Az önrészesek elbukhatják a kártérítést 

Még legalább két hétig be lehet jelenteni a földrengéses károkat – hívja fel a figyelmet egy biztosítási alkusz. Minden apró hibát listára kell venni, mert a legkisebb repedés is komoly probléma lehet később, amikor már nem fizet a biztosító. Akár százezer forintot is bukhatnak viszont azok, akiknek önrészes lakásbiztosításuk van. 

Legalább két hétig még biztosan fogadják a biztosítók a földrengéses károk bejelentését, ezért nem kell kapkodni, érdemes inkább lassabban, de alaposabban felmérni az összes kicsi, látszólag ártalmatlan friss repedést az ingatlanokban – hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A biztosítók természetesen nem bemondás alapján fognak fizetni, de a helyszíni szemle során a legapróbb változást fel kell vetetni a listára, mert utólag nem fizet a biztosító, hiába derül ki, hogy az ártatlannak vélt tapétarepedés alatt tetemes javítási költséggel járó megrongálódás lapul.

Németh szerint a havazás, az árvíz és belvíz, valamint a szélsőséges időjárással járó viharok mellett egy újabb tételt, a földrengést is fel kell venni a kockázati listára, s az embereknek bele kell tanulniuk a földmozgás okozta károk pontos feltérképezésébe, ezek ugyanis nem mindig nyilvánvalóak. Egy kisebb földmozgás után is meg kell vizsgálni az ingatlan minden szegletét, az alig látható pici hibákat összefüggéseiben érdemes nézni, s annak hosszabb távú következményeit is bekalkulálni.

Azonban a leggondosabb felmérés és a biztosítók legjobb fizetési szándéka ellenére is lesznek csalódások – jegyzi meg az igazgató -, mert a CLB tapasztalata szerint a lakásbiztosítások egy jelentős része úgynevezett önrészes, ami csábító, de kicsit becsapós konstrukció. Alacsony a havi díja, de sokkal szerényebb szolgáltatást ad, mint egy évente 20-22 ezer forintos teljes körű biztosítás. Egy ilyen szerződéssel hiába kopogtatnak az ügyfelek a biztosítók ajtaján, ha a kár értéke nem lép túl az önrészt – ami maximum százezer forint lehet –, akkor egyetlen fillért sem kapnak. Az önrészes biztosítás kockázatos, picit csalóka megoldás, éppen ezért az alkuszok nem is vállalják ennek a konstrukciónak az értékesítését – szögezte le a szakértő.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Lesben állnak a betörők: te még el mersz indulni otthonról biztosítás nélkül?
2017 január 09.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Lesben állnak a betörők: te még el mersz indulni otthonról biztosítás nélkül?

Te mitől félsz a legjobban, hogyha elmész otthonról? A Generali kutatása szerint a magyarok többsége nagyon aggódik amiatt, hogy betörnek a lakásába, amíg nincsen otthon. Sokat utazunk, ráadásul a közösségi médiára is egyre nagyobb divattá vált kiposztolni ezt, pedig így jelentősen leegyszerűsítjük a bűnözők dolgát.

Az ORFK adatai alapján 2015-ben több mint 20 ezer lakásbetörés történt itthon, 2016 első hét hónapjában pedig több mint 10 ezer. A biztosító emiatt többek között arra is kíváncsi volt, hogy az otthonokban előforduló értékek közül – készpénz, laptop, mobil, tévé, ékszer – mi az az egy, amit megmentenénk, ha lenne rá lehetőségünk.
Tavaly közel 29 ezer betöréses lopás történt Magyarországon, 2016 első hét hónapjában pedig közel 15 ezer. Az értékeinket sokszor jobban bebiztosítjuk, mint az egészségünket: a munkavállalási korú lakosság fele rendelkezik lakossági vagyonbiztosítással.

A pénzt sajnáljuk, a tévéért nem kár?
Egy olyan háztartásból, ahol található készpénz, laptop, mobiltelefon, tévé, nagyobb értékű háztartási eszköz, ékszer, kanapé, játékkonzol és tablet, egy betörés esetén a legtöbben (40 százalék) a 100 ezer forint értékű készpénzt tartanák meg.
A második helyen 20 százalékkal a laptop áll, ezt a megkérdezettek ötöde mentené meg, ami különösen igaz a fiatalokra, illetve a felsőfokú végzettségűekre. A mobiltelefont 12 százalék tartaná meg a legszívesebben.
A tévét mindössze 8 százalék választaná, ezen belül legnagyobb arányban (11 százalék) az alapfokú végzettséggel rendelkezők döntenének így, és mindössze 4 százalék a 18-29 éves korosztályból. Érdekes, hogy az első helyen végzett készpénzzel azonos (100 ezer forint) értékű ékszert csak 7 százalék mentené meg.
Az ORFK adatai is alátámasztják, hogy éppen azokra az értékekre pályáznak a betörők, amelyeket a legjobban féltünk: a leggyakrabban eltulajdonított tárgyak között az első öt helyen a készpénz, az arany ékszer, a laptop (notebook, Ipad), a televízió és a háztartási gépek szerepelnek.

A megelőzésnél kezdődik minden
Ahhoz, hogy nyugodtan mehessünk el a munkába vagy éppen hosszabb időre kikapcsolódni, elengedhetetlen egy jó lakásbiztosítás. Szerződéskötéskor a biztosítani kívánt vagyontárgyak értékét is meg kell határoznunk, amit nagyban megkönnyíthetünk, ha pontos leltárt készítünk.
Persze a megelőzésre is érdemes odafigyelni, főleg, ha hosszabb időre megyünk el otthonról. A legjobb, ha gondoskodunk riasztóról, és a legnagyobb értékeinket széfbe helyezzük. Nagyobb összeget semmiképp se tartsunk a lakásban. Ha van olyan szomszédunk, akiben megbízunk, megkérhetjük, hogy figyeljen oda otthonunkra, amíg mi távol vagyunk.
A közösségi oldalakra csak elsőre tűnik jó ötletnek kiírni azt, hogy elutazunk, mivel gyakran előfordul, hogy a betörők megfigyelik a kiszemelt áldozat üzenőfalát, és amikor nyilvánvalóvá válik, hogy tiszta a pálya, azonnal akcióba is lépnek.

A lakástüzek időszaka
A KSH adatai szerint csak 2015-ben 6512 lakástüzet regisztráltak Magyarországon. A karácsonyi-újévi időszakban évente átlagosan duplájára emelkedik az ilyen esetek száma, amelyeket még mindig pl. karácsonyfaizzók és csillagszórók, illetve a rosszul rögzített vagy magára hagyott adventi gyertyák okozzák.
Egy hirtelen fellángoló, kisebb tűz is több milliós károkat tud okozni az otthonunkban, ezért sem szabad megfeledkezni egy megfelelő lakásbiztosítás megkötéséről.

Régi a fűtés? A lakásod bánhatja
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tavalyi adatai szerint csupán december első két hetében több mint háromszáz lakástűz történt, sérültekkel és több halottal is. A katasztrófavédők szerint sokszor a fűtőrendszer meghibásodása, vagy nem megfelelő használata okozza a tüzeket, mivel sokan elsumákolják a tűzvédelmi ellenőrzéseket.
Szén-monoxid mérgezés is több történik decemberben, illetve általában a téli hónapokban is, mivel hajlamosak vagyunk előzetes átvizsgáltatás nélkül beindítani az akár fél-egy éve nem használt fűtési rendszert. Otthonunk és családunk védelme érdekében nem árt beruházni egy szén-monoxid mérőre sem, ezeket az illetékes hatóságok évente tesztelik, érdemes az ajánlott készüléket megvenni.

Forrás: privatbankar.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, vizsgálja felül meglévő lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Fokozottan figyeljünk értékeinkre az ünnepek alatt!
2016 december 21.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Fokozottan figyeljünk értékeinkre az ünnepek alatt!

A karácsonyi időszakban és szilveszter éjszakáján megnő az anyagi veszteséget és kárt okozó esetek száma, és nem szabad alábecsülnünk a karácsonyfa és a tűzijátékok által okozott károk összegét sem. Mielőtt káreseményünk keletkezne, az ünnepek előtt érdemes átnézni, hogy milyen biztosítási fedezetekkel rendelkezünk.

Az Allianz Hungária Zrt. statisztikái alapján az előző 5 év téli szüneteiben a legtöbb tűzeset szilveszter napján történt, emellett a káresemények mennyiségét nézve kiemelkedik még szenteste és december 27-e is. December 28-án keletkezik átlagosan a legkevesebb tűz. Jó hír, hogy 2011 óta csökkenő tendenciát látunk az ilyen jellegű káresemények számát tekintve. A legtöbb tűzesetet társaságunk 2011-ben regisztrálta, a legkevesebbet 2014-ben. Azonban a karácsonyi tűzesetekre elmondható, hogy az átlagos kárösszegüket tekintve, ezek jellemzően nagy károk. Ennek elsősorban az az oka, hogy rengeteg gyúlékony anyaggal vesszük körbe magunkat ezekben a napokban. Az utóbbi években a legnagyobb lakossági kárkifizetést egy családi ház teljes leégése okozta, ez több mint 27 millió forintos kárt jelentett. A legszomorúbb, hogy mindez szenteste történt és nemcsak egy család karácsonyi ünneplését, de az újév kezdetét is elrontotta.

Gyertya, adventi koszorú, csillagszóró, tűzijáték – csak pár elengedhetetlen és gyúlékony karácsonyi kellék, amely körülvesz bennünket decemberben. Szilveszter éjszaka mindannyian ünnepelünk, és tűzijátékokkal, petárdákkal, valamint pezsgővel köszöntjük az újévet, hogy látványosabbá tegyük az újesztendő eljövetelét. Az élmények mellett ezek a hangulatfokozók kellemetlen meglepetéseket is okozhatnak, ha nem vagyunk kellően elővigyázatosak” – hívta fel a figyelmet Szőke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. termék- és portfólió-menedzsment igazgatója.
Ha a lehulló tűzijáték sérülést okoz az autónkon, betörik a szélvédő, vagy szilveszter éjjel megrongálják, akkor a károkra a casco biztosítás nyújthat fedezetet. Baleset miatti sérülésünk esetén az otthonbiztosítás mellé választható kiegészítő baleset- vagy egészségbiztosítás szolgáltatásai nyújthatnak segítséget.
Azonban a biztosítót mentesíti a szolgáltatási kötelezettség alól, ha az adott baleset vagy kár a túlzott alkoholfogyasztásunk következménye – ezt azért szükséges kiemelni, mert kárszakértőink számos olyan káresettel találkoznak szilvesztert követően, amelyek bekövetkezésében az alkohol jelentős szerepet játszik.
Minden esetben figyeljünk a nyílt láng használatával járó eszközökre, sose hagyjuk azokat őrizetlenül, biztosítsuk, hogy a karácsonyi ünnepek és az újévbe való átlépés valóban felejthetetlen és kellemes emlékeket hagyjon bennünk és környezetünkben! Minden ügyfelünknek nyugodt, békés ünnepeket és boldog új évet kívánunk!” – zárta gondolatait Szőke Tamás.

Forrás: profitline.hu

CLB TIPP: Vizsgálja felül időben lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Itt a tél: megduplázódik a betöréses lopások száma és a tűzesetek is gyakoribbak
2016 december 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Itt a tél: megduplázódik a betöréses lopások száma és a tűzesetek is gyakoribbak

December van, mindenki készülődik karácsonyra és az újesztendőre: beszerezzük az utolsó díszeket a fenyőfára, átgondoljuk, hogy milyen finomsággal készülünk a vendégeknek, valamint az év utolsó napjait a pihenésnek és a feltöltődésnek szenteljük. De legnagyobb nyugalmunkat is megzavarhatja számos kellemetlenség, például egy betörés, amire a statisztikák szerint elég nagy az esély.

Az Allianz Hungária Zrt. utánajárt, és az elmúlt 5 év statisztikákból kiderült, hogy december hónapban közel megduplázódik a betöréses lopások aránya, s a decemberre a tűzesetek mellett a betöréses lopáskár a legjellemzőbb. A tél a betörések szempontjából sem a legrózsásabb évszak, ugyanis ezeket a károkat tekintve a második legveszélyeztetettebb hónap a január.

„Nemcsak arányaiban több a betöréses lopáskár és rabláskár decemberben, hanem abszolút értékben is, az elmúlt 5 év átlaga alapján több mint 300 káreseményről beszélhetünk – hangsúlyozza dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója. Az átlagos kárkifizetés több mint 170 ezer forint, de ne feledjük, hogy a maximális kárérték akár a többmillió forintot is elérheti. Előző évben is volt rá példa, hogy rablás miatt közel 3 millió forintos kárt szenvedett egyik ügyfelünk karácsony előtt.”

Dr. Borsányi Gábor szerint azonban jó hír, hogy az adatok szerint csökkenés figyelhető meg az elmúlt 2 év betöréseinek mennyiségét tekintve. Kérdés, hogy idén folytatódik-e ez a tendencia. Az Allianz kárrendezési igazgatója figyelmeztet, mindegy, hogy lakásban élünk vagy családi házunk van, a rosszakarók nem feltétlenül a főépület jellege szerint válogatnak.
A kedvelt célpontok azok az épületek, ahol nem zárják a kapukat vagy nincs megfelelő védelemmel ellátva az ingatlan. Ezért javasolja, hogy mindenképp megfelelő értéken biztosítsuk az értékeinket és ha el is utazunk valamennyire időre, gondoskodjunk az ingatlanunk védelméről. A Reszkessetek betörők című film az elmúlt 25 évben nemcsak mindannyiunk karácsonyi szórakozásáért felelt, de arra is megtanította az embereket, hogy ne hagyják őrizetlenül lakásukat vagy házukat az ünnepek alatt, ugyanis sok betörő csak a megfelelő pillanatra vár.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: VIgyázzon értékeire és lakására az ünnepek alatt is! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Extra gyújtós lett a karácsonyfából a szoba közepén? - A biztosítás fedezi
2016 december 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Extra gyújtós lett a karácsonyfából a szoba közepén? - A biztosítás fedezi

A lakásbiztosítások a karácsonyi tűzesetekre is kiterjednek, Magyarországon a tűz és elemi károk minden biztosítási szerződésben benne vannak, hangsúlyozta a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője csütörtökön az M1 aktuális csatornán, hozzátéve, hogy például az Európai Unió más országában ez nem általános.

Gilyén Ágnes elmondta: a karácsonyi időszakban a katasztrófavédelem azt javasolja a lakosságnak, hogy minden esetben körültekintően vásároljon égősort, a csillagszórót pedig ne a fákon, hanem kézben tartva gyújtsák meg, ugyanis nem mindig lehet megítélni, hogy mennyire lehet száraz a fa, és akár meg is gyulladhat.
Kérdésre válaszolva a szóvivő kifejtette, ha nem engedélyezett forrásból származó égősort vásárolt valaki és emiatt gyullad fel a karácsonyfa, ebben az esetben a biztosító hivatkozhat erre, még akkor is, ha az adott személy rendelkezett lakásbiztosítással.

Forrás: profitline.hu

CLB TIPP: Vizsgálja felül lakásbiztosítását, hiszen a kötés óta eltelt évek alatt több olyan berendezést vásárolhatott, amire nem terjed ki a biztosítás! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Ezt most azonnal nézd meg a lakásbiztosítási szerződésedben
2016 november 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Ezt most azonnal nézd meg a lakásbiztosítási szerződésedben

Megkezdődött a fűtési szezon, és mint minden évben, idén is fokozott veszélyforrást jelentenek ezek a hónapok az otthonainkban.

Az őszi és a téli időszakban mindig megnő a tűzesetek kockázata. "Őszig közel 850 db tűzkárt rögzített társaságunk" - hívja fel a figyelmet dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója. Az utóbbi öt év tapasztalata alapján átlagosan több mint 1200 db ilyen típusú kárt regisztrálunk évente. Az összes bejelentett lakáskárt figyelembe véve viszonylag kisebb arányt képviselnek a tűzkárok, azonban az átlagos kárösszeg annál magasabb - egy-egy esetben akár több millió forintos - összeget is elérheti.

A legtöbb tűzesetet decemberben és januárban jelentik, de már októberben és novemberben megugrik a tűzkárok száma, s a kiemelkedő tendencia a tavasz kezdetéig megmarad.
Míg októberben és novemberben a fűtési rendszerekkel és a tüzeléssel összefüggésbe hozható tűzesetek aránya növekszik meg, addig a decemberi és januári tűzkár bejelentések az adventi és a karácsonyi tüzekkel állnak összefüggésben. A fűtési szezonban a statisztikák alapján több mint 100 db tűzeset fordul elő havonta, így az éves tűzkármennyiség fele ebben az időszakban történik.
"Fontos, hogy a megfelelő óvintézkedéseket elvégezzük a fűtési szezon kezdetekor, s emellett ellenőrizzük, hogy lakásbiztosításunkban a tűzkár fedezet megtalálható-e" - hangsúlyozta Szőke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. termék- és portfoliómenedzsment igazgatója.

A fűtéssel és tüzeléssel összefüggésbe hozható lakástüzek és egyéb károk - például szénmonoxid mérgezés - jó része elkerülhető, ha betartunk néhány alapszabályt:

  1. A fűtési szezon kezdetén ellenőriztessük szakemberrel a kéményjáratok tisztaságát, átjárhatóságát és a fűtési berendezés állapotát.
  2. Amennyiben a fűtőkészülék az égéshez szükséges levegőt a lakótérből használja fel, győződjünk meg arról, hogy a levegő utánpótláshoz biztosított és megfelelő méretű a szellőzőnyílás. A szellőzőnyílásokat mindig hagyjuk szabadon, ne tömítsük el azokat.
  3. Ha jól záródó műanyag nyílászáróink vannak, akkor fokozottan ügyeljünk arra, hogy megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre a fűtés és főzés céljára.
  4. Ne legyenek gyúlékony anyagok nyílt láng és sugárzó hő közelében, hiszen a kicsapó láng vagy szikra tüzet okozhat.
  5. Ha a fűtési készülékünk meghibásodott, javítását bízzuk szakemberre.

Ha szilárd, pl. szén vagy fa tüzelésű rendszerünk van, akkor az alábbiakat tartsuk szem előtt:

  1. A fűtési készülék közvetlen környékére szilárd, nem éghető burkolatot helyezzünk.
  2. A fa égése során több füst és korom képződik, mint a gázzal való fűtés esetében, ezért fokozottan figyeljünk a kémény tisztítására.
  3. Ne fűtsünk nedves fával, mert a kéményben megnő a korom- és kátránylerakódás.
  4. Ne fűtsünk műanyaggal, festett vagy lakkozott fával, mert ezek égése során mérgező gázok keletkeznek, belélegzésük egészségkárosodást okozhat, illetve a fűtési készülékünket is rongálhatják. Fontos, hogy kizárólag a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használjuk.
  5. Cserépkályha esetén soha ne égessünk dió vagy mandula héjat, mert a hirtelen felszabaduló hőenergia robbanáshoz vezethet.
  6. A fűtési berendezés levegőszabályozóját akkor szabad csak zárt állásba helyezni, amikor a készülékbe rakott fa teljesen leégett és már a parázs sem izzik benne. Cserépkályha esetében, amennyiben ez a lezárás előbb történik meg, akkor a még el nem égett gázok a levegővel keveredve robbanó elegyet alkothatnak, ami az egész cserépkályhát szétvetheti.
  7. Az égés során keletkezett friss égésterméket (pl. hamut), a fokozott tűzveszélyessége miatt ne helyezzük szemetesbe. Mivel a hamu kiváló hőszigetelő, ezért akár 24 óra elteltével is lehet benne még izzó parázs.
  8. A készüléket csak lehűlés után lehet tisztítani, forró állapotban balesetveszélyes, és annak meghibásodásához is vezethet.

Gáztüzelésű rendszerekhez kapcsolódó tanácsok:

  1. A régi falazott, bélés nélküli kéményeket acél, alumínium vagy speciális műanyagból készült béléscsővel kell kibélelni, amely ellenáll a csőben lecsapódó megkötött savakat tartalmazó kondenzvíz maró hatásának.
  2. Tanácsos naponta több alkalommal is szellőztetni.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Amennyiben lakásbiztosítását 2-3 évvel ezelőtt kötötte, érdemes átnézni és aktualizálni! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Kötelező biztosítás a családi házat építőknek? 200 ezer forintos teher
2016 november 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Vállalkozói biztosítás

Kötelező biztosítás a családi házat építőknek? 200 ezer forintos teher

Szeptember elején lépett hatályba az építési törvény módosítása, amely a kormány számára lehetővé teszi, hogy rendelettel kötelezze a tervezőket és a kivitelezőket a 300 négyzetméter alatti, egyszerű bejelentéssel érintett családi házak építése esetén felelősségbiztosítás megkötésére.

Bár már novemberben járunk, a rendeletnek egyelőre se híre se hamva. Milyen tartalmú rendelet várható és mikorra? Milyen áremelkedéssel és egyéb következményekkel járhat mindez a jövőbeli építkezőkre? – ezeket a kérdéseket járta körül a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Sok tízezer építkezni vágyó család számára volt jó hír az év elején, hogy ezentúl nem kell építési engedélyt kérni a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanokhoz. Az építési hatóságok kivonása a rendszerből azonban jelentősen megnövelte a műszaki tervezők és kivitelezők felelősségét egy-egy épület szakszerű megvalósításával kapcsolatban.

"Az építőipart érintő kötelező felelősségbiztosítás bevezetése az építtetők érdekét szolgálja, hiszen nem csupán az építkezés idején, hanem az azt követő években bekövetkező károkra is biztosítási fedezetet kínál" – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. Ez fontos előny, hiszen az építési vállalkozások területén a mai napig jellemző a kivitelező cégek néhány év működés utáni felszámolása, fantomcégek működtetése, ami sok esetben lehetetlenné teszi a jogos garanciák, szavatosságok érvényesítését.
A törvénymódosítás nem kötelezettségként, csupán lehetőségként írja elő a kormánynak a rendelet megalkotását és kihirdetését. Ezért elképzelhető, hogy a bevezetésére csupán a jövő évben, vagy akár még később kerül sor. Már most érdemes viszont megvizsgálni, vajon az előírt biztosítások mekkora összeget jelentenek egy-egy új épületre vetítve.

Átlagosan legalább 200 ezer forintos költségnövekedés
A tervezett kötelező biztosítás zömmel azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak jelent majd pótlólagos terhet, amelyek idáig rendszerint írásbeli megállapodás, ennek megfelelően kapcsolódó biztosítások nélkül végezték a munkájukat. A vállalkozók jó eséllyel a megrendelőre igyekeznek majd hárítani a pótlólagos kiadásokat, melyek becsléséhez célszerű a piacon már meglévő biztosítások díjszintjét alapul venni.
A kiszivárgott adatok szerint 50 millió forint alatti beruházási költségkeretig a tervezés esetében káronként minimum 2 millió, míg az építés-szerelés esetében legalább 10 millió forintnyi limittel rendelkező felelősségbiztosítást kell megkötni.

Egy maximum 50 millió forintos családi ház építés-szerelési biztosításának éves díja 130-160 ezer forint között mozog. Ha a szerződést követő 3 év káreseményeire is kell majd fedezetet nyújtani, ez további modulok, és az ezekhez kapcsolódó pótdíjak beépítését jelentheti.
Egy 10 millió forintos tervezői árbevétellel rendelkező mérnök évi 130-190 ezer forintért köthet olyan felelősségbiztosítást, amely nem terjed ki a felelős műszaki vezetésre. Ez utóbbi szintén további díjat jelent, de ha lakásonként 300-400 ezer forint körüli tervezési díjjal számolunk, akkor az arra eső biztosítási költség nem fog 15-20 ezer forintnál magasabb plusz költséget jelenteni.

A megkérdezett biztosítók várhatóan a jelenleg elérhető biztosítási termékekkel – kiegészítő szolgáltatások alkalmazásával – ki tudják majd elégíteni a rendeletben megjelenő feltételeket, ám számolni kell azzal, hogy a biztosítást kötők köre jelentősen felhígul: a fedezetközösségbe az eddig is felelősen működő cégek mellé sok, kevésbé megbízható építési vállalkozás is bekerül. Ez jelentősen emeli majd a kockázatot, ami akár komolyabb díjemelést is jelenthet. Ezért egy családi ház esetében a kötelező felelősségbiztosítás bevezetését követően reálisan átlagosan legalább 200 ezer forintnyi költségnövekedéssel kell számolni.
Bár szivárogtak már ki információk a várható feltételekről, hivatalos paraméterek híján a biztosítók kínálatában egyelőre az eddig is ismert építés-szerelési és különféle szakmai felelősségbiztosításokkal találkozhatunk. Mivel a kiszivárgott adatok szerint a tervezett rendelet igen alacsony minimális limiteket állapít meg (a hazai gyakorlatban pedig a szerződők ezektől felfelé jellemzően nem térnek el), a biztosítók várhatóan nem fognak nagy üzletet látni ebben az új előírásban, és kevés új terméket fognak erre az igényre fejleszteni. Az alapvetően eltérő felelősségi körök, illetve az eltérő időszakokban zajló tevékenységek, miatt az építési felelősségbiztosítás kötelezővé tételét követően sem jelennek majd meg egységes csomagok: a tervezésre, illetve a kivitelezésre a jövőben is külön biztosítási termékek vonatkoznak majd.
A rendelet – ha megjelenik – várhatóan rögzíti majd, hogy az előírt felelősségbiztosítás nélkül a kivitelezés nem kezdhető meg, annak meglétét az építésügyi hatóság folyamatosan ellenőrizheti, hiányában pedig azonnal leállíthatja az építkezést. A súlyos szabálytanságnak minősülő hiányosság emellett komoly hatósági bírság kiszabását is eredményezheti.

Mit tegyünk, amíg nem kötelező a biztosítás?
Egy családi ház építése több évre, évtizedre szóló beruházás. Ezért a gondos építtetők széles körű tájékozódás, alapos mérlegelés alapján választják ki mind a tervező, mind a műszaki vezető, mind pedig a kivitelező személyét. E mérlegelés fontos elemének kell lennie már most is, hogy probléma esetén az adott szakember tevékenysége mögött milyen biztosítói fedezet áll. Sok százezres vagy milliós követelések, évekig tartó perek elkerülése múlhat a megfelelő döntésen – hívja fel a figyelmet a FBAMSZ szakértője.

Forrás: adozona.hu

Nagyot bukhat, aki nem figyel a lakása jövőjére
2016 október 18.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nagyot bukhat, aki nem figyel a lakása jövőjére

Minden lakástulajdonos jól ismeri, milyen költségei vannak egy lakás mindennapi fenntartásának, azonban sokan elfelejtenek felkészülni a rendkívüli eseményekre. Hasonlóan más vagyontárgyakhoz, egy biztosítás megkötésével kivédhetjük, hogy egy nem várt pillanatban súlyos tízezreket-százezreket kelljen fizessünk azért, hogy a lakásunkat újra korábbi állapotának megfelelően használhassuk. A Generali Biztosító Zrt. szakértői válaszolták meg lakásbiztosításokkal kapcsolatos kérdéseinket.

Mi is az a lakásbiztosítás?
Lakásbiztosítást köthet cég és magánszemély is, aki a tulajdonában álló ingatlant és ennek vagyontárgyait védelemmel akarja ellátni egy esetleges tűzeset, mechanikai rombolás vagy természeti katasztrófa esetére, adott esetben pedig olyan kiegészítőkkel láthatja el, amelyek betörés, beázás, vagy baleset esetére is nyújtanak védelmet. Jellemzően az ügyfél tesz ajánlatot a biztosítónak, amelynek ezt el kell bírálnia és miután életbe lépett, a szerződőnek rendszeresen fizetnie kell a szerződésben foglalt rendszeres díjat ahhoz, hogy a szerződés életben maradjon.

Mi befolyásolja a lakásbiztosítások díját és hogyan korrelál ez a biztosítási összeggel?
A rendszeres díj alapja a biztosítási összeg, ami a kár esetén a biztosító által kifizethető maximum térítési összeget jelenti. A biztosítási összeg, illetve a biztosítási díj többek közt olyan változóktól függ, mint a lakás mérete, építési éve, jellege, tetőzete, illetve, hogy állandó használatban van-e, valamint az elhelyezkedés és lakók száma is figyelembe van véve. A megállapított rendszeres díjon felül a kiegészítők növelhetik a rendszeres díjat, míg a különféle akciók csökkenthetik ezt.

Az alapdíjak mellett mekkora a kiegészítők átlagos díja?
Változó, 500 és 10 000 forint között mozoghat.

Várható a lakásbiztosítási díjak csökkenése a közeljövőben?
Átlagosan havi 2500 Ft körül elérhető ma egy átlagos és a klasszikus kockázatokra fedezetet nyújtó lakásbiztosítás, nem valószínűsíthető a díjak csökkenése, várhatóan stagnálnak a biztosítási díjak.

Mennyit lehet nyerni, ha régi lakásbiztosításunkat korszerűre cseréljük?
Egy korszerű lakásbiztosítás - tekintve, hogy az utóbbi években nem nőttek vagy inkább csökkentek az árak - nem jelent plusz terhet az ügyfélnek egy régebben kötött biztosítással szemben. Ha gondosan megválasztjuk a számunkra érdekes kiegészítő kockázatokat (a szokásos tűz, vihar, vezetékes víz, üvegtörés, betörés, stb. kockázatokon felül), akkor számtalan élethelyzetben egyrészt segítséget, másrészt pénzügyi előnyt jelenthet. Vegyünk néhány példát! Ha valaki sokat sportol és használja a kerékpárját, annak érdemes havi néhány száz forintért a lakáson kívül is biztosítania azt, így akár egy 250 000 Ft értékű sporteszköz miatt sem kell aggódnia. Ha valaki sokszor elfelejti bezárni a bejárati ajtót, amikor otthon van és fél a besurranástól, trükkös lopástól, annak megfontolandó szintén néhány száz forintos havi díjért ezt a kiegészítőt választani. Akivel már előfordult, hogy leejtette értékes telefonját, összetörte notebookját, biztos érdekesnek találja a smart eszközök törés kárára vonatkozó kiegészítőt.
A korszerűbb lakásbiztosítások kilépnek az otthonunkból egy lépéssel: a teraszra, a kertbe, majd elkísérnek munkába menet, a vásárlásra, sportolásra, iskolába, nyaralásra és tovább folytathatnánk a sort. Nem csak a lakás és a benne lévő ingóságok károsodhatnak, hanem veszélynek vannak kitéve a kerti bútorok, a kerti növények, a játékok, a kaputelefon, a klímaberendezés is; lopásra, vandalizmusra is gondolva. Megnövelhetjük a közlekedési balesetben fizetett összeget. Biztosíthatjuk az autó csomagtartójában hagyott laptopot vagy a gyermek iskolába elvitt telefonját is. Igény szerint a közeli hozzátartozó nyughelyéül szolgáló sírkövekre, azok sérüléseire vagy felelősségi károkra is köthető biztosítás. Síeléskor könnyen okozhatunk nem csak magunknak, hanem másnak is kárt, egy kiegészítővel ezen kívül a hütte mellett hagyott sílécek miatt sem kell aggódni.

Mennyi időt lehet megspórolni, ha a biztosító segít a kárral kapcsolatos teendőkben is?
Míg egy régebbi típusú lakásbiztosítás esetén nekünk kell gondoskodni egy ablaküveg cseréje esetén az üvegesről, a számla biztosítóhoz való eljuttatásáról, addig egy korszerű lakásbiztosításnál ez csak egy telefonálás. A biztosító szerződtetett szakemberekkel (üveges, víz-, gáz-, fűtésszerelő, zárjavító, dugulás elhárító, tetőfedő) elvégezteti a helyreállítást és a számlát a szakiparossal rendezi. A biztosító akkor is hívható, ha háztartási gépeinkkel probléma van és a garancia már lejárt. A megfelelő kiegészítő választása esetén a készülékek 5 éves koráig a biztosító fizeti a javítási költséget vagy csereeszközt biztosít, ha már nem lehet javítani. Egy új számítástechnikai eszközt nem mindenki tud megfelelően üzembe helyezni, a szükséges beállításokkal kapcsolatban ingyenes távsegítség kérhető. Ezen kiegészítők választásával havi néhány száz forintért több tízezer, százezer forintos szolgáltatást kapunk cserébe és rengeteg telefonálgatástól szabadulunk meg.

Létezik olyan lakásbiztosítás, ami mindenre fizet?
Jellemzően a lakásbiztosítások előre felsorolt biztosítási eseményekre vállalnak fedezetet, mint tűz, vihar, vízkár, betörés, üvegtörés. Azonban választható olyan lakásbiztosítás, amely ezeken a veszélyeken túl a vagyontárgyaink előre nem látható módon, váratlanul történő sérülésére, megsemmisülésére nyújt szolgáltatást. Gondolhatunk arra az esetre, amikor a fürdőszobaszekrény ráesik az alatta lévő mosdókagylóra és összetöri azt. Nem ritka az, hogy áramszünet után a túlfeszültség tönkreteszi a háztartási eszközöket, az áramingadozásra érzékeny szórakoztató elektronikai készülékeket. Ha egy cserép lecsúszik a háztetőről és összetöri az előtetőt, akkor a hagyományos lakásbiztosítások csak akkor fizetik a kárt, ha vihar következtében történt a baj, az all risks biztosítás esetén azonban mindenképp a biztosító fizeti a javítási költséget.

A friss ügyfelek mekkora része intézi online a szerződéskötést?
Viszonylag kicsi az arányuk (5-6%), a lakásbiztosítás sokkal összetettebb és testre szabhatóbb, mint a KGFB, ezért az értékesítési munkatársak szakértelmét a legtöbb esetben igénylik az ügyfelek.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Ellenőrizze lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Új jelenségre hívta fel a lakosság figyelmét a Groupama Biztosító
2016 szeptember 21.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Új jelenségre hívta fel a lakosság figyelmét a Groupama Biztosító

A Groupama Biztosító szerint az idén a hozzájuk érkezett több mint 33 ezer lakásbiztosítási kárbejelentés nem számít rendkívülinek, vannak azonban új jelenségek, melyekre érdemes odafigyelniük a lakástulajdonosoknak is.

A társasághoz beérkezett több mint 33 ezer lakásbiztosítási kárbejelentés kárértéke mintegy 2 milliárd forintra rúg. 2016-ban elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Veszprém, Vas, Békés megyékből, valamint Budapest térségéből érkeztek kárbejelentések. „Ez a kárbejelentési mennyiség éves szinten nem nevezhető rendkívülinek, de időbeli lefolyásuk az előző évekhez képest eltérő, jobban a nyár második felére koncentrálódnak. Kimagasló a jégverés kapcsán tett bejelentések száma, mely lényegesen meghaladja az elmúlt évek hasonló károkra tett bejelentéseinek mennyiségét” – mondta el dr. Máhig Attila, a Groupama Biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója.

Új jelenség a viharok hevesebb lefolyása, illetve az un. szupercellák egyre gyakoribb kialakulása. Ez utóbbi meteorológiai jelenség azért is okoz gondot, mert jóval nagyobb károkat tud okozni, mint egy „közönséges” felhőszakadás. A szupercella legismertebb jellemzője, hogy hosszabb lefolyású egy átlagos zivatarnál, és a szél iránya is többször megváltozhat az érintett régióban. A tartósabb és hevesebb zivatarfelhőkből álló szupercella nagyobb mennyiségű csapadékot képes lezúdítani, amely nagy eséllyel okoz beázásokat. A hibás tetőszerkezetek és elavult szerkezeti elemek szintén nagyobb eséllyel rongálódnak meg egy ilyen hosszantartó és heves zivatarfelhők elvonulásától terhes esemény során, ezért a kárszakértők szerint érdemes az ingatlanokat még a „viharszezon” előtt átvizsgálni, szükség esetén kijavítani a már meglévő sérüléseket - írja a Groupama közleményében.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a szupercelláka, ellenőrizze lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Rettegsz a betöréstől? Erre figyelj akkor mindenképp
2016 szeptember 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Milyen a közlekedés, van-e internet, netán elég polc a könyveimnek, tarthatok-e bulit, és persze mennyibe kerül? Ezeket a kérdéseket nagyobb valószínűséggel tisztázzák azok a fiatalok, akik albérletbe költöznek, a biztosítás megléte pedig nem feltétlenül kerül szóba a megfelelő albérlet kiválasztásakor. Ebből később számos kellemetlenség származhat, pedig ezektől megkímélhetné magát mind az albérlő, mind a lakás tulajdonosa.

A hagyományosan saját tulajdonra berendezkedett hazai lakáspiacon 2011 óta folyamatosan növekszik a magánbérletek száma: országos aránya elérte a 6, a fővárosban pedig már meg is haladta a 10 százalékot. Ráadásul ezekben a hetekben van az albérletkeresés, illetve albérletbe költözés szezonja az egyetemvárosokban.

A megfelelő albérlet megtalálása nem könnyű, és sok esetben jelentős anyagi terhet is jelent a családok számára. Ahhoz, hogy a nem várt kellemetlenségektől megkíméljék magukat mind az albérlők, mind a bérbeadók, érdemes már a lakásbérleti szerződésében tisztázni, hogy van-e biztosítás az otthonra, ki fizeti a díját, és ha van, akkor pontosan milyen fedezetet nyújt a biztosítás és kinek a vagyontárgyaira.

Tévhit, hogy a lakásbiztosítást csak a tulajdonos kötheti meg
Az egyetemisták, főiskolások sok személyes tárgyat visznek az albérletbe, ezek között gyakran van drága laptop, hangszer, komolyabb hifi berendezés, vagy saját tévé is. Az albérlők számára fontos, hogy személyes vagyontárgyaikat is biztonságban tudják, ugyanakkor sokszor nem figyelnek arra, hogy megfelelő biztosítás legyen ezekre az ingóságokra is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenkinek megéri, ha van a lakásra és az albérlő tulajdonaira is megfelelő biztosítási védelem, hiszen egy hétköznapi csőtörés vagy rövidzárlat esetén is hosszas vita kezdődhet a bérlő és a tulajdonos között, hogy ki állja a károkat.

A bérelt lakásban élők közül sokan azt hiszik, hogy nem is köthetnek lakásbiztosítást, mert azt csak a tulajdonos kötheti meg. Pedig a bérlő is köthet magára az ingatlanra is, de akár csak a saját vagyontárgyaira is biztosítási szerződést - hangsúlyozta Kádár Péter, a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója.

Ha a tulajdonos nem kötött az ingatlanra biztosítást, akkor a bérlőnek mindenképpen érdeke lehet ezt megkötni, ha pedig van az ingatlanra biztosítás, akkor a bérlőnek érdemes lehet a saját ingóságaira biztosítást kötni. Fontos, hogy a felek már a bérleti szerződés megkötésekor tisztázzák a biztosításra vonatkozó részleteket.

Ki fizet, ha a bérbeadónak kára keletkezik?
A megfelelő lakásbiztosítás megléte nem csak az albérlők érdeke, a bérbeadók számára is fontos, gyakran előfordul ugyanis, hogy a bérlők károkat okoznak a lakásban. Tipikus eset például, hogy figyelmetlenség miatt nyitva marad egy vízcsap, és a kiömlő víz eláztatja a padlót vagy netán az alattuk lévő ingatlant is. Az is megtörténhet, hogy a kijelentkezés után hagynak károkat, − például betört erkélyajtót − maguk után a lakásban, aminek a helyreállítását később lehetetlen behajtani. Egy megfelelő lakásbiztosítás azonban a bérlők által okozott károk mellett akár a kiesett bérleti díjat is megtérítheti, ha a lakás lakhatatlan lesz egy rövid időre.

Időről-időre mindenképpen javasolt felülvizsgálni lakásbiztosítási szerződésünket, annak érdekében, hogy egy esetleges kár esetén a biztosító minden vagyontárgyra fedezetet nyújtson. Különösen igaz ez, ha a lakásunkat bérbe adjuk.

"A lakásbiztosítás megkötésekor az ügyfelek nyilatkoznak arról, hogy az ingatlant bérbe adják-e vagy sem. Ha időközben kiadják ingatlanukat, akkor ezt be kell jelenteni a biztosító felé is, hiszen a kockázati körülmények változása esetleg a biztosítási díj változásával is járhat. Ezzel ugyanakkor elkerülhető, hogy egy bekövetkezett kár esetén a szolgáltatás teljesítésénél kellemetlenség legyen" - hívta fel a figyelmet a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Válasszon megfelelő biztosítást! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Tomboló viharok Magyarországon: ezt még te sem tudtad a lakásodról
2016 szeptember 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A viharos napok száma hosszú távon trendszerűen növekszik, a viharok a magyarok 23 százalékának okoztak kisebb-nagyobb lakáskárokat az elmúlt öt évben. A legtöbben a villámcsapás okozta károktól tartanak, ugyanakkor ennek megelőzése érdekében csak kevesen alkalmaznak hatékony védelmet. Élénkül a mozgás a biztosítók között. Egyre tudatosabbak az ügyfelek a lakásbiztosítások területén: a két évvel ezelőtti 26 százalékról mára 37 százalékra nőtt azok aránya, akik az elmúlt öt évben lecserélték ezt a biztosításukat.

Egyre inkább előtérbe kerülnek a viharkárok
A 2000-es évek közepétől trendszerűen nő a viharos napok száma, ami folyamatosan növeli a kárgyakoriságot is. Az elmúlt öt év során már évente átlagosan 115 ezer viharkárt jelentettek be. A károk között különösen megnőtt a villámcsapások által okozott károk volumene: évente több mint 50 ezer ilyen kár keletkezik, melyek 44 százaléka elsődleges (az épületbe csapó villám okozta károsodás), míg 56 százalékuk másodlagos (az elektromos vezetékekben keletkező túlfeszültség miatt fellépő) károsodás. Az UNION felmérésében a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt öt évben ingatlanát viharkár érte. Ezek 18 százalékában a kár nagysága meghaladta a 100 ezer forintot.

A villámcsapás messze a leginkább problémásnak tartott viharkár: a válaszadók 32 százaléka ettől fél leginkább, míg 24 százalékuk a vihar által megbontott tetőn keresztül történő beázástól, 22 százalékuk pedig a jégveréstől tart a legjobban. A nyílászárón át törénő beázáshoz (9 százalék), illetve a farádőléshez (3 százalék) már jóval kisebb mértékű félelem fűződik.

Noha a villámcsapástól félnek leginkább a lakások tulajdonosai, a válaszadók 63 százaléka maximum úgy védekezik a túlfeszültség ellen, hogy alkalomszerűen áramtalanít. Túlfeszültségvédős elosztót mindössze 37 százalékuk használ, ezeknek is döntő többségéhez legfeljebb a számítógép és a szórakoztató elektronikai eszközök vannak csatlakoztatva: az egyéb háztartási eszközök vagy a klíma csak elvétve kapnak ilyen védelmet.

Erősödő a fogyasztói tudatosság
A viharkárok ma már az összes ingatlanhoz kapcsolódó kárbejelentés közel hatodát teszik ki, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen feltételekkel térítik az ilyen jellegű károkat a biztosítók. A lakásbiztosítások az évek során egyre szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak, ezért korántsem csak egy olcsóbb megoldás megtalálása miatt célszerű felülvizsgálni a meglévő szerződést, hanem azért is, mert a korábbi termékek esetleg számos, ma már elterjedt fedezetet még nem tartalmaznak.

Bár a lakásbiztosítások esetében továbbra is sokkal meghatározóbb az ügyfelek biztosítók iránt mutatott hűsége, mint például a gépjármű-biztosításoknál, ezen a piacon is jelentősen élénkül a mozgás a biztosítók között:

  • a válaszadók 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy évente felülvizsgálja a lakásbiztosítását, és
  • 37 százaléknyian az elmúlt öt évben legalább egyszer le is cserélték azt.

Ez utóbbi szám jóval nagyobb is lehetne, ha többen lennének tisztában azzal, hogy lakásbiztosítás lecserélésére (a tulajdonváltáson kívül) csakis a biztosítási évfordulón van lehetőség. A válaszadók 35 százaléka ugyanakkor nem rendelkezik ezzel a fontos ismerettel, és 69 százalékuk legfeljebb hozzávetőlegesen ismeri a saját szerződésének évfordulóját. Ebben a tekintetben az ismeretek szintje azonos a 2014-ben tapasztalt mértékkel, így továbbra is sokan egyszerűen elsiklanak a váltás lehetősége felett.

Lassan ismét növekszik a lakáshitelekhez megkötött lakásbiztosítások száma: a kérdőívre válaszolók 33 százaléka jelölte meg a biztosításkötés indokaként a hitelfelvételt: ez az arány 2014-ben még csupán 30 százalék volt.

6 tipp, amire leginkább figyelni kell
Példaként szerepeljen itt néhány jellemző probléma, mellyel gyakran csak a káreseménykor szembesülnek a károsultak, ezért a lakásbiztosítási szerződések felülvizsgálata során mindenképpen célszerű figyelembe venni:

  • Hitelhez kötött lakásbiztosítás - Sok hitelfelvevő a szerződéshez szükséges legolcsóbb módozatot választja, mellyel sok esetben a túl alacsony biztosítási összeget nyújtó ajánlatot választja, és a megkötött biztosítás nem mindig terjed ki az ingóságra sem.
  • Épületbiztosítás - Társasházak esetében gyakori, hogy a közösen megkötött biztosítás mellé a lakók elmulasztják a saját épületrészt és az ingóságaikat benne külön biztosítani.
  • Jégverés - Számos biztosítás feltételei között a jégverés kockázatára szóló fedezet nem terjed ki az épület oldalfalában (vakolatában) keletkezett károkra.
  • Füst- és korom okozta kár fedezet nélkül - Az ötévesnél korábbi biztosítások esetében gyakori, hogy kizárólag az égés által közvetlenül okozott károkat téríti, a korom- és füst által okozott további károkra nem terjed ki a fedezet.
  • Betörés - Jelentős különbségek lehetnek egyes szerződések között abban a tekintetben is, hogy milyen előzetes védelmi feltételeket követel meg a biztosító betöréses kár kifizetésekor.
  • Beázások - Sok szerződés csak abban az esetben téríti a beázás okozta károkat, ha a beázás lehetősége az adott viharban keletkezett. Vagyis korábbi hézagok, hiányosságok nyomán keletkezett beázások esetén nem jár térítés.
  • Gondatlanság - Mind a korábbi, mind az újabb szerződések feltételei egyértelműen rögzítik, hogy a tulajdonosnak kellő gondosságot kell tanúsítaniuk a kár megelőzése érdekében. Téli víztelenítés elmaradásából keletkező csőtörés, vagy a talajszint alatt tárolt ingóságok nem megfelelő elhelyezése gyakori okát jelentik egy-egy kárigény elutasításának.

"Az idei viharszezonnak lassan a vége felé járunk, a következő biztosítási évfordulónk azonban jó alkalmat teremt arra, hogy a jövő szezonra egy minden tekintetben megfelelő lakásbiztosítással rendelkezzünk"
- magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja. Mindenképpen célszerű már most átnéznünk a jelenlegi szerződésünket annak érdekében, hogy pontosan tisztában legyünk azzal, vajon a fenti szempontoknak minden tekintetben megfelel-e, ha pedig nem, biztosítási évfordulónk pontos ismeretében dönthessünk az esetleges váltásról.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ellenőrizze lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak