Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az ingatlanbiztosításunk értékét
2020 július 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az ingatlanbiztosításunk értékét
Hiába biztosított a lakásunk, házunk, ha nem növeljük védelmünk összegét az évek során végzett fejlesztések, beszerzett új ingóságok értékével. Ha bekövetkezik a kár, kiderülhet, hogy a biztosító nem fizet mindent, mert alulbiztosított volt az ingatlanunk. Célszerű ezért elfogadni a biztosítónak az értékkövetésre vonatkozó javaslatait, s ügyfélként is jelezni az új beszerzéseket, lakáskorszerűsítéseket. Léteznek egységáras biztosítási összegre vonatkozó biztosítási szerződések is.
Manapság számos lakásbiztosítás közül választhat az ügyfél, és laikusként sokszor nehéz eldönteni, hogy ezek melyike védi leginkább a biztosítani kívánt ingatlanunkat és egyéb vagyontárgyainkat. A lakásbiztosítás jellemzően hosszútávú kapcsolatot hoz létre a biztosítóval, amely - a mindenkor megfelelő védelem fenntartása érdekében - folyamatos együttműködést feltételez mindkét fél részéről.
A megfelelő lakásbiztosítás kiválasztásánál érdemes átgondolni, hogy mely vagyontárgyakra és milyen biztosítási kockázatokra, kárfajtákra terjedjen ki a fedezet. A jelenlegi lakásbiztosítási termékeknél többféle kárra, biztosítási eseményre is kiterjed a biztosítás. A biztosítások jellemzően fedezetet nyújtanak az alapkockázatként megjelölt elemi károkra (pl. vihar, felhőszakadás, tűz, földrengés, árvíz stb.) és műszaki okú károkra (pl. vezetékes vízkár). A modulokból álló biztosítások esetén az ajánlattételkor a szerződő maga választhatja meg, hogy mely károkra terjedjen ki a védelem.
A biztosítási szerződések másik alapvető eleme a biztosítási összeg. Amíg a biztosított vagyontárgyak és a veszélynemek megjelölése a biztosítás terjedelmét, addig utóbbi a szolgáltatás maximális mértékét határozza meg. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, azaz azt mutatja meg, hogy a biztosított vagyontárgy károsodása esetén legfeljebb mekkora összeget fizet a biztosító a helyreállításra vagy pótlásra.
A biztosítási összegek a lakásbiztosítási szerződésben a biztosítható vagyontárgyak pénzbeli értékét kell, hogy tükrözzék, amelyet külön-külön vagyoncsoportonként (pl. lakóingatlan, melléképület, háztartási ingóságok, értéktárgyak stb.) rögzítenek a szerződésben. A védelem teljessége érdekében nagyon fontos, hogy a biztosítási összegeket a tényleges piaci viszonyoknak, a biztosított vagyontárgyak tényleges értékének megfelelően határozzák meg.
A biztosítási összeget nem a vagyontárgyak aktuális forgalmi értéke, hanem azt az ún. újérték elv alapján kell megállapítani. Ha például a keresleti és kínálati viszonyok következtében csökken az adott ingatlan forgalmi értéke, a biztosítási összeg nem csökken automatikusan. Ezt ugyanis nem a piaci értékhez képest kell meghatározni, hanem ingatlanok esetén az újjáépítési értékhez, amelyet alapvetően az aktuális építőanyagárak és munkabérek határoznak meg. Ingóságok esetén ez az újrabeszerzési értéknek felel meg. E meghatározási módnak azért van kiemelt jelentősége, hogy ha a biztosított vagyontárgy károsodik, megsemmisül, a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell nyújtania ahhoz, hogy a vagyontárgyat a káreseményt követően az eredeti állapotnak megfelelően kijavítani, vagy (totálkár esetén) pótolni lehessen.
A lakásbiztosítások egyik alapelve a túlbiztosítás tilalma. Mivel a biztosító a kár megtérítésére köteles, ezért az úgynevezett kárbiztosítások körében általánosan tiltják a káronszerzést. Magyarul a biztosító kárkifizetése nem haladhatja meg az ügyfél által elszenvedett kár mértékét. Ennek alapján törvényi alapvetés, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. Az afölötti részre vonatkozóan a biztosítási összeget illető megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.
A biztosítási összeg pontatlan meghatározása akkor okozza a legjelentősebb problémákat, ha emiatt a biztosított ingatlan, egyéb vagyontárgy alulbiztosítottá válik. Erről akkor beszélünk, ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél, tehát a vagyontárgy újjáépítési/újrabeszerzési értékénél alacsonyabb. Ilyenkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
Ha pl. egy lakóingatlan biztosítási összegét a szerződésben 15 millió forintban jelölték meg, azonban a tényleges újjáépítési értéke 20 millió forint, úgy az ingatlan 25 százalékkal alulbiztosított. Ha ez az ingatlan pl. tűzkár miatt károsodik, amelynek helyreállítási költsége 4 millió forint, úgy a biztosító emiatt csak a helyreállítási költségek arányos részét (az adott példában 75 százalékát) téríti meg a tulajdonosnak. Ő ezért csak 3 millió forint összegű biztosítási szolgáltatásra jogosult.
Alulbiztosítottság esetén a tulajdonos hiába rendelkezik biztosítással, a tényleges kárt a biztosító csak részlegesen fogja megtéríteni. Ezért kiemelten fontos a biztosítási összeg megfelelő meghatározása.
Alulbiztosítottsághoz vezethet, ha a szerződő már a szerződéskötéskor helytelenül határozza meg a biztosítási összeget. Ilyen eset, ha pl. az ingatlan alapterületét, az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak körét vagy a vagyontárgyak értékét helytelenül veszi számításba. Az alulbiztosítottság azonban leggyakrabban a biztosítás tartama alatt alakul ki: az eredetileg megfelelő értéken biztosított vagyontárgyak (vagy az azok helyébe lépő új vagyontárgyak) az évek során alulbiztosítottá válnak.
Számos esetben az ingatlant a tulajdonos a biztosítás megkötését követően bővíti, korszerűsíti (pl. új lakrészt épít hozzá vagy modern fűtési rendszert épít ki), amelynek újjáépítési költsége így nyilvánvalóan magasabb lesz, mint korábban. Az ingóságoknál hasonló eredményre vezet a korábbi elavult berendezések (pl. hűtőszekrény, tévé) és bútorok új, nagyobb értékűre cserélése, új nagyértékű ingóságok vásárlása. Ezeknél a pótlási érték lesz magasabb a korábbinál. Ha a szerződő a módosítást, módosulást nem jelzi a biztosító felé, alulbiztosítottság alakul ki.
A biztosítók az árszínvonal-változás (így például az építőanyagáraké, munkabéreké) alulbiztosítottságra gyakorolt hatását az éves értékkövetéssel igyekeznek kiküszöbölni. Ennek során a szerződőnek javaslatot tesznek a következő biztosítási időszakra vonatkozó indexálásra, azaz a biztosítási összegek arányos növelésére. Bár az indexálás a biztosítási díjat is arányosan növeli, azonban annak visszautasítása az alulbiztosítottság kockázatát rejti magában.
Ez az értékkövetés csak az átlagos árindexváltozást veszi figyelembe, hiszen a biztosítónak bejelentés nélkül nincs tudomása az esetleges értéknövelő beruházásokról.
Ügyfélként ezért az indexálástól függetlenül is érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat néhány évenként, hogy az megfelelő veszélynemekre nyújt-e biztosítási fedezet és különösen, hogy a biztosítási összegek megfelelően tükrözik-e az ingatlan és az ingóságok újjáépítési, illetve újrabeszerzési értékét. Ha nem, a módosításokat mielőbb célszerű jelezni a biztosítónak.
Több biztosító lakásbiztosítási szerződése tartalmazza annak lehetőségét, hogy ha a szerződő elfogadja a biztosító által ajánlott egységárat a biztosítási összegre, úgy
a biztosító kár esetén (szűkkörű kivételektől eltekintve) nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és nem alkalmazza az arányos térítést.
A lakásbiztosításunk esetében célszerű folyamatosan figyelemmel követni a biztosítási összegeket! Enélkül azt kockáztatjuk, hogy kár esetén a biztosító nem téríti meg a teljes veszteségünket.
Forrás: hvg.hu
CLB tipp: Aktualizálja lakásbiztosítását, vagy évfordulóval kalkuláljon oldalunkon! Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Az elmúlt évek legpusztítóbb viharai voltak júniusban, a károk utáni kifizetés elérheti az ötmilliárd forintot
2020 június 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Az elmúlt évek legpusztítóbb viharai voltak júniusban, a károk utáni kifizetés elérheti az ötmilliárd forintot
Az elmúlt évek legpusztítóbb viharperiódusa volt az idei júniusi, a biztosítók által már kifizetett összegek, illetve a kártartalékok elérhetik az ötmilliárd forintot - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden az MTI-vel.
A biztosítókhoz a hét végéig több mint harmincnégyezer lakossági bejelentés érkezett, amelyek alapján 3 milliárd forintot megközelítő kárráfordítással lehet számolni. Ebben az összegzésben még nincsenek benne a hétvégén főként Miskolc és Eger környékén pusztító felhőszakadás következményei.
Az addigi bejelentések túlnyomó része Budapestről, illetve Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács, Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett.
A Mabisz összesítése szerint a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyont érintő, több mint háromezer bejelentés nyomán kifizetendő összegek további több mint kétmilliárd forintot tesznek ki. A júniusi biztosítói számla így nagy valószínűséggel meg fogja haladni az ötmilliárd forintot.
A közleményben hangsúlyozták, a május-augusztus közötti viharszezonban, amelynek adatait 2010 óta rendszeresen összegzik, a társaságok mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. A tavaly május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán, ebből másfél milliárd jutott júniusra, amely tehát nagy súllyal szerepelt az elmúlt évek statisztikáiban - írja a Mabisz.
Az idén már februárban elindult a viharszezon, az év második hónapjában a lakásbiztosításokra kifizetett összegek jóval meghaladták a kétmilliárd forintot, amit közel három milliárdra növeltek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk - írta a Mabisz közleményében.
forrás: index.hu
CLB TIPP: A védelem csak néhány kattintásra van, kösse meg lakásbiztosítását időben: Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Vihar-katasztrófát modellezett a CLB - A sorozatos károkat egyenként kell bejelenteni
2020 június 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Vihar-katasztrófát modellezett a CLB - A sorozatos károkat egyenként kell bejelenteni
Rekord károkra és kimagaslóan magas kártérítési összegre készül az egymásba érő extrém viharok miatt a hazai biztosítási szakma. Jó tudni: ha több napon keresztül sorozatban újabb és újabb pusztító zivatar csap le ugyanarra az ingatlanra – sajnos erre egyre inkább van esély –, akkor azt minden egyes alkalommal külön be kell jelenteni a biztosítónál, mert csak így lehet teljes a kártérítés – figyelmeztet a CLB. A biztosítási alkusz cég rövid időn belül érkező sorozatos károkat modellezett, hogy felhívja a figyelmet a legmegfelelőbb biztosításokra.
Vaskos ízelítőt kaptak az elmúlt napokban a biztosítók is a szélsőségesre váltott időjárásból és annak következményeiből, s abból, hogy nekik is alaposan fel kell készülniük a nyárra. Jelenleg is tömegével érkeznek a kárbejelentések, s a veszteségek felmérése néhány helyen példátlanul gyorsan, órákon belül megkezdődött: volt olyan település, ahol a biztosító szakértője szinte egyszerre érkezett a pincében álló víz kiszivattyúzására hívott tűzoltókkal. Még nincs vége a hónapnak, de már most tudni lehet, hogy kimagaslóan sok, akár 1 milliárd forint is lehet majd az egy hónap alatt kifizetett kártérítési összeg – közölte a CLB.
A biztosítási alkusz többször jelezte: rendszeresek lesznek a szélsőségesen nagy viharok, amelyekre viszont a szakmán kívül szinte kivétel nélkül mindenkinek készülnie kell valamilyen formában. Ráadásul egy Magyarországon viszonylag újnak számító jelenséggel is egyre gyakrabban fogunk szembesülni: ugyanarra a településre napokon keresztül többször is lecsaphat a vihar, újabb és újabb károkat okozva – figyelmeztet Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs szakértője hangsúlyozza: ezeket a pusztításokat – de a kisebb megrongálódást is – tételesen be kell jelenteni még akkor is, ha egymást követő napokon, sorozatban történik. Ahány vihar, annyiféle kár rakódhat a korábbira, s ezek mindegyikéről tudnia kell a biztosítónak, hogy az esetleges különbözeti károkat is ki tudja fizetni. Elképzelhető ugyanis – magyarázza a szakértő –, hogy az első bejelentéskor nem volt például villámcsapás és jégeső sem, „csak” pincéket elárasztó zivatar, kidőlt fák, beszakadt tetők. Az erről szóló bejelentés után kizárólag ezeknek a feltérképezésére készül a kárfelmérő, s hiába lett időközben nagyobb a veszteség egy újabb, esetleg még pusztítóbb viharban, ha azt nem jelezte biztosítójának a károsult, akkor a helyszínelő szakember nem is veheti fel a kártérítési tételek közé – figyelmeztet Németh. Ez a rendszer nem új a hazai biztosításban, de tény, hogy korábban nem nagyon kellett külön felhívni rá a figyelmet, mert viszonylag ritka jelenség volt a napokon keresztül visszatérő, s egyre nagyobb erővel tomboló vihar.
A CLB modellezett egy természeti katasztrófát, amelyben levezette, hogy milyen tragikus mértékű kárt okozna az, ha az eddig viszonylag egyenletesen elosztva érkező nyári viharok – tomboló széllel, felhőszakadással, jégveréssel, villámlással – egy-két hét leforgása alatt koncentráltan zúdulnának az országra, azon belül is visszatérően egyetlen településre. A katasztrofális végeredmény borítékolható volt, s teljesen egyértelmű, hogy egy ilyen koncentrált sorozat – amiből már most is egyre több ízelítőt kapunk – eddig nem tapasztalt kihívás elé állítaná a biztosítókat, kárszakértőket, helyreállítással foglalkozó iparosokat, de legfőképpen a károsult családokat. Németh Péter véleménye szerint ezért talán soha nem volt ennyire fontos egy jó biztosítás – sőt, biztosítási csomag –, mint napjainkban.
Viharkárra való biztosítások:
- lakásbiztosítás: viharkár – óránként legalább 54 kilométer sebességű széllel –, felhőszakadás villámlás, beázás, tűzkár, stb.,
- nyaralóbiztosítás – hétvégi házakban, nyaralókban keletkezett elemi károk, csőtörések, özönvíz szerű áradások ellentételezésére,
- casco biztosítás – garázsban megrongálódott autók, jégverés okozta totálkár, közlekedés közbeni vizes, kátyús balesetek,
- balesetbiztosítás – esetleges személyi sérülések miatti hosszabb távú munkaképtelenség esetére.
Amit a kárbejelentési rendről tudni kell
- A viharkárt – is – az „észlelésétől” számított öt napon belül be kell jelenteni a biztosítónál (az „észlelés” kitétel nagyrészt a hétvégi ingatlanok miatt elfogadott).
- Nem árt lefényképezni tételesen a viharkárokat, az ázások nyomait és a padlón álló vízszint magasságát is lehetőleg pontosan, ugyanis ez az adat sem lesz mindegy a kár megállapításakor.
- A mentést a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni. A biztosítók ugyanis enyhén szólva sem veszik jó néven, ha a kárszakértőjük kiérkezéséig a háziak meg sem próbálják menteni, ami menthető. Igaz, a naponta lezúduló viharban meg kell gondolni, hol száradjon biztonsággal az elázott ingóság. Az udvarra kipakolt bútorokat ugyanis pár nap múlva már újra áztathatja a zápor, a garázsból kiszorult gépkocsikat pedig totálkárosra verheti az utcán a jégeső. Ezekre is gondolni kell.
Németh reméli, a modellezett katasztrófahelyzetből nem lesz valóság, de az biztos, hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell. A biztosítással is – szögezte le.
CLB TIPP: Oldalunkon néhány kattintással megkötheti a szükséges vagyonbiztosításokat, hogy értékei biztonságban legyenek: Lakásbiztosítás kalkulátor >> ; Casco kalkulátor >>
Súlyos károk érték a magyarokat a járvány idején: otthon sincs biztonság?
2020 június 09.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
Súlyos károk érték a magyarokat a járvány idején: otthon sincs biztonság?
A legnagyobb hazai biztosítótársaságok arról számoltak be, hogy jelentős a viharkárokat elszenvedett háztartások száma, és hiába érezi magát az ember otthonában a legnagyobb biztonságban: a balesetek csaknem fele ott éri az embert.
Nem csak a járvány okozott jelentős károkat idén a magyar lakosság számára, és fenyegette az egészségét. A Pénzcentrum a legnagyobb hazai biztosítótársaságoktól arról értesült, hogy
jelentős a viharkárokat elszenvedett háztartások száma, és hiába érezi magát az ember otthonában a legnagyobb biztonságban: a balesetek csaknem fele ott éri az embert.
Ez az arány pedig járvány idején csak súlyosbodott. Közúti balesetekből származó káreseményből - ahogy arra számítani lehetett - jóval kevesebb volt, de a betörések, lopások száma is jelentősen csökkent. A járványból mindenki más-más tanulságot, tapasztalatot vont le, ez látszik az alapján is, milyen biztosításokra van most, és lesz a nyáron a legnagyobb kereslet.
A Pénzcentrum kérdéseire nagyobb hazai biztosítótársaságok válaszoltak most azzal kapcsolatban, hogy melyek voltak 2020-ban eddig a leggyakoribb káresemények, amelyek a magyar háztartásokat érték, és lehetett-e eltérést érzékelni az előző évek tapasztalataihoz képest. Az is kiderült, hogy mely biztosítások iránt nőtt a kereslet és nőhet meg a nyári időszakban a koronavírusjárvány miatt. A biztosítók válaszaiból az látszik általánosságban, hogy a egyéneket és otthonaikat ért legnagyobb károkat idén a viharos időjárás, illetve önmaguk okozták. Értelemszerűen a közúti balesetekből adódó károk jelentősen csökkentek a korlátozások alatt, viszont az otthoni balesetek, amelyek kertészkedés, barkácsolás, nagytakarítás, stb. közben érhették az embert, gyakrabban fordultak elő.
A betörések száma szintén csökkent a járvány alatt, annál több volt a vízkár.
A Generali Biztosító 2020 első negyedévében közel fél milliárd forintnyi összeget fordított a közel 13 000 vezetékes vízkárból eredő költségek fedezésére. A víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és egyéb vezetékek törése vagy dugulása, valamint az ebből fakadó károk továbbra is jelentősek: míg 2017-ben átlagosan több mint 50 000 forintot fizetett ki a biztosító vízkárok kapcsán, 2019-ben már 60 000 forintot meghaladó összegre rúgott a kifizetések átlagösszege. A leggyakoribb károk listáján szerepelnek a viharkárok is.
"Az idei első negyedévben például a viharkárok darabszáma kétszerese az előző év azonos időszakához képest. Ehhez az is hozzájárul, hogy idén februárban az erős viharok következtében annyi vihar kárbejelentést kaptunk, mint egy nyári időszakban - ez egyébként annyira ritka, hogy még nem is volt ilyen mennyiségű viharkár az év ezen szakaszában" - mondta el Márta Róbert, a Generali Biztosító értékesítési területért felelős igazgatósági tagja. Tapasztalatuk szerint
a leggyakoribb otthoni balesetek a következők: forrázás, kertészkedés közben bekövetkező balesetek, tetőről való leesés, barkácsolás közben elszenvedett sérülés, elcsúszás, lépcsőn leesés.
Néhány konkrétumot említve: előfordult már flexelés közbeni sérülés, kutyasétáltatás közben szerzett bokaficam, macskaharapás, lábujjtörés a kanapé lábába rúgva vagy éppen olyan súlyos sérülés is előfordulhat, mint medencetörés létráról leesve - részletezte a szakember.
forrás: hellovidek.hu
CLB TIPP: Lakás- és balesetbiztosítását is percek alatt megkötheti oldalunkon, néhány kattintással: Lakásbiztosítás kalkulátor >> Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Elektromos rolleresek sokkolják az autósokat - Akár milliókat is fizethetnek, ha balesetet okoznak
2020 június 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
Elektromos rolleresek sokkolják az autósokat - Akár milliókat is fizethetnek, ha balesetet okoznak
Balesetveszélyesen ellepték az utakat a biciklisek, s újabban egyre több a forgalomban a kocsik között cikázó elektromos rolleres is. Nem árt tudni: felelősségbiztosítás nélkül sokba kerülhet nekik egy általuk okozott baleset, mert a biztosítók a kétkerekűeket is a többi járművel azonosan bírálják el. Ha ők a hibásak, fizetniük kell, bármekkora is a kár – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.
Kockázatosan megnőtt a közúti forgalomban, a járművek között cikázó elektromos rolleresek és a biciklisek száma. Érthető, hiszen a járvány miatt, aki csak teheti, nem utazik közösségi járműveken, ám ezeknek az eszközöknek a közúti közlekedésre való használatát egyelőre semmi nem szabályozza – vagy korlátozza – mondta Németh Péter. A CLB biztosítási alkuszcég online értékesítési és kommunikációs igazgatója tapasztalatai szerint különösen a motorhajtású rolleresek hajlamosak időnként hajmeresztő manőverekre, életveszélyes mutatványokra a zsúfolt utakon. Az autósoknak mostanában igencsak szükségük van a lélekjelenlétükre, hogy ne keveredjenek bajba a kis járművek miatt. A kétkerekűeken próbálkozóknak – legyen az kerékpár vagy roller – viszont nem árt tudniuk: annak ellenére, hogy nem kell KRESZ-vizsgát tenniük, ismerniük kell a járművezetőkre vonatkozó közlekedési szabályokat, mert egyébként könnyen balesetet szenvedhetnek vagy okozhatnak. Egyik sem jó, de az utóbbinak még súlyos anyagi következményei is lehetnek, hiszen aki kárt okoz, annak azért felelősséget is kell vállalnia. Vagyis, meg kell térítenie a kárt még akkor is, ha milliós a tétel – figyelmeztet Németh.
Nem kell aggódnia viszont annak, akinek van felelősségbiztosítása, hiszen akkor a biztosítója fizet helyette. De vajon, van-e ilyen biztosítása annak a sok fiatalnak, aki az utóbbi hetekben rákapott ezekre a járgányokra, s azzal járja a várost? Nem valószínű – véli a kommunikációs igazgató. Németh figyelmeztet: az említett járművek vezetői azonban akkor is felelősséggel tartoznak, ha nem a közúton, hanem például a járdán, a gyalogosok körében okoznak balesetet.
A közúti forgalom újdonsült résztvevői azonban nem tudják azt, amit egyébként is csak kevesen, hogy egy jobb lakásbiztosítás felelősségbiztosítást is tartalmazhat, ami kiterjed a kerékpárral és egyéb módon okozott károkra is. Érdemes tehát átböngészni a szerződéseket, különösen azoknak, akik kerékpárral, motor-hajtányú rollerrel vetik bele magukat a városi forgalomba. A biztosítók ugyanis nem viccelnek, s főleg nem tesznek különbséget a járműtípusok között a balesetek elbírálásakor. Vagyis, ha egy rolleres vagy kerékpáros a vétkes, akkor neki anyagi felelőssége is van. Ha nincs megfelelő biztosítása, akkor a saját pénzéből kell helytállnia, bármekkora is a kár – összegzi Németh.
Már majdnem annyi a viharkár idén, mint viharszezonban szokott lenni
2020 április 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Már majdnem annyi a viharkár idén, mint viharszezonban szokott lenni
A veszélyhelyzet első nagyobb elemi csapása, a hétvégi szélviharok nyomán több százmilliós kárkifizetésre számítanak a biztosítók. A társaságok az adott helyzetben telefonon és online várják a kárbejelentéseket, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A hétvégi szélviharok elsősorban a tetőkben és a kéményekben okoztak kárt, fákat döntöttek ki.
A társaságokhoz eddig beérkezett mintegy másfélezer bejelentés nyomán több százmillió forintos kárráfordítással lehet számolni.
A biztosítók arra számítanak, hogy a veszélyhelyzet körülményei között a bejelentések még több napig is elhúzódhatnak, növelve a kárösszegeket. A bejelentések túlnyomó része Szabolcs-Szatmár-Beregből és Hajdú-Bihar megyéből származik – ezeken belül Mátészalka, Fehérgyarmat és a környéken lévő kisebb települések, valamint Debrecen volt a legjobban érintve. De voltak károk Budapesten, Pest megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Borsodban és Hevesben is.
Még el sem indult a szokásos viharszezon, de már a második, nagyobb károkat okozó időszakon vagyunk túl ebben az évben.
A február közepi szokatlan időjárás miatt a társaságok majd hárommilliárd forintot fizettek ki.
Hagyományosan pedig a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.
Idén tehát már a „start" előtt ennek nagyjából háromnegyedénél tartanak a biztosítók.
A mostani helyzet sajátossága, hogy a bejelentéseket telefonon és online várják a biztosítók.
A veszélyhelyzet felgyorsította az informatikai fejlesztéseket, a digitalizációt azoknál is, akik egyes megoldásokat későbbre terveztek. Az online ügyintézésről a társaságok részletes tájékoztatást adnak a honlapjaikon. A kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás, többen a távoli kárfelvétel választását javasolják az ügyfeleiknek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében. Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulnak.
Adott esetben a kárszemlézés is történhet telefonos egyeztetéssel, a mobiltelefonnal készített és továbbított fotók segítségével is. Van olyan biztosító, amelyik már bevezette, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. Az ügyfélnek elég csak elővenni az okostelefonját vagy a táblagépét, és egy alkalmazás segítségével a távolból is megoldható a helyszín szemléje valamint a kárrendezés. Az eszköz kameráján keresztül az ügyfél élő kapcsolatba lép a társaság kárfelmérőjével és az elhangzott kéréseket követve gyorsan, egyszerűen végre tudja hajtani a kárfelmérést, ami így akár hétvégén is megtörténhet.
Egyes társaságoknál azt tapasztalták, hogy bár az online megoldások nagy része már eddig is rendelkezésre állt, ügyfélkörüknek csak igen kis része élt a lehetőségekkel.
Az elmúlt hetekben azonban jelentősen megnőtt az online felületekre regisztrálók száma, s a kárbejelentések aránya is egyre magasabb ezeken a felületeken.
Mindez maga után vonhatja a további fejlesztések felgyorsítását, az ügyfélbarát megoldások minél szélesebb körű alkalmazását.
Erre már csak azért is lehet egyre növekvő kereslet, mivel a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Az MNB statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, nyaralóját védtelenül! Lakásbiztosítását online, pár perc alatt megkötheti kalkulátorunkban: Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Hiába van több biztosítóval szerződésünk, nem járhat haszonnal a kár
2020 február 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Hiába van több biztosítóval szerződésünk, nem járhat haszonnal a kár
A kifizetések nem adódnak össze, annyit kapunk, amennyi jár.
– Elfelejtettem, mikor jár le a lakásbiztosításom, így kötöttem egy másikat. Most a tetőbeázás után az egyik nem akar fizetni. Ez jogtalan, ugye? – érdeklődött S. Géza Érdről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinél. Kérdésére Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol.
Törvényi szabályozás
A Polgári Törvénykönyv tiltja a „káron gazdagodást”, vagyis hogy a (pl. a lakásunkat védő) vagyonbiztosításnál ne csak az elszenvedett veszteség összegét kapjuk meg, hanem azon felüli pénzt is. Pár éve már megengedett, hogy ugyanarra az ingatlanra vagy/és ingóságra egyszerre több biztosítónál is legyen biztosításunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy több pénzhez jutunk az otthonunkat ért baj esetén.
Egymás között is elszámolnak
Ha több biztosításunk volt egyszerre, a bekövetkezett kárt az érintett biztosítók egyikéhez, de akár egyszerre többhöz is benyújthatjuk. A biztosítók saját vállalt fedezetük mértékéig fizetik ki a kárt, de úgy, hogy egymás között is elszámolnak (a másikkal szemben is arányos megtérítési igényt nyújtanak be). Az ugyanolyan típusú kárra így a kifizetések nem adódnak össze, annyit kapunk valós tehervállalásuk arányában a biztosítóktól, amennyi jár nekünk.
Nem kérhetjük vissza az eltelt időszakra a második, esetleg további biztosítóknak már befizetett díjainkat sem. Valamennyi biztosító ugyanis, amelyikkel szerződést kötöttünk, kockázatban állt.
30 nap a felmondási idő
Lakásbiztosításainkat szabályosan a biztosítás évfordulója előtti 30. napig mondhatjuk fel. Írjuk fel az évforduló napját, nehogy elfelejtsük! Ha kicsúszunk az időpontból, egy év múlva lesz rá megint lehetőségünk. A Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat viszont már bármelyik naptári negyedév végével is megszüntethetjük majd (a megkötésük utáni első háromnegyed év után).
Lakásbiztosításunkat biztosítónknak küldött aláírt írásos nyilatkozattal vagy az ügyfélszolgálaton tett írásbeli nyilatkozat útján, személyesen mondhatjuk fel (e-mailben nem). E nyilatkozatban írjuk le a szerződő nevét, lakcímét – ha ezzel nem azonos, a biztosított otthon címét –, s a biztosítási szerződésünk (kötvényünk) azonosítószámát. Jelezzük egyértelműen, hogy felmondjuk a szerződést! A biztosítóknál elérhető e célra szolgáló nyomtatvány, de bármilyen levél is megfelel.
Kivételes esetek
Év közben csak akkor szűnhet meg a lakásbiztosításunk, ha eladtuk otthonunkat. Ha az adásvételt igazoljuk, a biztosító visszaadja az előre befizetett díjunkat. Ha pedig a lakásbiztosítást megkötött szerződő ügyfél elhunyna, az örökös(ök)nek ezt célszerű minél hamarabb tudatni a biztosítóval, illetve átvenni a díjfizetés terhét. Előfordulhat az is, hogy a lakásunk egy káresemény során teljesen elpusztul (pl. ne adj’ isten!, porig ég). Ilyenkor a biztosító a teljes kárkifizetés után nyomban megszünteti a szerződést, ezt a feltételt általában minden piaci szereplő beleírja szerződéses feltételeibe.
forrás: blikk.hu
CLB TIPP: Válogasson az elérhető lakásbiztosítások közül, és válasszon saját igényei szerint! Oldalunkon azonnal kalkulálhat: Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Viharkárok: sok helyen még mindig nem végeztek a helyreállítással
2020 február 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Viharkárok: sok helyen még mindig nem végeztek a helyreállítással
Magyarországon a biztosítók eddigi adatai szerint a hárommilliárd forintot is elérheti az elmúlt két hét viharainak kárértéke. Nyáron már megszokhattuk, hogy egy-egy komolyabb zivatarlánc ehhez hasonló nagyságú károkat okoz, de télen ez ritkább. Sok helyen még mindig nem végeztek a helyreállítással – hangzott el az M1 Híradójában.
Tetőket téptek le, jelzőlámpákat szakítottak le és fákat is kicsavartak az elmúlt két hét viharai. Veszprém megyében az egyik kidőlt jegenyefa egy arra haladó autóra dőlt, a sofőr halálát okozva.
A helyenként 80-100 kilométer per órás szél az egyik törökszentmiklósi középiskola tornacsarnokának tetejét szakította le még február elején. Szerencsére nem sérült meg senki. Az épületet azóta lefóliázták, de egyelőre csak szélcsendes időben használhatják a diákok.
Orosházán egy héttel a károk után is javában folyt a helyreállítás, nem csak a vásárcsarnok, hanem a mellette lévő társasház épületén is. Ugyanis a csarnok lefújt tetődarabjai légkondicionálókat szakítottak le és több lakás ablakát is betörték. Az utóbbi években ez a harmadik eset, hogy az erős szél megbontja a vásárcsarnok tetejét, így ezúttal megerősítik a szerkezetet.
Fóliával terítették le a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház egyik telephelyét is. A vihar 300 négyzetméteren rongálta meg a tetőt, de a teljes 550 négyzetméteres felületet cserélni kell. A tetőn napelemek is voltak, ezeket le kellett szerelni, így kevesebb áramot tud termelni a létesítmény, ami tovább növeli a kárt. A kárenyhítésre már több mint tízmillió forintot fordított a kórház, de a teljes helyreállításhoz további tízmilliókra lesz szükség.
A Magyar Biztosítók Szövetségének összegzése szerint több mint 32 ezer lakáskárra 2,2 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. Ipari létesítményekből és közintézményekből pedig kétezer kárbejelentés érkezett, ami 750 millió forintos kárösszeget jelent. Ezek a számok vetekszenek egy-egy viharos nyári hónap adataival.
„Februárban szokatlannak számít ez az időjárás, a viharok okozta károk nagyjából a nyári viharokhoz mérhetőek. A tavalyi évben például a biztosítók a május-augusztusi viharszezonban összesen 4,1 milliárd forintot fizettek ki, különösen a júniusi viharok számítanak hasonló nagyságrendűnek”–fogalmazott Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.
A tapasztalatok szerint a szélsőséges időjárási jelenségek után sokan kötnek új biztosítást, ám még így is mintegy egymillió lakásnak – a hazai ingatlanok több mint negyedének – nincs semmilyen biztosítása.
forrás: hirado.hu
CLB TIPP: Ne bízza a szerencsére otthona védelmét! Kösse meg lakásbiztosítását pár perc alatt, hogy ne maradjon anyagi segítség nélkül a viharok pusztítása után! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Jóval nagyobb kárt okozott a vihar Magyarországon, mint gondolni lehetett
2020 február 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Jóval nagyobb kárt okozott a vihar Magyarországon, mint gondolni lehetett
A februári viharkárok a korábban becsültnél is jóval magasabbak. Csak a lakásbiztosításokra már átutalt vagy folyamatban lévő kifizetések összege is jóval meghaladja a kétmilliárd forintot, amit tovább növelnek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A februári szélviharok pusztításai előreláthatólag több milliárd forinttal terheli meg a biztosítók kárkifizetéseit. Csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladja a harminckétezret. Ezek nyomán a biztosítók közel 2,2 milliárdnyi összeget fizettek már ki, illetve különítettek el kárrendezésre. Ezekhez az adatokhoz társulnak még az ipari létesítményekből és közintézményekből érkező közel kétezer bejelentés, illetve a 750 millió forintot meghaladó kárösszeg.
ÖSSZESEN TEHÁT MAJD HÁROMMILLIÁRD FORINTOS FEBRUÁRI VIHARSZÁMLÁRÓL BESZÉLHETÜNK.
Különösen február első hetének viharai bizonyultak pusztító erejűnek: a múlt heti gyorsbecsléseket jóval meghaladták, csaknem megkettőzték a tényleges adatok: a több mint húszezer bejelentés nyomán több mint 1,8 milliárd forintnyi kifizetés történt meg vagy várható az elkövetkező időszakban. Ehhez képest Ciara tombolásának következményei várhatólag egymilliárd forint környékén lesznek.
Az elmúlt tíz évre visszatekintve nem volt még ilyen katasztrofális időjárás februárban: az elmúlt évek júniusi viharaihoz mérhető az utolsó téli hónap ciklonjainak pusztítása. Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Ne maradjon segítség nélkül viharkárok esetén! Kösse meg lakásbiztosítását online, pár perc alatt, hogy védelem alatt tudja ingatlanát! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Viharkár: tízezer bejelentés érkezett
2020 február 10.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés
Viharkár: tízezer bejelentés érkezett
A múlt heti viharok után közel tízezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz – adta hírül a MABISZ. A társaságok szerint a kárkifizetések összege akár az egymilliárd forintot is elérheti.
A múlt heti szélviharok pusztításai után az észak-dunántúli megyéktől kezdve Békésig és Hajdú-Biharig érkeztek nagyszámú kárbejelentések a biztosítókhoz. A lakossági bejelentések mellett jelentős számban és nagyobb kárösszeget megjelölve futottak be ipari létesítmények, illetve középületek megrongálódásáról szóló értesítések is. Az eddig összesen mintegy 9500 bejelentés nyomán a várható kárösszeg elérheti az egymilliárd forintot – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Nem ilyenkor tombolnak a viharok
Az évnek ebben a szakában mind a kárbejelentések száma, mind pedig a várható kárösszeg szokatlanul nagynak számít. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező napokban is nagy erejű szélviharokra kell felkészülni az ország több térségében, február hónap biztosítási szempontból előreláthatólag felzárkózik majd a hagyományos május-augusztusi viharszezon által okozott károkhoz.
Az Aegon Biztosítóhoz péntek reggelig 2190 kárbejelentés érkezett, a viharkárok értéke pedig megközelíti a 200 millió forintot. Az Allianz Biztosítónál is több mint 2000 káresetet jelentettek. A Groupama Biztosítóhoz csütörtök reggelig 800 kárbejelentés érkezett, de a biztosító több mint 2000 bejelentésre számít.
Az elmúlt tíz évben a nyári időszakban összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)
Azonnal kérik a bejelentést
A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket személyesen, telefonon vagy akár e-mailen is. Több biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési lehetőséget is kialakított a honlapján, sőt, akár élő videós kárbejelentésre is van már lehetőség némelyiküknél. A kárszemléig – amit a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével. A kisebb összegű lezárt károk esetén számíthatunk arra, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek, mint a múlt heti viharok nyomán is tapasztalhatták a károsultak.
Vizsgáljuk felül a biztosítást!
A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra vagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.
A több mint négymilliónyi hazai lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A piacon erős a verseny: tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások (otthonunk méretétől és típusától függően) már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Vizsgálja felül lakásbiztosítását évfordulójakor: Lakásbiztosítás kalkulátor >>