Kevesebb kárral jártak eddig a nyári viharok

A tavalyihoz képest idén kevesebb kárt okozott a nyári viharszezon, bár a szeptember eleji esőzések még sokat ronthatnak az eddigi mérlegen. Ugyanakkor a villámcsapások következményeként már az év első nyolc hónapjában közel annyi pénzt fizettek ki a biztosítók, mint 2017 egészében - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) gyorsjelentéséből.

Az idei nyári viharmérleg első, még nem végleges összesítése szerint 3173,524 millió forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban. A társaságokhoz ebben a periódusban 57016 bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén.

Bár a szubjektív érzékelésünk, különösen a hétvégi-hételeji felhőszakadások nyomán (amelyek következményei a fenti összesítésben még nem szerepelnek), viharos hónapokra emlékeztethet, valójában a tavalyihoz képest csendesebb nyár van mögöttünk – legalábbis lakásbiztosítási szempontból.
Az elmúlt évek biztosítói adataiból nem lehet trendszerű következtetéseket levonni az időjárás szélsőségesebbé válásáról, hiszen ebben az évtizedben például a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

Idén is, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan, emellett Pécsről és környékéről érkezett szokatlanul sok bejelentés. A legtöbbször a házak tetőszerkezete sérült meg, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust.

A viszonylag mérsékeltebb viharok idején is egyre több kárt okoznak viszont a villámcsapások, amelyek 2010 óta kb. harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Idén már olyan eset is előfordult, amikor a villámcsapás a tetőszerkezetre szerelt napelemes rendszert is tönkre tette.

A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhatott egyébként a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Készüljön fel az őszi viharokra is, kössön lakásbiztosítást weboldalunkon! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás nélkül bajban leszünk, ha villám csap a házunkba

Hazánkban főként májustól augusztus végéig számíthatunk villámlással járó viharokra. Az utóbbi hetekben ráadásul majdnem napi szinten cikáztak az égen a villámok. Ebben az időszakban nagyobb az esélye annak, hogy a villámcsapás tetemes összegű kárt okoz otthonunkban, ezért jó, ha megfelelően biztosítva van az ingatlanunk.

Villámcsapás ért egy családi házat még május 9-én Jászberényben, a Benepuszta utcában. Az eset során senki nem sérült meg, de az épület elektromos hálózata tönkrement, a tetőről pedig a cserepek nagy része lehullott és összetört.

Május 24-én pedig három csépai házba is belecsapott a villám, az egyik ingatlan súlyosan megrongálódott. Az épület kéménye leborult és beszakította a tetőt, így a lakóépület átmenetileg lakhatatlanná vált.

Az ott élők elmondása szerint a légnyomás három méterre elröpítette a felrobbant tévét, kiszakította az ablakokat a helyükről, az ajtót kitépte a pántokból, és a szoba túlvégébe csapta. Az álmennyezet is leszakadt, a tetőről a cserepek méterekkel odébb zuhantak le.

A vezetékek kiugrottak a helyükről és lángoltak, füstölögtek. A házban élő házaspár kilátástalan helyzetbe került, hiszen biztosítás és félretett pénz nélkül esélytelennek látták otthonuk újjáépítését.

A településen élők azonban összefogtak és azonnal a pórul járt család segítségére siettek.

Még Nótár Mary is, aki jótékonysági koncertet adott Csépán és a fellépés teljes bevételét a villámcsapásokban megsérült házak rendbetételére ajánlotta fel.

A legtöbb ingatlanban, ingóságban keletkezett kárért a szélsőséges időjárás a felelős, ami miatt idén, csak június első felében már közel húszezer bejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz – olvasható az egyik magyar pénzügyi tanácsadó cég közleményében.

Gulyásné Balasi Edit, az Allianz Hungária Zrt. hálózati igazgatója hírportálunknak elmondta, a viharok, így a villámcsapások is, a nyári hónapokra jellemzőek, de előfordulhatnak májustól szeptemberig bármelyik hónapban.

Sőt, mivel az utóbbi időben megváltozott az időjárás, márciusban is fizettek már ki komoly összegeket villámcsapás miatt. De az elmúlt esztendőben például novemberben és februárban is gondot okozott az extrém időjárás.

A tavalyi, illetve az idei kárrendezési adatok szerint egyébként a legtöbb bejelentés a májustól augusztusig tartó időszakban érkezett.

– A villámcsapás okozhat közvetlen károkat otthonunkban a velejáró magas hőmérséklet vagy a villámáram következtében. Például tűz keletkezhet, a lakásban található berendezések, készülékek mechanikailag is sérülhetnek, vagy tönkremehet az ingatlan villamos vezetéke – magyarázta Gulyásné Balasi Edit.

– A villámcsapás másodlagos hatása pedig a becsapódás helyének körzetében jelentkezhet, és a villamos vezetékeken érkező indukciós túlfeszültség okozhat károkat a háztartás elektromos eszközeiben, berendezéseiben.

– A villámcsapás egyébként elég gyakori káreseménynek számít, és elmondható, hogy a tavalyi, valamint az idei kárbejelentések zöme a másodlagos hatáshoz kapcsolódik. Az elmúlt években azonban megfigyelhető volt, hogy a viharos időjárást követően emelkedett a biztosítási kötések száma – tette hozzá.

– Villámláskor lehetőleg ne folyassuk a vizet, és ne használjuk se a vezetékes telefont, se pedig az elektromos berendezéseket – hívta fel a figyelmet dr. Szepesi Erika, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság helyettes sajtószóvivője.

– Viharos időjárás előrejelzése esetén érdemes bezárni az ablakokat, mielőtt elmegyünk otthonról, ugyanis amennyiben nyitva maradnak, a huzat tárgyakat sodorhat le, és betörheti az ablakot is. Ráadásul a nyitva maradt ablakokon a csapadék bejut a lakásba, és eláztathatja a falat, a parkettát, a szőnyeget.

– Jó, ha tudjuk, hogy a drágább elektromos berendezések még villámhárító mellett sincsenek teljes biztonságban, ugyanis a villám okozta elektromos zárlat tönkre­teheti a készüléket, és akár tüzet is okozhat.

– Ezért ajánlott az elektromos berendezéseket kihúzni a konnektorból – tanácsolta dr. Szepesi Erika, aki szerint egy esetleges áramszünetre is érdemes felkészülni, ezért legyen könnyen elérhető helyen működőképes elemlámpa.

A helyettes szóvivő kifejtette, hogy a vihar kárt okozhat a szabadban tartott tárgyakban is, ezért a kerti bútorokat ajánlott fedett vagy védett helyen tárolni.

– A ház körül található fák meggyengült ágait is vágjuk le, és ellenőrizzük rendszeresen az épület tetőszerkezetét, hiszen a júliusi viharok is sok munkát adtak a tűzoltóknak, mely során leszakadt ágakhoz, kidőlt fákhoz, megtépázott tetőszerkezetekhez riasztották az egységeket.

– Megyénkben egyébként idén ez idáig összesen kétszáznegyven esetben riasztották a tűzoltókat elemi csapás, fakidőlés okán – tudtuk meg.

A zivatarokat célszerű beltérben átvészelni

Annak valószínűsége, hogy valaki egy adott évben villámcsapást szenved elhanyagolhatóan csekély, mégsem árt az óvatosság. A statisztikák szerint évente körülbelül kétezer embert ér villámcsapás világszerte.

Magyarországon ez a szám húsz-negyven körülire tehető, melyből az esetek negyede halálos kimenetelű.

– Leggyakrabban nyílt területen sportoló emberek válnak villámcsapás áldozatává, de következményei még abban az esetben is rendkívül súlyosak, ha az illető túléli – magyarázta dr. Szepesi Erika.

– A villámokkal kísért zivatarokat célszerű beltérben átvészelni, azonban az épületek sem feltétlenül jelentenek tökéletes biztonságot, ugyanis a statisztikák szerint, a villámlás okozta sérülések közel harmada beltérben történik.

– Ezért viharban ne álljunk az ablakok vagy a fal közelébe. Főként a betonból készült padozat vagy falak jelentenek kiemelt kockázatot. Ha viszont hirtelen csap le ránk a vihar, álljunk autónkkal biztonságos, zárt helyre.

– Kerüljük el a fákat, épületeket, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést. Védjük fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól és maradjunk távol a leszakadt, életveszélyes villamos távvezetéktől – hangsúlyozta.

Forrás: www.szoljon.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az lakásbiztosítási ajánlatokat weboldalunkon! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Csak kevesen tudják, pedig ezt a 7 dolgot is fedezi egy jó lakásbiztosítás

Felmérések szerint a magyar lakosság kétharmadának volt már valamilyen kapcsolata lakásbiztosítással, viszont az ügyfelek legnagyobb része nincs tisztában még azzal sem, hogy pontosan milyen kár esetén fizet a saját biztosítása. Éppen ezért különösen fontos részletekbe menően megismerkedni az ügyfeleknek azzal a szerződéssel, amit aláírnak. Ennek apropóján megnéztük, hogy milyen elemi károkra vonatkoznak általában a lakásbiztosítások, továbbá utána jártunk annak is, milyen, egyre bővülő kiegészítő biztosításokat választhatnak maguknak az ügyfelek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017 negyedik negyedéves adatai szerint valamivel több mint 3 millió vagyonbiztosítást kötöttek Magyarországon. Ez a szám, a Magyar Biztosítok Szövetségének (MABISZ) lapunkhoz eljuttatott információi szerint nagyjából megfelel a lakásbiztosítások hazai számának, bár kicsit szélesebb kategóriának számít.

A kötések magas számából, illetve korábbi kutatásokból pedig arra lehet következtetni, hogy a magyar lakosság kétharmadának van valamilyen lakásbiztosítással kapcsolatos tapasztalata. A kutatások ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy az emberek mintegy csupán ötöde tudja azt, hogy egy átlagos szerződés milyen esetekben fizet kártérítést.

Az persze már más kérdés, hogy mi számít átlagosnak. Éppen ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy az alap lakásbiztosításokon túl megközelítőleg hány szerződés tartalmaz valamilyen formában kiegészítő biztosításokat:
A piacon több mint egy tucat biztosító legalább nyolcvan féle terméke van ma is, amelyek közül negyven jelenleg is köthető. Megközelítő becslésünk sincs, hogy ezeknek mekkora része tartalmaz valamilyen kiegészítő biztosítást. Igény szerint egy-egy termékhez akár tucatnyi kiegészítő elem is köthető - válaszolta a Pénzcentrumnak a MABISZ. A feltett kérdésre már csak azért is nehéz választ kapni, mert teljesen biztosító függő az, hogy egy adott biztosító valamilyen csomagba foglalva ad egy bizonyos mennyiségű kiegészítő lehetőséget pluszba vagy teljesen egyenként, és saját igény szerint kell azokat hozzáilleszteni az alap biztosításhoz.

A felépítmény

Ahhoz, hogy jobban elnavigálhassunk a kiegészítő biztosítások terepén, legelőször fontos tisztázni, hogy mit tartalmaz általában az alap lakásbiztosítás. Valamennyi lakossági vagyonbiztosításnak többnyire része a tűz, robbanás, jégeső, árvíz, villámcsapás, földrengés stb. elleni védelem. Fontos, hogy ezeknek az úgynevezett elemi, illetve tűzkároknak a részletes felsorolását/leírását tartalmaznia kell a megkötendő biztosítási szerződésnek.

Az alapbiztosításban foglaltakon túl azonban megannyi olyan kár is keletkezhet a lakóhelyünkön, amik nem tartoznak bele a legelemibb károk halmazába. Így ezekre külön, úgynevezett kiegészítő biztosítások megkötésével - a lakásbiztosításhoz kapcsolva - készülhetünk fel. A biztosítóknál általában két gyakorlat közül választhat az ügyfél;

• az egyik, hogy teljesen egyénileg, külön-külön illeszt kiegészítő biztosításokat az alapbiztosítása mellé, attól függően, hogy a felmerülő lehetőségek közül neki melyikre van a leginkább szüksége,
• a másik lehetőség, hogy a biztosítók a kiegészítő biztosításokat úgynevezett csomagokban, együtt értékesítik az alapbiztosítással. Ebben a rendszerben tehát minél magasabb kategóriájú lakásbiztosítási csomagot választ magának valaki, annál több, a csomagban megjelölt plusz biztosításban részesül.

Bármelyik eshetőség merüljön is fel, fontos, hogy mindenki a lehető legkörültekintőbben járjon a kiegészítő biztosítások megkötésekor. Hiszen egy-egy rosszul megválasztott csomaggal vagy az alapcsomaghoz rosszul illesztett, az ügyfél számára valójában fölösleges tételek halmozásával csupán a pénztárcát rövidíthetjük meg fölöslegesen.

Fontos az utánajárás

Sokan talán nem is tudják, hogy mára már olyan mértékben kibővült a lakásbiztosításhoz választható lehetséges kiegészítő biztosítások köre, hogy ezek a tételek már bőven nem csak szorosan magához az ingatlanhoz tartozhatnak. Ezek közé sorolható például a házi kedvencek balesete, és betegsége esetén igénybe vehető kártérítések, a különböző gyorsszervíz-szolgáltatások, valamilyen közüzemi szolgáltatás kimaradásából ered károk térítése, a kerékpár vagy mopedre, kerekesszékre köthető Casco biztosítások, de akár egy esetleges munkanélküliség következtében bekövetkezett díjátvállalás is.

A MABISZ tájékoztatása szerint az ügyfelek egyébként valamilyen baleset- és felelősségbiztosítást kötnek a lakásbiztosításuk mellé. Az imént felsorolt klasszikusnak mondható kiegészítő lehetőségeken túl azonban számtalan olyan új lehetőség közül is választhatnak az ügyfelek, melyek a legkülönfélébb váratlan káresemény bekövetkezésére is kártérítést vállalnak. Az egyre bővülő portfólió persze nem véletlen, hiszen a jelenlegi környezetben a biztosítók próbálnak minél több élethelyzetre megfelelő termékeket kialakítani, amik közül igény szerint lehet válogatni - mondta el a Pénzcentrumnak Lambert Gábor, a MABISZ kommunikáció vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a biztosítók minden esetben igényfelmérést végeznek, és mindent, amit kínálnak és az ügyfél is elfogadta, azt fel kell tüntetniük a szerződésben.

Durván bővül a repertoár

A már klasszikusnak mondható kiegészítő lehetőségeken túl kíváncsiak voltunk, milyen újfajta szolgáltatások érhetők el ma Magyarországon, úgyhogy csokorba gyűjtöttük a leghasznosabbnak, legmeglepőbbnek tűnő lehetőségeket.

Akvárium biztosítás

Az akvárium vagy a terrárium üvegezésének törése, illetve az ebből kiszivárgó, kiömlő víz miatt keletkező károkat térít a biztosító.

Kórházi lopás biztosítás

A kórházi fekvőbeteg ellátás során magunknál tartott vagyontárgyaink (pl. ruházat, e-book) eltulajdonításával okozott kár térítése.

Adatmentés biztosítás

Arra az esetre, ha az alapbiztosításban meghatározott események miatt az adathordozókon (pl. winchesterek, SSD-k, memóriakártyák) az a tárolt dokumentumok, fényképek, videók elvesznek, megsérülnek.

Iskolai lopás biztosítás

Arra az esetre, ha a 6-15 év közötti gyermekétől iskolaidőben ellopják a bevitt vagyontárgyait, pl. iskolatáska, könyvek, tornacipő.

Orvosi asszisztencia

Azonnali telefonos segítségnyújtás egészségügyi kérdések esetén, ha nincs orvos a családban.

Második orvosi vélemény

Betegség diagnózisának, terápiájának véleményezése a meglévő leletek alapján. Súlyos betegség gyanúja esetén, ha bizonytalanok vagyunk az orvosi véleményt és gyógymódot illetően.

Kórházi ápolás

Három napon túli fekvőbeteg ellátás esetén egyösszegű segítség, ha baleset miatt kórházba kerül valaki.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Hiába van bebiztosítva az otthonod: ezért bukhatsz el baj esetén mindent

A magyarországi lakásállomány harmada még mindig nincsen biztosítva, de az érvényben lévő szerződések esetén is fennáll az a veszély, hogy az ingatlanok alulbiztosítottak. Az emberek jelentős része szeret szakemberekre hagyatkozni akkor, amikor pénzügyekben dönt, pedig egy lakásbiztosítás megkötésekor az ügyfél ismeri a legjobban a lakásával kapcsolatos, egy megfelelő biztosítás megkötéséhez szükséges információt. Az alábbiakban néhány olyan szempontra hívnánk fel a figyelmet, melyek figyelembevételével elkerülhetjük, hogy használhatatlan biztosításra szórjuk el a pénzünket.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adatai szerint a nagyjából 4,4 millió hazai lakóingatlanból több mint 1 millióra még nem kötöttek biztosítást. Pedig tudnának miből válogatni a lakástulajdonosok: a piacon jelen lévő biztosítóknak több tucat olyan termékük van, melyek jelenleg is elérhetőek. Ugyanakkor az érvényben lévő szerződéseknél is kérdéses, hogy mekkora arányuk nyújt valós védelmet egy esetleges káresemény bekövetkeztekor.

Rengeteg szerződést ugyanis nem a kellő körültekintéssel kötnek meg, de az is gyakori, hogy a lakástulajdonos olyan régen kötött biztosítást, hogy az már nem felel meg a jelenlegi körülményeknek. Végső soron a veszély mindkét esetben ugyanaz: kár esetén előfordulhat, hogy hiába fizette az ügyfél akár hosszú éveken át a biztosítási díjat, a biztosító nem, vagy nem eleget fog fizetni a károk rendezésére.

Hogy kerülhetjük el a bajt?

Az egyik legfontosabb, hogy elkerüljük az ingatlan alulbiztosítottságát: tehát ne 20 millió forintra biztosítsunk egy 40 milliós ingatlant, mert lehet, hogy így nyerünk az éves biztosítási díjon, ugyanakkor az ingatlan leégése esetén nem leszünk kisegítve a biztosító által számunkra kifizetett összeggel.

Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szerződés megkötésekor alaposan gondoljuk át, hogy mennyibe is kerülhetne az ingatlan helyreállítása. Fontos, hogy a helyreállítása, ugyanis a biztosítók az újjáépítési értékre kötik a lakásbiztosításokat. Tehát lehetséges, hogy az ingatlanunkat el tudnánk adni 25 millió forintért, de ha 20 millió forintba kerül az újjáépítése, akkor a biztosítás megkötése szempontjából az utóbbi összeg lesz a meghatározó.

A másik dolog, amelyre figyelnünk kell, az úgynevezett indexálás (értékkövetés). A biztosító évente egyszer, a KSH által nyilvánosságra hozott adatok alapján indexálja a biztosítást. Ezt azért teszi meg, mert az alapanyagok, a munkaerő árának emelkedése következtében elképzelhető, hogy idén már csak drágábban lehetne újjáépíteni az ingatlanunkat, mint a tavalyi évben. Tehát a tavaly meghatározott biztosítási értékhatár elavulhat, így ezt érdemes az éppen aktuális viszonyoknak megfelelően módosítani.

Az indexálást az ügyfél nem köteles elfogadni, ám ezzel azt veszélyezteti, hogy a biztosítása idővel "elavul". Nem véletlen, hogy a biztosítók, de maga a MABISZ is azt javasolja, hogy legalább évente egyszer vizsgáljuk felül a lakásszerződéseket.

Ne feltétlenül a legolcsóbbat válasszuk

Sokan már teljesen online kötik meg biztosításaikat, ami egyrészt jó dolog, hiszen ez gyors és kényelmes megoldás. Másrészt ennek van egy olyan hátulütője, hogy az ügyfél akkor találkozik először a biztosító szakemberével, amikor az kimegy hozzá egy káresemény felméréséhez. A lényeg tehát az, hogy csak az ügyfél tudja ténylegesen, hogy milyen állapotban van a lakása, mennyi lehet annak akár a forgalmi, akár az újjáépítési értéke.

Az általunk kiválasztott biztosító kalkulátora csupán az ingatlan általunk megadott, legalapvetőbb tulajdonságai alapján tud díjat kalkulálni. Ez alapján viszonylag pontosan ki tudja számítani, hogy mennyit ér maga az ingatlan, ám azt már nem, hogy a benne lévő ingóságok mennyit érhetnek. Hiszen két, ugyanakkora, egymás mellett elhelyezkedő ingatlan közül az egyik tele lehet pakolva luxuscikkekkel, míg a másik akár üresen is állhat. Értelemszerűen nem egyforma összegre célszerű biztosítani a két ingatlant - a biztosítási összeg meghatározása azonban végső soron az ügyfélen múlik.

Amire szintén érdemes odafigyelni, hogy pontosan mit is tartalmaz a megkötött lakásbiztosításunk. A legtöbb ilyen biztosítás ugyanis több kis "csomagból" épül fel, melyek közül válogathatunk, hogy melyiket kérjük és melyiket nem. Egy-egy csomag kihagyásával természetesen olcsóbbá válik a biztosítási díjunk, cserébe azonban egyre szűkül azon káresemények köre, melyek ellen rendelkezünk biztosítással.

Érdemes ezek között a csomagok között tudatosan válogatni, hiszen lehetnek köztük olyanok, melyekre nincs szükségünk (pl. minek nekünk kisállatbiztosítás, ha nincsen kisállatunk?), de olyanok is, melyek hasznosak (pl. különleges üvegek biztosítása).

A biztosítási feltételek alapos áttanulmányozása egyébként is alapvető fontosságú, hiszen könnyen lehet, hogy egy-egy káresemény esetén a biztosító csak konkrét feltételek teljesülése esetén vállalja a kártérítést. Például van olyan biztosító, amely kiköti, hogy a pincében tárolt ingóságokat csak akkor biztosítja vízkár ellen, ha azokat nem közvetlenül a földön, hanem meghatározott magasságban tároljuk, például egy raklapon.

Mennyibe kerül egy jó lakásbiztosítás?

A fentiekből következik, hogy nehéz megmondani, hogy mennyibe kerül egy áltagos lakásbiztosítás, hiszen az ügyféligények, illetve az ingatlan és a benne lévő ingóságok értékei rendkívül sokfélék lehetnek. Értelemszerűen drágábban jöhet ki egy téglaépület, mint egy faépület biztosítási díja, hiszen drágább az alapanyag is. Ugyancsak drágább lehet egy fővárosi vagy egy nyugat-magyarországi ingatlan biztosítási díja, hiszen ha az alapanyagok nem is, ám a munkaerő jóval drágább, tehát végső soron az épület újjáépítése is nagyobb költségből valósítható meg.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>