2010.06.22

A biztosítók ígérik: kifizetik az ítéletidő okozta károkat

Csak azokon tudnak segíteni, akiknek van biztosításuk.

A vihar és az árvizek kapcsán a biztosítókhoz eddig 10 ezer kárbejelentés érkezett, és becsléseik szerint összesen 4 és 6 milliárd forint közötti a kár országszerte.  

„Ezt a kárösszeget a magyar biztosítók ki fogják fizetni, a társaságok tőke és tartalék ellátottsága megfelelő, és megfelelő viszontbiztosítási fedezetekkel is rendelkeznek” – mondta el Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre való tekintettel egyszerűsítettek a kárbejelentési rendszeren, és felgyorsították az előlegfizetéseket is. Így a bejelentés után 2-3 nappal már a bajbajutottaknál lehet a pénz. Akinek viszont nincs biztosítás a házán, azon nem tudnak segíteni a társaságok.

A kormány csak később dönt a kárenyhítésről. A szakemberek még nem kezdték el a kárfelmérést, mert mint mondták, most a védekezés a legfontosabb.

„A kárenyhítés kárfelméréssel fog kezdődni, megvan a bejáratott módszer, hogy a területi szerveink együttműködésével az állami tulajdonban, önkormányzati tulajdonban esett kárt felmérjük” – nyilatkozta Kóthay László vízügyi szakállamtitkár.

Az árvíz elleni védekezésben eddig több mint fél millió homokzsákot használtak fel.

Forrás: atv.hu

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Digitalizáció: új biztosítási megoldásokra van szükség
2015 október 20.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
A biztosítók és ügyfeleik kockázati kilátásai soha nem látott ütemben változnak, különösen a technológiát, a szolgáltatásokat, az értékesítési csatornákat és a keresleti mintákat illetően. A világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója úgy próbál ezekkel a változásokkal lépést tartani, új biztosítási megoldásokat igyekszik kifejleszteni, szorosabb együttműködésben ügyfeleivel, illetve harmadik felekkel. Az együttműködések látszólag már meg is hozták gyümölcsüket.
A dinamikus piaci változások egyszerre hordoznak lehetőséget, valamint új kockázatokat is magukban. A Munich Re által, ügyfelei körében végzett felmérés szerint a biztosítótársaságok mintegy háromnegyede úgy véli, hogy a digitalizáció drámai hatással lesz az iparágra, amihez csak úgy tudnak majd alkalmazkodni, ha képesek lesznek elemezni az új technológiákat, illetve azok használatát. Jó példát jelentenek erre a vezető nélküli járművek, ahol minél nagyobb hatást gyakorol majd a mögöttes technológia a vezetői magatartásra, annál nagyobb változást hoz majd ez a felelősség kérdésében, amely egyre inkább a gyártókra hárul majd.
 
A viszontbiztosító igazgatósági tagja, Ludger Arnoldussen a Baden Badenben megrendezett szakmai konferencián tartott előadásában elmondta, hogy az alkalmazott technológiától függetlenül, a balesetek áldozatai a jövőben is számíthatnak majd kártérítésre, amit a biztosítók majd a gyártókon hajtanak be. Ahhoz, hogy végül a biztosítók megtalálják a kockázattal arányos biztosítási megoldásokat, képesnek kell lenniük értékelni az egyre bonyolultabb és gyorsan változó technológiákat és a kapcsolódó felelősségi kérdéseket, nem beszélve a különféle nemzeti szabályozásokat – figyelmeztetett Arnoldussen.
 
A digitalizáció azonban nem csak a közúti forgalmat alakítja át, hanem szinte minden gazdasági ágazatra, mindennapi életünkre is hatással van. A Munich Re várakozásai szerint a kiberkockázatok kezelésére alkalmas biztosítási megoldások iránt is gyorsan növekszik a kereslet. Mivel az ügyfélprofilok meglehetősen változatosak, így a termékek szintén is érdemes moduláris rendszereket kialakítaniuk a biztosítóknak – állítja a viszontbiztosítási vezető. Ezen túl globális partnerségekre, például informatikai szolgáltatókkal, tudományos intézetekkel kötött együttműködésekre van szükség ahhoz, hogy kellően széles tudásbázist halmozzanak fel a biztosítók a kiberkockázatok fedezete terén.
 
A szoros ügyfélkapcsolat szintén elengedhetetlen a gyorsan változó piaci környezetben, amire a Munich Re szektorközi partnerségek és együttműködések útján törekszik. Példaként említette Arnoldussen egy Szilícium-völgyi adatelemző céggel kötött együttműködését a MERS-vírussal szembeni járvány-biztosítás kapcsán. Emellett a kiberkockázatok felmérése, értékelése terén egy szoftverfejlesztő céggel kötött partnerséget a viszontbiztosító, míg a rokkantsági biztosítások esetében egy startup vállalat segítségének köszönhetően drasztikusan lecsökkent a kockázat-felmérési és így a szerződéskötési idő. De tudományos intézetekkel is együttműködik a Munich Re, például a vezető nélküli járművek tesztelési eredményeinek felhasználására.
 
Arnoldussen szerint a számítógépes, az energia, a reputációs és az ellátási láncot érintő kockázatok azok a területek, ahol a biztosítási szektor innovációt hajthat végre és így növekedhet. A sikerhez ugyanakkor jobb kommunikációra, a biztosítottakkal való közvetlen kapcsolatra van szükség.
 
Mindez a klasszikus viszontbiztosítási ügyfelek, vagyis az elsődleges biztosítók profilját, üzleti modelljét is megváltoztatja Arnoldussen szerint. A cégek igyekeznek a viszontbiztosításokat és az elsődleges biztosításokat egy tető alá hozni, ami praktikusan azt jelenti, hogy a biztosítási fedezeteket központilag beszerezni. A biztosítótársaságok erős tőkehelyzete egyúttal csökkenti is a keresletet a viszontbiztosítások iránt.
 
A Munich Re szerint ez konszolidációs hullámot indíthat el a következő években a viszontbiztosítók között, ami középtávon jót tehet a piacnak. Abban a körben, amiben a Munich Re is szerepel, a méret nem feltétlenül játszik szerepet a felvásárlási döntésekben, inkább az számít, hogy mit tud nyújtani a megvásárolt cég, amit a felvásárló addig nem tudott.
 
A januári szerződésújítási időszak kapcsán Arnoldussen elmondta, hogy a verseny várhatóan intenzív marad, hacsak nem következik be jelentősebb káresemény, vagy piaci megrázkódtatás, de az árakra nehezedő, két éve tartó nyomás valamelyest enyhülhet.
 
Forrás: Biztosítási Szemle
AZ ADÓMÉRSÉKLÉS NÖVELNÉ A CASCO-BIZTOSÍTÁSOK SZÁMÁT
2015 október 19.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Azok a plusz jövedelmek, amelyek a kormány jövő évi adócsökkentésének köszönhetően a lakosság rendelkezésére állnak majd, várhatóan a hazai biztosítási piacra is pozitív hatással lesznek – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) napokban tartott, VI. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján, Budapesten.
A magyar gazdaság helyzete a korábbi években tapasztaltnál kiegyensúlyozottabb, a növekedés megalapozott, az adósságállomány egészségesebb szerkezetű – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter -, aki összefoglalást adott a magyar gazdaságot érintő, legfontosabb kül- és belgazdasági folyamatokról.
A nemzetgazdasági miniszter a biztosítási szektor helyzetét értékelve kiemelte, hogy a biztosítók tőkeellátottsága közel kétszerese a törvényben előírt minimumnak, s utalt arra is, hogy a szektor mintegy kétezer milliárd forintnyi befektetéssel járul hozzá a gazdaság finanszírozásához. Varga Mihály elmondta: bízik abban, hogy a jövő évtől életbe lépő személyijövedelelmadó-csökkentés, amely a 15 %-os adókulcs bevezetésével mintegy 120 milliárd forinttal növeli azt az összeget, amely a lakosság rendelkezésére áll, a biztosítási szektorra is kedvezően hathat.
 
Pandurics Anett a MABISZ elnöke a biztosítási szektor egészét felölelő összefoglalójában kijelentette: igen bíztató, hogy a szektor a válság kirobbanását követő csökkenés után ismét – immár harmadik éve - növekszik. A nyugdíjbiztosítások mellett a felelősségbiztosítások területe, illetve a későbbiekben az egészségbiztosítások szegmense lehet a kitörési pont – a 2015-ös MABISZ-konferencia ezért is foglalkozott kiemelten e két piaci szegmenssel.
 
Pandurics Anett elmondta: az élet- és nyugdíjbiztosítási piacra termékenyítően hatott a tavaly bevezetett adókedvezmény, aminek köszönhetően ma már 100 ezerre tehető az szja-kedvezményt élvező nyugdíjbiztosítási szerződések száma.
 
A nem-életbiztosítási piacról, azon belül a gépjármű-biztosítási piacról szólva az elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi hetek leggyakrabban idézett történése az „Astra-ügy” volt. A bonyolult nemzetközi jogi körülmények ellenére a hatóság és a biztosítók együttműködésének köszönhetően a 160 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező Astra-ügyfélből 124 ezren kötöttek át – élve a törvény adta lehetőséggel – más biztosítóhoz.
 
Pandurics Anett a kgfb-piacot elemezve kitért arra, hogy az éves szinten 22 ezer forint alatti kgfb-átlagdíj még mindig messze alatta marad az öt évvel korábbi átlagdíjnak, annak jelenleg csupán mindössze kétharmada. A növekvő gépjárműhasználat, illetve az ennek következtében tapasztalt kárgyakoriság és átlagkár-növekedés logikusan a kgfb-átlagdíjak lassú emelkedését vonja maga után.
 
A másik nagy gépjárműbiztosítási területet, a casco-piacot illetően az elnök elmondta: a jelenlegi igen-igen alacsony, 20 %-ot el nem érő penetráció növekedését eredményezheti, ha az üzletágra kivetett – jelenleg 15 %-os, nemzetközi összehasonlításban magasnak számító - biztosítási adó mérséklődne. Az adómérséklés a casco-kötési kedv növekedését hozhatja, így a jelenlegi piaci trendek figyelembevételével egy ilyen lépés nem veszélyeztetné a várt költségvetési bevételi célok elérését.
 
„A hazai lakosság 83 százaléka rendszeresen, átlagosan havonta több mint 8800 forintot költ az egészségével kapcsolatos szolgáltatásokra, illetve magánorvosi ellátásra” – számolt be a Századvég Alapítvány reprezentatív kutatásának eredményéről Hídvégi Áron, az alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója. A friss felmérés szerint a lakosság elsősorban a rövidebb várakozási idő, a kellemesebb körülmények, a szabad orvosválasztás és a várólisták megszüntetéséért hajlandó fizetni. A felmérés eredménye szerint keresleti oldalon egyértelűen lenne igény kiegészítő egészségbiztosításokra, ha a szabályozói és intézményi környezet kedvezően alakulna.
 
Forrás: Biztosítási Szemle
NEM AKARNAK KIMARADNI A BIZTOSÍTÓK AZ ÉVSZÁZAD SZERZŐDÉSÉBŐL
2015 október 19.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Az Európai Unió és az Egyesült Államok biztosítói ismét megerősítették, hogy támogatják a biztosítások teljes körű bevonását a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménybe (TTIP).
Az európai és amerikai élet- és nem-életbiztosítókat tömörítő szövetségek: az American Insurance Association (AIA), az Insurance Europe és az American Council of Life Insurers (ACLI) közös állásfoglalást adtak ki, amelyben ismét leszögezték, támogatják, hogy a pénzügyi szolgáltatások is részét képezzék az átfogó kereskedelmi megállapodásoknak.
 
A biztosítási szolgáltatások kétoldalú kereskedelme és a beruházások értéke már most is meghaladja az évi 137 milliárd eurót (185 milliárd dollárt), a kooperáció erősítésével azonban újabb piacok nyílhatnának meg az európai és amerikai biztosítók számára – állítja az Insurance Europe.
 
A tárgyaló felek jelenleg a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) szóló tárgyalások tizenegyedik fordulójára készülnek, amelyre október 19-23-án kerül sor Miamiban. Reményeik szerint mind az USA, mind az EU megerősíti majd, hogy egy sikeres TTIP-nek magában kell foglalnia a biztosításokat és az egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is, hiszen ezzel növelni lehetne az egymás piacain nyújtott biztosítási szolgáltatások és befektetések értékét, valamint a szabályozó hatóságok közötti párbeszédet is elősegítené. Emellett igen magas színvonalú sztenderdet is felállítana az esetleges, harmadik féllel folytatott jövőbeli kereskedelmi tárgyalásokhoz is – olvasható a három érdekképviseleti szerv nyilatkozatában.
 
Sajnos az eddigi tárgyalási fordulók egyike sem érintette a pénzügyi szolgáltatások kereskedelmi kérdéseit, sem a szabályozói együttműködés lehetőségét, holott már a 8. forduló előtt is kiadták hasonló állásfoglalásukat a felek. Ugyanakkor az USA részéről a tárgyalásokat vezető Michael Froman, valamint az EU kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström is elismerte a szeptemberi fordulón, hogy a tárgyalásokat fokozni kell, ezért a biztosítási szövetségek abban bíznak, hogy az intenzívebb tárgyalások a pénzügyi szolgáltatásokat is érintik majd.
 
A javaslat ellenzői, elsősorban az amerikai szabályozó hatóságok és felügyeleti szervek elsősorban attól tartanak, hogy a lépéstől gyengülne szabályozói jogkörük. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat megjegyzi, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat érintő szabályozói együttműködés semmilyen módon nem sértené a szabályozók azon képességét, hogy szükség esetén cselekedjenek. Sőt, egy ilyen együttműködés csak támogatná G20-ak szabályozói szervezete, a Financial Stability Board (FSB) azon törekvését, amellyel egy stabil globális pénzügyi rendszert kíván létrehozni.
 
Forrás: Biztosítási Szemle
NÖVEKVŐ KOCKÁZATOKRA SZÁMÍTANAK A BIZTOSÍTÓK
2015 október 14.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Az Accenture 2015-ös globális kockázat-menedzsment tanulmányában a biztosítási válaszadók az iparágat érintő növekvő kockázatokról számoltak be. Négyből három válaszadó arra számít, hogy az IT és a kiberkockázatok súlyossága növekedni fog, 65% pedig a csalás és a pénzügyi bűncselekmények kockázata fokozódni fog.

A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.

A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.

Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.

A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.

A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.

Forrás: Biztosítási Szemle

Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek
2015 október 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az
Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény
hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan
megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik
biztosítónál.
Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények
módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy
az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi
biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.
A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító)
magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-,
utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.
A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új
szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás
megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott
biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.
Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők
helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény
értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza,
amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a
visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély
visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik
biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult
befogadni.

E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az
Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket,
a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy
másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.
Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe,
addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel
köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek,
akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a
törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és
kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a
figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfbszerződéssel
rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító,
mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a
bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.

 

Forrás: MABISZ

Astra Biztosító: egyelőre sehonnan nem jön pénz
2015 szeptember 25.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Egyre gyűlnek a káresetek és a csalódott emberek

Egyelőre egyetlen fillér kártérítés sem érkezett a csőd előtt álló Astra biztosítótól, de még a kártalanítási alapok sem nyíltak meg a magyar ügyfelek számára. Azt sem tudni, hogy a romániai káralap felveszi-e a kapcsolatot a magyarokkal, miközben egyre csak gyűlnek a kártérítéses ügyek és a kétségbeesett ügyfelek.  Csaknem háromezer olyan autó vár javításra, amelyet Astrás ügyfél tört össze. A rossz hír az, hogy ugyanez a helyzet az itt kötött lakásbiztosításokkal is: az Astrás felelősségbiztosítás már semmire nem jó.

Annak ellenére, hogy egyre többen kérik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felajánlott segítségét a „bezárt” Astra biztosító kártérítési eljárásához, egyelőre senki nem tudja, fizet-e valaha is a magyar ügyfeleknek a romániai cég, a MABISZ által kezelt kártalanítási alap vagy a román garancia alap (FGA). Csak az a biztos, hogy meg kell várni, amíg a „kinti” bíróság elrendeli a biztosító elleni csődeljárást és a felszámolást, mert csak ezt követően kezdődhetnek kifizetések. Azt viszont végképp nem tudni, hogy a magyar káreseményeket hányadik helyre rangsorolják majd a kifizetésre várók kígyózó sorában. Félő, hogy előbb a romániai károsultak kapják meg a pénzüket, s a magyarok csak a legvégén.

Miközben telik az idő, egyre több a csalódott ügyfél, s a kárrendezésre váró ügy – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Csak a sérült járművekből mostanra legalább háromezer gyűlt fel úgy, hogy addig nem javítják meg, amíg nincs garancia arra, hogy valahonnan kifizetik a költségeket. Ha más nem, akkor maga a tulajdonos, ha van cascója, akkor azon keresztül, ha nincs, akkor készpénzért. Németh a CLB-s ügyfelek visszajelzésére alapozva állítja, egyre többen félnek, hogy Astrás autóval ütköznek, ezért azt tanácsolja, most az is kössön cascót, aki ezt korábbam csak pénzkidobásnak gondolta.

A szakember azonban az Astra biztosítóval kapcsolatban felhívja a figyelmet arra is, hogy ugyanez a helyzet az ott kötött lakás- és felelősségbiztosítással kapcsolatban is. Bárki, bárkinek, bárhol okoz kárt, az Astra már senki helyett és semmiért sem fizet. Ebben a helyzetben a szakma is tehetetlen, mert ilyen még nem volt Magyarországon – ismeri el Németh. Miközben a MABISZ segítő szándéka megkérdőjelezhetetlen, egyelőre a szövetség sem tud érdemben intézkedni. Egyelőre még azt sem tudni – véli –, hogy érkezik-e valamikor akár csak hivatalos visszajelzés Romániából a magyarok ügyintézési kezdeményezésére. A szakértő szerint csak egyetlen jó megoldás létezik: minél előbb elhagyni az Astra biztosítót és új biztosítást kötni más társaságnál. Ugyanis a károkozó autósokat a károsultak akár később be is perelhetik, amennyiben a kártérítés elmarad, hiába van érvényes és befizetett Astra felelősségbiztosítása.

Astra biztosító: több százezer ügyfél kétségek között
2015 szeptember 01.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

A hiányzó díjakat még be kell fizetni

Többszázezer ügyfelet és még ennél is több szerződést hagyhat maga után Magyarországon a romániai Astra biztosító, amennyiben a napokban kezdődött csődeljárás végén „bezárják” a céget. A még hiányzó díjakat mégis be kell fizetni, mert baleset, vagy egyéb káresemény után csak így jár kártérítés. Kgfb évfordulón pedig érdemes biztosítót váltani – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.

Százezrek érintettek a napokban nyilvánosságra került hír kapcsán: visszavonták a romániai Astra biztosító működési engedélyét. Annak ellenére, hogy a céghazai képviselete közölte, a károsultakat két irányból is – a romániai állami garancia alapból és a magyarországi kártérítési alapból (KALAP) – ki tudják fizetni, egyes szerződések esetében nem árt más biztosító után is nézni – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs vezetője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kgfb-s ügyfelek csak a szerződésük fordulóján válthatnak szolgáltatót. Azok viszont, akiknek nincs díjhátralékuk, egy esetleges baleset kapcsán változatlanul számíthatnak kártérítésre, az ügyfélszolgálat és a kárrendezés ugyanis továbbra is működik – hivatkozik az Astra hivatalos tájékoztatására Németh.

A casco, a lakás- és a vagyonbiztosításokat szintén az évfordulókon, a szerződésre érvényes feltételek szerint lehet felmondani az Astránál. Vagyonbiztosításra azonban, aki megteheti, párhuzamosan másik céggel is szerződhet. Korábban erre a duplikálásra nem volt lehetőség, de a tavaly életbe lépett új Ptk. azonban már megengedi ezt a formát. Kárrendezéskor azonban ez nem jelent majd dupla kifizetés, hiszen a biztosítás továbbra sem szolgálhat vagyonosodást és változatlanul csak a kár utáni helyreállítás lehet a cél. Abban az esetben, ha a károsultak mindkét biztosítónak jelentik az esetet, a társaságoknak joguk van a részarányos, vagy részvállalásos kártérítésre – tájékoztat a szakértő. Ez azt jelenti, hogy a kárösszeget az adott biztosítók megoszthatják egymás között. Igaz, ez a megoldás kétszeres díj befizetését feltételezi, ám ebben az esetben csak így lehetnek biztosabb fedezetben az Astra-ügyfelek vagyontárgyai.

A szakértő szerint az érintetteknek mostantól érdemes minden eddiginél jobban figyelni az Astrával kapcsolatos híreket, elsősorban az MNB hivatalos közleményeit, mert napról, napra változhat az ügyintézéssel kapcsolatos tudnivaló.

Tanuljunk földrengésül!
2013 április 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Az önrészesek elbukhatják a kártérítést 

Még legalább két hétig be lehet jelenteni a földrengéses károkat – hívja fel a figyelmet egy biztosítási alkusz. Minden apró hibát listára kell venni, mert a legkisebb repedés is komoly probléma lehet később, amikor már nem fizet a biztosító. Akár százezer forintot is bukhatnak viszont azok, akiknek önrészes lakásbiztosításuk van. 

Legalább két hétig még biztosan fogadják a biztosítók a földrengéses károk bejelentését, ezért nem kell kapkodni, érdemes inkább lassabban, de alaposabban felmérni az összes kicsi, látszólag ártalmatlan friss repedést az ingatlanokban – hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A biztosítók természetesen nem bemondás alapján fognak fizetni, de a helyszíni szemle során a legapróbb változást fel kell vetetni a listára, mert utólag nem fizet a biztosító, hiába derül ki, hogy az ártatlannak vélt tapétarepedés alatt tetemes javítási költséggel járó megrongálódás lapul.

Németh szerint a havazás, az árvíz és belvíz, valamint a szélsőséges időjárással járó viharok mellett egy újabb tételt, a földrengést is fel kell venni a kockázati listára, s az embereknek bele kell tanulniuk a földmozgás okozta károk pontos feltérképezésébe, ezek ugyanis nem mindig nyilvánvalóak. Egy kisebb földmozgás után is meg kell vizsgálni az ingatlan minden szegletét, az alig látható pici hibákat összefüggéseiben érdemes nézni, s annak hosszabb távú következményeit is bekalkulálni.

Azonban a leggondosabb felmérés és a biztosítók legjobb fizetési szándéka ellenére is lesznek csalódások – jegyzi meg az igazgató -, mert a CLB tapasztalata szerint a lakásbiztosítások egy jelentős része úgynevezett önrészes, ami csábító, de kicsit becsapós konstrukció. Alacsony a havi díja, de sokkal szerényebb szolgáltatást ad, mint egy évente 20-22 ezer forintos teljes körű biztosítás. Egy ilyen szerződéssel hiába kopogtatnak az ügyfelek a biztosítók ajtaján, ha a kár értéke nem lép túl az önrészt – ami maximum százezer forint lehet –, akkor egyetlen fillért sem kapnak. Az önrészes biztosítás kockázatos, picit csalóka megoldás, éppen ezért az alkuszok nem is vállalják ennek a konstrukciónak az értékesítését – szögezte le a szakértő.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Árvízkészültség a biztosítóknál
2013 február 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Árvízkészültség a biztosítóknál

Rekord kifizetésre készülnek a biztosítók, az előrejelzések szerint ugyanis a sokéves átlagot meghaladó árvíz érheti el az országot. Az elöntött ingatlanok után tavaly összesen mintegy 3 milliárd forintot fizettek ki, miközben az elúszott valós érték elérte a százmilliárdos nagyságrendet, ám a veszélyeztetett ingatlanok mintegy 30 százalékára nincs biztosítás. Belvízre viszont továbbra sem lehet szerződni egyetlen cégnél sem.

A biztosítókat is mozgósítja a hír: az elmúlt évek legnagyobb áradásával számolnak a vízügyi szakemberek tavasszal, mert rekordmennyiségű hó halmozódott fel a hazai folyók, különösen a Duna, az Ipoly, a Sajó, a Hernád és a Dráva vízgyűjtő területein. A kirendeltségek fokozott készültséggel várják az árvíz idején szokásos nagy rohamot, ami egy átlag hétköznapinál jóval nagyobb, ám meg sem közelíti azt, amekkora lehetne, ha minden veszélyeztetett ingatlanra lenne biztosítás – véli Németh Péter, a 25 biztosító ajánlatát kínáló CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója. Árvízkárra évente mintegy 3 milliárd forintot fizetnek ki a biztosítók, miközben a vízben odaveszett valós érték egy olyan katasztrófában, mint amelyet 2010-ben Felsőzsolca és környéke lakói átéltek, elérheti a több százmilliárdos nagyságrendet is, csak éppen a megrongált épületek legalább harmadára nincs biztosítás. Annak ellenére, hogy Magyarországon kiemelkedően jó, 75 százalékos az ingatlanbiztosítási arány, az érvízi területek lefedettsége messze elmarad az országos átlagtól. Miért éppen ott van a fehér folt, ahol a legnagyobb szükség lenne a garanciára? A magyarázat az lehet – latolgat Németh –, hogy az árvízi területeken élők jelentős részének mindennapos megélhetési gondja van, nem futja biztosításra. Még akkor sem, ha a havi 1-2 ezer forintos díjjal egész életek munkáját lehet megmenteni.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

 

A viharok országa leszünk?
2012 augusztus 14.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A viharok országa leszünk?

Ma már a riasztások legalább 15-20 százalékát azok az esetek teszik ki, amikor a tűzoltóságtól a rendkívüli időjárás okozta veszélyhelyzetek elhárítását várják – válaszolta a Népszabadság kérdésére Hajdu Márton, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának helyettes szóvivője.

A katasztrófavédelem tűzvédelmi egységei évente átlagosan 65-70 ezer alkalommal vonulnak ki, s tavaly tízezernél többször a viharos szél, a szokatlanul nagy mennyiségű csapadék, illetve a villámcsapás miatt keletkezett károk felszámolása volt a feladatuk. Csak az elmúlt nem egészen két hétben 1500-szor avatkoztak be.

 

Az összes vonuláson belül ­egyre nagyobb arányt képvisel a műszaki mentés, s az utóbbi néhány évben már többször hívták a tűzoltókat közúti baleset, illetve valamilyen szélsőséges időjárási helyzet, mint tűz miatt. Különösen sok feladatot adott a 2010-es év, amikor minden olyan természeti csapás bekövetkezett, amivel csak reálisan számolni lehet az országban.

A nyár egyébként az utóbbi pár évben egyre több feladatot ad: tavaly három hónap alatt több mint hat és fél ezerszer, az idén eddig körülbelül négyezerszer kellett kivonulniuk a tűzoltóknak a rendkívüli időjárás okán. Az esetek hatvan százalékában kidőlt fa, 25-30 százalékban épületekben és más létesítményekben – például villamos felsővezetékekben – keletkezett károk miatt kértek segítséget. A többi beavatkozásra általában vízkároknál volt szükség.

400-500 bejelentés

Egy-egy hirtelen lefolyású, heves vihar esetén akár négy-ötszáz bejelentés is érkezik, ráadásul igen rövid idő, néhány óra alatt, s általában csak egy kisebb területről. Hajdu Márton ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a beavatkozások száma országos átlagban napi száz körül alakul, ezért rendkívüli időjárási helyzet esetén önmagában nehézséget okozhat a lakossági bejelentések fogadása és értékelése.

A rendkívüli időjárási helyzetek kialakulását nem lehet megelőzni, a kockázatok mérséklésére ugyanakkor van mód. Hajdu Márton elmondta, hogy a katasztrófavédelem több mint 2500 településen felmérte a belterületi vízelvezető árkok állapotát, s 2800 javaslatot tett valamilyen intézkedésre, például az árkok tisztítására vagy mélyítésére.

Ezzel legalább azt elkerülhetik, hogy egy felhőszakadás után egész falvak kerüljenek víz alá. Ütemterv készült emellett a fák, fasorok ellenőrzésére, és ez a munka várhatóan augusztus végéig befejeződhet. Különös figyelmet fordítanak a sport- és tömegrendezvényeknek helyet adó területekre, játszóterekre, oktatási és más közintézményekre, a temetők területén lévő, illetve a forgalmasabb utak és vasutak mentén található fák állapotára.

Hárommilliárd rendkívüli károkra

A viharok és a természeti csapások országává válhatunk – erre figyelmeztetnek a biztosítók adatai. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. marketing- és kommunikációs vezetője a lap kérdésére hangsúlyozta: pár éve egymilliárd körüli, tavaly viszont már hárommilliárdot meghaladó összeget fizettek ki a rendkívüli időjárás okozta károk miatt. Az eddigi információk alapján pedig úgy tűnik, hogy még több kárbejelentésre kell számítani.

Érzékelhető, hogy nő az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt, és ebben valószínűleg szerepe van az éghajlatváltozásnak is – véli Németh Péter. A lakóingatlanoknak azonban még csak alig több mint felére kötöttek biztosítást, és a szakértő szerint korántsem bizonyos, hogy mindenki a legjobb konstrukcióval rendelkezik. A cégek egyébként reagáltak a kockázatok növekedésére, s új biztosítás esetén moratóriumot vezettek be: ilyenkor akár harminc napig sem fizetnek. Ezzel a visszaéléseket szeretnék elkerülni, mert korábban többször előfordult, hogy a károsultak a baj bekövetkezése után próbáltak szerződést kötni.

Mi számít viharnak?

A társaságok ugyanakkor pontosították, mi számít viharnak, és megesik, hogy csak a száz kilométer/órát meghaladó szélsebesség esetén fizetnek. Németh Péter szerint érdemes arra is figyelni, hogy a jégkárokat, ha azok az épület homlokzatában következnek be, nem feltétlenül fogják megtéríteni.

Víz esetén hasonló lehet a helyzet: ha a felszínen folyik, lesz kártérítés, de amikor a talajból tör fel, nem. Van már olyan társaság is, amely a másodlagos villámkár kifizetését köti feltételekhez: túlfeszültség elleni védelmet követel. Ha ilyen nincs, és egy feszültséglökés hatására tönkremegy valamilyen drága háztartási készülék, az érintett futhat a pénze után.

Forrás: msn.mainap.hu

Oldalak