A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle
Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az
Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény
hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan
megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik
biztosítónál.
Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények
módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy
az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi
biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.
A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító)
magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-,
utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.
A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új
szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás
megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott
biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.
Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők
helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény
értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza,
amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a
visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély
visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik
biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult
befogadni.
E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az
Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket,
a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy
másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.
Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe,
addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel
köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek,
akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a
törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és
kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a
figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfbszerződéssel
rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító,
mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a
bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.
Forrás: MABISZ
Egyre gyűlnek a káresetek és a csalódott emberek
Egyelőre egyetlen fillér kártérítés sem érkezett a csőd előtt álló Astra biztosítótól, de még a kártalanítási alapok sem nyíltak meg a magyar ügyfelek számára. Azt sem tudni, hogy a romániai káralap felveszi-e a kapcsolatot a magyarokkal, miközben egyre csak gyűlnek a kártérítéses ügyek és a kétségbeesett ügyfelek. Csaknem háromezer olyan autó vár javításra, amelyet Astrás ügyfél tört össze. A rossz hír az, hogy ugyanez a helyzet az itt kötött lakásbiztosításokkal is: az Astrás felelősségbiztosítás már semmire nem jó.
Annak ellenére, hogy egyre többen kérik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felajánlott segítségét a „bezárt” Astra biztosító kártérítési eljárásához, egyelőre senki nem tudja, fizet-e valaha is a magyar ügyfeleknek a romániai cég, a MABISZ által kezelt kártalanítási alap vagy a román garancia alap (FGA). Csak az a biztos, hogy meg kell várni, amíg a „kinti” bíróság elrendeli a biztosító elleni csődeljárást és a felszámolást, mert csak ezt követően kezdődhetnek kifizetések. Azt viszont végképp nem tudni, hogy a magyar káreseményeket hányadik helyre rangsorolják majd a kifizetésre várók kígyózó sorában. Félő, hogy előbb a romániai károsultak kapják meg a pénzüket, s a magyarok csak a legvégén.
Miközben telik az idő, egyre több a csalódott ügyfél, s a kárrendezésre váró ügy – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Csak a sérült járművekből mostanra legalább háromezer gyűlt fel úgy, hogy addig nem javítják meg, amíg nincs garancia arra, hogy valahonnan kifizetik a költségeket. Ha más nem, akkor maga a tulajdonos, ha van cascója, akkor azon keresztül, ha nincs, akkor készpénzért. Németh a CLB-s ügyfelek visszajelzésére alapozva állítja, egyre többen félnek, hogy Astrás autóval ütköznek, ezért azt tanácsolja, most az is kössön cascót, aki ezt korábbam csak pénzkidobásnak gondolta.
A szakember azonban az Astra biztosítóval kapcsolatban felhívja a figyelmet arra is, hogy ugyanez a helyzet az ott kötött lakás- és felelősségbiztosítással kapcsolatban is. Bárki, bárkinek, bárhol okoz kárt, az Astra már senki helyett és semmiért sem fizet. Ebben a helyzetben a szakma is tehetetlen, mert ilyen még nem volt Magyarországon – ismeri el Németh. Miközben a MABISZ segítő szándéka megkérdőjelezhetetlen, egyelőre a szövetség sem tud érdemben intézkedni. Egyelőre még azt sem tudni – véli –, hogy érkezik-e valamikor akár csak hivatalos visszajelzés Romániából a magyarok ügyintézési kezdeményezésére. A szakértő szerint csak egyetlen jó megoldás létezik: minél előbb elhagyni az Astra biztosítót és új biztosítást kötni más társaságnál. Ugyanis a károkozó autósokat a károsultak akár később be is perelhetik, amennyiben a kártérítés elmarad, hiába van érvényes és befizetett Astra felelősségbiztosítása.
A hiányzó díjakat még be kell fizetni
Többszázezer ügyfelet és még ennél is több szerződést hagyhat maga után Magyarországon a romániai Astra biztosító, amennyiben a napokban kezdődött csődeljárás végén „bezárják” a céget. A még hiányzó díjakat mégis be kell fizetni, mert baleset, vagy egyéb káresemény után csak így jár kártérítés. Kgfb évfordulón pedig érdemes biztosítót váltani – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Százezrek érintettek a napokban nyilvánosságra került hír kapcsán: visszavonták a romániai Astra biztosító működési engedélyét. Annak ellenére, hogy a céghazai képviselete közölte, a károsultakat két irányból is – a romániai állami garancia alapból és a magyarországi kártérítési alapból (KALAP) – ki tudják fizetni, egyes szerződések esetében nem árt más biztosító után is nézni – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs vezetője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kgfb-s ügyfelek csak a szerződésük fordulóján válthatnak szolgáltatót. Azok viszont, akiknek nincs díjhátralékuk, egy esetleges baleset kapcsán változatlanul számíthatnak kártérítésre, az ügyfélszolgálat és a kárrendezés ugyanis továbbra is működik – hivatkozik az Astra hivatalos tájékoztatására Németh.
A casco, a lakás- és a vagyonbiztosításokat szintén az évfordulókon, a szerződésre érvényes feltételek szerint lehet felmondani az Astránál. Vagyonbiztosításra azonban, aki megteheti, párhuzamosan másik céggel is szerződhet. Korábban erre a duplikálásra nem volt lehetőség, de a tavaly életbe lépett új Ptk. azonban már megengedi ezt a formát. Kárrendezéskor azonban ez nem jelent majd dupla kifizetés, hiszen a biztosítás továbbra sem szolgálhat vagyonosodást és változatlanul csak a kár utáni helyreállítás lehet a cél. Abban az esetben, ha a károsultak mindkét biztosítónak jelentik az esetet, a társaságoknak joguk van a részarányos, vagy részvállalásos kártérítésre – tájékoztat a szakértő. Ez azt jelenti, hogy a kárösszeget az adott biztosítók megoszthatják egymás között. Igaz, ez a megoldás kétszeres díj befizetését feltételezi, ám ebben az esetben csak így lehetnek biztosabb fedezetben az Astra-ügyfelek vagyontárgyai.
A szakértő szerint az érintetteknek mostantól érdemes minden eddiginél jobban figyelni az Astrával kapcsolatos híreket, elsősorban az MNB hivatalos közleményeit, mert napról, napra változhat az ügyintézéssel kapcsolatos tudnivaló.
Az önrészesek elbukhatják a kártérítést
Még legalább két hétig be lehet jelenteni a földrengéses károkat – hívja fel a figyelmet egy biztosítási alkusz. Minden apró hibát listára kell venni, mert a legkisebb repedés is komoly probléma lehet később, amikor már nem fizet a biztosító. Akár százezer forintot is bukhatnak viszont azok, akiknek önrészes lakásbiztosításuk van.
Legalább két hétig még biztosan fogadják a biztosítók a földrengéses károk bejelentését, ezért nem kell kapkodni, érdemes inkább lassabban, de alaposabban felmérni az összes kicsi, látszólag ártalmatlan friss repedést az ingatlanokban – hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A biztosítók természetesen nem bemondás alapján fognak fizetni, de a helyszíni szemle során a legapróbb változást fel kell vetetni a listára, mert utólag nem fizet a biztosító, hiába derül ki, hogy az ártatlannak vélt tapétarepedés alatt tetemes javítási költséggel járó megrongálódás lapul.
Németh szerint a havazás, az árvíz és belvíz, valamint a szélsőséges időjárással járó viharok mellett egy újabb tételt, a földrengést is fel kell venni a kockázati listára, s az embereknek bele kell tanulniuk a földmozgás okozta károk pontos feltérképezésébe, ezek ugyanis nem mindig nyilvánvalóak. Egy kisebb földmozgás után is meg kell vizsgálni az ingatlan minden szegletét, az alig látható pici hibákat összefüggéseiben érdemes nézni, s annak hosszabb távú következményeit is bekalkulálni.
Azonban a leggondosabb felmérés és a biztosítók legjobb fizetési szándéka ellenére is lesznek csalódások – jegyzi meg az igazgató -, mert a CLB tapasztalata szerint a lakásbiztosítások egy jelentős része úgynevezett önrészes, ami csábító, de kicsit becsapós konstrukció. Alacsony a havi díja, de sokkal szerényebb szolgáltatást ad, mint egy évente 20-22 ezer forintos teljes körű biztosítás. Egy ilyen szerződéssel hiába kopogtatnak az ügyfelek a biztosítók ajtaján, ha a kár értéke nem lép túl az önrészt – ami maximum százezer forint lehet –, akkor egyetlen fillért sem kapnak. Az önrészes biztosítás kockázatos, picit csalóka megoldás, éppen ezért az alkuszok nem is vállalják ennek a konstrukciónak az értékesítését – szögezte le a szakértő.
Forrás: hirportal.clb.hu
Árvízkészültség a biztosítóknál
Rekord kifizetésre készülnek a biztosítók, az előrejelzések szerint ugyanis a sokéves átlagot meghaladó árvíz érheti el az országot. Az elöntött ingatlanok után tavaly összesen mintegy 3 milliárd forintot fizettek ki, miközben az elúszott valós érték elérte a százmilliárdos nagyságrendet, ám a veszélyeztetett ingatlanok mintegy 30 százalékára nincs biztosítás. Belvízre viszont továbbra sem lehet szerződni egyetlen cégnél sem.
A biztosítókat is mozgósítja a hír: az elmúlt évek legnagyobb áradásával számolnak a vízügyi szakemberek tavasszal, mert rekordmennyiségű hó halmozódott fel a hazai folyók, különösen a Duna, az Ipoly, a Sajó, a Hernád és a Dráva vízgyűjtő területein. A kirendeltségek fokozott készültséggel várják az árvíz idején szokásos nagy rohamot, ami egy átlag hétköznapinál jóval nagyobb, ám meg sem közelíti azt, amekkora lehetne, ha minden veszélyeztetett ingatlanra lenne biztosítás – véli Németh Péter, a 25 biztosító ajánlatát kínáló CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója. Árvízkárra évente mintegy 3 milliárd forintot fizetnek ki a biztosítók, miközben a vízben odaveszett valós érték egy olyan katasztrófában, mint amelyet 2010-ben Felsőzsolca és környéke lakói átéltek, elérheti a több százmilliárdos nagyságrendet is, csak éppen a megrongált épületek legalább harmadára nincs biztosítás. Annak ellenére, hogy Magyarországon kiemelkedően jó, 75 százalékos az ingatlanbiztosítási arány, az érvízi területek lefedettsége messze elmarad az országos átlagtól. Miért éppen ott van a fehér folt, ahol a legnagyobb szükség lenne a garanciára? A magyarázat az lehet – latolgat Németh –, hogy az árvízi területeken élők jelentős részének mindennapos megélhetési gondja van, nem futja biztosításra. Még akkor sem, ha a havi 1-2 ezer forintos díjjal egész életek munkáját lehet megmenteni.
Forrás: hirportal.clb.hu
A viharok országa leszünk?
Ma már a riasztások legalább 15-20 százalékát azok az esetek teszik ki, amikor a tűzoltóságtól a rendkívüli időjárás okozta veszélyhelyzetek elhárítását várják – válaszolta a Népszabadság kérdésére Hajdu Márton, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának helyettes szóvivője.
A katasztrófavédelem tűzvédelmi egységei évente átlagosan 65-70 ezer alkalommal vonulnak ki, s tavaly tízezernél többször a viharos szél, a szokatlanul nagy mennyiségű csapadék, illetve a villámcsapás miatt keletkezett károk felszámolása volt a feladatuk. Csak az elmúlt nem egészen két hétben 1500-szor avatkoztak be.
Az összes vonuláson belül egyre nagyobb arányt képvisel a műszaki mentés, s az utóbbi néhány évben már többször hívták a tűzoltókat közúti baleset, illetve valamilyen szélsőséges időjárási helyzet, mint tűz miatt. Különösen sok feladatot adott a 2010-es év, amikor minden olyan természeti csapás bekövetkezett, amivel csak reálisan számolni lehet az országban.
A nyár egyébként az utóbbi pár évben egyre több feladatot ad: tavaly három hónap alatt több mint hat és fél ezerszer, az idén eddig körülbelül négyezerszer kellett kivonulniuk a tűzoltóknak a rendkívüli időjárás okán. Az esetek hatvan százalékában kidőlt fa, 25-30 százalékban épületekben és más létesítményekben – például villamos felsővezetékekben – keletkezett károk miatt kértek segítséget. A többi beavatkozásra általában vízkároknál volt szükség.
400-500 bejelentés
Egy-egy hirtelen lefolyású, heves vihar esetén akár négy-ötszáz bejelentés is érkezik, ráadásul igen rövid idő, néhány óra alatt, s általában csak egy kisebb területről. Hajdu Márton ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a beavatkozások száma országos átlagban napi száz körül alakul, ezért rendkívüli időjárási helyzet esetén önmagában nehézséget okozhat a lakossági bejelentések fogadása és értékelése.
A rendkívüli időjárási helyzetek kialakulását nem lehet megelőzni, a kockázatok mérséklésére ugyanakkor van mód. Hajdu Márton elmondta, hogy a katasztrófavédelem több mint 2500 településen felmérte a belterületi vízelvezető árkok állapotát, s 2800 javaslatot tett valamilyen intézkedésre, például az árkok tisztítására vagy mélyítésére.
Ezzel legalább azt elkerülhetik, hogy egy felhőszakadás után egész falvak kerüljenek víz alá. Ütemterv készült emellett a fák, fasorok ellenőrzésére, és ez a munka várhatóan augusztus végéig befejeződhet. Különös figyelmet fordítanak a sport- és tömegrendezvényeknek helyet adó területekre, játszóterekre, oktatási és más közintézményekre, a temetők területén lévő, illetve a forgalmasabb utak és vasutak mentén található fák állapotára.
Hárommilliárd rendkívüli károkra
A viharok és a természeti csapások országává válhatunk – erre figyelmeztetnek a biztosítók adatai. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. marketing- és kommunikációs vezetője a lap kérdésére hangsúlyozta: pár éve egymilliárd körüli, tavaly viszont már hárommilliárdot meghaladó összeget fizettek ki a rendkívüli időjárás okozta károk miatt. Az eddigi információk alapján pedig úgy tűnik, hogy még több kárbejelentésre kell számítani.
Érzékelhető, hogy nő az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt, és ebben valószínűleg szerepe van az éghajlatváltozásnak is – véli Németh Péter. A lakóingatlanoknak azonban még csak alig több mint felére kötöttek biztosítást, és a szakértő szerint korántsem bizonyos, hogy mindenki a legjobb konstrukcióval rendelkezik. A cégek egyébként reagáltak a kockázatok növekedésére, s új biztosítás esetén moratóriumot vezettek be: ilyenkor akár harminc napig sem fizetnek. Ezzel a visszaéléseket szeretnék elkerülni, mert korábban többször előfordult, hogy a károsultak a baj bekövetkezése után próbáltak szerződést kötni.
Mi számít viharnak?
A társaságok ugyanakkor pontosították, mi számít viharnak, és megesik, hogy csak a száz kilométer/órát meghaladó szélsebesség esetén fizetnek. Németh Péter szerint érdemes arra is figyelni, hogy a jégkárokat, ha azok az épület homlokzatában következnek be, nem feltétlenül fogják megtéríteni.
Víz esetén hasonló lehet a helyzet: ha a felszínen folyik, lesz kártérítés, de amikor a talajból tör fel, nem. Van már olyan társaság is, amely a másodlagos villámkár kifizetését köti feltételekhez: túlfeszültség elleni védelmet követel. Ha ilyen nincs, és egy feszültséglökés hatására tönkremegy valamilyen drága háztartási készülék, az érintett futhat a pénze után.
Forrás: msn.mainap.hu