Ezentúl buzgár ellen is lehet biztosítást kötni

Az üzleti biztosítók tömegtermékekkel kívánnak egyre több ingatlantulajdonost rábírni arra, hogy ne várják öngondoskodás nélkül az évről évre nagyobb kárt okozó természeti csapásokat. A tapasztalat azonban az, hogy a lakosság jelentős része még úgy gondolkodik: ha jelentős kár éri lakóházát és egyéb vagyontárgyait, akkor az államtól várhat segítséget.

A rendkívüli időjárás az év első nyolc hónapjában százmilliárd forint kárt okozott országszerte, a lakosságot érintő károk pedig meghaladhatják a 40 milliárd forintot is - a piacvezető Aegon vezérigazgató-helyettese Vereckei András számításai szerint. A Magyar Biztosítók Szövetsége viszont arról adott számot, hogy a hazai biztosítótársaságok 37,7 milliárd forint kártérítést fizettek ki ebben az időszakban a szélsőséges időjárás okozta károkra, amiből a lakosság 27 milliárd forinthoz jutott. Összehasonlításul: az állam 3,17 milliárd forinttal segítette az újjáépítést - mondta Vereckei. Nem csak a lakosság érzi úgy, hogy a kockázatok az utóbbi években növekedtek, hanem a biztosítók is, ugyanis az elmúlt tíz évben duplájára emelkedett a kifizetett kárösszeg.

Különböző adatok keringenek arról, hogy a 4,3 millió lakás mekkora hányada biztosított, ha a hivatalos számokat nézzük, akkor nem állunk rosszul, ugyanis ez az arány csaknem eléri a 75 százalékot. Ugyanakkor az árvizeknek és a természeti károknak kitett országrészekben 30-40 százalékos a biztosítással nem rendelkezők részaránya. A nemzetközi tapasztalatok alapján a hasonló katasztrófahelyzetekben egy országos katasztrófa-alap létrehozása, illetve a térségi katasztrófa-biztosítás jelenthetne hatékony megoldást, melyre a biztosítótársaságok már ma is felkészültek. Vereckei András szerint egyébként a katasztrófák által sújtottak - s így a kárigények - száma évről évre mintegy "magától" is nő azért, mert ezeken a területeken a népesség és a felhalmozott vagyon növekszik, amit súlyosbítanak a klímaváltozás miatt bekövetkező váratlan események.

Kevesen tudják, de 2003. óta létezik a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, amelynek működéséről egy törvény intézkedik. Eszerint meghatározott településeken élők jogosulttá válhatnak árvíz és az ennek következtében kialakult belvíz során lakóingatlan tulajdonukban bekövetkező kár esetén a kártalanításra, olyanok is, akikkel a biztosítótársaságok nem kötnek biztosítási szerződést, vagy azokat nem hosszabbítják meg. Bár a kártalanítási alap éves díja a biztosítási díjhoz képest elenyésző, mégis csekély azoknak a száma, akik ílymódon gondoskodnak arról, hogy az esetleges káruknak legalább egy része megtérüljön. A biztosítótársaságok tapasztalatai szerint egyébként sem a kárt szenvedettek, sem a lakosság többi része számára nem szolgáltak olyan tanulsággal a páratlan nagyságú káresemények, hogy ez a biztosítási kedvet jelentősen növelte volna. Továbbra is a lakosság jelentős része abban bízik, hogy a természeti katasztrófákat követően majd "az állam segít."

Azért, hogy a jelenlegi lakásbiztosításokból kizárt károkra is fedezetet nyújtsanak, az Aegon egy tömegbiztosítási konstrukcióval lép piacra - mondta Szombat Tamás, a társaság vezérigazgató-helyettese. Ez például fizet a buzgárok okozta kárra és a pince elöntésekor is. Emellett utas-, és kockázati életbiztosítási modulja is van. A havi díja egy átlagos vidéki családi háznál 2 600, míg egy átlagos budapesti társasházi lakásnál 3 200 forint, de aki kisebb szolgáltatással is beéri, annak kevesebbet kell fizetnie.

Forrás: Népszava.hu