2015.12.23

A 19. században is történtek brutális viharok Európában, amelyek mai értéken számolva akár 8-14 milliárd euró körüli biztosítási kárt is eredményeztek volna. Három ilyen téli vihart is kielemzett a világ legnagyobb viszontbiztosítója, hogy az eredményeket felhasználja új kockázati modellje megalkotásához.

A Swiss Re légköri veszélyekkel foglalkozó szakértői friss tanulmányukban múltbeli eseményeket járnak körül, amelyekből az Európát érintő jövőbeli viharokat, illetve azok várható veszteségeit próbálják értékelni. Három nagy téli vihar söpört végig a 19. század végén Európában, melyek elemzése a szerzők szerint legalább olyan hasznos, mint az időjárási, vagy éghajlati modellek alapján generált fiktív forgatókönyvek vizsgálata.

A Swiss Re azért is szentelt időt ezen viharok elemzésének, mert egy új modellt fejlesztett ki az európai téli vihar-kockázatok elemzéséhez, amihez elengedhetetlen a múltbeli adatok ismerete. Sajnos az európai téli viharok esetében nem állnak rendelkezésre olyan széleskörű adatok, illetve feljegyzések, mint például a hurrikánokról – utóbbiakról a 19. század óta vezetnek listát – így a szerzőknek korabeli újságokból, tudományos lapokból, erdészeti jelentésekből kellett dolgozniuk.

A jelentés egyik kijózanító következtetése az, hogy az 1875-1895 közötti húsz évben Európát három olyan jelentős téli vihar is megtépázta, melyek jóval nagyobb biztosítási veszteséget okoztak volna ma, mint bármely hasonló esemény az elmúlt évtizedekben.

Lothar vihar: 1876 március
1876 februárjában az időjárás Európa-szerte szokatlanul nedves és szelessé vált, majd március 12-én, a korai órákban egy kicsi, de nagyon intenzív vihar érkezett az Atlanti óceán felől, Dél-Írország és Anglia partjaihoz, majd később Európa nagy részén végigsöpört.

A Swiss Re azt is megbecsülte, hogy az akkori viharok mekkora biztosítói kárt okoztak volna, ha 2014-ben következnek be. Ehhez az európai biztosítási iparág számára katasztrófa-biztosítási adatokat szolgáltató független szervezet, a Perils adatait használta fel, amely szerint összesen több, mint 10 milliárd eurónyi kár keletkezett volna. A jelentés megjegyzi, hogy ez az összeg ugyan alacsonynak tűnik a vihar súlyosságához képest, azonban azt is hozzáteszi, hogy a nagyobb európai városokat elkerülte, és ha csak 75 km-rel északabbra haladt volna, úgy Németországban és Belgiumban a károk többszöröse keletkezett volna.

Daria vihar: 1884 január
Az 1884 január 26-i vihar az előzőnél egy sokkal ismertebb és pontosabban dokumentált esemény volt, főleg azért, mert ekkor mérték minden idők legalacsonyabb nyomását a Brit-szigeteken és kontinentális Európában.

Az egész Egyesült Királyságon és közel Franciaország nagy részén átsöprő, Németországot, Belgiumot és Hollandiát is érintő vihar jelentős károkat okozott. Franciaországban például egy acél rácsot fújt le a szél egy Gustave Eiffel által tervezett vasúti hídról a szakadékba.

A Swiss Re becslései szerint ez a vihar 2014-ben közel 14 milliárd eurónyi biztosítói kárt okozott volna, ami messze a legmagasabb az európai szélviharok történetében.

1894 február, Észak-Németország
Bár Dánia déli része és az észak-német part menti régiókban egyáltalán nem ritka az erős szél, az 1894 február 12-i viharban fák és épületek sem maradtak érintetlenül, sőt, a szigetországon is végigsöpört. Az akkori megemlékezések szerint még Hamburg 130 méter magas Szent Petri temploma is majdnem összeomlott a szélben. Több száz épület kéménye, köztük gyárkémények is leomlottak, mint ahogy néhány épület is a vihar áldozatául esett.

Ha ez a vihar ma következne be, a károk igen jelentősek lennének. A Perils adatai alapján számolva egyedül a biztosított vagyoni károk értéke meghaladná a 8 milliárd eurót.

A vizsgált három vihar tehát 8-14 milliárd euró körüli vagyoni károkat okozott volna ma biztosítói szinten, amely az erdészeti, vagy gépjármű-károkat, balesetbiztosítási károkat még nem is tartalmazza.

A Swiss Re szerint egy-egy ilyen vihar nem csak a helyi, de még a multinacionális biztosítótársaságok viszontbiztosítási fedezetét is kimerítené.

(Biztosítási Szemle)

CLB TIPP
lakásbiztosítás >>
vállalati vagyonbiztosítás >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
  • Vállalkozói biztosítás
Erre figyeljen, ha hóban, fagyban is motorozik
2018 december 18.
Kategória:
Motor biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Erre figyeljen, ha hóban, fagyban is motorozik

A fanatikus motorosok, robogósok és kerékpárosok valószínűleg egész télen használják járművüket. A Groupama Biztosító számukra gyűjtött össze néhány hasznos tanácsot vezetéstechnikai instruktorainak segítségével, hogy baleset nélkül vészelhessék át a telet.

Az alapvető kiegészítők, mint a kesztyű, a vízhatlan cipő és a derékmelegítő mellett érdemes kézzsákot, lábtakarót és túraplexit is beszerezni. Nagyobb kiadással jár, de sok segítséget jelenthet motorokon az ülés- és a markolatfűtés, vagy akár a fűthető ruházat.

Minél jobban átfázunk, annál veszélyesebbé válik ugyanis a téli kétkerekűzés. Ennek oka, hogy éppen, amikor a szokottnál is fokozottabb figyelemre lenne szükség, kevésbé tudunk a forgalmi helyzetekre koncentrálni, mozdulataink nehézkesebbé válnak, így a reakcióidőnk értékes tizedmásodpercekkel nőhet.

Mindemellett elengedhetetlen a láthatóságot segítő élénk színű sisak és kabát, bizonyított ugyanis, hogy segítségükkel akár már 300 méterrel hamarabb észre lehet venni a közlekedőt.

Természetesen nem csak autók esetében fontos az abroncscsere: ha biciklire még nem is, motorokra már elérhetőek téli gumik. Kissé hidegebb, esős időben segíthetnek, de havas utakon való közlekedésre ezek sem teszik alkalmassá a járműveket. Ha egy autó kicsit megcsúszik, még lehet korrigálni, egy kétkerekűnél a jégen csúszás szinte kivédhetetlenül eséshez vezet.

Tapasztalataink szerint ilyen esetekben nagy a valószínűsége a lábsérülésnek, a motorosok esetében 70-75%-os ennek a valószínűsége – mondták el a Groupama Tanpálya instruktorai. A balesetek elkerüléséhez a motorok és kerékpárok esetében is kerülni kell a hirtelen pedál- és kormánymozdulatokat. A fékezést a megszokottnál hamarabb kell megkezdeni, a járművet pedig finomabban dönteni, nagyobb íven, és kisebb sebességgel kigyorsítani a kanyarokból.

Ha mégis megtörténik a baj?

A motorkerékpárok kötelező felelősség és casco biztosításával szemben kevésbé köztudott, hogy kerékpárosok számára is létezik biztosítás. Akár egy lakásbiztosítással is elérhető a biztosítási védelem, hiszen a lakásbiztosítások általában kiterjednek az egy háztartásban élők kerékpáros baleseteire is, illetve a csomagnak része lehet olyan felelősségbiztosítás is, amely fizeti a kerékpár használójaként másoknak okozott károkat.

Arról végképp kevesen tudnak, pedig télen nagyon hasznos, hogy akár olyan kiegészítő biztosítás is létezik lakásbiztosításhoz, amely közlekedési baleset esetén megtéríti a kerékpár törésének, vagy más károsodásának helyreállítási vagy pótlási költségeit is.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Tájékozódjon a motorkerékpárjára elérhető biztosítási lehetőségekről a CLB GÉPJÁRMŰBIZTOSÍTÁS >> felületén, és válogasson a lakásbiztosítások között, melyek akár kerékpárja használata közben is védik Önt: LAKÁSBIZTOSÍTÁS KALKULÁTOR >>

A magyarok fele nem tudja, valójában mit biztosít
2018 december 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A magyarok fele nem tudja, valójában mit biztosít

Az Aegon Magyarország felmérése szerint az ügyfelek fele nem tudja például azt, hogy milyen káreseményekre terjed ki a lakásbiztosítása.

A közvélemény-kutatás szerint biztosítással a válaszadók közel kétharmada, 62 százaléka védi az otthonát, ami jelentős növekedés a korábbi 47 százalékhoz képest. A felmérésből az is kiderült, hogy sokan, a megkérdezettek 56 százaléka egészítené ki ezt a biztosítást egyéb elemekkel, így életbiztosítással és egészségügyi szolgáltatásokkal.

A legtöbben, a választ adók 41 százaléka tűzkártól félti leginkább az otthonát, ezt a betörés követi, közel egyharmados aránnyal. Már a korábbi felmérésben is a tűz és a betörés vezette a rangsort, szinte hajszálra ugyanilyen arányokkal.

Idén azonban az a kérdés is szerepelt a felmérésben, hogy konkrétan mi okozott kárt az elmúlt időszakban. A csőtörést ugyan csupán a válaszadók 12 százaléka nevezte meg veszélyforrásként, ám a már bekövetkezett, konkrét káreseményeknél ez végzett az első helyen 34 százalékkal, viharkárral pedig 32 százalékban kellett szembesülniük a megkérdezetteknek.

Forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze különböző biztosítók ajánlatait, ismerje meg termékeiket néhány pillanat alatt! Lakásbiztosítás terméktájékoztatók >>

Tuti, hogy nem tudtad: ezekre is fizethet a lakásbiztosítás!
2018 november 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Tuti, hogy nem tudtad: ezekre is fizethet a lakásbiztosítás!

Meteor, sírkő, kutyaharapás - meglepő dolgok, amikről nem is hitted volna, hogy fedezi a lakásbiztosítás! Most az egyik biztosító összeszedte a legfurcsább tételeket!

Aligha van olyan biztosítás, amelyikre a magyarok többsége ne sajnálná a pénzt, mégis van olyan, amelyikre a nagy részünk hajlandó áldozni. A lakásbiztosítás például kétségkívül ilyen, legalábbis a statisztikák szerint: a nagyjából 4,4 millió hazai lakóingatlannak ugyanis mintegy háromnegyede van biztosítva. Ráadásul nem kevés pénzt költünk el otthonunk védelmére, ugyanis egy átlagos lakásbiztosítás éves díja 30 ezer forint körül alakul. Ennek dacára a tapasztalatok szerint kevesen tudják, hogy pontosan mire is fizethet egy lakásbiztosítás, így baj esetén sokan akkor sem igényelnek kártérítést, ha egyébként jogosultak lennének rá. Merthogy nem csak csőtörésre, beázásra, az időjárás vagy a betörő által okozott károkra járhat pénz a biztosítótól - derül ki az UNION Biztosító összeállításából.

Jön az Armageddon, vagy becsapódik a műhold? Utal a biztosító! 
Szinte senki nem gondolná, hogy az űrből érkező tárgyak okozta károkra is vonatkozik a biztosítás, pedig így van! Emlékezetes, 2013. február 15-én a Moszkvától 1400 kilométerre található Cseljabinszk körzet lakosai egy 15 méter átmérőjű, 10 tonnás, fénylő meteorra lettek figyelmesek, amely 53 ezer kilométeres sebességgel lépett be a Föld légkörébe. A meteor becsapódása miatt több mint 1 millió négyzetméternyi üveg tört össze, az anyagi kár pedig mintegy 7 milliárd forintra rúgott. Egy megfelelő biztosítás azonban fizet akkor is, ha idegen tárgyak - például egy meteor, egy műhold vagy akár egy légi jármű darabjai - ráesnek az ingatlanunkra.

Padlón az aranyhal
Közel sem biztos, hogy az ajtó vagy az ablak jelenti a legdurvább kiadást. Hanem például az, ha kiömlik 200-300 liter víz a parkettára vagy a drága szőnyegre. Nem ritka ugyanis, hogy összetörik, vagy csak megreped a lakás díszeként funkcionáló akvárium. Ilyenkor pedig nemcsak az akár százezrekbe is kerülő akvárium, de még az elázó berendezési tárgyak, bútorok miatt is költségekbe verhetjük magunkat. Kivéve, ha a biztosító fizet helyettünk.

Ha leolvad a hűtő
Víz, gáz, villany: megszoktuk, hogy minden jól működik az otthonunkban. Ám néha mégis porszem kerül a gépezetbe, és a szolgáltatás szünetel. És persze a legnagyobb nyári melegben megy el órákra az áram, például egy vihar miatt. A hűtő nyilván leolvad néhány óra alatt, a kifolyó víz pedig rögtön eláztatja az alsó szomszédot. Máris megvan a tízezres kár, ha a hűtőben tárolt húsok is megromlanak. Egy lakásbiztosításra viszont ilyen esetben is számíthatunk.

Ha gáz van a lakásban - vagy pont az hiányzik
Sajnos az sem kevésbé ritka, hogy a lakásban eltörik egy vízcső, elromlik a cirkó - így fűtés és meleg víz nélkül maradunk - vagy egyszerűen csak beletörik a zárba a kulcsunk. Ilyen esetben pedig csak egy kisebb vagyonért találunk mesterembert. Ha viszont van egy jó lakásbiztosításunk, akkor elég, ha csak a biztosítót hívjuk (akár karácsonykor is), amely 24 órán belül megszervezi és kifizeti a megfelelő szakit.

Ha eltűnik a készpénz vagy a bankkártya
Sokan a bank helyett manapság inkább a matracban vagy például a hűtőben - akár fagyasztott zöldborsónak álcázva - őrzik a pénzüket. Nekik nem árt tudniuk, hogy az eltűnt készpénz vagy a bankkártyák után is járhat kártérítés, de csak egy bizonyos összegig - általában 100-200 ezer forintig.

Ha "művészek" áldozatává válunk
Azonban nemcsak a hétköznapi véletlenek vagy a betörők, de egy művész vagy egy vandál miatt is utolérhet bennünket a balszerencse. Arról lehet vitatkozni, hogy a városszerte megjelenő graffitik - azaz falfirkák - egy újfajta művészeti irányzat, vagy simán csak a vandalizmus színes lenyomatai-e. Ha viszont valaki egy festékszóróval megrongálja a frissen festett házunk falát és semmi művészi értéket nem látunk ebben, a lakásbiztosítás ilyenkor is fizethet.

Ha a kutya megharapja a postást
Bár a lakásbiztosítás főként az otthonunkat védi, azért egészen extrém esetekben is jól jöhet. Például akkor, ha kárt okozunk valakinek. Nézzünk pár gyakori esetet!

Mi van akkor, ha sportolás - mondjuk biciklizés vagy síelés - közben nekiütközünk valakinek, aki emiatt kórházba kerül és hónapokra kiesik a munkából?

  1. Ki állja a cechet, ha a gyerek a nyaralás alatt valamilyen kárt okoz a szállodában, például a hallban focizik és betöri egy lapostévé képernyőjét?
  2. Mi a helyzet akkor, ha a nyitott kertkapun kiszökik a kutya és megharap egy járókelőt, aki emiatt maradandó egészségkárosodást szenved?
  3. Kinek a felelőssége, ha a házunk előtti csúszós járdán egy gyalogos hanyatt esik és megsérül?

A válasz nagyon egyszerű: ha kárt okozunk más tulajdonában vagy testi épségében, akkor könnyen lehet, hogy emiatt kártérítést kell fizetnünk. Kivéve, ha van egy megfelelő lakásbiztosításunk.

Ha beüt a ménkű
Nyilván nemcsak vétkesként, de áldozatként is érhet baj bárkit: itthon évente közel 690 ezer, orvosi ellátást igénylő baleset történik, azaz a szó szoros értelmében percenként beüt a ménkű. A legtöbben sportolás vagy tömegközlekedés során szenvednek balesetet, ami súlyos egészségkárosodással és komoly anyagi veszteséggel is járhat. Ha bármi okból személyi sérülést szenvedünk - például egy villámcsapás miatt vagy sportolás közben -, a lakásbiztosítás terhére jogosultak lehetünk a kártérítésre.

Ha kutyabajok gyötörnek
De nemcsak velünk történhet baj, hanem házi kedvencünket is érheti baleset vagy betegség. Ebben az esetben pedig a négylábú orvosi ellátása és gyógyszerei több tízezer forintba is kerülhetnek. A lakásbiztosítás viszont ezeket a kiadásokat is fedezheti.

Ha megsérül a sírkő
Morbid dolog, hogy a lakásbiztosítás az elhunyt rokonok sírjára is kiterjed? Nézőpont kérdése. Viszont aligha mondhatja bárki is, hogy haszontalan. Például akkor, ha a saját hibánkból kárt teszünk egy másik sírban: a gyerek nekitámaszkodik egy sírkőnek, az pedig leborul. Rögtön megvan a tízezres kár. Ám nagy baj esetén is jól jön a segítség: a biztosított halálakor járó temetési hozzájárulás legalább az anyagi terhek egy része alól mentesíti a gyászoló rokonokat.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Erre a 10 dologra is kiterjedhet a lakásbiztosítás
2018 október 05.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Erre a 10 dologra is kiterjedhet a lakásbiztosítás

A Groupama Biztosító legutóbbi országos lakásbiztosítási kutatása során utánajárt többek között annak is, hogy a magyarok mennyire ismerik lakásbiztosításukat.

Tíz speciális biztosítási helyzetet tárt a megkérdezettek elé a Groupama Biztosító, akiknek meg kellett mondaniuk, hogy szerintük térítené-e a biztosító a felmerült költségeket a szerződés alap vagy kiegészítő fedezete alapján.

Az emberek 31 százaléka nem is tudott válaszolni a feltett kérdésekre,

de a „legjobban teljesítő” káreseményről is csak a válaszadók 42 százaléka tudta, hogy bizony vonatkozhat rá a lakásbiztosítás. További érdekesség, hogy az átlagnál éppen csak pár százalékkal teljesítettek jobban azok, akik rendelkeznek biztosítással.

Nézzük sorban, hogy az alábbi elképzelt esetekről a válaszadók hány százaléka tudta, hogy egy lakásbiztosítás alap vagy kiegészítő fedezete is nyújthat anyagi segítséget:

  1. Egy villámcsapás miatt megsérült gázkazánt az EU-s követelmények miatt már csak korszerűbbre lehet kicserélni, ez többlet költséggel jár: 42%
  2. A kertben parkoló autóra ráesik egy cserép a házunkról, és betörik a szélvédője: 36%
  3. Zárt és magas kerítésen bejutva idegen személy elviszi a kerti bútort: 35%
  4. Villámcsapás során nem csak a számítógép ment tönkre, hanem a családi fotók is eltűntek, melyet egy adatmentő cég helyre tud állítani: 30%
  5. Ónos eső miatt jéggé fagyott növényzet kidőlve összetöri a kerti sütőt: 26%
  6. A gyerek biciklivel komoly kárt okoz egy értékes autó karosszériájában: 24%
  7. A család Balatonra utazik és az autó zárható tetőcsomagtartójáról ellopták a felszerelt kerékpárt: 18%
  8. Az összetört akváriumba újra kell a halakat telepíteni, és az akvárium üvegét pótolni: 16%
  9. Az iskolás gyerekünktől az iskolában idegen elkövető ellopta a hátizsákot és kabátot: 14%
  10. Kórházi ápolás során, a kórházból ellopták a bevitt váltóruhánkat: 13%

Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója elmondta: „az, hogy a magyar otthonok háromnegyede biztosítva van, nagyon jó arány. Ezen felül az embereknek mélyebben kellene ismerniük a szerződésük részleteit ahhoz, nehogy százezrekkel rövidítsék meg magukat. Mi most direkt olyan esetekre hívtuk fel a figyelmüket, amelyek bárkivel előfordulhattak, mégis csak kevesen tudták, hogy járhat ilyenkor is kártérítés. A kutatásunkból kiderült, sokaknak újdonság, hogy az ingóságok javíttatását vagy pótlását akkor is fizethetjük, ha az ingatlan falain kívül történt a káreset. Érdemes tehát újra elővenni és átolvasni a lakásbiztosítást, hogy tudjuk, miben számíthatunk a biztosító segítségére.”

Forrás: vg.hu

CLB TIPP:Tájékozódjon oldalunkon a biztosítók lakásbiztosítási ajánlatainak pontos részleteiről, és válassza ki a saját igényeinek megfelelőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

8 dolog, amit mindenképpen tegyünk meg, ha kár ért minket
2018 szeptember 28.
Kategória:
Lakásbiztosítás

8 dolog, amit mindenképpen tegyünk meg, ha kár ért minket

A betörésektől, a tűzesetektől, a villámcsapástól és a vihar okozta károktól félve kötünk elsősorban biztosítást. Pedig vagyontárgyainkban legtöbbször csőtörés és beázás okoz kárt. És nem feledkezhetünk meg a baleseti kockázatokról sem. Ha már megtörtént a baj, nem árt tudni, mit is tegyünk.

Igencsak meglepődtek néhány éve, karácsony szentestéjén a járókelők, amikor az egyik hatodik emeleti ablakból eléjük zuhant egy égő karácsonyfa. Mint később kiderült, miután egy család csillagszórókkal és gyertyákkal díszítette fel a fáját, majd a kamerát előkészítette az ünnepi jelenet megörökítésére, a fények meggyújtását követően lángra lobbant a fa, amit aztán a pánikba esett apuka kétségbeesésében kidobott az utcára. Szerencsére ott senkinek nem esett baja, a családfő azonban másodfokú égési sérüléseket szenvedett, ezen kívül kigyulladt a függöny, és a lakást korom borította be.

Hogy érzékeljük az egyes kártípusok valószínűségét, érdemes egy pillantást vetnünk a számokra. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a vezetékes vízkárok idézték elő a lakóingatlanoknál bekövetkezett biztosítási események 30-40, míg a nyaralóknál a 90 százalékát. Komoly veszélyforrásnak tekinthetők a téli fagyok, illetve a nyári viharok. Hogy ez utóbbi volumenét érzékeltessük: még a korábbi évekhez képest viharok szempontjából nyugodtabbnak mondható május 1. és augusztus 31. közötti időszakban is mintegy 57 ezer bejelentést kaptak idén a biztosítók vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén. És ennél a számnál valójában jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen az ingatlanok közel negyede nem rendelkezik biztosítással. Ehhez képest – a MABISZ adatai szerint – a köztudatban talán a legnagyobb félelemként élő betörésekből kevesebb, körülbelül 50 ezer történik egy évben Magyarországon. A tűzkárok ehhez képest az alacsonyabb valószínűségű károk közé tartoznak, a KSH felmérése szerint 2016-ban 7449 regisztrált lakástűz volt az országban.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első félévében több mint 7500 baleset történt, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az autólopások száma azonban jóval kevesebb volt, 2018 első félévében mindössze 384 személygépkocsira adtak ki körözést Magyarországon – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adataiból. Ez időarányosan csökkenés az utóbbi évekhez képest, hiszen 2017 egészében az összes személygépkocsira 1125 körözést rendelt el az ORFK, míg 2014-ben 3562-t.

De mindenki tisztában van azzal, mit tegyen, ha már megtörtént a baj? Érdemes mindig a probléma előtt járni egy lépéssel, és biztosítást kötni. De hogyan tudjuk mi magunk is segíteni a minél gyorsabb és gördülékenyebb biztosítói ügyintézést? Mutatjuk a leghasznosabb tudnivalókat!

1. Fontos a megelőzés

A teljes kárösszeg kifizetésének a feltétele, hogy a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést tegyen meg annak érdekében, hogy megelőzze, vagy csökkentse a kár mértékét. Így például törekedni kell az épületek megóvásra, folyamatos karbantartására. Télen, a hosszú időre magára hagyott ingatlanoknál gondoskodni kell a megfelelő téliesítésről (többek között, ahol lehet, érdemes vízteleníteni a vezetékrendszert). A betörésék kockázatát korszerű nyílászárókkal csökkenthetjük, de arra is figyeljünk, hogyha elmegyünk otthonról, még bukó állapotban se hagyjunk nyitva könnyen megközelíthető ablakot. A közúti balesetek megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy mindig az évszaknak megfelelő, és jó állapotú gumival közlekedjünk.

2. Próbáljuk meg enyhíteni a kárt

Nagyon fontos, hogy a károk enyhítéséért az észlelésüket követően próbáljunk mindent megtenni. Ez az ingatlanok esetében a biztosítottnak kötelezettsége is. Csőtörésnél például azonnal el kell zárni a vizet, és vízvezeték-szerelővel kijavíttatni a hibás csőszakaszt, csak egyet nem szabad: visszafalazni a károsodott részt addig, amíg a biztosító kárszakértője azt nem szemlézte! Lehetőleg a vízre érzékeny berendezéseket, ingóságokat is ki kell menekíteni az érintett helyiségekből. De egy nagyobb katasztrófa, például árvíz idején is nehezen fogadná el a biztosító, ha a legértékesebb műszaki cikkeinket az elárasztott alagsorban tárolnánk.

3. Dokumentáljuk, amit lehet

Fotózzuk le a kárt, lehetőleg úgy, hogy a helyszín felismerhető legyen. Közúti balesetnél például magát a helyszínt és a járművek elhelyezkedését is. Emellett ki kell tölteni az ingyenesen beszerezhető európai baleseti bejelentőt, és a balesetben részt vevő feleknek aláírásukkal kell igazolniuk az adatok valódiságát. Nem szabad elfelejtkezni az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről sem.

A fotók lakáskárnál is segítik a kárszakértők munkáját. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárszemle előtt a szükséges kárelhárításon túl további javítási munkákat ne végezzünk. Hiszen ha a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, akkor a biztosító nem lesz köteles fizetni.

4. Balesetnél ne hagyjuk el a helyszínt

Autós balesetek esetén mindig álljunk meg, még a jelentéktelennek tűnő ütközéseknél is. Meg kell ugyanis állapítani, hogy indokolt-e rendőrt hívni. Ez személyi sérülés esetén nem opció, hanem kötelező, vitatott baleseti helyzetben pedig ajánlott. A nyomok megőrzéséről, a lehetőségekhez képest, gondoskodni kell, de úgy, hogy az a forgalmat ne akadályozza.
Személyi sérülésnél, ha az indokolt, azonnal ki kell hívni a mentőket. Emellett is törekedjünk a maximális segítségnyújtásra, hiszen akár szabadságvesztéssel is járhat, ha magára hagyunk valakit, akinek az élete vagy testi épsége komoly veszélybe került.

5. Értesítsük a hatóságokat

Autólopás felfedezése után azonnal értesítsük a rendőrséget, és tegyünk feljelentést, majd jelentsük be a kárt. Ilyenkor a biztosítónak le kell adni az ellopott gépkocsi kulcsait (vagy indító kártyáit), valamint be kell mutatni a jármű forgalmi engedélyét. Betöréses lopásnál a rendőrséget, tűzkárnál pedig a tűzoltóságot hívjuk, a kárrendezésnél ugyanis szükség lehet a rendőrségi, illetve a tűzoltósági jegyzőkönyvre.

6. Őrizzük meg a számlákat

Ha biztosított ingatlanunkban nagy értékű ingóságainkban keletkezett kárunk megfizetését kérjük a biztosítótól, akkor szükség lehet a vásárlást igazoló számlákra, ezért azokat mindig érdemes eltenni, illetve megőrizni a garancia lejárta után is, hiszen nagyban segíthetnek a kárrendezés lebonyolításában.

7. Menjünk orvoshoz

Ha egy közlekedési baleset után gyanús tünetet észlelünk magunkon, mindenképpen menjünk orvoshoz. Hiszen a látszólag jelentéktelen vagy egyáltalán nem látható sérülések később veszélyesnek, sőt, akár életveszélyesnek bizonyulhatnak. Ha van balesetbiztosításunk – akár kiegészítőként casco vagy lakásbiztosításhoz –, akkor például csonttörés esetén is számíthatunk fix összegű szolgáltatásra.

8. Időben jelentsük be a kárt

És végül az egyik legfontosabb tudnivaló! A kárigényt minél előbb érdemes bejelenteni: telefonon, interneten, applikáción vagy személyes ügyfélszolgálaton keresztül. Ha valakinek egy közlekedési balesetben okoz kárt egy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező személy, akkor azt 30 napon belül kell közölnie a biztosítójával.

Forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Tájékozódjon biztosítási lehetőségeiről kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor>>

Letarolták az országot a viharok: fizethet a biztosító
2018 szeptember 28.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Letarolták az országot a viharok: fizethet a biztosító

Jelentős károk maradtak az augusztusi viharok után, ugyanakkor az idén nyáron kevesebb volt a viharkár-bejelentések száma, mint 2017 és 2016 nyarán.

Az augusztusi viharos időjárás országszerte jelentős károkat okozott. A K&H Biztosító összegzése szerint eddig 859 kárbejelentés érkezett a társasághoz.

A károk becsült értéke összesen 29 millió forint, így az egy káreseményre jutó átlagos kár értéke 58 ezer forintra rúgott.
A legtöbb kárt a villámcsapások okozták, de sok tetőbeázás, jégeső okozta eset is volt. A cég adatai szerint idén - a szeptember elejéig feldolgozott adatok alapján - a viharok miatt a lakás- és vagyonbiztosításokhoz köthetően összesen 5234 kárbejelentés érkezett, ezen belül a lakásbiztosításoknál átlagosan 48 ezer forint volt a tényleges károk értéke.

Kaszab Attila, a társaság vezérigazgató-helyettese, a nem-életbiztosításokért felelős vezetője elmondta, hogy az idén nyáron kevesebb volt a viharkár-bejelentések száma, mint 2017 és 2016 nyarán. A szakember a lakásbiztosítási piacról általánosságban megemlítette, hogy a lakásépítési boom eredményeként használatba vett új ingatlanok élénkülést hozhatnak a piacon. Szerinte a lakásbiztosítás díj mellett nagyon fontos a lakástulajdonosok számára, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt nekik a biztosító.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a szeszélyes őszi időjárásra, hasonlítsa össze egyszerre több biztosító ajánlatát, majd válassza ki az Önnek leginkább megfelelőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Nyaralóbiztosítás: most ugrik meg a kockázat
2018 szeptember 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nyaralóbiztosítás: most ugrik meg a kockázat

Az alkuszcégek kötési adatai szerint az őszi hónapokban 25 százalékkal haladja meg az éves átlagot a nyaralóbiztosítást kötők száma. Az óvatosság nem véletlen.
A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedésével párhuzamosan nő a betörések kockázata, és a kései észlelés miatt növekszik az elemi károk és a meghibásodások által okozott károk átlagos helyreállítási költsége is – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A nyaralóbiztosításról célszerű időben, hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni – mondta Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja. A kiválasztott biztosító ugyanis 15 nap alatt döntheti el, valóban megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést, kockázatviselése pedig csupán e döntést követően kezdődik el.

Pótdíj a nem állandóan lakott ingatlanoknál

Az állandó lakók hiánya, illetve a lakott területtől való távolság is jelentősen növeli a nyaralókkal kapcsolatos károk kockázatát. A magasabb kockázat magasabb díjjal jár: a biztosítók döntő többsége ilyen ingatlanokra is vállal fedezetet, ám ezért 30 és 100 százalék közötti mértékű pótdíjat számol fel.

Miközben egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlanra átlagos paraméterek mellett már évi 18 ezer forinttól is lehet lakásbiztosítást kötni, ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, az egyes biztosítók éves díjai 30 ezer forinttól indulnak. A nyaralókban ugyanakkor általában kisebb értékű ingóságot kell biztosítani, ami mérsékli a fizetendő díjat.

A lakottság definíciója a biztosítási feltételekben általában minimum 180 nap ott tartózkodást jelent, ezt azonban az olcsóbb biztosítás reményében nem érdemes úgy kijátszani, hogy valamelyik családtag állandó lakosnak jelentkezik be a nyaralóba. Az állandó lakottság ugyanis könnyen ellenőrizhető például a közműszámlák alapján. Ha a kárvizsgálat során bebizonyosodik, hogy a biztosított lakóház valójában nyaraló, akkor a biztosító jogszerűen visszatarthatja akár a teljes kártérítés összegét is.

Speciális kockázatok

Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

Az állandó lakók hiánya, valamint a lakott területektől való távolság számos kár kockázatát jelentősen megnöveli. Egy természeti csapásról, egy betörésről, egy csőtörésről, de akár egy tűzesetről is a tulajdonosok gyakran csak hetekkel később értesülnek, ami jelentősen emeli a kárösszeget. Csőtörés esetén például az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet, de például a vihar által megbontott tetőn keresztül történő további ázás is jelentősen súlyosbíthatja a károkat. Egy betörő pedig télen gyakran eleve nem is értékeket, hanem átmeneti szálláshelyet kereshet az ingatlanban, ami a nem rendeltetésszerű használat eredményeként akár teljes felújítást is szükségessé tehet.

Mindezek miatt a biztosítók a kárfelmérés során a nyaralóépületek esetében is szigorúan megvizsgálják, hogy a tulajdonosok minden elvárhatót megtettek-e a kármegelőzés érdekében: megfelelő vagyonvédelmi eszközöket alkalmaztak-e, fűtetlen épületekben megtörtént-e a téli víztelenítés. stb.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Ne hagyja védelem nélkül nyaralóját, amíg üresen áll! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Kevesebb kárral jártak eddig a nyári viharok
2018 szeptember 05.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Kevesebb kárral jártak eddig a nyári viharok

A tavalyihoz képest idén kevesebb kárt okozott a nyári viharszezon, bár a szeptember eleji esőzések még sokat ronthatnak az eddigi mérlegen. Ugyanakkor a villámcsapások következményeként már az év első nyolc hónapjában közel annyi pénzt fizettek ki a biztosítók, mint 2017 egészében - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) gyorsjelentéséből.

Az idei nyári viharmérleg első, még nem végleges összesítése szerint 3173,524 millió forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban. A társaságokhoz ebben a periódusban 57016 bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén.

Bár a szubjektív érzékelésünk, különösen a hétvégi-hételeji felhőszakadások nyomán (amelyek következményei a fenti összesítésben még nem szerepelnek), viharos hónapokra emlékeztethet, valójában a tavalyihoz képest csendesebb nyár van mögöttünk – legalábbis lakásbiztosítási szempontból.
Az elmúlt évek biztosítói adataiból nem lehet trendszerű következtetéseket levonni az időjárás szélsőségesebbé válásáról, hiszen ebben az évtizedben például a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

Idén is, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan, emellett Pécsről és környékéről érkezett szokatlanul sok bejelentés. A legtöbbször a házak tetőszerkezete sérült meg, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust.

A viszonylag mérsékeltebb viharok idején is egyre több kárt okoznak viszont a villámcsapások, amelyek 2010 óta kb. harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Idén már olyan eset is előfordult, amikor a villámcsapás a tetőszerkezetre szerelt napelemes rendszert is tönkre tette.

A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhatott egyébként a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Készüljön fel az őszi viharokra is, kössön lakásbiztosítást weboldalunkon! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Nagy kockázatot vállalnak az albérletben lakók
2018 augusztus 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nagy kockázatot vállalnak az albérletben lakók

Az albérletnek kiadott lakások biztosítottsága jóval elmarad a tulajdonosok által lakottakétól: míg a lakástulajdonosok háromnegyede védi otthonát biztosítással, az albérleteknek csak kétharmada biztosított. Az ingóságok kapcsán még rosszabb az arány: az albérletek több mint felében egyáltalán nincs biztosítási védelem az albérlők személyes vagyontárgyaira – derült ki a Groupama Biztosító friss felméréséből.

Augusztus hagyományosan az albérletkeresés hónapja. Sok ezer egyetemista számára kell ilyenkor megtalálni a leginkább megfelelő lakhatási lehetőséget. Az albérlet kiválasztásánál a biztosítás megléte azonban nem feltétlenül kerül szóba, pedig számos kellemetlenségtől kímélheti meg magát később mind az albérlő, mind a lakás tulajdonosa, ha már a bérleti szerződés megkötésekor tisztázzák az ezzel kapcsolatos részleteket.

A Groupama Biztosító megbízásából az NRC kutató cég által készített országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18-59 éves korú lakosság ötöde érdekelt valamilyen módon az albérletekben:

  1. a válaszadók 6 százaléka kiadja otthonát,
  2. 13 százalékuk kivesz magának lakást,
  3. 1 százalék pedig ad és vesz is ki ingatlant.

A 18-39 évesek 15 százaléka él albérletben, ugyanakkor az ötven évnél idősebbeknek mindössze 6 százaléka. További érdekesség, hogy a budapesti albérletben élők ugyanannyian vannak, mint az ország egyéb településein összesen.
Míg a teljes magyar lakásállomány háromnegyede biztosított, úgy a kiadott ingatlanoknak csak 65 százaléka.
Az albérletek felében (52 százalék) a tulajdonosok kötnek biztosítást az ingatlanra, ennek hiányában az albérlőknek csak a hetede (14 százalék) gondoskodik biztosításról.

A felmérésből sajnos kiderült az is, hogy az albérletben így vagy úgy érdekeltek negyede nem is tudja, hogy egyáltalán rendelkeznek-e lakásbiztosítással – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója, majd hozzátette: „A megfelelő lakásbiztosítás megléte nem csak az albérlők érdeke, a bérbeadók számára is fontos, gyakran előfordul ugyanis, hogy a bérlők okoznak károkat a lakásban. Tipikus eset például, hogy figyelmetlenség miatt nyitva marad egy vízcsap, és a kiömlő víz eláztatja a padlót vagy netán az alattuk lévő ingatlant is.”

Ingóságok kapcsán még rosszabb a helyzet: a tulajdonosok 20 százaléka, a bérlők 23 százaléka rendelkezik csupán biztosítási szerződéssel. Az esetek 32 százalékában egyáltalán nincs szerződés, 25 százalék pedig nem tudja, van-e.

„A válaszokból kirajzolódott, hogy az albérletekben az ingatlanra inkább a tulajdonosok, az ingóságra pedig az albérlők kötnek biztosítást, összességében azonban alacsonyabb arányban, mint a saját otthonok esetében. Valószínűleg ebben közrejátszik az is, hogy a bérelt lakásban élők közül sokan nem is tudják, hogy maguk is köthetnek lakásbiztosítást, akár csak az ingóságokra, mellyel biztosítási védelmet teremthetnek személyes tárgyaikra az albérletben is” – mondta még el Kádár Péter.

Forrás: vg.hu

CLB Tipp: Válasszon megfelelő biztosítást albérletének is! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás nélkül bajban leszünk, ha villám csap a házunkba
2018 augusztus 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Biztosítás nélkül bajban leszünk, ha villám csap a házunkba

Hazánkban főként májustól augusztus végéig számíthatunk villámlással járó viharokra. Az utóbbi hetekben ráadásul majdnem napi szinten cikáztak az égen a villámok. Ebben az időszakban nagyobb az esélye annak, hogy a villámcsapás tetemes összegű kárt okoz otthonunkban, ezért jó, ha megfelelően biztosítva van az ingatlanunk.

Villámcsapás ért egy családi házat még május 9-én Jászberényben, a Benepuszta utcában. Az eset során senki nem sérült meg, de az épület elektromos hálózata tönkrement, a tetőről pedig a cserepek nagy része lehullott és összetört.

Május 24-én pedig három csépai házba is belecsapott a villám, az egyik ingatlan súlyosan megrongálódott. Az épület kéménye leborult és beszakította a tetőt, így a lakóépület átmenetileg lakhatatlanná vált.

Az ott élők elmondása szerint a légnyomás három méterre elröpítette a felrobbant tévét, kiszakította az ablakokat a helyükről, az ajtót kitépte a pántokból, és a szoba túlvégébe csapta. Az álmennyezet is leszakadt, a tetőről a cserepek méterekkel odébb zuhantak le.

A vezetékek kiugrottak a helyükről és lángoltak, füstölögtek. A házban élő házaspár kilátástalan helyzetbe került, hiszen biztosítás és félretett pénz nélkül esélytelennek látták otthonuk újjáépítését.

A településen élők azonban összefogtak és azonnal a pórul járt család segítségére siettek.

Még Nótár Mary is, aki jótékonysági koncertet adott Csépán és a fellépés teljes bevételét a villámcsapásokban megsérült házak rendbetételére ajánlotta fel.

A legtöbb ingatlanban, ingóságban keletkezett kárért a szélsőséges időjárás a felelős, ami miatt idén, csak június első felében már közel húszezer bejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz – olvasható az egyik magyar pénzügyi tanácsadó cég közleményében.

Gulyásné Balasi Edit, az Allianz Hungária Zrt. hálózati igazgatója hírportálunknak elmondta, a viharok, így a villámcsapások is, a nyári hónapokra jellemzőek, de előfordulhatnak májustól szeptemberig bármelyik hónapban.

Sőt, mivel az utóbbi időben megváltozott az időjárás, márciusban is fizettek már ki komoly összegeket villámcsapás miatt. De az elmúlt esztendőben például novemberben és februárban is gondot okozott az extrém időjárás.

A tavalyi, illetve az idei kárrendezési adatok szerint egyébként a legtöbb bejelentés a májustól augusztusig tartó időszakban érkezett.

– A villámcsapás okozhat közvetlen károkat otthonunkban a velejáró magas hőmérséklet vagy a villámáram következtében. Például tűz keletkezhet, a lakásban található berendezések, készülékek mechanikailag is sérülhetnek, vagy tönkremehet az ingatlan villamos vezetéke – magyarázta Gulyásné Balasi Edit.

– A villámcsapás másodlagos hatása pedig a becsapódás helyének körzetében jelentkezhet, és a villamos vezetékeken érkező indukciós túlfeszültség okozhat károkat a háztartás elektromos eszközeiben, berendezéseiben.

– A villámcsapás egyébként elég gyakori káreseménynek számít, és elmondható, hogy a tavalyi, valamint az idei kárbejelentések zöme a másodlagos hatáshoz kapcsolódik. Az elmúlt években azonban megfigyelhető volt, hogy a viharos időjárást követően emelkedett a biztosítási kötések száma – tette hozzá.

– Villámláskor lehetőleg ne folyassuk a vizet, és ne használjuk se a vezetékes telefont, se pedig az elektromos berendezéseket – hívta fel a figyelmet dr. Szepesi Erika, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság helyettes sajtószóvivője.

– Viharos időjárás előrejelzése esetén érdemes bezárni az ablakokat, mielőtt elmegyünk otthonról, ugyanis amennyiben nyitva maradnak, a huzat tárgyakat sodorhat le, és betörheti az ablakot is. Ráadásul a nyitva maradt ablakokon a csapadék bejut a lakásba, és eláztathatja a falat, a parkettát, a szőnyeget.

– Jó, ha tudjuk, hogy a drágább elektromos berendezések még villámhárító mellett sincsenek teljes biztonságban, ugyanis a villám okozta elektromos zárlat tönkre­teheti a készüléket, és akár tüzet is okozhat.

– Ezért ajánlott az elektromos berendezéseket kihúzni a konnektorból – tanácsolta dr. Szepesi Erika, aki szerint egy esetleges áramszünetre is érdemes felkészülni, ezért legyen könnyen elérhető helyen működőképes elemlámpa.

A helyettes szóvivő kifejtette, hogy a vihar kárt okozhat a szabadban tartott tárgyakban is, ezért a kerti bútorokat ajánlott fedett vagy védett helyen tárolni.

– A ház körül található fák meggyengült ágait is vágjuk le, és ellenőrizzük rendszeresen az épület tetőszerkezetét, hiszen a júliusi viharok is sok munkát adtak a tűzoltóknak, mely során leszakadt ágakhoz, kidőlt fákhoz, megtépázott tetőszerkezetekhez riasztották az egységeket.

– Megyénkben egyébként idén ez idáig összesen kétszáznegyven esetben riasztották a tűzoltókat elemi csapás, fakidőlés okán – tudtuk meg.

A zivatarokat célszerű beltérben átvészelni

Annak valószínűsége, hogy valaki egy adott évben villámcsapást szenved elhanyagolhatóan csekély, mégsem árt az óvatosság. A statisztikák szerint évente körülbelül kétezer embert ér villámcsapás világszerte.

Magyarországon ez a szám húsz-negyven körülire tehető, melyből az esetek negyede halálos kimenetelű.

– Leggyakrabban nyílt területen sportoló emberek válnak villámcsapás áldozatává, de következményei még abban az esetben is rendkívül súlyosak, ha az illető túléli – magyarázta dr. Szepesi Erika.

– A villámokkal kísért zivatarokat célszerű beltérben átvészelni, azonban az épületek sem feltétlenül jelentenek tökéletes biztonságot, ugyanis a statisztikák szerint, a villámlás okozta sérülések közel harmada beltérben történik.

– Ezért viharban ne álljunk az ablakok vagy a fal közelébe. Főként a betonból készült padozat vagy falak jelentenek kiemelt kockázatot. Ha viszont hirtelen csap le ránk a vihar, álljunk autónkkal biztonságos, zárt helyre.

– Kerüljük el a fákat, épületeket, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést. Védjük fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól és maradjunk távol a leszakadt, életveszélyes villamos távvezetéktől – hangsúlyozta.

Forrás: www.szoljon.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az lakásbiztosítási ajánlatokat weboldalunkon! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak