„Lakásbiztosítást saját lakásra szokás kötni”– él sokak fejében a gondolat. Abban nem tévednek, hogy otthonunkat fontos biztosítani, ez azonban messze nem fedi le a lakásbiztosítások szerepét.
Ugyanis a valóságban:

• az otthon nem feltétlenül jelent egyet a saját tulajdonnal
• az albérletben élő diákoknak gyakran egyszerre két otthonuk van
• a lakásbiztosítás két komponensű, nem csak ingatlanbiztosítást jelent: ingatlan- és ingóságbiztosítást tartalmaz(hat)
• köthetünk csak ingatlanra, vagy csak ingóságra is lakásbiztosítást, ha meg szeretnénk bontani
• bérlőként is köthetünk lakásbiztosítást

Bérlőként bizonyára egyeztettünk a tulajdonossal lakásbiztosítás ügyében, ahol a fő kérdés a következő: Rendelkezik-e tulajdonos lakásbiztosítással?

Ha rendelkezik…

…akkor fontos lehet, hogy bútorozott vagy bútorozatlan ingatlanba költöztünk, illetve az is, hogy ingóságokra is vonatkozik-e az említett biztosítás. Ugyanis, egy bútorozott lakásban ingatlan és ingóság – avagy a teljes körű lakásbiztosítás megléte esetén a tulajdonos háztartási gépeire is kiterjed a védelem, mint pl. a hűtő vagy sütő, ha azok mennek tönkre, mondjuk egy villámcsapás következményeként, a bérlő tulajdona azonban nincs biztosítva.
Márpedig bérlőként elsődleges érdekünk saját tulajdonunk védelme, amit ez esetben a lakásban tárolt ingóságaink képeznek, ilyenek például a saját elektronikai berendezéseink, laptop, televízió, ékszerek, vagy akár készpénz. Ha bútorozatlan lakásba költöztünk, saját tulajdonunk értéke valószínűleg még sokkal nagyobb is a felsoroltaknál. Ebben az esetben

tudunk kötni kizárólag ingóságainkra vonatkozó lakásbiztosítást,

ami akár már havi párszáz forintos díjért elérhető, így albérletben élő diákoknak is kifejezetten előnyös megoldás. Kalkulátorunkban itt számolhatja ki a biztosítók ingóságbiztosítás ajánlatait:

Ha nem rendelkezik…

…akkor nemes egyszerűséggel semmi sincs biztosítva a lakásban. Ha például vihar- vagy tűzkár keletkezik, esetleg csőtörés van a falban – minden helyreállítást önerőből kell rendeznie a tulajdonosnak. Ez hatalmas kockázat, ámbár még mindig a tulajdonos kockázata.

A bérlő kockázata elsődlegesen saját tulajdonaira terjed ki, amiket ugyebár könnyedén biztosíthat,

ahogy az előző esetből is látszik. Azonban mi történik, ha például a bérlő nyitva hagy egy ablakot, ami miatt beázik a lakás egy heves vihar során, és ebből jelentős kár keletkezik? Egy megfelelő ingatlanbiztosítás fizethetne ebben az esetben, de nélküle valószínűsíthető, hogy a tulajdonos a bérlőre terheli az így keletkezett kárt. A hasonló kellemetlen helyzetek elkerülése végett abban is megegyezhetünk tulajdonosunkkal, hogy bérlőként hadd kössünk biztosítást mi az ingatlanra is, s így mi leszünk a szerződő felek, mi kapjuk kár esetén a kártérítést is. Ebben az esetben itt kalkulálhatunk biztosítást, és hasonlíthatjuk össze a biztosítók ajánlatait:

Szerződéskötés előtt mindig figyelmesen olvassa el, mire terjed ki az adott biztosító védelme, illetve, hogy milyen értékeket kell kiegészítő elemként hozzáadni alapcsomagjához. A biztosítók biztosítási feltételeit itt találja.