2013.04.25

Az önrészesek elbukhatják a kártérítést 

Még legalább két hétig be lehet jelenteni a földrengéses károkat – hívja fel a figyelmet egy biztosítási alkusz. Minden apró hibát listára kell venni, mert a legkisebb repedés is komoly probléma lehet később, amikor már nem fizet a biztosító. Akár százezer forintot is bukhatnak viszont azok, akiknek önrészes lakásbiztosításuk van. 

Legalább két hétig még biztosan fogadják a biztosítók a földrengéses károk bejelentését, ezért nem kell kapkodni, érdemes inkább lassabban, de alaposabban felmérni az összes kicsi, látszólag ártalmatlan friss repedést az ingatlanokban – hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A biztosítók természetesen nem bemondás alapján fognak fizetni, de a helyszíni szemle során a legapróbb változást fel kell vetetni a listára, mert utólag nem fizet a biztosító, hiába derül ki, hogy az ártatlannak vélt tapétarepedés alatt tetemes javítási költséggel járó megrongálódás lapul.

Németh szerint a havazás, az árvíz és belvíz, valamint a szélsőséges időjárással járó viharok mellett egy újabb tételt, a földrengést is fel kell venni a kockázati listára, s az embereknek bele kell tanulniuk a földmozgás okozta károk pontos feltérképezésébe, ezek ugyanis nem mindig nyilvánvalóak. Egy kisebb földmozgás után is meg kell vizsgálni az ingatlan minden szegletét, az alig látható pici hibákat összefüggéseiben érdemes nézni, s annak hosszabb távú következményeit is bekalkulálni.

Azonban a leggondosabb felmérés és a biztosítók legjobb fizetési szándéka ellenére is lesznek csalódások – jegyzi meg az igazgató -, mert a CLB tapasztalata szerint a lakásbiztosítások egy jelentős része úgynevezett önrészes, ami csábító, de kicsit becsapós konstrukció. Alacsony a havi díja, de sokkal szerényebb szolgáltatást ad, mint egy évente 20-22 ezer forintos teljes körű biztosítás. Egy ilyen szerződéssel hiába kopogtatnak az ügyfelek a biztosítók ajtaján, ha a kár értéke nem lép túl az önrészt – ami maximum százezer forint lehet –, akkor egyetlen fillért sem kapnak. Az önrészes biztosítás kockázatos, picit csalóka megoldás, éppen ezért az alkuszok nem is vállalják ennek a konstrukciónak az értékesítését – szögezte le a szakértő.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Lakásbiztosítás: mire figyeljünk? - Tippek a profitól
2010 október 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Lakásbiztosítás: mire figyeljünk? - Tippek a profitól

Nem fektetnek kellő hangsúlyt legfontosabb vagyontárgyuk, lakásuk-házuk megfelelő biztosítási védelmére a magyar háztartások. Bár a hazai lakásbiztosítási lefedettség viszonylag magas, a biztosítási védelem gyakran nem elégséges – sem az érték, sem a fedezeti kör szempontjából. Ennek hátrányai csak kár esetén válnak igazán érezhetővé. A hazai helyzetet jól jellemzi, hogy a tavaszi-nyári árvizek és viharok által érintett területeken közel 7 milliárd forintnyi lakossági- és kkv-vagyon- (ingóság- és ingatlan-) kár maradt fedezetlen.

Nem fektetnek kellő hangsúlyt ingó- és ingatlanvagyonuk biztosítási védelmére a magyar háztartások – állapítja meg az UNION Biztosító. Bár a lakásbiztosítási lefedettség viszonylag magasnak mondható hazánkban – mintegy 4,3 millió lakossági ingatlanból 3,1 milliót biztosítanak tulajdonosaik –, a biztosítási védelem gyakran nem elégséges, sem az érték, sem a fedezeti kör szempontjából. „Ma már nagyon sok lakástulajdonosnak van valamiféle biztosítása, de hogy ez elégséges védelmet jelent-e, csak káresemény során derül ki. A tapasztalatok alulbiztosítottságról tanúskodnak. Az ingóságok esetében jellemzően az értékkel van gond, az ingatlanoknál pedig azzal, hogy a biztosítás nem fedi le az adott lakás, épület biztosítási kockázatainak egészét” – mondja Tóth István, az UNION igazgatósági tagja.  

A helyzetet jellemzi, hogy a tavaszi-nyári árvizek és viharok miatt keletkezett lakossági- és kkv-vagyon- (ingóság- és ingatlan-) kárból csaknem 7 milliárd forintot (MABISZ-adat) nem tudtak a biztosítók megtéríteni fedezetlenség miatt, vagyis mert a lakosság nem is kötött rá biztosítást. Annak ellenére, hogy ahol lehetett, a társaságok méltányosságot gyakoroltak.

Tóth István szerint a fő gond, hogy a lakosság kevéssé tudatos biztosítási kérdésekben. Változatlanul az árat tekintik elsődlegesnek, amikor lakásbiztosítást kötnek, ugyanakkor az, hogy valójában milyen konstrukcióra lenne szükségük, csupán másodlagos a döntésben. Az ár-érték arány és a szolgáltatások minősége szintén alig-alig szerepel a döntési tényezők között.

A lefedettség tekintetében egyébként nem áll rosszul Magyarország régiós összehasonlításban, bár Nyugat-Európa szintjétől még messze vagyunk. A tendencia viszont nem biztató. Korábban megfigyelhető volt, hogy a természeti károkat követően kismértékben, időszakosan nőtt a kereslet. A válság kirobbanása, 2008 óta azonban minden fordítva történt: az egyre szélsőségesebb időjárás ellenére több tízezerrel csökkent a biztosított lakások száma. E mögött részben a pénztelenség áll, a válság kitörése óta mind gyakoribb, hogy biztosítói ügyfelek nehéz anyagi helyzetük miatt mondják fel a szerződésüket.

Értékkövetéssel az alulbiztosítottság ellen

Az ügyfelek sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan milyen értékkel kell számolni a biztosítások kötésénél, így már magánál az alapérték-meghatározásnál is gyakran akad probléma. Ingatlan esetében például sokan a piaci értékkel számolnak, pedig valójában az újjáépítési érték az, ami számít. Egy nagyobb kár esetén ugyanis a piaci érték nem irányadó, a biztosítónak azt az összeget kell térítenie, amelyből az adott ingatlan újra felépíthető. Hasonló a helyzet az ingóságok esetében is, ahol a biztosításnak szintén a pótlás költségét kell fedeznie. Használt bútoraink, ruháink értéke meg sem közelíti azt az összeget, amit például egy lakástűz miatt szükségessé váló pótlás jelent, hiszen ilyen esetben nem használt bútort és ruhát vennénk, hanem újat.

Az alulbiztosítottság másik oka az infláció feletti vagyongyarapodás értékkövetésének a hiánya. Gyakori, hogy a lakástulajdonosok nem tartják karban biztosításukat, emiatt az esetleges vagyongyarapodást, az időközben felmerülő biztosítási igényeket nem fedi le a biztosítási szerződésük. Pedig a vagyonban bekövetkező változásokat a biztosító csak az ügyfél tájékoztatása alapján követheti, a biztosítás karbantartásáról az ügyfélnek kell gondoskodnia, saját biztonsága érdekében. Tipikus eset, ha a tulajdonos hozzáépíttet az ingatlanához, előtetőt húz fel, vagy speciális üvegre cserélteti le nyílászáróit, és ez a vagyongyarapodás nem kerül be a biztosításba, a szerződésben deklarált értékbe.

„A lakásbiztosítás magunk számára jelent védelmet, olyan, mint a casco, a saját kárunkat fedezi. Éppen ezért, ha egy ilyen biztosítás esetében csak a biztosítási díj függvényében döntünk, a kezdeti spórolás később sokkal nagyobb anyagi ráfordítást eredményezhet” – emeli ki Tóth István. Egy jó lakásbiztosítás emellett felelősségbiztosítási elemeket is tartalmaz, ami további biztonsági pluszt jelent az ingatlantulajdonos számára a másoknak okozott károk esetére – teszi hozzá a biztosítási szakember.

Forrás: Ecoline.hu

Sokéves pereskedést hozhat a vörösiszap-katasztrófa
2010 október 06.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Sokéves pereskedést hozhat a vörösiszap-katasztrófa

Természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás - elsősorban ezen múlik, kinek kell kifizetni a kolontári vörösiszap-katasztrófa több milliárdos számláját. Ha a cég hibázott, akkor a károsultak perelhetik a társaságot, és az [origo]-nak nyilatkozó környezetvédelmi jogász szerint jó esélyük van megnyerni a kártérítési pert, ami azonban akár 5-6 éven át is eltarthat.

Az állami segítségben, a biztosítók jószándékában és a bíróságban bízhatnak azok a kolontári, devecseri és somlóvásárhelyi lakosok, akiket kár ért a hétfői vörösiszap-katasztrófa miatt. A tározót üzemeltető cég felelősségbiztosítása ugyanis szinte bizonyosan nem fedezi majd a károkat, a károsult lakosok lakásbiztosításai pedig az esetek többségében nem kötelesek ipari katasztrófa esetén fizetni - miközben egyelőre az is kérdéses, hogy kinek kellene fizetni a károk miatt.

A károk megtérítése a kárt okozó kötelessége, azaz először azt kell megállapítani, hogy ki a felelős a gát átszakadásáért, illetve a vörösiszap-áradat által okozott károkért. Orbán Viktor miniszterelnök kedden délután felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az Ajka közelében történt iszapömlés ügyében. "A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk (...), amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának" - mondta a kormányfő a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülése után. Szerinte, ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható. "Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó" - tette hozzá.

Nem így látják a vörösiszap-tározót működtető cég vezetői, Tolnai Lajos elnök és Bakonyi Zoltán cégvezető az [origo]-nak azt nyilatkozták, hogy nem érzik magukat felelősnek, mivel minden szükséges intézkedést megtettek. Állításuk szerint "nem biztos, hogy van hibás", Bakonyi Zoltán természeti okokra hivatkozott - az [origo] kérdését, miszerint az idei rekord mértékű esőzés után nem kellett volna-e felkészülni a katasztrófa lehetőségére, a hatósági vizsgálat megvárására hivatkozva elhárították.

Kártérítési pert indíthatnak

"Sok múlhat azon, hogy mit hoz az iszaptározó megrongálódásával kapcsolatos vizsgálat, ugyanis alapvetően az dönti el, hogy kötelesek-e fizetni a biztosítók, hogy természeti hatásra történt a katasztrófa vagy az üzemeltető cég gondatlansága okozta azt" - mondta az [origo]-nak Németh Péter a CLB biztosítási alkuszcég igazgatója. Amennyiben természeti katasztrófa okozta a gátszakadást, akkor a cégnek, illetve a felelősségbiztosításának nem kell fizetnie, a lakásbiztosítóknak azonban igen, amennyiben pedig gondatlanságról van szó, akkor épp fordított a helyzet.

Szolidárisak lehetnek a biztosítók

"Elképzelhető, hogy a lakásbiztosítók akkor is fizetnek, illetve segítenek, ha nem természeti katasztrófa okozta a bajt" - mondta Németh Péter, ugyanakkor hozzátette, hogy biztos abban, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik rendelkeznek legalább lakásbiztosítással. Amennyiben a cég gondatlansága okozta a tározó megrongálódását, akkor is lesznek, akiket biztosan kifizet a biztosító - állítja Németh Péter. Akinek úgynevezett "all risk", vagyis minden kockázatot fedező biztosítása van, illetve gépjárműveknél a teljes casco fizet a károk után. Ugyanakkor a szakértő szerint a minden kockázatra kötött biztosítás jóval drágább a szokásosnál, ezért elég ritka Magyarországon.

Bonyolítja a képet, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) felelősségbiztosítása nem terjed ki a károsultakra, azaz "a biztosító senkinek nem fog fizetni a vállalat által kötött biztosítás alapján" - legalábbis ezt mondta Pintér Sándor belügyminiszter. Az Aegon Biztosító kedden "meg nem erősített piaci információkra adott válaszreakciók" alapján azt közölte, hogy az üzemeltető társaságnak mindössze 10 millió forintos felelősségbiztosítása van, ami "eltörpül a várható kártérítési igények mellett".

A cég biztosítója tehát jó eséllyel nem fogja kártalanítani a károsultakat, akiknek azonban jó esélyeik vannak a bíróságon nyerni, ha kártérítési pert indítanak a cég ellen - mondta az [origo]-nak Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, környezetvédelmi jogász. "A cég azon állítása, hogy sok eső esett, nem lehet mentesülési ok, mivel a hatályos magyar jog értelmében a környezetre veszélyes tevékenységgel okozott kár esetében a felelősség objektív. Mentesülhetne a cég az objektív felelősség alól, ha a katasztrófát vis maior, valamilyen elháríthatatlan katasztrófa okozta volna, ebben az esetben az esőzéseket azonban nem lehet ilyennek nevezni" - mondta Bándi Gyula.

Akár Strasbourgig is elmehetnek

Ha eldőlt, hogy a cég a felelős, akkor az a legjobb, ha az érintett önkormányzatok a károsultakat képviselve pertársaságba tömörülnek és így fordulnak a bírósághoz - mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport irodavezetője az [origo]-nak. Bándi Gyula szerint is ésszerű összeállni a kártérítést követelő lakosoknak, bár várhatóan a bíróság is összevonná az ügyeket, ha azt látja, hogy többen adtak be azonos tárgyban keresetet. "A per 5-6 évig is elhúzódhat, mivel a kártérítés összegét lehet vitatni, illetve a per nyilván nem érne véget első fokon. Egy ilyen esetben a cég nyilván próbálná bizonyítani, hogy vis maiorról van szó, vagy hogy a kártérítést követelők nem megfelelően építették a házukat, de magát a jogalapot nem lehetne vitatni" - mondta Bándi Gyula.

Az esetleges per során mind a felperesek, illetve az alperes is benyújthat az általa felkért szakértők által készített szakértői véleményt, valamint a vita során a bíróság igazságügyi-szakértőt is kirendelhet. Az teljesen a bírótól függ majd, mely szakértői vagy hatósági - ilyen esetkben a regionális környezetvédelmi hatóság és az építási hatóság jogosult magától viszgálatot indítani - véleményekre alapozza a döntését, de a kártérítési összeg megállapításánál csak a szakértők véleménye számít.

Ha a kártérítési pereket indító lakosok nem lennének teljesen elégedettek a magyarországi eljárás kimenetelével, akkor még mindig fordulhatnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Bándi szerint itt is jók lennének az esélyeik, mivel egy tíz évvel ezelőtti, hasonló török ügyben is a kártérítési pert indítók javára ítélt a bíróság. Abban az esetben egy nyomornegyed fölé épült, illegálisan működő hulladéklerakó robbant fel, és haltak meg több mint harmincan. E két eset között persze annyiban nem vonható párhuzam, hogy ott az államnak is egyértelmű volt a felelőssége, mivel hagyta, hogy illegálisan működjön a hulladéklerakó, de az is jelzésértékű, hogy a hulladéklerakót üzemeltető cég ellen is megnyerték a pert a lakosok.

Az állam felelőssége Magyarországon is felmerülhet, az államnak akkor lenne jogi felelőssége, ha kiderülne, hogy a cégnél valamilyen hatósági engedély, ellenőrzés nem stimmel - mondta Bándi, aki szerint az államnak ezen kívül esetleg erkölcsi felelőssége lehet amiatt, hogy nem ösztönözte eléggé a hulladék-újrahasznosítást a tárolás helyett. "Valószínűleg a megelőzés jóval kevesebbe került volna az államnak, mint amennyibe az utólagos kárelhárítás fog" - mondta a jogász. A lakosokon kívül az állam vagy környezetvédelmi szervezetek is indíthatnának pert a cég ellen. Előbbi a hatályos környezetvédelmi törvényre és a polgári törvénykönyvre hivatkozva követelhetné a kárelhárításra költött állami pénzeket a cégtől, utóbbiak pedig nem kártérítésre irányuló pert indíthatna, hanem csak arra törekedhetne, hogy a hatóságok tiltsák meg a cégnek a környezetre veszélyes tevékenységek űzését.

Minimális összegre kötik a cégek a biztosítást

Magyarországon nincs megfelelően szabályozva a veszélyes anyagokkal foglalkozó társaságok felelősségbiztosítási rendszere, ezért fordulhat elő, hogy egy különösen veszélyes anyaggal dolgozó vállalat a bekövetkezett milliárdos kárt okozó balesethez képest jóval alacsonyabb kártérítést nyújtó biztosítással rendelkezik - mondta Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezető igazgatója.  Püski András, a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (Mabiasz) az [origo]-nak azt mondta, hogy a szervezetük már hónapok óta kopogtat a kormánynál, hogy a szakminisztérium, a biztosítók, önkormányzatok bevonásával hozzanak létre egy munkabizottságot, amely kidolgozná a katasztrófahelyzetek kezelésére szolgáló biztosítási rendszert.

Az Európai Unió egyik 2009-es direktívája előírja, hogy a felelősségnek nem csak a kiömlött veszélyes anyagok eltakarítását kell magában foglalnia, de az állat és növényvilágban, földterületben, vízkészletekben és más területeken okozott közvetett károkat is. A Biztosítás.hu ügyvezetője szerint a hazai vállalatok gondolkodásában csak a törvényi változás hozhat változást és bírhatja rá őket a megfelelő felelősségbiztosítások megkötésére. A magyarországi vállalatok átlagos felelősségbiztosítása ugyanis lényegesen kisebb, mint mondjuk szlovák, cseh, vagy akár lengyel társaiké. Egy megfelelő biztosítás ugyanis 50-100 millió forintba kerülne évente, de törvényi előírás hiányában a "minél olcsóbb" szemlélet maradhat az uralkodó.

Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy szinte minden cég minimális összegre köt felelősségbiztosítást, így bármilyen nagyobb kár gyakorlatilag biztosítási fedezet nélkül marad. A cégvezető az a gond, hogy jelenleg csak a felelősségbiztosítás létét kell igazolni, és hogy egy kár esetén az mire elég, azt nem vizsgálja senki.

 

Ezentúl buzgár ellen is lehet biztosítást kötni
2010 szeptember 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Ezentúl buzgár ellen is lehet biztosítást kötni

Az üzleti biztosítók tömegtermékekkel kívánnak egyre több ingatlantulajdonost rábírni arra, hogy ne várják öngondoskodás nélkül az évről évre nagyobb kárt okozó természeti csapásokat. A tapasztalat azonban az, hogy a lakosság jelentős része még úgy gondolkodik: ha jelentős kár éri lakóházát és egyéb vagyontárgyait, akkor az államtól várhat segítséget.

A rendkívüli időjárás az év első nyolc hónapjában százmilliárd forint kárt okozott országszerte, a lakosságot érintő károk pedig meghaladhatják a 40 milliárd forintot is - a piacvezető Aegon vezérigazgató-helyettese Vereckei András számításai szerint. A Magyar Biztosítók Szövetsége viszont arról adott számot, hogy a hazai biztosítótársaságok 37,7 milliárd forint kártérítést fizettek ki ebben az időszakban a szélsőséges időjárás okozta károkra, amiből a lakosság 27 milliárd forinthoz jutott. Összehasonlításul: az állam 3,17 milliárd forinttal segítette az újjáépítést - mondta Vereckei. Nem csak a lakosság érzi úgy, hogy a kockázatok az utóbbi években növekedtek, hanem a biztosítók is, ugyanis az elmúlt tíz évben duplájára emelkedett a kifizetett kárösszeg.

Különböző adatok keringenek arról, hogy a 4,3 millió lakás mekkora hányada biztosított, ha a hivatalos számokat nézzük, akkor nem állunk rosszul, ugyanis ez az arány csaknem eléri a 75 százalékot. Ugyanakkor az árvizeknek és a természeti károknak kitett országrészekben 30-40 százalékos a biztosítással nem rendelkezők részaránya. A nemzetközi tapasztalatok alapján a hasonló katasztrófahelyzetekben egy országos katasztrófa-alap létrehozása, illetve a térségi katasztrófa-biztosítás jelenthetne hatékony megoldást, melyre a biztosítótársaságok már ma is felkészültek. Vereckei András szerint egyébként a katasztrófák által sújtottak - s így a kárigények - száma évről évre mintegy "magától" is nő azért, mert ezeken a területeken a népesség és a felhalmozott vagyon növekszik, amit súlyosbítanak a klímaváltozás miatt bekövetkező váratlan események.

Kevesen tudják, de 2003. óta létezik a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, amelynek működéséről egy törvény intézkedik. Eszerint meghatározott településeken élők jogosulttá válhatnak árvíz és az ennek következtében kialakult belvíz során lakóingatlan tulajdonukban bekövetkező kár esetén a kártalanításra, olyanok is, akikkel a biztosítótársaságok nem kötnek biztosítási szerződést, vagy azokat nem hosszabbítják meg. Bár a kártalanítási alap éves díja a biztosítási díjhoz képest elenyésző, mégis csekély azoknak a száma, akik ílymódon gondoskodnak arról, hogy az esetleges káruknak legalább egy része megtérüljön. A biztosítótársaságok tapasztalatai szerint egyébként sem a kárt szenvedettek, sem a lakosság többi része számára nem szolgáltak olyan tanulsággal a páratlan nagyságú káresemények, hogy ez a biztosítási kedvet jelentősen növelte volna. Továbbra is a lakosság jelentős része abban bízik, hogy a természeti katasztrófákat követően majd "az állam segít."

Azért, hogy a jelenlegi lakásbiztosításokból kizárt károkra is fedezetet nyújtsanak, az Aegon egy tömegbiztosítási konstrukcióval lép piacra - mondta Szombat Tamás, a társaság vezérigazgató-helyettese. Ez például fizet a buzgárok okozta kárra és a pince elöntésekor is. Emellett utas-, és kockázati életbiztosítási modulja is van. A havi díja egy átlagos vidéki családi háznál 2 600, míg egy átlagos budapesti társasházi lakásnál 3 200 forint, de aki kisebb szolgáltatással is beéri, annak kevesebbet kell fizetnie.

Forrás: Népszava.hu

Generali: már 12 milliárd Ft felett a viharkár
2010 szeptember 28.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Generali: már 12 milliárd Ft felett a viharkár

A Generali-Providencia Biztosító május óta csaknem 88 ezer kárbejelentést regisztrált a szélsőséges időjárás miatt, ezek becsült értéke meghaladja a 12 milliárd forintot. Ez kárértékben már most háromszor annyi, mint tavaly egész évben, amikor időjárás okozta elemi károkra csaknem 4 milliárd forintot fizetett ki a biztosító, összesen 47 ezer káresetre. Az idei viharok a gépjárművekben is jelentős károkat okoztak: a biztosító a casco terhére csaknem 600 esetet regisztrált, összesen 136 millió forint értékben.

Az elmúlt hónapokban tapasztalt rendkívüli időjárás országszerte jelentős károkat okozott. A Generali adatai alapján a legnagyobb értékű vihar- és árvízkárok szeptember 13-ig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében keletkeztek, itt a 12 251 bejelentés becsült kárösszege csaknem 3,88 milliárd forint. A biztosítóhoz Budapestről érkezett a legtöbb kárbejelentés, összesen 12 886 darab, a károk összege itt 1,35 milliárd forint. Jelentős számú kárt regisztráltak még Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – 7 614 káreset, a becsült kárérték 653 millió forint -, valamint Pest megyében, ahonnan – a budapesti adatokat leszámítva – 8 936 kárbejelentés érkezett 1,23 milliárd forint értékben.

„Úgy tűnik, Magyarországon is hozzá kell szoknunk olyan szélsőséges időjárási jelenségekhez, melyeket az utóbbi évtizedekben többnyire csak külföldi híradásokban láthattunk. A hirtelen jövő, sok csapadékkal járó felhőszakadások, árvizek és szélviharok hatására az elemi káresetek száma az idei évben ugrásszerűen megnőtt a Generalinál is: csak az utóbbi négy hónapban közel 90 ezer káresetet regisztráltunk, míg tavaly egész évben ennek alig több mint a felét. Az extrém időjárási jelenségek hatására szinte nem maradt olyan értékünk, amit teljes biztonságban tudhatunk, egyre nagyobb szükség van arra, hogy biztosítsuk őket” - mondta Szikszai József, a Generali-Providencia Biztosító Vagyon kárrendezési divízió vezetője.

Május óta – alig több mint 4 hónap alatt – eddig összesen 87 824 elemi kárbejelentés érkezett a társasághoz, ezek becsült kárösszege eddig 12,37 milliárd forint. A kárbejelentések mintegy 85 százalékát a Generali már lezárta. A legtöbb kárt a vihar okozta, a bejelentett viharkárok száma 47 630. Emellett 19 804 káreset a felhőszakadás, 13 692 a villám, 4 468 a jégeső, 2 230 pedig az árvíz miatt keletkezett.

Összehasonlításképpen, a Generali-Providencia Biztosító tavaly egész évben 47 ezer elemi kárbejelentést regisztrált, összesen 3,97 milliárd forint értékben. Ebből 26 ezer volt a vihar, 9 ezer a villámcsapás, 8 ezer a jégverés, 3 ezer a felhőszakadás, 50 darab pedig az árvíz okozta kár.

Az ingatlanok mellett az autókban is jelentős károk keletkeztek. Az utóbbi 4 hónapban 585 esetben sérült meg vihar vagy árvíz miatt gépjármű, a károk becsült értéke eléri a 136 millió forintot. A károk túlnyomó része – 536 bejelentés, a sérülések értéke 114 millió Ft – a vihar miatt, a fennmaradó káresetek pedig az árvíz miatt következtek be.

Az extrém időjárási körülmények által okozott járműkárokra megoldást nyújt a megfelelő casco biztosítás. A Generali villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás esetén is fizet kártérítést a gépjárművekre, ha van cascónk. A biztosítás kiterjed azokra a károkra is, amelyek során az előbb felsoroltak következtében más tárgy dől rá, vagy csapódik az autónak.. Leggyakrabban a letört faágak, a jégeső, az épületekről lehulló cserepek okoznak kárt az autókban, de előfordulhat az is, hogy a garázsba, parkolóba beömlő víz okoz gondot.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Árvíz: a jelzáloghitelesek is elkezdhetnek építkezni
2010 augusztus 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Árvíz: a jelzáloghitelesek is elkezdhetnek építkezni

Együttműködési megállapodást írt alá Pintér Sándor belügyminiszter és Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke szerdán; ennek értelmében a hitelből épült, de az árvíz során megrongálódott házak tulajdonosai is hozzákezdhetnek az újjáépítéshez,mivel a bankok lemondanak arról, hogy a nekik kifizetett biztosítási összeget a hiteltörlesztésre fordítsák.

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, az árvízi védekezés és újjáépítés irányítására kinevezett miniszteri biztos ismertette: hét megyében ötven családot érint a most kötött megállapodás.
   
Pintér Sándor belügyminiszter azt hangsúlyozta: jogilag ez volt az utolsó pont ahhoz, hogy valamennyi, az árvíz során megrongálódott ház újjáépülhessen. Erdei Tamás pedig arról beszélt, megértik az érintett családok nagyon nehéz helyzetét.

Forrás: Privátbankár.hu

Nem drágul a biztosítás az árvíz miatt
2010 augusztus 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nem drágul a biztosítás az árvíz miatt

SZLOVÁKIA   Az árvizek által sújtott régiókban lakóknak nem kell attól tartaniuk, hogy a biztosítók az idei hatalmas károk miatt jövőre megemelik számukra az ingatlanok biztosítási díját – állítják egybehangzóan a szlovák biztosítótársaságok képviselői. Az említett régiókban lakók idén több ezer káresetet jelentettek a biztosítóknak, ez utóbbiak pedig milliókat fizettek ki az ügyfeleiknek.

Több biztosítótársaság – így a két legnagyobb, az Allianz és a Kooperativa is – azt állítják, hogy jövőre nem növelik a biztosítási díjakat az árvizekkel elöntött régiókban. „A Generali Biztosító továbbra is biztosítja az ingatlanokat azokban községekben is, amelyeket az árvizek az elmúlt hónapokban leginkább érintettek” – nyilatkozta Jana Čahojová, a Generali kommunikációs osztályának a menedzsere, aki szerint az ügyfeleiknek nem kell tartaniuk a biztosítási díjak növelésétől sem. Azt azonban nem zárta ki, hogy a jövőben ezekben a régiókban nagyobb önrészt kell vállalniuk azoknak, akik náluk kötnek biztosítást.

A társaságok többsége szerint a biztosítással összefüggő rizikókat nem értékelhetik át egy rosszabb, árvizektől sújtott évre alapozva. A társaságok az árvízzel kapcsolatos rizikók kiküszöbölésére használják az árvízkockázati térképeket, amelyeket folyamatosan aktualizálnak. Ezek kidolgozása ugyan korántsem számít olcsó mulatságnak, a biztosítók azonban a hivatalos nyilatkozataikban következetesen azt állítják, hogy az említett térképeket a magánszemélyek biztosításánál nem veszik figyelembe. „Az árvizek sújtotta területeken vannak bizonyos megszorítások, ezek azonban az ipari és vállalkozói ingatlanokra érvényesek” – nyilatkozta Zuzana Wagnerová, a Kooperativa marketingosztályának a vezetője. Hasonló szellemben nyilatkoztak az Allianz képviselői is.

A tavaszi és nyári árvizek miatt azonban idén jóval többen döntöttek úgy, hogy biztosítják az ingatlanaikat, vagy az eddigieknél nagyobb összegre kötnek szerződést. A természeti katasztrófák nem hagyták hidegen a házat, lakást vásárlókat sem. „Az emberek az elmúlt időszakban jobban odafigyelnek arra, hogy a kiszemelt ingatlan mellett nem folyik-e olyan patak, amely problémákat okozhatna. Korábban vonzónak számítottak az olyan ingatlanok, amelyek végében egy patak csörgedezett, manapság ez inkább elriasztja a vevőket” – nyilatkozta Daniela Rážová, a Szlovák Ingatlanügynökök Szövetségének vezetője. Szerinte az árvizekkel többször sújtott régiókban található házak egy része mára eladhatatlanná vált. Csehországban az árvizek miatt egyes házakhoz a harmadával olcsóban juthatnak hozzá, mint korábban. Szlovákiában az ingatlanügynökségek ugyanakkor egyelőre nem számoltnak be jelentősebb áresésről a katasztrófa által sújtott régiókban.

Jég, özönvíz, vihar: kárrekordok dőltek az idén
2010 augusztus 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Jég, özönvíz, vihar: kárrekordok dőltek az idén

A hévégén a jég, az eső és a szél okozott újabb károkat: hétfő reggelig 263 kárbejelentés érkezett az Aegon biztosítóhoz. A jég, az özönvízszerű eső és a viharos szél leginkább Szabolcs és Veszprém megyét sújtotta. A biztosító idei összesítése szerint augusztus elejéig háromszor annyi kár keletkezett, mint egy szokványos évben.

A pénteki vihar elsősorban Veszprém megyében, a vasárnapi Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében okozott újabb károkat: a viharos szél házakat rongált meg, fákat csavart ki. Ezek nyomán újabb 263 kárbejelentés érkezett az Aegonhoz, tovább növelve az idei szélsőséges időjárás okozta károkat.

A biztosító összesített statisztikája szerint az idén augusztus elejéig 70 614 meteorológiai kárbejelentés érkezett, ami háromszorosa az átlagos értéknek. Az átlagos viharkár 68 825 forint volt, miközben az árvíz családonként átlagosan 464 115 forint kárt okozott. Az idei rendkívüli időjárás új kárbejelentési rekordot hozott: május 17-én − egyetlen nap alatt − egy kisebb biztosítótársaságnál több hónap alatt szokásos − 7737 kárbejelentés érkezett. A telefonos ügyfélszolgálat egyébként naponta 5000 hívást kapott a viharok időszakában.

A biztosítótársaságok az elmúlt hónapokban versenyt futottak az idővel, és több intézkedést hoztak a kárügyintézés felgyorsítására. Az Aegon kárszakértői egy átlagos időszakban napi 6-8 kárt rendeznek, míg az elmúlt időszakban gyakran napi 20 káresetet is kezelniük kellett, s ebben csak kisebb segítséget jelent, hogy a károk egy-egy településre összpontosultak – mondta Vereczki András, az Aegon ügyfélkiszolgálásért és kárrendezési ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese. Így sikerült elérni, hogy az átlagos kárrendezési idő − amely az Aegonnál „normál üzletmenetben” nem éri el az öt napot − a jelenlegi időszakban kevesebb, mint 2 nappal tolódott ki.

Az Aegon augusztusig összesen 4,144 milliárd forintot fizetett ki a vihar és árvízkárokra, ebből csak július hónapban 1,819 milliárd forintot utaltak az ügyfeleknek. Vereczki András szerint a mostani ítéletidő igazolta azt a korábbi döntést, hogy komoly súlyt kell fektetni a telefonos ügyfélszolgálat fejlesztésére. A társaság a nyáron rendkívüli intézkedésként 100 ezer forintra emelte a kisebb összegű károk esetén egyszerűsített eljárással – mindössze egy telefonbejelentés alapján – kifizethető kártérítés összegét. Így a károsultak egy része a bejelentést követően azonnal pénzhez juthatott. Május-júniusban összesen 20 ezer kárbejelentés esetén még a bejelentés napján megtörtént az átutalás. Ez a telefonon rendezhető, kisebb összegű károk 60 százalékának azonnali kifizetését jelenti.

Ám az ilyen, gyors utalásokra csak a kis és egyszerűbb károk esetében van lehetőség. A nagy kártérítést igénylő, bonyolult esetek rendezéséhez − mint például az árvíz által elöntött, megrogyott, összedőlt épületek − statikai és egyéb szakvélemények szükségesek. Az érintettek az átmeneti időszak azonnali költségeire több százmillió forint kárelőleget kaptak eddig az Aegontól.

Forrás: Hvg.hu

Csütörtöktől kötelező a lakásbiztosítás
2010 július 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Csütörtöktől kötelező a lakásbiztosítás

A romániai lakástulajdonosoknak hat hónapon belül biztosítást kell kötniük ingatlanjaikra, az erről szóló jogszabály szerint a biztosításkötés július 15-től kötelező.

Az illetékesek becslése szerint ebben az időszakban egymillió szerződést kötnek majd. „Jó lenne, ha sikerülne meghaladnunk a 10 százalékot a következő hat hónapban. Ez azt jelentené, hogy januárig több mint egymillió biztosítottunk lenne” – nyilatkozta Marius Bulugea, a biztosítási csomagokat összeállító katasztrófabiztosítási társaság (PAID) elnök-vezérigazgatója.

Kivételt csak azok a lakástulajdonosok képeznek, akik már kötöttek önkéntes biztosítást, ők csak ennek lejárta után kényszerülnek kötelező lakásbiztosítást kötni, ha az időpont január 15 utáni. A PAID csütörtökön kezdte meg a kötelező lakásbiztosítások kiállítását.

A PAID-ot 2009 szeptemberében hozták létre, ekkor írta alá 13 biztosítótársaság a szerződést, s összesen 4,54 millió eurós törzstőkével rendelkeznek. A kötelező lakásbiztosításról szóló 260-as törvényt 2008 novemberében fogadták el.

Ennek értelmében a lakástulajdonosok kötelesek biztosítást kötni, a lakás típusa függvényében 10 vagy 20 eurós értékben. Egy lakás biztosított értéke 10.000 és 20.000 euró között mozog. A hat hónap letelte után, azok, akik nem teljesítik a törvény előírásait 100 és 500 lej közötti büntetést fizethetnek.

A kötelező biztosítás az árvíz, földrengés, földcsuszamlás okozta károkat fedezi.

Forrás: Kitekinto.hu

Nyaraljunk biztonságban!
2010 július 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nyaraljunk biztonságban!

Minden üdülni vágyó rémálma, hogy nyaralás közben történik valami, ami miatt balul üthet ki a jól megérdemelt pihenés. Nincs annál rosszabb, ha a strandon, vagy kirándulás közben károsítanak meg minket, ne adj’ isten valamelyik ismerősünk hív fel a rossz hírrel: otthonunkkal történt olyasmi, ami miatt idő előtt meg kell szakítanunk a várva várt utazást. Ma már azonban léteznek olyan biztosítási csomagok, amelyek az ilyen jellegű káreseményekre is védelmet nyújtanak, így nyugodtan telhet nyaralásunk.

Ilyen a Generali Házőrző lakásbiztosítása, amelyet a biztosító most kedvezményesen kínál új és meglévő ügyfeleinek. A Generali az akció keretében a nyaralási szezonban díjmentesen adja kiegészítő szolgáltatásait a Házőrző lakásbiztosítással rendelkező ügyfelei részére. A nyári vakációs csomag részeként a társaság káresetenként 20 ezer forintos értékhatárig megtéríti többek között a fürdőben, strandon ellopott vagyontárgyak értékét és az ellopott személyi okmányok pótlásának, valamint az elveszett bankkártya letiltásának költségeit. Emellett ha a nyaralás alatt betörnek az otthonunkba, a Generali állja a haza- és a visszautazás költségeit. A biztosító az ellopott kerékpár árát is téríti, illetve kifizeti az áramkimaradás miatt megromlott, fagyasztott élelmiszerek árát is. A nyári akció mindenkire vonatkozik, aki a Generali Házőrző lakásbiztosítását választja, függetlenül attól, hogy régi, vagy új ügyfele a biztosítótársaságnak.

A Generali kimutatása alapján az évek óta nagy népszerűségnek örvendő szolgáltatáscsomag legkihasználtabb eleme az áramszünet esetén a hűtőben megromlott élelmiszerek után igényelt kárrendezés. „Erre az elmúlt évben több mint kétszázszor került sor, és valamivel több, mint 5,5 millió forintot fizetett ki a cég a károsultaknak” - mondta el Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási osztályvezetője. Ezt követi az elveszített vagy ellopott bankkártyák letiltásának díja 1,1 millió forinttal, míg a kerékpárlopások után hozzávetőlegesen másfél milliós kártérítést fizetett ki a biztosító.

A jó házőrző a lakást és a nyaralót is védi

Nincs az a felhőtlen vakáció, hogy ne jusson eszünkbe időről-időre üresen maradt otthonunk. Azonban nem csak a lakásunkat, de a nyaralónkat is érdemes biztosítani, hiszen ugyanolyan veszélynek van kitéve a hétvégi ház is, mint minden lakás. „Tévhit, hogy a nyaralókra csak a szezon végén, télire érdemes biztosítást kötni; a vihar által betört ablak, megrongált tető, vagy akár egy törött vízvezeték is legalább akkora bosszúságot tud okozni, mint a hó leple alatt besurranó tolvaj.” – mondta el Hajas Gábor. „Jól mutatja mindezt, hogy a Generali a tavalyi évben a lakásbiztosítottaknak 16,5 millió forintot fizetett ki a nyaralókban történt káreseményekre.” - tette hozzá a szakember.

Ez ellen is védelmet nyújt a Generali Házőrző biztosítása, melyet most online is megköthetnek a nyaralótulajdonosok. A választható három csomaghoz most több kedvezmény is jár: például aki október végéig biztosítja otthonát, kéthavi díjengedményben részesül, a fent említett nyári vakációs csomagot pedig ajándékba kapja.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Nem minden viharkárt fizetnek ki a biztosítók!
2010 június 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nem minden viharkárt fizetnek ki a biztosítók!

Évről, évre nő azoknak a káreseményeknek a száma, amelyeket nem fizetnek ki a biztosítók az ügyfeleknek, de tavaly még így is több mint 31 milliárd forintot kaptak elemi kár címén azok, akik megfelelő szerződést kötöttek a lakásukra – olvasható egy alkuszi elemzésben, amely 12 biztosító ajánlatát vizsgálta.

Több ezerre tehető azoknak az ügyfeleknek a száma, akiket a tavalyi viharok után egyáltalán nem, vagy csak igényeik egy részét fizették ki a biztosítók,  noha volt biztosításuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szerződést kötők nem járnak el körültekintően akkor, amikor aláírják a megállapodást. Vagy a régebben megkötött biztosítások már nem követték az évek alatt emelkedett értékű ingatlanokat és az azokban található ingóságokat, vagy nem vonatkozott a kockázatvállalás minden kártípusra   – nyilatkozta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és marketing igazgatója. A szakember leszögezte azonban, hogy elemi kár címén tavaly még így is összesen 31 milliárd forintnál többet fizettek ki a biztosítók.

Jó példa erre a házak tetejét megrongáló viharok témaköre: a szereződésekben pontosan meg van határozva, hogy a szélvihar, ami lesöpörte a házunk tetejét viharkárnak minősül e, vagy sem. Sokan nem tudják ugyanis, hogy viharkárnak csak bizonyos sebesség feletti szélben  minősíti az esetet a biztosító. Ezek tétele pedig változó biztosítónként, van ahol 65 km/h-tól már viharkárnak minősül a kársemény, de van ahol ez csak 90 km/h felett igazoltan az.  Ezért hoppon maradhatnak azok, akik hagyják, hogy a szerkezet leamortizálódjon, arra számítva, hogy majd megbontja egy kisebb vihar, s a biztosítási díjból helyrehozzák – hívta fel a figyelmet a 2009-ben az Év Alkuszának választott CLB szakértője.  

Németh Péter úgy véli, hogy a megváltozott légköri és klímahelyzet miatt, vagy csak egyszerűen azért, mert már vannak sokkal jobb ajánlatok is a piacon,  érdemes volna minden lakástulajdonosnak egy biztosítási szakemberrel közösen átnézni a már meglévő szerződést.  Erre már csak azért is szükség lehet, mert az utóbbi néhány évben, az esőzések következtében több mint háromszorosára nőtt a felhőszakadáskárokkal, s ötven százalékkal emelkedett  a beázásokkal kapcsolatos lakásbiztosítási kifizetések száma. A felhőszakadásokból eredő  kár után a vihar és a villámcsapások okozta rongálódás vált a leggyakoribbá,  valamint a kidőlt fák esetei is nagyon gyakoriak már. Mindezekre  igaz, hogy  egy rosszul megkötött biztosítás csak részlegesen, vagy egyáltalán nem  terjed ki. 
 

Oldalak