A hiányzó díjakat még be kell fizetni

Többszázezer ügyfelet és még ennél is több szerződést hagyhat maga után Magyarországon a romániai Astra biztosító, amennyiben a napokban kezdődött csődeljárás végén „bezárják” a céget. A még hiányzó díjakat mégis be kell fizetni, mert baleset, vagy egyéb káresemény után csak így jár kártérítés. Kgfb évfordulón pedig érdemes biztosítót váltani – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.

Százezrek érintettek a napokban nyilvánosságra került hír kapcsán: visszavonták a romániai Astra biztosító működési engedélyét. Annak ellenére, hogy a céghazai képviselete közölte, a károsultakat két irányból is – a romániai állami garancia alapból és a magyarországi kártérítési alapból (KALAP) – ki tudják fizetni, egyes szerződések esetében nem árt más biztosító után is nézni – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs vezetője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kgfb-s ügyfelek csak a szerződésük fordulóján válthatnak szolgáltatót. Azok viszont, akiknek nincs díjhátralékuk, egy esetleges baleset kapcsán változatlanul számíthatnak kártérítésre, az ügyfélszolgálat és a kárrendezés ugyanis továbbra is működik – hivatkozik az Astra hivatalos tájékoztatására Németh.

A casco, a lakás- és a vagyonbiztosításokat szintén az évfordulókon, a szerződésre érvényes feltételek szerint lehet felmondani az Astránál. Vagyonbiztosításra azonban, aki megteheti, párhuzamosan másik céggel is szerződhet. Korábban erre a duplikálásra nem volt lehetőség, de a tavaly életbe lépett új Ptk. azonban már megengedi ezt a formát. Kárrendezéskor azonban ez nem jelent majd dupla kifizetés, hiszen a biztosítás továbbra sem szolgálhat vagyonosodást és változatlanul csak a kár utáni helyreállítás lehet a cél. Abban az esetben, ha a károsultak mindkét biztosítónak jelentik az esetet, a társaságoknak joguk van a részarányos, vagy részvállalásos kártérítésre – tájékoztat a szakértő. Ez azt jelenti, hogy a kárösszeget az adott biztosítók megoszthatják egymás között. Igaz, ez a megoldás kétszeres díj befizetését feltételezi, ám ebben az esetben csak így lehetnek biztosabb fedezetben az Astra-ügyfelek vagyontárgyai.

A szakértő szerint az érintetteknek mostantól érdemes minden eddiginél jobban figyelni az Astrával kapcsolatos híreket, elsősorban az MNB hivatalos közleményeit, mert napról, napra változhat az ügyintézéssel kapcsolatos tudnivaló.

Árvízkészültség a biztosítóknál

Rekord kifizetésre készülnek a biztosítók, az előrejelzések szerint ugyanis a sokéves átlagot meghaladó árvíz érheti el az országot. Az elöntött ingatlanok után tavaly összesen mintegy 3 milliárd forintot fizettek ki, miközben az elúszott valós érték elérte a százmilliárdos nagyságrendet, ám a veszélyeztetett ingatlanok mintegy 30 százalékára nincs biztosítás. Belvízre viszont továbbra sem lehet szerződni egyetlen cégnél sem.

A biztosítókat is mozgósítja a hír: az elmúlt évek legnagyobb áradásával számolnak a vízügyi szakemberek tavasszal, mert rekordmennyiségű hó halmozódott fel a hazai folyók, különösen a Duna, az Ipoly, a Sajó, a Hernád és a Dráva vízgyűjtő területein. A kirendeltségek fokozott készültséggel várják az árvíz idején szokásos nagy rohamot, ami egy átlag hétköznapinál jóval nagyobb, ám meg sem közelíti azt, amekkora lehetne, ha minden veszélyeztetett ingatlanra lenne biztosítás – véli Németh Péter, a 25 biztosító ajánlatát kínáló CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója. Árvízkárra évente mintegy 3 milliárd forintot fizetnek ki a biztosítók, miközben a vízben odaveszett valós érték egy olyan katasztrófában, mint amelyet 2010-ben Felsőzsolca és környéke lakói átéltek, elérheti a több százmilliárdos nagyságrendet is, csak éppen a megrongált épületek legalább harmadára nincs biztosítás. Annak ellenére, hogy Magyarországon kiemelkedően jó, 75 százalékos az ingatlanbiztosítási arány, az érvízi területek lefedettsége messze elmarad az országos átlagtól. Miért éppen ott van a fehér folt, ahol a legnagyobb szükség lenne a garanciára? A magyarázat az lehet – latolgat Németh –, hogy az árvízi területeken élők jelentős részének mindennapos megélhetési gondja van, nem futja biztosításra. Még akkor sem, ha a havi 1-2 ezer forintos díjjal egész életek munkáját lehet megmenteni.

Forrás: hirportal.clb.hu

Villámhárítanak a biztosítók

Több biztosító szigorít a villámcsapásban tönkrement számítógépért, plazma TV-ért kifizethető kártérítési szabályokon - közölte a CLB biztosítási alkuszcég.

Összegezték és túl soknak találták a biztosítók a mennykőcsapások kártérítéseit, főleg a „villámlás indukciós hatása által” okozott esetek számát. Nem véletlen, hogy éppen most került erre sor, hiszen csak az elmúlt két hónapban olyan erős villámlással járó viharok tomboltak az ország különböző pontjain, hogy a kockázatviselőknek százmilliót kellett kifizetniük a károsultaknak. A kártérítések jelentős része tönkrement elektronikai berendezésekért, azon belül is a villámcsapás okozta úgynevezett másodlagos hatásaként megrongált szórakoztatóelektronikai eszközökért járt. Némelyik cég – most például az Aegon Magyarország – ezért úgy döntött, mostantól elővigyázatosabb lesz és saját érdekükben ügyfeleit is erre rákényszeríti. A szolgáltató a napokban írásban közölte, mostantól csak azokért a számítógépekért, házimozikért, LCD, LED és plazma tévékért – érzékeny, kisfeszültségű áramkörökből álló elektromos eszközökért – fizet kártérítést, amelyeket annak ellenére tett tönkre a vihar, hogy előtte speciális védelemmel szerelték fel – ismertette a szolgáltatók körében egyre népszerűbb újdonságot Németh Péter, a huszonöt biztosítóval szerződött CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy egyik-másik biztosító mostantól elvárja – megteheti –, ügyfelei legyenek még gondoskodóbbak, s tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megvédjék vagyontárgyaikat. Ez esetben például a szórakoztató elektronikus eszközöket szereljék fel olyan, néhány ezer forintért kapható túlfeszültséget levezető műszerekkel, amelyek segítségével megelőzhető a baj. Abban az esetben, ha ilyen nincs, nem fizet kártérítést a biztosító. Az egyéb, a háztartási ingóság kategóriába tartozó elektromos háztartási gépeknél, valamint az épületgépészeti berendezéseknél, klímáknál, kapunyitó motorok, riasztók használatánál nem feltétele a károk kifizetésének a túlfeszültség elleni védelem – szögezik le a szigorító szolgáltatók.

Németh Péter egyébként ennél olcsóbb és egyszerűbb megoldást is ajánl: viharban áramtalanítsák a berendezéseket, s akkor a legnagyobb villámcsapás sem teszi tönkre az érzékeny eszközöket. A CLB tapasztalatai szerint ugyanis az emberek többsége nyaralása idejére is áram alatt hagyja a lakását, s ennek következtében gyakoriak a különféle káresetek. Ez a házi praktika azonban csak abban az esetben hasznos, ha az ingatlanra egyébként megfelelő biztosítási védelem is van, hiszen a vihar – is – elképzelhetetlen pusztításra képes. Németh sajnálatosnak tartja, hogy ennek ellenére az ingatlanok mintegy 30 százalékára még mindig nincs biztosítás. Szomorú példaként említi a legutóbbi, júniusi vihart, amely úgy rongált meg egy egész települést, több százmillió forintos kárt okozva, hogy egyik tönkre tett ingatlanra sem volt biztosítás. Egész életek munkája veszett kárba csupán azért, mert a tulajdonosok havonta alig több mint ezer forintot sem szántak erre a célra.

A biztosítással rendelkezők figyelmét azonban az idő fontosságára is felhívja a figyelmet a CLB szakértője: a káreseteket a legrövidebb időn, két munkanapon belül be kell jelenteni annak érdekében, hogy a helyszíni szemle során pontosan lehessen azonosítani a sérült eszközöket, villámvédelmi berendezéseket.

Forrás: hirportal.clb.hu

Fontosnak tartjuk az ingatlanbiztosítást

Az Allianz megbízásából a GfK végzett felmérést, amelyből kiderült, hogy az ingatlanok 70-75%-a biztosított, és a lakosság 89%-a tartja fontosnak a lakásbiztosítást. A biztosítást nem kötők az árra hivatkoznak.

A GfK piackutató cég felmérést végzett az Allianz megbízásából az emberek lakásbiztosítással kapcsolatos véleményéről, tájékozottságáról. A kutatás adatai alapján a megkérdezettek jelentős része, összesen 89 százaléka tartja fontosnak, hogy biztosítást kössenek otthonukra.

A lakásbiztosításra azért van szükség, mert növeli biztonságérzetüket. A megkérdezettek 60 százaléka vallotta azt, hogy biztosításkötési hajlandóságát befolyásolták az elmúlt évek időjárási viszonyai. Ma Magyarországon, a lakásbiztosítási piacon évek óta jellemző 70-75 százalék körüli lefedettség csak kis mértékben marad el a nagyobb nyugat-európai országokra jellemző 75-85 százalék közötti értékektől, közép-kelet európai viszonylatban pedig mindenképpen jónak mondható.

A biztosítással nem rendelkezőket vizsgálva, a GfK kutatásból kiderült, hogy akiknek nincs biztosítva az otthonuk, átlagosan kisebb lakásban élnek, mint akiknek van biztosításuk. Vannak, akik úgy gondolják, hogy velük nem történhet ilyesmi, a felmérés szerint azonban a válaszadók 70 százalékának lakásában történt már káresemény. Emellett közülük a legtöbben - bár fontosnak tartják - azért nem kötnek otthonukra biztosítást, mert úgy érzik, nem engedhetik meg maguknak.

A kutatási eredmények szerint az emberek legfőképp az ár miatt nem kötnek biztosítást otthonukra. "Példaként, egy 100 négyzetméteres, családi ház biztosítása az általános ingóságok bevonásával körülbelül havi 2400 forintba kerül, amelyet szembeállítva a többszázezer, esetleg millió forintos károkkal talán még a jelenlegi állapotok mellett is érdemes kigazdálkodnia a tulajdonosnak." - magyarázta Horváth Andrea, az Allianz vezérigazgató-helyettese.

A felmérés igazolta azt, hogy a lakásbiztosítások terén is tovább nő az internetes kötések szerepe. Az itt megjelenő ügyfelek számára biztosításkötés esetén is fontos a gyorsaság, de a kényelmet és praktikusságot is sokra becsülik. Szeretik, hogy a különböző kínálatok könnyen összehasonlíthatók és átláthatók, és azt is, hogy további kedvezmények is rendelkezésre állnak.

A válaszadók szerint az ideális lakásbiztosítás fedezetet nyújt tűz és elemi károkra, beázásra, üvegtörésre, csőtörésre és betöréses lopásra.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a biztosítás megkötésénél a legfontosabb döntési szempont a szolgáltatás ár-érték aránya és a fizetendő díj mértéke, a lakás és a biztosítás típusától függetlenül.

Forrás: Marketinginfo