2022.08.08

Rengeteg háztulaj járt pórul a nagy nyári viharok után: hiába volt biztosításuk, erre nincs kártérítés

Jó dolog, ha saját nyaralónk van, de sok esetben nem gondolunk annak biztosítására. Pedig mivel nem lakunk ott állandóan, sokkal komolyabb költsége lehet mondjuk egy viharkárnak, ha az ingatlanunk nem volt megfelelően biztosítva - és sokan arra sem gondolnak, hányféle kár érheti a házat. Körképünkben a biztosítókat kérdeztük, mire köthetünk biztostást, és hogy a természettől vagy a bűnözőktől kell-e jobban tartani?

Sokan spórolnak valamicskét nyaralási költségeiken azzal, hogy a népszerű magyar üdülő- vagy nyaralóövezetekben saját ingatlannal rendelkeznek. Elnézve a szállásárakat, melyek már kezdenek visszatérni a járvány előtti szinthez, talán most jobban járnak az ilyen nyaralók tulajai, viszont ha nem biztosítják megfelelően, akkor sokkal mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, mint hitték volna. Nem csak a betörések, hanem a fagykárok, vagy a nyári viharok is okozhatnak olyan súlyos károkat, amelyek biztosítás nélkül jelentős összeget húzhatnak ki a zsebükből.

A jelenlegi aszályos időjárás mellett talán már nem is emlékszünk rá, de az idei viharszezon is is igen csúnya károkat okozott országszerte - és nem kizárólag a mezőgazdaság szenvedte ezt meg, hanem azok is, akiknek nyaralójuk van valamelyik népszerű övezetben. A biztosítók statisztikáiból már a nyár elején megtudhattuk, hogy a kárkifizetések összege 3-4-szeresére emelkedtek, ez pedig nem kizárólag a viharokra, hanem a hőhullámokra is vonatkozik - arra pedig fel kell készülnünk, hogy a hőhullámok lassan normálisnak fognak számítani az időjárásban. Megkérdeztük a biztosítókat, mik a leggyakoribb károk, és hogy a nyaralótulajdonosoknak vajon a betörésektől, vagy a természet kénye-kedvétől kell-e jobban tartaniuk?

MABISZ: több a természeti kár, mint a betörés

A biztosítók adatai szerint a betörések okozta károk nem érik el az összes kárbejelentés tíz százalékát sem - tájékoztatta lapunkat Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője. A szakértő kiemelte, hogy a természeti károk miatt sokkal inkább kell most aggódniuk a háztulajdonosoknak - bár azt is hozzátette, hogy a nem megfelelően felkészített nyaralók sokkal jobban ki is vannak ennek téve.

Sokkal inkább jellemzőek a téli fagy, illetve a nyári viharszezon okozta károk. Míg például az állandóan lakott ingatlanoknál a káresetek mindössze 30-40 százaléka származik vízkárból, addig a nyaralók tekintetében ez az arány már a 90 százalékot is megközelíti, köszönhetően főként a nem megfelelő téliesítésnek

- írta Lambert Gábor a Pénzcentrum kérdésére. Kitért arra is, hogy mivel a nyaralókat jellegükből adódóan időszakosan használják az emberek, sokkal súlyosabb is lehet a kár, mint abban az ingatlanban, ahol a nyaralók tulajdonosai életvitelszerűen tartózkodnak. Ráadásul ezeknek a biztosítási díjai általában magasabbak is, hiszen nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

Arra azonban érdemes általánosságban felhívni a figyelmet, hogy egy nyaraló esetében a tulajdonos csak adott időszakokban használja az ingatlant, ami az év fennmaradó részében üresen áll. Ezt nevezzük lakatlansági kockázatnak. A biztosítók a lakásbiztosításokhoz hasonló fedezetet kínálnak a nyaralókra (a nem állandóan lakott ingatlanokra) is. Figyelembe véve azonban ezen ingatlanok jellemzőit, ezek a biztosítások szolgáltatásaikban, illetve díjszabásukban eltérhetnek a sztenderd lakásbiztosításokétól. A biztosítás megkötése előtt így érdemes több ajánlatot is áttekinteni

- fejtette ki a MABISZ szakértője. Hozzátette azt is, hogy a magyar lakóingatlanoknak körülbelül 73 százaléka rendelkezik biztosítással, és ugyanekkora lehet az arány a nyaralóknál is. A viharkárokról nemrég bővebben írt a Pénzcentrum, ezt a cikket itt tudod elolvasni:

Medencére is köthetünk biztosítást

Mint a statisztikákból kiderül, a magyar lakóházak több mint egynegyede - ideértve a nyaralókat - semmilyen biztosítással nem rendelkezik. Erre viszont a lehető legtöbb ingatlantulajdonosnak szüksége lenne, ugyanis a helyreállítási kár a több millió forintot is elérheti - ha pedig nem volt biztosításunk, súlyos összegeket vehet ki a családi kasszából a helyreállítás költsége. Ráadásul a biztosítóknál ezerféle lehetőség van - mint azt az Allianztól megtudtuk.

A nyaralókra, hétvégi házakra is ugyanazok az otthonbiztosítás fedezetek terjednek ki, így biztosítható az épület, illetve vele együtt a hozzátartozó melléképületek, valamint az épített, szilárd falú medence is. Az épületre szóló biztosítási fedezet kiterjed az épülettartozékokra és épületberendezésekre is. Ugyanígy biztosíthatók a szerződésben érintett épületen, telken elhelyezett napkollektorok, napelemek, valamint a háztartási ingóságok is. Szabadban tárolt vagyontárgyként pedig biztosíthatók a kerti bútorok, gyerekjátékok, árnyékolók, grillsütők vagy akár egy mobil jakuzzi, kerti zuhany, esetleg a kerti öntözőrendszer

- írta lapunknak küldött válaszában az Allianz biztosító kommunikációs munkatársa. Megtudtuk persze azt is, melyek a leggyakoribb káresetek, kiemelve, hogy a nyaralók biztosítására ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint arra az épületre, ahol életvitelszerűen élünk.

A nyaralók jellege nem tér el az általános lakóépületekétől. A nyár folyamán a viharszezonnal összefüggő vihar és jégverés, a hirtelen lezúduló csapadék hatására beázás és felhőszakadás, illetve az elektromos készülékekre veszélyt jelentő villámcsapás okozta károk a legjellemzőbbek. A téli hónapokat megelőzően ajánlott a vízvezetékek víztelenítése, hogy megelőzzük a fűtetlen épületben az elfagyás okozta csőtörés károkat.

- írta az Allianz szakértője.

Nem pihennek a betörők

A Generalinál azt mondták kérdéseinkre, hogy bár igaz, hogy több a természeti kár, mint a betörés, azért a lakatlan ingatlanoknál fokozottan fennáll utóbbi veszélye. A betörések esetében pedig sok olyan költség merülhet fel utólag, amire szintén nem gondolunk előzetesen.

A betöréses lopás a lakatlan ingatlanok esetében érthetően gyakoribb, mint az állandóan lakott ingatlanok esetében. Ezzel összefüggésben épületkárok is felmerülhetnek, pl. az ajtók, ablakok felfeszítése esetében a tok körüli szigetelés, gipszkartonozás is sérülhet, illetve a vandalizmusból eredő károk is gyakoriak.

- írta válaszában a Generali kommunikációs osztálya. Hozzáfűzték azt is, hogy a díjak rendkívül változatosak, ugyanis gyakran különféle típusú és persze méretű házakra kötik meg.

A lakásbiztosítás átlagdíjunk 50e Ft, melyben családi házak és lakások is találhatóak. Nyaralók esetében a díj nagymértékben függ a nyaraló méretétől, felszereltségétől. A lakatlanság miatt viszont relatíve magasabbak a díjszorzók, így a díjak rendkívül volatilisek.

- tette hozzá a Generali.

Kisebb a betörés kárértéke

Némileg ellentmondva a MABISZ által megírt statisztikáknak, az Aegon biztosító a Pénzcentrummal azt közölte: betörések gyakrabban fordulnak elő a nyaralók esetében, természetesen azért, mert a bűnözők inkább a kevésbé és ritkábban lakott házakat szívesebben dézsmálják. Igaz ugyanakkor, hogy a kárérték kisebb szokott lenni, hiszen a nyaralókban a magyarok nagyobb értéket, vagy komolyabb összegű készpénzt nemigen szoktak tartani.

A leggyakoribb káresetek nyaralók esetében a csőtörésből eredő károk. Gyakori, hogy a nyaraló tulajdonosok hosszabb távollétük alatt sem zárják el a fő vízelzáró csapot, így a víz hosszú időn keresztül folyik ami akár több milliós anyagi kár kialakulásához vezethet. Téli időszakban különösen veszélyes ha nem történik meg a víztelenítés a nyaralókban, amely a vízvezeték elfagyásához vezethet. A betörések némileg többször fordulnak elő, hiszen a nyaralók hosszabb ideig üresen állnak. Az okozott károk viszont kisebbek, hiszen nagyobb értékeket általában nem tartanak az ügyfelek a nyaralókban. Ezeken kívül a viharok, a jégverés, az ablaküvegtörések szintén ugyanolyan gyakoriak, mint a lakóépületeknél.

- írta lapunknak az Aegon. Kitértek arra is, hogy náluk is népszerű a medencére kötött biztosítás, más egyebek mellett az emberek ezzel élnek leggyakrabban.

A nyaralókhoz kínált kiegészítő kockázatok azonosak a lakott épületével, de itt talán jellemzőbb a medencék biztosítására vonatkozó igény, a csőtörések alkalmával előforduló elfolyt víz értéknek megtérítésére vonatkozó igény és a szabadban tartott vagyontárgyak (pl. kerti bútorok, kerti gépek, stb.) biztosítása. Havi 2-3 ezer forint közötti összegért már tudnak olyan biztosítást vásárolni ügyfeleink, amely mellett nyugodtan alhatnak, hiszen egész évben korrekt fedezetet biztosít számukra.

- mondta a Pénzcentrum kérdésére az Aegon szakértője.

Mennyi az annyi?

A Groupama Biztosítónál fix díjkülönbséggel is szolgáltak: mint mondták, ezt szerződéskötéskor közlik is az ügyféllel, így ugyanis pontosan tudja, hogy mekkora összeggel számoljon. A kockázati tényezők miatt a nyaralónak használt ingatlan díja magasabb, mint az állandó jelleggel lakotté.

Az átlagdíj természetesen függ attól is, hogy milyen kiegészítő fedezeteket választ az ügyfél, illetve milyen az ingatlan (nagysága, felszereltsége, anyaga, műszaki kivitele) és a benne elhelyezett ingóság értéke, összetétele. Átlagosan kb. 20%-kal magasabb a biztosítási díj (szerződéskötéskor 40 eFt körüli) egy ugyan azon ingatlanhoz képest, amelyet az ügyfél állandó lakhatásra használ.

- válaszolták kérdésünkre a Groupamánál.

Összességében elmondható, hogy nyaralónk biztosításáról nem érdemes megfeledkezni, ugyanis kellemetlen, vagy nagyon drága leckékben lehet részünk, ha nem gondoskodunk egyre értékesebb ingatlanvagyonunkról. Persze ahogy minden pénzügyi döntés esetében, itt is rendkívül fontos, hogy körültekintően járjunk el, és a számunkra legjobb ajánlatot válasszuk.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban nem csak otthonára, hanem nyaralójára is kiszámolhatja a biztosítók lakásbiztosítási ajánlatait:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Hiába van sok előnye, sokan még mindig nem kötnek lakásbiztosítást
2019 augusztus 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Hiába van sok előnye, sokan még mindig nem kötnek lakásbiztosítást

Ajtórács, ablakfólia, kutya, elektromos riasztórendszer és telefonos őrző applikáció – ma már számtalan megoldás létezik lakásunk védelmére. De vajon mely esetekben szerződik szívesen a biztosító, és milyen új lehetőségek állnak rendelkezésre a lakásriasztó és a vagyonvédelmi piacon?

Körülbelül 4,5 millió lakóingatlan van Magyarországon, ebből pedig nagyjából 3,2 millió van biztosítva, ami 72–73 százalékos telítettséget jelent.
Szurgyi Nándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége lakásbiztosítási üzletágának igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában azt mondta: ez nemzetközi szinten is kifejezetten jó eredménynek mondható.
A biztosítóknak természetesen az a céljuk, hogy ez a szám még nagyobb legyen, és az előrejelzések azt mutatják, hogy jövőre tovább növekedhet a lakásbiztosítások száma. Ugyanakkor továbbra is nagy a száma azoknak, akik nem kötnek biztosítást, pedig az ingatlanárak is folyamatosan emelkednek.

Verseny a biztosítók között
Szurgyi Nándor beszélt arról is, hogy egyre többen hitel keretében vásárolnak ingatlant, amihez viszont kötelező a biztosítás megkötése. Az egyik legnagyobb verseny jelenleg a biztosítók között zajlik, hogy az ügyfél melyik céget válassza.
A forgalmi érték nem számít fontos információnak a biztosítók számára, ugyanis ezek a cégek leginkább az újjáépítési értékre kötik a szerződéseket. Ha például leég egy ház, a biztosító annyi pénzt fizet a tulajdonosnak, hogy az adott telken teljesen újjáépíthető legyen a ház – magyarázta.

A lakásbiztosítás önmagában nem elég
A lakás- és a vagyonvédelem szempontjából ugyanakkor nemcsak az a fontos, hogy biztosítást kössünk, sok más egyéb módszer is létezik, amely segít még védettebbé tenni az ingatlanokat.
A távfelügyelethez kötött riasztóberendezések száma körülbelül 300 és 500 ezer közötti lehet – erről már Surányi Márta, az Első Vagyonvédelmi Szövetség elnöke beszélt. Mint mondta, a jelenlegi ingatlanszámhoz képest ez a szám nagyon alacsony.
A mai legelterjedtebb és legfejlettebb módszerek a már elemmel felszerelhető riasztórendszerek, ugyanakkor ezeknek van egy nagy hátránya. Mindig oda kell figyelni ugyanis az elemek állapotára, főleg akkor, ha hosszabb időre elutazunk.
Szurgyi Nándor kitért arra is, hogy sokan azért nem kötnek biztosítást, mert szerintük a biztosító kár esetén úgysem fizet. Kiemelte, ez egy tévhit a köztudatban, ezt támasztja alá az az adat is, hogy körülbelül 500–600 ezer kárt rendeznek a biztosítók évente, ami több tíz milliárdos kifizetést jelent. Hozzátette, mint bárhol máshol, a biztosítóknál is van egy-két olyan kivétel, melynél nem rendezik a károkat.

Felülbírálati kérelmet is be lehet nyújtani
Előfordulhat ugyanis, hogy egy bejelentett kár esetében a biztosító elutasítja a kárrendezésre való kérelmet, ám ezt minden esetben megindokolja. Hivatalos formában, szerződések bizonyos pontjaira hivatkozva magyarázzák meg az elutasítás okát.
Az ügyfélnek ezt nem kötelező elfogadnia, és felülbírálati kérelmet nyújthat be. A biztosító ez után ismét előveszi az ügyet, más szakértői vélemények alapján vizsgálják meg újra, és ezt követően ismét döntenek.
Az alap biztosítási csomagok elsősorban a katasztrófakárokra terjednek ki, ehhez kapcsolhatunk különféle kiegészítő termékeket, például gépjármű- vagy balesetbiztosításokat. Ezekben a szerződésekben az épület, illetve ingóság van biztosítva, valamint tűz- és viharkárokra, elemi károkra, csőtörésre, üvegtörésre és a betöréses lopások okozta károkra terjed ki a biztosítás – sorolta Szurgyi Nándor.

Forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Kösse meg lakásbiztosítását oldalunkon, könnyedén! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Bombakárra is vonatkozik a lakásbiztosítás
2019 augusztus 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Bombakárra is vonatkozik a lakásbiztosítás

Az alapfedezetek között szerepel a magyar biztosítóknál a robbanáskár, így – hacsak nem áll fenn különleges tényező – a megkötött szerződésünk alapján kifizetik az esetleges rombolást.

A robbanás elleni védelmet alapvetően tartalmazzák a lakásbiztosítási szerződések, ezért ha egy építkezésen talált bomba felrobbanna, a károkat nagy valószínűséggel kifizetné nekünk a biztosító – derült ki a magyar biztosítók körében végzett körképünkből. Az elmúlt hónapokban országszerte több világháborúból megmaradt bombát fordítottak ki az építkezéseken használt munkagépek, és azoknál, amelyeket városban találtak, ez a környéken élő lakosság kitelepítésével is együtt járt.

Ugyan a tűzszerészek pontos munkájának köszönhetően balesetre emberemlékezet óta nem volt példa – a lapunknak nyilatkozó biztosítók sem említettek ilyet –, azonban a veszély miatt kitelepítettekben felmerülhet a kérdés, hogy mi lenne a lakásuk sorsa, ha egyszer mégis megtörténne a baj.

A robbanás a lakásbiztosítások egyik alapkockázata, minden szerződésben szerepel, tehát ha felrobbanna egy világháborús bomba, a kárt a biztosító kifizetné – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Szurgyi Nándor, az Aegon lakásbiztosítási üzletágának igazgatója.

A robbanás miatt az épületben keletkezett kár jellegének nincs jelentősége – akár ablakok törnek, akár maga az épület is sérül –, mivel az egész épület biztosítva van, így minden, a robbanás miatt keletkezett kárt megtérítenek.

Az Aegon igazgatója hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy legyen érvényes biztosítás az épületen. Az Allianz Hungária sajtómunkatársa lapunknak elmondta: a biztosítás megkötésekor meg kell adni, hogy állandóan lakott-e az ingatlan.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kösse meg lakásbiztosítását oldalunkon, könnyedén! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Érdemes a biztosítást az ingatlan árához igazítani
2019 augusztus 05.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Érdemes a biztosítást az ingatlan árához igazítani

Hiába emelkednek drasztikusan az ingatlanárak, ha a biztosításban jóval alacsonyabb érték szerepel, nem kaphat a tulajdonos annyi kártérítést, amennyiből újjáépíthetné az esetleg elpusztult otthonát. Az ingatlanok aktuális újjáépítési költségét még a viszonylag friss szerződések nagy része sem tartalmazza, és ez a mostani időjárási viszonyok között időzített bomba lehet – állapította meg a CLB biztosítási alkusz cég.

Az egekig emelkednek az ingatlanárak – friss hír: egy év alatt a duplájára nőtt a luxuslakások négyzetméterenkénti piaci értéke –, ám alig akad olyan ember, akinek eszébe jutna, hogy a lakásbiztosításában kövesse a változást, vagyis a forgalmihoz igazítsa a szerződésében is az újjáépítési költséget. Márpedig hasznos lenne gondolni erre, mert óriási csalódás lehet a kártérítés. Főleg, ha a biztosított ingatlan teljesen lakhatatlanná válik, például egy pusztító vihar után. Márpedig a mostanra már egyértelműen szélsőségesre váltott időjárás miatt extrém erővel tomboló viharok bármelyik ingatlanra lecsaphatnak, s például egy villámcsapás okozta tűz akár porig is égetheti. Ez manapság sajnos egyáltalán nem kizárt – hívja fel a figyelmet Németh Péter.

A CLB kommunikációs igazgatójának és munkatársainak tapasztalata szerint legtöbbször a kártérítésnél derül ki, hogy a már az alig néhány évvel ezelőtt kötött biztosítások is elavultak lehetnek. Arra az ingatlanra ugyanis, amelynek az újjáépítési értékét 4-5 évvel ezelőtt – vagy annál is régebben – például 30 millió forintban jelölte meg a szerződésben a tulajdonosa, akkor sem kaphat több kártérítést, ha most már csak a duplájáért, 50-60 millióért lehet újjáépíteni.

A kártérítésnek mindig a szerződésben foglalt értékösszeg az alapja – magyarázza a szakértő. Németh szerint akár azt is ki lehet jelenteni, hogy a lakásbiztosítások nagy része elavult, s időzített bombaként ketyeg a tulajdonosoknál – figyelmeztet a szakértő.

Pusztító viharok sürgetnek A szakember nyomatékosan leszögezi: a lakásbiztosítások „aktualizálásával” nem érdemes várni. Az, aki azt akarja, hogy a kártérítés fedezze a megrongálódott ingatlan helyreállítási költségét, jobb, ha megnézi a szerződését, s elgondolkodik, vajon most is ugyanarra az értékre kötné-e, mint évekkel ezelőtt. Biztosan nem – szögezte le Németh. Hozzátette: a károsultak gyakran panaszkodnak, hogy keveset fizetett a biztosító, csak éppen annak nem néznek utána, hogy milyen értéken szerepel az ingatlana a szerződésben. A biztosítók ugyanis csak annak megfelelő kártérítést adhatnak.

Akár tetszik, akár nem, látványosan szélsőségesre fordult az időjárás, amihez alkalmazkodni kell. A biztosítással is. Legalábbis annak, aki bármiféle káreset után megfelelő összeget akar kapni a biztosítójától – szögezi le Németh.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Pár perc alatt kiszámolhatja, milyen ajánlatokat adnak a különböző biztosítók ingatlanja és ingóságai aktuális értékén: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

A lottónyereménynél is többet fizethetnek a viharok után a biztosítók
2019 július 31.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A lottónyereménynél is többet fizethetnek a viharok után a biztosítók

Az elmúlt hétvégi viharok nyomán máris ezrével érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz. A társaságok úgy kalkulálnak, hogy az elkövetkező hetekben akár a kétmilliárd forintot is meghaladhatja a kifizetések összege, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt hétvégi viharok nyomán máris ezrével érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz. A társaságok úgy kalkulálnak, hogy az elkövetkező hetekben akár a kétmilliárd forintot is meghaladhatja a kifizetések összege –tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kétmilliárd forintba is kerülhetnek a biztosítóknak a hétvégi viharok. A pusztítás ezúttal nem korlátozódtak egy-egy térségre,

  • a főváros mellett
  • a Balaton térségében,
  • Észak-Magyarországon
  • és az Alföld középső részén okozták a legnagyobb károkat.

Legalábbis ami a biztosított ingatlanokat illeti, a társaságokhoz eddig ugyanis ezekből a térségekből érkezett a legtöbb bejelentés. Hétfő délutáni adatok alapján máris több mint ötezren fordultak a biztosítókhoz. A korábbi, hasonló időszakok tapasztalatai alapján az elkövetkező két hétben a bejelentések száma a húszezret is meghaladhatja, a kifizetések összege pedig elérheti a kétmilliárd forintot. (Tekintettel arra, hogy sokan éppen a szabadságukat töltik, esetleg csak napokkal, hetekkel később szembesülnek a történtekkel, és tudnak a biztosítóhoz fordulni.)

Hasonló nagyságrendű összeget fizettek ki a társaságok a teljes júniusi viharszezonban. A mostani bejelentések kiváltói elsősorban a szélvihar, a felhőszakadás, a beázás, a villámlás, de feltűnően sok a jégverések okozta kár is.

A május-augusztus végi kiemelt viharszezonban a biztosítók ebben az évtizedben már 83 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki a mintegy 1,15 millió bejelentésre a lakásbiztosítási szerződések alapján. Ezen időszak alatt a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer bejelentésre 30 milliárd forintnyi kárt térítettek meg a társaságok.

A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. A kárszemléig – amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A kisebb összegű lezárt károk esetén számíthatunk arra, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek. A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon oldalunkon percek alatt, és tekintse meg, milyen lakásbiztosítás ajánlatokat adnak a különböző biztosítók! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Alulbiztosított értéktárgyak
2019 július 18.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Alulbiztosított értéktárgyak

A bérleti szerződés megszűntével érdekmúlás miatt évforduló előtt is felmondható a biztosítás

A hazai biztosítók nem vagy alig tesznek különbséget annak alapján, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. Amíg a hazai lakásállomány háromnegyede biztosított, a kiadott ingatlanok esetében az arány alig éri el a kétharmadot, a bérlők pedig ennél is alacsonyabb számban kötnek biztosítást saját tárgyaikra. Ezt attól függetlenül megtehetik, hogy csak egy szobát vagy a teljes ingatlant vették ki.

A Groupama Biztosító megbízásából tavaly készült országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18–39 évesek tizenöt százaléka él albérletben. Továbbá amíg a teljes magyar lakásállomány háromnegyede biztosított, a kiadott ingatlanoknak alig kétharmada. Az albérletek felében a tulajdonosok kötnek biztosítást az ingatlanra, ennek hiányában az albérlőknek csak a hetede gondoskodik erről. A felmérésből kiderült még, az albérletben valamilyen módon érdekeltek negyede nem is tudja, hogy egyáltalán rendelkeznek-e lakásbiztosítással – válaszolta megkeresésünkre felmérése eredményeit ismertetve a Groupama Biztosító.

A válaszokból kirajzolódott még, hogy az albérletekben az ingatlanra inkább a tulajdonosok, az ingóságra pedig az albérlők kötnek biztosítást, összességében azonban alacsonyabb arányban, mint a saját otthonok esetében. Valószínűleg ebben közrejátszik az is, hogy a bérelt lakásban élők közül sokan nem is tudják, hogy maguk is köthetnek lakásbiztosítást, akár csak az ingóságokra.

A bérlő pedig mind az ingatlanra, mind az ingóságra köthet saját maga is biztosítást, és ez nem függ attól, hogy csak egy szobát vagy az egész ingatlant bérli-e – ezt már a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége válaszolta lapunk kérdésére. Hozzátették, a gyakorlatban többnyire a megosztott modell érvényesül: a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással (sok esetben társasház-biztosítás keretében), a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik szerződéssel. Alapesetben a kapcsolódó költségek is az előbbiek szerint oszlanak meg a felek között: az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, ezért azt a főbérlő/tulajdonos általában nem terheli tovább az albérlőre. Az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő szokta fizetni.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége úgy látja, nincsen jelentős eltérés a bent lakó tulajdonosok, illetve a bérlők okozta és biztosítási fedezet alá vonható károk gyakoriságában, ezért a biztosítók nem vagy csak minimális pótdíjat számítanak fel abban az esetben, ha a lakásban nem a tulajdonosok laknak. A leggyakoribb károk egyikének az (el)áztatás számít – függetlenül attól, hogy éppen a tulajdonos lakja-e az ingatlant.

A biztosítás megkötésekor meg kell jelölni, hogy bérbe adott (vagy bérelt) lakásról van-e szó. A bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, olyannyira nem, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő által kötött lakásbiztosítás érdekmúlás miatt az évforduló előtt is felmondható. Hozzátették még, a bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, ez lehet rövid távú és több éves konstrukció is.

forrás: magyarhirlap.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon saját vagy bérelt lakása, illetve ingóságai védelméről! Lakásbiztosítását könnyedén megkötheti online a CLB oldalán: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Az albérletre is érdemes biztosítást kötni
2019 július 11.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Az albérletre is érdemes biztosítást kötni

Az albérletre is célszerű megfelelő biztosítást kötni, hogy egy későbbi kár esetén elkerülhető legyen a vita a tulajdonossal - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az őszi tanévkezdés előtti albéreltkeresési időszak közeledtével. A felvételi ponthatárok július 24-i kihirdetése után ugyanis várhatóan több ezer diák igyekszik majd albérletet találni új tanintézménye közelében.

A szövetség közleményében kifejti: azt, hogy az albérletnek van-e biztosítása, javasolt már a bérleti szerződés megkötése előtt, illetve a feltételekről szóló tárgyalás idején tisztázni. Piaci adatok szerint a hazai lakásállománynak közel háromnegyedére kötöttek biztosítást, azonban az alkuszok tapasztalata az, hogy a bérbeadott lakásokat ennél kisebb arányban biztosítják.

A bérlő is köthet biztosítást A közleményben Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja kifejtette: kevesen tudják, hogy amennyiben a bérelt ingatlant nem biztosították,

a bérlő is jogosult a bérbeadóval egyeztetett feltételek mellett lakásbiztosítást kötni az ingatlanra, például az albérletre.

A gyakorlatban többnyire a megosztott modell érvényesül, vagyis a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással (sok esetben társasház-biztosítás keretében), a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik biztosítással. Ez azért megfelelő megoldás, mert a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonára tud fedezetet nyújtani.

Havi 500-1000 forintos havidíj Jelezte: "alapesetben" a kapcsolódó költségek is a megosztás szerint oszlanak meg a felek között, az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, így azt a főbérlő általában nem terheli tovább az albérlőre, az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő szokta fizetni. Kiemelte:

a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő által kötött lakásbiztosítás érdekmúlás miatt az évforduló előtt is felmondható.

Az alkuszok kalkulációi alapján külön ingóságra 500-1000 forintos havidíj ellenében már lehet olyan lakásbiztosítást kötni, amely akár több millió forint értékű, a lakásban található vagyontárgyra is fedezetet nyújt. Egy egyetemista esetében ez az értékhatár általában meg is haladja az albérletben található saját ingóság összértékét - közölte a FBAMSZ.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait pár perc alatt, és kösse meg az igényeinek megfelelő biztosítást online! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Hatalmas vihar pusztított megint többfelé az országban
2019 július 09.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Hatalmas vihar pusztított megint többfelé az országban

Vasárnap főleg a dél-nyugati és a dél-alföldi területeken voltak heves zivatarok. A katasztrófavédőket több mint 250 helyszínre riasztották. Az elmúlt hetek viharos időjárása miatt, 2 és fél milliárd forintot különítettek el a kártalanításra a biztosítók.

Szakadó esővel, jéggel, villámlással, dörgéssel és erős széllel megint végigvonult az országon egy viharzóna. Vasárnap főleg a dél-nyugati határszélen, és a dél-alföldön okozott károkat a vihar.

Üveges Zoltán meteorológus elmondása alapján „egy nagyobb zivatarzóna alakult ki Szlovénia, Horvátország fölött, ez érkezett a Dunántúlra, de ez előtt a rendszer előtt is épültek ki zivatarfelhők, például az alföld déli felén.”

Az Országos Meteorológiai Szolgálat radarképén, jól látszik, hogy a hidegfront, hogy vonult át az országon. A vörös foltok jelzik az intenzív zivatarokat. Több mint 250 riasztás kaptak a katasztrófavédők.

Több dunántúli településen az elektromos hálózat is megrongálódott. A Somogy megyei Lakócsán órákig áramszünet volt. A település két utcáját szó szerint letarolta a vihar, még hétfőn is dolgoztak a helyreállításon.

A Mabisz-nál azt mondják kár esetén a legfontosabb, hogy azonnal fel kell venni a kapcsolatot a biztosítóval és le kell fényképezni a károkat.

„Ilyenkor túlterheltek a vonalak az e-mailes bejelentés is működik. És utána készítsünk fényképfelvételeket az okozott károkról. Például egy tetőszerkezet esetén nyilvánvaló, hogy nem kell megvárni, amíg megvan a helyszíni szemle, hanem hogyha megfelelő bizonyítékokkal rendelkezünk, akkor megkezdhetjük a sürgős helyreállítást.” – magyarázza Lambert Gábor a Mabisz kommunikációs vezetője.

forrás: atv.hu

CLB TIPP: Ne bízza a szerencsére otthona biztonságát, kalkuláljon és kössön biztosítást percek alatt, online! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Így söpört végig a kegyetlen vihar az országon: bődületesek a károk
2019 július 03.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Így söpört végig a kegyetlen vihar az országon: bődületesek a károk

Az elmúlt hétvégi katasztrofális időjárás több százmillió forinttal növelte meg a biztosítók által már kifizetett, illetve kárrendezésre elkülönített összegek nagyságát.

Az elsősorban Szabolcs-Szatmár megyében pusztító június 27-i viharok nyomán a társaságok előzetesen gyorsbecslése szerint sok ezer újabb bejelentésre több százmilliónyi kártérítést fizettek ki már eddig vagy különítettek el kifizetésre a biztosítók. Az előzetes becslések szerint a viharkárok csak Szabolcs-Szatmárban meghaladhatják a milliárd forintot is. Folyamatosak a bejelentések, a hétfő délelőtti helyzetkép alapján például az egyik nagy biztosító még negyedannyi újabb bejelentéssel számol a korábbi évek tapasztalatai alapján, mint amennyi eddig érkezett már be hozzá a júniusi szélsőséges időjárás következtében. Továbbra is a viharokhoz, a felhőszakadáshoz, a beázáshoz, a villámcsapásokhoz és a jégveréshez kapcsolódik a legtöbb kárigény, de az áramkimaradások nyomán a statisztikákban már kimutathatóan megjelentek a fagyasztott élelmiszerek megromlásához kapcsolódó bejelentések. A leginkább érintett települések Kisvárda és Mátészalka, valamint Nyíregyháza - írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Ezt megelőzően, a június 15-23 közötti időszakban a társaságok a lakásbiztosítások alapján már több mint 16,5 ezernyi bejelentésre 1,5 milliárd forintot meghaladó összeget különítettek el kárrendezésre, illetve fizettek ki. A biztosítók továbbra is gyorsan haladnak a kárfeldolgozással. Az egyik nagy társaságnál hétfő délelőtti adatok alapján a júniusi bejelentések közel kétharmadát már feldolgozták, a károsultak egyharmada várt még a szemlézésre. A kisebb összegű lezárt károk nyomán már a kifizetések is megtörténtek.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a júniusi szélsőséges időjárás egyáltalán nem kirívó. Tavaly például a június 1-15 közötti időszakban a biztosítókhoz 18,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a kárigények becsült összegei megközelítették a kétmilliárd forintot. Az elmúlt évben egyébként a társaságok a május-augusztus közötti, a tapasztalatok szerint kiemelten viharos időszakban összesen mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. Június tehát nagy súllyal szerepelt a statisztikában.

A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhattak a viharok a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulálja újra a lakásbiztosítás díjakat, amennyiben szükséges, váltson korszerűbb és kedvezőbb ajánlatra! Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Már júniusban rengeteg kárt okoztak a viharok: erre figyelmeztet a biztosító szövetség
2019 június 28.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Már júniusban rengeteg kárt okoztak a viharok: erre figyelmeztet a biztosító szövetség

Június közepének katasztrofális időjárása következtében a biztosítókhoz eddig több mint 16,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a már kifizetett és a becsült károk összegei meghaladják a másfélmilliárd forintot, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A hónapnak pedig még nincs vége: nyáron továbbra is számíthatunk viharkárokra. Érdemes ellenőrizni, rendben van-e a lakásbiztosításunk.

A június 15-23 közötti időszakban a társaságok a lakásbiztosítások alapján az eddigi, több mint 16,5 ezernyi bejelentésre 1,5 milliárd forintot meghaladó összeget különítettek el kárrendezésre, illetve fizettek máris ki. A legtöbb jelzett kár a tetőszerkezet vihar általi megrongálódásához, beázáshoz, felhőszakadás által elöntött ingatlanokhoz, pincékhez, jégveréshez, villámcsapáshoz, idegen tárgy rádőléséhez, előtetők megrongálódásához, néhány esetben villámárvizekhez kapcsolódott.

Valamennyi itt felsorolt eseményt fedez egy átlagos lakásbiztosítás.

A viharos időszakhoz kapcsolódó legtöbb kárbejelentés Jász-Nagykunból,Bács-Kiskunból, Csongrádból, Baranyából, Borsodból, Hevesből, Tolnából, Szabolcs-Szatmárból, Pest megyéből, illetve települések szerint Budapestről, Komlóról, Pécsről, Nyíregyházáról, Nagyvisnyóról, Bogácsról, Kecskemétről, Miskolcról, Szentesről, Zombáról érkezett a lakásbiztosítási piacon jelen lévő 14 társasághoz.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a júniusi szélsőséges időjárás egyáltalán nem kirívó.

Tavaly például a június 1-15 közötti időszakban a biztosítókhoz 18,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a kárigények becsült összegei megközelítették a kétmilliárd forintot. Az elmúlt évben egyébként a társaságok a május-augusztus közötti, a tapasztalatok szerint kiemelten viharos időszakban összesen mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. Június tehát nagy súllyal szerepelt a statisztikában.

Az első nyári hónap viharai idén is sok villámlással párosultak, amelyek indukciós hatása jelentős károkat okozott - a hirtelen megnövekedett hálózati feszültség elektromos berendezéseket tett tönkre. (A villámkárokra fordított összegeket a társaságok a viharkároktól külön regisztrálják.) Illetve a lakossági bejelentésekben számottevő volt a jégkár is - a mezőgazdasági jégverés számbavétele még tart. Az átlagkifizetések egyes társaságoknál idén hatvanezer forint környékén alakultak.

Visszatérő tapasztalat, hogy a viharok pusztításai utáni órákban gyakran túlterheltek a biztosítók telefonvonalai - az ügyfelek azonban interneten is megtehetik bejelentésüket.

A társaságok igyekeznek 72 órán belül reagálni a bejelentésekre, szükség esetén a koncentráltan károsodott térségekbe máshonnan is átcsoportosítják kárbecslőiket. A kisebb összegű károk bejelentői azt tapasztalhatják, hogy már néhány nap alatt is rendezik igényeiket. A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet:

minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhattak a viharok a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek. A Századvég idei, májusi közvélemény-kutatás szerint egyébként a lakásbiztosítás a legismertebb biztosítási fajta. A kérdőíves kutatás 800 magyar megkérdezettje közül a válaszadók több mint nyolcvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját maga, illetve a vele egy háztartásban élő személyek rendelkeznek ilyen biztosítással. (A statisztikák szerint valójában a több mint négymillió magyarországi ingatlan 72-73 százalékáról mondható ez el.) Az ügyfelek elégedettsége is igen magas ezzel a termékfajtával: közel nyolcvan százalékos.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: kalkulálja újra lakásbiztosítsát, és aktualizálja, amennyiben szükséges! Oldalunkon gyorsan és könnyedén összehasonlíthatja az elérhető díjakat: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ki kössön biztosítást, az albérlő vagy a lakás tulajdonosa?
2019 június 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Ki kössön biztosítást, az albérlő vagy a lakás tulajdonosa?

Életük során az emberek jelentős része lesz szereplője a lakásbérleti piacnak: vagy bérlőként, vagy a másik oldalon állva, lakástulajdonosként. Az elmúlt néhány évben töretlenül drágultak a lakásbérletek, és minden jel arra mutat, hogy a folyamatnak nincs vége. Akár tanulmányok, akár munkalehetőség, akár más élethelyzet miatt, sokan döntenek úgy, hogy kivesznek egy lakást, házat. Érthető, hogy a lakást, mint sokak számára a legértékesebb vagyontárgyat mindenki szeretné biztonságban tudni.

De kinek a dolga biztosítást kötni a lakásra: a tulajdonosnak vagy a bérlőnek?

Tévhit, hogy a bérlő nem köthet lakásbiztosítást. Igazából mindkét fél köthet, hiszen érdekükben áll az ingatlan megóvása. A gyakorlatban persze az a jellemzőbb, hogy a tulajdonos köt biztosítást az ingatlanra, a lakó pedig a saját ingóságaira, vagyontárgyaira. Előfordulhat azonban olyan eset is, hogy a bérlő köt az ingatlanra is biztosítást, mert a tulajdonos nem rendelkezik ilyennel. Ez megállapodás kérdése, amelyet a bérleti szerződésben is érdemes rögzíteni, mert egy esetleges kár esetén a biztosító szolgáltatásához a tulajdoni viszonyok tisztázásán túl erre is szükség lehet.

Ha a tulajdonos nem hajlandó saját maga biztosítást kötni a kiadott ingatlanra, de ahhoz ragaszkodik, hogy az épületet ért károkat is a bérlő állja, akkor a bérlőnek érdekében áll biztosítást kötni az ingatlanra. Senki nem örül ugyanis annak, ha például egy csőtörés esetén az ő pénztárcájából kell kifizetnie a helyreállítás, illetve az alsó szomszédnak okozott kár költségét.

A felelősség a lényeg

Ahogyan a bérleti szerződésben rendelkeznek a felek arról, hogy a közüzemi mérőórák kinek a nevén legyenek, a rezsit milyen módon téríti meg a bérlő a lakás kiadójának, milyen berendezési tárgyakkal adja át a tulajdonos az ingatlant, kell-e például egy polc falra történő felfúrásához a tulajdonos engedélye, úgy érdemes a szerződésben tisztázni azt is, hogy van-e biztosítás az otthonra. Mire és kinek a vagyontárgyaira terjed ki, milyen esetekre vonatkozik, és ki fizeti a díjat.

Társasházban lévő lakás esetén általában a társasház is rendelkezik biztosítással, ezért erre is kérdezzünk rá a tulajdonosnál a bérleti szerződés megkötésekor. Érdemes lehet biztosítást kötni, mert a vagyontárgyaink biztonságán túl, a biztosítás megléte is hozzájárulhat a tulajdonos és a bérlő közötti jó viszony megtartásához is.

Forrás: 24.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyedén összehasonlíthatja az elérhető lakásbiztosítás ajánlatokat, és ugyanilyen egyszerűen meg is kötheti az igényeinek megfelelőt. Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak