2012.08.14
A viharok országa leszünk?
Ma már a riasztások legalább 15-20 százalékát azok az esetek teszik ki, amikor a tűzoltóságtól a rendkívüli időjárás okozta veszélyhelyzetek elhárítását várják – válaszolta a Népszabadság kérdésére Hajdu Márton, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának helyettes szóvivője.
A katasztrófavédelem tűzvédelmi egységei évente átlagosan 65-70 ezer alkalommal vonulnak ki, s tavaly tízezernél többször a viharos szél, a szokatlanul nagy mennyiségű csapadék, illetve a villámcsapás miatt keletkezett károk felszámolása volt a feladatuk. Csak az elmúlt nem egészen két hétben 1500-szor avatkoztak be.
Az összes vonuláson belül egyre nagyobb arányt képvisel a műszaki mentés, s az utóbbi néhány évben már többször hívták a tűzoltókat közúti baleset, illetve valamilyen szélsőséges időjárási helyzet, mint tűz miatt. Különösen sok feladatot adott a 2010-es év, amikor minden olyan természeti csapás bekövetkezett, amivel csak reálisan számolni lehet az országban.
A nyár egyébként az utóbbi pár évben egyre több feladatot ad: tavaly három hónap alatt több mint hat és fél ezerszer, az idén eddig körülbelül négyezerszer kellett kivonulniuk a tűzoltóknak a rendkívüli időjárás okán. Az esetek hatvan százalékában kidőlt fa, 25-30 százalékban épületekben és más létesítményekben – például villamos felsővezetékekben – keletkezett károk miatt kértek segítséget. A többi beavatkozásra általában vízkároknál volt szükség.
400-500 bejelentés
Egy-egy hirtelen lefolyású, heves vihar esetén akár négy-ötszáz bejelentés is érkezik, ráadásul igen rövid idő, néhány óra alatt, s általában csak egy kisebb területről. Hajdu Márton ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a beavatkozások száma országos átlagban napi száz körül alakul, ezért rendkívüli időjárási helyzet esetén önmagában nehézséget okozhat a lakossági bejelentések fogadása és értékelése.
A rendkívüli időjárási helyzetek kialakulását nem lehet megelőzni, a kockázatok mérséklésére ugyanakkor van mód. Hajdu Márton elmondta, hogy a katasztrófavédelem több mint 2500 településen felmérte a belterületi vízelvezető árkok állapotát, s 2800 javaslatot tett valamilyen intézkedésre, például az árkok tisztítására vagy mélyítésére.
Ezzel legalább azt elkerülhetik, hogy egy felhőszakadás után egész falvak kerüljenek víz alá. Ütemterv készült emellett a fák, fasorok ellenőrzésére, és ez a munka várhatóan augusztus végéig befejeződhet. Különös figyelmet fordítanak a sport- és tömegrendezvényeknek helyet adó területekre, játszóterekre, oktatási és más közintézményekre, a temetők területén lévő, illetve a forgalmasabb utak és vasutak mentén található fák állapotára.
Hárommilliárd rendkívüli károkra
A viharok és a természeti csapások országává válhatunk – erre figyelmeztetnek a biztosítók adatai. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. marketing- és kommunikációs vezetője a lap kérdésére hangsúlyozta: pár éve egymilliárd körüli, tavaly viszont már hárommilliárdot meghaladó összeget fizettek ki a rendkívüli időjárás okozta károk miatt. Az eddigi információk alapján pedig úgy tűnik, hogy még több kárbejelentésre kell számítani.
Érzékelhető, hogy nő az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt, és ebben valószínűleg szerepe van az éghajlatváltozásnak is – véli Németh Péter. A lakóingatlanoknak azonban még csak alig több mint felére kötöttek biztosítást, és a szakértő szerint korántsem bizonyos, hogy mindenki a legjobb konstrukcióval rendelkezik. A cégek egyébként reagáltak a kockázatok növekedésére, s új biztosítás esetén moratóriumot vezettek be: ilyenkor akár harminc napig sem fizetnek. Ezzel a visszaéléseket szeretnék elkerülni, mert korábban többször előfordult, hogy a károsultak a baj bekövetkezése után próbáltak szerződést kötni.
Mi számít viharnak?
A társaságok ugyanakkor pontosították, mi számít viharnak, és megesik, hogy csak a száz kilométer/órát meghaladó szélsebesség esetén fizetnek. Németh Péter szerint érdemes arra is figyelni, hogy a jégkárokat, ha azok az épület homlokzatában következnek be, nem feltétlenül fogják megtéríteni.
Víz esetén hasonló lehet a helyzet: ha a felszínen folyik, lesz kártérítés, de amikor a talajból tör fel, nem. Van már olyan társaság is, amely a másodlagos villámkár kifizetését köti feltételekhez: túlfeszültség elleni védelmet követel. Ha ilyen nincs, és egy feszültséglökés hatására tönkremegy valamilyen drága háztartási készülék, az érintett futhat a pénze után.
Forrás: msn.mainap.hu
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Növekvő felelősségérzet a lakásbiztosítások területén
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Növekvő felelősségérzet a lakásbiztosítások területén
Online-kedvezmények csökkentik az átlagos lakásbiztosítási díjat
A biztosítók indexálási gyakorlata ellenére a lakásbiztosítási díjak az elmúlt évben nem mutatnak jelentős elmozdulást. Ennek oka, hogy a gépjármű-biztosítások (KGFB, casco) után a lakásbiztosításokat is egyre nagyobb arányban kötik az Interneten, ahol könnyen elérhető a díjkalkuláció lehetősége. Tovább növelik az online kötések vonzerejét az akár 35 százalékot is elérő internetes kedvezmények is. Nem utolsó szempont a rugalmasság: megfigyelhető, hogy azokon a napokon, amikor a meteorológusok vihart jeleznek előre, többszörösére nő az érdeklődő, majd lakásbiztosítást kötő ügyfelek száma.
'A válság a lakásbiztosításokra biztosan nem lesz negatív hatással. – jelentette ki Marcsa László, a CLB Független Biztosítási Alkusz lakossági üzletágvezetője. – Egy év alatt másfélszeresére nőtt a biztositastipp.hu oldalain megkötött lakásbiztosítások száma. Ez pedig csak részben magyarázható az online kötések előretörésével. Az emberek ráébredtek, hogy a sokszor egy élet munkájával megszerzett fő vagyontárgyaikról viszonylag alacsony díj mellett tudnak gondoskodni.'
Az elmúlt években a díjak nem sokat változtak. A biztositastipp.hu adatai szerint egy budapesti, illetve egy vidéki átlagos ingatlan jelentősebb ingósággal is már havi 1.500 forint körüli összegért biztosítható:
| Település | Lakás típusa és mérete | Ingóság értéke | Díj (Ft/negyedév) |
| Budapest | 65 m2 panel | 4 mFt | 4.668 Ft |
| Vidéki kisváros | 85 m2 családi ház | 4 mFt | 4.191 Ft |
Pozitív jelenség, hogy a korábbinál sokkal jobban odafigyelünk az ingóság megfelelő összegű biztosítására. Korábban sokan – havi néhány száz forint megtakarításának reményében – a valóságosnál kisebb értékű ingóságra kötötték meg a lakásbiztosítást. Mára ez a tendencia kevésbé jellemző, ami az utóbbi időben növekvő számú (2008-ban 13,4 százalékkal több) lakásbetöréssel is magyarázható.
Spórolni ésszerűbben is lehet
Az alulbiztosításnál jobb eszköz lehet, ha havi helyett negyedéves vagy akár éves díjfizetést vállalunk, és csekk helyett az átutalás lehetőségét választjuk. Egy társasház esetében jó megoldás a közös épületbiztosítás is: egy lakásra jóval kisebb költség jut, amit csak néhány száz forintos kiegészítő ingóságbiztosítással kell kiegészíteni. Emellett érdemes a lakásbiztosítás évfordulójakor lefuttatni egy online kalkulációt, ahol jó eséllyel találhatunk a jelenleginél kedvezőbb feltételeket is.
Itt sem csak az ár számít!
Mivel biztosítók nem csupán árban, hanem a szolgáltatások körében is igyekeznek versenyképes kínálatot nyújtani, sokszor érdemes megfontolni a kicsit drágább díj megfizetését. Egyre gyakoribbak az olyan csomagok, amelyekben az alap elemi károk mellett olyan kiegészítő szolgáltatások is szerepelnek, mint a csőtörés-, üvegkár-vagy rablásbiztosítás. Sőt, akár baleset- vagy életbiztosítással is kombinálható az ingatlanok biztosítása. Ma már szinte minden biztosító 24 órás szervizszolgáltatást is nyújt.
A feltételek is lehetnek eltérőek. 'Az egyik biztosító térít akkor is, ha a lakásba lopott kulccsal jutottak be, a másik viszont nem. Nem kellemes az ilyen apróságnak tűnő eltérésekről az értékek eltűnését követően tájékozódni. – említ egy jellemző példát Marcsa László. – Ma már több mint tíz biztosító számtalan lakásbiztosítási módozata elérhető a piacon. Ha nem tudjuk pontosan, hogy az egyre bővülő kínálatból pontosan melyikre van szükségünk, mindenképpen forduljunk alkuszhoz!'
Mit kell végiggondolnunk mielőtt lakásbiztosításunkat megkötnénk?
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Mit kell végiggondolnunk mielőtt lakásbiztosításunkat megkötnénk?
A megfelelő lakásbiztosítás kiválasztása nagyon nehéz feladat, éppen ezért a következőkben azokat a szempontokat soroljuk fel, amelyeket mindenképp szem előtt kell tartanunk mielőtt lakásbiztosítást kötnénk.
- Az első és egyben a legfontosabb feladat saját igényeink felmérése. Tisztában kell lennünk azzal, hogy pontosan mire is van szükségünk (teljes körű lakásbiztosítást szeretnénk, vagy számunkra elegendő, ha csak bizonyos esetekben - üvegkár, elemi kár, vízkár, betörés - térít a biztosító). Fontos, hogy a biztosítási feltételeket is tanulmányozzuk, hogy pontosan mire nyújt fedezetet az adott biztosítás.
- A következő szempont, hogy mit kívánunk biztosítani. Biztosíthatjuk az épületet vagy azzal együtt a benne lévő ingóságainkat. Természetesen köthető biztosítás kizárólag ingóságainkra.
- A döntés meghozatala előtt azon is el kell gondolkodnunk, hogy önrésszel vagy a nélkül kössük lakásbiztosításunkat. Amennyiben, az önrészes megoldást választjuk, az önrész mértékéig a kisebb károkat nem terheljük a biztosítóra, cserébe díjkedvezményt kapunk a havi biztosítási díjból.
- A biztosított vagyon értékének meghatározásakor épületeknél az újraépítési, ingóságoknál pedig az új állapotban történő beszerzés költségeit kell megállapítanunk.
- Célszerű tekintettel lennünk azokra az esetekre, ahol az ingatlan egyben egyéni vállalkozás, vagy cég székhelye is. Ilyenkor a magánszemély által kötött lakásbiztosítás ezek vagyontárgyaira nem terjed ki, tehát a lakásbiztosítás mellé praktikus kiegészítő biztosítást kötnünk, amely a cég vagyontárgyaira is fedezetet nyújt.
- Sokat segíthet káreseménykor, ha az általunk választott biztosító termékei mellé asszisztencia-szolgáltatást is kínál, hiszen így nem nekünk kell szakember után rohangálnunk, hanem a biztosító közvetít számunkra javító-szolgáltató partnereket.
- A biztosítási díj nagyságát befolyásolja a vagyon nagysága, a kapcsolt szolgáltatások, a szerződés megkötésének módja és a díjfizetés gyakorisága.
Mindezek ismeretében, biztosan könnyebben eligazodunk majd lakásbiztosítás megkötése során és számunkra a lehető legmegfelelőbb biztosítást tudjuk így kiválasztani.
Vihar, jégverés, villámcsapás eredményezi az épületkárok harmadát
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Vihar, jégverés, villámcsapás eredményezi az épületkárok harmadát
A magyarországi biztosítók tapasztalatai alapján a múlt évben bejelentett lakás- és épületkárok 28,5 százalékát a viharok, további 9,8 százalékát a villámcsapások, míg 4 százalékát a jégverések okozták. Évente a kárbejelentéseknek több mint 40 százaléka köszönhető az időjárásnak.
Az előrejelzések szerint idén sem a szombati vihar volt az utolsó. Az elmúlt évek megfigyelései alapján a legtöbb viharkár-bejelentés augusztusban szokott a biztosítókhoz érkezni. Úgy tűnik, a hétvégi, az egész országon végigsöprő vihar az idei év eddigi legnagyobb viharkár-eseményét eredményezte. Hétfő reggel több száz kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz.
Mindezek ellenére Magyarországon négy lakásból egynek még mindig nincs lakásbiztosítása. Pedig ma már egy átlagos lakásbiztosítás egy-két ezer forintért megköthető, ami fedezi az elemi károkat, betörés károkat, és mindemellett értékes szolgáltatásokat is tartalmaz.
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
A két legnagyobb - már Magyarországon is igen széles körben használt és ismert - közösségi weboldal, a Twitter és a Facebook felhasználói magasabb biztosítási besorolást kaphatnak, mert a betörők felhasználják az oldalakon található adataikat.
A felhasználók egyre több olyan információt osztanak meg magukról, ami a betörőknek segít: lakóhelyükről, nyaralásaikról, szabadidős tevékenységeikről túl sok minden kiderül.
A 16 és 24 év közöttiek - egy számítógépes biztonsággal foglalkozó cég felmérése szerint - csaknem 75%-a teszi közzé az interneten, hogy pontosan mikor megy nyaralni.
Semmi kétség, hogy a betörők használják a közösségi portálokat, ahol felmérhetik a terepet.
Ezeken az oldalakon nagyon könnyű információt gyűjteni a kiszemelt áldozatról, a kiszemelt házról a Google Street View segítségével, mindezt egy kényelmes székből.
A biztosító szerint olyan információk közzététele az interneten, hogy mikor született, hol lakik, éppen mit csinál körülbelül annyira veszélyes, mintha nyitva hagyná a lakása ajtaját.
Bár a legtöbb közösségi oldalon csak az adott személy ismerősei férnek hozzá ezekhez az információkhoz, a számítógépes biztonsággal foglalkozó cég tesztje szerint nagyon sokan visszajelölték a kapcsolatra való felmérést ismeretlenül is, így lényegében bárkinek elérhetővé teszik az adataikat.
Egy esetleges betörés alkalmával viszont igen nehéz bebizonyítani azt, hogy a bűntény oka az volt, hogy adott személy túl sok információt tett közzé magáról az interneten, így közvetlenül a közösségi oldalak használóit nem lehet magasabb biztosítási díjjal büntetni, ám a kutatások eredményeit mindenképpen szeretnék felhasználni. Elképzelhető, hogy a jövőben a lakásban élő fiatalok (16-24 év) számától függően fogják díjaikat alakítani, hiszen ez az a csoport, akik a legaktívabban részt vesznek a közösségi oldalak életében.
Hogyan biztosíthatjuk be magunkat jogilag, mielőtt kirúgnak?
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Hogyan biztosíthatjuk be magunkat jogilag, mielőtt kirúgnak?
A munkahelyek megszűnésével tömegesen kerülnek felszínre a munkaszerződésekkel kapcsolatos problémák. A jogi védelem költségeire érdemes idejében felkészülni egy az interneten is megköthető biztosítással.
Az új munkahely megtalálása átlagosan 16 hónapig tart Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Ez év második negyedében 402 ezer munkaképes korban lévő ember volt munka nélkül, 83 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliségi ráta 9,6 százalékot ért el, 2 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt.
A gazdasági előrejelzések szerint a válságon még nem jutott túl a magyar gazdaság, az őszre újabb elbocsátási hullám prognosztizálható. A munkavállalók 61 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalati kör a GfK legújabb felmérése szerint elsősorban költségcsökkentéssel és leépítéssel reagált a válságra, a hazai kkv szektor cégeinek csaknem fele elbocsátásokkal próbált javítani a helyzetén. A nagyvállalatok esetében sokkal látványosabb a munkaerő költségétől való szabadulás: 2008. októbere óta rendszeresek a csoportos létszámleépítések. Ennek keretében mintegy kétszáz cégnél csaknem 40 ezer munkahely szűnt meg, a társaságok mintegy harmadánál bocsátottak el 200 főnél többet egyszerre.
„A munkahelyek tömeges megszűnése ráirányítja a figyelmet a munkaszerződésekkel kapcsolatos sorozatos problémákra. Még az országos átlagbér kétszeresét kereső munkavállaló számára is jelentős anyagi terhet jelenthet, ha jogásszal kívánja felülvizsgáltatni elbocsátása körülményeit.” – hangsúlyozta Csikós Dániel, a Genertel Biztosító Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a családi jogvédelem-biztosítás ebben a nehéz helyzetben kíván anyagi és szakértői segítséget nyújtani.
Az elbocsátások során számos társaság kifejezetten arra játszik, hogy az egy hullámban elbocsátott munkatársak száma épp csak 1-2 fővel maradjon el attól létszámtól, mint amennyit a cégnek a munkaügyi kirendeltségeken csoportos elbocsátásként már kötelező bejelentenie (ez tíz főt jelent). Ugyanis, amellett, hogy a nagy létszámban elküldött dolgozók rontják a cég hírnevét, a csoportos létszámleépítés eltussolásával elejét lehet venni a végkielégítések kifizetésének és a bonyolultabb procedúrának.
Sokszor jogszerűtlenül járnak el a munkaadók a felmondásoknál. Ez nem csak abban jelentkezik, hogy a jogosnál kevesebb végkielégítést kap az elbocsátott, hanem maga a felmondás sem a jognak megfelelő keretek közt történik. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen feltételekkel és anyagi fedezettel kerülnek utcára és valóban minden juttatást megkapnak-e, ami a jogszabályok szerint jár.
„A lakásbiztosításhoz kiegészítőként köthető családi jogvédelem biztosítás a kiszolgáltatottság érzet csökkentését szolgálja − fejtette ki Csikós Dániel − a biztosító nem csak az ügyvédi költségeket téríti, de szükség esetén megfelelő képzettségű szakembert is tud ajánlani.” A biztosítás az ügyvédi díjakon túl olyan költségeket is megtérít, amelyek egy peres ügy kapcsán felmerülnek, pl. szakértői díjak, tanúk utazási költsége, stb. Pár ezer forintos havi díj fedezi a százezres nagyságrendű ügyvédi költségeket. A biztosítás kártérítési, büntetőjogi, szabálysértési, munkaügyi valamint általános szerződéses jogvédelem eseteire köthető.
Forrás:hvg.hu