonban így is megállapítható, hogy az ügyfelek igénye jól meghatározható csoportokba rendezi ezeket a kiegészítőket. "A kirajzolódó ügyféligény térkép sokkal inkább a telefontársaságok tarifacsomag rendszeréhez hasonló termékek felé mutat" - állítja Huba Eörs. "A ma elterjedt, bonyolultabb, karácsonyfaszerűen mindent tartalmazó, és hosszú listákon való válogatással kialakuló szerződéseket inkább a különböző méretű, fantázianévvel ellátott és standardizált csomagok váltják fel. Más és más fedezeteket fog tartalmazni a kockázatokra érzékeny, lakásukat és javaikat fokozottan féltő emberek, a kényelmetlenségre érzékeny, szolgáltatás-orientált fogyasztók és a biztosítást elsősorban rezsiköltségként felfogók számára kínált csomag."

A felmérés különösen érdekes pontja, hogy a biztosítók által nyújtott assistance szolgáltatások és az ezen a téren megjelenő ügyféligények között lényegi különbség vehető észre. Míg a biztosítók nagy erőt áldoznak arra, hogy kár esetén azonnal rendelkezésre álló mesteremberek hálózatát építsék ki és felügyeljék, beépítve ezeket a biztosításokba, addig az ügyfelek oldaláról erre sokkal szerényebb igény mutatkozik. "Egy jó mester telefonszáma kincset ér hazánkban, ugyanakkor úgy tűnik, hogy az ügyfelek nem elsősorban a szakemberek 'becserkészésének' nehézségei alól szeretnének mentesülni." - magyarázza Huba Eörs.

Ugyancsak elgondolkodtató, és messzebb vezető megállapítása a kutatásnak, hogy a katasztrófakárok rendezésével kapcsolatban több más közép-kelet európai országhoz hasonló módon gondolkodunk: a katasztrófakárok állami forrásokból való rendezésének szükségessége 27%-os társadalmi támogatottságot kapott a lakásbiztosítással rendelkezők körében. Azaz, a megkérdezettek közel harmada inkább az állami költségvetésben, semmint a kockázatközösségben gondolja teríteni a katasztrófák költségeit. Ez azonban téves irányba viszi a szemléletet; hajlamosak az emberek a közvetett károkat lebecsülni, és megspórolni a biztosítást. Romániában például éppen ezért tették kötelezővé a lakóingatlanok biztosítását, hogy az állam így mérsékelje a katasztrófák esetén fizetendő összeget. "Egy összeomlott ház szerkezetkészre való felújításában lehet szerepe az államnak, de a házzal odavesző értékes porcelángyűjteményt biztosan nem fogja az állam megtéríteni, ezért a lakásbiztosítások szerepe nem elhanyagolható." - mondja Huba Eörs.

Forrás: Pénz Centrum

Kitartunk a meglévő lakásbiztosítás mellett

Magasabb összegű baleset- és felelősségbiztosítás, egyszerűbben intézhető lopáskárok, alacsonyabb éves díj – egyebek mellett ezek jellemzik az újonnan kötött lakásbiztosításokat, míg a régiek egyszerűbb szolgáltatással és évenkénti indexálással élnek tovább – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Amennyiben az ügyfelek annyira érzékenyek lennének a lakásbiztosítás díjára, mint az autós biztosításokéra, lényegesen olcsóbb termékek közül választhatnának a biztosítási évfordulókon. Eddig azonban a számok azt jelzik, hogy legtöbben kitartanak a meglévő és évenként indexált – emelkedő díjú – biztosításuk mellett.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adatai szerint a 4,3 milliós magyar lakásállományból – négy évre visszamenőleg – gyakorlatilag hárommillió biztosított. Ezek összesített díja 2007-ben 74,6 milliárd, 2008-ban 80,1 milliárd, 2009-ben 81,7 milliárd, 2010-ben 83 milliárd forint volt, tavaly pedig már meghaladta a 84 milliárdot.

Ma már több internetes alkusznál is kalkulálható és összehasonlítható a lakásbiztosítások – egyes biztosítók által kínált – díja. Az FBAMSZ azonban felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy ha a biztosítási évfordulón biztosítót váltanak, előtte mondják fel a régi szerződést. A díj nem fizetése miatt megszűnt szerződéseknél ugyanis a biztosítók behajtják a meg nem fizetett összeget.

Forrás: MTI