A gépjárműveknél sem mindig egyszerű eldönteni, hogy kinek a nevére kell kötni a biztosítást, hiszen nem mindig ugyanaz a tulajdonos és az üzembentartó, esetleg a tényleges használója az autónak. Ingatlanok esetében pedig talán még több tényező jöhet szóba: több tulajdonos, bérlő, haszonélvező… Kinek kell ilyenkor megkötnie a lakásbiztosítást? És ki fogja megkapni a kártérítést kár esetén? Ebben a cikkünkben ezeken a kérdéseken megyünk végig.

Kezdjük azzal, hogy milyen speciális esetek lehetnek egy ingatlan tulajdonlásában? Jó pár olyan helyzet van, amik nem is kifejezetten ritkák, sőt, teljesen hétköznapiak:

• a tulajdonos kiadja a lakását egy bérlőnek,
• a szülőké a lakás, amiben a gyermekük él - esetleg épp fordítva, a gyerek tulajdona az a ház, amiben a szülei élnek,
• többen közös tulajdonosai az ingatlannak, például több testvér közösen örökölte azt – de lehet, hogy csak az egyikük él benne,
• vagy olyan ingatlanról van szó, amiben nem él senki, senki nincs bejelentve oda. Ilyen például akkor is előfordulhat, ha a tulajdonosnak több ingatlanja van, vagy örökölte a házat, de máshol él.

Láthatjuk, hogy nagyon sokféle élethelyzet adódhat, amikor nem egyértelmű, kinek kellene gondoskodnia a lakásbiztosításról, kinek a felelőssége, ez pedig időnként vitákat is tud szülni az érintett felek között.

Ki kösse meg a lakásbiztosítást?

Kezdjük az elején: ki köthet egyáltalán lakásbiztosítást? Erre a válasz, hogy tulajdonképpen bárki, aki az ingatlan megóvásában érdekelt. A biztosítók nem írják elő, hogy tulajdonosnak kell lenni hozzá, vagy hogy abba az ingatlanba legyen bejelentve a szerződő; sőt, még ott sem kell élnie. Egy lakásbiztosítás szerződője lehet tulajdonos vagy annak hozzátartozója, bérlő, haszonélvező is.

Vagyis nem él olyan szabály, hogy a biztosítást kötelező pl. a tulajdonosnak vagy épp a bérlőnek megkötnie. Ha pedig az ingatlannak több tulajdonosa van, nincs előírva, hogy mindegyiküknek közösen kellene fizetnie a lakásbiztosítást. Azonban amelyikük megköti a szerződést, annak kell gondoskodnia a díj befizetéséről, így akár egyedül fizeti, akár a többi tulajdonossal közösen, ezt érdemes előre megbeszélnie az összes érintettnek, hogy biztosan ne legyen belőle félreértés.

Kinek fizet a biztosító kár esetén?

Idáig a biztosítás szerződőjéről volt szó, itt jön viszont képbe a biztosított személye, a kárkifizetés ugyanis alapvetően a biztosítottak számára történik (néhány speciális, pl. bérlői vagy társasházi esetet leszámítva). A biztosított személyeket a szerződés megkötése során adja meg a szerződő: biztosított minden, a szerződésben név szerint megnevezett tulajdonos(társ), haszonélvező, bérlő vagy az ingatlant egyéb jogcímen jogszerűen használó személy. Ez a személy gyakran azonos a szerződővel, de ő a szerződés megkötésekor megjelölhet akár másokat is maga helyett. Ha tehát valaki az adott ingatlanban élő szülei számára köti meg a biztosítást, és őket jelöli meg biztosítottként, akkor kár esetén a szülők jogosultak a kártérítésre. Mivel a lakásbiztosításnak több biztosítottja is lehet, így pl. több tulajdonos esetén mindegyiküket meg lehet jelölni a tulajdoni hányaduk arányában.

Bár a lakásbiztosítást bárki megkötheti, aki érdekelt az ingatlan védelmében, azonban előfordulhat, hogy kár esetén ezt az érdekeltséget valamilyen módon igazolnia kell a biztosító számára. Ez főleg akkor fordulhat elő, ha a közvetlen érdekeltségnél (pl. rokoni kapcsolatnál) távolabbi viszony áll fenn. Több tulajdonosnál pedig, ha a szerződésben csak egyikük van feltüntetve biztosítottként, a biztosító bekérheti a többi tulajdonos hozzájárulását is a kárkifizetéshez.

Bármilyen szereplőként is kötne egy ingatlanra lakásbiztosítást, ezt a CLB lakásbiztosítás kalkulátorában néhány kattintással megteheti. Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait - köztük több biztosító Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO>>) ajánlatát is - és a kiválasztott csomagot kösse meg egyszerűen, online.