2012.08.14
A viharok országa leszünk?
Ma már a riasztások legalább 15-20 százalékát azok az esetek teszik ki, amikor a tűzoltóságtól a rendkívüli időjárás okozta veszélyhelyzetek elhárítását várják – válaszolta a Népszabadság kérdésére Hajdu Márton, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának helyettes szóvivője.
A katasztrófavédelem tűzvédelmi egységei évente átlagosan 65-70 ezer alkalommal vonulnak ki, s tavaly tízezernél többször a viharos szél, a szokatlanul nagy mennyiségű csapadék, illetve a villámcsapás miatt keletkezett károk felszámolása volt a feladatuk. Csak az elmúlt nem egészen két hétben 1500-szor avatkoztak be.
Az összes vonuláson belül egyre nagyobb arányt képvisel a műszaki mentés, s az utóbbi néhány évben már többször hívták a tűzoltókat közúti baleset, illetve valamilyen szélsőséges időjárási helyzet, mint tűz miatt. Különösen sok feladatot adott a 2010-es év, amikor minden olyan természeti csapás bekövetkezett, amivel csak reálisan számolni lehet az országban.
A nyár egyébként az utóbbi pár évben egyre több feladatot ad: tavaly három hónap alatt több mint hat és fél ezerszer, az idén eddig körülbelül négyezerszer kellett kivonulniuk a tűzoltóknak a rendkívüli időjárás okán. Az esetek hatvan százalékában kidőlt fa, 25-30 százalékban épületekben és más létesítményekben – például villamos felsővezetékekben – keletkezett károk miatt kértek segítséget. A többi beavatkozásra általában vízkároknál volt szükség.
400-500 bejelentés
Egy-egy hirtelen lefolyású, heves vihar esetén akár négy-ötszáz bejelentés is érkezik, ráadásul igen rövid idő, néhány óra alatt, s általában csak egy kisebb területről. Hajdu Márton ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a beavatkozások száma országos átlagban napi száz körül alakul, ezért rendkívüli időjárási helyzet esetén önmagában nehézséget okozhat a lakossági bejelentések fogadása és értékelése.
A rendkívüli időjárási helyzetek kialakulását nem lehet megelőzni, a kockázatok mérséklésére ugyanakkor van mód. Hajdu Márton elmondta, hogy a katasztrófavédelem több mint 2500 településen felmérte a belterületi vízelvezető árkok állapotát, s 2800 javaslatot tett valamilyen intézkedésre, például az árkok tisztítására vagy mélyítésére.
Ezzel legalább azt elkerülhetik, hogy egy felhőszakadás után egész falvak kerüljenek víz alá. Ütemterv készült emellett a fák, fasorok ellenőrzésére, és ez a munka várhatóan augusztus végéig befejeződhet. Különös figyelmet fordítanak a sport- és tömegrendezvényeknek helyet adó területekre, játszóterekre, oktatási és más közintézményekre, a temetők területén lévő, illetve a forgalmasabb utak és vasutak mentén található fák állapotára.
Hárommilliárd rendkívüli károkra
A viharok és a természeti csapások országává válhatunk – erre figyelmeztetnek a biztosítók adatai. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. marketing- és kommunikációs vezetője a lap kérdésére hangsúlyozta: pár éve egymilliárd körüli, tavaly viszont már hárommilliárdot meghaladó összeget fizettek ki a rendkívüli időjárás okozta károk miatt. Az eddigi információk alapján pedig úgy tűnik, hogy még több kárbejelentésre kell számítani.
Érzékelhető, hogy nő az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt, és ebben valószínűleg szerepe van az éghajlatváltozásnak is – véli Németh Péter. A lakóingatlanoknak azonban még csak alig több mint felére kötöttek biztosítást, és a szakértő szerint korántsem bizonyos, hogy mindenki a legjobb konstrukcióval rendelkezik. A cégek egyébként reagáltak a kockázatok növekedésére, s új biztosítás esetén moratóriumot vezettek be: ilyenkor akár harminc napig sem fizetnek. Ezzel a visszaéléseket szeretnék elkerülni, mert korábban többször előfordult, hogy a károsultak a baj bekövetkezése után próbáltak szerződést kötni.
Mi számít viharnak?
A társaságok ugyanakkor pontosították, mi számít viharnak, és megesik, hogy csak a száz kilométer/órát meghaladó szélsebesség esetén fizetnek. Németh Péter szerint érdemes arra is figyelni, hogy a jégkárokat, ha azok az épület homlokzatában következnek be, nem feltétlenül fogják megtéríteni.
Víz esetén hasonló lehet a helyzet: ha a felszínen folyik, lesz kártérítés, de amikor a talajból tör fel, nem. Van már olyan társaság is, amely a másodlagos villámkár kifizetését köti feltételekhez: túlfeszültség elleni védelmet követel. Ha ilyen nincs, és egy feszültséglökés hatására tönkremegy valamilyen drága háztartási készülék, az érintett futhat a pénze után.
Forrás: msn.mainap.hu
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Viharkárok után és előtt: nem érdemes állami segítségre hagyatkozni!
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Viharkárok után és előtt: nem érdemes állami segítségre hagyatkozni!
Havi kilencszáz forintos díj fejében a biztosító a teljes épületkárt téríti
A kormány ma megjelent rendelete értelmében a tíz napja viharkárt szenvedett szabolcsi háztulajdonosok az önkormányzatok útján kaphatnak készpénz és anyag formájában támogatást lakásuk helyreállítására. A támogatás azonban csak a lakáscélú ingatlanok legszükségesebb elemeinek - tetőszerkezet, tűzfal, kémény - helyreállítására korlátozódik, mértéke pedig nem lehet több, mint az anyagköltség, illetve a munkadíj 60 százaléka. Vagyis továbbra sem érdemes senkinek a lakásbiztosítással spórolnia!
A kormányrendelet feltételként szabja azt is, hogy a kártérítést kapó tulajdonosok kössenek biztosítást a házukra. A biztositastipp.hu adatai szerint ezt a következő díjak mellett tudják megtenni:
Példa: 60-as évek végén épült 85 m2-es nyírségi családi ház
| Biztosítás havi díja | |
| Ingóságbiztosítás nélkül | 857 Ft |
| Ingóságbiztosítással (3 MFt) | 1.307 Ft |
Forrás: biztositastipp.hu; az árak tartalmazzák az elérhető online-kedvezményeket
Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kormányrendelet egy adott vihar adott körzetben okozott káraira terjed ki. A viharkárok túlnyomó többségének következményeit biztosítás hiányában - ahogyan eddig - a jövőben is a károsultnak kell viselnie.
'Sok családi házban egy élet munkája fekszik. Ennek az értéknek a megóvását az államtól nem várhatjuk, öngondoskodásra is szükség van. - figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója. - Érdemes mindig szem előtt tartani: havi két doboz cigaretta árából biztosítható, hogy bármilyen viharkár éri is lakóházunkat, a helyreállítás teljes költségét a biztosító fizesse helyettünk.'
Vihar, jégverés, villámcsapás eredményezi az épületkárok harmadát
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Vihar, jégverés, villámcsapás eredményezi az épületkárok harmadát
A magyarországi biztosítók tapasztalatai alapján a múlt évben bejelentett lakás- és épületkárok 28,5 százalékát a viharok, további 9,8 százalékát a villámcsapások, míg 4 százalékát a jégverések okozták. Évente a kárbejelentéseknek több mint 40 százaléka köszönhető az időjárásnak.
Az előrejelzések szerint idén sem a szombati vihar volt az utolsó. Az elmúlt évek megfigyelései alapján a legtöbb viharkár-bejelentés augusztusban szokott a biztosítókhoz érkezni. Úgy tűnik, a hétvégi, az egész országon végigsöprő vihar az idei év eddigi legnagyobb viharkár-eseményét eredményezte. Hétfő reggel több száz kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz.
Mindezek ellenére Magyarországon négy lakásból egynek még mindig nincs lakásbiztosítása. Pedig ma már egy átlagos lakásbiztosítás egy-két ezer forintért megköthető, ami fedezi az elemi károkat, betörés károkat, és mindemellett értékes szolgáltatásokat is tartalmaz.
Mit kell végiggondolnunk mielőtt lakásbiztosításunkat megkötnénk?
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Mit kell végiggondolnunk mielőtt lakásbiztosításunkat megkötnénk?
A megfelelő lakásbiztosítás kiválasztása nagyon nehéz feladat, éppen ezért a következőkben azokat a szempontokat soroljuk fel, amelyeket mindenképp szem előtt kell tartanunk mielőtt lakásbiztosítást kötnénk.
- Az első és egyben a legfontosabb feladat saját igényeink felmérése. Tisztában kell lennünk azzal, hogy pontosan mire is van szükségünk (teljes körű lakásbiztosítást szeretnénk, vagy számunkra elegendő, ha csak bizonyos esetekben - üvegkár, elemi kár, vízkár, betörés - térít a biztosító). Fontos, hogy a biztosítási feltételeket is tanulmányozzuk, hogy pontosan mire nyújt fedezetet az adott biztosítás.
- A következő szempont, hogy mit kívánunk biztosítani. Biztosíthatjuk az épületet vagy azzal együtt a benne lévő ingóságainkat. Természetesen köthető biztosítás kizárólag ingóságainkra.
- A döntés meghozatala előtt azon is el kell gondolkodnunk, hogy önrésszel vagy a nélkül kössük lakásbiztosításunkat. Amennyiben, az önrészes megoldást választjuk, az önrész mértékéig a kisebb károkat nem terheljük a biztosítóra, cserébe díjkedvezményt kapunk a havi biztosítási díjból.
- A biztosított vagyon értékének meghatározásakor épületeknél az újraépítési, ingóságoknál pedig az új állapotban történő beszerzés költségeit kell megállapítanunk.
- Célszerű tekintettel lennünk azokra az esetekre, ahol az ingatlan egyben egyéni vállalkozás, vagy cég székhelye is. Ilyenkor a magánszemély által kötött lakásbiztosítás ezek vagyontárgyaira nem terjed ki, tehát a lakásbiztosítás mellé praktikus kiegészítő biztosítást kötnünk, amely a cég vagyontárgyaira is fedezetet nyújt.
- Sokat segíthet káreseménykor, ha az általunk választott biztosító termékei mellé asszisztencia-szolgáltatást is kínál, hiszen így nem nekünk kell szakember után rohangálnunk, hanem a biztosító közvetít számunkra javító-szolgáltató partnereket.
- A biztosítási díj nagyságát befolyásolja a vagyon nagysága, a kapcsolt szolgáltatások, a szerződés megkötésének módja és a díjfizetés gyakorisága.
Mindezek ismeretében, biztosan könnyebben eligazodunk majd lakásbiztosítás megkötése során és számunkra a lehető legmegfelelőbb biztosítást tudjuk így kiválasztani.
Hogyan biztosíthatjuk be magunkat jogilag, mielőtt kirúgnak?
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Hogyan biztosíthatjuk be magunkat jogilag, mielőtt kirúgnak?
A munkahelyek megszűnésével tömegesen kerülnek felszínre a munkaszerződésekkel kapcsolatos problémák. A jogi védelem költségeire érdemes idejében felkészülni egy az interneten is megköthető biztosítással.
Az új munkahely megtalálása átlagosan 16 hónapig tart Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Ez év második negyedében 402 ezer munkaképes korban lévő ember volt munka nélkül, 83 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliségi ráta 9,6 százalékot ért el, 2 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt.
A gazdasági előrejelzések szerint a válságon még nem jutott túl a magyar gazdaság, az őszre újabb elbocsátási hullám prognosztizálható. A munkavállalók 61 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalati kör a GfK legújabb felmérése szerint elsősorban költségcsökkentéssel és leépítéssel reagált a válságra, a hazai kkv szektor cégeinek csaknem fele elbocsátásokkal próbált javítani a helyzetén. A nagyvállalatok esetében sokkal látványosabb a munkaerő költségétől való szabadulás: 2008. októbere óta rendszeresek a csoportos létszámleépítések. Ennek keretében mintegy kétszáz cégnél csaknem 40 ezer munkahely szűnt meg, a társaságok mintegy harmadánál bocsátottak el 200 főnél többet egyszerre.
„A munkahelyek tömeges megszűnése ráirányítja a figyelmet a munkaszerződésekkel kapcsolatos sorozatos problémákra. Még az országos átlagbér kétszeresét kereső munkavállaló számára is jelentős anyagi terhet jelenthet, ha jogásszal kívánja felülvizsgáltatni elbocsátása körülményeit.” – hangsúlyozta Csikós Dániel, a Genertel Biztosító Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a családi jogvédelem-biztosítás ebben a nehéz helyzetben kíván anyagi és szakértői segítséget nyújtani.
Az elbocsátások során számos társaság kifejezetten arra játszik, hogy az egy hullámban elbocsátott munkatársak száma épp csak 1-2 fővel maradjon el attól létszámtól, mint amennyit a cégnek a munkaügyi kirendeltségeken csoportos elbocsátásként már kötelező bejelentenie (ez tíz főt jelent). Ugyanis, amellett, hogy a nagy létszámban elküldött dolgozók rontják a cég hírnevét, a csoportos létszámleépítés eltussolásával elejét lehet venni a végkielégítések kifizetésének és a bonyolultabb procedúrának.
Sokszor jogszerűtlenül járnak el a munkaadók a felmondásoknál. Ez nem csak abban jelentkezik, hogy a jogosnál kevesebb végkielégítést kap az elbocsátott, hanem maga a felmondás sem a jognak megfelelő keretek közt történik. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen feltételekkel és anyagi fedezettel kerülnek utcára és valóban minden juttatást megkapnak-e, ami a jogszabályok szerint jár.
„A lakásbiztosításhoz kiegészítőként köthető családi jogvédelem biztosítás a kiszolgáltatottság érzet csökkentését szolgálja − fejtette ki Csikós Dániel − a biztosító nem csak az ügyvédi költségeket téríti, de szükség esetén megfelelő képzettségű szakembert is tud ajánlani.” A biztosítás az ügyvédi díjakon túl olyan költségeket is megtérít, amelyek egy peres ügy kapcsán felmerülnek, pl. szakértői díjak, tanúk utazási költsége, stb. Pár ezer forintos havi díj fedezi a százezres nagyságrendű ügyvédi költségeket. A biztosítás kártérítési, büntetőjogi, szabálysértési, munkaügyi valamint általános szerződéses jogvédelem eseteire köthető.
Forrás:hvg.hu
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
A két legnagyobb - már Magyarországon is igen széles körben használt és ismert - közösségi weboldal, a Twitter és a Facebook felhasználói magasabb biztosítási besorolást kaphatnak, mert a betörők felhasználják az oldalakon található adataikat.
A felhasználók egyre több olyan információt osztanak meg magukról, ami a betörőknek segít: lakóhelyükről, nyaralásaikról, szabadidős tevékenységeikről túl sok minden kiderül.
A 16 és 24 év közöttiek - egy számítógépes biztonsággal foglalkozó cég felmérése szerint - csaknem 75%-a teszi közzé az interneten, hogy pontosan mikor megy nyaralni.
Semmi kétség, hogy a betörők használják a közösségi portálokat, ahol felmérhetik a terepet.
Ezeken az oldalakon nagyon könnyű információt gyűjteni a kiszemelt áldozatról, a kiszemelt házról a Google Street View segítségével, mindezt egy kényelmes székből.
A biztosító szerint olyan információk közzététele az interneten, hogy mikor született, hol lakik, éppen mit csinál körülbelül annyira veszélyes, mintha nyitva hagyná a lakása ajtaját.
Bár a legtöbb közösségi oldalon csak az adott személy ismerősei férnek hozzá ezekhez az információkhoz, a számítógépes biztonsággal foglalkozó cég tesztje szerint nagyon sokan visszajelölték a kapcsolatra való felmérést ismeretlenül is, így lényegében bárkinek elérhetővé teszik az adataikat.
Egy esetleges betörés alkalmával viszont igen nehéz bebizonyítani azt, hogy a bűntény oka az volt, hogy adott személy túl sok információt tett közzé magáról az interneten, így közvetlenül a közösségi oldalak használóit nem lehet magasabb biztosítási díjjal büntetni, ám a kutatások eredményeit mindenképpen szeretnék felhasználni. Elképzelhető, hogy a jövőben a lakásban élő fiatalok (16-24 év) számától függően fogják díjaikat alakítani, hiszen ez az a csoport, akik a legaktívabban részt vesznek a közösségi oldalak életében.