2012.08.14
A viharok országa leszünk?
Ma már a riasztások legalább 15-20 százalékát azok az esetek teszik ki, amikor a tűzoltóságtól a rendkívüli időjárás okozta veszélyhelyzetek elhárítását várják – válaszolta a Népszabadság kérdésére Hajdu Márton, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának helyettes szóvivője.
A katasztrófavédelem tűzvédelmi egységei évente átlagosan 65-70 ezer alkalommal vonulnak ki, s tavaly tízezernél többször a viharos szél, a szokatlanul nagy mennyiségű csapadék, illetve a villámcsapás miatt keletkezett károk felszámolása volt a feladatuk. Csak az elmúlt nem egészen két hétben 1500-szor avatkoztak be.
Az összes vonuláson belül egyre nagyobb arányt képvisel a műszaki mentés, s az utóbbi néhány évben már többször hívták a tűzoltókat közúti baleset, illetve valamilyen szélsőséges időjárási helyzet, mint tűz miatt. Különösen sok feladatot adott a 2010-es év, amikor minden olyan természeti csapás bekövetkezett, amivel csak reálisan számolni lehet az országban.
A nyár egyébként az utóbbi pár évben egyre több feladatot ad: tavaly három hónap alatt több mint hat és fél ezerszer, az idén eddig körülbelül négyezerszer kellett kivonulniuk a tűzoltóknak a rendkívüli időjárás okán. Az esetek hatvan százalékában kidőlt fa, 25-30 százalékban épületekben és más létesítményekben – például villamos felsővezetékekben – keletkezett károk miatt kértek segítséget. A többi beavatkozásra általában vízkároknál volt szükség.
400-500 bejelentés
Egy-egy hirtelen lefolyású, heves vihar esetén akár négy-ötszáz bejelentés is érkezik, ráadásul igen rövid idő, néhány óra alatt, s általában csak egy kisebb területről. Hajdu Márton ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a beavatkozások száma országos átlagban napi száz körül alakul, ezért rendkívüli időjárási helyzet esetén önmagában nehézséget okozhat a lakossági bejelentések fogadása és értékelése.
A rendkívüli időjárási helyzetek kialakulását nem lehet megelőzni, a kockázatok mérséklésére ugyanakkor van mód. Hajdu Márton elmondta, hogy a katasztrófavédelem több mint 2500 településen felmérte a belterületi vízelvezető árkok állapotát, s 2800 javaslatot tett valamilyen intézkedésre, például az árkok tisztítására vagy mélyítésére.
Ezzel legalább azt elkerülhetik, hogy egy felhőszakadás után egész falvak kerüljenek víz alá. Ütemterv készült emellett a fák, fasorok ellenőrzésére, és ez a munka várhatóan augusztus végéig befejeződhet. Különös figyelmet fordítanak a sport- és tömegrendezvényeknek helyet adó területekre, játszóterekre, oktatási és más közintézményekre, a temetők területén lévő, illetve a forgalmasabb utak és vasutak mentén található fák állapotára.
Hárommilliárd rendkívüli károkra
A viharok és a természeti csapások országává válhatunk – erre figyelmeztetnek a biztosítók adatai. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. marketing- és kommunikációs vezetője a lap kérdésére hangsúlyozta: pár éve egymilliárd körüli, tavaly viszont már hárommilliárdot meghaladó összeget fizettek ki a rendkívüli időjárás okozta károk miatt. Az eddigi információk alapján pedig úgy tűnik, hogy még több kárbejelentésre kell számítani.
Érzékelhető, hogy nő az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt, és ebben valószínűleg szerepe van az éghajlatváltozásnak is – véli Németh Péter. A lakóingatlanoknak azonban még csak alig több mint felére kötöttek biztosítást, és a szakértő szerint korántsem bizonyos, hogy mindenki a legjobb konstrukcióval rendelkezik. A cégek egyébként reagáltak a kockázatok növekedésére, s új biztosítás esetén moratóriumot vezettek be: ilyenkor akár harminc napig sem fizetnek. Ezzel a visszaéléseket szeretnék elkerülni, mert korábban többször előfordult, hogy a károsultak a baj bekövetkezése után próbáltak szerződést kötni.
Mi számít viharnak?
A társaságok ugyanakkor pontosították, mi számít viharnak, és megesik, hogy csak a száz kilométer/órát meghaladó szélsebesség esetén fizetnek. Németh Péter szerint érdemes arra is figyelni, hogy a jégkárokat, ha azok az épület homlokzatában következnek be, nem feltétlenül fogják megtéríteni.
Víz esetén hasonló lehet a helyzet: ha a felszínen folyik, lesz kártérítés, de amikor a talajból tör fel, nem. Van már olyan társaság is, amely a másodlagos villámkár kifizetését köti feltételekhez: túlfeszültség elleni védelmet követel. Ha ilyen nincs, és egy feszültséglökés hatására tönkremegy valamilyen drága háztartási készülék, az érintett futhat a pénze után.
Forrás: msn.mainap.hu
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Másfélmilliárd forintos kárt okoztak a viharok
2016 június 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
Több, mint 22 ezer káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve az ezekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1,47 milliárd forintot.
Az országszerte pusztító viharok májusban közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.
2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1,47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.
Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot. Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.
A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.
Forrás: Világgazdaság
Erősödött a biztosítók iránti bizalom
2016 június 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Általános
Tovább nőtt a biztosítók felé irányuló bizalom a 2015-ös szinthez képest: a lakosság a pénzügyi szféra szereplői közül a leginkább a biztosítókban bízik – derül ki a Századvég Alapítvány kutatásából. A magyar lakosság körében a leginkább ismert biztosítástípus a lakásbiztosítás, ezt követi az élet-, illetve a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) az ismertségi listán.
A MABISZ megbízásából, a lakosság biztosítási szektorral kapcsolatos elégedettségéről szóló országos, reprezentatív kutatást a Századvég Alapítvány 2016 májusában készítette, ezer fő telefonos megkérdezésével. A 2015. áprilisi felmérés eredményeihez képest nőtt a lakosság bizalma a biztosítók iránt, a lakosság többsége bizalommal fordul a biztosítók felé.
Az idei közvélemény-kutatás szerint a háztartások legnagyobb része - 44 százaléka – két–három biztosítással rendelkezik, további 14 százalékuk pedig több mint négyféle biztosítást kötött. Emellett azonban magas – mintegy 40 százalék – a biztosítással nem, vagy legfeljebb egy szerződéssel rendelkezők aránya.
Az egyes biztosításfajták közül a felnőtt korú magyar lakosság körében a lakásbiztosítás a legismertebb. 2015 áprilisában a válaszadók 91, 2016 májusában már 95 százaléka említette, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatokra köthető biztosítás.
Második helyre az életbiztosítások kerültek: 2016 májusában a megkérdezettek 77 százaléka, egy évvel korábban 75 százaléka említette az életbiztosítást, mint az általa ismert biztosítástípust. Az életbiztosításokat az ismertséget tekintve a kgfb, illetve a casco-biztosítások követik. A lakosság közel fele nevezte meg spontán az ismert termékek között a balesetbiztosítást, és közel harmada a nyugdíjbiztosítást.
A nyugdíjbiztosítások ismertségét tekintve az látható, hogy az átlaghoz képest tájékozottabbak e téren az aktív korosztályok, a több biztosítással rendelkezők, a jobb anyagi helyzetűek, valamint a magasabban képzettek. A válaszok alapján a lakosság csak kevesebb, mint 40 százaléka hallott arról, hogy az állam adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosításokat. Az aktív korú lakosság valamivel több, mint egytizede tartja valószínűnek, hogy pár éven belül nyugdíjbiztosítást köt. Azok, akiknek nincsenek ilyen terveik, főként a megtakarítások hiányára, illetve fizetési nehézségekre hivatkoztak. A nyugdíjbiztosítások irányába nyitottak háromnegyede szerint hosszú távon versenyképes hozamot hoznak majd a nyugdíjbiztosítások. Azok, akik nyugdíjbiztosítást terveznek kötni, többségük 10 ezer forint feletti összeget szánna erre a célra havonta, harmaduk havi 10–20 ezer forintot, negyedük pedig több mint 20 ezer forintot.
A kötelező gépjármű-biztosítással rendelkező lakosság körében továbbra is az elégedettség a jellemző: 80–85 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg, melyből minden második megkérdezett kiváló értékelést adott biztosítójának a kötelező gépjármű-biztosítási ügyekkel kapcsolatos eljárását, kapcsolattartásának módját, minőségét illetően.
A tavalyi eredményekhez hasonlóan az idén is rendkívül kedvező a hazai biztosítók lakossági megítélése mind az egyéb biztosítási termékek esetében, mind pedig a tájékoztatás és a kapcsolattartást illetően - a megkérdezettek 83–85 százaléka adott pozitív visszajelzést, vagyis – terméktípustól függetlenül – elégedettek biztosítójukkal ezeken a területeken.
A felmérés kapcsán Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára kiemelte: „A kutatás fontos visszajelzéseket tartalmaz számunkra. Közülük is az egyik legfontosabb, hogy 2015 tavasza óta is érezhetően növekedett a lakosság bizalma a biztosítók irányába.”
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Ajjaj! Erre sok albérletben élő nem gondol
2016 június 06.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
A saját lakásukban élők 93 százalékának van lakásbiztosítása, meg az albérletben lakók kevésbé elővigyázatosak: csak 52 százalékuknak van lakásbiztosítása - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből.
Saját lakás vagy albérlet?
A magyar piacra jellemző, hogy sokan laknak saját tulajdonú ingatlanban: a kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 77 százaléka lakik saját vagy részben saját tulajdonú lakóingatlanban, 12 százalékuk a szülők vagy más rokon kezében lévő lakóingatlanban él, és mindössze 8 százalék lakik bérleményben - emelte ki Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem-életbiztosításokért és működésfejlesztésért felelős vezetője.
Az életkor előrehaladtával egyre többen döntenek a saját tulajdonú ingatlan mellett: a 40 évnél fiatalabbak esetében 63 százalék, a 40 éves korosztályban 82 százalék, míg az 50-es korosztályban már 88 százalék ez az arány. Ebből adódóan a bérlemény aránya egyre kevésbé jellemző az idősebbeknél: a 40 évnél fiatalabbak 15 százaléka él bérelt lakóingatlanban, a 40 és 50 év közöttieknek az 5 százalékára, az 50 év felettieknek pedig csak a 3 százalékára igaz ez.
A kutatásból az is kiderül, hogy a lakóingatlan-bérlés elsősorban a fővárosra jellemző, itt 20 százalékos volt a bérelt lakóingatlanban élők aránya. A legtöbben, 34 százaléka a megkérdezetteknek 50-74 négyzetméteres ingatlanban él, 75-99 négyzetméteren már csak 25 százalék tölti a mindennapjait. A válaszadók közül egyébként a budapestiek élnek a legkisebb területen: a fővárosban átlagosan 64 négyzetméteresek az ingatlanok, míg a falvakban már 100 négyzetméter az átlag. A falvak esetén 92 százalék él családi házban, míg Budapesten ez az arány csak 20 százalék.
A saját lakást jobban féltjük
A felmérés felemás képet fest a lakásbiztosítási hajlandóságról. Összességében a megkérdezettek 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik lakásbiztosítással, ugyanakkor például a harmincas korosztályban csak 73 százalékos volt a lakásbiztosítási lefedettség, míg a 40 évnél idősebbek esetében már 89 százalékos.
A felmérés szerint a saját lakóingatlanban élők 93 százalékának van lakásbiztosítása, a lakóingatlant bérlőknek azonban alig több mint a fele - 52 százaléka - kötött lakásbiztosítást. Pedig a bérelt lakásoknál is szükség van biztosításra: sokszor a lakást kiadó tulajdonos ugyan köt biztosítást az ingatlanra, de az esetenként az ingóságokra nem vagy nem feltétlenül nyújt fedezetet - mondta Kaszab Attila.
Bár a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik lakásbiztosítással, a piaci adatok szerint ez alacsonyabb. Összességében azonban a kutatásból is látszik, hogy a lakástulajdonosok és bérlők döntő többsége fontosnak tartja biztosítással védeni az ingatlant- tette hozzá a szakember.
A felmérés szerint a 30-as éveikben járók több mint ötöde, 22 százaléka tartja valószínűnek, hogy a következő 3 évben lakóingatlant vásárolna.
A szakember kiemelte, hogy mivel a jelenleg bérelt lakóingatlanban élő fiatalok többsége saját tulajdonba költözik a későbbiekben, akkor már szinte elengedhetetlen lesz a lakásbiztosítás, különösen, ha hitelből finanszírozzák a saját lakóingatlan megvásárlását.
A kutatásból az is kiderül, hogy a természeti csapások bekövetkezését a biztosított lakóingatlanban élők valószínűbbnek tartják. 60 százalékuk számít felhőszakadásra, míg a lakásbiztosítás nélkülieknek csak a 47 százaléka tart ettől. A lakásbiztosítással rendelkezők 57 százaléka rendkívüli hőséget, 29 százalékuk pedig az orkán erejű szelet is valószínűnek tartja.
Mi alapján választunk?
Kaszab Attila elmondta, hogy a tudatosság terén továbbra is van tér a fejlődésre. A K&H Biztosító felmérése szerint ugyanis a lakásbiztosítással rendelkezők mindössze 28 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen megnézi a lakásbiztosítási ajánlatokat. A megkérdezettek 38 százaléka azt mondta, hogy ugyan nem veti össze évente az ajánlatokat, de azért néha felméri a piacot. Emellett jelentős, 24 százalékos volt azoknak az aránya, akik a biztosítás megkötése óta soha nem válogattak a lakásbiztosítási ajánlatok között, ráadásul a budapestieknél kiemelkedő, 31 százalékos volt ezen arány.
Forrás: Pénzcentrum
Keddi vihar: Több mint 4 ezer kárbejelentés
2016 június 02.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
A hét eleji viharral kezdetét vette a nyári, viharos időszak: a kedd délutáni viharos időjárást követően több mint 4 ezer bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. Az év május-augusztus közötti periódusában történik a legtöbb kár az ingatlanokban: 2010 és 2015 között, a május-augusztusi hónapokban több mint 885 ezer kárt rendeztek a hazai biztosító társaságok – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az adatokat pénteken.
Az országot május 24-én elérő vihar elsősorban Budapesten és környékén, Pest megyében, a Dunántúlon – elsősorban a Dél-Dunántúlon -, Bács-Kiskun megye területein, Jászberény, Hatvan és Szolnok környékén okozott jelentősebb károkat.
A legtöbb bejelentés a vihar, illetve a beázások miatt történt, de az erős villámtevékenység miatt gyakoriak a villámcsapások okozta elsődleges, illetve másodlagos károk, valamint a jégverés okozta sérülések is. Több helyről jelentettek az erős, hirtelen széllökések következtében kidőlő fák miatti rongálódásokat az ingatlanokban. A több mint 4 ezer, eddig bejelentett kár becsült értéke 400 millió forint.
A biztosítók adatai szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka Magyarországon a május elejétől augusztus végéig tartó időszak. Jellemzően ilyenkor fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményről történik bejelentés, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, a tavalyi év ugyanezen időszakában több mint 122 ezer bejelentés történt.
2010 és 2015 között a május-augusztusi időszakokban összesen 885 ezer, lakossági ingatlanokban esett kárt rendeztek a biztosítók, a kifizetés értéke megközelítette a 67 milliárd forintot.
Forrás: Biztosítási Szemle
Viharkárok, amiket biztosan nem fizet ki a biztosító
2016 május 31.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
Viharkárok, amiket biztosan nem fizet ki a biztosító
Sokaknak csalódás lesz a vihar utáni kártérítési összeg, hiába van biztosításuk – jelezte az első kárbejelentési roham után a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. Kiderült, sokan elbukják a tetőtérben, vagy az ingóságokban keletkezett százezres károkat, mert az idő közbeni vagyongyarapodásra a tulajdonos nem terjesztette ki a biztosítása fedezetét.
Nagyüzem van a biztosítási alkuszoknál is, megállás nélkül érdeklődnek a viharkárosultak, hogy szerződésük alapján, milyen kártérítésre számíthatnak. A CLB-nél tudakozódóknak csaknem a fele csalódottan távozik az ügyfélszolgálattól, rendre kiderül ugyanis, hogy a remélt összegnek csupán a töredékét fogja kifizetni a biztosítójuk. Egészen egyszerűen azért, mert sok tételt nem tartalmaznak a régebbi szerződések, megújításra, aktualizálásra pedig nem gondoltak időközben az emberek – magyarázza Németh Péter, a cég értékesítési igazgatója, a kárbejelentési dömping első napjának tapasztalatai alapján.
A szakértő példaként említi az elmúlt napokban a nyitott ablakon keresztül bezúdult esőben tönkrement drága laptopot, a villámcsapás okozta áramszünet miatt leolvadt hűtő tartalmát, a vízzel elöntött garázst, a jégverte kerti bútorokat, vagy akár az újonnan beépített tetőtérben, melléképületekben keletkezett károkat, amelyekre a biztosító esetleg be sem fogadja a kárigényt. Legalábbis azoktól az ügyfelektől biztosan nem, akik nem terjesztették ki a biztosításaik fedezetét az időközben történt fejlesztésekre, ingósági extra gyarapodásokra. Ezeken most nagyot lehet bukni. És ez igaz minden tételre, amely nem szerepel a szerződésben – magyarázza Németh, leszögezve: ez egyáltalán nem a biztosítók hibája. A társaságok ugyanis bizonyos értékkövetést maguk is végrehajtanak, ami azt jelenti, hogy például a 20 évvel ezelőtti tévéket egy átlagos mai forgalmi értéken beárazzák a kártérítéshez, de más értékgyarapodást – mint a fent felsorolt esetek – nem kalkulálhatnak be maguktól, azokat utólag be kell vetetni a szerződésekbe, ha azt akarjuk, hogy fizessen rá a biztosító – magyarázza Németh. A szerződések megújítása az esetek többségében nem eredményez jelentős díjemelést, hanem a korábbinál jóval szélesebb körű szolgáltatást. Az értékkövetésnek ilyenkor, a vihar utáni zárszámadáskor van felbecsülhetetlen fontossága és értéke – állítja tapasztalatok alapján.
Tavaly a viharkárokra összesen csaknem 1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, s a meteorológiai előrejelzést figyelve idén is erre a nagyságrendre lehet készülni. De a külföldi híradások komoly árvizekről, elzárt kis falvakról, földcsuszamlásokról és emberáldozatokról szólnak, így ha ezek a viharok is elérik hazánkat, komolyabb problémával is szembenézhetünk – vélik a CLB-nél.
Forrás: CLB
Betörés és halálos baleset - mitől rettegnek a magyarok?
2016 május 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Életbiztosítás, Általános
Tavaly közel 50.000 betöréses lopást regisztráltak az országban és ugyan a magyarországi ingatlanok 71–72 százaléka rendelkezik valamilyen lakásbiztosítással, közel sem biztos, hogy megfelelő védelmet és főleg kártérítést nyújtanak a kárt elszenvedők számára. Nem meglepő, hogy a Genertel felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek közel 25 százaléka a betöréstől és a lopástól tart leginkább az ingatlannal kapcsolatos kockázatok közül.
A legfrissebb adatok (KSH) szerint 2015-ben országos szinten összesén, több mint 47.000 betöréses lopást regisztráltak. Ezen belül kimagaslóan sokat -közel 11ezret- az Alföldön és Északon, kb. 8ezret a Dunántúlon és majdnem 10ezret Közép-Magyarországon. Budapesten tavaly majdnem 6200-at.
Betörés szempontjából, nem csak a téli hónapok, a napközbeni időszakok, de azok a hosszú hétvégék is veszélyesek lehetnek, amikor elutazunk és üresen marad a lakás/ház.
Hogyan védekezhetünk a betörők ellen?
1. Először is nem árt, ha a lakásbiztosításunk valódi biztonságot nyújt baj esetén. A Genertel egy közelmúltban végzett felmérése azonban azt mutatja, hogy a szerződések alig 20 százalék-át ellenőrizték az elmúlt 1 évben, több mint 60 százalékukat pedig 1-3 éve vagy még annál is korábban kötötték és azóta a biztosítási összeget nem vizsgálták felül, ami alulbiztosítottságát okozhat. Ennek következtében a biztosítások közel 40 százalékánál könnyen előfordulhat, hogy nem nyújt teljes, mindenre kiterjedő fedezetet-így akár betörés esetére sem.
2. Jó tudni, hogy a betörésre, lopásra, besurranásra kötött biztosítás esetén meg kell felelni bizonyos követelményeknek, amelyeket a biztosítók támasztanak a biztosítandó ingatlannal szemben.
3. Nyugdíjasoknak, kismamáknak, otthon dolgozóknak fontos tudni, hogy a besurranó tolvajlás, azaz, amikor a tulajdonos otthon tartózkodik a bűncselekménykor, jellemzően minden biztosítónál a kiegészítő csomag része. Hiába rendelkezünk tehát az alapbiztosítással, a biztosító nem fogja nekünk megtéríteni a kárt.
4. Szerelj fel biztonsági zárat, hevedert, rácsot, amellyel megerősítheti az ajtók, ablakok védelmét. Rendelkezz riasztóval is, legjobb, ami a rendőrségre van bekötve-, vagy mozgásérzékelő lámpával az ingatlan körül
5. Az értékeket ne tartsd szem előtt, inkább széfben, zárható szekrényben!
6. A kulcsot ne tartsd a lábtörlő alatt, ablakpárkányon, villanyóra szekrényben, nyitható postaládában
7. Ha elutazol, ne mondd ezt jól hallhatóan a szomszédoknak, közvetlen környezetben, és ha még nem tetted meg, akkor elutazás előtt köss biztosítást betöréses lopás ellen.
Nem magunkat féltjük
A Groupama felméréséből az derül ki, hogy lakásunknál jobban szeretteinket féltjük. Négyből három ember tart valamilyen váratlan esemény bekövetkeztétől. Az emberek többsége nem is magát, hanem szeretteit félti jobban: a megkérdezettek 57 százaléka attól tart leginkább, hogy közeli családtagja szenved balesetet.
A gyógyíthatatlan betegség csak második helyre (49 százalék) került az aggodalmak listáján, illetve ugyancsak a képzeletbeli pánik-dobogóra kerültek azok a betegségek, amelyek bár nem gyógyíthatatlanok, de a korábbi életet felborítják pl. a munkahely elvesztése miatt (49 százalék). Sokan tartanak olyan balesettől, amely miatt maradandó egészségkárosodást szenvednek (45 százalék), és csak ezt követi az anyagi fenyegetettség: a jelentősebb – lakást, autót érintő – anyagi kártól a megkérdezettek 41 százaléka tart.
Elgondolkoztató, hogy egy halálos kimenetelű balesettől alig rettegnek jobban az emberek (38 százalék), mint a munkahely elvesztésétől (36 százalék). A sort a törlesztőrészlet fizetése zárja, vagyis az emberek harmada fél olyan baleset bekövetkeztétől, ami miatt késedelembe esne a hitelével.
Forrás: Privátbankár.hu
Ezt még te sem tudtad: nekik szinte kötelező lenne biztosítást kötni
2016 április 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Általános
Életünk során sokszor váratlan események történnek velünk, a balesetek és betegségek mellett azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy nemcsak magunk pénzügyi védelméről gondoskodhatunk. Ahogy a mondás tartja: a biztosítás nem rólunk szól, hanem arról, hogy szeretteinkről gondoskodjuk. Ennek megfelelően mutatjuk be, hogy melyek azok a biztosítások, amikkel a pénzügyi biztonságunkat garantálhatjuk.
A biztosítások az életünk bizonytalan pillanataiban nyújthatnak egyfajta pénzügyi védelmet, és szinte minden élethelyzetre találhatunk megfelelő terméket magunknak. Ki ne emlékezne arra, hogy egyes filmsztárok testrészeikre kötöttek hatalmas összegű biztosítást, de az egyszerű átlagemberekként ugyan úgy megtalálhatjuk számításunkat. Életünk során ugyanis számos veszély fenyeget minket, amelyek ellen nem árt pénzügyileg is védekezni.
Balesetbiztosítás
Már óvodás korban lehetőség van a gyermekeknek balesetbiztosítást kötni. Mivel a kisgyerekekkel viszonylag gyakran történnek kisebb balesetek, ezért különösen a csonttörés, illetve a gyerekekre jellemző balesetek ellen véd. Ezek egyébként olcsó termékek, viszont cserébe a biztosítási összegek sem túl magasak.
Ennek ellenére megérheti ilyet kötni, hiszen, ha a gyerek balesete miatt el kell jönni a munkából az a jövedelem kiesésével is járhat. Ezt pótolhatja a gyerekek balesetbiztosítása.
Utasbiztosítás
A felnőtteknek egyes, rövidebb külföldi utakra a bankkártyájuk a megfelelő védelmet nyújthat, a gyerekeknek viszont már ilyenkor is érdemes utasbiztosítást kötni. Ők ugyanis (általában) nincsenek védve a bankkártyának köszönhetően, ráadásul egy kisebb baleset, betegség előfordulhat a nyaralás kellős közepén.
Naponta egy kávé áráért már biztosíthatjuk a gyerekeket, és persze saját magunknak sem árt gondoskodni az átfogó védelemről. Különösen a több napig tartó, távolabbi utazások során érdemes utasbiztosítást kötni, ilyenkor ugyanis egy baleset vagy betegség miatt akár többmillió forintos kórházi számlával is szembesülhetünk.
Autóbiztosítás
Ha autót veszünk, akkor a kötelező gépjármű felelősség biztosítást (kgfb) mindenképp meg kell kötnünk, hiszen ezt törvény írja elő. Ha viszont kölcsönből veszünk kocsit, akkor a finanszírozó általában előírja casco kötését is. Ezen akkor is érdemes elgondolkodni, ha nem hitelből veszünk kocsit, mivel havonta párezer forintért már Átfogó védelmet kaphat az autónk.
Lakásbiztosítás
A lakásbiztosítás az egyik legátfogóbb biztosítás, mivel számos kiegészítő biztosítással együtt az élet több területére kiterjedő védelmet nyújthat. Az ingatlanunk védelme fontos, hiszen ha ezt elveszítjük, akkor otthon nélkül maradunk, de nemcsak a lakást, hanem a benne található ingóságokat is érdemes biztosítani.
A kiegészítő biztosításokkal pedig alapszintű életbiztosításra, utasbiztosításra is szert tehetünk, de a házi állatunkat is védhetjük. Ha például kutyánk egészsége miatt műtétre szorul, akkor a kisállat biztosítás erre is fedezetet nyújthat.
Életbiztosítás
Az életbiztosításoknak két fő típusa van:
- A kockázati és
- A megtakarítással egybekötött termékek.
Minden családfenntartónak érdemes elgondolkodnia kockázati életbiztosítás kötésén, mivel ezek kiegészítő biztosításokkal együtt nemcsak halál, hanem betegség és baleset esetén is biztosíthatják a család anyagi feltételeit. A speciális típusa a hitelfedezeti biztosítás, amit minden, lakáshitelesnek célszerű megkötnie. Ez ugyanis a fentiek mellett még munkanélküliség idején is biztosíthatja a hitel fizetését.
A másik fő típus a megtakarításos életbiztosítás. Ezeket legalább tíz éves futamidőre érdemes elindítanunk, azonban nem ritka a húsz éves távlatban gondolkodás sem. Az életbiztosításoknál választhatunk fix hozamú és befektetési egységekhez kötött (unit linked) termékek közül. Az előbbinél már a futamidő elején tudjuk, hogy mennyit vehetünk majd fel, míg a másiknál a befektetésünkön múlik, hogy mekkora hozammal számolhatunk.
A megtakarításos életbiztosítások speciális típusa a nyugdíjbiztosítás, ami a a befizetéseink után 20 százalékos adójóváírást ad. Találhatunk fix hozamú és unit linked nyugdíjbiztosításokat egyaránt.
Forrás: Pénzcentrum
Fellendülés jöhet a lakásbiztosításoknál
2016 április 04.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
Az évek óta stagnáló lakásbiztosítási szektort is fellendítheti a lakáspiac és a hitelezés felpörgése. A bővítések, korszerűsítések is hozhatnak pénzt a biztosítóknak.
A lakáspiac élénküléséből a biztosítók is profitálhatnak, végre beindulhat az évek óta stagnáló, jelenleg nagyjából 100 milliárd forintos lakásbiztosítási piac. Az elmúlt években a szerződések száma megállt 3 milliónál, új ingatlanok ugyanis nem épültek, és a penetráció sem emelkedett. Magyarországon a lakások több mint 70 százalékán van biztosítás, ez világviszonylatban sem rossz arány. A szolgáltatás elterjedtsége annak köszönhető, hogy a lakosság többsége saját tulajdonú ingatlanban lakik, amit általában hosszú évek vagy évtizedek munkájával szerzett meg.
Az idén több tényező is megmozgathatja a piacot. Az áremelkedésnek és a CSOK elterjedésének köszönhetően az adásvételek száma várhatóan nő. Egy-egy tranzakció után pedig az új tulajdonos felmondhatja a korábbi szerződést, és új biztosítást köthet – hívta fel a figyelmet az Allianz. Jelenleg egyébként a piacot négy nagy és körülbelül tíz kisebb-közepes szolgáltató fedi le. A lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele 2014-ben 104,6 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint, a károkra nem egészen 38 milliárd forintot fizetett ki a szektor. Magasan piacvezetőnek számít 32,9 milliárd forintos díjbevételével és csaknem 900 ezer szerződésével az Aegon. Félmillió fölötti szerződéssel rendelkezik még az Allianz, a Generali és a Groupama is. A kisebb szereplők főleg tőlük tudnak ügyfelet szerezni az áraik leszorításával, de a nagyok is felvették a kesztyűt, és igyekeznek versenyképes ajánlatokat kínálni.
A lakáshitelezés beindulása is hozhat új ügyfeleket a biztosítóknak. Tavaly 355 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki a bankok, csaknem másfélszer annyit, mint 2014-ben, a finanszírozott lakásokhoz pedig lakásbiztosítást is kell kötni. Ez elsősorban a bankbiztosítók malmára hajthatja a vizet, amelyek a hitelből díj- vagy kamatkedvezményt nyújthatnak, ha a csoporthoz tartozó vagy azzal szorosan együttműködő biztosítóval köt szerződést az ügyfél – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kommunikációs és értékesítési igazgatója.
A lakásbérlések növekedése is élénkülést hozhat az Allianz szerint. Ilyen esetben ugyanis nem árt, ha a tulajdonos mellett a bérlők is biztosítást kötnek a saját ingóságaikra. Egy tulajdonosnak ugyanis aligha áll érdekében a bérlők drága műszaki cikkeit is bevenni a szerződésébe. A lakáshitelezés mellett a bővítések, felújítások is hozhatnak bevételt a biztosítóknak, az ingatlan értékének növekedése után ugyanis célszerű átdolgozni a régebbi biztosítást is.
A biztosítási díjak ennek ellenére nem biztos, hogy nőnek az idén. Az ügyfelekért kemény harc folyik, az árak az egyik alkuszcég, a Netrisk nemrég publikált adatai szerint még tavaly is csökkentek. „A díjak öt-hat éve csökkennek, de ez a folyamat lassan megáll” – erősíti ezt meg Németh Péter. Jelenleg egy társasházi lakásra évente átlagosan 15-20 ezer, egy családi házra pedig 30-50 ezer forintért lehet biztosítást kötni. A 2013-ban bevezetett biztosítási adót mindenesetre nem tudták beépíteni a cégek a díjaikba. Az Allianz és Németh is úgy látja azonban, hogy a díjak mellett a szolgáltatások színvonala is egyre több ügyfelet érdekel. Sokan kötnek olyan biztosítást, amely fedezetet nyújt például a különleges üvegekre, napkollektorokra és más berendezésekre.
Forrás: Világgazdaság
Az időjárás okozza a legtöbb lakáskárt
2016 március 04.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A legnagyobb összegű lakásbiztosítási kárkifizetéseket a vihar okozta károk pótlására, tűz és robbanás, valamint árvízkárokra teljesítette a Genertel. A biztosító elmúlt hat és fél éves statisztikáiból kiderült az is, hogy családi házak esetében a kárkifizetések összege 25 százalékkal haladja meg a lakásoknál kifizetett összegeket.
A Genertel 2009 júniusa -2015.december időszakban vizsgálta meg a lakás káradatokat.
Leggyakoribb kártípusok
A lakásbiztosításhoz kapcsolódó összes káresemény 80 százaléka három kártípushoz tartozik: elemi kárhoz (vihar/felhőszakadás, jégverés, földrengés, villám másodlagos hatása, árvíz, vízkár), csőtörés & vezetékes kárhoz, valamint üvegtöréshez.
Ha a káreseményeket tovább boncolgatjuk, akkor jól látszik, hogy Genertel által rögzített káresemények 3 kártípushoz köthetőek:
Lakásbiztosítások: a 3 leggyakoribb kártípus megoszlása
Az elemi károk közül leginkább vihar és felhőszakadást, illetve villámcsapás másodlagos hatásából fakadó káreseményt regisztrált a biztosító.
Káresemények előfordulása
A Genertel adatai szerint a vizsgált 78 hónapban regisztrált káresemény 57 százaléka a májustól szeptemberig tartó időszakban történt. A tavaszi és nyári hónapokban bejelentett káresemények 31 százaléka vihar és felhőszakadáshoz, 18 százaléka csőtörés & vezetékes vízkárhoz, 14 százalék villámcsapás másodlagos hatásához, 12 százalék pedig üvegtöréshez kapcsolódik.
Az elmúlt 6 éve adatai alapján 2015 júliusában érkezett a Genertelhez a legtöbb kárbejelentés. Ezek közül a három leggyakoribb káresemény viharhoz (közel 50%), villámcsapás másodlagos hatásához (11%), illetve üvegtöréshez (9%) köthető.
Budapest-vidék viszonylatban a fővárosban regisztrálták a biztosítónál a kárbejelentések 28 százalékát és a teljes kifizetésekből is hasonló arányban részesült Budapest (vidék:72%). Ebben az arányban azonban szerepet játszik Budapest , vidékhez képest nagyobb állománysűrűsége.
Kárkifizetések összege
A legnagyobb mértékű kifizetést a vihar okozta károk rendezésére fordította a biztosító; átlagosan 400.000 Ft-ot. Tűz és robbanásnál 320ezer, árvíznél 155ezer, betöréses kár esetén 130ezer Ft, villámcsapás okozta másodlagos kárnál 60ezer, míg felelősségi kárnál 45 ezer volt az átlagos kompenzáció mértéke.
Családi házak esetében a kárkifizetések összege 25 százalékkal haladta meg a lakások esetében kifizetett összegeket. Sőt; a milliós kárfizetések nagyobb része is a házakhoz kapcsolódik, éppen a leggyakoribb kártípusok kapcsán.
„Az egyes kártípusok esetében előforduló akár több százezres összegű kifizetések azt jelzik, hogy egy váratlan káresemény gyakran csak nagy nehézségek árán pótolható veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak – hívta fel a figyelmet Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója.
Fontosak a kiegészítő szolgáltatások
A Genertel adatai szerint egyre nagyobb azoknak a kifizetéseknek az aránya, amelyek a lakásbiztosítási csomagban szereplő kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.
Jogvédelem esetén az átlagos kifizetés nagysága 43 ezer forint volt, zárcserék után 12 ezer forint, a fagyasztott élelmiszerek leolvadásakor 10ezer, míg a bankkártya letiltásához kapcsolódó költségek térítésének átlaga 9 ezer forint volt a vizsgált időszakban.
Forrás: Biztosítási Szemle
MABISZ-elnök: eljött a trendforduló a biztosítási szektorban
2015 december 31.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Vállalkozói biztosítás
Eljött a trendforduló a biztosítási piacon Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke szerint, az idén a biztosítóknak már nemcsak a díjbevételük, de a szerződésszámuk is növekszik.
A változás persze még nem jelentős - az életbiztosítási szerződések száma szeptember végén 20 ezerrel, a nem életbiztosítási kötvényeké mindössze 5 ezerrel múlta felül az egy évvel ezelőtti számot -, de sokáig a pozitív irány is hiánycikk volt a piacon, fogalmazott az elnök.
A díjbevétel 2 százalékos bővülésének - amellyel a szektor idén már közelítheti a 900 milliárd forintot - felét, 17 milliárd forintot a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) piac növekedése adja. A nulla körüli infláció mellett a 2 százalékos bővülés már "szép reál-díjbevétel növekedést jelent" - tette hozzá a MABISZ elnöke.
A folyamatos díjas életbiztosítások az első három negyedévben több mint 4 százalékkal bővülve átlépték idén a 200 milliárdos határt. Ebben az ágazatban egyre inkább a biztosítások biztosítási eleme is érvényesül, szemben a befektetési elemmel, amely elsősorban az egyszeri díjas, hagyományos és befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokat jellemzi. A másik újdonság, hogy az adókedvezmények hatására számottevően bővülnek a nyugdíjbiztosítások is - mondta az elnök, aki reméli, hogy ezek lesznek a következő évek sikertermékei.
A nem életbiztosítási ágazatban értelemszerűen a kgfb viszi a prímet, az itteni közel 13 százalékos díjemelkedés szükségszerű volt - fogalmazott Pandurics Anett.
Hangsúlyozta: az elmúlt években hatalmas verseny alakult ki ezen a piacon, amely elérte a "tökéletesen versengő" piac közgazdasági ideálját. Így azonban az üzleten már egyetlen biztosító sem keresett, az árak pedig soha nem látott - és európai összehasonlításban is rekord alacsony - szintre süllyedtek. Miután az alkatrészek drágultak, és még ezt is meghaladó mértékben nőtt a személyi sérülések után fizetendő kártérítések összege, a biztosítók terhei jelentősen megemelkedtek. A növekedésben szerepet játszott még az is, hogy a gazdasági válságot követően és az üzemanyag-költségek csökkenése miatt egyre többen szálltak vissza az autóikba, ami növeli a kárgyakoriságot - tette hozzá.
Aligha lehet véletlen, hogy idén a felügyelet is jelezte: a kgfb-üzletágban tapasztalható díjbevételhiány már rendszerszintű kockázatokat rejthet. Összehasonlításul: Szlovákiában a mostani magyar árszint négyszerese átlagosan a kgfb díja, de még Szerbiában is a magyar árak duplájáért szerződhetnek az autósok - mondta Pandurics Anett.
A nem életbiztosítások egyéb területein a válság utáni oldódás jeleit lehet felfedezni - vélte az elnök. Egyre több vállalkozás kerül jobb üzleti helyzetbe és dönt a biztosítás megkötése mellett. A lakosságnál viszont az áttörésre még várni kell. Nagy várakozással tekintenek a biztosítók az új, lakásépítést támogató kormányzati elképzelések elé, hiszen a növekvő beruházási kedv a biztosítás iránti igényt is növeli majd. Hasonlóan kedvező lehet a gépjármű-kereskedelem várt fellendülése, hiszen az új járműveket sokkal gyakrabban biztosítják a vevők a saját hibás balesetek ellen. Az elmúlt években lényegében csak a flottaszolgáltatásokhoz tudtak új cascót kötni a biztosítók - emelte ki az elnök.
A lakásbiztosításokkal kapcsolatban a MABISZ elnöke problémaként említette, hogy a biztosítók által a szerződésekbe épített díjkövetés nem minden esetben tud a lakásokban, az ingóságokban bekövetkező komolyabb változásokkal lépést tartani és ez alulbiztosítottságot eredményez. Csak kár esetén derül ki, hogy a tárgyankénti limitérték nem fedezi például a közelmúltban megvásárolt televízió árát.
A szakember ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy mindenki számára fontos az ügyfelek tájékoztatásának növelése. "Így lehet egyenrangú az ügyfél és a biztosító mint szolgáltató partner" - fogalmazott az elnök, aki szerint az "etikus biztosító koncepció" bevezetése és megfelelő implementálása is sikeresebb lehet, ha az ügyfelek ismeretei magasabb szinten állnak; folyamatos és közös feladat a biztosítással kapcsolatos információk terjesztése.
A biztosítási piac idei legnagyobb kihívásának az elnök az Astra-csőd megfelelő kezelését nevezte. A biztosítói közösség az egyetlen lehetséges módot választotta, amikor a vétlen harmadik személy - a károsult - gyors kártalanítása érdekében a MABISZ az általa kezelt Kártalanítási Számlán keresztül fizet a bajbajutottaknak addig, ameddig a romániai helyzet tisztázódik. Ebben az MNB a kezdetektől fogva kiváló partnere volt a biztosítóknak, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kerestük a megoldást - mondta Pandurics Anett.
Szerző: MTI
(vg.hu)