Télen az éves átlag duplájára emelkedik a lakástüzek száma. Bár adná magát, hogy az adventi koszorúk és a gyenge minőségű karácsonyi izzók borítják lángba lakásunkat, valójában a tüzek nagyobbik része amiatt van, mert ilyenkor vagyunk a legtöbbet otthon. A fűtési rendszerek hibái, a szabadidős tevékenységeink és a hanyagságunk sokkal veszélyesebbek, mint az egy-két centis gyertyaláng. Érthetően elmagyarázzuk mit és hogyan ne csináljon, és mit ne felejtsen el, ha nem szeretné leégetni a házát az ünnepek alatt.
Évente körülbelül 6000 lakástűz van, vagyis naponta átlagosan tizenöt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az év végére (decemberben és januárban) ezek száma a duplájára emelkedik. December 1. és 20. között közel 400 lakástűz volt, negyvennél is több ingatlan vált lakhatatlanná, ugyanennyi ember sérült meg – ismertette velünk a statisztikákat Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
Azt gondolhatnánk, hogy mindenről az adventi koszorúk és az ünnepi gyertyák tehetnek, pedig csak az esetek 10-15 százalékában beszélhetünk dekorációs tüzekről. Az advent valójában csak egybeesik a fűtési szezonnal, és a rossz idő miatt ilyenkor otthon maradunk. A figyelmetlenségünk és a hanyagságunk miatt pedig lángba borulhat az egész lakás. „A tapasztaltabb tűzvizsgálók szokták mondani, hogy azért ilyenkor vannak ezek a tüzek, mert ilyenkor a szabadidőt is otthon töltjük” – mondta Hajdu.
A konyhai tüzekről
A konyhában keletkező tüzekről jellemzően a saját figyelmetlenségünk tehet. A tűzhelyen vagy a sütőben felejtjük az ételt, ha pedig már megtörtént a baj, hirtelen cselekszünk. Ilyenkor öntünk vizet a lángoló olajra, ami a legrosszabb, amit csak tehetünk.
Ha főzött már életében tésztát, akkor biztosan tapasztalta, hogy az olaj a víz felszínén marad. Ennek oka, hogy az olaj sűrűsége kisebb, mint a vízé: nincs ez másként akkor sem, ha az olaj éppen egy serpenyőben lángol és mi leöntjük. A víz lesüllyed az edény aljára, de a hő hatására azonnal gőzzé alakul, megnő a felülete és szétdobja az olajat, ami így több oxigénnel érintkezik, ez nagyobb lángot okoz. Egy pillanat alatt méteres tűzoszlopot csinálhatunk a konyhánkban.
Leöntés helyett kapcsolja le a tűzhelyt, az edényt fedje le, vagy tegye ki az erkélyre, a kertbe. Ha ez nem megy, akkor minden éghető anyagtól távol tegye le a földre!
További veszélyforrás, ha a szagelszívóról vagy a konyhai felületekről nem takarítjuk le a főzésben keletkezett zsiradékot. Ez ugyanúgy lángra kaphat: a tűz gyorsan átterjedhet a konyhabútorra, a függönyre vagy a többi éghető anyagra, akár a szomszéd lakásra is.
Legalább a fűtésrendszert ne okosba oldjuk meg!
A leginkább fűtésrendszereink és a saját hanyagságunk törnek az életünkre: nem sokat foglalkozzunk karbantartással, de sokszor már a kivitelezéskor kódolva van egy lakástűz. A kémények és elvezetőrendszerek gyakori hibaforrások: az égéstérből távozó korom megragad, és az itt kialakult kátrányszerű anyagok lángra kapnak. A lakások szerkezete miatt kigyulladhatnak a födém és a tető részei.
„A kémények ellenőrzését ne mulasszuk el, a rendszeres kéménysepréssel és karbantartással gyakorlatilag minimálisra csökken az esélye, hogy ilyen típusú tüzek alakulnak ki” – mondta el Hajdu. A szakember szerint sokszor már eleve rosszul építik meg az elvezetést. Rossz a fűtésrendszer és a kémény csatlakozása vagy a kéménybe beleépítik a tető gerendáit. A fűtés során elégetett hulladék miatt fokozódik a koromlerakódás és kátrányosodás. Ettől akár el is dugulhatnak a csövek és ilyenkor a lángok az égéstérből a szobába csaphatnak ki.
„Találkoztunk olyan esettel, hogy a kéményt vízszintesen vezették ki az épület oldalára. Egy madár fészkelt a csőbe, és ez okozta a bajt” – mesélte el Hajdu.
A nem megfelelően karbantartott rendszerekben tökéletlen égés történik: kevés oxigén jut az égéstérbe, emiatt több szénmonoxid keletkezik. Ez a színtelen, szagtalan gáz mérgező. Ha nem szellőzik ki, eszméletvesztést és fulladást okoz. Biztonsági okokból mindenképpen szerezzen be egy szénmonoxid-érzékelőt is!
Ha a kéménye nem szellőzik, ez is visszakerül a lakásába. A biztonsághoz nem elég arra figyelni, hogy a keményünk szabad legyen, legalább ennyire fontos, hogy a helyiségeink között is legyen légmozgás. Érdemes az ajtók aljára szellőző rácsokat szerelnünk. Gyakran okoz problémát az, hogy a szobák közötti szigetelés nem engedi át a levegőt, a fűtőrendszerünk pedig az összes oxigént felhasználja a szobában. Emellett a fűtési szezonban rendszeresen szellőztetni kell.
Ha ez sem győzi meg, akkor gondoljon arra, hogy a nem megfelelően működő fűtésrendszer többe is kerül! A tökéletlen égés gazdaságtalan: több tüzelőanyagra van szükség ahhoz, hogy meleg legyen, ráadásul nagyobb a meghibásodás lehetősége, ami miatt hosszútávon a szerelésre is többet költünk.
Az adventi gyertya sem veszélytelen
A dekorációs tűzesetek szinte kivétel nélkül megelőzhetők. Ahogy a villanyt is eloltjuk, ha hosszabb időre kimegyünk a szobából, úgy az égő gyertyákat se hagyjuk felügyelet nélkül! A leégő gyertya meggyújthatja a koszorún lévő fenyőágakat, de akár az alatta lévő terítőt és deszkát is. Ha észrevesszük, hogy tűz keletkezett, az oltáskor mindenképpen ellenőrizzük, hogy az elektromos eszközöket áramtalanítottuk-e!
A lakásba vitt vágott növények – például a karácsonyfa – gyorsan kiszáradnak, ezért könnyebben lángra kapnak. Emiatt ne gyújtsunk gyertyát vagy csillagszórót közvetlenül a fa közelében! Az ismeretlen eredetű, olcsó izzósorok is bajt okozhatnak: a zárlat okozta tüzek gyorsan felgyújthatják az egész fát. A legtöbb karácsonyfa-tűz januárban van: lustaságból a szobában felejtett, teljesen kiszáradt fenyő már egy szikrától felgyulladhat.
Arra is érdemes figyelni, hogy a gyertyák 30-40 centiméteres környezetébe egyáltalán ne tegyünk éghető anyagokat. A gyertyaláng pici, nehéz elképzelni róla, hogy az egész szobát percek alatt lángba boríthatja. Belibbenhet a függöny, mi magunk vagy a házi állataink is feldönthetünk egy mécsest, ami nagyobb tüzet okozhat.
(index.hu)
CLB TIPP lakásbiztosítás kalkulátor >>
Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és válasszon megfelelő védelmet nyújtó lakásbiztosítást vagyontárgyainak védelme érdekében!
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Viharkárok után és előtt: nem érdemes állami segítségre hagyatkozni!
Havi kilencszáz forintos díj fejében a biztosító a teljes épületkárt téríti
A kormány ma megjelent rendelete értelmében a tíz napja viharkárt szenvedett szabolcsi háztulajdonosok az önkormányzatok útján kaphatnak készpénz és anyag formájában támogatást lakásuk helyreállítására. A támogatás azonban csak a lakáscélú ingatlanok legszükségesebb elemeinek - tetőszerkezet, tűzfal, kémény - helyreállítására korlátozódik, mértéke pedig nem lehet több, mint az anyagköltség, illetve a munkadíj 60 százaléka. Vagyis továbbra sem érdemes senkinek a lakásbiztosítással spórolnia!
A kormányrendelet feltételként szabja azt is, hogy a kártérítést kapó tulajdonosok kössenek biztosítást a házukra. A biztositastipp.hu adatai szerint ezt a következő díjak mellett tudják megtenni:
Példa: 60-as évek végén épült 85 m2-es nyírségi családi ház
Biztosítás havi díja | |
Ingóságbiztosítás nélkül | 857 Ft |
Ingóságbiztosítással (3 MFt) | 1.307 Ft |
Forrás: biztositastipp.hu; az árak tartalmazzák az elérhető online-kedvezményeket
Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kormányrendelet egy adott vihar adott körzetben okozott káraira terjed ki. A viharkárok túlnyomó többségének következményeit biztosítás hiányában - ahogyan eddig - a jövőben is a károsultnak kell viselnie.
'Sok családi házban egy élet munkája fekszik. Ennek az értéknek a megóvását az államtól nem várhatjuk, öngondoskodásra is szükség van. - figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója. - Érdemes mindig szem előtt tartani: havi két doboz cigaretta árából biztosítható, hogy bármilyen viharkár éri is lakóházunkat, a helyreállítás teljes költségét a biztosító fizesse helyettünk.'
Vihar, jégverés, villámcsapás eredményezi az épületkárok harmadát
A magyarországi biztosítók tapasztalatai alapján a múlt évben bejelentett lakás- és épületkárok 28,5 százalékát a viharok, további 9,8 százalékát a villámcsapások, míg 4 százalékát a jégverések okozták. Évente a kárbejelentéseknek több mint 40 százaléka köszönhető az időjárásnak.
Az előrejelzések szerint idén sem a szombati vihar volt az utolsó. Az elmúlt évek megfigyelései alapján a legtöbb viharkár-bejelentés augusztusban szokott a biztosítókhoz érkezni. Úgy tűnik, a hétvégi, az egész országon végigsöprő vihar az idei év eddigi legnagyobb viharkár-eseményét eredményezte. Hétfő reggel több száz kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz.
Mindezek ellenére Magyarországon négy lakásból egynek még mindig nincs lakásbiztosítása. Pedig ma már egy átlagos lakásbiztosítás egy-két ezer forintért megköthető, ami fedezi az elemi károkat, betörés károkat, és mindemellett értékes szolgáltatásokat is tartalmaz.
Mit kell végiggondolnunk mielőtt lakásbiztosításunkat megkötnénk?
A megfelelő lakásbiztosítás kiválasztása nagyon nehéz feladat, éppen ezért a következőkben azokat a szempontokat soroljuk fel, amelyeket mindenképp szem előtt kell tartanunk mielőtt lakásbiztosítást kötnénk.
- Az első és egyben a legfontosabb feladat saját igényeink felmérése. Tisztában kell lennünk azzal, hogy pontosan mire is van szükségünk (teljes körű lakásbiztosítást szeretnénk, vagy számunkra elegendő, ha csak bizonyos esetekben - üvegkár, elemi kár, vízkár, betörés - térít a biztosító). Fontos, hogy a biztosítási feltételeket is tanulmányozzuk, hogy pontosan mire nyújt fedezetet az adott biztosítás.
- A következő szempont, hogy mit kívánunk biztosítani. Biztosíthatjuk az épületet vagy azzal együtt a benne lévő ingóságainkat. Természetesen köthető biztosítás kizárólag ingóságainkra.
- A döntés meghozatala előtt azon is el kell gondolkodnunk, hogy önrésszel vagy a nélkül kössük lakásbiztosításunkat. Amennyiben, az önrészes megoldást választjuk, az önrész mértékéig a kisebb károkat nem terheljük a biztosítóra, cserébe díjkedvezményt kapunk a havi biztosítási díjból.
- A biztosított vagyon értékének meghatározásakor épületeknél az újraépítési, ingóságoknál pedig az új állapotban történő beszerzés költségeit kell megállapítanunk.
- Célszerű tekintettel lennünk azokra az esetekre, ahol az ingatlan egyben egyéni vállalkozás, vagy cég székhelye is. Ilyenkor a magánszemély által kötött lakásbiztosítás ezek vagyontárgyaira nem terjed ki, tehát a lakásbiztosítás mellé praktikus kiegészítő biztosítást kötnünk, amely a cég vagyontárgyaira is fedezetet nyújt.
- Sokat segíthet káreseménykor, ha az általunk választott biztosító termékei mellé asszisztencia-szolgáltatást is kínál, hiszen így nem nekünk kell szakember után rohangálnunk, hanem a biztosító közvetít számunkra javító-szolgáltató partnereket.
- A biztosítási díj nagyságát befolyásolja a vagyon nagysága, a kapcsolt szolgáltatások, a szerződés megkötésének módja és a díjfizetés gyakorisága.
Mindezek ismeretében, biztosan könnyebben eligazodunk majd lakásbiztosítás megkötése során és számunkra a lehető legmegfelelőbb biztosítást tudjuk így kiválasztani.
A közösségi portálok felhasználói célponttá válhatnak
Hogyan biztosíthatjuk be magunkat jogilag, mielőtt kirúgnak?
A gazdasági előrejelzések szerint a válságon még nem jutott túl a magyar gazdaság, az őszre újabb elbocsátási hullám prognosztizálható. A munkavállalók 61 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalati kör a GfK legújabb felmérése szerint elsősorban költségcsökkentéssel és leépítéssel reagált a válságra, a hazai kkv szektor cégeinek csaknem fele elbocsátásokkal próbált javítani a helyzetén. A nagyvállalatok esetében sokkal látványosabb a munkaerő költségétől való szabadulás: 2008. októbere óta rendszeresek a csoportos létszámleépítések. Ennek keretében mintegy kétszáz cégnél csaknem 40 ezer munkahely szűnt meg, a társaságok mintegy harmadánál bocsátottak el 200 főnél többet egyszerre.
„A munkahelyek tömeges megszűnése ráirányítja a figyelmet a munkaszerződésekkel kapcsolatos sorozatos problémákra. Még az országos átlagbér kétszeresét kereső munkavállaló számára is jelentős anyagi terhet jelenthet, ha jogásszal kívánja felülvizsgáltatni elbocsátása körülményeit.” – hangsúlyozta Csikós Dániel, a Genertel Biztosító Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a családi jogvédelem-biztosítás ebben a nehéz helyzetben kíván anyagi és szakértői segítséget nyújtani.
Az elbocsátások során számos társaság kifejezetten arra játszik, hogy az egy hullámban elbocsátott munkatársak száma épp csak 1-2 fővel maradjon el attól létszámtól, mint amennyit a cégnek a munkaügyi kirendeltségeken csoportos elbocsátásként már kötelező bejelentenie (ez tíz főt jelent). Ugyanis, amellett, hogy a nagy létszámban elküldött dolgozók rontják a cég hírnevét, a csoportos létszámleépítés eltussolásával elejét lehet venni a végkielégítések kifizetésének és a bonyolultabb procedúrának.
„A lakásbiztosításhoz kiegészítőként köthető családi jogvédelem biztosítás a kiszolgáltatottság érzet csökkentését szolgálja − fejtette ki Csikós Dániel − a biztosító nem csak az ügyvédi költségeket téríti, de szükség esetén megfelelő képzettségű szakembert is tud ajánlani.” A biztosítás az ügyvédi díjakon túl olyan költségeket is megtérít, amelyek egy peres ügy kapcsán felmerülnek, pl. szakértői díjak, tanúk utazási költsége, stb. Pár ezer forintos havi díj fedezi a százezres nagyságrendű ügyvédi költségeket. A biztosítás kártérítési, büntetőjogi, szabálysértési, munkaügyi valamint általános szerződéses jogvédelem eseteire köthető.