Télen az éves átlag duplájára emelkedik a lakástüzek száma. Bár adná magát, hogy az adventi koszorúk és a gyenge minőségű karácsonyi izzók borítják lángba lakásunkat, valójában a tüzek nagyobbik része amiatt van, mert ilyenkor vagyunk a legtöbbet otthon. A fűtési rendszerek hibái, a szabadidős tevékenységeink és a hanyagságunk sokkal veszélyesebbek, mint az egy-két centis gyertyaláng. Érthetően elmagyarázzuk mit és hogyan ne csináljon, és mit ne felejtsen el, ha nem szeretné leégetni a házát az ünnepek alatt.
Évente körülbelül 6000 lakástűz van, vagyis naponta átlagosan tizenöt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az év végére (decemberben és januárban) ezek száma a duplájára emelkedik. December 1. és 20. között közel 400 lakástűz volt, negyvennél is több ingatlan vált lakhatatlanná, ugyanennyi ember sérült meg – ismertette velünk a statisztikákat Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
Azt gondolhatnánk, hogy mindenről az adventi koszorúk és az ünnepi gyertyák tehetnek, pedig csak az esetek 10-15 százalékában beszélhetünk dekorációs tüzekről. Az advent valójában csak egybeesik a fűtési szezonnal, és a rossz idő miatt ilyenkor otthon maradunk. A figyelmetlenségünk és a hanyagságunk miatt pedig lángba borulhat az egész lakás. „A tapasztaltabb tűzvizsgálók szokták mondani, hogy azért ilyenkor vannak ezek a tüzek, mert ilyenkor a szabadidőt is otthon töltjük” – mondta Hajdu.
A konyhai tüzekről
A konyhában keletkező tüzekről jellemzően a saját figyelmetlenségünk tehet. A tűzhelyen vagy a sütőben felejtjük az ételt, ha pedig már megtörtént a baj, hirtelen cselekszünk. Ilyenkor öntünk vizet a lángoló olajra, ami a legrosszabb, amit csak tehetünk.
Ha főzött már életében tésztát, akkor biztosan tapasztalta, hogy az olaj a víz felszínén marad. Ennek oka, hogy az olaj sűrűsége kisebb, mint a vízé: nincs ez másként akkor sem, ha az olaj éppen egy serpenyőben lángol és mi leöntjük. A víz lesüllyed az edény aljára, de a hő hatására azonnal gőzzé alakul, megnő a felülete és szétdobja az olajat, ami így több oxigénnel érintkezik, ez nagyobb lángot okoz. Egy pillanat alatt méteres tűzoszlopot csinálhatunk a konyhánkban.
Leöntés helyett kapcsolja le a tűzhelyt, az edényt fedje le, vagy tegye ki az erkélyre, a kertbe. Ha ez nem megy, akkor minden éghető anyagtól távol tegye le a földre!
További veszélyforrás, ha a szagelszívóról vagy a konyhai felületekről nem takarítjuk le a főzésben keletkezett zsiradékot. Ez ugyanúgy lángra kaphat: a tűz gyorsan átterjedhet a konyhabútorra, a függönyre vagy a többi éghető anyagra, akár a szomszéd lakásra is.
Legalább a fűtésrendszert ne okosba oldjuk meg!
A leginkább fűtésrendszereink és a saját hanyagságunk törnek az életünkre: nem sokat foglalkozzunk karbantartással, de sokszor már a kivitelezéskor kódolva van egy lakástűz. A kémények és elvezetőrendszerek gyakori hibaforrások: az égéstérből távozó korom megragad, és az itt kialakult kátrányszerű anyagok lángra kapnak. A lakások szerkezete miatt kigyulladhatnak a födém és a tető részei.
„A kémények ellenőrzését ne mulasszuk el, a rendszeres kéménysepréssel és karbantartással gyakorlatilag minimálisra csökken az esélye, hogy ilyen típusú tüzek alakulnak ki” – mondta el Hajdu. A szakember szerint sokszor már eleve rosszul építik meg az elvezetést. Rossz a fűtésrendszer és a kémény csatlakozása vagy a kéménybe beleépítik a tető gerendáit. A fűtés során elégetett hulladék miatt fokozódik a koromlerakódás és kátrányosodás. Ettől akár el is dugulhatnak a csövek és ilyenkor a lángok az égéstérből a szobába csaphatnak ki.
„Találkoztunk olyan esettel, hogy a kéményt vízszintesen vezették ki az épület oldalára. Egy madár fészkelt a csőbe, és ez okozta a bajt” – mesélte el Hajdu.
A nem megfelelően karbantartott rendszerekben tökéletlen égés történik: kevés oxigén jut az égéstérbe, emiatt több szénmonoxid keletkezik. Ez a színtelen, szagtalan gáz mérgező. Ha nem szellőzik ki, eszméletvesztést és fulladást okoz. Biztonsági okokból mindenképpen szerezzen be egy szénmonoxid-érzékelőt is!
Ha a kéménye nem szellőzik, ez is visszakerül a lakásába. A biztonsághoz nem elég arra figyelni, hogy a keményünk szabad legyen, legalább ennyire fontos, hogy a helyiségeink között is legyen légmozgás. Érdemes az ajtók aljára szellőző rácsokat szerelnünk. Gyakran okoz problémát az, hogy a szobák közötti szigetelés nem engedi át a levegőt, a fűtőrendszerünk pedig az összes oxigént felhasználja a szobában. Emellett a fűtési szezonban rendszeresen szellőztetni kell.
Ha ez sem győzi meg, akkor gondoljon arra, hogy a nem megfelelően működő fűtésrendszer többe is kerül! A tökéletlen égés gazdaságtalan: több tüzelőanyagra van szükség ahhoz, hogy meleg legyen, ráadásul nagyobb a meghibásodás lehetősége, ami miatt hosszútávon a szerelésre is többet költünk.
Az adventi gyertya sem veszélytelen
A dekorációs tűzesetek szinte kivétel nélkül megelőzhetők. Ahogy a villanyt is eloltjuk, ha hosszabb időre kimegyünk a szobából, úgy az égő gyertyákat se hagyjuk felügyelet nélkül! A leégő gyertya meggyújthatja a koszorún lévő fenyőágakat, de akár az alatta lévő terítőt és deszkát is. Ha észrevesszük, hogy tűz keletkezett, az oltáskor mindenképpen ellenőrizzük, hogy az elektromos eszközöket áramtalanítottuk-e!
A lakásba vitt vágott növények – például a karácsonyfa – gyorsan kiszáradnak, ezért könnyebben lángra kapnak. Emiatt ne gyújtsunk gyertyát vagy csillagszórót közvetlenül a fa közelében! Az ismeretlen eredetű, olcsó izzósorok is bajt okozhatnak: a zárlat okozta tüzek gyorsan felgyújthatják az egész fát. A legtöbb karácsonyfa-tűz januárban van: lustaságból a szobában felejtett, teljesen kiszáradt fenyő már egy szikrától felgyulladhat.
Arra is érdemes figyelni, hogy a gyertyák 30-40 centiméteres környezetébe egyáltalán ne tegyünk éghető anyagokat. A gyertyaláng pici, nehéz elképzelni róla, hogy az egész szobát percek alatt lángba boríthatja. Belibbenhet a függöny, mi magunk vagy a házi állataink is feldönthetünk egy mécsest, ami nagyobb tüzet okozhat.
(index.hu)
CLB TIPP lakásbiztosítás kalkulátor >>
Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és válasszon megfelelő védelmet nyújtó lakásbiztosítást vagyontárgyainak védelme érdekében!
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle
Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az
Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény
hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan
megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik
biztosítónál.
Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények
módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy
az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi
biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.
A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító)
magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-,
utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.
A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új
szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás
megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott
biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.
Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők
helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény
értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza,
amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a
visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély
visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik
biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult
befogadni.
E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az
Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket,
a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy
másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.
Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe,
addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel
köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek,
akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a
törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és
kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a
figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfbszerződéssel
rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító,
mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a
bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.
Forrás: MABISZ
Egyre gyűlnek a káresetek és a csalódott emberek
Egyelőre egyetlen fillér kártérítés sem érkezett a csőd előtt álló Astra biztosítótól, de még a kártalanítási alapok sem nyíltak meg a magyar ügyfelek számára. Azt sem tudni, hogy a romániai káralap felveszi-e a kapcsolatot a magyarokkal, miközben egyre csak gyűlnek a kártérítéses ügyek és a kétségbeesett ügyfelek. Csaknem háromezer olyan autó vár javításra, amelyet Astrás ügyfél tört össze. A rossz hír az, hogy ugyanez a helyzet az itt kötött lakásbiztosításokkal is: az Astrás felelősségbiztosítás már semmire nem jó.
Annak ellenére, hogy egyre többen kérik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felajánlott segítségét a „bezárt” Astra biztosító kártérítési eljárásához, egyelőre senki nem tudja, fizet-e valaha is a magyar ügyfeleknek a romániai cég, a MABISZ által kezelt kártalanítási alap vagy a román garancia alap (FGA). Csak az a biztos, hogy meg kell várni, amíg a „kinti” bíróság elrendeli a biztosító elleni csődeljárást és a felszámolást, mert csak ezt követően kezdődhetnek kifizetések. Azt viszont végképp nem tudni, hogy a magyar káreseményeket hányadik helyre rangsorolják majd a kifizetésre várók kígyózó sorában. Félő, hogy előbb a romániai károsultak kapják meg a pénzüket, s a magyarok csak a legvégén.
Miközben telik az idő, egyre több a csalódott ügyfél, s a kárrendezésre váró ügy – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Csak a sérült járművekből mostanra legalább háromezer gyűlt fel úgy, hogy addig nem javítják meg, amíg nincs garancia arra, hogy valahonnan kifizetik a költségeket. Ha más nem, akkor maga a tulajdonos, ha van cascója, akkor azon keresztül, ha nincs, akkor készpénzért. Németh a CLB-s ügyfelek visszajelzésére alapozva állítja, egyre többen félnek, hogy Astrás autóval ütköznek, ezért azt tanácsolja, most az is kössön cascót, aki ezt korábbam csak pénzkidobásnak gondolta.
A szakember azonban az Astra biztosítóval kapcsolatban felhívja a figyelmet arra is, hogy ugyanez a helyzet az ott kötött lakás- és felelősségbiztosítással kapcsolatban is. Bárki, bárkinek, bárhol okoz kárt, az Astra már senki helyett és semmiért sem fizet. Ebben a helyzetben a szakma is tehetetlen, mert ilyen még nem volt Magyarországon – ismeri el Németh. Miközben a MABISZ segítő szándéka megkérdőjelezhetetlen, egyelőre a szövetség sem tud érdemben intézkedni. Egyelőre még azt sem tudni – véli –, hogy érkezik-e valamikor akár csak hivatalos visszajelzés Romániából a magyarok ügyintézési kezdeményezésére. A szakértő szerint csak egyetlen jó megoldás létezik: minél előbb elhagyni az Astra biztosítót és új biztosítást kötni más társaságnál. Ugyanis a károkozó autósokat a károsultak akár később be is perelhetik, amennyiben a kártérítés elmarad, hiába van érvényes és befizetett Astra felelősségbiztosítása.
A hiányzó díjakat még be kell fizetni
Többszázezer ügyfelet és még ennél is több szerződést hagyhat maga után Magyarországon a romániai Astra biztosító, amennyiben a napokban kezdődött csődeljárás végén „bezárják” a céget. A még hiányzó díjakat mégis be kell fizetni, mert baleset, vagy egyéb káresemény után csak így jár kártérítés. Kgfb évfordulón pedig érdemes biztosítót váltani – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Százezrek érintettek a napokban nyilvánosságra került hír kapcsán: visszavonták a romániai Astra biztosító működési engedélyét. Annak ellenére, hogy a céghazai képviselete közölte, a károsultakat két irányból is – a romániai állami garancia alapból és a magyarországi kártérítési alapból (KALAP) – ki tudják fizetni, egyes szerződések esetében nem árt más biztosító után is nézni – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs vezetője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kgfb-s ügyfelek csak a szerződésük fordulóján válthatnak szolgáltatót. Azok viszont, akiknek nincs díjhátralékuk, egy esetleges baleset kapcsán változatlanul számíthatnak kártérítésre, az ügyfélszolgálat és a kárrendezés ugyanis továbbra is működik – hivatkozik az Astra hivatalos tájékoztatására Németh.
A casco, a lakás- és a vagyonbiztosításokat szintén az évfordulókon, a szerződésre érvényes feltételek szerint lehet felmondani az Astránál. Vagyonbiztosításra azonban, aki megteheti, párhuzamosan másik céggel is szerződhet. Korábban erre a duplikálásra nem volt lehetőség, de a tavaly életbe lépett új Ptk. azonban már megengedi ezt a formát. Kárrendezéskor azonban ez nem jelent majd dupla kifizetés, hiszen a biztosítás továbbra sem szolgálhat vagyonosodást és változatlanul csak a kár utáni helyreállítás lehet a cél. Abban az esetben, ha a károsultak mindkét biztosítónak jelentik az esetet, a társaságoknak joguk van a részarányos, vagy részvállalásos kártérítésre – tájékoztat a szakértő. Ez azt jelenti, hogy a kárösszeget az adott biztosítók megoszthatják egymás között. Igaz, ez a megoldás kétszeres díj befizetését feltételezi, ám ebben az esetben csak így lehetnek biztosabb fedezetben az Astra-ügyfelek vagyontárgyai.
A szakértő szerint az érintetteknek mostantól érdemes minden eddiginél jobban figyelni az Astrával kapcsolatos híreket, elsősorban az MNB hivatalos közleményeit, mert napról, napra változhat az ügyintézéssel kapcsolatos tudnivaló.
Az önrészesek elbukhatják a kártérítést
Még legalább két hétig be lehet jelenteni a földrengéses károkat – hívja fel a figyelmet egy biztosítási alkusz. Minden apró hibát listára kell venni, mert a legkisebb repedés is komoly probléma lehet később, amikor már nem fizet a biztosító. Akár százezer forintot is bukhatnak viszont azok, akiknek önrészes lakásbiztosításuk van.
Legalább két hétig még biztosan fogadják a biztosítók a földrengéses károk bejelentését, ezért nem kell kapkodni, érdemes inkább lassabban, de alaposabban felmérni az összes kicsi, látszólag ártalmatlan friss repedést az ingatlanokban – hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A biztosítók természetesen nem bemondás alapján fognak fizetni, de a helyszíni szemle során a legapróbb változást fel kell vetetni a listára, mert utólag nem fizet a biztosító, hiába derül ki, hogy az ártatlannak vélt tapétarepedés alatt tetemes javítási költséggel járó megrongálódás lapul.
Németh szerint a havazás, az árvíz és belvíz, valamint a szélsőséges időjárással járó viharok mellett egy újabb tételt, a földrengést is fel kell venni a kockázati listára, s az embereknek bele kell tanulniuk a földmozgás okozta károk pontos feltérképezésébe, ezek ugyanis nem mindig nyilvánvalóak. Egy kisebb földmozgás után is meg kell vizsgálni az ingatlan minden szegletét, az alig látható pici hibákat összefüggéseiben érdemes nézni, s annak hosszabb távú következményeit is bekalkulálni.
Azonban a leggondosabb felmérés és a biztosítók legjobb fizetési szándéka ellenére is lesznek csalódások – jegyzi meg az igazgató -, mert a CLB tapasztalata szerint a lakásbiztosítások egy jelentős része úgynevezett önrészes, ami csábító, de kicsit becsapós konstrukció. Alacsony a havi díja, de sokkal szerényebb szolgáltatást ad, mint egy évente 20-22 ezer forintos teljes körű biztosítás. Egy ilyen szerződéssel hiába kopogtatnak az ügyfelek a biztosítók ajtaján, ha a kár értéke nem lép túl az önrészt – ami maximum százezer forint lehet –, akkor egyetlen fillért sem kapnak. Az önrészes biztosítás kockázatos, picit csalóka megoldás, éppen ezért az alkuszok nem is vállalják ennek a konstrukciónak az értékesítését – szögezte le a szakértő.
Forrás: hirportal.clb.hu
Árvízkészültség a biztosítóknál
Rekord kifizetésre készülnek a biztosítók, az előrejelzések szerint ugyanis a sokéves átlagot meghaladó árvíz érheti el az országot. Az elöntött ingatlanok után tavaly összesen mintegy 3 milliárd forintot fizettek ki, miközben az elúszott valós érték elérte a százmilliárdos nagyságrendet, ám a veszélyeztetett ingatlanok mintegy 30 százalékára nincs biztosítás. Belvízre viszont továbbra sem lehet szerződni egyetlen cégnél sem.
A biztosítókat is mozgósítja a hír: az elmúlt évek legnagyobb áradásával számolnak a vízügyi szakemberek tavasszal, mert rekordmennyiségű hó halmozódott fel a hazai folyók, különösen a Duna, az Ipoly, a Sajó, a Hernád és a Dráva vízgyűjtő területein. A kirendeltségek fokozott készültséggel várják az árvíz idején szokásos nagy rohamot, ami egy átlag hétköznapinál jóval nagyobb, ám meg sem közelíti azt, amekkora lehetne, ha minden veszélyeztetett ingatlanra lenne biztosítás – véli Németh Péter, a 25 biztosító ajánlatát kínáló CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója. Árvízkárra évente mintegy 3 milliárd forintot fizetnek ki a biztosítók, miközben a vízben odaveszett valós érték egy olyan katasztrófában, mint amelyet 2010-ben Felsőzsolca és környéke lakói átéltek, elérheti a több százmilliárdos nagyságrendet is, csak éppen a megrongált épületek legalább harmadára nincs biztosítás. Annak ellenére, hogy Magyarországon kiemelkedően jó, 75 százalékos az ingatlanbiztosítási arány, az érvízi területek lefedettsége messze elmarad az országos átlagtól. Miért éppen ott van a fehér folt, ahol a legnagyobb szükség lenne a garanciára? A magyarázat az lehet – latolgat Németh –, hogy az árvízi területeken élők jelentős részének mindennapos megélhetési gondja van, nem futja biztosításra. Még akkor sem, ha a havi 1-2 ezer forintos díjjal egész életek munkáját lehet megmenteni.
Forrás: hirportal.clb.hu

