2011.07.27
Augusztustól büntethető, aki nem köt lakásbiztosítást
Augusztus elejétől Romániában a polgármesterek megbüntethetik azokat, akik nem kötöttek kötelező lakásbiztosítást, nyilatkozta Angela Tonescu, a Biztosítási Felügyelet (CSA) elnöke a Krónika.ro-nak.
„Véleményünk szerint 2011. augusztus 5-étől a polgármesterek megbüntethetik azokat, akiknek nincs a 2008/260-os törvénynek megfelelően kötelező lakásbiztosításuk, de természetesen a parlament, vagy a kormány módosíthatja a törvényt. A 2008/260-os törvény megjelenése óta két és fél év telt el, és az első lakásbiztosítás megkötése óta is elmúlt több mint egy év, így nem lehet már szó a 33-as cikkelyben szereplő egy évről, hogy ezt hozzáadjuk az 2011. augusztus 5-i időponthoz. Egy szigorú értelmezés szerint ez azt jelentené, hogy minden alkalommal, amikor módosítják a felügyelet és a közigazgatási minisztérium által kidolgozott alkalmazási módszertant, újabb évvel tolódik az életbe ültetés, és így a végtelenségig halasztódna a jogszabály alkalmazása” – nyilatkozta pénteken Toncescu. A törvény kötelezővé teszi a lakásbiztosítás megkötését természeti csapásokra (földrengésre, földcsuszamlásra, árvízre), és a jogszabály az alkalmazási normák megjelenése után 90 nappal válik kötelezővé. A lakástulajdonosok az első évben kötelesek megkötni a biztosítást lakásukra.
A Közigazgatási és Belügyminisztérium bejelentette, hogy július 15-éig kell megkötni a biztosításokat, értelmezésük szerint az első év letelt. A jogszabály azonban úgy is értelmezhető, hogy csak 2012 augusztusa után büntethetnek, mert a lakosság számára csak azt követően vált kötelezővé a biztosítás, hogy 2011. május 6-án a Hivatalos Közlönyben megjelent az alkalmazási módszertan.
Toncescu elmondta, a Biztosítási Felügyelet létrehoz egy egységes adatbázist, amelyben szerepelnek a kötelező és önkéntes lakásbiztosítások egyaránt, és ezt a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátják. „Így a polgármesterek egyértelműen tudhatják majd, kinek van biztosítása és kinek nincs”, fejtette ki a felügyelet elnöke.
Jelen pillanatban a Romániában létező 8,4 millió lakás alig 40 százalékának van kötelező vagy önkéntes biztosítása természeti csapásokra. Az összes biztosításnak alig 7,4 százaléka (kb. 640 000 lakás) kötelező biztosítás. A kötelező biztosítás éves értéke 10-12 euró, az ingatlan típusától függően, és 10 000 illetve 20 000 euró közötti összegre nyújt fedezetet.
Jelen pillanatban 13 társaság forgalmaz kötelező lakásbiztosítást: az ABC Asigurãri, Astra Asigurãri, ARDAF, Carpatica Asig, Certasig, City Insurance, Credit Europe Asigurãri, Euroins România, Generali, Grawe România, Groupama România, Platinum Asigurãri és a Uniqa Asigurãri.
Forrás: Biztosítási szemle
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Vihar, jégverés, villámcsapás eredményezi az épületkárok harmadát
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Vihar, jégverés, villámcsapás eredményezi az épületkárok harmadát
A magyarországi biztosítók tapasztalatai alapján a múlt évben bejelentett lakás- és épületkárok 28,5 százalékát a viharok, további 9,8 százalékát a villámcsapások, míg 4 százalékát a jégverések okozták. Évente a kárbejelentéseknek több mint 40 százaléka köszönhető az időjárásnak.
Az előrejelzések szerint idén sem a szombati vihar volt az utolsó. Az elmúlt évek megfigyelései alapján a legtöbb viharkár-bejelentés augusztusban szokott a biztosítókhoz érkezni. Úgy tűnik, a hétvégi, az egész országon végigsöprő vihar az idei év eddigi legnagyobb viharkár-eseményét eredményezte. Hétfő reggel több száz kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz.
Mindezek ellenére Magyarországon négy lakásból egynek még mindig nincs lakásbiztosítása. Pedig ma már egy átlagos lakásbiztosítás egy-két ezer forintért megköthető, ami fedezi az elemi károkat, betörés károkat, és mindemellett értékes szolgáltatásokat is tartalmaz.
Hogyan biztosíthatjuk be magunkat jogilag, mielőtt kirúgnak?
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Hogyan biztosíthatjuk be magunkat jogilag, mielőtt kirúgnak?
A munkahelyek megszűnésével tömegesen kerülnek felszínre a munkaszerződésekkel kapcsolatos problémák. A jogi védelem költségeire érdemes idejében felkészülni egy az interneten is megköthető biztosítással.
Az új munkahely megtalálása átlagosan 16 hónapig tart Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Ez év második negyedében 402 ezer munkaképes korban lévő ember volt munka nélkül, 83 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliségi ráta 9,6 százalékot ért el, 2 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt.
A gazdasági előrejelzések szerint a válságon még nem jutott túl a magyar gazdaság, az őszre újabb elbocsátási hullám prognosztizálható. A munkavállalók 61 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalati kör a GfK legújabb felmérése szerint elsősorban költségcsökkentéssel és leépítéssel reagált a válságra, a hazai kkv szektor cégeinek csaknem fele elbocsátásokkal próbált javítani a helyzetén. A nagyvállalatok esetében sokkal látványosabb a munkaerő költségétől való szabadulás: 2008. októbere óta rendszeresek a csoportos létszámleépítések. Ennek keretében mintegy kétszáz cégnél csaknem 40 ezer munkahely szűnt meg, a társaságok mintegy harmadánál bocsátottak el 200 főnél többet egyszerre.
„A munkahelyek tömeges megszűnése ráirányítja a figyelmet a munkaszerződésekkel kapcsolatos sorozatos problémákra. Még az országos átlagbér kétszeresét kereső munkavállaló számára is jelentős anyagi terhet jelenthet, ha jogásszal kívánja felülvizsgáltatni elbocsátása körülményeit.” – hangsúlyozta Csikós Dániel, a Genertel Biztosító Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a családi jogvédelem-biztosítás ebben a nehéz helyzetben kíván anyagi és szakértői segítséget nyújtani.
Az elbocsátások során számos társaság kifejezetten arra játszik, hogy az egy hullámban elbocsátott munkatársak száma épp csak 1-2 fővel maradjon el attól létszámtól, mint amennyit a cégnek a munkaügyi kirendeltségeken csoportos elbocsátásként már kötelező bejelentenie (ez tíz főt jelent). Ugyanis, amellett, hogy a nagy létszámban elküldött dolgozók rontják a cég hírnevét, a csoportos létszámleépítés eltussolásával elejét lehet venni a végkielégítések kifizetésének és a bonyolultabb procedúrának.
Sokszor jogszerűtlenül járnak el a munkaadók a felmondásoknál. Ez nem csak abban jelentkezik, hogy a jogosnál kevesebb végkielégítést kap az elbocsátott, hanem maga a felmondás sem a jognak megfelelő keretek közt történik. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen feltételekkel és anyagi fedezettel kerülnek utcára és valóban minden juttatást megkapnak-e, ami a jogszabályok szerint jár.
„A lakásbiztosításhoz kiegészítőként köthető családi jogvédelem biztosítás a kiszolgáltatottság érzet csökkentését szolgálja − fejtette ki Csikós Dániel − a biztosító nem csak az ügyvédi költségeket téríti, de szükség esetén megfelelő képzettségű szakembert is tud ajánlani.” A biztosítás az ügyvédi díjakon túl olyan költségeket is megtérít, amelyek egy peres ügy kapcsán felmerülnek, pl. szakértői díjak, tanúk utazási költsége, stb. Pár ezer forintos havi díj fedezi a százezres nagyságrendű ügyvédi költségeket. A biztosítás kártérítési, büntetőjogi, szabálysértési, munkaügyi valamint általános szerződéses jogvédelem eseteire köthető.
Forrás:hvg.hu
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
A két legnagyobb - már Magyarországon is igen széles körben használt és ismert - közösségi weboldal, a Twitter és a Facebook felhasználói magasabb biztosítási besorolást kaphatnak, mert a betörők felhasználják az oldalakon található adataikat.
A felhasználók egyre több olyan információt osztanak meg magukról, ami a betörőknek segít: lakóhelyükről, nyaralásaikról, szabadidős tevékenységeikről túl sok minden kiderül.
A 16 és 24 év közöttiek - egy számítógépes biztonsággal foglalkozó cég felmérése szerint - csaknem 75%-a teszi közzé az interneten, hogy pontosan mikor megy nyaralni.
Semmi kétség, hogy a betörők használják a közösségi portálokat, ahol felmérhetik a terepet.
Ezeken az oldalakon nagyon könnyű információt gyűjteni a kiszemelt áldozatról, a kiszemelt házról a Google Street View segítségével, mindezt egy kényelmes székből.
A biztosító szerint olyan információk közzététele az interneten, hogy mikor született, hol lakik, éppen mit csinál körülbelül annyira veszélyes, mintha nyitva hagyná a lakása ajtaját.
Bár a legtöbb közösségi oldalon csak az adott személy ismerősei férnek hozzá ezekhez az információkhoz, a számítógépes biztonsággal foglalkozó cég tesztje szerint nagyon sokan visszajelölték a kapcsolatra való felmérést ismeretlenül is, így lényegében bárkinek elérhetővé teszik az adataikat.
Egy esetleges betörés alkalmával viszont igen nehéz bebizonyítani azt, hogy a bűntény oka az volt, hogy adott személy túl sok információt tett közzé magáról az interneten, így közvetlenül a közösségi oldalak használóit nem lehet magasabb biztosítási díjjal büntetni, ám a kutatások eredményeit mindenképpen szeretnék felhasználni. Elképzelhető, hogy a jövőben a lakásban élő fiatalok (16-24 év) számától függően fogják díjaikat alakítani, hiszen ez az a csoport, akik a legaktívabban részt vesznek a közösségi oldalak életében.