2012.07.10

Villámhárítanak a biztosítók

Több biztosító szigorít a villámcsapásban tönkrement számítógépért, plazma TV-ért kifizethető kártérítési szabályokon - közölte a CLB biztosítási alkuszcég.

Összegezték és túl soknak találták a biztosítók a mennykőcsapások kártérítéseit, főleg a „villámlás indukciós hatása által” okozott esetek számát. Nem véletlen, hogy éppen most került erre sor, hiszen csak az elmúlt két hónapban olyan erős villámlással járó viharok tomboltak az ország különböző pontjain, hogy a kockázatviselőknek százmilliót kellett kifizetniük a károsultaknak. A kártérítések jelentős része tönkrement elektronikai berendezésekért, azon belül is a villámcsapás okozta úgynevezett másodlagos hatásaként megrongált szórakoztatóelektronikai eszközökért járt. Némelyik cég – most például az Aegon Magyarország – ezért úgy döntött, mostantól elővigyázatosabb lesz és saját érdekükben ügyfeleit is erre rákényszeríti. A szolgáltató a napokban írásban közölte, mostantól csak azokért a számítógépekért, házimozikért, LCD, LED és plazma tévékért – érzékeny, kisfeszültségű áramkörökből álló elektromos eszközökért – fizet kártérítést, amelyeket annak ellenére tett tönkre a vihar, hogy előtte speciális védelemmel szerelték fel – ismertette a szolgáltatók körében egyre népszerűbb újdonságot Németh Péter, a huszonöt biztosítóval szerződött CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy egyik-másik biztosító mostantól elvárja – megteheti –, ügyfelei legyenek még gondoskodóbbak, s tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megvédjék vagyontárgyaikat. Ez esetben például a szórakoztató elektronikus eszközöket szereljék fel olyan, néhány ezer forintért kapható túlfeszültséget levezető műszerekkel, amelyek segítségével megelőzhető a baj. Abban az esetben, ha ilyen nincs, nem fizet kártérítést a biztosító. Az egyéb, a háztartási ingóság kategóriába tartozó elektromos háztartási gépeknél, valamint az épületgépészeti berendezéseknél, klímáknál, kapunyitó motorok, riasztók használatánál nem feltétele a károk kifizetésének a túlfeszültség elleni védelem – szögezik le a szigorító szolgáltatók.

Németh Péter egyébként ennél olcsóbb és egyszerűbb megoldást is ajánl: viharban áramtalanítsák a berendezéseket, s akkor a legnagyobb villámcsapás sem teszi tönkre az érzékeny eszközöket. A CLB tapasztalatai szerint ugyanis az emberek többsége nyaralása idejére is áram alatt hagyja a lakását, s ennek következtében gyakoriak a különféle káresetek. Ez a házi praktika azonban csak abban az esetben hasznos, ha az ingatlanra egyébként megfelelő biztosítási védelem is van, hiszen a vihar – is – elképzelhetetlen pusztításra képes. Németh sajnálatosnak tartja, hogy ennek ellenére az ingatlanok mintegy 30 százalékára még mindig nincs biztosítás. Szomorú példaként említi a legutóbbi, júniusi vihart, amely úgy rongált meg egy egész települést, több százmillió forintos kárt okozva, hogy egyik tönkre tett ingatlanra sem volt biztosítás. Egész életek munkája veszett kárba csupán azért, mert a tulajdonosok havonta alig több mint ezer forintot sem szántak erre a célra.

A biztosítással rendelkezők figyelmét azonban az idő fontosságára is felhívja a figyelmet a CLB szakértője: a káreseteket a legrövidebb időn, két munkanapon belül be kell jelenteni annak érdekében, hogy a helyszíni szemle során pontosan lehessen azonosítani a sérült eszközöket, villámvédelmi berendezéseket.

Forrás: hirportal.clb.hu

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
A tévhitek, illetve az ismeretek hiánya a fő gond, a legtöbb tűzeset megelőzhető
2022 november 24.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A tévhitek, illetve az ismeretek hiánya a fő gond, a legtöbb tűzeset megelőzhető

A fűtési szezon kezdetével megszaporodnak az otthon történő tűzesetek, a legtöbb azonban megelőzhető lenne – derült ki a fustmentes.hu, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közös kezdeményezésére készült kutatásból, amely az égéssel és a füsttel kapcsolatos legelterjedtebb tévhitekre is rávilágított.

Magyarországon a lakosság ötödének volt már közvetlen vagy közvetett tapasztalata otthoni tűzesettel kapcsolatban, a megkérdezetteknek mégis csupán töredéke van tisztában a tűz keletkezésének okaival, valamint az égés során keletkező káros anyagok élettani hatásaival.

A legtöbb tűzeset nagyobb körültekintéssel és egyszerű jelzőeszközök használatával megelőzhető lenne, ezeket azonban jelenleg csupán a hazai háztartások kisebb hányadában alkalmazzák.

A magyar népesség meglepően magas hányadának, csaknem 20 százalékának van közvetlen vagy a szűkebb rokoni, baráti, ismeretségi köréből származó közvetett tapasztalata a lakástüzekkel kapcsolatosan. Bár az elmúlt 10-15 év során nem nőtt jelentős mértékben a tűzesetek száma, de a tapasztalatok a tűzzel, az égéssel, a gyulladással kapcsolatos ismeretek hiányosságait mutatják. A feltételezést alátámasztják a fustmentes.hu, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából a Technológiával a füstmentes otthonokért! kampány keretében készült országos reprezentatív kutatás eredményei is. A 18–70 évesek körében elvégzett vizsgálat adatai szerint a magyarok jól érzékelik, mi vezethet az otthonok kigyulladásához, mégsem tesznek meg mindent azért, hogy elkerüljék a baleseteket.

„A Magyar Tűzoltó Szövetség adatai alapján csak idén eddig majdnem 850-szer riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. A korszerűtlen fűtési rendszerek ugyanolyan körültekintést igényelnek, ugyanis az elmúlt 12 év statisztikái alapján a fűtési szezon hat hónapjában történik az otthoni tűzesetek okán bekövetkezett halálos esetek 80 százaléka. Januártól szeptemberig 5600 lakás gyulladt ki, és több mint 440 ember sérült meg, többségük füstmérgezést szenvedett, a tűzesetek pedig nagy számban konyhákban, hálószobákban és nappalikban keletkeztek. Ezek a terek az otthonunk biztonságosnak hitt helyiségei, ezért kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk az égés és a füst okozta ártalmakkal” – hívta fel a figyelmet Dobson Tibor vezérőrnagy, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke.

A megkérdezettek közel egynegyede dohányzik, ezen belül minden harmadik valamilyen füstmentes alternatívát használ. Bár a válaszadók több mint fele tudja, hogy lehetséges égés és füst nélkül dohányozni, a technológiákat azonban nem pontosan ismerik, nem tudják, hogy mi a működésbeli különbség ezen alternatívák között.

Ezen a ponton mutatott rá a vizsgálat az egyik legelterjedtebb tévhitre: tízből négyen nem tudják, hogy míg a cigarettázás mindig nyílt láng használatával és füsttel jár, a füstmentes technológiák használatakor nem történik égés, így például a hevítés során füst sem keletkezik.

Ugyancsak téves információ – pedig minden ötödik honfitársunk így gondolja –, hogy az ember álmából is felriad a tűz első jeleire. Ez a valóságban sajnos nagyon ritkán történik így, mert a füst hang nélkül képes terjedni és kitölteni a rendelkezésre álló teret. Az égés során keletkező szén-monoxid (amelyről sokkal inkább tudjuk, hogy halálos veszélyt jelent) színtelen és teljesen szagtalan. Csak ez év szeptemberig több mint 300 embert mentettek ki a tűzoltók égő épületekből – hangsúlyozta a vezérőrnagy.

„A biztosítók tapasztalatai szerint a tűzesetek többnyire a konyhából, valamint a fűtő- és elektromos berendezések meghibásodásából indulnak ki, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. 2010 óta a társaságok már több mint 62 milliárd forintot fizettek ki tűzkárokra közel 77 ezer bejelentés nyomán. Az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető” – mutatott rá Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.

Az elméleti tudás és a gyakorlati cselekvés között azonban hatalmas eltérés látszik. Bár tízből nyolcan tisztában vannak vele, hogy a füst életet is veszélyeztethet, mégis csupán tízből négy otthonban van szén-monoxid-, illetve tízből mindössze egy otthonban található hő- és füstérzékelő berendezés – a Technológiával a füstmentes otthonokért! kampány többek között ezen is kíván változtatni.

„Szeretnénk kézzelfogható, gyakorlati tanácsokat adni a tűzmegelőzéshez, az otthonok biztonságának növeléséhez is. Ugyanilyen fontos cél annak a szemléletnek a terjesztése, hogy tudatos választással csökkenthetők a kockázatok: a saját döntésünkön is múlik, hogy a megfelelő technológiák használatával, illetve az ártalmas égéstermékek jelenlétét kimutató megoldásokkal, azok megfelelő elhelyezésével és használatával kizárjuk-e a tüzet az otthonunkból” – tett hozzá Hajdu Márton a fustmentes.hu nevében.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban lakásra vagy családi házára is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Vihar: a lakók fizetnek a leomlott tető okozta kárért, ha nincs biztosítás
2022 szeptember 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Vihar: a lakók fizetnek a leomlott tető okozta kárért, ha nincs biztosítás

Sokba kerülhet egy vihar a társasházak minden egyes tulajdonosának, de még az utóbbi időben egyre gyakoribb személyi sérülés anyagi következményeit is nekik kell viselni, ha nincs az épületre felelősségbiztosítás – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.

Itt az ideje, hogy a társasházi közös képviselők gondosan átnézzék, van-e biztosítás és az minden szempontból megfelelő-e az általuk képviselt épületre.

Biztosítás híján ugyanis még a viharban elszabadult tetődarabok, lezuhanó stukkók, kémények, vakolatok és egyéb házrészek okozta anyagi károkért, de még a járókelők esetleges sérüléséért is a házban lévő ingatlanok – lakások, irodák, üzletek, stb. – tulajdonosai személyesen felelnek – mondta Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója, miután a szeptember 15-i – viharban egy lezuhant tető darab súlyosan megsebesített egy járókelőt a fővárosban.

Az egyre hevesebb viharok és a szélsőséges időjárás idején felelőtlenség biztosítás nélkül élni. Látszólag „hiába” fizeti valaki évtizedekig a díjat, ám, amikor leég a ház, a tomboló szélben elszáll a tető, leomlik egy épület vagy éppen „csak” a fa dől a házra és nincs biztosítás, az valódi tragédia. Sajnos, egyre több ilyen esetről hallani – mondta a szakértő.

A régi, felújításra szoruló nagy bérházak kiemelten veszélyeztetettek. A szélsőséges időjárás ugyanis ezeket különösen megviseli, mert az egyébként is megrongálódott tetőszerkezet a kánikulában még jobban kiszárad, s az első nagy viharban elszabadulnak kisebb, nagyobb darabok. Az ilyen házban élők ne elégedjenek meg azzal, hogy a házra 20 évvel ezelőtt – vagy még régebben – gondosan megkötötték a biztosítást, s azóta is fizetik a közös költségben. Meg kell nézni, mire elég az ma, mert a biztosító csak a régi szerződésben foglalt, úgynevezett „kár-kori értékre” fog kártérítést számolni.

Milliókat lehet elbukni egy régi biztosítással – figyelmeztet a szakértő. Ráadásul, ha nincs a háznak megfelelő – vagy egyáltalán semmilyen – felelősségbiztosítása, minden egyes kár a lakókat terheli, személyesen nekik kell fizetniük a mások tulajdonában – például az utcán parkoló járművekben – esett kárért is.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban lakásra vagy családi házára is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítók: nem volt sok viharkár idén, de ami volt, az sokba került
2022 szeptember 09.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Biztosítók: nem volt sok viharkár idén, de ami volt, az sokba került

Az idei május-augusztusi viharszezonban viszonylag kevés kárbejelentéshez a korábbi éveknél jóval magasabb átlagos kifizetések társultak - derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

Erős kezdés után – szerencsére – jelentős visszaesés: így lehetne biztosítói szempontból ö9sszegezni a május 1- augusztus 31-e közötti viharszezon adatait. 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait,

csak 2018-ban érkezett ilyen kevés (kb. hatvanháromezer) bejelentés a társaságokhoz, ami a többi év felét-kétharmadát teszi csak ki.

Ez alatt a tizenhárom év alatt a káresetek összesített száma egyébként megközelíti a másfél milliót.) A kifizetett összegek tekintetében (közel 7,5 mrd forint) a szezon átlagosnak mondható, elmarad a tavalyi kiugrástól, az azt megelőző néhány csendesebb évhez viszonyítva visszatér az elmúlt évtized elejének-közepének szintjére.

A viszonylag alacsonyabb számok az elmúlt két hónap – viharok tekintetében – kedvezőbb időjárásának köszönhetőek. Májusban és júniusban, vagyis a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartottunk, ami lényegesen meghaladta a 2021-es rekordév időarányos káradatait. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Júliustól viszont inkább a szárazság és az aszály okozott rendkívüli gondokat a gazdálkodóknak és a biztosítóknak is.

Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több, mint huszonhétezer bejelentés nyomán közel hárommilliárd forintjába került a biztosítóknak. A korábbi évek tapasztalata, hogy az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra.

Az elmúlt négy hónapban egyébként május végén voltak a legkomolyabb viharok. Volt olyan károsult, aki épp, hogy megkezdte ingatlanja helyreállítását, és az újabb vihar nyomán már kénytelen volt megtenni a következő bejelentést. A főváros és Pest megye mellett Somogyból, Bács-Kiskunból, Szolnok, Borsod, valamint Baranya megyéből, Szegedről, Pécsről, Körmendről, Kaposvárról, Madarasról, Katymárról, Vaskútról érkezett aránylag nagyobb számú kárbejelentés a társaságokhoz. Tavalyhoz hasonlóan idén is feltűnően sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai adtak alapot a kárigényre.

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a kárigények (ötezernégyszáz) mintegy ezerrel elmaradnak a tavalyitól, a kifizetett vagy tartalékolt összeg (kb. 657 millió forint) valamivel több, mint kétharmada a tavalyinak (918 millió). A tavalyihoz képest mintegy hétszáz millió forinttal kevesebbet, 1,7 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett – a tavalyinál öt és fél ezerrel kevesebb - tizenöt és félezer káreseményre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.

Az adatokból kiolvasható, hogy

viszonylag kevés bejelentésre aránylag magas összeget fizettek ki a biztosítók. A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár húsz-negyven százalékkal haladja meg az elmúlt évekét.

Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze lakásbiztosítás kalkulátorunkban a biztosítók ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelőt néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás a nyaralókra: nőnek a kockázatok, érdemes sietni
2022 augusztus 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Biztosítás a nyaralókra: nőnek a kockázatok, érdemes sietni

A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése jelentősen növeli mind a betöréses károk, mind a meghibásodások, illetve az elemi károk kockázatát. A károkra fedezetet kínáló nyaralóbiztosítások kötési folyamatát célszerű mielőbb megkezdeni, mivel a biztosítóknak 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, szerződnek-e az adott ingatlan védelmére. Ez idő alatt a biztosítás még nem nyújt védelmet – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. Egy ingatlant a biztosítók általában akkor tekintenek lakottnak, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen ott tartózkodik valaki. Állandó lakos híján az ingatlan biztosítási díját 30-100 százalék közötti mértékű pótdíj is terheli, de a magasabb kockázatok miatt több biztosító nem is vállal biztosítást ilyen ingatlanokra.

„A nyaralóépületek esetében nagyobb az esélye, hogy az elemi károkat (például a tető sérülését vagy fa rádőlését) nem azonnal észlelik, ami komoly járulékos károkat eredményezhet - magyarázza Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Csőtörés esetén az elfolyó víz akár hónapokig is rongálhatja az adott ingatlant, a kárösszeget ráadásul az elfolyó víz költségének megtérítése is jelentősen növelheti. A betörés pedig nem csupán a lakásban található ingóságokat veszélyeztetheti, mivel a behatolók a

Spórolás: trükközés helyett inkább körültekintő biztosítóválasztással

Nem jó megoldás, ha az alacsonyabb biztosítási díj reményében egy családtag állandó lakosnak jelentkezik be a nyaralóba: amennyiben ugyanis a kárfelmérés során a biztosító – például a közműszámlákból – bizonyítani tudja, hogy az adott lakóházat valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárösszeget visszatarthatja. Célszerűbb a biztosító kiválasztása során alkusz segítségével több ajánlatot is áttekinteni: az egyes biztosítói díjak között (fedezeti körtől és limitektől függően) akár 3-4-sze

Kármegelőzés – minimális védelmi szint

Nyaralók esetében kiemelt követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket rendelnek hozzá.

Értékkorlátozás ingóságok esetén

Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

Kötelező gondosság

Ha igazolható, hogy a tulajdonos nem tett meg mindent a kármegelőzés érdekében, a biztosító szintén korlátozhatja a kifizetés mértékét. A magukra hagyott nyaralók kapcsán ez főként a villanyóra lekapcsolását, a központi vízcsap elzárását, valamint fűtetlen épületben a téli víztelenítést jelenti.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Számolja ki, hogy mennyiért köthetne lakásbiztosítást nyaralójára:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Rengeteg háztulaj járt pórul a nagy nyári viharok után: hiába volt biztosításuk, erre nincs kártérítés
2022 augusztus 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Rengeteg háztulaj járt pórul a nagy nyári viharok után: hiába volt biztosításuk, erre nincs kártérítés

Jó dolog, ha saját nyaralónk van, de sok esetben nem gondolunk annak biztosítására. Pedig mivel nem lakunk ott állandóan, sokkal komolyabb költsége lehet mondjuk egy viharkárnak, ha az ingatlanunk nem volt megfelelően biztosítva - és sokan arra sem gondolnak, hányféle kár érheti a házat. Körképünkben a biztosítókat kérdeztük, mire köthetünk biztostást, és hogy a természettől vagy a bűnözőktől kell-e jobban tartani?

Sokan spórolnak valamicskét nyaralási költségeiken azzal, hogy a népszerű magyar üdülő- vagy nyaralóövezetekben saját ingatlannal rendelkeznek. Elnézve a szállásárakat, melyek már kezdenek visszatérni a járvány előtti szinthez, talán most jobban járnak az ilyen nyaralók tulajai, viszont ha nem biztosítják megfelelően, akkor sokkal mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, mint hitték volna. Nem csak a betörések, hanem a fagykárok, vagy a nyári viharok is okozhatnak olyan súlyos károkat, amelyek biztosítás nélkül jelentős összeget húzhatnak ki a zsebükből.

A jelenlegi aszályos időjárás mellett talán már nem is emlékszünk rá, de az idei viharszezon is is igen csúnya károkat okozott országszerte - és nem kizárólag a mezőgazdaság szenvedte ezt meg, hanem azok is, akiknek nyaralójuk van valamelyik népszerű övezetben. A biztosítók statisztikáiból már a nyár elején megtudhattuk, hogy a kárkifizetések összege 3-4-szeresére emelkedtek, ez pedig nem kizárólag a viharokra, hanem a hőhullámokra is vonatkozik - arra pedig fel kell készülnünk, hogy a hőhullámok lassan normálisnak fognak számítani az időjárásban. Megkérdeztük a biztosítókat, mik a leggyakoribb károk, és hogy a nyaralótulajdonosoknak vajon a betörésektől, vagy a természet kénye-kedvétől kell-e jobban tartaniuk?

MABISZ: több a természeti kár, mint a betörés

A biztosítók adatai szerint a betörések okozta károk nem érik el az összes kárbejelentés tíz százalékát sem - tájékoztatta lapunkat Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője. A szakértő kiemelte, hogy a természeti károk miatt sokkal inkább kell most aggódniuk a háztulajdonosoknak - bár azt is hozzátette, hogy a nem megfelelően felkészített nyaralók sokkal jobban ki is vannak ennek téve.

Sokkal inkább jellemzőek a téli fagy, illetve a nyári viharszezon okozta károk. Míg például az állandóan lakott ingatlanoknál a káresetek mindössze 30-40 százaléka származik vízkárból, addig a nyaralók tekintetében ez az arány már a 90 százalékot is megközelíti, köszönhetően főként a nem megfelelő téliesítésnek

- írta Lambert Gábor a Pénzcentrum kérdésére. Kitért arra is, hogy mivel a nyaralókat jellegükből adódóan időszakosan használják az emberek, sokkal súlyosabb is lehet a kár, mint abban az ingatlanban, ahol a nyaralók tulajdonosai életvitelszerűen tartózkodnak. Ráadásul ezeknek a biztosítási díjai általában magasabbak is, hiszen nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

Arra azonban érdemes általánosságban felhívni a figyelmet, hogy egy nyaraló esetében a tulajdonos csak adott időszakokban használja az ingatlant, ami az év fennmaradó részében üresen áll. Ezt nevezzük lakatlansági kockázatnak. A biztosítók a lakásbiztosításokhoz hasonló fedezetet kínálnak a nyaralókra (a nem állandóan lakott ingatlanokra) is. Figyelembe véve azonban ezen ingatlanok jellemzőit, ezek a biztosítások szolgáltatásaikban, illetve díjszabásukban eltérhetnek a sztenderd lakásbiztosításokétól. A biztosítás megkötése előtt így érdemes több ajánlatot is áttekinteni

- fejtette ki a MABISZ szakértője. Hozzátette azt is, hogy a magyar lakóingatlanoknak körülbelül 73 százaléka rendelkezik biztosítással, és ugyanekkora lehet az arány a nyaralóknál is. A viharkárokról nemrég bővebben írt a Pénzcentrum, ezt a cikket itt tudod elolvasni:

Medencére is köthetünk biztosítást

Mint a statisztikákból kiderül, a magyar lakóházak több mint egynegyede - ideértve a nyaralókat - semmilyen biztosítással nem rendelkezik. Erre viszont a lehető legtöbb ingatlantulajdonosnak szüksége lenne, ugyanis a helyreállítási kár a több millió forintot is elérheti - ha pedig nem volt biztosításunk, súlyos összegeket vehet ki a családi kasszából a helyreállítás költsége. Ráadásul a biztosítóknál ezerféle lehetőség van - mint azt az Allianztól megtudtuk.

A nyaralókra, hétvégi házakra is ugyanazok az otthonbiztosítás fedezetek terjednek ki, így biztosítható az épület, illetve vele együtt a hozzátartozó melléképületek, valamint az épített, szilárd falú medence is. Az épületre szóló biztosítási fedezet kiterjed az épülettartozékokra és épületberendezésekre is. Ugyanígy biztosíthatók a szerződésben érintett épületen, telken elhelyezett napkollektorok, napelemek, valamint a háztartási ingóságok is. Szabadban tárolt vagyontárgyként pedig biztosíthatók a kerti bútorok, gyerekjátékok, árnyékolók, grillsütők vagy akár egy mobil jakuzzi, kerti zuhany, esetleg a kerti öntözőrendszer

- írta lapunknak küldött válaszában az Allianz biztosító kommunikációs munkatársa. Megtudtuk persze azt is, melyek a leggyakoribb káresetek, kiemelve, hogy a nyaralók biztosítására ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint arra az épületre, ahol életvitelszerűen élünk.

A nyaralók jellege nem tér el az általános lakóépületekétől. A nyár folyamán a viharszezonnal összefüggő vihar és jégverés, a hirtelen lezúduló csapadék hatására beázás és felhőszakadás, illetve az elektromos készülékekre veszélyt jelentő villámcsapás okozta károk a legjellemzőbbek. A téli hónapokat megelőzően ajánlott a vízvezetékek víztelenítése, hogy megelőzzük a fűtetlen épületben az elfagyás okozta csőtörés károkat.

- írta az Allianz szakértője.

Nem pihennek a betörők

A Generalinál azt mondták kérdéseinkre, hogy bár igaz, hogy több a természeti kár, mint a betörés, azért a lakatlan ingatlanoknál fokozottan fennáll utóbbi veszélye. A betörések esetében pedig sok olyan költség merülhet fel utólag, amire szintén nem gondolunk előzetesen.

A betöréses lopás a lakatlan ingatlanok esetében érthetően gyakoribb, mint az állandóan lakott ingatlanok esetében. Ezzel összefüggésben épületkárok is felmerülhetnek, pl. az ajtók, ablakok felfeszítése esetében a tok körüli szigetelés, gipszkartonozás is sérülhet, illetve a vandalizmusból eredő károk is gyakoriak.

- írta válaszában a Generali kommunikációs osztálya. Hozzáfűzték azt is, hogy a díjak rendkívül változatosak, ugyanis gyakran különféle típusú és persze méretű házakra kötik meg.

A lakásbiztosítás átlagdíjunk 50e Ft, melyben családi házak és lakások is találhatóak. Nyaralók esetében a díj nagymértékben függ a nyaraló méretétől, felszereltségétől. A lakatlanság miatt viszont relatíve magasabbak a díjszorzók, így a díjak rendkívül volatilisek.

- tette hozzá a Generali.

Kisebb a betörés kárértéke

Némileg ellentmondva a MABISZ által megírt statisztikáknak, az Aegon biztosító a Pénzcentrummal azt közölte: betörések gyakrabban fordulnak elő a nyaralók esetében, természetesen azért, mert a bűnözők inkább a kevésbé és ritkábban lakott házakat szívesebben dézsmálják. Igaz ugyanakkor, hogy a kárérték kisebb szokott lenni, hiszen a nyaralókban a magyarok nagyobb értéket, vagy komolyabb összegű készpénzt nemigen szoktak tartani.

A leggyakoribb káresetek nyaralók esetében a csőtörésből eredő károk. Gyakori, hogy a nyaraló tulajdonosok hosszabb távollétük alatt sem zárják el a fő vízelzáró csapot, így a víz hosszú időn keresztül folyik ami akár több milliós anyagi kár kialakulásához vezethet. Téli időszakban különösen veszélyes ha nem történik meg a víztelenítés a nyaralókban, amely a vízvezeték elfagyásához vezethet. A betörések némileg többször fordulnak elő, hiszen a nyaralók hosszabb ideig üresen állnak. Az okozott károk viszont kisebbek, hiszen nagyobb értékeket általában nem tartanak az ügyfelek a nyaralókban. Ezeken kívül a viharok, a jégverés, az ablaküvegtörések szintén ugyanolyan gyakoriak, mint a lakóépületeknél.

- írta lapunknak az Aegon. Kitértek arra is, hogy náluk is népszerű a medencére kötött biztosítás, más egyebek mellett az emberek ezzel élnek leggyakrabban.

A nyaralókhoz kínált kiegészítő kockázatok azonosak a lakott épületével, de itt talán jellemzőbb a medencék biztosítására vonatkozó igény, a csőtörések alkalmával előforduló elfolyt víz értéknek megtérítésére vonatkozó igény és a szabadban tartott vagyontárgyak (pl. kerti bútorok, kerti gépek, stb.) biztosítása. Havi 2-3 ezer forint közötti összegért már tudnak olyan biztosítást vásárolni ügyfeleink, amely mellett nyugodtan alhatnak, hiszen egész évben korrekt fedezetet biztosít számukra.

- mondta a Pénzcentrum kérdésére az Aegon szakértője.

Mennyi az annyi?

A Groupama Biztosítónál fix díjkülönbséggel is szolgáltak: mint mondták, ezt szerződéskötéskor közlik is az ügyféllel, így ugyanis pontosan tudja, hogy mekkora összeggel számoljon. A kockázati tényezők miatt a nyaralónak használt ingatlan díja magasabb, mint az állandó jelleggel lakotté.

Az átlagdíj természetesen függ attól is, hogy milyen kiegészítő fedezeteket választ az ügyfél, illetve milyen az ingatlan (nagysága, felszereltsége, anyaga, műszaki kivitele) és a benne elhelyezett ingóság értéke, összetétele. Átlagosan kb. 20%-kal magasabb a biztosítási díj (szerződéskötéskor 40 eFt körüli) egy ugyan azon ingatlanhoz képest, amelyet az ügyfél állandó lakhatásra használ.

- válaszolták kérdésünkre a Groupamánál.

Összességében elmondható, hogy nyaralónk biztosításáról nem érdemes megfeledkezni, ugyanis kellemetlen, vagy nagyon drága leckékben lehet részünk, ha nem gondoskodunk egyre értékesebb ingatlanvagyonunkról. Persze ahogy minden pénzügyi döntés esetében, itt is rendkívül fontos, hogy körültekintően járjunk el, és a számunkra legjobb ajánlatot válasszuk.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban nem csak otthonára, hanem nyaralójára is kiszámolhatja a biztosítók lakásbiztosítási ajánlatait:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Magyar otthonok ezreit vágja taccsra az ítéletidő: hiába a biztosítás, elúszhat a családi vagyon
2022 augusztus 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Magyar otthonok ezreit vágja taccsra az ítéletidő: hiába a biztosítás, elúszhat a családi vagyon

A hazai háztulajdonosoknak hosszú évek óta a viharok okozzák az egyik legnagyobb fejtörést. A biztosítók kifizetései is megerősítik, hogy brutális mennyiségű káreset történik ezekben a hónapokban. A viharos időn kívül azonban másféle veszélyhelyzeteket is teremthet az évről évre egyre szeszélyesebbé váló időjárás. A hőség például - bár csak áttételesen - de mind a vagyoni káresetek, mind pedig az egészségügyi problémák számát képest megdobni. Pénzcentrum most a legnagyobb hazai biztosítók segítségével térképezte fel, hogy mik a leggyakoribb nyári káresetek és hogy mennyire élték meg különlegesnek az idei nyarat az előző évek tapasztalataihoz képest.

Az állandóan váltakozó hidegfrontok és melegfrontok miatt az idei nyarat Magyarországon igen szeszélyes időjárás jellemezte. Májusban és júniusban a záporok és zivatarok tarolták le az ország egész területét, míg a júliust már inkább a tűző kánikula és az aszályokhoz is vezető szárazság jellemezte.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint az időjárási szélsőségek a biztosítók már május végére 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, a kifizetések száma és összege pedig a nyár beköszöntével tovább növekedett.

Lakásbiztosítással egyébként a magyar lakosság közel háromnegyede rendelkezik, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kétharmaduk, míg életbiztosítással 48 százalékuk. A nyugdíjbiztosítottak aránya változatlanul 23,1 százalék, CASCO-t minden ötödik lakos kötött, megtakarítás jellegű életbiztosításba 15,4 százalékuk fektetett.

A megkötött biztosítások számát tekintve, az átlag több mint 3 biztosítással rendelkezik, ugyanakkor a férfiak, a 40-49 évesek, a vidéki városokban élők, a magasabb jövedelműek, a diplomások és a gazdaságilag aktívak több biztosítást kötnek az átlaghoz képest. Mindez örvendetesnek hangzik, azonban a biztosításuk megléte még nem feltétlen jelenti azt, hogy a szerződéssel rendelkező magyarok tisztában is lennének azzal, hogy milyen kárigények után és milyen körülmények között fizet a biztosító.

A tudatosság is hiányzik a biztosítások mögül

A hazai biztosítók általános tapasztalata ugyanis az, hogy a magyarok jelentős része még ma is úgy gondolja, hogy a lakásbiztosítások úgy működnek, hogyha egyszer megkötöttek egy szerződést onnantól máris biztonságban tudhatják ingóságukat. Ez pedig koránt sincs így, ezért az erre apelláló ügyfelek könnyen pórul járhatnak, ha nem járnak utána, pontosan mit is fedeznek a biztosításaik, illetve nem fordítanak időt rendszeresen azok rendezésére.

Sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti. Ez különösen gyakori probléma a mostani, magas infláció mellett. A szerződések ugyanis gyakran nem követték az ingatlan- és az alapanyagárak drasztikus növekedését. Ezen faktorok fontosságát persze az utóbbi két évben a koronavírus-járvány, majd (még inkább drasztikus mértékben) az orosz-ukrán háború is jócskán megnövelte. A finanszírozási feltételek ugyanis szigorodnak, az építőanyag pedig a szakértői becslések alapján 15-25 százalékkal is emelkedhet 2022-ben, emellett pedig az építőanyag hiány is tartó probléma lehet a háború elhúzódása miatt.

A lapunknak nyilatkozó biztosítók szerint is komoly probléma, hogy magyarok többsége nem fordít kellő figyelmet az általuk igénybe vett pénzügyi szolgáltatások folyamatos felülvizsgálására és optimalizálására, pedig a meglévő lakásbiztosítási szerződések folyamatos gondozása fontos lenne, amellett, hogy a megelőzésre is figyelünk, erről korábbi cikkünkben már részletesebben is írtunk.

Az utasbiztosítási piac eközben az elmúlt két évben az utazási korlátozások és a pandémiától és a környezeti katasztrófáktól való félelmek hatásait nyögte. Emiatt a Magyar Biztosítók Szövetsége szerint 2020-ban a megelőző év harmadára esett vissza a teljes piac díjbevétele valamint a szerződésszámok is.

Tavalytól kezdődően aztán valamekkora élékülést produkált a piac, de a pandémia előtti szinttől még mindig jócskán le van maradva. Idén az javíthat tovább a helyzeten, hogy a korábbi években csupán nagyjából a külföldre utazok fele kötött utasbiztosítást. Ez az arány mostani bizonytalan helyzetben jó eséllyel nagyot javult.

A Pénzcentrum most arra volt kíváncsi, hogy mik azok a káresemények, amikre ebben a rendkívüli évben kiemelten figyelni kell. Arról kérdeztük tehát a piac legfontosabb szereplőit, hogy mik a tipikus nyári kárigények az egyes biztosítások esetén, milyen tekintetben és mekkora mértékben változhatnak ezek idén a korábbi évekkel szemben, valamint arra is, hogy maga a kánikula mennyire vezethet káresetekhez.

Fokozódó problémát jelentenek a viharok és a jégverés

A nyári hónapokban jelentkező kárigények emelkedése két alapvető okra vezethető vissza. Az egyik, az utazásokkal összefüggő szolgáltatási igények, a másik pedig az időjárási tevékenységgel összefüggő kárigények növekedése – árulta el a Pénzcentrumnak a Groupama Biztosító.

Az utazásbiztosítások terhére jellemzően a külföldön bekövetkező betegségek, balesetek miatti kórházi költségekkel, valamint a poggyászkárok, a járatkésések, kimaradások miatti kárigényekkel jelentkeznek ügyfeleink. A klimatikus károk közül a vihar, felhőszakadás, a villámcsapás és a jégverés okozza a legnagyobb károkat. Egy-egy vihar esemény nem ritkán eléri az 1 milliárdos kárszükségletet – fejtették ki a biztosító szakértői.

A kiszámíthatatlanság erősödésére utal az is, hogy megjelentek az úgynevezett „dupla károk” is. Ezekben a szélsőséges esetekben olyan gyorsan érkezik másodszor is a természeti csapás – ami lehet vihar, jégeső vagy felhőszakadás –, hogy az adott térségben vagy településen még az előző hullám által okozott károkat sem volt idő helyreállítani, így még nagyobb károkat képes okozni az újabb hullám – mint például a Baranya megyei Sellye községben 2021 nyarán – írja az Utasbiztosító.

Az időjárási eseményekkel, főleg az extrém eseményekkel összefüggő károk kerülnek előtérbe ebben az időszakban. Sajnos egyre kiszámíthatatlanabb, hogy mikor és hol csapnak le a viharok: korábban jellemzően májustól augusztus végéig kellett számítani viharokra, felhőszakadásra, jégverésre, azonban az elmúlt években teljesen szokatlan időszakokban is történnek ilyen események – erősítik meg a Generali és a Genertel biztosító szakértői.

Két évvel ezelőtt például február közepén voltak komoly viharkárok, idén pedig már egész az év elején, január legvégén okozott jelentős károkat a viharos szél. Tavaly viszont egészen július közepéig alig voltak ilyen jellegű károk, majd másfél hónap alatt történt annyi időjárással kapcsolatos káresemény, mint szinte máskor egész évben. A már említett év eleji viharok során – ami két nap volt - megközelítőleg annyi viharkár kár keletkezett, mint eddig az idei nyáron, úgyhogy 2022 nyara ebből a szempontból sokkal nyugodtabb, mint mondjuk a tavalyi – ecsetelték a biztosítóktól.

Általában a nyári hónapokban a viharos szél okozza a legtöbb kárt, utána a jégverés, majd a villámcsapás. Ezt követi a felhőszakadás. Fontos kiemelni, hogy az elmúlt 1-2 évben jelentős kockázatot mutat a jégverés. A gépjárművekben soha nem látott, több milliárdos kárt okoztak pl. tavaly, de idén is igaz, hogy olyan helyekről is kaptunk bejelentéseket, ahol évtizedekig nem történt jégverés – figyelmeztet a Generali és a Genertel.

A gépjárműveket érintő károk között nyáron szezonálisabb a CASCO termékre jelentett jégverés és vihar által okozott károk. A lehulló jég mellett a vihar esetében a gépjárműre eső tárgyak – például faágak – okoznak károkat – árulta el ezzel kapcsolatban a versenytársak tapasztalatainak megerősítése mellett az Allianz, hozzátéve, hogy szezonális tapasztalataik alapján a nyári forróságban nem javasolt egy felforrósodott kipufogójú gépjárművel száraz, füves területen megállni, mert fennáll a gyulladás veszélye.

Valósággal tejelnek a biztosítók idén

A korábbi évekhez viszonyítva, az ingatlanok helyreállításával összefüggésben kifizetett összegekre nagyrészt az építőipari költségekben általánosan tapasztalható emelkedés van hatással, amely tendencia várhatóan fennmarad – állapította meg lapunknak az Allianz.

A károk darabszámában és a kifizetett károk tekintetében is a 2020-es évhez hasonlóan telik 2022 is. Míg 2021 csendesebb, nyugodtabb évnek tekinthető, az első féléves adatok összehasonlítása alapján, mind darabszámban, mind kifizetésben 15-20%-os emelkedést tapasztalunk – összegzett ezzel kapcsolatban az Aegon.

A Generali és a Genertel szakértői szerint két fontos tényező miatt emelkednek állandóan a károk után kifizetett összegek. Az egyik a viharok miatti jelentős kárdarabszám és kárkifizetés növekmény. Ahogy láttuk, ez attól függ, hogy mennyi az adott időszakban a vihar- jegyzik meg.

A másik pedig az infláció - folytatják, amely már az elmúlt években is, de idén különösen nagy hatást gyakorol a biztosítói ráfordításokra. Ezekben a Generalinál és a Genertelnél is 15-20%-os emelkedést tapasztaltak amely nagyrészt az anyag és alkatrészek árainak emelkedéséből, illetve a munkadíjak megugrásából fakad. De a szolgáltatások díja is meredeken emelkedik, illetve az euro árfolyam hatása is számottevő, csak úgy, mint a minimálbérek emelkedése.

Nagyon fontos kiemelni - írják, hogy a biztosítási szerződések aktualizálása ezért is rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen az épületek újjáépítési költségei, a berendezések pótlási értékei is annyira gyorsan emelkednek, hogy az aktuális biztosítási összegek nem mindig fedezik a helyreállítás, pótlás értékét, ezért az alulbiztosítottság elkerülése érdekében fontos aktualizálni, értékkövetni akár év közben is a szerződéseket – figyelmeztet a Generali és a Genertel Biztosító.

Az idei év tapasztalatai Groupama Biztosító szerint is jócskán eltérnek a tavalyitól. Adataik alapján egyértelműen látható, hogy az elmúlt három évben tendenciózusan, mintegy 34-35%-kal nőtt a viharok és felhőszakadások miatt bejelentett károk száma és összege. Hosszabb időszakra visszatekintve az is látható, hogy egyes években jelentős kiugrás figyelhető meg. Ennek elsődleges oka az, hogy nem csak lokális jelleggel jelentkeznek károk, hanem viszonylag rövid időszakon (egy héten) belül országos viszonylatban csapnak le a viharok. Ilyen kiugró év volt például 2016.

A kánikula és is a lehűlés is vezethet komoly károkhoz

Magyarországon is egyre melegebbek és egyre gyakrabban jelentkeznek hőhullámok. Bár a hőség közvetlenül nem tartozik a biztosítási események közé, de közvetetten hatással lehet a károk keletkezésére és mértékére is. A lakóépületekben például befolyásolhatja egyes tetőfedő, illetve szigetelő anyagok ellenálló képességét a viharokkal szemben, így a viharok még nagyobb károkat okozhatnak – árulták el a Groupama Biztosítótól.

A hőség sok esetben okozhat figyelmetlenséget, a szezonális balesetek – például vízi balesetek száma is változik ilyenkor, az idősebb korosztályt is jobban érinti a hőség, de ezekre nincsenek számszerű adataink – egészítik ki ezt tapasztalataikkal a Generali szakértői.

Az élet- és egészségbiztosítások esetében a magas hőmérséklet okozta egészségügyi panaszokból eredően növekedhetnek a szolgáltatási igények. A gépjármű-biztosítások terén maga a kánikula ugyan nem okoz biztosítási eseménynek megfelelő kárt, ugyanakkor a hőingadozás a gépjárművezetőket is megterheli, így fokozott figyelemre és több türelemre van szükség a balesetek elkerüléséhez – árulta el ugyanezzel kapcsolatban az Allianz.

Továbbra is a viharok okozzák a legtöbb kárt

A nyári időszakban továbbra a vihar, a felhőszakadás és a jégverés okozza a legtöbb kárt, erősítették meg a biztosítók a Pénzcentrumnak. Az Allianz kifejtése szerint a lakossági vagyonkárok között jellemzően:

  • a nagy sebességű szél vagy jégverés okozta tetőszerkezet-sérülések
  • a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékhoz köthető felhőszakadás és az ebből fakadó beázás jellegű károk;
  • a villámcsapások által okozott, elektromos készülékekben keletkezett túlfeszültségi károk

A gépjárműbiztosításokat illetően:

  • a CASCO termékre jelentett jégverés és vihar által okozott károk,
  • a lehulló jég mellett a vihar esetében a gépjárműre eső tárgyak – például faágak – okozta sérülések.

Az élet- és egészségbiztosítások tekintetében pedig a magas hőmérséklet okozta egészségügyi panaszokból eredő szolgáltatási igények a leggyakoribbak a nyáron.

A Groupama ezzel kapcsolatban azt is kiemeli, hogy bár a 2022-es évben jelentős jégverés érte Somogy és Tolna megyéket. Az épületek mellett a járművekben is jelentős károk keletkeztek. Ennek ellenére minden évben a viharok okozzák a legtöbb bejelentést is és a legnagyobb kárkifizetést is.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítási ajánlatok:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Akár rekordösszegű kárkifizetéseket is hozhat az idei viharszezon
2022 július 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Akár rekordösszegű kárkifizetéseket is hozhat az idei viharszezon

A viharszezon felén túljutva a biztosítók szempontjából az a nagy kérdés, hogy túllépik-e az idei négyhavi kárkifizetések a tavalyi, tíz éves rekordnak számító összeget is, elemezte a júniusi számlákat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A júniusi adatok szerint a társaságok ebben a hónapban 21 ezer bejelentés nyomán több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki lakásbiztosítási szerződések alapján, vagy tartalékoltak kifizetésekre. Leginkább a június 4-i, valamint a 8-10 közötti időjárás bizonyult katasztrófálisnak: vihar, szél, villám, villámcsapás másodlagos hatása, jég, tető beázása, felhőszakadás okozott károkat. A leginkább érintett városok és megyék köre igen széles: Budapest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Vas, Baranya, Somogy, Bács-Kiskun megyék mellett Körmend, Pécs, Dunakeszi, Balassagyarmat, Székesfehérvár, Nagykáta, Kaposvár, Tóalmás, Újlengyes, Újhartyán, Császártöltés, Dusnok került hatványozottan az égiek célkeresztjébe.

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítették a 2,4 milliárd forintot, és valamivel kevesebb, mint tizennyolcezer bejelentéshez kapcsolódtak. Tehát a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartunk.

Tavaly kivételével az elmúlt években május-júniusban volt a legtöbb kárbejelentés, illetve a kifizetések nagyobb része. Az elmúlt évben viszont ebben a két hónapban mintegy húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a kárösszeg 2,1 milliárd forint környékén állt. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) A szezon végére azután mégis 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy kilencvenötezer bejelentésre. Ezzel, ha a káresetek számában nem is, a kifizetett összegeket tekintve viszont kirívónak számított az elmúlt év, a 2010-es után a legdrágábbnak. Ha a félidős adatokból indulunk ki, az idei kárkifizetések akár meg is haladhatják a tavalyit – csak remélni lehet, hogy az elkövetkező két hónap időjárása kiegyensúlyozottabb lesz, mint az elmúlt esztendőben volt.

A mostanában egyre gyakoribb szupercellák egy-egy kisebb területen is nagyon súlyos károkat tudnak okozni. Ráadásul egyre jobban érzékelhető kárrendezési tapasztalat, hogy a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

A biztosítási adatok és a növekvő öszegű kárkifizetések értelmezésekor fontos adalék, hogy ezekben az összegzésekben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Ugyanakkor az erős piaci versenynek köszönhetően már tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

forrás: mabisz.hu

CLB TIPP: A lakásbiztosítási ajánlatokat könnyedén megnézheti és összehasonlíthatja online kalkulátorunkban:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Rengeteg háztulaj jár pórul a gigaviharok után: hiába van biztosításuk, erre nincs kártérítés
2022 június 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Rengeteg háztulaj jár pórul a gigaviharok után: hiába van biztosításuk, erre nincs kártérítés

Hazánkban hagyományosan a nyári hónapok számítanak a nagyobb viharok igazi "szezonjának". Idén már májusban megjelentek a szélsőséges időjárás pedig nem csak orvosmeteorológiai szempontból okozott sok fejfájást a magyaroknak. A viharos idő és a zivatarok ugyanis rengeteg ember tulajdonában okoztak - sok esetben igen jelentős - kárt. A pusztítás mértékéről sokat elmond, hogy volt biztosító, ahol a bejelentett káresetek száma már május végén elérte a tavalyi, egész éves összeg 90 százalékát. A Pénzcentrum most a nagy hazai biztosítók segítségével járt utána, mennyivel is számíthatnak nehéz nyárra a magyarok és annak is, várható-e a biztosítási konstrukciók drasztikus drágulása a tomboló infláció, vagy az extraprofitadó miatt.

A vissza-visszatérő hidegfront, majd egy légörvény miatt heves esőzésekkel köszöntött be az idei nyár. A záporok, zivatarok ezért az elmúlt hetekben mindennapos jelenséggé váltak. A gyakran felhőszakadással és viharokkal tarkított idő persze szépen megtépázta az ország érintett területeit. Az intenzív esőzés utakat mosott el, pincéket, garázsokat öntött el és fákat csavart ki. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint emiatt a biztosítók már május végére 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, júniusra pedig a kifizetések száma és összege további növekedésnek indult.

A hazai biztosítók tapasztalatai azt mutatják, sokan még mindig azt gondolják, hogy egy lakásbiztos úgy működik, hogy egyszer megkötnek egy szerződést és onnantól ingóságuk máris teljesen biztosítva van. Pedig ez igen távol áll a realitástól, ezért az ezzel tervezők könnyen megüthetik a bokájukat, ha nem fordítanak rendszeresebben időt biztosításuk rendezésére.

Sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti, többek között azért, mert a szerződés nem követte az ingatlanárak növekedését, az építőanyag árak emelkedését vagy a háztartás vagyonának bővülését. Az első két tényező fontossága a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború miatt az elmúlt időszakban még jelentősebb lett. A finanszírozási feltételek ugyanis szigorodnak, az építőanyag ára a szakértők szerint 15-25 százalékkal is emelkedhet 2022-ben, emellett pedig az építőanyag hiánnyal is számolni lehet a háborús helyzet miatt.

A lapunknak nyilatkozó biztosítók szerint is általános jelenségnek tekinthető a lakosság körében, hogy a magyarok többsége nem fordít kellő figyelmet az általuk igénybe vett pénzügyi szolgáltatások folyamatos felülvizsgálására és optimalizálására, pedig a meglévő lakásbiztosítási szerződések folyamatos gondozása fontos lenne, amellett, hogy a megelőzésre is figyelünk.

A Pénzcentrum kíváncsi volt arra is, hogy mik voltak idén eddig a leggyakoribb káresemények és hogy mennyivel számítanak magasabb összegű kifizetésekre a magyar biztosítók. Ezenkívül arról is megkérdeztük a piac fontosabb szereplőit, hogy az átlagos kárértékek drasztikus emelkedése és az állandó drágulás mellett tartani tudják-e jelenlegi árképzésüket.

Rekordmennyiségű kárt okozhatnak a viharok idén

Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A tavalyi több, mint 9,1 milliárd forintnyi kifizetésnél egyedül az összegzések 2010-es, kiindulási éve terhelte meg jobban a társaságok kasszáit, abban az évben azonban nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a viharszezon kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is: 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar.

Tavaly május eleje és augusztus vége között mintegy 9 milliárd volt a lakásbiztosítások viharkára. Ehhez képest idén egyetlen hétvégén januárban majdnem 3 milliárd volt a kifizetés árulta el erről a Generali Biztosító. Magyarországon az átlaghőmérséklet növekedése meghaladja a globális mértéket, különösen a keleti, délkeleti országrészen. Nem a földrengés, nem is annyira az árvíz, hanem a viharok és az aszályok az igazán pusztítóak, miközben a villámárvizek, a jégeső és a porördögök előfordulása is egyre nő. A szélsőséges időjárási jelenségek szaporodása miatt a károk időben és térben is koncentráltan jelentkeznek, ezért a helyreállítások, javítások óriási terhelést jelentenek a biztosítottak számára. A klímahatás tehát már itt van Magyarországon, és a szélsőséges helyzetekhez való alkalmazkodást követeli meg a biztosítóktól.

A Generalinál azt tapasztalják, hogy évről-évre több és pusztítóbb vihart élünk át, már Európában is. A nyári viharok egyébként átlagosan 90-100 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de azért nagy a szórás: sok a kis összegű probléma, de előfordulnak akár 3-4 milliós gondok is, s az elmúlt évek viharai ez utóbbiak felé billentik a mérleg nyelvét.

A káresetek száma pedig valósággal berobbant. Csak a június 7-e óta eltelt másfél hét alatt több, mint 3000 bejelentés érkezett a biztosítóhoz. Becsléseik szerint a károk értéke meghaladta a 600 milliárd Forintot. A legtöbb kárt Pest megyéből, azon belül is Budapestről jelentették, de Vas, Baranya és Somogy megye sem úszta meg a heves esőzéseket. A leginkább érintett települések Körmend, Pécs és Kaposvár voltak.

Az Aegon Biztosítónál is érzékelték, hogy elmúlt 4 év hasonló időszakát tekintve idén arányaiban jóval több meteorológiai káresemény történt. A rövid és középtávú meteorológiai előrejelzések alapján várhatóan sok olyan időjárási anomáliával kell még számolni idén, ami jelentősebb károkat fog okozni.

Az idei szezon már 2022. január utolsó napjaiban elindult. Már akkor tömeges bejelentések érkeztek a klimatikus károk miatt. Vihar kategóriában a 2021-es évi bejelentéseknek darabszámban már május végén a 90%-ánál tartottunk. Az eddigi kárszükségletek pedig már 20%-kal haladják meg az előző évit. A 2022-es évre is jelentős klimatikus kárszükséglettel tervezünk - egészítette ki ezt saját tapasztalataival a Groupama.

Rengeteg tetőben tettek kárt viharok

Sorrendben a legjellemzőbb tavalyi károk: vihar, felhőszakadás, villámcsapás, jégverés. Ezekre majd 30 000 db bejelentés érkezett közel 4 milliárd Ft-os összegben. Már látható, hogy idén is ezekre a veszélynemekre érkezik majd a legtöbb bejelentés.

A Generalihoz a tavalyi évben időjárással összefüggésben több mint 40 ezer kárt jelentettek be a a biztosító ügyfelei. Ezek értéke meghaladta a 4,5 milliárd forintot. Az úgynevezett viharkárok, tetőbeázás, villámlás és jég okozta károk voltak többségben.

Az Aegon arról nyilatkozott, hogy a viharok főleg tetőfedéseket bontottak meg, de több olyan eset is volt amikor a teljes tetőszerkezetet megbontotta és levitte a szélvihar. A tavalyi évben kiugróan magas volt a jégverés károk aránya, ami az idei évben is nyomon követhető. Tavaly június elején Tatán, idén pedig május végén Kaposváron okozott a teniszlabda és tyúktojás méretű jég jelentős, sok esetben milliós károkat.

Bizonyos károkért garantáltan nem fizet a biztosító

A klasszikus villámcsapás alapkockázatnak számít, azt a vagyonbiztosításaink térítik, viszont a másodlagos villámkárt külön meg kell kötni a kiegészítő biztosítással - ismerteti a kárfedezet feltételeit a Generali. Ez azt jelenti, hogyha mondjuk villámcsapás miatt kiég a lakásban valami, azt rendszerint fizeti a biztosító, de ha másodlagos villámcsapás miatt tönkremegy egy elektromos eszköz, okostelefon, okostévé, az csak kiegészítő biztosítás mellett térítendő tétel.

Nagyon sokan viharnak minősítenek egy egyszerű beázást, melyre nem minden biztosítási termék nyújt fedezetet. A vihar fogalmát szélerősséghez kötjük, de az újabb termékeknél, már egy kisebb beázás is (vihar nélkül) biztosítási eseménynek minősül, még ha limitált kifizetési összeggel is - mondja a biztosítottság korlátairól a Groupama. Jégverés esetén fontos tudni, hogy a szabadban tárolt ingóságokra nem minden esetben fizetnek a biztosítótársaságok.

Az üvegházakban, fóliasátrakban keletkezett viharkárokat a biztosító a szabályzati kizárások miatt nem tudja megtéríteni - árulta el az Aegon. Amennyiben szabadban tartott vagyontárgyat károsít a vihar, a biztosító csak akkor tud kártérítést nyújtani, ha arra kiegészítő biztosítást kötöttek az ügyfelek.

Drágulhatnak a biztosítások?

A MABISZ május végi összesítéséből derül ki, hogy az átlagkárok mintegy 30 százalékkal megemelkedtek. Ezt a Groupama Biztosító azzal magyarázza, hogy egyrészt a károk is nagyobbak voltak, másrészt egyértelműen látszik az anyagárak és a munkadíjak drasztikus emelkedése is. A biztosítók közlése szerint azonban egyelőre sem emiatt, sem az extraprofitadó miatt nem várható a biztosítások költségeinek jelentősebb emelkedése.

Az Aegon a Pénzcentrumnak ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, az extraprofit adó hatásaként elsősorban a költségek csökkentése, illetve fejlesztések és beruházások elhalasztása várható. A kormány 2 évre hirdette meg az adót így ennek beépülése a díjakba, és a szolgáltatásokba jelentősebb mértékben csak akkor történne meg, ha az adó tovább maradna. A kárkifizetéseink növekedését az infláció, különösen az építőanyagárak, a munkadíjak, a gépjárművek és alkatrészeik, a rezsióradíjak 20% feletti drágulásának megjelenése okoz. A biztosítási piacon egyes termékek visszaszorulása várható - az adó mértéke és a termék nyereségessége függvényében. Jelentősebb szerepe lehet ugyanis a méretgazdaságosságnak.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A biztosítók lakásbiztosítás ajánlatai kalkulátorunkban egy helyen, kényelmesen összehasonlíthatóak:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Sok magyar család így indul el nyaralni: nem törődnek semmivel, úszhat minden vagyonuk
2022 június 14.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Sok magyar család így indul el nyaralni: nem törődnek semmivel, úszhat minden vagyonuk

Minden bepakolva, repülőjegyek a zsebben, indulhat a nyaralás! De nem felejtettünk el valamit? Úgy tűnik, hogy hiába hívják fel a biztosítók a figyelmet minden évben, még mindig magas azoknak a száma, akik az otthonukban nem teszik meg a megfelelő óvintézkedéseket egy akár csak pár napos vakáció, vagy egy hosszabb nyaralás előtt – pedig ezekben az esetekben visszatéréskor csúnya meglepetésekben lehet részünk. Cikkünkben most átvesszük, mi az a pár dolog, amit mindenképp tegyél meg, mielőtt nyaralni indulsz, hogy se az esetleges viharok, se a betörők ne dúlják el a házadat.

Még mindig rengetegen nem figyelnek oda azokra az óvintézkedésekre, melyeket mindenképp meg kell tenni utazás előtt. Persze a viharok ellen, melyek mondjuk addig csapnak le, míg nem vagyunk otthon, sok mindent tenni nem tudunk, viszont számos olyan óvintézkedés van, mellyel minimalizálhatjuk a károkat. Az elmúlt hét viharai azonban igen komoly leckét adtak abból, hogy erre is a lehető legjobban oda kell figyelnünk, nyaralás előtt pedig most sokan elgondolkodhatnak, mit lehet leginkább tenni. De úgyanúgy oda kell figyelni arra is, hogy csak a szűkebb környezetünk tudjon a nyaralásunkról, a nemkívánatos látaogatók fugyelmét ne hívjuk fel erre. Nyaralás előtt a betörők okozta lehetséges károkra is gondolni kell.

Mindent bezártunk?

Ha egy nagyobb vihar addig csapna le a lakóhelyünkre, míg mi más országban vagy városban pihentünk, még akkor sem vagyunk teljesen tehetetlenek. Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője lapunknak azt mondta: számos óvintézkedéssel megelőzhetjük a nagyobb bajt.

Ellenőrizzük a nyílászárókat, be vannak-e zárva. Esetleg tanácsos az érzékenyebb elektronikai berendezéseket - például a tévét, számítógépet – áramtalanítani, ezekkel is megelőzhetjük a bajt.

Ha a baj már megtörtént

Minden elővigyázatosság ellenére persze előfordulhat, hogy a vihar kárt tesz az ingatlan vagy ingó vagyonunkban, de kétségbe esni ekkor sem kell Lambert Gábor elmondta, mit tegyünk ilyenkor.

Azt a szerződés szabja meg, mennyi idő áll rendelkezésre a káresemény észlelését követően, hogy értesítsük a biztosítót arról, hogy mi történt. A legjobb ezt azonnal megtenni telefonon, online vagy személyesen a biztosítót értesíteni. Ezt azonban csak azután tegyük, hogy a rendőrséget hívtuk rögtön azután, hogy a károkozásról tudomást szereztünk hazaérve - nyilván ez a betörésre vonatkozik. Az elmúlt időszakban a biztosítók igyekeztek is bővíteni azokat a csatornákat, amelyeken az ügyfelek tudják a káreseményeket jelenteni

- tette hozzá a MABISZ kommunikációs vezetője.

Fontos tudni azt is, hogy ha kár ért minket, milyen biztosítási kártérítésre számíthatunk. Lambert Gábortól megtudtuk, hogy minden biztosító szerződésében más és más van, és persze a díjak, illetve kártérítési összegek is változóak. Amikor hazaértünk, és látjuk, hogy kár ért minket, nem tilos azt dokumentálni - fényképekkel, videókkal, így ez segítség lesz a biztosítótársaságnak is.

Betörők elleni jó tanácsok

A közösségi média az elmúlt évtizedben gyakorlatilag letarolta az internetet. Kapcsolatot tarthatunk rokonainkkal, barátainkkal, és arra is kiváló, hogy életünk eseményeiről rendszeresen tájékoztassunk is másokat. Ez azonban nyaraláskor nem a legjobb ötlet: a bűnözők számos tippet meríthetnek abból, hogy ennek és ennek a lakásnak, háznak a tulajdonosai éppen nem tartózkodnak otthon, így érdemes éppen nálunk portyázniuk. Ennek megelőzésére is vannak azonban praktikák, amelyet Lambert Gábor megosztott velünk.

Ha van kiépített riasztórendszerünk, ne felejtsük el bekapcsolni. Kérjük meg a szomszédot, ürítse ki a postaládánkat. Élményeinket lehetőleg az hazatérés után osszuk meg a közösségi médiában.

- mondta a MABISZ szakembere.

Mire figyeljünk még?

Rengeteg dolog fontos az indulás előtt, de ezek végrehajtása nem tart sokáig, egy pár perces, legfeljebb egy órás munkával mind elkészülhetünk vele. Ezek a következők:

  • Kérjünk meg az utazás előtt egy rokont, ismerőst, hogy ürítse a postaládát, húzza fel a redőnyt, locsolja meg a virágokat.
  • Szereltessünk be egy időkapcsolóval vezérelt kapcsolót, amely előre beállított időpontokban azt az üzenetet közvetíti a külső szemlélőnek, nem üres a kiszemelt lakás, ház.
  • Nyírjuk le a kerti sövényt, így ha megkérjük a szomszédjainkat, hogy néha nézzenek át, sokkal könnyebb dolguk lesz – a betörők pedig nem szeretnek láthatóak lenni.
  • Ellenőrizzük még egyszer a nyílászárókat, pinceablakokat jó alaposan – ami csukottnak látszik, nem biztos, hogy tényleg az.
  • Nézzünk szét a kertben! Egy értékesebb szerszám, vagy akár nagyobb kerti gépek, fűnyírók se maradjanak elöl. Még a kerti bútorokat is érdemes elzárni, mutassuk olyannak a kertünket, amelybe kár bemászni, mert semmi értékeset nem fog találni a hívatlan vendég.
  • A legegyszerűbben végrehajtható óvintézkedés, ha tényleg tartózkodunk nyaralás alatt attól, hogy posztoljuk élményeinket, amíg átéljük őket a közösségi médiára. Természetesen lehet kitenni, de inkább már akkor, ha hazaértünk. Így nem hívjuk fel a betörők figyelmét arra, hogy üres a ház.
  • Egyáltalán nem fáradságos betartani ezeket az óvintézkedéseket. Ha pedig így teszünk, biztosak lehetünk benne, hogy nem vár minket kellemetlenség, ha hazaértünk a nyaralásból.

    forrás: penzcentrum.hu

    CLB TIPP: A lakásbiztosítási ajánlatokat könnyedén megnézheti és összehasonlíthatja online kalkulátorunkban:
    Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Durván letarolta az országot a vihar: százmilliós károkat szenvedtek a háztulajok
2022 június 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Durván letarolta az országot a vihar: százmilliós károkat szenvedtek a háztulajok

A kedden és szerdán is vörös riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat több megyében is, nem véletlen: jelentős károkat okozott a vihar az egész ország területén. Az eddigi bejelentések alapján az Aegon mintegy 432 millió forintra becsüli a keletkezett károkat, amelynek legnagyobb részét a jégverés okozta. Eddig több mint kétezer bejelentés érkezett, de a rendelkezésre álló adatok alapján még legalább 6500 bejelentés várható majd az elkövetkezendő időszakban.

Az idei május eddig viszonylag csendes volt, megkímélte a lakosságot a nagyobb meteorológiai károktól. A május 24-i és 25-i viharos időjárás azonban jelentős károkat okozott országszerte, de Somogy, Bács-Kiskun és Baranya megyét érintette talán. A leginkább érintett település Kaposvár volt, ahonnan csaknem 668 bejelentés érkezett eddig. Magyarország piacvezető lakásbiztosítója, az Aegon a nála bejelentett károk várható összértékét jelenleg 432 millió forintra becsüli.

A biztosítóhoz május 27-ig összevontan 2.200 bejelentés érkezett, ám az Aegon, az eddig rendelkezésre álló adatok alapján, mintegy 6.500 meteorológiai kárbejelentést valószínűsít az elkövetkező időszakban. A károk nagy többsége, 70 százaléka jégverés miatt keletkezett, 10 százalékukat vihar, újabb 10 százalékukat villámcsapás okozta, a fennmaradó esetek hátterében beázás, felhőszakadás és különböző tárgyak kidőlése áll. Az átlagos kárérték mintegy félmillió forint.

A szakértők gőzerővel dolgoznak a károk felmérésén, és a megítélt kártérítések kifizetésén, jelentős kárszakértői kapacitást allokál az esetek kezelésére. Az Aegon ügyfelei a biztosító internetes ügyfélszolgálatán online is intézhetik a kárbejelentést. A biztosító arra kéri a károsultakat, hogy a halasztást nem tűrő helyreállítási munkákat megelőzően fotóval dokumentálják a vihar által okozott károkat. A vihar okozta károk bejelentését a biztosító felé haladéktalanul meg kell tenni. A kisebb károkat a biztosító igyekszik teljesen online és videós alapon rendezni, a nagyobb káresetek esetében van szükség helyszíni kárfelmérésre.

A nyár eleji viharos időszakban különösen nagy szerepe van a kármegelőzésnek: az értékes ingóságokat és járműveket érdemes zárt vagy fedett, szélvédett helyen tárolni, és különösen fontos, hogy a házak, lakások ablakait zárva tartsuk. Az értékesebb elektronikai eszközöket érdemes kihúzni a konnektorból, vagy túlfeszültségvédőt használni, hogy az elektromos hálózatban keletkezett túláram ne tegyen kárt bennük.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A biztosítók lakásbiztosítás ajánlatai kalkulátorunkban egy helyen, kényelmesen összehasonlíthatóak:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Oldalak