2022.01.14
Ezek voltak tavaly a legdrágább természeti katasztrófák a világon
A legnagyobb német viszontbiztosító összegezte, hogy a világon mekkora károkat okoztak 2021-ben a természeti csapások. A végső összeg eléri a 280 milliárd dollárt.
A Munich Re szerint a biztosítók által kifizetett kárérték döntő többségéért a természeti katasztrófák tehetők felelőssé. A tavaly júliusi áradások Nyugat-Európában globálisan a második legdrágább csapásnak számítottak. A német viszontbiztosító közzétette azt a jelentését, amelyben összegzik a katasztrófák után a világon kifizetett biztosítások összegét. Ez mintegy 280 milliárd dollárt tesz ki, és pontosan illeszkedik abba az emelkedő trendbe, amely évről évre egyre nagyobb összeg kifizetését teszi szükségessé a klímaváltozásnak betudható természeti csapások nyomán.
A klímaváltozás eredményeként egyre gyakrabban fogunk szembesülni extrém, pusztító időjárási körülményekkel - mondta a biztosítótársaság tudományos munkatársa.
A legdrágább természeti csapások 2021-ben
A jelentésből kiderül, hogy a biztosítási összeg egy jelentős része az Egyesült Államokban keletkezett hurrikánok, tornádók és áradások eredményeként.
TAVALY EGYÉBKÉNT AZ IDA NEVŰ HURRIKÁN OKOZTA A LEGNAGYOBB PUSZTÍTÁST, A NYOMÁBAN A KÁROK ELÉRTÉK A 65 MILLIÁRD DOLLÁRT.
Úgy becsülik, hogy összességében mintegy 145 milliárdos kár érte az USA-t mind az összkárokat, mind pedig a biztosított károkat tekintve. Ez arányaiban jóval több, mint az azt megelőző éveké volt. 2019-ben például az összes kár értéke 52 milliárd dollárt tett ki.
Nem szabad megfeledkeznünk arról a ritka hideghullámról sem, amely februárban csapott le az Egyesült Államokra, és beterítette még a déli Texas államot is, ahol Houstonban mínusz 8 fokot mértek. Bár hasonló fagy évtizedenként egyszer jellemző Texasra, az állam energiahálózata, infrastruktúrája és épületei nincsenek felkészülve ilyen extrém terhelésre. Milliók maradtak napokig áram nélkül. A károk értéke harmincmilliárd dollárt tett ki, amelynek azonban csak a fele volt biztosítva.
Európa nyugati felét júliusban érte el kiterjedt esőzés, aminek hatására nagyon sokfelé alakultak ki villámáradások – ez az Ahr folyó esetében volt kritikus –, aminek nyomán számtalan épületet mosott el az ár, és nagy károk keletkeztek az infrastruktúrában; hidak és autóutak semmisültek meg. 220 ember vesztette életét.
Szeptemberben a Kanári-szigeteken tört ki a Cumbre Vieja-vulkán. A lávaömlés csak három hónappal később, december 25-én szűnt meg. A lávafolyam háromezer ingatlant pusztított el, a károk értéke eléri az egymilliárd dollárt, ám ennek csak töredéke volt biztosítva.
Ázsia még viszonylag jól megúszta a tavalyi évet. A természeti károkat ötvenmilliárd dollárra becsülik, ebből kilencmilliárdnyi volt biztosítva. Nyáron Kína középső részén a heves esőzések nyomán megáradt folyók átléptek a gátakon, és főleg Henan tartományban okoztak jelentős károkat, mintegy 16 milliárd dollár értékben, azonban ennek talán a tíz százalékára kötöttek biztosítást. Februárban Japán keleti partjainál regisztráltak egy, a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengést, amely 7,7 milliárd dolláros kárt hagyott maga után, ennek hetven százaléka nem volt biztosított.
forrás: index.hu
CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban pár perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Biztosítási rés: idén is szabad a pálya – akár tízezrek maradhatnak a zsebben
2026 február 18.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A lakásbiztosítás sok háztartásban évek óta ugyanaz: fizetjük, aztán elfelejtjük. Pedig márciusban ismét van egy rövid időszak, amikor a biztosítás évfordulótól függetlenül, költségmentesen lecserélhető. Ez nem apróság: egy jó váltással akár évi több tízezer forint is megspórolható, miközben a védelem akár szélesebb is lehet. A lehetőség viszont csak pár hétig él – aki lemarad, továbbra is a régi díjat fizetheti.
A lakásbiztosítás tipikusan az a pénzügyi termék, amelyet a legtöbb háztartás egyszer megköt, majd hosszú évekre „elfelejt”. A díj automatikusan rendeződik, a szerződés pedig marad a fiók mélyén – akkor is, ha közben változnak az árak, a fedezetek és az ingatlan értéke.
Pedig minden év márciusában van egy időszak, amikor a fogyasztók külön költség nélkül újratárgyalhatják a feltételeiket. 2026-ban is él a lehetőség: a jogszabály alapján a határozatlan idejű lakásbiztosítások márciusban díjmentesen felmondhatók, függetlenül az évfordulótól. Aki most lép, éves szinten akár több tízezer forintot takaríthat meg – vagy ugyanazért a díjért szélesebb védelmet szerezhet.
Meddig lehet váltani?
A biztosítási törvény szerint a határozatlan időre kötött lakásbiztosítások esetében minden év március 1. és 30. között extra, költségmentes felmondási lehetőség nyílik. Ez azért jelentős, mert normál esetben a lakásbiztosítást csak az évforduló előtt legalább 30 nappal lehet felmondani, ilyenkor viszont ettől függetlenül is szabad a váltás.
Mely szerződések válthatók díjmentesen?
A kampány kizárólag a határozatlan idejű lakásbiztosításokra vonatkozik. Általában ezek teszik ki a piac döntő részét, de érdemes ellenőrizni a szerződés típusát, mert ha valaki határozott idejű konstrukciót kötött – például hűségidő vállalásával kapott kedvezményt –, az idő előtti felmondás költséggel járhat, és a biztosító visszakérheti az úgynevezett tartamkedvezményt.
Ilyen esetben mérlegelni kell, hogy a váltás valóban megéri-e.
Ezzel szemben a márciusi lehetőség az összes határozatlan idejű lakásbiztosításra érvényes, függetlenül attól, hogy csak az ingatlant, csak az ingóságokat vagy mindkettőt védi.
Lakáshitel mellett is lehet váltani
Gyakori tévhit, hogy hitellel terhelt ingatlannál nem lehet biztosítót váltani. Valójában lehet, de szigorú feltétellel: a jelzáloggal terhelt ingatlan egyetlen napra sem maradhat biztosítás nélkül.
Az új szerződésben szerepeltetni kell a hitel adatait, és a dokumentumokat be kell mutatni a banknak. Ennek elmulasztása akár a hitelszerződés felmondásához is vezethet, ezért fontos a gondos adminisztráció.
Miért lehet most különösen aktuális a felülvizsgálat?
2025-ben az éves infláció 4,4 százalék volt, ami jóval mérsékeltebb a korábbi évek kiugró értékeinél.
A biztosítók az évforduló környékén jellemzően az inflációhoz igazítják a díjakat – ez az úgynevezett indexálás –, hogy elkerüljék az alulbiztosítást (vagy akár felülbiztosítást).
A 4,4 százalékos infláció önmagában nem jelent drasztikus díjemelést, ám az elmúlt évek összesített árváltozásai miatt sok szerződés díja így is jócskán megemelkedhetett. Emellett a piaci verseny következtében az egyes biztosítók árazása között érdemi különbségek lehetnek. Vagyis még mérsékeltebb inflációs környezetben is indokolt lehet a szerződések újranézése.
Mi történik az előre befizetett díjjal?
A legtöbben éves díjfizetést választanak, ezáltal joggal merülhet fel a kérés, mi történik a díj fennmaradó részével egy estleges változtatás során. Ebben az esetben a már befizetett díj arányos része nem vész el: a régi biztosító a hátralevő időszakra jutó összeget visszatéríti.
A váltás pénzügyi szempontból tehát nem jelent „bennragadó” összeget – a kérdés inkább az, mennyi ideig fizet valaki a piacinál drágább konstrukciót.
Mekkora lehet a megtakarítás?
A lakásbiztosítási piacon 2026-ban is látványos díjkülönbségek lehetnek az egyes biztosítók ajánlatai között – még akkor is, ha első ránézésre hasonló fedezetet kínálnak. A pontos megtakarítás mindig egyedi, de a tapasztalat az, hogy éves szinten reálisan több tízezer forint is múlhat azon, ki mikor és mennyire tudatosan vált.
A díjak eltérését jellemzően az alábbi tényezők mozgatják:
- eltérő árazási logika ugyanarra az ingatlantípusra
- különböző kockázati megítélés (például vízkár, viharkár, betörés)
- akciók és kedvezmények (online kötés, csoportos kedvezmény, díjfizetési mód)
- kiegészítők eltérő díjazása (üvegkár, dugulás, napelem, hőszivattyú)
- biztosítási összeg és önrész beállításai
- az indexálás hatása és annak mértéke
2025-ben az infláció 4,4 százalék volt, vagyis az automatikus díjkorrekció nyomása mérsékeltebb, mint a korábbi években. A verseny azonban ettől még él: a biztosítók csomagjai és díjai között továbbra is könnyen kialakulhat olyan különbség, ami egy átlagos lakás esetében is érzékelhető pénzt hagy a családi kasszában. Ráadásul a megtakarítás nemcsak egy évre szól: ha valaki 3–5 éven át egy „túlárazott” szerződésben marad, akkor a különbség már százezres nagyságrendű lehet.
Mit tud valójában egy lakásbiztosítás?
Az alapcsomagok jellemzően fedezik a tűz-, víz-, vihar-, villám- és egyéb elemi károkat, valamint sok esetben a betörést és vandalizmust is. Ide tartozhat a villámcsapás másodlagos hatása miatti túlfeszültségkár, a csőtörés, beázás vagy üvegkár is.
Emellett számos kiegészítő érhető el:
- napelem, hőszivattyú, napkollektor biztosítása,
- duguláselhárítási költségek,
- fagyasztott élelmiszer megromlása áramszünet esetén,
- kisállat-biztosítás,
- baleseti és egészségbiztosítási elemek,
- akár cyberfedezet.
A kulcskérdés azonban az arányosság: csak olyan kockázatra érdemes biztosítást kötni, amely reálisan fennáll.
A felesleges kiegészítők indokolatlanul emelhetik a díjat.
Mire érdemes figyelni váltáskor?
- Ellenőrizze, hogy határozatlan idejű-e a szerződés.
- Ne maradjon biztosítási szünet.
- Vizsgálja meg a biztosítási összeget, elkerülve az alulbiztosítást.
- Hasonlítsa össze a fedezeteket, ne csak az árat.
- Olvassa el a kizárásokat és a szerződési feltételeket.
Lényeges szempont továbbá, hogy a lakásbiztosítás nem „szűnik meg magától” attól, hogy a szerződő abbahagyja a díjfizetést. A szerződést írásban kell felmondani, ellenkező esetben a biztosító a tartozást akár jogi úton is behajthatja.
Fogyasztóbarát alternatíva: mit kínál a minősített otthonbiztosítás?
A márciusi váltásnál nemcsak az ár, hanem a szerződések átláthatósága is kulcskérdés. Ebben nyújthat kapaszkodót a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO), amely egy, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott követelmények mentén minősített, standardizált termékkör.
Az MFO célja, hogy az otthonbiztosítások közérthetőbb feltételekkel, egységesebb fogalmakkal és gyors – digitálisan is elérhető – ügyintézéssel legyenek elérhetők.
A konstrukciók egyik előnye, hogy az MFO Alapcsomag tipikus, háztartásokat érintő káreseményekre ad fedezetet – ide tartozik például a tűz, a villámcsapás, a vihar és a vízkár is.
Fontos szabály, hogy alapcsomagra kötött MFO-szerződésnél a biztosító nem kötelezheti a fogyasztót önrész vállalására a kárrendezés során, ami különösen megnyugtató szempont lehet azoknak, akik nem szeretnének apró betűs meglepetéseket egy káresemény után.
A piaci szereplők többsége ma már kínál MFO-terméket, ezek összehasonlítására pedig az MNB külön felületet is működtet – ami a márciusi kampányidőszakban praktikus kiindulópont lehet azok számára, akik a biztosítóváltást gyorsan, mégis kontrolláltan szeretnék végigvinni.
A fiókban porosodó szerződés most pénzt érhet
2026 márciusa ismét lehetőséget ad arra, hogy a háztartások költségmentesen újragondolják lakásbiztosításukat. Bár a 2025-ös 4,4 százalékos infláció mérsékeltebb díjkorrekciót indokol, a piaci verseny és az eltérő árazás miatt továbbra is jelentős különbségek lehetnek a biztosítók ajánlatai között. Aki most időt szán a szerződés átnézésére és az ajánlatok összehasonlítására, nemcsak pénzt takaríthat meg, hanem korszerűbb, az aktuális igényekhez igazodó védelmet is választhat. Márciusban a döntés a fogyasztók kezében van – április eleje után viszont ismét visszaáll a szokásos rend.
forrás:vg.hu
Hogyhogy nem drágulnak a biztosítások, ha a lakások ára és építési költsége is emelkedik?
2026 február 02.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Míg az ingatlanok értéke az elmúlt pár évben Magyarországon drasztikusan emelkedett, és az építési költségek is jóval magasabbak lettek, az ingatlanok mögött álló biztosítások díja egyáltalán nem követte ezt a sokszor eszementnek tűnő drágulást.
Egy egyszerű példán bemutatva: ha 2017-ben egy ingatlan 35 millió forintot ért, akkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) árindexe alapján számolva 2024-ben már körülbelül 85 millió forintért lehetett eladni, az értéknövekedés majdnem 2,5-szeres volt. A lakásbiztosítások átlagos díja 2017-ben évi 35 ezer forint körül volt (ezért, a könnyű összehasonlítás érdekében választottuk példának a 35 milliós ingatlant), de 2024-ben egyáltalán nem kellett 85 ezer forintot fizetni a biztosításáért, az átlagos díj 60 ezer forint volt. Ma már azt is tudjuk, hogy a díjak átlaga innen még 2025 első felében sem emelkedett semmit, utána pedig a kormány hatására a biztosítók egy évre befagyasztották a díjaikat, így azok a 2024-es szinten ragadtak.
A biztosítási díjaknak természetesen a lakásépítés költségével kellene leginkább együtt mozogniuk, hiszen a biztosítási érték maximumát mindig úgy próbálják belőni az ügyfelek és a biztosítók, hogy ha legrosszabb esetben porig ég a ház, akkor (a katasztrófa előtti műszaki állapotban való) újjáépítést vagy lakásnál a felújítást a kárkifizetésből fedezni lehessen.
A biztosítási érték (az az összeg, ameddig a biztosító kár esetén fizet) és a biztosítási díj (amit az ügyfél fizet) változása általában összhangban van egymással, azaz minél nagyobb a biztosító által vállalt maximális kártérítés összege, annál nagyobb szokott lenni a biztosítás éves díja is. Csakhogy első látásra az utóbbi időben még ez az alapösszefüggés sem teljesült.
A KSH szerint a lakásépítés fajlagos, azaz egy négyzetméterre vetített költsége 2017 és 2024 között durván a 3,7-szeresére nőtt, miközben a biztosítási díjak „csak” 2,7-szer voltak magasabbak, ez elég nagy különbség.
Igaz, a számolásba bezavar, hogy a hivatal 2020-ban módosította a módszertanát, méghozzá nem kis mértékben, így 2019-ről 2020-ra a lakásépítés költsége 28 százalékkal ugrott meg. A növekedés oka elsősorban az volt, hogy a korábbinál magasabb műszaki tartalommal vették figyelembe az árakat, mert a szabályváltozások miatt ekkortól már csak ezekkel a paraméterekkel lehet lakásokat építeni. E nélkül mérsékeltebb lenne a díjemelések lemaradása.
A KSH legfrissebb, 2024-es adatai szerint egy természetes személy (azaz lakossági megrendelő) átlagosan 604 ezer forintból tudott megépíttetni egy négyzetméternyi ingatlant, ez 11 százalékkal volt több, mint a 2023-as becsült költség. A biztosítók 2024-ben épp ennyivel, 11 százalékkal emelték átlagosan a díjaikat, vagyis akkor még pont lekövették a 2023-as inflációt. Ez érdekes, de egyébként nem egyértelmű ok-okozati összefüggés, mert ahogy később még kitérünk rá, a díjemeléseket messze nem csak az építési költségek emelkedése alapján határozzák meg.
2025-re a KSH-nak még nincs éves adata a lakásépítés költségeiről, de ha manapság szeretne valaki új lakásbiztosítást kötni, akkor a biztosítók általában már közel 900 ezer forint körüli újjáépítési költséggel számolnak négyzetméterenként. Ehhez elvileg jóval nagyobb biztosítási díjnak is kellene tartoznia, de a valóság most nem követi a tankönyvet, hiszen ahogy már jeleztük, az átlagos díjak 2024 óta évi 60 ezer forint körül vannak.
Aki 2025 júliusa óta kapott éves értékkövetési értesítőt a biztosítójától, az ezt a jelenséget láthatta benne: a biztosítási értéket megemelték, a díjat viszont nem.
Szurgyi Nándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke szerint a fenti jelenség ellenére sincs alulbiztosítva a hazai ingatlanállomány. Azt mondja, amit látunk, az nagyrészt a piaci verseny eredménye, amely fajlagosan csökkenti a biztosítási díjak reálértékét. Magyarországon egészen magas a lakóingatlanok biztosítási aránya, a mintegy 4,6 millió ingatlanra 3,3 millió szerződés jut, de ha figyelembe vesszük, hogy ezek egy része társasház, akkor ennél is jobb, mintegy 80 százalékos biztosítási arány jön ki. Ez a volumen már akkora, hogy a lakásbiztosítást kínáló 13 piaci szereplőnek megéri egészen éles versenybe menni érte.
A lakásbiztosítások iránti magas kereslet hátterében főleg az áll, hogy Magyarországon a saját tulajdonú ingatlanok a legfontosabb vagyontárgynak számítanak, annak elvesztését többnyire igyekszik mindenki elkerülni, az ennek érdekében kiadott havi 5 ezer forintos átlagos díj pedig a lakosság többsége számára megugorható vállalás.
Szintén erősíti a keresleti oldalt, hogy a lakáshitelekhez a bankok kötelezően kérnek lakásbiztosítást, amiből a futamidő alatt nem lehet kilépni (vagy újat kell helyette kötni), és ez a kör stabilan 600-700 ezer körül tartja az ilyen biztosítások számát.
A népszerű terméknek számító lakásbiztosításokat a biztosítók ugródeszkának is igyekeznek használni, azokba ma már számos más elemet is igyekeznek beépíteni az ingatlan mellett. Az ingóságokra szinte mindig kiterjed a biztosítás, ha pedig nem családi házról, hanem társasházi lakásokról beszélünk, akkor egyenesen ez a meghatározó elem. Az ingóságok biztosítási összegét és díjait pedig értelemszerűen nem a lakásépítési költségek változása, hanem sokkal inkább az általános infláció alapján szokták évente indexálni.
A lakásbiztosításokban azonban ma már gyakran vannak utas-, baleset- vagy életbiztosítások, sőt akár a kutya vagy macska biztosítása is szerepelhet benne. A biztosítók tehát összességében jóval bonyolultabb számítások alapján határozzák meg, hogy évente mekkora díjemelést, azaz indexálást javasolnak az ügyfélnek. Mindenesetre érdekes, hogy az évi 60 ezer forintos, jó ideje változatlan átlag úgy jön ki, hogy az említett egyéb biztosítási elemek is benne vannak, és közben infláció is van.
Az indexálásnál (amelynek részleteit a szerződések egyébként tartalmazzák) főszabály szerint egy adott évben a megelőző naptári év átlagos inflációs adataiból indulnak ki, és plusz-mínusz 5 százalékos sávban térhetnek el attól. Mivel tavaly 4,4 százalékos volt az infláció, az idei évfordulókon valahol 0 és 10 százalék között lehet a díjemelés mértéke, de mivel moratórium van, most csak a biztosítási érték emelkedik ebben a sávban, a díj változatlan marad.
Az alulbiztosítás Szurgyi Nándor szerint általában nem jellemző, de például tipikus eset szokott lenni, ha egy családi háznál beépítik a tetőteret, viszont a megnövekedett négyzetméterhez nem igazítják hozzá a biztosítási díjat. Az ehhez hasonló hibáktól eltekintve azonban a tapasztalatok szerint a biztosítási értékek jól lekövetik a piaci változásokat – mondja az elnök. Szurgyi Nándor szerint
még az sem valószínű, hogy az önkéntes moratórium (jelenleg június 30-ra tervezett) végeztével, vagyis az idei második félévtől jelentős díjemelések jönnének.
Ekkor a biztosítóknak elvileg lehetősége lesz az éves díjakat az említett 0-9 százalékos sávban megemelni, vagyis hozzáigazítani az ugyanennyivel már megnövelt biztosítási értékhez, de hogy ezzel melyik társaság milyen mértékben él, azt leginkább a piaci verseny befolyásolhatja majd.
Ha viszont a jelenlegi mederben haladunk tovább, akkor lassan egymillió forint közelébe emelkedik egy négyzetméter ház vagy lakás (újjá)építési költsége, a biztosítási díjak viszont annak a szintnek a környékén maradhatnak, mint amikor a KSH szerint még csak 600 ezer forint volt az építési költség.
Ebben a helyzetben a biztosítóknak már a szerencsében is bízniuk kell, hogy amíg a díjakat nem emelik, ne legyen olyan váratlan, jelentős és országos esemény, amely a kifizetéseket érdemben megdobja, mondjuk ne söpörjön végig az országon túl sok vihar.
forrás: telex.hu
Kiderült, mennyibe kerül jelenleg egy átlagos lakás biztosítása
2025 szeptember 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A biztosítók díjemelési moratóriuma ellenére minimálisan emelkedett a lakásbiztosítások díja. Az MNB arra figyelmeztet, hogy minden ingatlantulajdonosnak érdemes felülvizsgálnia a biztosítási összegek értékkövetését, a fedezett kockázatokat és a nyújtott szolgáltatásokat.
2025 második negyedévének végén 64,4 ezer forint volt egy teljeskörűen fedezett, vagyis ingatlanra és ingóságokra is biztosított átlagos lakásbiztosítás díja mondta el az InfoRádióban Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője.
Emellett átlépte a százezret az MNB által kezdeményezett Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások szerződésszáma, amelyek esetében digitálisan kezelhető az egész kárrendezési folyamat. Ezek átlagosan 13 százalékkal kedvezőbb szolgáltatási szinttel rendelkeznek az egyéb piaci konstrukciókhoz képest, tette hozzá a szóvivő.
Összességében 3,1 millió állandóan lakott hazai egyedi biztosítás létezik, ebből 2,5 millió nyújt teljeskörű fedezetet. Átlagos díjuk tekintetében minimális, 0,3 százalékos negyedéves díjnövekmény látható. Binder István hozzáfűzte, a fővárosban ugyan kisebbek átlagosan a lakások, de adott esetben lehet több a kár, az egy négyzetméterre jutó kárkifizetés lehet magasabb.
Kiemelte, hogy 2025 nyarán a kormányzattal folytatott tárgyalásaik nyomán a biztosítók júliustól egy évre önkéntesen díjemelési moratóriumot vállaltak.
Ez azt jelenti, hogy a 2024. decemberi díjszinten kínálnak új lakásbiztosításokat egészen 2026 júniusáig, illetve a menet közben lejáró biztosításoknak a díja sem változhat meg. Hozzátette, 2025 márciusában volt rendkívüli átszerződési lehetőség a lakásbiztosításoknál. Az éves szintű, átlagosan 6,6 százalékos díjemelkedéshez képest a biztosítók az elmúlt 12 hónapban háromszor ekkora mértékben, csaknem 19 százalékkal növelték az otthonok egy négyzetméterre jutó átlagos biztosítási összegét.
Az MNB által szeptember 22-én kiadott, 2025 II. negyedévére vonatkozó Lakásbiztosítás-indexében olvasható, a kárráfordítás a negyedévben csökkent, ugyanakkor a júliusi nyári vihar hatása a következő negyedévi adatokban lesz kimutatható. A kiadványból az is kiderül, rögzített, 70 millió forintos biztosítási összegre számítva látszik a kampány és az önkéntes díjkorlátozás hatására csökkenő átlagdíj. Ez az alábbi grafikonon is látható, ahol szaggatott vörös vonal jelzi a rögzített összegre számított teljes átlagdíjat, míg szaggatott kék vonal a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások szintén rögzített összegre számított átlagdíját.
Az MNB javasolja, hogy az ügyfelek az évforduló közeledtével, illetve a jövő évi kampány adta lehetőséget kihasználva vizsgálják felül a szerződésükben meglévő biztosítási összegek értékkövetését, a fedezett kockázatokat, nyújtott szolgáltatásokat, hogy kockázataikat mérsékelni tudják teszik hozzá a kiadványban.
Forrás: infostart.hu
Felpörög az albérletpiac, de egy dologról sokan megfeledkeznek – drága lehet a mulasztás
2025 július 21.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A felvételi ponthatárok kihirdetése után felbolydul az ingatlanpiac. A többség gyorsan akar lépni, így könnyen megfeledkeznek a biztosításról. A szakértő elmondta, mire kell figyelni.
Két nap múlva, július 23-án szerdán hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, az ezt követő hetekben pedig ismét felpörög az albérletpiac, ugyanis idén is több ezer diák próbál majd az új tanintézménye közelében számára kedvező feltételekkel albérletet találni. Ilyenkor gyakran elsikkad az ingatlan megfelelő biztosítottságának kérdése, és sokszor csak később, a károk bekövetkezte nyomán derül ki, hogy kötöttek-e megfelelő biztosítást a bérleményre.
A szakértők szerint a biztosítás meglétét mindenképpen célszerű már a bérleti szerződés feltételeinek tárgyalása során tisztázni. Habár a hazai lakásállománynak közel háromnegyede biztosított, azonban az alkuszok tapasztalatai szerint a bérbe adott lakásokat ennél valamivel kisebb arányban biztosítják.
„Kevesen tudják, hogy ha a bérlemény nincsen biztosítva, a bérlő is jogosult (a bérbeadóval egyeztetett feltételek mellett) lakásbiztosítást kötni a bérelt ingatlanra. A gyakorlatban azonban többnyire a megosztott modell érvényesül: a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással, a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik biztosítással. Ez azért is célszerű megoldás, mert a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonára tud fedezetet nyújtani” – ismertette Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja.
Bérlőként is hasznos a biztosítás
Hozzátette, hogy alapesetben a kapcsolódó költségek is a fenti megosztás szerint oszlanak meg a felek között, vagyis
- az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, így azt a főbérlő általában nem terheli tovább az albérlő felé.
- Az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő szokta fizetni.
A hazai biztosítók nem vagy alig tesznek különbséget annak alapján, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. A biztosítás megkötésekor ugyan meg kell jelölni, hogy bérbe adott (vagy bérelt) lakásról van-e szó, ám ennek a díjak és feltételek tekintetében nincs vagy kevés vonzata van (egyes biztosítók minimális pótdíjat számítanak fel ilyen esetben). A magyarországi gyakorlat szerint a bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, vagyis az Airbnb-re, illetve egy többéves lakásbérletre vonatkozó feltételek megegyeznek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásbiztosítás-indexének július 2-án közzétett adatai szerint a lakásbiztosítások átlagos éves díja 2025 első negyedévében 64 400 forint volt. Ez az érték 8,7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, ugyanakkor a kárkifizetés maximális összegét jelentő biztosítási összeg mértéke csaknem 20 százalékkal nőtt, vagyis a jegybank értékelése szerint javult a lakásbiztosítások ár-érték aránya.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Több biztosító is vállalja, hogy nem emeli lakásbiztosítási díjait egy évig
2025 május 09.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Egy évig nem emelik lakásbiztosítási díjaikat.
Több biztosító is jelezte csatlakozását csütörtökön ahhoz az önkéntes vállaláshoz, hogy egy évig nem emelik lakásbiztosítási díjaikat.
Az Allianz Hungária Zrt. közleménye szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium önkéntes díjkorlátozásra irányuló kérésével összhangban a társaság vállalja, hogy a magánszemélyek által 2025. július 1. és 2026. június 30. közötti kockázatviselési kezdettel kötött új lakásbiztosítási szerződéseknél a díj - változatlan feltételek esetén - 2026. június 30-ig nem haladja meg az Allianznál 2024. december 31-én érvényben levő díjszintet.
Vállalják emellett, hogy a meglévő, magánszemélyek által kötött lakásbiztosítási szerződések díját a biztosítási fedezet változatlansága esetén nem emelik a 2025. július 1. és 2026. június 30. közé eső biztosítási évfordulóktól számított egyéves periódusban.
Ugyanakkor az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítási összegek a szerződési feltételekben meghatározottak szerint követik az előző időszak inflációját. A fenti árkorlátozást az Allianz a 6 százalékot meg nem haladó éves fogyasztói árindex esetén vállalja - közölték.
Az Alfa Biztosító szintén azt jelezte, hogy csatlakozik a lakásbiztosítók önkéntes vállalásához, amelynek célja, hogy a lakásbiztosítással rendelkező magánszemélyek mentesüljenek a biztosítási díjat érintő 12 havi inflációtól, miközben a biztosítási összeg nő.
Az Alfa Biztosító is vállalja, hogy a lakosság által kötött új, 2025. július 1. és 2026. június 30. közötti kockázatviselési kezdetű lakásbiztosítási szerződéseknél a díj - változatlan feltételek esetén - nem haladja meg a 2024. december 31-i díjszintet 2026. június 30-ig.
A meglévő, magánszemélyek által kötött lakásbiztosítási szerződések díja a biztosítási fedezet változatlansága esetén nem nő a 2025. július 1. és 2026. június 30. közé eső biztosítási évfordulóktól számított egyéves periódusban. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítási összegek a szerződési feltételekben meghatározottak szerint követik az előző időszak inflációját. Ezeket az egyszeri engedményeket a biztosító 6 százalékot meg nem haladó éves fogyasztóiárindex-emelkedés esetén vállalja - tájékoztatta az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. az MTI-t.
Az UNION Biztosító azt közölte: vállalja, hogy a magánszemélyek által 2025. július 1. és 2026. június 30. közötti kockázatviselési kezdettel kötött új UNION Lakásbiztosítás és UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás szerződések díjszintje változatlan feltételek esetén nem haladja meg a fenti termékek 2024. december 31-i díjszintjét 2026. június 30-ig.
A biztosító vállalja továbbá, hogy az UNION-nál meglévő, magánszemélyek által kötött lakásbiztosítási szerződések díja a biztosítási fedezet változatlansága esetén nem nő a 2025. július 1. és 2026. június 30. közé eső biztosítási évfordulóktól számított egy évig, ugyanakkor a biztosítási összegek a szerződési feltételekben meghatározott értékkövetés szerint változatlanul emelkednek.
A kelet-közép-Európa több országában tevékenykedő Colonnade Biztosító szintén közleményben jelezte csütörtökön, hogy csatlakozik azokhoz a piaci szereplőkhöz, akik vállalják a lakásbiztosítási díjak korlátozását a következő időszakban.
A vállalás értelmében a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe garantálja, hogy a magánszemélyek által kötött új lakásbiztosítási szerződések – amelyek kockázatviselési kezdete 2025. július 1. és 2026. június 30. közé esik – díja, változatlan szerződési feltételek mellett, nem haladja meg a 2024. december 31-én érvényes díjszintet. Ugyanebben az időszakban a meglévő lakásbiztosítási szerződések esetében sem emelkedik a díj - amennyiben a biztosítási fedezet változatlan marad - a biztosítási évfordulótól számított egy éves periódusban.
Emellett a Colonnade Biztosító vállalja, hogy a biztosítási összegek a szerződési feltételekben rögzített módon ezen időszakban is indexálásra kerülnek. Az árkorlátozás vállalása legfeljebb 6 százalékos éves fogyasztói árindex esetén érvényes - jelezte a kanadai székhelyű Fairfax Financial Holdings tulajdonában lévő biztosító.
forrás: alon.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Belenyúl a lakásbiztosítások piacába a kormány
2025 május 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról számolt be Facebook-oldalán, hogy bár tárgyalnak a szektor képviselőivel, nem nagyon tudnak megegyezni.
Ezért egy olyan pénzügyi szabályozással készül a kormány, melynek nyomán nem emelkedhetnek a lakásbiztosítások díjai az év végi árakhoz képest, ugyanakkor a biztosított összegeknek emelkedniük kell, hiszen minden otthonnak biztonságban kell lennie, el kell kerülni az alulbiztosítást. Erről a kormány a héten dönt.
Németh Péter biztosítási szakértő, a CLB Független Biztosítási Alkusz igazgatója, a Klubrádiónak azt mondta, természetesen a cégek erős haszonkulcssal dolgoznak, tehát amíg csak a biztosítók haszonkulcsát töri le a minisztérium, és annak ellenére, hogy le kell csökkenteni a díjakat nem változtatnak a biztosítók a biztosítási összegeken, és nem változtatnak későbben - ami már sokkal nehezebben mérhető -a kárkifizetési gyakorlaton és hajlandóságon,akkor annak valóban nyertese lehet a lakosság. Azonban, hogyha mondjuk az építőipari árak tovább emelkednek, viszont a beszedett összegek általi fedezett képesség a biztosítóknak csökkent, abból lehet probléma.
Hozzátette, ha az index díjakat nézzük, akkor egy tizenpár százalékos csökkenést is jelenthetne. Tehát egy 70-80 ezer forintos átlagos lakásbiztosítás 7-8 ezer forinttal csökkenne. Ez talán nem lesz annyira érezhető mondjuk az ügyfelek számára, persze minden fillérre számít, de úgy véli, ezt a biztosítók sokkal jobban meg fogják érezni, és talán az inflációs adatokra nagyobb hatása van, mint mondjuk a biztosítottak pénztárcájára.
forrás: klubradio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
MNB: 17%-ot drágultak a lakásbiztosítások a biztosítási összeg 32%-os emelkedése mellett
2025 március 11.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Tavaly a lakásbiztosítások átlagos éves díja 17,1 százalékkal 66,1 ezer forintra nőtt, a fogyasztóbarát otthonbiztosításokért ennél közel 22,1 százalékkal kevesebbet, 51,5 ezer forintot kellett fizetni. A kárráfordítások 2024-ben számottevően nem változtak, így tavaly decemberre a díjak növekedési üteme 2022 év végéhez viszonyítva meghaladta azokat – közölte az MNB. A márciusi lakásbiztosítási kampány ismét lehetőséget biztosít a szerződések felülvizsgálatára – hívták fel a figyelmet.
A hazai lakott ingatlanok teljeskörű (ingatlan és ingóság) lakásbiztosításainak éves átlagdíja tavaly év végére 17,1 százalékkal, 66,1 ezer forintra nőtt 2023. IV. negyedévéhez képest, miközben a kárráfordításszintje nem változott számottevően. Ezen belül a budapestiek 63,6 ezer, míg a fővároson kívüliek – átlagosan jóval nagyobb alapterületű ingatlanaik után – 66,5 ezer forintnyi díjat fizetnek – olvasható az MNB 2024. IV. negyedévi Lakásbiztosítás-indexében.
A teljeskörű (ingóság + ingatlan) megkötött Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) átlagdíja 22,1 százalékkal kedvezőbb a lakott teljeskörűen biztosított ingatlanok éves átlagdíjánál, míg kárráfordítása 19,7 százalékkal magasabb. Ez összességében a biztosítottaknak 53,7 százalékos ügyfélelőnyt jelent az egyéb piaci termékekkel összevetve.
A rögzített, azonos biztosítási összeg (70 millió Ft) mellett vizsgált átlagdíjakat tekintve a tavalyi év első félévében a díjnövekedést visszafogta a 2024. márciusi lakásbiztosítási kampány, azaz azonos biztosítási fedezetet alacsonyabb díjon kaphattak az ügyfelek. A III. negyedévtől azonban kisebb növekedés látható, azaz magasabb díjjal lehetett biztosítani egy ugyanakkora biztosítási összegű ingatlant, mint az év első felében. Egy 70 millió forint biztosítási összegű ingatlannál közel 18 ezer forinttal olcsóbb volt az MFO termékek átlagos éves díja.
Országosan egy év alatt átlagosan 21 százalékkal emelkedett az egy négyzetméterre jutó átlagos biztosított négyzetméterár, ami így 501 ezer forint lett. Ez az egy négyzetméterre jutó érték Budapesten 31 százalékkal magasabb, mint az országos átlag, s 659 ezer forintot tett ki.
A biztosítási összeg a piacon tavalyi év folyamán 32,3 százalékkal emelkedett, ami jóval meghaladja a díjemelkedés ütemét, így javult az otthonbiztosítások ár/érték aránya.
A biztosítók adatszolgáltatása alapján darabszám tekintetében egy év alatt 1,1 százalékos növekedés látszik, így 3,26 millió lakásbiztosítási szerződés van a piacon, ami közel 35 ezer darabbal magasabb a 2023-as értéknél. A lakott növekedés (19,5 ezer) döntően az ingóságokhoz kötött lakásbiztosításokhoz kapcsolódott, a nem lakott ingatlanok biztosításai 15,5 ezerrel nőttek. Ezen felül a piac állománydíja is bővült 17,2 százalékkal, így 2024 végén meghaladja a 192 milliárd forintot. A 28 milliárd forintos állománydíj bővülés mögött 16 százalékban a díjnövekedés, 1,2 százalékban a volumen növekedés látszik.
E számok az átlagos díjváltozást mutatják, az egyes szerződések eltérően is módosulhattak. Ha egy ügyfél sokallja díját és/vagy nem elégedett a szolgáltatással, szerződéses évfordulóján, illetve a 2025-ben ismét sorra kerülő márciusi lakásbiztosítási kampány alkalmával van lehetősége kedvezőbb biztosítás kiválasztására, átszerződésre. Jó választás lehet az MNB védjegyével ellátott MFO, amely elektronikus, gyors ügyintézést, önrész és felesleges kiegészítők nélküli ajánlatot is jelent. A lakásbiztosítási piacon az ügyfelek eligazodását az MNB honlapjának Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási (MFO) és Pénzügyi Navigátor fogyasztóvédelmi oldalaival is támogatja.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Lakásbiztosítás: indul a kampány, aki odafigyel, spórolhat
2025 február 27.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Március 1. és 31. között zajlik a lakásbiztosítási kampány, az ügyfelek válthatnak, meglévő biztosításukat lecserélhetik, függetlenül a szerződés évfordulójától. A lakástulajdonosoknak érdemes figyelemmel követni a biztosítók ajánlatait, ebben nyújtott segítséget a jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója.
Az ügyfelek egy hónapig felbonthatják lakásbiztosítási szerződésüket, hogy kedvezőbb feltételekkel nyithassanak egy újat – mondta Túri Anikó közigazgatási államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös sajtótájékoztatóján. A Világgazdaság beszámolója szerint számos biztosító új, kedvező feltételeket kínál, így az államtitkár azt javasolja, hogy mindenkinek érdemes szétnézni a piacon. Mivel ilyen sok a kedvező ajánlat, annak javasolja meglátogatni a biztosítók oldalait, akik még nem rendelkeznek lakásbiztosítással. Hangsúlyozta azt is: a kormányzat célja megvédeni a családok legfontosabb vagyontárgyát, az otthonukat, hogy az a legnagyobb biztonságban legyen.
A lakásbiztosítási kampány éves szinten is mérhető
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az első lakásbiztosítási kampányban:
- 640 ezer szerződést kötöttek újra,
- amelyek közül több mint 300 ezer ügyfél biztosítóján belül vizsgálta felül szerződését,
- és szintén mintegy 300 ezer pedig új biztosítónál köthette meg szerződését.
Beszámolt arról is, hogy elsődleges céljuk a verseny erősítése volt, és ahogy a számokból látszik, ez sikeres volt – mondta az alelnök, megjegyezve: nem árversenyt szerettek volna, hanem ár-érték javulást, és ez teljesült is. A Minőségi Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) is egyre népszerűbbek, az online értékesítéseknél minden harmadik szerződés ilyen típusú.
A tavalyi évben összesen majdnem 900 ezer szerződést újítottak meg – emelte ki, hozzátéve minden negyedik szerződést felülvizsgáltak az ügyfelek. Mint mondta, ebben a piaci szegmensben legmagasabb a koncentráció, az átlagdíjak pedig 16 százalékkal nőttek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állománynövekedés nem volt kifejezett kampánycél, de a félelmek ellenére a piac nem szűkült, hanem enyhén bővült. A lakott ingatlanok lefedettsége 0,5 százalékponttal 76,42 százalékra nőtt – tette hozzá.
Ezt várják idén a piacon
A jegybank és a szaktárca felmérése szerint jelentős – milliárdos nagyságrendű – erőforrással terveznek a biztosítók az idei kampányra is. Összesen 155 ezer új szerződést várnak, amelyből 17 százalék MFO – jelezte a jegybank alelnöke. A jegybank 2025-ben ismét kommunikációs megjelenésekkel készül, hogy az ügyfelek figyelmét felhívja a biztosítóváltás lehetőségére, kiemelten pedig a kedvező szolgáltatási minőséget szavatoló MFO-kra. Az MNB a biztosítóktól is aktív kommunikációt és tisztességes versenyt vár el. A kampány arra is alkalmas lehet, hogy a hozzávetőlegesen egymillió biztosítatlan háztartás figyelmét ráirányítsa a lakásbiztosítás fontosságára – mondta Kandrács Csaba. A megbeszélésen elhangzott, hogy a márciusi lakásbiztosítási átszerződési időszakra a biztosítók és az MNB is készül, többek között kommunikációval. A lakásbiztosítások esetében cél a verseny további élénkítése. Az új Etikus 2.0 szabályozócsomag a teljes biztosítási piacon olyan termékfejlesztési hullámot indíthat el, amely jelentősen javítja a biztosítások ár-érték arányát.
forrás: magyarnemzet.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Érdemes újraszámolni a lakásbiztosításokat, akár fedezetlenség is előfordulhat
2025 február 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A lakásárak emelkedése nemcsak az ingatlan-adásvétel előtt állókat érinti. A korábban megkötött szerződések nem biztos, hogy teljeskörűen fedezik az adott ingatlan körül bekövetkező károkat.
Az ingatlan.com lakásárindexének legfrissebb adatai szerint országosan több mint 9 százalékkal nőttek a lakásárak januárban az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A lakásárak emelkedése nem csak az ingatlan-adásvétel előtt állókat érinti, az ingatlanok értékének jelentős növekedése a korábban megkötött lakásbiztosításokra is hatással lehet, hiszen azok már nem biztos, hogy teljeskörűen fedezik az adott ingatlanokat. A money.hu szakértője ennek kapcsán adott tanácsokat a lakásbiztosításunk felülvizsgálatához.
A február 10-i adatok alapján országos átlagban 9 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, de a Debrecent is magában foglaló Észak-Alföld régióban 13 százalék Budapesten pedig 12 százalékos volt a drágulás, és
a fővárosban február elején a használt lakások átlagos négyzetméterára elérte az 1,17 millió forintot.
Az ingatlan értékének jelentős növekedése azt is jelenti, hogy a korábban megkötött lakásbiztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg már nem feltétlenül fedezi a megnövekedett értéket, így egy káresemény esetén a kifizetés is alacsonyabb lehet a szükségesnél. Vagyis
szorult helyzetbe kerülhetnek azok a tulajdonosok, akiknek legnagyobb vagyontárgyunkban, az ingatlanukban, következik be váratlan káresemény, amit helyre kell állítani.
Csak keveset fizethet a biztosító
A helytelenül meghatározott biztosítási összeg azt eredményezheti, hogy egy káresemény esetén a biztosító nem a teljes kárt téríti meg. Például ha a lakás ma 70 millió forintot ér, de a biztosítás csak 50 millió forintra szól, akkor egy tűz okozta teljes kár esetén csak 50 millió forintnyi kártérítést kap a tulajdonos. Egy jelzáloghitelhez kötelezően kötött lakásbiztosításnál ráadásul komolyabb kár esetén a biztosító előbb a bankot kártalanítja.
A biztosítási összeg helyes beállítása nagyrészt az ügyfél érdeke és felelőssége. A biztosítók évente egyszer ugyan felülvizsgálják a szerződéseket az értékkövetés érdekében, de egy ingatlan valós újjáépítési költsége, illetve az ingóságok beszerzési ára nagyobb mértékben is emelkedhet, mint a biztosító által adott célcsoportra kalkulált átlagok.
– mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.
Verseny jöhet
Az idén márciusban esedékes rendkívüli lakásbiztosítási átszerződési lehetőség ismét erősítheti a piaci versenyt. A meglévő lakásbiztosítással rendelkezők áttekinthetik, hogy szerződésük alapján ingatlanuk, ingóságaik nem alulbiztosítottak-e, és össze is hasonlíthatják jelenlegi szerződésüket a biztosítók új ajánlataival.
A jelzáloghitelhez kötelezően megkötött lakásbiztosítás is lecserélhető, azzal a feltétellel, hogy az új lakásbiztosítás maradéktalanul megfelel a hitelszerződésben előírt fedezeteknek és biztosítási összegeknek. Mivel a biztosítási szerződésnek a hitelt nyújtó bank a kedvezményezettje, ezért kötelező értesíteni a váltásról. A hitellel terhelt ingatlanok biztosításakor minden esetben szükséges egy zálogkötelezetti nyilatkozat kiállítása is, amelyben megjelöljük a bankot zálogjogosultként.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ez már a kőkemény klímaváltozás? Egy magyar biztosító is megérezte
2025 február 14.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Közel 40 000 elemikár-bejelentés érkezett tavaly a Generalihoz az éghajlatváltozás következtében.
A Generali Biztosítóhoz 2024-ben közel 40 000 lakással és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett – számolt be a társaság. A legviharosabb időszak 2024-ben egyértelműen a május vége, június eleje volt: ebben a néhány napban érkezett a kárbejelentések közel harmada a Generalihoz.
A változékony időjárás, a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben befolyásolják a mindennapjainkat, elég csak a gyakori szélsőséges időjárási körülményekre gondolni. A viharkárokat nézve 2024 azonban békésebb év volt a 2023-as évnél: míg tavalyelőtt a Generali Biztosítóhoz rekordmennyiségű, 58 000 lakással és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett, addig 2024-ben ez a szám közel 40 000 volt, a károk összege megközelítette az 5 milliárd forintot. A viharkárral kapcsolatos kárbejelentések száma volt tavaly a legmagasabb a károkat tekintve (megközelítőleg 21 000), ezt követték a villámmal, a jéggel és a kívülről beáramló vízzel kapcsolatos kárbejelentések.
2024-ben a viharkárok tekintetében a viszonylag békés évkezdés után május utolsó napjaiban jégverés rázta meg az országot, és az extrém időjárás június elején is megmaradt. Ebben az időszakban összesen több mint 12 000 kárbejelentés érkezett a biztosítóhoz, ami a hónapos átlagot tekintve (2500 bejelentés 2024-ben) kiemelten magas volt. Ezen a két hónapon kívül még az átlagnál több vihar és vízkárról érkezett bejelentés a Generalihoz 2024 júliusában és augusztusában, illetve szeptemberben is az éves átlagnál jóval magasabb volt a kárbejelentések száma – ebben a hónapban az áradások okoztak komoly problémákat országszerte.
A lakossági viharkárok tekintetében tavaly a legtöbb kárbejelentés Budapestről érkezett, amit Hajdú-Bihar vármegye és Pest vármegye követett – városok szintjén pedig a főváros mellett Debrecen, Pécs és Miskolc szenvedte a legtöbb kárt 2024-ben.
forrás: portfolio.hu