Erre figyeljen, ha hóban, fagyban is motorozik

A fanatikus motorosok, robogósok és kerékpárosok valószínűleg egész télen használják járművüket. A Groupama Biztosító számukra gyűjtött össze néhány hasznos tanácsot vezetéstechnikai instruktorainak segítségével, hogy baleset nélkül vészelhessék át a telet.

Az alapvető kiegészítők, mint a kesztyű, a vízhatlan cipő és a derékmelegítő mellett érdemes kézzsákot, lábtakarót és túraplexit is beszerezni. Nagyobb kiadással jár, de sok segítséget jelenthet motorokon az ülés- és a markolatfűtés, vagy akár a fűthető ruházat.

Minél jobban átfázunk, annál veszélyesebbé válik ugyanis a téli kétkerekűzés. Ennek oka, hogy éppen, amikor a szokottnál is fokozottabb figyelemre lenne szükség, kevésbé tudunk a forgalmi helyzetekre koncentrálni, mozdulataink nehézkesebbé válnak, így a reakcióidőnk értékes tizedmásodpercekkel nőhet.

Mindemellett elengedhetetlen a láthatóságot segítő élénk színű sisak és kabát, bizonyított ugyanis, hogy segítségükkel akár már 300 méterrel hamarabb észre lehet venni a közlekedőt.

Természetesen nem csak autók esetében fontos az abroncscsere: ha biciklire még nem is, motorokra már elérhetőek téli gumik. Kissé hidegebb, esős időben segíthetnek, de havas utakon való közlekedésre ezek sem teszik alkalmassá a járműveket. Ha egy autó kicsit megcsúszik, még lehet korrigálni, egy kétkerekűnél a jégen csúszás szinte kivédhetetlenül eséshez vezet.

Tapasztalataink szerint ilyen esetekben nagy a valószínűsége a lábsérülésnek, a motorosok esetében 70-75%-os ennek a valószínűsége – mondták el a Groupama Tanpálya instruktorai. A balesetek elkerüléséhez a motorok és kerékpárok esetében is kerülni kell a hirtelen pedál- és kormánymozdulatokat. A fékezést a megszokottnál hamarabb kell megkezdeni, a járművet pedig finomabban dönteni, nagyobb íven, és kisebb sebességgel kigyorsítani a kanyarokból.

Ha mégis megtörténik a baj?

A motorkerékpárok kötelező felelősség és casco biztosításával szemben kevésbé köztudott, hogy kerékpárosok számára is létezik biztosítás. Akár egy lakásbiztosítással is elérhető a biztosítási védelem, hiszen a lakásbiztosítások általában kiterjednek az egy háztartásban élők kerékpáros baleseteire is, illetve a csomagnak része lehet olyan felelősségbiztosítás is, amely fizeti a kerékpár használójaként másoknak okozott károkat.

Arról végképp kevesen tudnak, pedig télen nagyon hasznos, hogy akár olyan kiegészítő biztosítás is létezik lakásbiztosításhoz, amely közlekedési baleset esetén megtéríti a kerékpár törésének, vagy más károsodásának helyreállítási vagy pótlási költségeit is.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Tájékozódjon a motorkerékpárjára elérhető biztosítási lehetőségekről a CLB GÉPJÁRMŰBIZTOSÍTÁS >> felületén, és válogasson a lakásbiztosítások között, melyek akár kerékpárja használata közben is védik Önt: LAKÁSBIZTOSÍTÁS KALKULÁTOR >>

Tuti, hogy nem tudtad: ezekre is fizethet a lakásbiztosítás!

Meteor, sírkő, kutyaharapás - meglepő dolgok, amikről nem is hitted volna, hogy fedezi a lakásbiztosítás! Most az egyik biztosító összeszedte a legfurcsább tételeket!

Aligha van olyan biztosítás, amelyikre a magyarok többsége ne sajnálná a pénzt, mégis van olyan, amelyikre a nagy részünk hajlandó áldozni. A lakásbiztosítás például kétségkívül ilyen, legalábbis a statisztikák szerint: a nagyjából 4,4 millió hazai lakóingatlannak ugyanis mintegy háromnegyede van biztosítva. Ráadásul nem kevés pénzt költünk el otthonunk védelmére, ugyanis egy átlagos lakásbiztosítás éves díja 30 ezer forint körül alakul. Ennek dacára a tapasztalatok szerint kevesen tudják, hogy pontosan mire is fizethet egy lakásbiztosítás, így baj esetén sokan akkor sem igényelnek kártérítést, ha egyébként jogosultak lennének rá. Merthogy nem csak csőtörésre, beázásra, az időjárás vagy a betörő által okozott károkra járhat pénz a biztosítótól - derül ki az UNION Biztosító összeállításából.

Jön az Armageddon, vagy becsapódik a műhold? Utal a biztosító! 
Szinte senki nem gondolná, hogy az űrből érkező tárgyak okozta károkra is vonatkozik a biztosítás, pedig így van! Emlékezetes, 2013. február 15-én a Moszkvától 1400 kilométerre található Cseljabinszk körzet lakosai egy 15 méter átmérőjű, 10 tonnás, fénylő meteorra lettek figyelmesek, amely 53 ezer kilométeres sebességgel lépett be a Föld légkörébe. A meteor becsapódása miatt több mint 1 millió négyzetméternyi üveg tört össze, az anyagi kár pedig mintegy 7 milliárd forintra rúgott. Egy megfelelő biztosítás azonban fizet akkor is, ha idegen tárgyak - például egy meteor, egy műhold vagy akár egy légi jármű darabjai - ráesnek az ingatlanunkra.

Padlón az aranyhal
Közel sem biztos, hogy az ajtó vagy az ablak jelenti a legdurvább kiadást. Hanem például az, ha kiömlik 200-300 liter víz a parkettára vagy a drága szőnyegre. Nem ritka ugyanis, hogy összetörik, vagy csak megreped a lakás díszeként funkcionáló akvárium. Ilyenkor pedig nemcsak az akár százezrekbe is kerülő akvárium, de még az elázó berendezési tárgyak, bútorok miatt is költségekbe verhetjük magunkat. Kivéve, ha a biztosító fizet helyettünk.

Ha leolvad a hűtő
Víz, gáz, villany: megszoktuk, hogy minden jól működik az otthonunkban. Ám néha mégis porszem kerül a gépezetbe, és a szolgáltatás szünetel. És persze a legnagyobb nyári melegben megy el órákra az áram, például egy vihar miatt. A hűtő nyilván leolvad néhány óra alatt, a kifolyó víz pedig rögtön eláztatja az alsó szomszédot. Máris megvan a tízezres kár, ha a hűtőben tárolt húsok is megromlanak. Egy lakásbiztosításra viszont ilyen esetben is számíthatunk.

Ha gáz van a lakásban - vagy pont az hiányzik
Sajnos az sem kevésbé ritka, hogy a lakásban eltörik egy vízcső, elromlik a cirkó - így fűtés és meleg víz nélkül maradunk - vagy egyszerűen csak beletörik a zárba a kulcsunk. Ilyen esetben pedig csak egy kisebb vagyonért találunk mesterembert. Ha viszont van egy jó lakásbiztosításunk, akkor elég, ha csak a biztosítót hívjuk (akár karácsonykor is), amely 24 órán belül megszervezi és kifizeti a megfelelő szakit.

Ha eltűnik a készpénz vagy a bankkártya
Sokan a bank helyett manapság inkább a matracban vagy például a hűtőben - akár fagyasztott zöldborsónak álcázva - őrzik a pénzüket. Nekik nem árt tudniuk, hogy az eltűnt készpénz vagy a bankkártyák után is járhat kártérítés, de csak egy bizonyos összegig - általában 100-200 ezer forintig.

Ha "művészek" áldozatává válunk
Azonban nemcsak a hétköznapi véletlenek vagy a betörők, de egy művész vagy egy vandál miatt is utolérhet bennünket a balszerencse. Arról lehet vitatkozni, hogy a városszerte megjelenő graffitik - azaz falfirkák - egy újfajta művészeti irányzat, vagy simán csak a vandalizmus színes lenyomatai-e. Ha viszont valaki egy festékszóróval megrongálja a frissen festett házunk falát és semmi művészi értéket nem látunk ebben, a lakásbiztosítás ilyenkor is fizethet.

Ha a kutya megharapja a postást
Bár a lakásbiztosítás főként az otthonunkat védi, azért egészen extrém esetekben is jól jöhet. Például akkor, ha kárt okozunk valakinek. Nézzünk pár gyakori esetet!

Mi van akkor, ha sportolás - mondjuk biciklizés vagy síelés - közben nekiütközünk valakinek, aki emiatt kórházba kerül és hónapokra kiesik a munkából?

1. Ki állja a cechet, ha a gyerek a nyaralás alatt valamilyen kárt okoz a szállodában, például a hallban focizik és betöri egy lapostévé képernyőjét?
2. Mi a helyzet akkor, ha a nyitott kertkapun kiszökik a kutya és megharap egy járókelőt, aki emiatt maradandó egészségkárosodást szenved?
3. Kinek a felelőssége, ha a házunk előtti csúszós járdán egy gyalogos hanyatt esik és megsérül?

A válasz nagyon egyszerű: ha kárt okozunk más tulajdonában vagy testi épségében, akkor könnyen lehet, hogy emiatt kártérítést kell fizetnünk. Kivéve, ha van egy megfelelő lakásbiztosításunk.

Ha beüt a ménkű
Nyilván nemcsak vétkesként, de áldozatként is érhet baj bárkit: itthon évente közel 690 ezer, orvosi ellátást igénylő baleset történik, azaz a szó szoros értelmében percenként beüt a ménkű. A legtöbben sportolás vagy tömegközlekedés során szenvednek balesetet, ami súlyos egészségkárosodással és komoly anyagi veszteséggel is járhat. Ha bármi okból személyi sérülést szenvedünk - például egy villámcsapás miatt vagy sportolás közben -, a lakásbiztosítás terhére jogosultak lehetünk a kártérítésre.

Ha kutyabajok gyötörnek
De nemcsak velünk történhet baj, hanem házi kedvencünket is érheti baleset vagy betegség. Ebben az esetben pedig a négylábú orvosi ellátása és gyógyszerei több tízezer forintba is kerülhetnek. A lakásbiztosítás viszont ezeket a kiadásokat is fedezheti.

Ha megsérül a sírkő
Morbid dolog, hogy a lakásbiztosítás az elhunyt rokonok sírjára is kiterjed? Nézőpont kérdése. Viszont aligha mondhatja bárki is, hogy haszontalan. Például akkor, ha a saját hibánkból kárt teszünk egy másik sírban: a gyerek nekitámaszkodik egy sírkőnek, az pedig leborul. Rögtön megvan a tízezres kár. Ám nagy baj esetén is jól jön a segítség: a biztosított halálakor járó temetési hozzájárulás legalább az anyagi terhek egy része alól mentesíti a gyászoló rokonokat.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

8 dolog, amit mindenképpen tegyünk meg, ha kár ért minket

A betörésektől, a tűzesetektől, a villámcsapástól és a vihar okozta károktól félve kötünk elsősorban biztosítást. Pedig vagyontárgyainkban legtöbbször csőtörés és beázás okoz kárt. És nem feledkezhetünk meg a baleseti kockázatokról sem. Ha már megtörtént a baj, nem árt tudni, mit is tegyünk.

Igencsak meglepődtek néhány éve, karácsony szentestéjén a járókelők, amikor az egyik hatodik emeleti ablakból eléjük zuhant egy égő karácsonyfa. Mint később kiderült, miután egy család csillagszórókkal és gyertyákkal díszítette fel a fáját, majd a kamerát előkészítette az ünnepi jelenet megörökítésére, a fények meggyújtását követően lángra lobbant a fa, amit aztán a pánikba esett apuka kétségbeesésében kidobott az utcára. Szerencsére ott senkinek nem esett baja, a családfő azonban másodfokú égési sérüléseket szenvedett, ezen kívül kigyulladt a függöny, és a lakást korom borította be.

Hogy érzékeljük az egyes kártípusok valószínűségét, érdemes egy pillantást vetnünk a számokra. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a vezetékes vízkárok idézték elő a lakóingatlanoknál bekövetkezett biztosítási események 30-40, míg a nyaralóknál a 90 százalékát. Komoly veszélyforrásnak tekinthetők a téli fagyok, illetve a nyári viharok. Hogy ez utóbbi volumenét érzékeltessük: még a korábbi évekhez képest viharok szempontjából nyugodtabbnak mondható május 1. és augusztus 31. közötti időszakban is mintegy 57 ezer bejelentést kaptak idén a biztosítók vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén. És ennél a számnál valójában jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen az ingatlanok közel negyede nem rendelkezik biztosítással. Ehhez képest – a MABISZ adatai szerint – a köztudatban talán a legnagyobb félelemként élő betörésekből kevesebb, körülbelül 50 ezer történik egy évben Magyarországon. A tűzkárok ehhez képest az alacsonyabb valószínűségű károk közé tartoznak, a KSH felmérése szerint 2016-ban 7449 regisztrált lakástűz volt az országban.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első félévében több mint 7500 baleset történt, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az autólopások száma azonban jóval kevesebb volt, 2018 első félévében mindössze 384 személygépkocsira adtak ki körözést Magyarországon – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adataiból. Ez időarányosan csökkenés az utóbbi évekhez képest, hiszen 2017 egészében az összes személygépkocsira 1125 körözést rendelt el az ORFK, míg 2014-ben 3562-t.

De mindenki tisztában van azzal, mit tegyen, ha már megtörtént a baj? Érdemes mindig a probléma előtt járni egy lépéssel, és biztosítást kötni. De hogyan tudjuk mi magunk is segíteni a minél gyorsabb és gördülékenyebb biztosítói ügyintézést? Mutatjuk a leghasznosabb tudnivalókat!

1. Fontos a megelőzés

A teljes kárösszeg kifizetésének a feltétele, hogy a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést tegyen meg annak érdekében, hogy megelőzze, vagy csökkentse a kár mértékét. Így például törekedni kell az épületek megóvásra, folyamatos karbantartására. Télen, a hosszú időre magára hagyott ingatlanoknál gondoskodni kell a megfelelő téliesítésről (többek között, ahol lehet, érdemes vízteleníteni a vezetékrendszert). A betörésék kockázatát korszerű nyílászárókkal csökkenthetjük, de arra is figyeljünk, hogyha elmegyünk otthonról, még bukó állapotban se hagyjunk nyitva könnyen megközelíthető ablakot. A közúti balesetek megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy mindig az évszaknak megfelelő, és jó állapotú gumival közlekedjünk.

2. Próbáljuk meg enyhíteni a kárt

Nagyon fontos, hogy a károk enyhítéséért az észlelésüket követően próbáljunk mindent megtenni. Ez az ingatlanok esetében a biztosítottnak kötelezettsége is. Csőtörésnél például azonnal el kell zárni a vizet, és vízvezeték-szerelővel kijavíttatni a hibás csőszakaszt, csak egyet nem szabad: visszafalazni a károsodott részt addig, amíg a biztosító kárszakértője azt nem szemlézte! Lehetőleg a vízre érzékeny berendezéseket, ingóságokat is ki kell menekíteni az érintett helyiségekből. De egy nagyobb katasztrófa, például árvíz idején is nehezen fogadná el a biztosító, ha a legértékesebb műszaki cikkeinket az elárasztott alagsorban tárolnánk.

3. Dokumentáljuk, amit lehet

Fotózzuk le a kárt, lehetőleg úgy, hogy a helyszín felismerhető legyen. Közúti balesetnél például magát a helyszínt és a járművek elhelyezkedését is. Emellett ki kell tölteni az ingyenesen beszerezhető európai baleseti bejelentőt, és a balesetben részt vevő feleknek aláírásukkal kell igazolniuk az adatok valódiságát. Nem szabad elfelejtkezni az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről sem.

A fotók lakáskárnál is segítik a kárszakértők munkáját. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárszemle előtt a szükséges kárelhárításon túl további javítási munkákat ne végezzünk. Hiszen ha a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, akkor a biztosító nem lesz köteles fizetni.

4. Balesetnél ne hagyjuk el a helyszínt

Autós balesetek esetén mindig álljunk meg, még a jelentéktelennek tűnő ütközéseknél is. Meg kell ugyanis állapítani, hogy indokolt-e rendőrt hívni. Ez személyi sérülés esetén nem opció, hanem kötelező, vitatott baleseti helyzetben pedig ajánlott. A nyomok megőrzéséről, a lehetőségekhez képest, gondoskodni kell, de úgy, hogy az a forgalmat ne akadályozza.
Személyi sérülésnél, ha az indokolt, azonnal ki kell hívni a mentőket. Emellett is törekedjünk a maximális segítségnyújtásra, hiszen akár szabadságvesztéssel is járhat, ha magára hagyunk valakit, akinek az élete vagy testi épsége komoly veszélybe került.

5. Értesítsük a hatóságokat

Autólopás felfedezése után azonnal értesítsük a rendőrséget, és tegyünk feljelentést, majd jelentsük be a kárt. Ilyenkor a biztosítónak le kell adni az ellopott gépkocsi kulcsait (vagy indító kártyáit), valamint be kell mutatni a jármű forgalmi engedélyét. Betöréses lopásnál a rendőrséget, tűzkárnál pedig a tűzoltóságot hívjuk, a kárrendezésnél ugyanis szükség lehet a rendőrségi, illetve a tűzoltósági jegyzőkönyvre.

6. Őrizzük meg a számlákat

Ha biztosított ingatlanunkban nagy értékű ingóságainkban keletkezett kárunk megfizetését kérjük a biztosítótól, akkor szükség lehet a vásárlást igazoló számlákra, ezért azokat mindig érdemes eltenni, illetve megőrizni a garancia lejárta után is, hiszen nagyban segíthetnek a kárrendezés lebonyolításában.

7. Menjünk orvoshoz

Ha egy közlekedési baleset után gyanús tünetet észlelünk magunkon, mindenképpen menjünk orvoshoz. Hiszen a látszólag jelentéktelen vagy egyáltalán nem látható sérülések később veszélyesnek, sőt, akár életveszélyesnek bizonyulhatnak. Ha van balesetbiztosításunk – akár kiegészítőként casco vagy lakásbiztosításhoz –, akkor például csonttörés esetén is számíthatunk fix összegű szolgáltatásra.

8. Időben jelentsük be a kárt

És végül az egyik legfontosabb tudnivaló! A kárigényt minél előbb érdemes bejelenteni: telefonon, interneten, applikáción vagy személyes ügyfélszolgálaton keresztül. Ha valakinek egy közlekedési balesetben okoz kárt egy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező személy, akkor azt 30 napon belül kell közölnie a biztosítójával.

Forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Tájékozódjon biztosítási lehetőségeiről kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor>>

Nyaralóbiztosítás: most ugrik meg a kockázat

Az alkuszcégek kötési adatai szerint az őszi hónapokban 25 százalékkal haladja meg az éves átlagot a nyaralóbiztosítást kötők száma. Az óvatosság nem véletlen.
A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedésével párhuzamosan nő a betörések kockázata, és a kései észlelés miatt növekszik az elemi károk és a meghibásodások által okozott károk átlagos helyreállítási költsége is – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A nyaralóbiztosításról célszerű időben, hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni – mondta Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja. A kiválasztott biztosító ugyanis 15 nap alatt döntheti el, valóban megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést, kockázatviselése pedig csupán e döntést követően kezdődik el.

Pótdíj a nem állandóan lakott ingatlanoknál

Az állandó lakók hiánya, illetve a lakott területtől való távolság is jelentősen növeli a nyaralókkal kapcsolatos károk kockázatát. A magasabb kockázat magasabb díjjal jár: a biztosítók döntő többsége ilyen ingatlanokra is vállal fedezetet, ám ezért 30 és 100 százalék közötti mértékű pótdíjat számol fel.

Miközben egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlanra átlagos paraméterek mellett már évi 18 ezer forinttól is lehet lakásbiztosítást kötni, ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, az egyes biztosítók éves díjai 30 ezer forinttól indulnak. A nyaralókban ugyanakkor általában kisebb értékű ingóságot kell biztosítani, ami mérsékli a fizetendő díjat.

A lakottság definíciója a biztosítási feltételekben általában minimum 180 nap ott tartózkodást jelent, ezt azonban az olcsóbb biztosítás reményében nem érdemes úgy kijátszani, hogy valamelyik családtag állandó lakosnak jelentkezik be a nyaralóba. Az állandó lakottság ugyanis könnyen ellenőrizhető például a közműszámlák alapján. Ha a kárvizsgálat során bebizonyosodik, hogy a biztosított lakóház valójában nyaraló, akkor a biztosító jogszerűen visszatarthatja akár a teljes kártérítés összegét is.

Speciális kockázatok

Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

Az állandó lakók hiánya, valamint a lakott területektől való távolság számos kár kockázatát jelentősen megnöveli. Egy természeti csapásról, egy betörésről, egy csőtörésről, de akár egy tűzesetről is a tulajdonosok gyakran csak hetekkel később értesülnek, ami jelentősen emeli a kárösszeget. Csőtörés esetén például az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet, de például a vihar által megbontott tetőn keresztül történő további ázás is jelentősen súlyosbíthatja a károkat. Egy betörő pedig télen gyakran eleve nem is értékeket, hanem átmeneti szálláshelyet kereshet az ingatlanban, ami a nem rendeltetésszerű használat eredményeként akár teljes felújítást is szükségessé tehet.

Mindezek miatt a biztosítók a kárfelmérés során a nyaralóépületek esetében is szigorúan megvizsgálják, hogy a tulajdonosok minden elvárhatót megtettek-e a kármegelőzés érdekében: megfelelő vagyonvédelmi eszközöket alkalmaztak-e, fűtetlen épületekben megtörtént-e a téli víztelenítés. stb.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Ne hagyja védelem nélkül nyaralóját, amíg üresen áll! Lakásbiztosítás kalkulátor >>