Ha a természet lesújt: elemi károk a lakásbiztosításban
- lakásbiztosítás
- lakás
- otthon
- elemi kár
- vihar
Tavaly télen a horvátországi földrengések híre járta be a sajtót, amelynek hatása több helyen még Magyarországon is érezhető volt, idén pedig a szélviharok pusztítanak. Ilyenkor sok kárbejelentés érkezik a biztosítókhoz, ezért különösen fontos téma a lakásbiztosítások elemi kár fedezete, amiről érdemes is szót ejteni, hiszen ha a földrengés ritka ugyan, más természeti katasztrófák gyakran előfordulnak Magyarországon.
Milyen természeti katasztrófákat fedez a biztosítás?
Tűz- és elemi károk összefoglaló névvel illetik az olyan kockázatokat, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, árvíz, vihar, felhőszakadás, jégverés és a hónyomás.
Szerencsére minden lakásbiztosítás tartalmazza ezeket a kockázatokat alapfedezetként, így egy egyszerűbb biztosítás alapján is jár rájuk a kártérítés.
Amik Magyarországon gyakrabban pusztítanak
Földrengés ugyan nem fordul elő gyakran itthon, nyári viharok azonban annál inkább. Az utóbbi években egyre többször csaptak le olyan viharok nyáron, amelyekben a szélvihar, a villámcsapások, a felhőszakadás vagy sokszor jégeső óriási károkat okozott a házakban.
A szélvihar sok galibát okozhat például a tető lesodrásával vagy egy felkapott és a háznak sodort tárgy által, kérdés viszont, hogy a biztosítók milyen erős szelet tekintenek szélviharnak. Ez általában minimum 54 km/h-s szélsebesség, de egyes biztosítóknál a határérték magasabb is lehet. Viharkár esetén a biztosítók az OMSZ jelentésére hivatkoznak, ez alapján állapítják meg, hogy valóban erős vihar volt-e a kérdéses időben és helyen, jogosult-e kártérítésre a bejelentő. Egy másik kitétel, amire érdemes lehet figyelni, hogy a lakáson belüli huzat miatt ledőlt tévére vagy más kárra nem vonatkozik a viharkár fedezet.
A nyári viharok másik eleme a felhőszakadás, amelyről gyakran látni fotókat és videókat a hírekben, ahogy a hirtelen lezúdult nagy eső az utcákon hömpölyög. A biztosítók az ilyen elöntésből származó károkat fedezik (a pincékre, utcaszint alatti helyiségekre külön kikötések élhetnek).
Villámcsapásnál kétféle eseményről lehet beszélni: amikor a villám magába a házba csap bele, és emiatt megsérül, esetleg kigyullad az épület vagy a túlfeszültségtől tönkremennek az elektromos berendezések; és amikor egy közeli villámcsapás miatti kisüléstől hibásodnak meg a gépek a házban.
A jégverés esetén a biztosítók alapvetően az épületben, tetőben keletkezett kárt fedezik, illetve azt, ha például az emiatt megrongálódott tetőn át beeső jég a helyiségekben is kárt okoz. Egyes biztosítók pedig az épületek oldalfalában és a redőnyökben okozott károkat is megtérítik.
Minden viharban előforduló elemi kárral kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a szabadban tárolt ingóságokra, például a kerti bútorokra vagy növényekre általában kiegészítő biztosítást kell kötni, ha a biztosítás alapfedezete ezt nem tartalmazza. Azt is tudni kell lakásbiztosítások esetében, hogy az elhasználódásból, karbantartási munkák elmulasztásából, illetve a szerkezeti és felújítási hibákból eredő károkat nem téríti meg a biztosító – ha tehát a tetőhibát nem javíttatta meg időben, és egy nagyobb jégeső bevert rajta, nem számíthat kártérítésre*.
Fontos a megfelelő lakásbiztosítás
Tűz- és elemi károk esetén különösen nagy segítség a lakásbiztosítás, hiszen egy-egy váratlan katasztrófa hatalmas károkat képes okozni a család otthonában, vagy akár teljesen megsemmisítheti azt. Még meglévő lakásbiztosítás esetén is fennáll az a veszély, hogy a lakás alul van biztosítva, vagyis a biztosítás nem fedezi az épület vagy ingóság valós értékét: így egy földrengés vagy vihar esetén a kártérítés nem lesz elég a házat ért sérülések helyreállítására vagy az ingóságok pótlására. Ezért ha a lakásbiztosítását évekkel ezelőtt kötötte meg, azóta pedig jelentősen megnövekedett ingatlanának vagy ingóságának értéke (például a lakása felújításon esett át vagy új berendezésekkel bővült), nézze át és frissítse Ön is lakásbiztosítását. A lakásbiztosítással kapcsolatos alul- vagy felülbiztosítottság veszélyeivel egy korábbi cikkünkben már bővebben foglalkoztunk.
*Szerződéskötés előtt mindig figyelmesen olvassa el, mire terjed ki az adott biztosító védelme, illetve, hogy milyen értékeket kell kiegészítő elemként hozzáadni alapcsomagjához. A biztosítók biztosítási feltételeit itt találja.
Arról, hogy a szélsőséges viharok hogyan válnak Magyarországon egyre súlyosabb károk okozójává, az alábbi videóban mesélt a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója, Németh Péter:
Legfrissebbek
Ahogy az árvízi hullám lassan visszahúzódik, a megkönnyebbülés mellett az érintettek szembesülnek az előttük álló kihívásokkal. Az árvízkárok helyreállítása és a kártérítési folyamat gyakran bonyolult és időigényes feladat, ami sok kérdést vet fel a biztosítással és a kárrendezéssel kapcsolatban.
Ha a sok információ között elveszve kicsit bizonytalannak érzi magát, hogy hogyan is álljon neki, akkor sincs semmi gond, érkezünk a segítséggel: lépésről lépésre összefoglaltuk a teendőket, hogy valóban ki tudja használni a márciusi lakásbiztosítási kampány előnyeit.
Ingatlanok esetében olykor sok szereplős a képlet: lehet több tulajdonos, bérlő, haszonélvező… Kinek kell ilyenkor megkötnie a lakásbiztosítást? És ki fogja megkapni a kártérítést kár esetén? Ebben a cikkünkben ezeken a kérdéseken megyünk végig.