2013.04.25

Az önrészesek elbukhatják a kártérítést 

Még legalább két hétig be lehet jelenteni a földrengéses károkat – hívja fel a figyelmet egy biztosítási alkusz. Minden apró hibát listára kell venni, mert a legkisebb repedés is komoly probléma lehet később, amikor már nem fizet a biztosító. Akár százezer forintot is bukhatnak viszont azok, akiknek önrészes lakásbiztosításuk van. 

Legalább két hétig még biztosan fogadják a biztosítók a földrengéses károk bejelentését, ezért nem kell kapkodni, érdemes inkább lassabban, de alaposabban felmérni az összes kicsi, látszólag ártalmatlan friss repedést az ingatlanokban – hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A biztosítók természetesen nem bemondás alapján fognak fizetni, de a helyszíni szemle során a legapróbb változást fel kell vetetni a listára, mert utólag nem fizet a biztosító, hiába derül ki, hogy az ártatlannak vélt tapétarepedés alatt tetemes javítási költséggel járó megrongálódás lapul.

Németh szerint a havazás, az árvíz és belvíz, valamint a szélsőséges időjárással járó viharok mellett egy újabb tételt, a földrengést is fel kell venni a kockázati listára, s az embereknek bele kell tanulniuk a földmozgás okozta károk pontos feltérképezésébe, ezek ugyanis nem mindig nyilvánvalóak. Egy kisebb földmozgás után is meg kell vizsgálni az ingatlan minden szegletét, az alig látható pici hibákat összefüggéseiben érdemes nézni, s annak hosszabb távú következményeit is bekalkulálni.

Azonban a leggondosabb felmérés és a biztosítók legjobb fizetési szándéka ellenére is lesznek csalódások – jegyzi meg az igazgató -, mert a CLB tapasztalata szerint a lakásbiztosítások egy jelentős része úgynevezett önrészes, ami csábító, de kicsit becsapós konstrukció. Alacsony a havi díja, de sokkal szerényebb szolgáltatást ad, mint egy évente 20-22 ezer forintos teljes körű biztosítás. Egy ilyen szerződéssel hiába kopogtatnak az ügyfelek a biztosítók ajtaján, ha a kár értéke nem lép túl az önrészt – ami maximum százezer forint lehet –, akkor egyetlen fillért sem kapnak. Az önrészes biztosítás kockázatos, picit csalóka megoldás, éppen ezért az alkuszok nem is vállalják ennek a konstrukciónak az értékesítését – szögezte le a szakértő.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Több százmilliós kárigény a biztosítóknál
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Több százmilliós kárigény a biztosítóknál

Több ezer kárbejelentés érkezett hétfőn a különböző biztosítótársaságokhoz a viharos időjárás kapcsán. A Generali, a Groupama Garancia Biztosító, az AEGON és a K&H biztosítókhoz eddig összesen több százmillió forintos nagyságrendben jelentettek be káreseteket. A biztosítók a vihar és az árvizek által leginkább érintett területekre csoportosították át munkatársaikat és a rendkívüli helyzet miatt többféle könnyítést is alkalmaznak az eljárásoknál.

A Generalihoz hétfőn délig 800 kárbejelentés érkezett, ezek együttes összege 167 millió forint. Ennek jelentős része vihar, árvíz és felhőszakadás miatti kár, de érkezett villámcsapás és jégverés miatti bejelentés is. A legtöbb eset Budapesten, Pécsett, Győrben és Miskolcon történt, de több nagy összegű kárbejelentés érkezett Sátoraljaújhely és Szikszó városából is. A biztosító munkatársai folyamatosan mérik fel a károkat, megemelt létszámmal dolgoznak. A 48 órás bejelentési kötelezettséget a rendkívüli helyzet miatt 2 hétre hosszabbították meg a Generalinál.

Azok az autósok is számíthatnak segítségre, akik rendelkeznek casco-val. A biztosító a következő napokban a bejelentések számának emelkedésére és akár több százmilliós kárkifizetésekre számít. A Generali arra kéri ügyfeleit, hogy a közvetlen élet- és balesetveszély mielőbbi elhárítása érdekében kezdjék meg a helyreállítást, nem kell megvárniuk a kárszakértőt.

A Groupama Garancia Biztosító legfrissebb adatai szerint a hétvégi viharok kapcsán körülbelül 1000 kárbejelentés érkezett hozzájuk, körülbelül 100 millió forint értékben. A Groupama is elkezdte a károk felmérését, becsléseik alapján a bejelentések végső száma elérheti a több ezret is. A kárfelmérést egyelőre nehezíti, hogy sok terület egyáltalán nem közelíthető meg, vagy a végső kár nem állapítható meg amiatt, hogy az érintett területet víz borítja. A hétvégi viharok, esőzések kapcsán a Groupama Garancia Biztosítóhoz a legtöbb bejelentés Budapestről, Pécsről, Kaposvárról és Miskolcról érkezett.

A kisebb értékű, 100 ezer forint alatti károk esetén a Groupama Garancia Biztosító alkalmazza a telefonos kárrendezést, amelyeket gyorsított ütemben, 1-2 napon belül kifizetnek. Nagyobb károknál szükség szerint előleget fizet a társaság.

Az AEGON biztosítóhoz hétfő délelőttig már ezer bejelentés érkezett a hétvégi viharok miatt, a becsült kárérték eléri a 100 millió forintot. A társaság arra számít, hogy a nap végére akár 4000 bejelentés is befuthat és a károk nagysága meghaladhatja az 1 milliárd forintot.

A K&H Biztosítóhoz hétfő délelőttig 400 kárt jelentettek be összesen csaknem 20 millió forint értékben. A társaság ugyancsak Miskolc környékére irányított át szakembereket a vihar és az áradások által kevésbé érintett térségekből.

Forrás: Független Hírügynökség

Nem minden viharkárt fizetnek ki a biztosítók!
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nem minden viharkárt fizetnek ki a biztosítók!

Évről, évre nő azoknak a káreseményeknek a száma, amelyeket nem fizetnek ki a biztosítók az ügyfeleknek, de tavaly még így is több mint 31 milliárd forintot kaptak elemi kár címén azok, akik megfelelő szerződést kötöttek a lakásukra – olvasható egy alkuszi elemzésben, amely 12 biztosító ajánlatát vizsgálta.

Több ezerre tehető azoknak az ügyfeleknek a száma, akiket a tavalyi viharok után egyáltalán nem, vagy csak igényeik egy részét fizették ki a biztosítók,  noha volt biztosításuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szerződést kötők nem járnak el körültekintően akkor, amikor aláírják a megállapodást. Vagy a régebben megkötött biztosítások már nem követték az évek alatt emelkedett értékű ingatlanokat és az azokban található ingóságokat, vagy nem vonatkozott a kockázatvállalás minden kártípusra   – nyilatkozta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és marketing igazgatója. A szakember leszögezte azonban, hogy elemi kár címén tavaly még így is összesen 31 milliárd forintnál többet fizettek ki a biztosítók.

Jó példa erre a házak tetejét megrongáló viharok témaköre: a szereződésekben pontosan meg van határozva, hogy a szélvihar, ami lesöpörte a házunk tetejét viharkárnak minősül e, vagy sem. Sokan nem tudják ugyanis, hogy viharkárnak csak bizonyos sebesség feletti szélben  minősíti az esetet a biztosító. Ezek tétele pedig változó biztosítónként, van ahol 65 km/h-tól már viharkárnak minősül a kársemény, de van ahol ez csak 90 km/h felett igazoltan az.  Ezért hoppon maradhatnak azok, akik hagyják, hogy a szerkezet leamortizálódjon, arra számítva, hogy majd megbontja egy kisebb vihar, s a biztosítási díjból helyrehozzák – hívta fel a figyelmet a 2009-ben az Év Alkuszának választott CLB szakértője.  

Németh Péter úgy véli, hogy a megváltozott légköri és klímahelyzet miatt, vagy csak egyszerűen azért, mert már vannak sokkal jobb ajánlatok is a piacon,  érdemes volna minden lakástulajdonosnak egy biztosítási szakemberrel közösen átnézni a már meglévő szerződést.  Erre már csak azért is szükség lehet, mert az utóbbi néhány évben, az esőzések következtében több mint háromszorosára nőtt a felhőszakadáskárokkal, s ötven százalékkal emelkedett  a beázásokkal kapcsolatos lakásbiztosítási kifizetések száma. A felhőszakadásokból eredő  kár után a vihar és a villámcsapások okozta rongálódás vált a leggyakoribbá,  valamint a kidőlt fák esetei is nagyon gyakoriak már. Mindezekre  igaz, hogy  egy rosszul megkötött biztosítás csak részlegesen, vagy egyáltalán nem  terjed ki. 
 

A biztosítók ígérik: kifizetik az ítéletidő okozta károkat
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A biztosítók ígérik: kifizetik az ítéletidő okozta károkat

Csak azokon tudnak segíteni, akiknek van biztosításuk.

A vihar és az árvizek kapcsán a biztosítókhoz eddig 10 ezer kárbejelentés érkezett, és becsléseik szerint összesen 4 és 6 milliárd forint közötti a kár országszerte.  

„Ezt a kárösszeget a magyar biztosítók ki fogják fizetni, a társaságok tőke és tartalék ellátottsága megfelelő, és megfelelő viszontbiztosítási fedezetekkel is rendelkeznek” – mondta el Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre való tekintettel egyszerűsítettek a kárbejelentési rendszeren, és felgyorsították az előlegfizetéseket is. Így a bejelentés után 2-3 nappal már a bajbajutottaknál lehet a pénz. Akinek viszont nincs biztosítás a házán, azon nem tudnak segíteni a társaságok.

A kormány csak később dönt a kárenyhítésről. A szakemberek még nem kezdték el a kárfelmérést, mert mint mondták, most a védekezés a legfontosabb.

„A kárenyhítés kárfelméréssel fog kezdődni, megvan a bejáratott módszer, hogy a területi szerveink együttműködésével az állami tulajdonban, önkormányzati tulajdonban esett kárt felmérjük” – nyilatkozta Kóthay László vízügyi szakállamtitkár.

Az árvíz elleni védekezésben eddig több mint fél millió homokzsákot használtak fel.

Forrás: atv.hu
Kevés a biztosítás az árvízzel sújtott régiókban
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Kevés a biztosítás az árvízzel sújtott régiókban

A gondos biztosításkötésen is múlik, mennyit és hogyan fizet a biztosító például árvízi kár esetén. A biztosítások alacsony számán túl gyakori hiba az épületek alulbiztosítása - nyilatkozta a Duna Televíziónak Pintér György, a biztosítottakat és pénzintézeti ügyfeleket tömörítő, érdekvédő Indra Egyesület elnöke.

Általában is kevés a biztosított, de különösen azokon a területeken van ez így, ahol most küzdenek az emberek az árvíz ellen. A biztosítók általában nem kötnek szerződést vályogból vagy tömésfalból készült épületekre. Ha ilyen kifogás nincs, ha az építési anyag és a technológia megfelelő, akkor akár ártéren álló házra is lehet biztosítást kötni - nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának Pintér György, az Indra érdekvédő egyesület elnöke.

Az Indra ügyfelei általában azok a biztosítottak, akik a biztosító által tett kártérítési ajánlattal elégtelenek. Az elégedetlenség azonban nem mindig indokolt - szögezi le Pintér György. Előfordul, hogy az ügyfelek nem meggondoltan kötnek szerződést, például alulbiztosítanak, és ezért éri őket meglepetés a kártérítés során.

Ha egy húszmilliós ingatlant tízmillió forintra biztosít a tulajdonosa - mivel így olcsóbb a biztosítási díj -, mindez kárrendezés esetén kellemetlenségeket szülhet. Hiszen a biztosító a bizonyított kár értékét olyan arányban csökkenti ilyen esetben, amekkora arányban az ingatlant alulbiztosították - szögezte le az egyesületi elnök.

Fontos lenne ügyelni a biztosított épületben található ingóságokra is - mondta Pintér György. Az ingatlanban található értékesebb műtárgyakat - festményeket, porcelánokat - például tételesen és beazonosítható módon érdemes listáztatni a biztosítási szerződésben.

A biztosítással rendelkező árvízkárosultak számára különös jelentőséggel bírhat, hogy a lakók kitelepítése után történt betörésekre is fizet a biztosító. Ha a biztosítási szerződés jó, ha beazonosíthatók a kárbejelentéskor felsorolt ingóságok, a biztosítók felelőssége fennáll az ilyen esetekben is - szögezte le Pintér György a Duna Televízió reggeli műsorában. 

Forrás: Privátbankár.hu

Szegény-gazdagok a budapesti társasházak - Biztosításra évente tízezreket is kidobnak az ablakon
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Szegény-gazdagok a budapesti társasházak - Biztosításra évente tízezreket is kidobnak az ablakon

Éves szinten tízezreket spórolhatnának Budapesten a lakók, ha tisztában lennének azzal, hogyan is kell biztosítani társasházukat. Gyakori, hogy kétszer is fizetnek egy-egy biztosítási szolgáltatásért, de csak egyszer kapnak érte ellenszolgáltatást. Május 31-éig a közös képviselők feladata lenne, hogy felvilágosítsák őket a legjobb megoldásokról.

Becslések szerint országosan a társasházak legfeljebb 50 százalékának van biztosítása, főleg olyan, amely az épület minden pontjára, a lakásokra is kiterjed. Budapesten ez az arány valamivel jobb, de a fővárosban is legalább a házak negyedének nincs semmilyen biztosítása. Az a ház viszont, amelyik rendelkezik vele, akár százezreket is spórolhat, ha jól választ biztosítót. Ennek egyik oka, hogy egyre nagyobb versenyt folytatnak a biztosítók a társasházak kegyeiért. Korábban a közös képviselőknek hetekbe tellett, míg elintéztek valamit a biztosítóknál, mára azonban a legtöbb társaság házhoz is megy, ha káreseményről van szó. A biztosítók különösen ezekben a hetekben aktívak, hiszen legkésőbb május 31-ig össze kell hívniuk a közös képviselőknek társasházuk közgyűlését, az esetek nagy részében itt dől el, hogy a házban mit és mennyire biztosítanak – mondta el egy mai sajtótájékoztatón Langer Ivánné, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke.

Ezzel párhuzamosan Vezendi Attila polgári védelemi őrnagy arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elég a biztosításkötéssel foglalkozni. Gyakorta a közlekedő utakat, folyosókat úgy zárják el rácsokkal a lakók, hogy azok eltávolítása hosszú időt vesz igénybe, s így például a tűzoltók csak későn jutnak be egy-egy égő lakásba. A késedelem pedig milliós veszteségeket okozhat egy-egy lakónak.

A biztosítás egyébként milliárdos üzletág. Május 31-ig kell megkötni a társasházak biztosítását. Sok lakóközösségnek olyan biztosítása van, amely nemcsak a ház közös területeire terjed ki (tető, folyosó, stb.), hanem valamennyi lakásra is. Gyakran ezzel párhuzamosan a lakók maguk is kötnek lakásbiztosítást, így kétszer fizetik ki otthonuk biztonságának árát. Azok, akik a társasházi biztosítás megkötése után nem módosítják lakásukét, évente 15-20 ezer forintot is kidobnak az ablakon. Ráadásul az a tulajdonos, akinek a lakása kétszeresen biztosított, nem számíthat arra, hogy duplán megtérítik a kárát, hiszen a hatályos magyar törvények alapján szigorúan tilos ugyanazt a vagyontárgyat két társaságnál is bebiztosítani. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a lakástulajdonos és a társasház két különböző biztosítóhoz szerződik le, ez esetben ugyanis évekig is eltarthat a vita, melyik cég fizeti ki a kárát - állítja Németh Péter, a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB Független Biztosítási Alkusz igazgatója.

A szakember éppen ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy a társasházban élők május 31-ig kétszer is gondolják meg, hogy hol és kinek a segítségével kötnek társasházi biztosítást. Gondolják végig, valóban érdemes-e módosítani egyéni szerződéseiket. Ugyanakkor, ha valaki ezt megteszi, mert a társasház is köt biztosítást, akkor fontos, hogy saját szerződésünkben biztosítsuk ingóságainkat. Mindehhez érdemes szakértői segítséget igénybe venni.

A szakértő azt ajánlja, hogy ha csak lehet, alkusznál kössünk új társasházi biztosítást, mert ők azok, akik valamennyi társaság ajánlatát jól ismerik. Az alkusz úgy „válogathat” a konstrukciók között, mint a magánszemélyek akkor, ha autójukra kötnek kötelezőbiztosítást. Természetesen a közös képviselők maguk is végigjárhatják a biztosítókat, ám így nem csak az ajánlatkérésre fordított idő lesz sokkal hosszabb, de vélhetően a biztosítási díj összege is nagyobb lesz. Egy-egy társasház éves szinten akár százezreket is spórolhat költségvetésében, ha körültekintően jár el szerződéskötés előtt.
 

 

Olcsóbbak biztosítások, de az önrész miatt mégis többet fizetünk?
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Olcsóbbak biztosítások, de az önrész miatt mégis többet fizetünk?

Annak ellenére, hogy egyre olcsóbbak a lakásbiztosítások, a tavalyi évben 30 ezer darabbal szűkült a biztosítotti kör. Pedig 1997 óta folyamatos volt a növekedés: nem volt olyan év, hogy 20-40 ezer darabbal ne bővült volna a piac.

Magyarországon, a nyaralókat is beleértve, 4,3 millió lakóingatlant tartanak nyilván, ebből azonban alig több mint 3 millióra kötöttek biztosítást. A 70 százalékos penetrációt jónak tartják a szakemberek. Azzal ugyanakkor kevésbé elégedettek, hogy tavaly már szűkült a piac, s az eddigi információk szerint a folyamat az idei első negyedévben sem állt le.

A szerződések megszűnését Szurgyi Nándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) lakossági vagyonbiztosítási tagozatának vezetője annak tudja be, hogy a családok kedvezőtlen anyagi helyzetbe kerültek a válság miatt. Ugyanakkor van egy másik ok is: korábban a piacot felfelé húzta a dübörgő lakáshitelezés, mivel a bankok megkövetelték a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan biztosítását is. A lakáshitelezés bezuhanása viszont drasztikusan visszavetette, gyakorlatilag megszüntette a biztosítások bankfiókos értékesítését.

A biztosítások eközben egyre olcsóbbak, s így a társaságok díjbevétele is fokozatosan csökken. Az előrejelzések szerint további ereszkedés várható az árakban, mivel a hagyományos értékesítési rendszerben működő cégek felvették a kesztyűt az online biztosítók árletörésével szemben. Sajátos megoldással élnek azonban: önrészt építenek be a szerződésekbe, hogy a kieső tarifákat legalább a káresemény bekövetkezésekor kompenzálják. (A szerződésben megállapított önrész összegét a biztosító levonja a káresemény után kifizetett pénzből. Lényege, hogy a kár egy részét a biztosított maga viseli.)

Forrás: Ingatlanmagazin.com

A viharkárok miatt nem lesz drágább a biztosítás
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A viharkárok miatt nem lesz drágább a biztosítás

A magyar biztosítási piacon a lakásbiztosítás harmadával rendelkező Aegon saját adatai szerint nem nőtt a kockázatuk a gyakoribb viharkárokkal, így díjemeléssel sem kell számolni – közölte a biztosító.

Az elmúlt három évben a lakáskárok 34 százaléka kapcsolódott meteorológia eseményekhez, és átlagosan 50 ezer forintot fizetett ki az Aegon egy-egy ilyen kárra – állapította meg a biztosító felmérése.

A bejelentet időjárás okozta károk 58 százaléka volt viharkár az elmúlt 3 év átlagában. A villám által az elektromos eszközökben okozott kár áll a második helyen 23 százalékkal, míg a jégverés 14 százalékot tett ki. Összegben viszont ez utóbbi a legsúlyosabb. A hónyomás okozta kár évek óta elhanyagolható, a károk 1 százalékát tesz ki, viszont az idén márciusig az ilyen bejelentések száma tízszerese volt a tavalyinak.

Az Aegon adatai szerint a legtöbb meteorológiai kár 2008-ban volt, tavaly a számuk 3 százalékkal csökken, viszont a kárkifizetés tavaly tetőzött. A biztosító mindebből arra következtet, hogy a viharkárok kockázata nem növekedett a saját térfelén, a biztosítottak oldalán viszont nőtt.
Az Aegon 32 százalékos lakásbiztosítási részesedése azt jelenti, hogy 2007-ben 24,4 milliárd, 2008-ban 26,7 milliárd, tavaly pedig 28,6 milliárd forint volt az ebből származó díjbevétele. A kárkifizetése - az előbbi sorrendben - 8,4, 9,3 és 9,6 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint a tűz- és elemi károkra – lényegében a lakásokra – kötött biztosításokból folyamatosan növekvő díjbevételhez jutnak a biztosítók. Amíg 2007-ben 75,6 milliárd, addig 2008-ban 81,6 milliárd, tavaly pedig már 85, 1 milliárd forint volt az ebből származott díjbevétel. A kárkifizetés 30,4 milliárd, 32,1 milliárd és 31,3 milliárd forint volt. A szerződések száma 1,7 millió körül ingadozott az utóbbi három évben.

Az elmúlt napok viharai

Hétfőn 9 óráig összesen 733 kárbejelentés érkezett a Generalihoz, a becsült kár összege 83 millió forint - közölte a biztosító. A legtöbb kár - összesen 369 - a vihar miatt keletkezett, 191-et villámcsapás, 124-et felhőszakadás, mintegy 50-et pedig jégeső okozott. A Generali a szerződésben foglaltak szerint téríti a károkat, de a kisebb - 50 ezer forintot meg nem haladó - károk esetében telefonos kárrendezésre is lehetőség van.

Az Aegonhoz hétfőn 11 óráig 700 kárbejelentés érkezett, ezek - ügyfelek által - becsült kárértéke 60 millió forint - mondta Drevenka Edit PR igazgató az MTI-nek. A 700 kárból 450 vihar, 115 felhőszakadás, 90 jégverés, míg 20 árvíz miatt következett be. A legtöbb kár Borsod és Pest megyében, valamint Budapesten keletkezett. A kár 47 százalékát már lezárta az Aegon, s megkezdte a kifizetésüket.

Csaknem 900 kárbejelentés érkezett az Allianz Hungária Zrt.-hez az elmúlt napok viharai miatt, amelyek leginkább Budapestet, valamint a Békéscsaba-Miskolc tengely közelében fekvő településeket érintette. A várható kárkifizetés összege megközelíti az 50 millió forintot, amelyből hétfőig mintegy 5 millió forintot ki is fizetett a biztosító a helyreállítási munkálatok mielőbbi elindítása érdekében.

Az Allianzhoz tett kárbejelentések 30 százaléka villámcsapás, 27 százaléka viharkár, 26 százaléka beázás, további 17 százaléka pedig felhőszakadás és jégverés okozta károkkal kapcsolatos. A legtöbb kárt Budapestről (109), Miskolcról (58), Békésről (50), valamint Nyíregyházáról (32) jelentették.
A múlt heti meteorológia jelentések, illetve a károkról hírt adó sajtó adatai alapján a vihar csütörtökön okozta a legtöbb kárt. Előbb a Dunántúlon alakultak ki vihargócok, ezek egy része haladt át a főváros felett. A legnagyobb károk a keleti országrészben keletkeztek, Miskolcon például víz hömpölygött az utcákon. Több kisebb folyó is megáradt a lezúdult eső miatt.

Forrás: Metropol.hu

Egy élet munkája veszhet oda
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Egy élet munkája veszhet oda

A lakásbiztosítási díjak az elmúlt évben nem mutatnak jelentős elmozdulást. Ennek oka, hogy a gépjármű-biztosítások után a lakásbiztosításokat is egyre nagyobb arányban kötik az interneten, ahol könnyen elérhető a díjkalkuláció lehetősége.
 
Tovább növelik az online kötések vonzerejét az akár 35 százalékot is elérő internetes kedvezmények is.
 
Nem utolsó szempont a rugalmasság: megfigyelhető, hogy azokon a napokon, amikor a meteorológusok vihart jeleznek előre, többszörösére nő az érdeklődő, majd lakásbiztosítást kötő ügyfelek száma.
 
Több a betörés
„A válság a lakásbiztosításokra biztosan nem lesz negatív hatással" – jelentette ki Marcsa László, a CLB Független Biztosítási Alkusz lakossági üzletágvezetője. – Az emberek ráébredtek, hogy a sokszor egy élet munkájával megszerzett fő vagyontárgyaikról viszonylag alacsony díj mellett tudnak gondoskodni.
 
Pozitívum, hogy a korábbinál jobban odafigyelünk az ingóság megfelelő biztosítására. Korábban sokan – havi néhány száz forint megtakarításának reményében – a valóságosnál kisebb értékű ingóságra kötötték meg a lakásbiztosítást.
 
Mára ez a tendencia kevésbé jellemző, ami az utóbbi időben növekvő számú lakásbetöréssel is magyarázható. Az alulbiztosításnál jobb eszköz lehet, ha havi helyett negyedéves vagy akár éves díjfizetést vállalunk, és csekk helyett az átutalás lehetőségét választjuk.
 
Egy társasház esetében jó megoldás a közös épületbiztosítás is: egy lakásra jóval kisebb költség jut, amit csak néhány száz forintos kiegészítő ingóságbiztosítással kell kiegészíteni.
 

 

A pénteki vihar főleg a keleti országrészben pusztított
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A pénteki vihar főleg a keleti országrészben pusztított

A péntek éjjeli vihar kapcsán eddig több mint 300 bejelentés érkezett a biztosítókhoz, amiből 220 viharkár és 76 villámcsapás miatt keletkezett.

A leginkább érintett terület az ország keleti része Csongrád, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye. A vihar következtében tetők sérültek, fák dőltek ki, épületkárok keletkeztek. Tokajban mintegy százmillió forintra becsülhető a kár, hétfő reggelig több mint 60 közintézményben esett kár.

Nyaralóbetörések: átlagosan három-négyévente mindenki sorra kerül!
2010 május 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nyaralóbetörések: átlagosan három-négyévente mindenki sorra kerül!

Káresetek ellen nyaralóbiztosítás és egyéb praktikák

Az ősszel elnéptelenedő nyaralóházakra mind a természet, mind a betörők komolyan megnövekvő kockázatot jelentenek. A természeti csapások (vihar, hónyomás, csövek elfagyása, stb.) által okozott károkat jelentősen növelheti, hogy azokról a tulajdonosok esetleg csak hetekkel később értesülnek. A betörések esélyét pedig az fokozhatja, hogy egyre több értékkel szereljük fel a nyaralóinkat is. Nem csoda, hogy a CLB Független Biztosítási Alkusz adatai szerint az őszi hónapokban negyedével is megnő a nyaralóbiztosítást kötő ügyfelek száma. Az alábbiakban a kockázatok csökkentését célzó praktikákon kívül e biztosításfajta jellemzőiről is szó esik.

Csak első hallásra meglepő, hogy biztosítói adatok alapján évente a nyaralók mintegy 25-30 százalékába hatolnak be hívatlan látogatók. A viszonylag alacsony kockázat azonban szinte csábítja a rossz szándékkal közeledőket. Speciálisan a nyaralókra jellemző, hogy a behatolókat nemcsak az ott található értékek vonzhatják. A véletlenszerűen megjelenő tulajdonosok viszonylag gyakran találkozhatnak hívatlan „albérlők” jelenlétének egyértelmű nyomaival is – a beköltöző hajléktalanok általában akkor is jelentős károkat tudnak okozni a berendezésben, ha értékeket nem tulajdonítanak el.

Az időszakosan használt ingatlanok piacának vizsgálata rámutatott: egyre gyakoribb jelenség, hogy a nyaralóingatlanok értéke – azok elhelyezkedésétől függően (Balaton, Budapest környéke) – akár többszörösen is meghaladhatja a tulajdonos fő lakóingatlanának értékét. Azt persze a betörők is pontosan tudják, hogy évről évre nő az átlagos értéke a nyaralóknak, amelyekben egyre értékesebb ingóságokat tartunk.

A betörések ellen az előrelátás a leghatékonyabb fegyver. Néhány alapvető tipp arra, hogyan csökkentsük a nyaraló feltörésének kockázatait:

  • Biztonsági zár, illetve rácsozat a könnyen megközelíthető ajtókon, ablakokon
  • Törésgátló fólia az üvegfelületeken
  • Valamennyi melléképület megfelelő zárhatóságának biztosítása
  • Riasztóberendezések alkalmazása
  • Az értéktárgyak hazaszállítása, de legalább a könnyen látható helyekről való eltávolítása
  • Mivel a kockázatokat teljesen lehetetlen kizárni, ezért kössünk biztosítást a nyaralóra

"Nyaralóbiztosítást a magas kockázati szint miatt akkor is megéri kötni, ha az állandó lakó hiánya, illetve a lakott területtől való távolság hiánya miatt ezekre az épületekre általában magasabb díjjal köthető biztosítás, mint egy hasonló, ám állandóan lakott ingatlanra. – tájékoztat Bravik Attila, a CLB helyettes ügyvezetője. – Bár kiemelt értékű tárgyakat (művészeti tárgyak, ékszerek, stb.) a biztosítók nem fedeznek, az itt tartott ingóságokra fedezetet nyújtanak, mégpedig az alkalmazott biztonságtechnikától függően viszonylag széles határok között."

Az alábbi példán jól látszik, hogy az egyes biztonságtechnikai eszközök megléte esetén hogyan változik a biztosítható ingóságok maximális mértéke:

HelységJellemző biztosítási díjBiztosítható ingóság értéke (Ft)*
(60 m2-es ingatlan)Ft/hóAlap-biztonság+Biztonsági zár vagy hevederzár,+ Riasztó vagy törés gátló fólia+ Távfelügyelet/ Rendőrség
Frekventált terület (Budapest, Balaton) és/vagy lakott területen kívül1810.-500.000.-1.000.000.-1.500.000.2.500.000.-
Nem frekventált vidék, lakott területen1688.-500.000.-1.000.000.-1.500.000.2.500.000.-

*: Elhelyezkedéstől függően változik (kiemelt üdülőhelyen és lakott területen kívül magasabb érték)
**: Tipikusnak tekinthető kockázatvállalási érték egy adott biztosító adatai alapján

További biztosítási hírek

Oldalak